Petőfi Népe, 1987. január (42. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-12 / 9. szám

1981. január 12. • PETŐFI NÉPE • 8

Gazdaságpolitikai munkásgyűlések és pártnapok Bács-Kiskunban

Az MSZMP Központi Bizottsága tavaly novemberben határozatot hozott a gazdasági munka megjavítására. Napjaink e legfontosabb kérdését a legközelebbi napokban széles körben — munkásgyűléseken és pártnapokon — vitatják meg. Az alábbiakban közöljük a tanács* hozások helyszínét, időpontját és előadóját.

' MUNKÁSGYÜLÉSEK;

* Január 20-án

' 14.00 óra: Kecskemét, Parkettagyártó Vállalat; Somogyi László építésügyi miniszter.

' 14.00 óra: Baja, Kismotor- és Gépgyár; Herczeg Károly, az MSZMP KB tagja, a Vasas Szak- -szervezet főtitkára.

1 15.00 óra: Kiskunhalas, Kőolaj- ! -és Földgázbányászati Vállalat Kiskunsági üzeme; Trombitás István, az MSZMP KB tagja, ve- I zérigazgató.

Január 21-én

1 15.00 óra: Kiskunfélegyháza,

| Állami Húsipari Vállalat; Bago- ta Béla, az MSZMP Központi ■Bizottságának osztályvezető-he- i lyettese.

I ’ Január 26-án

14.00 óra: Bácsalmás, városi pártbizottság; Terbe Dezső, az MSZMP Bács-Kiskun Megyei Bizottságának titkára.

1 Január 27-én

14.00 óra: Kecskemét, Baromfifeldolgozó Vállalat; Hárs István, hz MSZMP KB tagja, a Magyar Rádió elnöke.

14.00 óra: Kiskunfélegyháza, Vörös Csillag Mgtsz; Magyar Gábor MÉM miniszterhelyettes.

Január 29-én

15.00 óra: Kiskunfélegyháza, ' Április 4. Gépipari Művek; Karolyi László ipari miniszter.

15.00 óra: Baja, városi pártbizottság székházában; Havai János, a Minisztertanács Titkárságának főosztályvezető-helyettese.

1 Január 30-án

15.00 óra: Kiskunfélegyháza, Lenin Tsz; Poden Gyula, a TOT titkára.

1 PARTNAPOK:

> Január 20-án

1 16.00 óra: Kiskunmajsa, párt- bizottság; Szakolczai Pál, az MSZMP Bács-Kiskun Megyei Bizottságának titkára.

' Január 21-én

1 15.00 óra: Kiskunhalas, városi 'pártbizottság; Petrovszky István, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője.

14.30 óra: Baja, Eötvös József Tanítóképző Főiskola; Hodossi Sándor, az MSZMP Bács-Kiskun Megyei Bizottságának titkára.

15.00 óra: Kalocsa, művelődési központ és ifjúsági ház; Kisné dr. Csányi Anikó, az MSZMP Bács-Kiskun Megyei Bizottságának osztályvezetője.

14.30 óra: Sükösd, Hosszúhegyi Mezőgazdasági Kombinát; Takács József, az MSZMP Központi Bizottságának alosztályvezetője.

Január 22-én ,

15.00 óra: Kecskemét, Tudomány és Technika‘Háza, Szabó Ferenc, MÉM miniszterhelyettes.

15.00 óra: Baja, városi tanács; Hutás Imre, az Egészségügyi Minisztérium államtitkára.

15.00 óra: Kecskemét, Borgazdasági Kombinát; Garamvölgyl Károly, a Vám- és Pénzügyőrség országos parancsnoka.

Január 23-án

15.00 óra: Kecskemét, Hollós József Megyei Kórház és Rendelőintézet; Medve László, egészségügyi miniszter.

1 15.00 óra: Lajosmizse, nagyközségi pártbizottság; Tóth Ferenc, az MSZMP Bács-Kiskun Megyei Bizottságának osztályvezetője.

1 Január 26-án

' 15.00 óra: Kalocsa, városi párt- bizottság; Elek! János, a TBT elnöke.

14.00 óra: Akasztó, Béke Szak- szövetkezet; Ivanics Lajos, a Kiskőrösi Városi Pártbizottság első titkára.

16.00 óra: Kecskemét, Megyei Tanács; Tohal László, a BácsKiskun Megyei Tanács általános elnökhelyettese.

15.00 óra: Kecskemét, Kertészeti Egyetem Kecskeméti Főiskolai Kara; Kovács Imre, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezető-helyettese.

Január 27-én

15.00 óra: Kecskemét, Tudomány és Technika Háza; Kupa Mihály, a Pénzügyminisztérium

főosztályvezetője.

Január 28-án

1 15.00 óra: Hajós, pártház; Mls- kolczi János, a kalocsai városi pártbizottság első titkára.

14.30 óra: Baja, Ganz-Elektric Készülékgyára; Papp György, a bajai városi pártbizottság első titkára.

Január 29-én

1 15.00 óra: Kiskunhalas, Állami Gazdaság; Romány Pál, az MSZMP KB tagja, a megyei párt- bizottság első titkára.

1 Január 30-án

15.00 óra: Kecskemét, megyeháza; Budzsáklia Mátyás, az

MSZMP Központi Bizottságának osztályvezető-helyettese.

15.00 óra: Kecskemét, Megyei Bíróság; Szabó István, az MSZMP

Központi Bizottságának alosztályvezetője.

15.00 óra: Kecskemét, Erdei Ferenc Művelődési Központ; Bercsényi Botond, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnök- helyettese.

t

(Méhesi Éva felvételei)

Hullt a pelyhes...

Kinek örömet, kinek bosszúságot hozott a szezon első igazi téli hétvégéje. Nem tudni, meddig tart, s mit tartogat még. De az biztos, hogy szép...

MIT TETT BÁCS-K3SKUNBAN AZ ÉDOSZ A JOBB GAZDÁLKODÁSÉRT, AZ ÉLETKÖRÜLMÉNYEK JAVÍTÁSÁÉRT?

Vállalati támogatással több száz új lakás

Bárhol említik megyénket az országban, a legtöbben először a kertészetre, az élelmiszeriparra gondolnak. A „bá- ráckon”, az ebből készült tüzes italokon kívül számos ál* lamban megkedvelték a kecskeméti pecsenyét, a bácskai sonkát, csípős kolbászt, sokezer családnál megtalálhatók a hírős városban gyártott bébiételek. Bács-Kiskunban készül a legtöbb üdítőital.

Nagyban befolyásolja megyénk gazdálkodását, lakóinak hangulatát az élelmiszer- iparban dolgozó csaknem 14 ezer munkás, értelmiségi tel. jesítménye, közérzete.

A szakszervezeti ágazati titkárokat megszólaltató sorozatomat ezért kezdtem az élelmiszeripari dolgozók megyei titkárságán.

• Aradi Lászlóné. (Straszer András felvétele)

Túlórát Gmk?

— Kezdjük a nyugdíjasokkal.

— Általában nagyon fáradtan hagyják abba a munkát szaktársaink. Fizetésük, következésképpen nyugdijuk sem mondható rózsásnak. Segítségre várnak.

— Teljesül reményük?

— Egyre több üzem érzi saját ügyének is volt dolgozóinak támogatását. A Bácska Húsipari Vállalat már azon gondolkodik, hogy kiegészítő pótlékot fizet nyugdíjasainak. A kecskeméti Barnevál jól megszervezett kedvezményes vásárokkal és más módszerekkel könnyíti egykori munkavállalóit. Számos szakszervezeti tisztségviselő bár nélkülözhetetlen, de mégis tüneti kezelésnek tekinti a nyugdíjasok növekvő vállalati támogatását. Következetesebb életszínvonal-politikát sürgetnék.

— Mire gondol?

— Itt van előttem a Kalocsai Agráripari Egyesülés tájékoztatója. Kritikusan írnak a nyugdijak elértéktelenedéséről. Másutt aggodalommal, elkedvetlenedve hallgatják a nyugdíjkiegészítő, biztosítást ajánló hirdetéseket.

— Idejövet régi ismerősöm panaszolta: hetekig tizenkét- óráztak a Kecskeméti Konzervgyárban. Mit szól ehhez Aradi Lászlóné megyei titkár?

— Mondhatnám: másutt Is sokat és sokszor túlóráznak szak- és betanított munkások. Ez csak féligazság volna. Nem alkalmazkodott gyártási ütemterveinkhez az időjárás! Ágazatunk megkín- lódta a téli fagyok, az aszályos nyár következményeit. Mindenképpen fel kellett dolgozni a nehezen megtermelt nyersanyagot, őszintén szólva a legtöbb munkavállaló szívesen vállal többlet- munkát, mert csak így tarthatja

meg családja korábbi életszínvonalát, gyűjthet lakásra.

— A vállalati gazdasági munkaközösségekben is megtalálják számításukat a tagok. Mégis több üzemben bírálták működésüket.

— Véleményem szerint több gondot okoztak, mint amennyi eredményt gazdasági szempontból elkönyvelhetünk. Helyenként a gmk szembeállította a beosztottakat a vezetőkkel, kiélezte egyes foglalkozási csoportok érdekellentéteit. Átmeneti megoldásnak érzem. Abban bízunk, hogy előbb- utóbb a főmunkaidőben, több bérért végezhetik el a dolgozók, amit most a gmk-ban vállalnak.

— Sokakat nyugtalanít a lakáshelyzet'. Egyetért velem Aradi Lászlóné?

— Attól tartottunk a hatodik ötéves terv kezdetekor, hogy a szűkülő források miatt is csökkenő érdekeltségi alapból a dolgozók nem szavazzák meg a szükséges támogatási összegeket. Lebecsültük a dolgozók közösségi tudatát. Mintegy 50 millió forintot költöttek iparágunkban lakásépítésre 5 esztendő alatt. A pénzbeli segítségen kívül más módon is könnyítik az otthonteremtőket. Sokat megtakaríthatnak — például — a többnyire fiatal építkezők a kedvezményes fuvarokkal, így mintegy 560 munkavállaló, többnyire kétkezi dolgozó jutott lakáshoz.

s >'í*/?>í'&/ y W > ^

Gyorsabb korszerűsítést!

— Többször beszélgettünk 1986- ban, ismerem az ÉDOSZ megyei bizottságának tavalyi munkáját. Tudom; termelési problémákkal foglalkoztak a leggyakrabban. Sűrűbben, alaposabban, mint bármikor korábban.

— Ezt diktálta a józan • önérdek. Föladták a leckét a szervezeti változások is. Meg kellett találnunk az együttműködés legalkalmasabb formáit a vállalati tanácsokkal, az új összetételű vezető testületekkel. Szóltam már az elkerülhetetlen kampánymunkákról. Arról sem feledkezhetünk

— Az ÉDOSZ mindig odafigyelt a dolgozók életkörülményeire. Az elmúlt évet is jellemezte ez a cselekvő érdeklődés?

— Munkánk egyik méghatároT

meg, hogy 1986 a VII. ötéves terv első éve volt.

— A megyei titkárság miként működött közre a megyei célok meghatározásában, a teljesítésükhöz szükséges feltételek megteremtésében?

— Javaslataink ellenére kevesebb fejlesztési támogatást kapott megyénk sütőipara a feltétlenül szükségesnél. Főként a kecskeméti kenyérgyár küzd súlyos gondokkal. Végülls el kellett fogadnunk az oktatás- és egészségügyet előtérbe helyező állásfoglalást.

zó részének tekintettük a szociális ellátottsággal, a munkakörülményekkel, az életvitellel kapcsolatos vizsgálatokat, és ezek alapján kidolgozott programok teljesítését, segítését.

— Ez tényleg elismerésre ér- demes. Tud-e más biztatót?

Biztató 1987-re

— Továbbra sem kell aggódniuk munkavállalóinknak, hogy kenyér nélkül maradnak. Noha még mindig nem sikerült csökkenteni a hústermelésben a tenyésztés és a feldolgozás távolságából adódó, számolatlan milliókat pocsékoló feszültségeket megszüntetni, az elmúlt években is fejlődött, modernizálódott megyénk élelmiszeripara. Különösen a konzervgyártás korszerűsödött. Az erősödő érdekeltségi rendszer kedvező hatása már 1986-ban megmutatkozott.

Heltai Nándor

Aggódó nyugdíjasok

DÖNTÖTT A LEGFELSŐBB BÍRÓSÁG

Árdrágítás sörrel

Az egyik városi tanács hatósági osztálya két évvel ezelőtt egy szerződéses üzemeltetésben működő presszóban tartott ellenőrzéskor megállapította: a palackozott Kőbányai világos sört 20,80 forintért, az Extra világost 21 forintért árusítják. Ugyanakkor a többi ilyen osztályú szerződéses üzletben a sört lényegesen alacsonyabb haszonkulccsal hozzák forgalomba. Az üzletvezető eljárását a tanács az árképzési szabályok megsértésének tekintette, ezért kötelezte, hogy az így elért 27 ezer 500 forint tisztességtelen hasznot — forgalmi adóként — fizesse meg. A határozat hatályom kívül helyezéséért az üzletvezető pert indított. Az első fokon ítélkező városi bíróság a keresetet mint alaptalant, elutasította. Az ügy másodfokú elbírálását a Legfelsőbb Bíróság elnöke a maga hatáskörébe vonta.

— Belkereskedelmi miniszteri és árhivatali rendelet értelmében a palackozott sör szabad árformába tartozik. Fogyasztói árát azonban csak akkor lehet megváltoztatni, ha azt előzetes költségszámítások támasztják alá, vagy a kereslet és kínálat összhangja indokolja — hangzik a Legfelsőbb Bíróság ítélete. Az üzletvezető azonban nem tartotta be a rendelet előírását, az árképzésre vonatkozó szabályokat. .Az áremelést pedig a kereslet—kínálat összhangjának hiánya sem indokolta, mert a magasabb ár felszámítása után a palackozott sör árusítási forgalma csökkent. Előzetes költségszámítás nélkül történt áremelés egymagában elegendő annak megállapítására, hogy az üzletvezető — az árszabályozó rendelkezések megsértésével — tisztességtelen hasznot ért el, és jutott magasabb bevételhez. Ez pedig megalapozta a tanácsnak azt az intézkedését, hogy a jogtalan bevételt forgalmi adóként elvonja.

Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróságnak a keresetet elutasító ítéletét jogerőre emelte.

Kutyaper

Az egyik napilapban hirdetés jelent meg, amelyben világgyőztes szülőktől származó ,négyhónapos, törzskönyvezett komondor kutyakölyköt kínáltak megvételre. A hirdetés feladója ellen egy nyugdíjas tisztességtelen gazdasági verseny megállapításáért, illetve abbahagyásra kötelezéséért pert indított. Előadta, hogy aranykoszorús mester-kutyatenyész- tő, és Európában egyedül ő rendelkezik világgyőz- tes komondor szülőpárral. A hirdető a kutyakölyköt nem tőle vásárolta, tehát valótlant hirdetett. Azt is kérte a bíróságtól, kötelezze az illetőt, újságban tegye közzé: állítása és hirdetése valótlan tartalmú.

Az első fokú bíróság a keresetet elutasította. Álláspontja szerint a tisztességtelen gazdasági tevékenység tilalmáról szóló‘múlt évi törvény indokolásából megállapítható, hogy annak., hatálya csak gazdasági tevékenység folytatására jogosult jogi és magánszemélyekre terjed ki. Ebből következik, 'hogy a hirdetés feladója ilyen gazdasági tevékenységre nem jogosult. Csupán kedvtelésből vásárolt kutyáját kívánta hirdetés útján eladni. Tehát magatartása nem esik az említett törvény hatálya alá. Egyébként is a hirdetés a nyugdíjas személyhez fűzött jogait sem sértette meg.

» Fellebbezésre a Legfelsőbb Bíróság még rámutatott arra is, hogy a szóbanforgó törvény alkalmazásának előfeltétele: jogi vagy magánszemély bizonyos meghatározott körben olyan gazdasági tevékenységet folytasson, ami a másik fél érdekeit sérti vagy veszélyezteti.

Egyetlen hirdetés, amelyben valaki sajátmagának vásárolt dolgot ad el, nem minősül gazdasági tevékenységnek. Ez a fogalom legalábbis folyamatosságot tételez fel. Ezért ilyen esetben a törvény, nem alkalmazható, tehát az első fokú bíróság elutasító ítéletét helyben kellett hagyni.

A mintavétel feltételei

Egy állami gazdaság az egyik erdőgazdaságtól két különböző fajtájú nyárfadugványból 100—100 ezer darabot vásárolt. A fémzárolt dugványokat saját autóján elszállította, majd egy tudományos intézet kísérleti állomásának száz-száz darab mintát küldött. A vizsgálat eredménye szerint a dugványok felületileg fertőzöttek, részleges pusztulást is mutattak, mégpedig az egyik mintánál 70, a másiknál 20 százalékos mértékben. Ezért az állami gazdaság Bz eladónál minőségi kifogást emelt, majd 740 ezer forint kártérítés fizetéséért, pert indított ellene.

A keresettel szemben az erdőgazdaság arra hivatkozott, hogy a minőségi hiba az elszállítás után (a vevőnél keletkezett, mert a dugványokat nem megfelelően gondozta. Hangoztatták, hogy országos felügyelőség által minősített I. osztályú dugványokat adtak el.

Az első fokú bíróság egy intézettől szakvéleményt kért. Eszerint, feltételezhetően, a minőségi hiba a {szállítás és a dugványozás után, különböző ökológiai tényezők kedvezőtlen hatása következtében Alakult ki. Az Igazságügyi Mezőgazdasági Szakértő Bizottság véleménye viszont az volt: nem lehet megállapítani, hogy az állami gazdaság a mintavételnél az átlagot választotta-e ki. Az elküldött minták 90 százalékánál semmiféle károsodást nem tapasztaltak, csak tíz-tíz darabnál mutatkozott részleges elpusztulás. Ebből azonban nem lehet arra következtetni, hogy a teljes mennyiség hibás volt. Abban az esetben, ha a dugványokat nem megfelelően tárolják, vagy a szállítás, illetve a növény gondozása nem megfelelő, a pusztulás bekövetkezhet. E szakvélemény alapján a bíróság a keresetet elutasította.

Fellebbezésre a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy az átvételkor a vevő a minőségre nem tett észrevételt. Magyar szabvány állapítja meg, hogy mintavételnél — a kötegek számához viszonyítva — hány köteget és ezen belül mennyi dugványt kell alapul venni, továbbá ezekből mennyi lehet hibás. Az állami gazdaság azonban az erre vonatkozó előírásokat nem tartotta be. Ez okozta, hogy ámiket mintául elküldött, az egész szállítmány minőségét nem reprezentálták.- Ezen túlmenően semmi olyan bizonyítékot nem tudott felhozni, hogy 'az erdőgazdaság hibás árut adott el. Ezért az első fokú bíróság által beszerzett szakvélemény alapján, á keresetet annál is Inkább el kell utasítani, mert ma már lehetőség sincs annak bizonyítására, hogy az erdőgazdaság hibás dugványokat adott el. Ak Legfelsőbb Bíróság mindezek figyelembevételével az első fokú ítéletet jogerőre emelte.

Hajdú Endre