Petőfi Népe, 1987. január (42. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-09 / 7. szám

r QQzdci/QQpolitikQ y munko , tcljc/ítményck • PETŐFI NÉPE « > 1981. január 9. Juliska néni ma is visszajár! Szakszervezeti •érdekvédelem a baromfi-feldolgozóban Kedves ismerősömmel ta­lálkozom a Kecskeméti Ba­romfifeldolgozó Vállalatnál. Mócza Fercncnének, Juliska néninek, bár régebb óta nyugdíjas és nagymama, most is második otthona a gyár, ahol jó munkájával év­tizedeken át megbecsülést szerzett magának. Számíta­nak rá. Időnként visszatér dolgozni. Az üzemi nyugdí­jasklubnak szakszervezeti bi­zalmija. A klubba száztízen járnak a kétezer fős vállalat 400 nyugdíjasából. Szívesen men­nek oda minden hónapban. Körmöczi Béláné vezetésével élénk a klubélet, ö is nyug­díjas, aki vonzó programot szervez társai számára. Az új év első összejövetelén, videó- előadásban megnézték a Bánk bánt. Erős szálak fűzik a kollektívá­hoz az egykor teljes munkaidő- oen foglalkoztatott embereket. Sokan gyalog vagy kerékpárral közlekedtek annak idején, mégis pontosan értek be műszakikezdés­re. A legidősebbeket ma is visz- szahúzza a szíve. Meghat ottan emlékeznek a fiatalabbak a »2 esztendős Jávor ka bácsira, aki botjára támaszkodva beballagott a gyárba. Haza már autóval vit­ték. Nem akarták, hogy gyalog baja essék. Együttérzéssel, pártfogással Pártfogásába veszi, és más mó­don is támogatja nyugdíjasait (vagy azok hozzátartozóit) a ba­romfi-feldolgozó. Munkaalkalmat nyújtva számukra, tavaly százan 1200 órát töltöttek a termelés­ben. Százöt kisnyugdíjas és beteg kiadásaihoz a vállalat 84 ezer forinttal járult hozzá, de jelent­keztek a dolgozók kisebb-inagyobb csoportjai is, hogy segítsenek. A toliüzem kommunista műszakjá­nak keresetét, 39 ezer 500 forint­ját adta karácsonyi ajándékként harminckét nyugdíjasnak. A pénzt nem postázták; családlátogatás­kor, személyesen vitték el hoz­zájuk. Szép példáját adta az együtt­érzésnek a Forradalmi ifjúság szocialista brigád. Egyik, autó­balesetnél elhunyt dolgozójuk három gyermekének 1985-ben és tavaly téli ruhákat vásároltak. Egy mozgássérült — nemrégiben meghalt — .asszony 17 éves lánya • Orbányné- nak, a vál­lalat egyko­ri SZTK- ügyinté- zőjének, legfonto­sabbak a gyógysze­rek. Ezeken múlik az éleiben ma­radása. (Gaál Béla felvétele) iskolába járásának költségeiből az Export brigád hónapról hónapra részt vállal. Lakásfestés, a 77 éves ballószö- gi Szabó Lászlónénál favágás és takarítás, másoknál ,,csak” egy kis beszélgetés, érdeklődés hogy- létükről — nyugdíjasa válogatja, hogy hol és kinek, mi hiányzik leginkább. A közelben lakók gyógykezelésre visszajárnak a gyári orvoshoz és fogászhoz, hi­szen őket már Ismerik. Az üze­mi étkezésre szóló kedvezmény­ből a nyugdíjasok sincsenek ki­rekesztve. Az ebédet akár haza is vihetik. így összegyűjtött információk újabb támpontot adnak az 1987. évi érdekvédelmi munkában. Mi az előbbrevaló? Mire kell a jö­vőben odafigyelni? Testreszabotit feladata ez az itt levő szervezett dolgozóknak, amit Borkicsné Nagy Ilona szb-titkár ezzel erősít meg; — Mióta a tagok fontos dől. gokban szabad kezet kaptak, a szakszervezet is sokkal jobban dolgozik! Segítség az életben maradásért Mit tesz a társadalombiztosítási tanács? Elismerésre méltó a nyugdíja­sokat érintő kedvező változások­ban a szakszervezeti bizottság szerepe, amelynek társadalombiz­tosítási tanácsa sokoldalúan részt vesz az idősekért végzett érdek­védelemben. Elnökéről, Kecskés Mihálynéról ezt hallom: „Rend­kívül lelkiismeretes, szereti az embereket. Problémáik iránt megértő, igyekszik segíteni raj­tuk. Kész szabadidejéből is erre áldozni." Munkájában nincs egyedül. A bizottság tagjai — Ágoston Já­nosáé, Szabó Béláné, Bajusz Ba. lázsné, Túri Andrásné és Csap­iár Gergelyné — az övéhez ha­sonló emberséggel foglalkoznak a nyugdíjasokkal. Tavaly hat, az idén kilenc személy számára kér­tek méltányosságból nyugdíj- emelést a társadalombiztosítási központtól. Ezekben a napokban sem ülnek ölbe tett kézzel. Mun­kaidő után sorra látogatják a volt dolgozókat, hogy helyzetüket — személyes életkörülményüket — közelebbről megismerjék. Ta­pasztalataikról beszámolnak a szakszervezeti bizottságnak. Az Kossá István sétány 14. Itt lakik, férjével együtt nyug­díjasként az 51 éves Orbány Ká- rolyné, valamikor a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat SZTK- ügyintézője volt. Korai, 1968. évi nyugdíjazásának oka: veleszüle­tett szívhiba. Már kétszer operál­ták. Tavaly óta két műanyag szívbillentyűvel él. Azelőtt egy kilogramm kenyeret sem bírt el­hozni a boltból, annyira fogytán volt az ereje. A műtéttel ugyan javult az állapota, de továbbra is kímélnie kell(ene) magát. A házi munkától hamar kifárad. Ez az egyik gondja. A másik ...? — Nézzék — mutatja Orbányné —, 8-féle hazai és több külföldi gyógyszert szedek. Havonként 700 forintot költők orvosságra, ket­tőnk 5285 forint nyugdíjából. Ne­kem mégsem ez a fő problémám. Az életben maradásom ennyit megér. Ahhoz szeretnék támoga­tást kapni, hogy a Hannoverben gyártott Rekawan-t és más kül­földi gyógyszert könnyebben, az Egészségügyi Minisztérium se­gítségével megvásárolhassam. A társadalombiztosítási tanács látogatója, Szabó Béláné ezt a jelzést is továbbítja — a dolgo­zók mellett a nyugdíjas tagság érdekeit is képviselő — szak- szervezeti bizottságnak. Kohl Antal AZ MNB ÚJ FELADATKÖRBEN A bankok bankja A bankok államosításáig Ma­gyarországon kétszintű bankrend­szer működött. A megye mosta­ni területén is töb b hitelbank (például Kecskeméten öt) képvi­seltette magát, ős a Nemzeti Banknak is volt kést fiókja, Kecs­keméten és Baján. Akkor a Ma­gyar Nemzeti Bank a bankok, pénzintézetek banl.cja volt és most is azzá lett. Hasonlóság az is, hogy szabályozza fi gazdarág pénz. ellátását és nem áll közvetlen hitelezői kapcsol atban a gazdál­kodókkal. Szemléletbeli, változások Az egyszintű bankrendszer fő­leg a tervutasí tásos, direkt irá­nyítású és alalpjában olajozottan működő, kevésbé nyitott gazda­ság modellje volt, ahol mindenki tudta, hogy Ilitől kell beszerez­nie a termékeit és mennyiért, va­lamint kinek kell eladni ugyan­csak megszabott áron. Más a hel yzet azonban akkor, ha a gazdas:ág egyre nyitottabbá válik és mindinkáhb szükséges bekapcsolód ni a világpiac vérke­ringésébe. I lyenkor már koránt­sem biztos a vevő és még kevés­bé az ár. Ez: esetben, ha egy bank a tervet finanszírozza meg és nem a reálfolyamatokat, akkor óha­tatlanul m egfinanszírozza a ve­vőre nem találó, de már megter­melt jószágokat, az áreltérések miatti forrásveszteségeket, a be­fagyott kintlevőségeket stb. Az egyszintű bankrendszerben a bank ezt megtehette, ugyanis a banknak nincs likviditási korlát­ja. A bank a pénzteremtő. Így csődbe sem juthatott, még akkor sem, ha mem folyt be a várható bevétel. A kétszintű bankrendszerben viszont sí gazdálkodási és szem­léleti változások szembetűnő különbséget mutatnak. A jegy­bank, illetve az állami bankiéi, ügyelet Uorlátok közé szorítja a hitelbankok hitelezési lehetősé­geit és az esetleges hitelezési veszteséget sem feltétlenül pótol­ja. Tehát a hitelbank is csődbe mehet. Ezért elsődleges érdeke fűződik ahhoz, hogy a rábízott pénzt jól helyezze ki. Sőt hitele­zési korlátái és jövedelmezőségi kényszere miatt még azt is mér­legelnie: kell, hogy melyik a biz­tosabb és jövedelmezőbb kihelye­zés. A pénzforgalom és a váltó Az említettekből kitűnhet, hogy a kétszintű bankrendszerben nem parttalan a hitelezés, sőt bizo­nyos esetekben a feltételek ke­ményebbek, mint az ' egyszintű bankrendszerben. A jegybank te­vékenysége meghatározó, úgy kell irányítania, hogy minden való­ban jövedelmező és népgazdasá­gi egyensúlyt javító vállalkozás megkapja a céljaihoz nélkülözhe­tetlen kölcsönpénzt, míg a vesz­teséget termelő és egyensúlyt rontó tevékenységek ehhez a le­hetőséghez ne juthassanak. A pénzmennyiség szabályozá­sának klasszikusan alapvető esz­köze a hitelbankok által megvá­sárolt váltók jegybank részéről történő elfogadása vagy el nem fogadása, azaz viszcntleszámíto- lása. Kívánatos, hogy a kereske­delmi bankóik kihelyezett rövid lejáratú hiteleinek több mint 50 százaléka váltóhltel legyen. Ez azért is fontos, mert a váltó mö­gött forgalomban levő áru van, tehát nem lehet elfekvő készlet, forráshiány, befagyott kintlevő­ség, vagy egyszerű pénztartozás (például adófizetési kötelezett­ség). Ezzel a hitelezési formával már a keletkezésénél igyekszik megakadályozni a gazdasági tor­zulás, egyensúlytalanság kialaku­lását a kétszintű bankrendszer. A rosszul gazdálkodó így szinte azonnal fizetésképtelenné válik, ami a csődbe jutás veszélyét vonja maga után. A váltó eddig sajnos nem ter­jedt el sem a megyében, sem or­szágosan. A kétszintű bankrend­szer kibontakozásának mércéje lesz a pénzmennyiség váltóleszá­mítolással történő szabályozásá­nak előtérbe kerülése. Mire számíthatunk? Az MNB megyei Igazgatóságá­nak alapvető feladata lesz a me­gyében működő bankok által megvásárolt váltók leszámítolá­sa és ezúton a szükséges hitelel­látás nagyobb részének automa­tikus biztosítása. Ennek hiányá­ban a jegybank jelenleg refinan­Szélmotor, A mezőgazdasági nagyüzemek­ben új módszerekkel igyekeznek csökkenteni az energiafelhaszná­lást. Az egyik ilyen lehetőség a szélmotor, illetve a szélkerék al­kalmazása. A MÉM Műszaki In­tézetének segítségével több helyütt az országban folytattak kísérlete­ket a szélenergia kihasználására. A- lakott területektől nagyobb távolságra lévő állattelepekre szánják a szélmotorokat, minde­nekelőtt a juhászatokban kerül szóba az energianyerésnek ez a formája. Kétféle szélmotort fej­lesztettek ki, az egyik 0,5, a má­sik 3 kilowatt teljesítményű. A tapasztalatok általában kedvező­ek. ám nem minden esetben mű­ködik megfelelően az újonnan vá­sárolt berendezés, mert — mint megállapították — a gazdaságok gvakran rosszul mérik fel a lehe­tőségeket. Nincsenek tisztában a helyi szélsebességgel és a szél­iránnyal — csakis az általános meteorológiai adatokkal rendel­keznek — márpedig ené'kül hiá­szírozási hitelkereteket kény­szerül megállapítani a hitelban­kok számára, ami továbbra is a „mindent” megfinanszírozás ve­szélyét rejti magában. A keret- gazdálkodás pedig szinte sugall­ja a kereskedelmi bankok köz­ponti vezérlésének fenntartását, ami a mozgékonyság és rugal­masság ellenében hat. A megyei igazgatóság a kész­pénzforgalom negyedévenkénti tervezésével hozzájárul a jegy­bank országos szintű tervezőmun­kájához. Fontos feladata a ban­ki információs rendszer megyei szintű megszervezése. Rendsze­resen tájékoztatja a megyében zajló pénz- és hitelfolyamatok­ról, ezen keresztül a gazdaság pénzügyi szempontú megítélésé­ről a megyei párt-, tanácsi és egyéb Irányító szervezeteket. El­lát devizahatósági teendőket is. Mind az állampolgárok, mind a jogi személyek részére meghatá­rozott körben behozatali és ki­viteli engedélyeket ad ki és el­lenőrzi a valutaeltlátó helyek, va­lamint az arra felhatalmazott gazdálkodó szervezet valutagaz­dálkodását. Gondoskodik a me­gye területén működő bankszer­vek és pénzintézetek készpénz­ellátásáról, az elhasználódott bankjegyek forgalomból történő kivonásáról. Vezeti a területén működő országos hatáskörű költ­ségvetési szervek számláit, vala­mint a jogkörébe utalt pénzin­tézetekét. Dr. Bányai Endre, az MNB megyei igazgatója szélkerék bavaló a fáradozás. A kutatók ezért különleges mérőszerkezetet fejlesztettek ki; ezzel több hóna­pon keresztül 15—30 méteres ma­gasságijain mérik a széljárás jel­lemzőit és ezek ismeretében tesz­nek javaslatot a berendezés meg- , vásárláséira, felszerelésére. Terjed a szélkerék felhasználása is. Ezt a szerkezetet szintén a levegő áramlása hajtja meg, ám nem áramot fejlesztenek vele, hanem a mechanikai erőt viszik át vala­milyen szerkezetre. A szélmotorok természetesen lényegesen gazdaságosabbak a hasonló célra szerkesztett benzin­motoroknál; az elektromos ener­gia fejlesztésénél 1 kilowatt tel­jesítményre óránként 16—18 fo­rint jut a szélmotor esetében, a benzinmotoros generátor 25—28 forintért adja ugyanezt/a teljesít­ményt. Jelenleg már húsz mezőgazda- sági nagyüzemben használják a szélenergiát. A BÍRÓ TOLLÁBÓL A szerződéses üzletvezetők büntetőjogi felelőssége A gazdaságirányítási rendszer korszerűsítése magával hozott és hoz nemkívánatos jelenségeket. Ezért kérdés, hogy mi a szerepe a büntetőjognak — a büntetőjog­alkotásnak és a jogalkalmazás­nak — a gazdasági rendszer vé­delmében? A gazdasági bűncselekmények a szocialista tervgazdálkodás ha­tékony működését zaVarják. A történelmi tanulságok azonban bizonyítják, hogy a büntetőjog­inak a gazdasági szférában igen korlátozottak a lehetőségei.-* A büntetőjog nem szabályozza a gazdaságot, legfeljebb némelyest megrendszabályozza. A büntető, joghoz nem igazodhat hozzá sem­milyen gazdasági rendszer, ha­nem fordítva: a gazdasági rend­szerhez hozzáidomulliat a bün­tetőjog és azt jól vagy rosszul szolgálhatja. Ezt azért szükséges hangsú­lyozni, mert még manapság is előfordul, hogy a gazdálkodó egy­ségek valamilyen rendellenesség észlelésekor nyomban büntető- feljelentést tesznek, a bűnüldöző hatóságoktól várják a kérdés tisz­tázását anélkül, hogy a maguk lehetőségeit és eszközeit felhasz­nálnák, vagy a büntetőjogon kí­vüli felelősségi formákat kihasz­nálva, tisztáznák a való helyze­tet. Árubeszerzés több módon A büntetőjog szolgálati szere­pét példázza azoknak a jogsza­bályoknak a megjelenése, ame. lyek lehetővé tették a szerződé­ses üzemeltetési formák beveze­tését, azaz a politikai és a gaz­daságpolitikai döntéseket köve­tően olyan magatartásokat en­gedtek meg, amelyeket korábban a jog tiltott. A szabályozás lényege, hogy a gazdálkodó szervezetek keres­kedelmi vagy vendéglátóipari üz­letüket az erre vállalkozó ma­gánszeméllyel kötött polgári jogi szerződés alapján üzemeltetik. A gazdálkodó szervezet az üzlet működéséhez szükséges állóesz­közöket az üzletvezető használa­tába adja. Ugyancsak a gazdál­kodó szervezet biztosítja a forgó­eszközöket is. A szerződés meg­szűnésekor az üzletvezető a meg nem vásárolt forgóeszközök ér­tékével köteles elszámolni. Az üzemeltetéshez szükséges áru beszerzése több módon tör­ténhet. Az üzletvezetőnek módjá­ban áll az árut készpénzfizetés ellenében beszerezni; a vele szer­ződéses viszonyban álló gazdál­kodó szervezet Is elláthatja áru­val; végül az üzletvezető más (vele szerződéses viszonyban nem álló) gazdálkodó szervezettől Is beszerezhet árut nem készpén­zért úgy, hogy a vele szerződött gazdálkodó szervezet nevében tör­ténik a vásárlás. Az eladó ré­szére a gazdálkodó szervezet át­utalással egyenlíti ki a .tartozást, és az üzletvezető ezt az összeget — a szerződésben megjelölt ha­táridőn belül — köteles a gaz­dálkodó szervezetnek megtéríte­ni. Az üzletvezető szabadon, ren­delkezik a jogszabályok, vala­mint a szerződés alapján őt ter­helő kötelezettségek teljesítése után fennmaradó jövedelemmel. A gazdálkodó szervezet a gaz­dálkodás körében az üzletvezető­nek utasítást .nem adhat, ugyan­akkor azonban köteles az üzlet működését folyamatosan ellen­őrizni. Alap: a társadalmi tulajdon A szerződéses üzemeltetés — mint vállalkozási forrna — a tár­sadalmi tulajdonra épül. Az a körüLmény, hogy az üzletvezető a gazdálkodó szervezet álló- és forgóeszközein kívül — a nem készpénzes árubeszerzés lehető, ségel mellett — annak pénzesz­közeit Is felhasználja, lehetősé­get teremt különböző visszaélé­sek elkövetésére. Ilyen körülmé­nyek között élesen vetődik fel a kérdés, hogy ,milyen felelősségi forma érvényesül olyan jogsértő cselekményeknél, amelyek az árubeszerzéssel és ezek ellenér­tékének elszámolásával kapcso­latosak. Viszonylag egyszerű a megol­dás olyan esetekben, amikor kel­lő alap van a következtetés le­vonására, hogy az áru megszer­zésének Időpontjában az üzletve­zetőnek nem Is állott szándéká­ban az ellenérték kifizetése, s erre módja sem volt. Ilyenkor a jogellenes magatartásnak a tár­sadalmi tulajdont károsító csa­lásként való értékelése nyilván­való. Ha azonban nincs Ilyen egyér­telmű következtetési alap, s csu­pán az áru átvételét követően merülhet fel az eltulajdonítási szándék kialakulása, kérdéses, hogy a tulajdonviszonyok keve­redése vajon nem zárja-e ki a sikkasztás vagy a hűtlen kezelés megállapítását. Az állandósult ítélkezési gya­korlat szerint nem csupán kö­telmi jogi, hanem büntetőjogi fe­lelősség megállapításának is he­lye lehet, ha az üzletvezető az árubeszerzéssel kapcsolatban fennálló fizetési kötelezettségé­nek nem tesz eleget, ugyanakkor a birtokába jutott árut vagy an­nak értékesítéséből származó ösz- szeget nem az üzleti tevékeny­ség folytatására, hanem a saját érdekelt szolgáló célra használja fel. Ilyen esetekben ugyanis a jogellenes magatartás elsődle­gesen nem a gazdálkodási rend­jét veszélyezteti, hanem a társa­dalmi tulajdont sérti, s ehhez képest vagyon elleni bűncselek­mény valósul meg. Fizetőképtelenség ? Alapvetően eltérő a helyzet, ha az üzletvezető azért nem tud ele­get tenni az őt terhelő fizetési kötelezettségének, mivel a gaz­dálkodási tevékenység kifogásol­ható végzése folytán, vagy a túl­zott .kockázatvállalás következ­tében jutott a fizetőképtelenség helyzetébe, Ilyen esetekben sem vagyon elleni, sem egyéb bűn- cselekmény megállapításának nincs helye. Az üzletvezetőt a polgári és a gazdasági felelősség­re vonatkozó rendelkezések alap­ján lehet felelősségre vonni. Ezek után szükséges röviden érinteni még azokat a tapaszta­latokat, amelyeket az elbírált ügyekből leszűrhetünk. A viszony­lag szabadabb gazdálkodás nyúj­totta lehetőségeket egyesek ki­használták. Ehhez hozzájárult az ellenőrzés lazasága, helyenkénti felkészületlensége, úgy a vállala­ti belső, mint külső szervek ese­tében. A bűncselekmények elköveté­se és a feljelentés megtétele kö­zött több hónap — néha egy év is — eltelik. Ennek alapvető oka az, hogy a gazdálkodó szerveze­teknél a számviteli nyilvántar­tásban még ma is sok a bürokra­tikus vonás, a szervezetlenség. Ezek, összefüggésben a bizonyla­ti fegyelem lazaságával, oda ve­zettek, hogy például a szerződé­ses egységeknél Jelentkező prob­lémákat nem idejében, hanem csak nagy késéssel tárták fel. így az elkövetett bűncselekmény bi­zonyítása nagyon nehéz, eseten­ként lehetetlen. Nem egy eset­ben a szükséges bizonylatok, nyilvántartások, dokumentumok beszerzése körülményes, vagy azok hiánya miatt nem lehetsé­ges. Más esetekben a gazdálkodó .. szervezetek nem tárták fel a ké- sedelmes fizetések valóságos okót, a fizetésképtelenséget, vagy a bevételekkel saját vagyonkén- ti rendelkezés tényét. A szerződés megkötésekor • gazdálkodó szervezetek nem jár­nak mindig el kellő körültekin­téssel, nem veszik figyelembe, hogy szerződést csak megfelelő képzettséggel rendelkező sze­méllyel lehet kötni. Tapasztalni lehetett, hogy a* üzletvezetők szükséges felvllá- gosítása nem történik meg abban a vonatkozásban, hogy az üzlet jövedelmének csak azzal a részé­vel rendelkezhet szabadon, amely a jogszabályok és a szerződés alapján őket terhelő kötelezett­ségek teljesítése után megma­rad. A szerződéses üzemeltetés kö­rében elkövetett bűncselekmé­nyek száma nem nagy. Ez arra enged következtetni, hogy ez a gazdálkodási forma végső soron életképes és betölti rendeltetését. Az olyan üzletvezetők ellen azon­ban, akik a jogszabály által biz­tosított lehetőségeket visszaélé­sekre, vagyon elleni bűncselek­mények elkövetésére használják fel, a büntetőjog eszközeinek igénybevételével kell fellépni. Dr. Stefancslk Rajmund, * a megyei bíróság elnökhelyettese

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents