Petőfi Népe, 1987. január (42. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-13 / 10. szám

1981. január 13. • PETŐFI NÉPE • 3 Az űj rendszerű tanácsi gazdálkodás tapasztalatai Mint ismeretes, 1986. január elsejétől a tanácsi gazdálkodás 'Szabályaiban több lényeges változás történt. Tovább bővült a helyi tanácsok felelőssége és hatásköre a területükön élő la­kosság ellátásában. Feladatuk a teljes alapfokú — és döntő többségében a középfokú —- egészségügyi, oktatási, művelődési . és sportintézmények, a szolgáltatások és közművek működte­tése, fenntartása és fejlesztése. A megyei tanácsnál olyan fel­adatok maradtak, amelyek több település érdekeit szolgálják. A kórházak, szociális otthonok, középiskolás diákotthonok, színház, múzeumok fejlesztése, s közülük néhánynak a mű­ködtetése is. Megyei pályázatok — kiemelt célokra Az új feladatokhoz igazodtak a pénzügyi lehetőségek. Vala­mennyi helyi tanács egységes el­vek és normatívák alapján kap­ta meg a biztonságos gazdálko­dáshoz szükséges pénzügyi fede­zetet — persze a népgazdaság helyzetétől függő színvonalon. A gazdálkodás biztonságát szol­gálja, hogy minden helyi tanács megkapta az általa üzemeltetett intézmények működési és fenn­tartási költségét — az eddig el­ért színvonalon —, valamint a te­lepüléscsoportonként egységes és a lakosságszámmal arányos normatív fejlesztési lehetőséget. Az így kiszámított szükséglethez igazodnak a helyi tanácsok sza­bályozott bevételei. Amennyiben szükséges, állami támogatás, sál egészítik azt ki a biztonságos gazdálkodás szintjéig. A helyi tanácsok gazdasági önállóságának növelését célozza, hogy bevételeik nagy része norma­tív szabályok szerint kerül hoz­zájuk, amelyre előre és bizton­sággal számíthatnak. Ennek meg­felelően változott a megyei ta­nács elosztó funkciója; nem dönt egyes települések vagy beruhá­zások támogatásáról, mert egy­részt ez a helyi tanácsok hatáskö­re, másrészt ilyen célra nem ma­radt pénz a megyénél. Az egyes településcsoportok egy lakosra jutó fejlesztési össze­gét a megyei tanács testületé ál­lapította meg. Ugyanez a testület határozta meg azokat a megyei szinten kiemelt célokat, amelyek­hez támogatást kíván nyújtani. Ennek elnyerésére a helyi taná­csok pályázatot nyújthatnak be, amennyiben a meghirdetett fel­tételek mellett részt kívánnak venni e kiemelt célok megvalósí­tásában. A VII. ötéves tervben ilyen a lakásellátás javítása, a közoktatás — döntően a közép­iskolai — fejlesztése és a lakos­ság önkéntes társulásainak tá­mogatása. A bevételek felhasználásáról helyben döntenek A biztonságos gazdálkodást megalapozó szabályozott bevéte­lek és állami támogatás mellett valamennyi helyi tanács rendel­kezik egyéb érdekeltségi bevétel­lel. Mértéke a helyi tanácsok szervezőkészségétől, a lakosság és a település gazdasági egységeinek áldozatvállalásától, a tanácsi in­tézmények munkájának színvo­nalától függ. E források közül leglényegesebbek: az önkéntes la­kossági hozzájárulás, a gazdálko­dó szervek támogatása, a telepü­lésfejlesztési hozzájárulás (teho), a tanácsi intézmények ár- és díj­bevételei, a bankhitel és a köt­vény. A helyi tanácsok maguk dönte­nek bevételeik felhasználásáról; arról, hogy mennyit fordítanak meglevő intézményeik működte­tésére, felújítására, vagy újak létrehozására. Erre lehetőséget ad az egységes (feladattal nem cím­kézett) tanácsi pénzalap és egy sor indokolatlan kötöttség meg­szűnése. Helyben dönthetnek ar­ról, hogy saját pénzük egy részé­nek lekötésével kérnek-e és meny­nyit a megyei céltámogatási ke­retből. Eldönthetik, hogy egy fel­adat ellátása új létesítménnyel, vagy meglevő korszerűsítésével, esetleg a működési feltételek ja­vításával oldható meg ésszerűb­ben és gazdaságosabban. Dönt­hetnek felesleges vagy nélkülöz­hető tevékenységek megszünteté­séről vagy szüneteltetéséről, s az így megtakarított pénzt fonto­sabb vagy sürgősebb dolgokra fordíthatják. Még egyszer hang­súlyozom, hogy e kérdésekben a helyi tanácsok dönthetnek, hiszen a szükségleteket és lehetőségeket ők ismerik legjobban. Alapvető változás következett be a megyei tanács gazdálkodásá­ban is. Az előzőekben ismertetett elvek alapján a helyi tanácsokhoz került a biztonságos gazdálkodá­sukhoz szükséges pénz. Ez a me­gye egységes tanácsi pénzalapjá­nak mintegy háromnegyed része. A megyei tanácsnál maradt a céltámogatással megvalósuló in­tézmények létesítéséhez és mű­ködtetéséhez szükséges támoga­tási összeg, amelyet a szükséges időben utalunk ki a helyi taná­csoknak. Ezenkívül csak a me­gyei hatáskörben levő intézmé­nyek működtetési, felújítási és fejlesztési pénzforrásaival rendel­kezik a megyei tanács — a fel­adatokhoz mérten legalább olyan szűkösen, mint ami a helyi taná­csokra jellemző. Nehéz elszakadni a megszokott sémáktól A gazdálkodás új rendje sze­rint egy éve dolgoznak a taná­csok. Az eltelt idő rövid még az átfogó értékeléshez, de arra ele­gendő, hogy néhány jellemző ta­pasztalatról számot adjunk. Ezek­ből a következőket szeretném ki­emelni: Valamennyi tanácsnál nagy fe­lelősséggel és többségükben szak­mai hozzáértéssel végezték a gaz­dálkodást az új feltételek között is. A VII. ötéves tervet már ennek szellemében állították össze, s eszerint folyt a munka 1986-ban. Pénzügyi — döntően átmeneti — gondok több helyen nehezítették a gazdálkodást, de ezeket a me­gyei tanács és az OTP segítségé­vel sikerült áthidalni. Ennek is köszönhető, hogy nem szenvedett csorbát egyetlen fontos tanácsi feladat ellátása sem és a fejlesz­tések — főleg a kiemeltek — tervszerűen haladtak. ' Az új gazdálkodási szabályok megértése és alkalmazása külön­böző színvonalon történt. Néhány helyi tanácsnál — de az előkészí­tésben részt vevő társadalmi szer­veknél is — nehezen szakadnak el az évek óta megszokott sé­máktól, s ez nehezíti az önállóság és a rugalmasabb gazdálkodás kibontakozását. Jellemző ez a ta­nácsokon belül néhány szakigaz­gatási szervre is. Nem eléggé ju­tott el az új gazdálkodási rend hatása a tanácsi intézményekhez, s ezen sürgősen változtatni kell, mert a lakosság ellátásában dön­tő szerepük van. A gazdálkodást végzők, s a dön­tésben részt vevők felkészítését folytatni, erősíteni és gyorsítani szükséges, mert a régihez való ragaszkodás legtöbbször az új ismeretek hiányából, a régimódi gondolkodásból ered. Addig is — az önállóság csorbítása nélkül — segítenünk kell a helyes döntések meghozatalát, a megalapozott gaz­dálkodást. Ez a feladat fokozott terhelést rótt a megyei tervező és pénzügyi apparátusra az elmúlt évben, de segítette az új gazdál­kodási folyamat kibontakozását. A helyi tanácsok általában ked­vezően fogadták gazdasági önál­lóságuk növelését. Különösen a községek, melyek a korábbinál lényegesen több saját pénzeszköz­zel is rendelkeznek az önállóság megalapozásához. Ennek ellené­re továbbra is nagy nyomás ne­hezedik a megyei tanácsra ter­ven felüli pénzforrások juttatása érdekében. Az új gazdálkodási rendben ennek azonban nincs meg a lehetősége sem jogilag, sem a pénzalapok oldaláról. A normatív szabályozás elvét — és más helyi tanácsok érdekeit is — sértené, ha újra a megyénél kellene dönteni néhány helyi be­ruházás sorsáról és támogatásá­ról, mert az elosztható pénzek egy része ilyen módon kerülne néhány „ügyesebb” tanácshoz. Ennél is nagyobb akadály azon­ban, hogy ilyen célokra a me­gyei tanács semmilyen forrással nem rendelkezik. Hasonló a hely­zet a helyi tanácsok döntése alap­ján megvalósuló létesítmények működési költségeinél, amelyet a döntést hozó tanácsnak kell biz­tosítani, — s ezt sokan nehezen értik meg! Az előzőekkel ellentétes nega­tív tapasztalat viszont, hogy az új szabályozás megfosztotta a me­gyét olyan egyedi vagy váratlan helyi problémák támogatási le­hetőségétől is, amely pedig néha elkerülhetetlen. Ilyen a céltámo­gatási rendszerben nem szereplő, de a helyi ellátás szempontjából nagyon fontos és a tanács pénz­ügyi lehetőségét messze megha­ladó beruházás támogatása, vagy nagyobb tűzeset kárának felszá­molása. Jelenleg ilyen esetben a megye csak saját feladatainak rovására tud segítséget nyújtani a rászoruló helyi tanácsnak, s ez nyilvánvalóan nem tartható sokáig. A VII. ötéves tervben a pénz­ügyi források korlátái miatt nem jutott pénz olyan fontos helyi feladatok/ megyei támogatására, mint a szennyvíztisztítás, csator­názás, ivóvízellátás fejlesztése, tornatermek építése stb. Ez azon­ban nem az új tanácsi gazdálko­dási rend hibája. Elismerjük e szükségletek indokoltságát és ar­ra törekszünk, hogy a következő ötéves tervben jelentősebb össze­geket tudjunk fordítani e felada­tokra is. Eltérő bevételek, különböző ütemű fejlődés? Az elmúlt év tapasztalata, hogy az egyes tanácsok bevételeinek tényleges alakulása az eddiginél szorosabban függ a gazdálkodó szervek munkájának eredmé­írta: Tollal László, a megyei tanács általános elnökhelyettese nyességétől, illetve befizetéseitől. A központilag számított feszi­tett bevételi előirányzatok a gaz­dálkodó szervektől nem jöttek be. Megyénk tanácsai mintegy 120 millió forint bevételtől estek el a vállalatok és állami gazdasá­gok községfejlesztési hozzájáru­lásának csökkentése miatt. Ezt csak részben ellensúlyozta, hogy a mezőgazdasági termelőszövet­kezetek nagyobb része eredmé­nyesen gazdálkodva túlteljesítet­te befizetéseit. Mivel a kieséseket az állami költségvetés 1986-tól részben sem téríti meg, egyes helyi tanácsok komoly pénzügyi gondokkal'küzdenek. Különösen nehéz helyzetben van e tekintet­ben is Kecskemét. A bevételi ki­esések ismétlődése miatt néhány helyi tanács kénytelen lesz kiadá­sait mérsékelni, s ezt elsősorban beruházásaik visszafogásával te­hetik meg, mivel meglevő intéz­ményeiket ilyen helyzetben is működtetniük kell. Tapasztalatunk szerint nagy­mérvű — és többnyire indokolat­lan különbségek vannak a helyi érdekeltségi bevételek mértéké­ben, s egy lakosra jutó összegé­ben is az egyes települések között. Az okokra az előzőekben már utaltam, s ennek további bon­colgatása nélkül említem, hogy az egyes településcsoportok elvi­leg azonos megyei szabályozása mellett, éppen a helyi érdekeltsé­gi források nagy eltérései miatt jelentős különbségek alakulhat­nak ki az egyes községek, váro­sok fejlődési ütemében. A településfejlesztési hozzájá­rulást a megye 102 települése sza­vazta meg, ezzel is támogatva a közösen elhatározott célok meg­valósítását. öt községben nem kezdeményezték a bevezetést, míg Baján, Kecskeméten és Kiskun­félegyházán kevés többséggel el­utasította a lakosság a hozzájá­rulás bevezetését. Több településen önkéntes tár­sulásokba tömörülve a tanács szervezésével és anyagi támoga­tásával a lakosság építi a számá­ra szükséges — az életkörülmé­nyeit javító — víz-, csatorna-, gáz­vagy villanyvezetéket, a szilárd burkolatú utat és járdát. Ezt az összefogást olyan fontosnak tart­juk, hogy megyei pénzzel is tá­mogatjuk. A helyi gazdálkodók — különösen a mezőgazdasági szövetkezetek — saját gondjaik mellett továbbra is részt vesznek településük fejlesztésében, de le­hetőségeink szerényebbek. Megyénk tanácsai az országos­nál jóval nagyobb mértékben igyekeznek pótlólagos pénzfor­ráshoz jutni kötvénykibocsátás­sal és hitelfelvétellel. Ez azon­ban a későbbi pénzforrások elő­rehozását jelenti, ezért csak kor­látozottan élhetünk Ilyen eszkö­zökkel. • összegezve az elmúlt év taná­csi gazdálkodásának és az új sza­bályozás hatásának tapasztala­tait, megállapíthatjuk, hogy a kezdeti kisebb bizonytalanságok, a bevételkiesésekből származó gondok ellenére a VII. ötéves terv végrehajtása összességében jó úton halad. Az új tanácsi gaz- daságtrányitási rendszer — az , Indokolt és tervezett kisebb kor­rekciók, illetve továbbfejlesztések után — megfelelő kereteket biz­tosít az eredményes gazdálkodás­hoz. Tágabb teret ad a kezdemé­nyezőknek, az önálló gondolko­dásra, cselekvésre kész, rátermett vezetőknek. Segíti a helyi össze­fogást a szűkebb haza; a lakó­hely fejlesztése érdekében. Mezőgazdasági könyvújdonságok Változatosnak ígórkezöik a Me­zőgazdasági Könyvkiadó Vállalat idei szakkönyvkínála'tai. A kiadó gondozásában csaknem 100 könyvújdonság jelenik meg. Kö­zöttük számos olyan mű lesz, amelyet már régen várnak a me­zőgazdasági és élelmiszeripari szakemberek, illetve a kisterme­lőik. Több könyv ismételt, gyors megjelentetésére ugyancsak vál­lalkozott a kiadó. A műtrágyák szakszerű adago­lása nem 'képzelhető el a termő­talaj alapos ismerete nélkül. Az utóbbihoz nyújt segítséget a „Ma­gyarországi talajvizsgálati ered­mények" című könyv, amelynek szerzői az országos talajvizsgála­tok tapasztalataira alapozva ad­nak tanácsot a műtrágyázáshoz. Érdekesnek ígérkezik a belga Georges Bub lot professzornak a mezőgazdasági termelés gazda­ságtanáról írt könyve. A mű, amely rövidített kiadásban Iáit napvilágot, egyebek között tár­gyalja a ráfordítások és a hozam összefüggéseit. A számítástechnika gyakorlati alkalmazásához nyújt hasznos in­formációkat a „Számítástechnika a mezőgazdaságban” című könyv; ez — az alapisimereteken kívül — az ügyvitel,gépesítés, valamint a növénytermesztés és az állatte­nyésztés számítógépes irányításá­ban igazítja el az olvasót. A ki­adó — 'követve a sürgető igényt — három éven belül második, átdolgozott változatban jelenteti meg a „Növénytermesztők zseb­könyvé"-t, ami most már nem­csak a szántóföldi növények ter­mesztésének adatait tartalmazza, hanem a nagyüzemi körülmények között termelt fűszer- és gyógy­növényekét is. Az állattenyésztési tartás tech­nológia megújításának egyes szempontjait ismerteti a „Legelő­re alapozott tejtermelés" című könyv. Ebben az állatok termé­szetesebb tartására való áttérés olyan módszereit mutatják 'be a szerzők, amelyek révén nemhogy csökken, hanem fokozódhat a tejtermelés. Az élelmiszeripari szakembe­reknek szánják az év második felében megjelenő „Az élelmiszer­előállítás kollodikai alapjai" cí­mű könyvet, mert a nyersanya­goknak a feldolgozás ködben vég­bemenő változásait taglalja. Szá­mos élelmiszer gyártása és tartó­sítása közben jól keLl Ismerni az anyagok fizikai változását is; en­nek a tudományával foglalkozik az „Élelmiszeripari termékek Teo­lógiája" című könyv. Az újjászervezett élelmiszer­ipari felsőoktatás és a vállalatok szakemberei is Információkhoz juthatnak az „Élelmiszeripari műveletek és gépek" című könyv révén. A kertbarátok és a kistermelők 70 növény termesztésének mód­szereivel ismerkedhetnek meg a „Különleges kerti növények" könyv olvasásakor. A bolgár ker­tészetről írt műben a régi mes­terség történetét, sajátos módsze­reit mutatja be a szerző. A kiadó 1987-ben Is közread több. népszerűnek ígérkező sza­kácskönyvet Is; napvilágot lát a sütéshez, pároláshoz nálunk is megkedvelt római tál sokoldalú használatát 'bemutató könyv. ÁLLAMIGAZGATÁS Februártól új jogpolitikai elvek Az államigazgatási jogalkalma­zásban — miként a büntető, a polgári és más jogági területeken — február elsejétől lépnek ha­tályba a jogpoiitikánaik az Elnö­ki Tanács által jóváhagyott elvei. Az államigazgatásban az egyik alapvető tennivaló, hogy lépjenek a bürokratikus jelenségek ellen. Kiemelt feladat a szervezeti és hatásköri decentralizációs folya­matok társadalmi előnyeinek ki­bontakoztatása, a jogalkalmazó munka feltételeinek fejlesztése. A főbb elvek közé tartozik, hogy az államigazgatási jogalkal­mazás mozdítsa elő a központi célok és helyi feladatok megvaló­sítását, a központi szervek irá­nyító (tevékenysége erősítse a helyi önállóság és öntevékenység kilbomitakozáisót. A törvényességi felügyeletet, a piacfelügyeletét, az ellenőrzést ellátó szervek — a gazdálkodó szervezetek önállósá­gának tiszteletben tartásával — gondoskodjanak a gazdaság ered­ményes működéséről, a piaci egyensúly irányába ható folyama­tok erősítéséről. Az államigazga­tási szervek fordítsanak különös figyelmet a kiemelt társadalmi célokra, a szocialista együttélési szabályok megtartására, a család védelmére. Jogalkalmazó munkátokkal az államigazgatási szervek segítsék■ elő a települések fejlődését, a város- és községrendezési céltok megvalósulását, különös tekintet­tel az építésügyi hatósági követel­ményekre, a környezet-, termé­szet- és műemlékvédelmi érde­kekre. Segítsék elő az állampol- gárdk hasznos gazdasági tevé­kenységét. törekvéseit és kezde­ményezéseit. Az államigazgatási szervek vezetői biztosítsák, hogy a tanácstagok és az elöli áróságok jogosítványaikkal megfelelő mó­don élhessenek és azokat érdemi módon (gyakorolhassák. A lakos­ság széles körét érintő helyi kér­dések eldöntésénél, az anyagi igé­nyek kie’égítési sorrendjének meghatározásánál az állampolgá­roknak és a társadalmi szervek­nek a véleményét kérjék ki, s- vegyék figyelembe; adjanak teret a széles körű társadalmi ellenőr­zésnek. , Az ügyfelek érdekében végzett tevékenységükkel 'az. államigazga­tási szervek biztosítsák a jogok érvényesítését, a jogos igények kielégítését, az állampolgári köte­lességek teljesítését. Az eljáráso­kat gyorsan, körültekintően foly­tassák le, s döntéseiket közérthe­tő, meggyőző indokolással tá­masszák filá. Főleg a teleoülés- ellátási, a környezet- és termé­szetvédelmi, a szociális és egész­ségügyi kérdésekben bátrabban éljenek a hivatalból való eljárás lehetőségével. Következtésen lép­jenek tel a rosszhiszeműség ellen, és ne engedjék meg határozataik végrehajtásának halogatását. Az államigazgatási, valamint az Ilyen ügyek intézésére feljogosí­tott, lakossági szolgáltatásokat végző szervek — köztük intézmé­nyiek, közüzemi vállalatok — te­gyék lehetővé, hogy az állampol­gárok az ügyeik egyre szélesebb körét munkaidejükön kívül intéz­hessék. Következetesen érvénye­sítsék azt a jogszabályi előírást, hogy az ügyféltől nem szabad olyan adatok igazolását kérni, amelyek valódiságát a saját nyil­vántartásukból vagy az ügyfél rendelkezésére álló okmányokból — személyi igazolványból, köz­jegyzői okiratiból és más hivatalos iratból — megállapíthatják. Az is a követelmények közé tartozik, hogy a hatósági ellenőr­zés váljék szakszerűbbé és rend­szeresebbé, előzze meg és időben tárja fel a jogsértéseket, a jog­szabályoknak és a hatósági elő­írásoknak — személyre, beosztás­ra és befolyásra tekintet nélkül szerezzen érvényt. Jogsértés ese­tén biztosítsa a törvényes helyzet visszaállítását és a differenciált államigazgatási szankciók alkal­mazását. A szabálysértési eljárás legyen gyorsabb, szolgálja jobban a jogsértések visszaszorítását. Az ellenőrző szervek minden indo­kolt esetben kezdeményezzek a jogsértők felelősségre vonását. A Külkereskedelmi Bank első vidéki irodája • Átadták Győrött a Magyar Külkereskedelmi Bank első vidéki iro­dáját. A belvárosban létesített irodában, az előzetes tervek szerint 1987-ben mintegy 4—5 milliárd forintos forgalom lebonyolítását ter­vezik. , PÁLYÁZATI FELHÍVÁS Honvédkollégium és tiszthelyettesképző szakközépiskolába A Honvédelmi Minisztérium pályázatot hirdet középiskolai honvédkollégiumi és tiszthelyet- tesképző szakközépiskolai jelent­kezésre. A pályázók felvételüket kérhetik: középiskolai honvéd- kollégiumokba: a felvételt nyert pályázók az adott város kijelölt polgári középiskoláiban tanulnak tovább. Sikeres érettségi vizsga után a Magyar Néphadsereg ka­tonai főiskoláin folytathatják ta­nulmányaikat. Tiszthelyettesképző szakközép- iskolába: gépjárműtechnikai sza­kon, elektroműszerész és mecha­nikai szakon, repülőgép-szerelő és repülőgép-műszerész szakon, gépkezelő és karbantartó szakon, vendéglátóipari szakon, zenemű­vészeti szakon. A tanulmányi idő négy £v, a tanév kezdete: 1987. szeptember 1. A felvételt nyert hallgatók teljes és Ingyenes ellá­tást, zsebpénzt, tanulmányi pótlé­kot, ingyenes és kedvezményes utazási költséget kapnak. Lehe­tőség van gépjárművezetői jogo­sítvány megszerzésére. A Jelentkezés feltételei: magyar állampolgárság, hivatásos katonai szolgálatra való egészségügyi al­kalmasság és alkati rátermettség, az előírt tárgyak (magyar nyelv és irodalom, történelem, matema­tika, fizika, orosz nyelv) osztály­zatait figyelembe véve legalább „jó” tanulmányi eredmény. Azo­nos feltételek esetén a felvételnél előnyben részesülnek: a nagycsa­ládos fizikai dolgozók gyermekei, az egyedülálló szülő által eltar­tottak, az állami gondozottak, a fegyveres erők és testületek hi­vatásos állományú tagjainak gyermekei. A jelentkezés rendje: A je­lentkezési lapot a pályázók isko­lájuk Igazgatójától szerezhetik be és Kitöltés utárt azokat az iskola a megyei hadkiegészítési és terü­letvédelmi parancsnokság pályá­ra irányítási főtisztjének küldi meg. A jelentkezési okmányok beérkezésének határideje: janu­ár 31. A pályázók egyidejűleg más középfokú oktatási Intéz­ménybe is jelentkezhetnek. A je-- lentkezést az általános iskolák­ban rendszeresített továbbtanu­lási nyomtatványra nem kell rá­vezetni. Az iskolákba történő je­lentkezés, felvétel, ellátás rend­jéről részletes felvilágosítást a Bács-Kiskun megyei hadkiegészí­tési és területvédelmi parancs­nokság pályára irányító főtisztje ad.

Next

/
Thumbnails
Contents