Petőfi Népe, 1987. január (42. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-13 / 10. szám
1981. január 13. • PETŐFI NÉPE • 3 Az űj rendszerű tanácsi gazdálkodás tapasztalatai Mint ismeretes, 1986. január elsejétől a tanácsi gazdálkodás 'Szabályaiban több lényeges változás történt. Tovább bővült a helyi tanácsok felelőssége és hatásköre a területükön élő lakosság ellátásában. Feladatuk a teljes alapfokú — és döntő többségében a középfokú —- egészségügyi, oktatási, művelődési . és sportintézmények, a szolgáltatások és közművek működtetése, fenntartása és fejlesztése. A megyei tanácsnál olyan feladatok maradtak, amelyek több település érdekeit szolgálják. A kórházak, szociális otthonok, középiskolás diákotthonok, színház, múzeumok fejlesztése, s közülük néhánynak a működtetése is. Megyei pályázatok — kiemelt célokra Az új feladatokhoz igazodtak a pénzügyi lehetőségek. Valamennyi helyi tanács egységes elvek és normatívák alapján kapta meg a biztonságos gazdálkodáshoz szükséges pénzügyi fedezetet — persze a népgazdaság helyzetétől függő színvonalon. A gazdálkodás biztonságát szolgálja, hogy minden helyi tanács megkapta az általa üzemeltetett intézmények működési és fenntartási költségét — az eddig elért színvonalon —, valamint a településcsoportonként egységes és a lakosságszámmal arányos normatív fejlesztési lehetőséget. Az így kiszámított szükséglethez igazodnak a helyi tanácsok szabályozott bevételei. Amennyiben szükséges, állami támogatás, sál egészítik azt ki a biztonságos gazdálkodás szintjéig. A helyi tanácsok gazdasági önállóságának növelését célozza, hogy bevételeik nagy része normatív szabályok szerint kerül hozzájuk, amelyre előre és biztonsággal számíthatnak. Ennek megfelelően változott a megyei tanács elosztó funkciója; nem dönt egyes települések vagy beruházások támogatásáról, mert egyrészt ez a helyi tanácsok hatásköre, másrészt ilyen célra nem maradt pénz a megyénél. Az egyes településcsoportok egy lakosra jutó fejlesztési összegét a megyei tanács testületé állapította meg. Ugyanez a testület határozta meg azokat a megyei szinten kiemelt célokat, amelyekhez támogatást kíván nyújtani. Ennek elnyerésére a helyi tanácsok pályázatot nyújthatnak be, amennyiben a meghirdetett feltételek mellett részt kívánnak venni e kiemelt célok megvalósításában. A VII. ötéves tervben ilyen a lakásellátás javítása, a közoktatás — döntően a középiskolai — fejlesztése és a lakosság önkéntes társulásainak támogatása. A bevételek felhasználásáról helyben döntenek A biztonságos gazdálkodást megalapozó szabályozott bevételek és állami támogatás mellett valamennyi helyi tanács rendelkezik egyéb érdekeltségi bevétellel. Mértéke a helyi tanácsok szervezőkészségétől, a lakosság és a település gazdasági egységeinek áldozatvállalásától, a tanácsi intézmények munkájának színvonalától függ. E források közül leglényegesebbek: az önkéntes lakossági hozzájárulás, a gazdálkodó szervek támogatása, a településfejlesztési hozzájárulás (teho), a tanácsi intézmények ár- és díjbevételei, a bankhitel és a kötvény. A helyi tanácsok maguk döntenek bevételeik felhasználásáról; arról, hogy mennyit fordítanak meglevő intézményeik működtetésére, felújítására, vagy újak létrehozására. Erre lehetőséget ad az egységes (feladattal nem címkézett) tanácsi pénzalap és egy sor indokolatlan kötöttség megszűnése. Helyben dönthetnek arról, hogy saját pénzük egy részének lekötésével kérnek-e és menynyit a megyei céltámogatási keretből. Eldönthetik, hogy egy feladat ellátása új létesítménnyel, vagy meglevő korszerűsítésével, esetleg a működési feltételek javításával oldható meg ésszerűbben és gazdaságosabban. Dönthetnek felesleges vagy nélkülözhető tevékenységek megszüntetéséről vagy szüneteltetéséről, s az így megtakarított pénzt fontosabb vagy sürgősebb dolgokra fordíthatják. Még egyszer hangsúlyozom, hogy e kérdésekben a helyi tanácsok dönthetnek, hiszen a szükségleteket és lehetőségeket ők ismerik legjobban. Alapvető változás következett be a megyei tanács gazdálkodásában is. Az előzőekben ismertetett elvek alapján a helyi tanácsokhoz került a biztonságos gazdálkodásukhoz szükséges pénz. Ez a megye egységes tanácsi pénzalapjának mintegy háromnegyed része. A megyei tanácsnál maradt a céltámogatással megvalósuló intézmények létesítéséhez és működtetéséhez szükséges támogatási összeg, amelyet a szükséges időben utalunk ki a helyi tanácsoknak. Ezenkívül csak a megyei hatáskörben levő intézmények működtetési, felújítási és fejlesztési pénzforrásaival rendelkezik a megyei tanács — a feladatokhoz mérten legalább olyan szűkösen, mint ami a helyi tanácsokra jellemző. Nehéz elszakadni a megszokott sémáktól A gazdálkodás új rendje szerint egy éve dolgoznak a tanácsok. Az eltelt idő rövid még az átfogó értékeléshez, de arra elegendő, hogy néhány jellemző tapasztalatról számot adjunk. Ezekből a következőket szeretném kiemelni: Valamennyi tanácsnál nagy felelősséggel és többségükben szakmai hozzáértéssel végezték a gazdálkodást az új feltételek között is. A VII. ötéves tervet már ennek szellemében állították össze, s eszerint folyt a munka 1986-ban. Pénzügyi — döntően átmeneti — gondok több helyen nehezítették a gazdálkodást, de ezeket a megyei tanács és az OTP segítségével sikerült áthidalni. Ennek is köszönhető, hogy nem szenvedett csorbát egyetlen fontos tanácsi feladat ellátása sem és a fejlesztések — főleg a kiemeltek — tervszerűen haladtak. ' Az új gazdálkodási szabályok megértése és alkalmazása különböző színvonalon történt. Néhány helyi tanácsnál — de az előkészítésben részt vevő társadalmi szerveknél is — nehezen szakadnak el az évek óta megszokott sémáktól, s ez nehezíti az önállóság és a rugalmasabb gazdálkodás kibontakozását. Jellemző ez a tanácsokon belül néhány szakigazgatási szervre is. Nem eléggé jutott el az új gazdálkodási rend hatása a tanácsi intézményekhez, s ezen sürgősen változtatni kell, mert a lakosság ellátásában döntő szerepük van. A gazdálkodást végzők, s a döntésben részt vevők felkészítését folytatni, erősíteni és gyorsítani szükséges, mert a régihez való ragaszkodás legtöbbször az új ismeretek hiányából, a régimódi gondolkodásból ered. Addig is — az önállóság csorbítása nélkül — segítenünk kell a helyes döntések meghozatalát, a megalapozott gazdálkodást. Ez a feladat fokozott terhelést rótt a megyei tervező és pénzügyi apparátusra az elmúlt évben, de segítette az új gazdálkodási folyamat kibontakozását. A helyi tanácsok általában kedvezően fogadták gazdasági önállóságuk növelését. Különösen a községek, melyek a korábbinál lényegesen több saját pénzeszközzel is rendelkeznek az önállóság megalapozásához. Ennek ellenére továbbra is nagy nyomás nehezedik a megyei tanácsra terven felüli pénzforrások juttatása érdekében. Az új gazdálkodási rendben ennek azonban nincs meg a lehetősége sem jogilag, sem a pénzalapok oldaláról. A normatív szabályozás elvét — és más helyi tanácsok érdekeit is — sértené, ha újra a megyénél kellene dönteni néhány helyi beruházás sorsáról és támogatásáról, mert az elosztható pénzek egy része ilyen módon kerülne néhány „ügyesebb” tanácshoz. Ennél is nagyobb akadály azonban, hogy ilyen célokra a megyei tanács semmilyen forrással nem rendelkezik. Hasonló a helyzet a helyi tanácsok döntése alapján megvalósuló létesítmények működési költségeinél, amelyet a döntést hozó tanácsnak kell biztosítani, — s ezt sokan nehezen értik meg! Az előzőekkel ellentétes negatív tapasztalat viszont, hogy az új szabályozás megfosztotta a megyét olyan egyedi vagy váratlan helyi problémák támogatási lehetőségétől is, amely pedig néha elkerülhetetlen. Ilyen a céltámogatási rendszerben nem szereplő, de a helyi ellátás szempontjából nagyon fontos és a tanács pénzügyi lehetőségét messze meghaladó beruházás támogatása, vagy nagyobb tűzeset kárának felszámolása. Jelenleg ilyen esetben a megye csak saját feladatainak rovására tud segítséget nyújtani a rászoruló helyi tanácsnak, s ez nyilvánvalóan nem tartható sokáig. A VII. ötéves tervben a pénzügyi források korlátái miatt nem jutott pénz olyan fontos helyi feladatok/ megyei támogatására, mint a szennyvíztisztítás, csatornázás, ivóvízellátás fejlesztése, tornatermek építése stb. Ez azonban nem az új tanácsi gazdálkodási rend hibája. Elismerjük e szükségletek indokoltságát és arra törekszünk, hogy a következő ötéves tervben jelentősebb összegeket tudjunk fordítani e feladatokra is. Eltérő bevételek, különböző ütemű fejlődés? Az elmúlt év tapasztalata, hogy az egyes tanácsok bevételeinek tényleges alakulása az eddiginél szorosabban függ a gazdálkodó szervek munkájának eredméírta: Tollal László, a megyei tanács általános elnökhelyettese nyességétől, illetve befizetéseitől. A központilag számított feszitett bevételi előirányzatok a gazdálkodó szervektől nem jöttek be. Megyénk tanácsai mintegy 120 millió forint bevételtől estek el a vállalatok és állami gazdaságok községfejlesztési hozzájárulásának csökkentése miatt. Ezt csak részben ellensúlyozta, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezetek nagyobb része eredményesen gazdálkodva túlteljesítette befizetéseit. Mivel a kieséseket az állami költségvetés 1986-tól részben sem téríti meg, egyes helyi tanácsok komoly pénzügyi gondokkal'küzdenek. Különösen nehéz helyzetben van e tekintetben is Kecskemét. A bevételi kiesések ismétlődése miatt néhány helyi tanács kénytelen lesz kiadásait mérsékelni, s ezt elsősorban beruházásaik visszafogásával tehetik meg, mivel meglevő intézményeiket ilyen helyzetben is működtetniük kell. Tapasztalatunk szerint nagymérvű — és többnyire indokolatlan különbségek vannak a helyi érdekeltségi bevételek mértékében, s egy lakosra jutó összegében is az egyes települések között. Az okokra az előzőekben már utaltam, s ennek további boncolgatása nélkül említem, hogy az egyes településcsoportok elvileg azonos megyei szabályozása mellett, éppen a helyi érdekeltségi források nagy eltérései miatt jelentős különbségek alakulhatnak ki az egyes községek, városok fejlődési ütemében. A településfejlesztési hozzájárulást a megye 102 települése szavazta meg, ezzel is támogatva a közösen elhatározott célok megvalósítását. öt községben nem kezdeményezték a bevezetést, míg Baján, Kecskeméten és Kiskunfélegyházán kevés többséggel elutasította a lakosság a hozzájárulás bevezetését. Több településen önkéntes társulásokba tömörülve a tanács szervezésével és anyagi támogatásával a lakosság építi a számára szükséges — az életkörülményeit javító — víz-, csatorna-, gázvagy villanyvezetéket, a szilárd burkolatú utat és járdát. Ezt az összefogást olyan fontosnak tartjuk, hogy megyei pénzzel is támogatjuk. A helyi gazdálkodók — különösen a mezőgazdasági szövetkezetek — saját gondjaik mellett továbbra is részt vesznek településük fejlesztésében, de lehetőségeink szerényebbek. Megyénk tanácsai az országosnál jóval nagyobb mértékben igyekeznek pótlólagos pénzforráshoz jutni kötvénykibocsátással és hitelfelvétellel. Ez azonban a későbbi pénzforrások előrehozását jelenti, ezért csak korlátozottan élhetünk Ilyen eszközökkel. • összegezve az elmúlt év tanácsi gazdálkodásának és az új szabályozás hatásának tapasztalatait, megállapíthatjuk, hogy a kezdeti kisebb bizonytalanságok, a bevételkiesésekből származó gondok ellenére a VII. ötéves terv végrehajtása összességében jó úton halad. Az új tanácsi gaz- daságtrányitási rendszer — az , Indokolt és tervezett kisebb korrekciók, illetve továbbfejlesztések után — megfelelő kereteket biztosít az eredményes gazdálkodáshoz. Tágabb teret ad a kezdeményezőknek, az önálló gondolkodásra, cselekvésre kész, rátermett vezetőknek. Segíti a helyi összefogást a szűkebb haza; a lakóhely fejlesztése érdekében. Mezőgazdasági könyvújdonságok Változatosnak ígórkezöik a Mezőgazdasági Könyvkiadó Vállalat idei szakkönyvkínála'tai. A kiadó gondozásában csaknem 100 könyvújdonság jelenik meg. Közöttük számos olyan mű lesz, amelyet már régen várnak a mezőgazdasági és élelmiszeripari szakemberek, illetve a kistermelőik. Több könyv ismételt, gyors megjelentetésére ugyancsak vállalkozott a kiadó. A műtrágyák szakszerű adagolása nem 'képzelhető el a termőtalaj alapos ismerete nélkül. Az utóbbihoz nyújt segítséget a „Magyarországi talajvizsgálati eredmények" című könyv, amelynek szerzői az országos talajvizsgálatok tapasztalataira alapozva adnak tanácsot a műtrágyázáshoz. Érdekesnek ígérkezik a belga Georges Bub lot professzornak a mezőgazdasági termelés gazdaságtanáról írt könyve. A mű, amely rövidített kiadásban Iáit napvilágot, egyebek között tárgyalja a ráfordítások és a hozam összefüggéseit. A számítástechnika gyakorlati alkalmazásához nyújt hasznos információkat a „Számítástechnika a mezőgazdaságban” című könyv; ez — az alapisimereteken kívül — az ügyvitel,gépesítés, valamint a növénytermesztés és az állattenyésztés számítógépes irányításában igazítja el az olvasót. A kiadó — 'követve a sürgető igényt — három éven belül második, átdolgozott változatban jelenteti meg a „Növénytermesztők zsebkönyvé"-t, ami most már nemcsak a szántóföldi növények termesztésének adatait tartalmazza, hanem a nagyüzemi körülmények között termelt fűszer- és gyógynövényekét is. Az állattenyésztési tartás technológia megújításának egyes szempontjait ismerteti a „Legelőre alapozott tejtermelés" című könyv. Ebben az állatok természetesebb tartására való áttérés olyan módszereit mutatják 'be a szerzők, amelyek révén nemhogy csökken, hanem fokozódhat a tejtermelés. Az élelmiszeripari szakembereknek szánják az év második felében megjelenő „Az élelmiszerelőállítás kollodikai alapjai" című könyvet, mert a nyersanyagoknak a feldolgozás ködben végbemenő változásait taglalja. Számos élelmiszer gyártása és tartósítása közben jól keLl Ismerni az anyagok fizikai változását is; ennek a tudományával foglalkozik az „Élelmiszeripari termékek Teológiája" című könyv. Az újjászervezett élelmiszeripari felsőoktatás és a vállalatok szakemberei is Információkhoz juthatnak az „Élelmiszeripari műveletek és gépek" című könyv révén. A kertbarátok és a kistermelők 70 növény termesztésének módszereivel ismerkedhetnek meg a „Különleges kerti növények" könyv olvasásakor. A bolgár kertészetről írt műben a régi mesterség történetét, sajátos módszereit mutatja be a szerző. A kiadó 1987-ben Is közread több. népszerűnek ígérkező szakácskönyvet Is; napvilágot lát a sütéshez, pároláshoz nálunk is megkedvelt római tál sokoldalú használatát 'bemutató könyv. ÁLLAMIGAZGATÁS Februártól új jogpolitikai elvek Az államigazgatási jogalkalmazásban — miként a büntető, a polgári és más jogági területeken — február elsejétől lépnek hatályba a jogpoiitikánaik az Elnöki Tanács által jóváhagyott elvei. Az államigazgatásban az egyik alapvető tennivaló, hogy lépjenek a bürokratikus jelenségek ellen. Kiemelt feladat a szervezeti és hatásköri decentralizációs folyamatok társadalmi előnyeinek kibontakoztatása, a jogalkalmazó munka feltételeinek fejlesztése. A főbb elvek közé tartozik, hogy az államigazgatási jogalkalmazás mozdítsa elő a központi célok és helyi feladatok megvalósítását, a központi szervek irányító (tevékenysége erősítse a helyi önállóság és öntevékenység kilbomitakozáisót. A törvényességi felügyeletet, a piacfelügyeletét, az ellenőrzést ellátó szervek — a gazdálkodó szervezetek önállóságának tiszteletben tartásával — gondoskodjanak a gazdaság eredményes működéséről, a piaci egyensúly irányába ható folyamatok erősítéséről. Az államigazgatási szervek fordítsanak különös figyelmet a kiemelt társadalmi célokra, a szocialista együttélési szabályok megtartására, a család védelmére. Jogalkalmazó munkátokkal az államigazgatási szervek segítsék■ elő a települések fejlődését, a város- és községrendezési céltok megvalósulását, különös tekintettel az építésügyi hatósági követelményekre, a környezet-, természet- és műemlékvédelmi érdekekre. Segítsék elő az állampol- gárdk hasznos gazdasági tevékenységét. törekvéseit és kezdeményezéseit. Az államigazgatási szervek vezetői biztosítsák, hogy a tanácstagok és az elöli áróságok jogosítványaikkal megfelelő módon élhessenek és azokat érdemi módon (gyakorolhassák. A lakosság széles körét érintő helyi kérdések eldöntésénél, az anyagi igények kie’égítési sorrendjének meghatározásánál az állampolgároknak és a társadalmi szerveknek a véleményét kérjék ki, s- vegyék figyelembe; adjanak teret a széles körű társadalmi ellenőrzésnek. , Az ügyfelek érdekében végzett tevékenységükkel 'az. államigazgatási szervek biztosítsák a jogok érvényesítését, a jogos igények kielégítését, az állampolgári kötelességek teljesítését. Az eljárásokat gyorsan, körültekintően folytassák le, s döntéseiket közérthető, meggyőző indokolással támasszák filá. Főleg a teleoülés- ellátási, a környezet- és természetvédelmi, a szociális és egészségügyi kérdésekben bátrabban éljenek a hivatalból való eljárás lehetőségével. Következtésen lépjenek tel a rosszhiszeműség ellen, és ne engedjék meg határozataik végrehajtásának halogatását. Az államigazgatási, valamint az Ilyen ügyek intézésére feljogosított, lakossági szolgáltatásokat végző szervek — köztük intézményiek, közüzemi vállalatok — tegyék lehetővé, hogy az állampolgárok az ügyeik egyre szélesebb körét munkaidejükön kívül intézhessék. Következetesen érvényesítsék azt a jogszabályi előírást, hogy az ügyféltől nem szabad olyan adatok igazolását kérni, amelyek valódiságát a saját nyilvántartásukból vagy az ügyfél rendelkezésére álló okmányokból — személyi igazolványból, közjegyzői okiratiból és más hivatalos iratból — megállapíthatják. Az is a követelmények közé tartozik, hogy a hatósági ellenőrzés váljék szakszerűbbé és rendszeresebbé, előzze meg és időben tárja fel a jogsértéseket, a jogszabályoknak és a hatósági előírásoknak — személyre, beosztásra és befolyásra tekintet nélkül szerezzen érvényt. Jogsértés esetén biztosítsa a törvényes helyzet visszaállítását és a differenciált államigazgatási szankciók alkalmazását. A szabálysértési eljárás legyen gyorsabb, szolgálja jobban a jogsértések visszaszorítását. Az ellenőrző szervek minden indokolt esetben kezdeményezzek a jogsértők felelősségre vonását. A Külkereskedelmi Bank első vidéki irodája • Átadták Győrött a Magyar Külkereskedelmi Bank első vidéki irodáját. A belvárosban létesített irodában, az előzetes tervek szerint 1987-ben mintegy 4—5 milliárd forintos forgalom lebonyolítását tervezik. , PÁLYÁZATI FELHÍVÁS Honvédkollégium és tiszthelyettesképző szakközépiskolába A Honvédelmi Minisztérium pályázatot hirdet középiskolai honvédkollégiumi és tiszthelyet- tesképző szakközépiskolai jelentkezésre. A pályázók felvételüket kérhetik: középiskolai honvéd- kollégiumokba: a felvételt nyert pályázók az adott város kijelölt polgári középiskoláiban tanulnak tovább. Sikeres érettségi vizsga után a Magyar Néphadsereg katonai főiskoláin folytathatják tanulmányaikat. Tiszthelyettesképző szakközép- iskolába: gépjárműtechnikai szakon, elektroműszerész és mechanikai szakon, repülőgép-szerelő és repülőgép-műszerész szakon, gépkezelő és karbantartó szakon, vendéglátóipari szakon, zeneművészeti szakon. A tanulmányi idő négy £v, a tanév kezdete: 1987. szeptember 1. A felvételt nyert hallgatók teljes és Ingyenes ellátást, zsebpénzt, tanulmányi pótlékot, ingyenes és kedvezményes utazási költséget kapnak. Lehetőség van gépjárművezetői jogosítvány megszerzésére. A Jelentkezés feltételei: magyar állampolgárság, hivatásos katonai szolgálatra való egészségügyi alkalmasság és alkati rátermettség, az előírt tárgyak (magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, fizika, orosz nyelv) osztályzatait figyelembe véve legalább „jó” tanulmányi eredmény. Azonos feltételek esetén a felvételnél előnyben részesülnek: a nagycsaládos fizikai dolgozók gyermekei, az egyedülálló szülő által eltartottak, az állami gondozottak, a fegyveres erők és testületek hivatásos állományú tagjainak gyermekei. A jelentkezés rendje: A jelentkezési lapot a pályázók iskolájuk Igazgatójától szerezhetik be és Kitöltés utárt azokat az iskola a megyei hadkiegészítési és területvédelmi parancsnokság pályára irányítási főtisztjének küldi meg. A jelentkezési okmányok beérkezésének határideje: január 31. A pályázók egyidejűleg más középfokú oktatási Intézménybe is jelentkezhetnek. A je-- lentkezést az általános iskolákban rendszeresített továbbtanulási nyomtatványra nem kell rávezetni. Az iskolákba történő jelentkezés, felvétel, ellátás rendjéről részletes felvilágosítást a Bács-Kiskun megyei hadkiegészítési és területvédelmi parancsnokság pályára irányító főtisztje ad.
