Petőfi Népe, 1987. január (42. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-12 / 9. szám

7UÍG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ifjúsági fórum PETŐFI NÉPE JkX MSZMFB ÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLII. évf. 9. szám Ára: 1,80 Ft 1987. január 12. hétfő az Ipari Minisztériumban Ifjúsági fórumot tartottak va- sárnap az Ipari Minisztériumban. Az iparvállalatoknál dolgozó fia­talok képviseletében több mint 200-an gyűltek össze, hogy meg­vitassák, elképzelésük szerint me­lyek azok a feltételek és követel­mények, amelyek elősegíthetik a hatékonyabb, dinamikusabb fej­lődést, az Ipar jövedelemtermelő képességének fokozását. Vitaindító előadásában Hámori Csaba, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a KISZ KB el­ső titkára a gazdaság megújításá­nak szükségességéről, az ennek érdekében megtett eddigi Intézke­désekről beszélt. Kapolyi László ipari miniszter kiemelte a szelektív iparfejlesz­tés szükségességét. Mint mondot­ta, az ipar szerkezetének átalakí­tásában az eddigieknél jobban kell támaszkodni a KGST-orszá- gokkal kialakított együttműkö­désre. ÜLÉST TARTOTT A KISZ KB Legyen a sport a mozgalmi munka lendítőereje Az ifjúság szabadidősportjának és a KISZ káder- jmunkájának továbbfejlesztéséről tanácskozott a KISZ Központi Bizottsága szombaton, az ifjúsági szövetség székházában. Az ülésen részt vett és felszólalt Petrovszki Ist­ván, az MSZMP KB osztályvezetője is. A testület meghallgatta Hámori Csabának a KISZ KB első titkárának tájékoztatóját az MSZMP KB 1986. december 28-ai üléséről. Ezt követően Domonkos László, a KISZ KB titkára terjesztette elő az ifjúsági vezetőkkel szemben támasztott kö­vetelményekről, a KISZ-vezetők kiválasztásáról és felkészítéséről a KISZ KB Intéző Bizottsága által megfogalmazott határozattervezetet. Ez a követel­mények között az eddiginél hangsúlyosabban kí­vánja meghatározni, hogy az ifjú kommunista ve­zetők személyiségük, felkészültségük, fellépésük alapján közszereplésre alkalmasak legyenek, akik képesek önálló politizálásra a párt politikája és a KISZ céljai melletti következetes kiállásra. A KISZ KB tavaly februárban hozott határoza­tot a diáksport, az ifjúság szabadidősportja és tu­rizmusa fejlesztéséről. Ennek végrehajtásáról Krá- likné Cser Erzsébet, a KB titkára adott szóbeli tá­jékoztatást, amelyet a KB egyhangúlag elfogadott. A testület megállapította, hogy fejlődött az ifjúsági turizmus. Az ifjúsági szövetség célja továbbra is az, hogy a sport és a turizmus a mozgalmi munka minden elemébe épüljön be, és segítse elő a fiata­lok egészséges életmódjának kialakítását. ÁLLATTENYÉSZTÉS — 1987 Növekszik a vágóállat-, a tej- és a tojástermelés A termelők érdekeltségének ja­vítására hozott központi intézke­dések nyomán az elmúlt év má­sodik felében megkezdődött az állatállomány — egyelőre lassú ütemű — gyarapodása. 1987-ben az előirányzat szerint folytatódik ez a folyamat; az idei teljesít­mények — a terv szerint — ki­sebb mértékben felülmúlják majd az elmúlt évit. Az előirányzat szerint a vágóállat-termelés több mint 2 százalékkal, a tehéntej előállítása mintegy 5 százalékkal, a tojástermelés pedig hozzávető­leg 2,3 százalékkal növekszik. Az átlagosnál nagyobb javulás­sal számolnak a sertéstenyésztés­ben. Vágósertésekből a tavalyihoz képest 4,4 százalékkal többet ne­velnek fel a nagyüzemek és a kistermelők. Így a feldolgozóipar elegendő alapanyagihoz jut. A termelőszövetkezetekben az állo­mány viszonylag nagyarányú gya­rapítását irányozták elő, kiindul­va abból, hogy a termelés bőví­tését, illetve a minőségi követel­mények kielégítését jelentős mér­tékben segíti a felvásárlási árak differenciált emelkedése. Az idén a mennyiségi növekedéssel együtt a minőség terén is várhatóan si­kerül előbbre lépni az állatte­nyésztésnek ebben az ágazatában. Ehhez a biológiai alapok adottak, hiszen a nagyüzemi gazdaságok­ban tartott sortésfajitáik, hibridek és keresztezett állományok a hús­ipari követelmények kielégítésére alkalmasak. A genetikai képessé­geket azonban a korábbinál na­gyobb arányban kell érvényre juttatni eíbben az esztendőben, ami feltételezi, hogy az állattar­tók javítanak a tartási feltétele­ken és nagyobb gondot fordítanak (Folytatás a 2. oldalon.) Küzdelem a hóval — helyzetkép az utakról A hétvégi hóesés megnehezíti a közlekedést szerte az ország­ban. Legtöbb helyen 20—25 cen­timéter volt vasárnap délelőtt a hóréteg vastagsága, ám az erősö­dő szél miatt néhol másfél mé­ter magas torlaszok is keletkez­tek, s a .—8, —10 fokos hideg a sószórás hatásosságát csökken­tette. A MÁV információja sze­rint sok helyen a váltók befagy­nak, s csak nagy erőfeszítések árán lehet a vonatközlekedést fenntartani. Emiatt a tehervona­tok egy részét nem is indították el, s várhatóan a mérsékeltein kihasznált személyvonatok közül is többet időlegesen kivonnak a forgalomból. A közlekedő sze­mélyvonatok töhbsége is két-há­rom órás késéssel érkezik az ál­lomásokra. Különösen Szombat­hely, Győr és Budapest környé­kén nehéz a sínek tisztántartása. A főbb közlekedési utak min­denütt járhatóak, összességében 500 nagyobb teljesítményű gép gondoskodik a hókotrásról, a ho­mok és sókeverék szórásáról. A Meteorológiai Intézettől ka­pott jelzés szerint a havazás to­vább folytatódik, a szél erősödé­sével Is számolni kell, emiatt a közlekedés feltételei várhatóan tovább romlanak. Éppen ezért az Űtinform javaslata szerint aki csak teheti, ne üljön kocsiba. A meteorológiai állomás jelen­tése sfeerint tegnap a megyeszék­helyen tizennégy centiméteres hó­réteget mértek. Bizonyára helyt­álló ez az adat, ha az átlagot te­kintjük. Az a fránya szél ugyan­is néhol 20—30 centi magasra Is feltornyozta az égi áldást. Ráadá­sul többnyire olyan helyeken, ahová a legkevésbé sem kívánták a város polgárai: sok járdán, gyalogátkelőhelyen nem volt ta­nácsos félcipőben, sőt bokaszáras csizmában sem közlekedni. S e tekintetben alig volt különbség bel- és külváros között. Aminek egyik oka: a falraga­szokon feltüntetett helyeken a százezres megyeszékhelyről mind­össze 8 (azaz nyolc) személy je­lentkezett tegnap a nappali mű­szakba havat lapátolni. Igaz, kö­zülük négyen jelezték, hogy éj­szakára is maradnak, és ma reg­gel újra szeretnének munkába állni. (Hoev közben mikor, meny­nyit és hol alszanak, az, marad­jon az 6 titkuk.) Az élszakai műszak egyébként több érdeklődőt vonzott, nem tud­ni. közülük hányán vették fel va'óban a munkát, és főleg: há- nvan tartottak ki végig? Tartok tőle. hoev Revesehben. mint ahá- nyukra ekkora városban, ekkora hó esetén szükség lett vo'ns S amié a rendkívüli hómunkások órabére Is ekkorka (nappal 20, éjszaka 25 forint Immár sok-sok esztendeié), bele kell törődnünk: legjobb lesz. ha magunk söprűnk a salát házunk előtt. • Vasárnap délutáni műszak » városközpontban, — négyen a nyolcból. • Munkában a hóeke. (Méhes! Éva (elvételei) Ünnepi munkásőr-egységgyűlések Idén is kitüntették a kalocsaiakat Szombaton megkezdődtek a munkásőrség egységgyűlései, amelyeket országszerte ja­nuárban hétvégén, szombatokon tartanak meg a testület tagjai. Az egységparancsnokok be­számoló jelentéseikben megemlékeznek a munkáshatalom önkéntes fegyveres szerveze­tének létrehozásáról, s értékelik azt a szere­pet, amelyet a testület az elmúlt három év­tizedben vállalt társadalmunk építésében. Az eredmények összegzése alkalom a legjobb munkásőregységek elismerésére is. • Dobrovszki Miklós (balról) átadja az új zászlót Hegedűs József parancsnoknak. Kiskunfélegyházán január 10- én délelőtt a 608-as számú Ipari Szakmunkásképző Intézetben tar­totta ünnepi egységgyűlését a Mártonffy Ernő munkásőregység. Az eseményen az MSZMP Köz­ponti Bizottsága képviseletében megjelent Ispánovits Márton, a Magyar Antifasiszták és Ellenál­lók Szövetségének főtitkára, aki egykoron alapító tagja volt a fél­egyházi egységnek; Szakolczai Pál, az MSZMP Bács-Kiskun Megyei Bizottságának titkára, dr. Hraboszki Mihály, a Munkásőr­ség Országos Parancsnokságának osztályvezetője, Simon Tibor, a munkásőrség megyei parancsno­kának helyettese, valamint a vá­ros párt-, állami vezetői és a társ fegyveres testületek képviselői. Az egységgyűlés Sztanojev Andrásnak, a kiskunfélegyházi városi pártbizottság első titká­rának megnyitó szavaival vette kezdetét, majd Hegedűs József egységparancsnok beszámolójá­val folytatódott. A parancsnok felidézte az egység három évti­zedes történetét. Elismerő szavak­kal szólt az alapító tagokról, majd számot adott mai utódaik tevé­kenységéről. Ezt követő hozzászó­lásában Ispánovits Márton elő­ször 1957-re emlékezett, amikor a munkások és parasztok jelent­keztek a testületbe, és önként vál­lalták, hogy ha kell, fegyverrel is megvédik a nép hatalmát. Aktí­van segítették a konszolidációt. Miként akkor, ma is kiemelkedő eredményeket érnek el a terme­lésben, s ezzel méltán kivívták a társadalom elismerését. Ezután kitüntetések, emlékérmek és -la­pok átadására került sor, majd Dobrovszki Miklós, a Kiskunfél­egyházi Vörös Csillag Tsz elnök- helyettese adott át új csapatzász­lót Hegedűs József parancsnok­nak. Az új zászlóra a Munkásőr­ség Országos Parancsnoksága ne­vében dr. Hraboszki Mihály; az MSZMP kiskunfélegyházi váro­si bizottsága megbízásából Tér­jék Istvánné kötött szalagot hét félegyházi és városkörnyéki gaz­dasági egység képviselőjével együtt. Az egység állománya es­küt tett az így felékesített új csapatzászló előtt. Az egységgyű­lés az Internacionálé hangjaival ért véget. Szombaton délután Kalocsán is egységgyűlést tartottak a Gábor Áron laktanyában. A gyűlésen megjelent Karvalics László, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezető-helyettese, Czigány János, a Munkásőrség Országos Parancsnokságának osztályveze­tő-helyettese, dr. Hodossi Sándor, a Bács-Kiskun megyei pártbizott­ság titkára; Vízin Miklós, a mun­kásőrség megyei parancsnok, a társ fegyveres erők és testületek, valamint az ideiglenesen hazánk­ban állomásozó szovjet egységek képviselője. Miskolczi János, az MSZMP Kalocsai Városi Pártbizottságának első titkára nyitotta meg az egy­séggyűlést. Ezt követő beszámo­lójában Solti János egységpa­rancsnok áttekintette az egység életét. Méltatta az alapítók mun­káját, s köszöntötte az újonnan esküt tevőket. A beszámoló után Vízin Miklós átadta a parancs­noknak a „Megye Élenjáró Egy­sége” címet dokumentáló okleve­let és serleget. (A kalocsaiak im­már harmadik alkalommal nyer­ték el a serleget), majd országos parancsnoki kitüntetések átadá­sára került sor. Az alapítók, a 20—25 éves szolgálatot teljesített mumkásőrök és feleségeik része­sültek elismerésben; valamint a Kalocsai Elektromechanikai Vál­lalat kollektívája kapott köszö­nőlevelet és díszplakettet a tes­tülettel való több éves eredmé­nyes együttműködéséért. . Az MSZMP Központi Bizott­sága és a megyei pártbizottság üdvözletét Karvalics László adta át. Utána zászlócserére került sor: dr. Lakatos Lajos, a Kalocsa- környéki Agráripari Egyesülés igazgatója adta át az egység pa­rancsnokának az új zászlót, amely­re szalagot kötöttek a párt, az országos parancsnokság és a he­lyi üzemek képviselői. Az egység és az előképzős állomány feles­küdött az új zászlóra. Az esküté­telt követően a fiatalok nevében Koncz Gyula, a KISZ Kalocsai Városi Bizottságának titkára kö­szöntötte a 30 éves munkásőr- egységet, az úttörők pedig virág­gal kedveskedtek az alapítóknak. Zárszóként Miskolczi János tol­mácsolta a kalocsai városi párt- bizottság elismerő szavait a Csu- pó Imre munkásőregység tagjai­nak. G. B. # Solti János (balról) felmutatja a végleg elnyeri serleget. Vízin Mik­lós megyei parancsnok gratulált az egységnek. A szabadidő újrafelosztása Életem számtalan orientációs pontja közül az egyik a rá­diós Poptarisznya és a tévés Ze- neljutik. Ha ezek szólnak, jobb, ha én hallgatok. Ezekben az órákban nagyranőtt csemetéim nem hadrafoghatók. A slá­gerlisták is tabu időpontok, ilyenkor nem a mieink, ha­nem a világszámoké gyerme­keink. Tudom, világjelenségről van szó. Az amerikai gyere­ket például így Jellemzik pe­dagógusaik: írás helyett tele­fonálnak, olvasás helyett tele­víziót néznek... Tudósok, politikusok, jövő­kutatók már régen megjöven­dölték az olvasás drámai ha­nyatlását. Kétségbeesett jelen­téseket hallhatunk arról, mi­ként szorítják háttérbe a könyvet az új tájékoztatási eszközök. Én nem ,,kiszorítós• dit" látok ebben, hanem az újak jogos helykövetelését. Le­het. hogy nem nő a könyvtá­rakba belratkaczott olvasók száma, de nő a megvásárolt könyvek forgalma. Iqpz, áruk is, de higgyük el: a jő könyv ma is kelendő, a hasznos ol­vasmányra ma sem sajnáljuk a pénzt, s az időt. Az olvasásra szánt idő ter­mészetszerűleg csökken, mert a rádió, a televízió, a film. a video teret, időt kér. az időnk pedig nem végtelen. Úgy vé­lem. ma az emberiség szabad­idejének újrafelosztását él­jük. A „ríni szép időkben” va­lóban többet olvastak az em­berek, társasági életet is él­tek, mert volt rá idejük. Ré­gebben nagyon kevesen láttak világot, csak olvastak a tá­voli szépségekről, miközben milliók a szomszéd faluig sem jutottak el. Hajdan a szerel­mi kalandokat többnyire regé­nyes, romantikus történetek olvasásával pótolták. A könyv a mai ember életébem már nem az egyetlen információ- hordozó, csupán egy a sok kö­zül. Balzac, te óriást energiájú regénygyáros, ' bocsáss meg! Fiam pillanatnyilag Goríot apódnál is többre tartotta azt a tévés mese-mese-mesketét, cuzt a végtelenül folyó Rab- szolgasorsot, amely nézők száz­ezreit döntötte rabszolgasorba! Lám, ezt az életidegen fel­dolgozást is testközelbe tudta hozni a mozgókép, a látvány, mellette még a hús-vér Goriot apó is elhalványult. Ráadásul emez kötelező olvasmány, amaz pedig szabadon válasz­tott rabszolgasors. Ezek a mai srácok a szá­mukra szent klasszikusokra azt mondják: némelyik dög­unalmas. A video-borzongáso­kat, a szexfilmeket, a popta- rlsznyákat többre becsülik. Szemüket, fülüket előbb átad­ják a kalandnakx mint szelle­müket, mert még a szellemi kiskorúság időszakában élnek. Ráadásul a zene mindenütt jelenlevő révület. Az andalí­tó, izgató ritmusoktól, dalla­moktól akkor sem kell meg­válniuk, ha fogat mosnak, ha reggeliznek, de még abba a kis helyiségbe is elkíséri őket, ahol a „régi szép időkben" leg­feljebb csak olvasni lehetett. A rádió, a tévé beavat a vi­lág dolgaiba, az olvasás a ma­gány műfaja. A mai fiatalok, mintha félnének a csendtől, az egyedülléttől. Ha hazaérnek, első mozdulatuk, hogy valami­lyen gombot megnyomnak: rádióét, magnóét, televízióét. Ha majd megnyílnak az „ég csatornái", ha majd a műhol­dakról is műsorokat szórnak, még nagyobb világ részeivé válunk, s még több időt kö­vetelnek maguknak az audio­vizuális médiák. Természet­szerűleg még kevesebb idő marad az olvasásra. En mégsem húzom meg » vészharangot. Tudomásul kell vennünk, hogy kevéske sza­badidónkért egyre többféle eszköz vetélkedik. De mind­egyik rendelkezik valamiféle többlettel, egyedi, csak rá jel­lemző képességgel. ezért mindegyikre szükségünk van, lesz: rádióra, filmre, tévére, videóra ... Minden ember éle­tében, munkájában más-más. jövőben is csak az tarthat Igényt a müveit ember jelzői­re, aki a kultúra minden vív­mányával él. aki az ismeret­hordozók mindegyikének bir­tokbavételére törekszik, de mindezek mellett saját fejét is használja. Zágonl Erzsébet

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents