Petőfi Népe, 1987. január (42. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-09 / 7. szám

IDŐJÁRÁS Előrejelzés az orszáe területén ma estig: Eleinte változóan felhős Idő lesz szórványos hószálllngózással. A- fcéső esti óráktól észak felől erősen megnövekszik a felhőzet, és egy« re több helyütt várható havazás, hófúvás. Időnként élénk nyugatias széf lesz. A várható legmagasabb nappali hőmérséklet —5 és —48 fok között alakul. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLII, évi. 7. szám Árt! 1,80 Ft 1987. január 9. péntek A GÖDÖLLŐI EGYETEM f ÉS BÁCS-KISKUN MEGYE Ez évtől kezdődik az agrárközgazdász-képzés Áprilisban lesz másfél évtizede, hogy létrejött az első meg­állapodás a Gödöllői Agrártudományi Egyetem és a Bács- Kiskun Megyei Tanács között. Ezt nyolc esztendeje szerző­désben is rögzítették. Mindez azt a célt szolgálja, hogy a me­gyei hallgatók — jelenleg kilencvenheten vannak —, illetve az itt munkát vállaló, friss agrárdiplomások a spontán infor­mációszerzésnél több és jobb ismerettel kezdhessék pályáju­kat a Duna—Tisza közén. Már hagyomány, hogy minden esz­tendőben tapasztalatcserére idelátogatnak az egyetem veze­tői, más alkalommal pedig a gödöllői Bács-Kiskun megyei diákklub tagjai. Hasonló céllal a megye párt- és állami veze­tői is évente felkeresik az egyetem székhelyét. Szovjet állásfoglalás az irak—iráni VEGYÉPSZER — MEZŐGÉP Munkásgyűlések Tiszakécskén • A munkásgyülés résztvevői a V egy épszer tiszakécskei gyárában. • A Mezőgép tiszakécskei gyárában 1986- ban az egyik legjelentő, sebb technoló­giai fejlesztés az angol Abra- zive Develop­ments Limited cég üveg- gyöngyszóró berendezésé­nek üzembe ál­lítása volt. Ez­zel az eljárás, sál s korrózió, álló acélból és alumínium­ból készített alkatrészek fe­lületét teszik esztétikusabbá. A legutóbbi látogatásra tegnap kerüflt sor. A dr. Bíró Ferenc rek­tor vezette gödöllői küldöttség munkamegbeszélést tartott a me­gyéd tanács székházé ban., ame­lyen részt vett Romany Pál, az MSZMP Bács-Kiskun Megyei Bi­zottságának első titkára. Dr. Gaj. dócsi István megyei tanácselnök vázolta azokat az elképzeléseket, amelyekkel bővíteni kellene a ko- rábhi együttműködési megálla­podást. Így a jövőben ez ne csak a hallgatók munkahelyvátasztá- sártak könnyítésére szorítkoz­zon, hanem foglaljon állást az egyetem tudományos eredmé­nyeinek minél gyorsabb gyakor­lati hasznosításában. Rövidesen kidolgoznak egy pályázati rend­szert, amellyel konkrét üzemi és térségi feladatok megjelölésé­vel anyagilag is ösztönzik az azt elnyerő .hallgatókat. A Képcsarnok Vállalat Iványi- Grünwald termében, Kecske­méten, február 18-ától 25-éig Pál István fonott bútorait és Czeglé- di Júlia textiljeit mutatják be. Április elején pedig Horváth Szabolcs, Tolnai Katalin és Ka­tona Valéria iparművészek lesznek a kiállítók. A kecskemé­ti bemutatóteremben mindig nagy sikert aratnak a festészeti tárlatok. Május 14-étől 27-éig Tí­már József, októberben Dallos Ferenc, novemberben Nánay Szilamér festményeit láthatják a képzőművészet barátai. Baján, a József Attila Műve­lődési Központ Paletta elnevezé­sű bemutatótermében az elmúlt esztendőben kezdték forgalmazni a képzőművészeti alkotásokat. Sokan tudnak már erről a lehe­tőségről, vannak visszatérő vá­sárlók is. Tavaly ősztől karicso- nyig fordultak meg a legtöbben a város intézményében. A többi között Csuta György, Borbély László, Weinträger Adolf, B. Mik­ii Ferenc, Velekei József Lajos, P. Bak Péter festményeiből vá­laszthatnak, de látható az alko­tások sorában textil, szobor, fo­tó is. Kiskunhalason, a Dénes Mar. A rektor beszámolt arról, hogy ősztől már a megalakuló harma­dik — társadalomtudományi — káron, agrárközgazdász-diplomát is szerezhetnek a hallgatók, s szóit arról is, hogy szívesen tá­mogatnak minden olyan kezde­ményezést, ami az egyetemet és a tennelést közelebb hozza, vala­mint a végzett hallgatók jobb el­helyezkedését, beilleszkedését szolgálja. Délután Kiskunfélegyházára, a Lenin Termelőszövetkezetibe látogattak, ahol többek között megtekintették a már harmadik éve közösen folytatott .gímszarvas- tenyésztési kísérletet. Kecske­méten pedig tájékozódtak a Ker­tészeti és Élelmiszeripari Egye­tem Szőlészeti és Borászati Kuta­tó intézetében végzett biotechno­lógiai kutatások eredményeiről. Cz. P. cell utcában található a Halasi Galéria, a Széchényi Művészeti Központ (a Magyar Nemzeti Ga­léria leányvállalata) bemutató- terme. A kiállításon XVIII., XIX. és XX. századi festmények, a többi között Rudnay, Rippl-Ró- nai, Mednyánszky, Bafcsay, Bor­sos Miklós művei várják a vevő­ket. Az utóbbi félévben több mint egymillió forint forgalmat bonyo­lítottak le. A Halasi Galéria nagy népszerűségnek örvend, de saj­nos a gazdára talált értékes al­kotásoknak csak kis hányada marad a városban, hiszen a ve­vők általában a megyehatáron túlról érkeznek. A dunavecsei Petőfi Sándor Művelődési Házban nyílt meg a Dunatáji Galéria, melynek prog­ramját a Vikár Béla művészeti szabadegyetem szervezői állítot­ták össze. Január végéig a bajai Weinträger Adolf festőművész műveit nézhetik meg a tárlatlá­togatók, februárban a szegedi Wárkonyi Gyula, márciusban Stélich János és Csikós András, áprilisban pedig a kecskeméti Kalmárné Horóczi Margit tárja közszemlére festményeit. Az al­kotások helyben meg is vásárol­hatók. B. T. MOSZKVA A .Szovjetunió változatlanul az Irak és Irán közötti fegyveres harc mielőbbi beszüntetése mel­lett száll Síkra. A két állam vi­tás kérdéseit nem a harctéren, hanem a tárgyalóasztalnál kell megoldani — hangsúlyozza nyilat­kozatában a szovjet kormány. A csütörtökön Moszkvában nyilvánosságra hozott állásfog­lalásban emlékeztetnek: több mint hat éve folytatódik a kegyetlen és tragikus háború Irak és Irán között, amely hatalmas emberi áldozatokat követel, gazdasági és kulturális 'értékeket semmisít meg, erőteljesen fékez» mindkét ország gazdasági-társadalmi fej­lődését. Embertelen háborús ak­ciókra kerül sor, minit például a vegyi fegyverek bevetése, ka. tonai célpontoknak nem tekint­hető objektumok és települések támadása. A háború fenyegeti a nemzetközi hajózási útvonalak biztonságát a Perzsa-öbölben, ahol egyebek között olyan keres­kedelmi hajók is célpontjai a tá­madásoknak. amelyek a háború­ban részt nem vevő államok tu­lajdonában vannak. Ebből a konfliktusból csak azok húznak hasznot, akik mindkét fél kölcsönös kimerülését, gyengü­lését. a neokolonial izmus közel­és közép-keleti pozíciójának hely­reállítását akarják. A háború olyan tényezővé vált. amely né­zeteltéréseket és vitákat vált ki az arab világban és az el nem kötelez.ett államok között. Az imperialista erők az iraki- iráni háborút katonai jelenlétük növelésére használják fel a Per­zsa-öböl térségében, továbbá ar­ra. hogy megteremtsék az ottani államok belügyelbe való beavat­kozás feltételeit. Az állásfoglalásban emlékeztet­nek arra, hogy a Szovjetunió áh láspontia az iraki—iráni háború kérdésében kezdettől fogva vál­tozatlan, független attól, hogyan A múlt év végén az országban több helyen napokig zuhogott az eső. A Bács-Kiskun megyei me­zőgazdák azonban csupán árt­hatták a nagyobb mennyiségű csapadékot, hiszen december­ben alig 30 millimétert mértek az Agrometeorológiai Obszerva­tóriumban. Tavaly összesen 390 milliméter volt a csapadék menv- nyisége, ami mintegy 140 milli­méterrel maradt el az ötvenéves átlagtól. A száraz időjárás rendkívül megnehezítette az őszi kalászosok talajának előkészítését, a vetést. A megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának tá­jékoztatása szerint az elvetett 143 ezer hektár őszi gabonának 60 százaléka ki sem kelt. A hó­takaró alatt ugyan még megerő­södhetnek a kis növények, de — egyelőre — felbecsülhetetlen nagyságú területen fenyeget a kipusztulásuk veszélye. A korán beköszöntött fagyok, illetve a* erősen váltakozó hőmérséklet tovább ritkítja az amúgy is gyen­ge vetéseket, különösen a hótaka­ró hiányában. A mezőgazdasági üzemek ezért már most felkészül­nek arra, hogy szükség esetén tavaszi vetésű növényekkel pó­tolják a kieséseket. A szárazság az őszi mélyszán. tást, a talajmunkákat is késlel­tette, sőt helyenként lehetetlen­né tette. A gazdaságok az elő­irányzott terület 85—90 százalé­kán tudták csak e munkákat be­fejezni. Az aszály okozta termés- kiesés, valamint az árbevételek csökkenése miatt az üzemek pénzügyi forrásai annyira leszű­kültek, hogy a korábbi években felhasznált műtrágya mennyisé­gének 90—95 százalékát vásárol­hatták csak meg, és szórhatták ki. A zöldségtermesztőknek sem sikerült elképzeléseik szerint a múlt esztendő. Tíz százalékkal nagyobb vetésterületen, az előző konfliktusról alakul a konfliktus, egyebek kö­zött katonai tekintetben. A szov­jet kormány nyilatkozatában hangsúlyozza, hogy a háború be­szüntetéséhez és a béke megte­remtéséhez vezető úton nincs le­küzdhetetlen akadály. Az a leg­fontosabb, hogy mindkét fél po­litikai akaratról és józanságról te­gyen tanúbizonyságot, olyan köl­csönösen elfogadható megálla­podásokra törekedjék, amelyek mind Irak, mind pedig Irán tör­vényes érdekeit figyelembe ve­szik. A rendezés alapját a nemzet­közi jogrend általánosan elismert normáinak kell képezniük, első­sorban a szuverenitás, a területi épség kölcsönös tiszteletben tar­tása, az egymás belügyelbe való be nem avatkozás elveinek, va­lamint annak, hogy sérthetetlen­nek tekintsék Iraknak és Irán­nak a konfliktus kezdetéig tisz­teletben tartott határait. A konf­liktus mielőbbi rendezése érde­kében a Szovjetunió időszerű­nek tartja, hogy ismételten fel­hívja a figyelmet: fel kell_ szá­molni ezt a veszélyes háborús tűzfészket a Közép-Keleten, meg kell akadályozni kiszélesedését. A kormánynyilatkozatban emlé­keztetnek arra, hogy ez az állás­pont szerves részét képezi a Szov­jetunió elvi politikájának, amely­nek célja a feszültséggócok fel-/ számolása és a konfliktushelyze­tek tárgyalások útján, valameny- nyi fél törvényes érdekeinek fi­gyelembevételével, bármifajta külföldi beavatkozástól mente­sen történő feloldása. A szovjet kormány kész min­den módon támogatni bármilyen becsületes és építő jellegű erőfe­szítést — egyebek között az ENSZ keretein belül — annak ér­dekében, hogy az iráni—iraki konfliktust a békés megoldás med­rébe lehessen terelni — mutat­nak rá végezetül a kormánynyi­latkozatban. évi termésnek csupán 80 száza­lékát tudták betakarítani. Az idei (Folytatás a 2. oldalon.) Tegnap reggel munkásgyülést tartottak Tiszakécskén, a kecske­méti Mezőgép Vállalat itteni gyáregységében, ahol Dudás Ár­pád igazgató ismertette az össze- sereglett dolgozókkal az elmúlt esztendő eredményeit és az 1987- es feladatokat. Az összejövetelen a városi pártbizottságot Tóth Sándor első titkár képviselte, s jelen volt dr. Kuczik István ve­zérigazgató is. A tiszakécskei gyár 1986-os termelési terve 180 millió forint volt, ám a ténylegesen előállított termékek értéke eléri a 200 mil­lió forintot. A fenti összeg döntő hányada konzervipari gépekből jött össze, amiből csaknem 25- félét gyártanak. Az osztályozó-, mosó-, főző-, tisztító-, és szállító- berendezések 60 százaléka szov­jet exportra került. A tőkés ki­vitel 10 millió forintot tett ki, két darab svéd licenc alapján gyártott szemcseszóró gép for. májában. Ugyanebből a beren­dezésből — melynek darabja 5 millió—.féltucatot hazai megren­delőknek is eladtak. Az idei évben a tavalyihoz ha--, sonló termelési érték a cél, a ta­valyi 310 után 300 dolgozóval. A gyár gazdálkodásának eredmé­nye tavaly 57 millió forint volt — 7 millióval több a tervezett­nél —, erre az évre pedig 55—58 millióra számítanak. Az eszten­dő legfontosabb feladatai közül Dudás Árpád a költségfelelősségi rendszer továbbfejlesztését, va­lamint a festőüzem rekonstruk­cióját hangsúlyozta. A Vegyiműveket Építő és Sze­relő Vállalat tiszakécskei gyárá­ban is tegnap tartották az év ele­jén szokásos munkásgyűlést. Oroszi Imre igazgató csak fele­más esztendőről tudott beszámol­ni. A vállalat elképzelései való­ra váltak ugyan, de a tiszakécs­kei gyár árbevétele kevesebb lett a számítottnál. A tervezett 450 millió forinttal szemben csak 421 milliót tudtak realizálni. Az év elején a megrendelésük volt kevesebb, a további hónapokban pedig létszámhiány akadályoz­ta a termelést. A gyári ered­mény így csak 97 millió forint lett, pedig 120-ra számítottak. Oroszi Imre nem hallgatta el a hibákat, amelyek szervezetlen­ségből, anyaghiányból, eseten­ként munkafegyelmi problémák­ból tevődtek össze. Ha az idei év első negyedévé­re kitűzött feladatokat meg akar­ják oldani, akkor elsősorban eze­ken kell változtatni. A kitűzött cél az év első három hónapjára 110 milliós árbevétel és 27 mil­liós gyári eredmény. Mindezt az 1986-ban felhasznált munkabér egynegyedének kifizetésével kí­vánják elérni, a jövedelmek te­hát nem növekedhetnek. A leg­fontosabb feladatok között sze­re,pel például a Tiszai Vegyi Kom­binát részére szállítandó alumí­niumsilók, s a Kecskeméti Kon­zervgyár megrendelésére gyár­tandó paradicsomfeldolgozó sor elkészítése. B. F. I. Szülői levelek Több európai és tengeren­túli államban évekkel, évtize­dekkel ezelőtt kezdődött el a személyes hangú, személy­hez szóló népnevelés divatja. Egyebek között az egészséget életmódra szoktatás terüle­tén. S mivel a miénknél fej­lettebb országokban sem jut minden állampolgárra egy. egy orvos, pszichológus vagy védőnő, kitalálták a „levelező tagozatot”. Azaz, levélben jut­tatják el a helyes életvezetés­ben segítő jő tanácsokat. A módszer hasznáról ma már vitatkoznak. Tény, hogy ahol segédeszköznek tekintet­ték a sokszorosított leveleket, és terjesztésük mellett ezer másféle lehetőséget is kipró­báltak az egészséges életvitel elfogadtatásáért — látványos eredmények születtek. Nálunk most kezdődik vala­mi. Sokan mondják: a huszon­negyedik órában. A Minisz­tertanács tavaly ősszel döntött az egészségmegőrzés átfogó társadalmi programjáról. Már ehhez a „vonalhoz” tartozik a kísérleti családsegítő közpon­tok immár kétéves működése, de ezzel kapcsolatos az alko- holvásárlás időbeli korláto­zásáról hozott egészen friss rendelkezés is. Na és az egyelőre csak na­gyon szűk kör által ismert: „Szülői levelek”. Mert az Or­szágos Egészségnevelési In­tézet és a néhai Állami Ifjú­sági Bizottság munkatársai úgy vélekedtek: nálunk is kár lenne kihagyni a sorból a majdnem.személyes kapcso­latfelvétel e sajátos formájá­nak pedagógiai lehetőségeit. A tavaly áprilisban született kisbabák szülei kapták meo először körzeti védőnőjüktől az egyes számú levelet, ök ma már a harmadikat olvas­hatják, melyben immár ki­lenc hónapos gyermekük gon­dozásához, neveléséhez kap­nak tanácsokat. Egyszerű szavakkal, világos ábrákkal — mindenki számára érthe­tően szól az édesanyákhoz és édesapákhoz címzett levél. S hogy miért éppen a kis­gyermekes szülők a mi „leve­lező tagozatunk" első hallgatói — pontosabbon: olvasói? Azért, mert egészségmegőr­zésünk nemzeti programjá­nak egyik legfontosabb része a család védelme, erősítése. És van-e nagyobb összetartó erő a fiatal házaspárok között, mint a közös gyermek? Jelen­tősebb esemény életükben, mint az első „család” megszü­letése? Az Országos Egészség- nevelési Intézet és az Állami Ifjúsági és Sport Hivatal szak­emberei ezt a pillanatot ra­gadják meg a levelekben tör­ténő család(dá) nevelés meg. kezdéséhez. Az első fogadtatás kedvező. Jónak, hasznosnak tartják a módszert a gyermekorvosok, a védőnők — akiknek pedig jókora pluszmunkát jelent a kézbesítés —, s maguk a szülők is. Hiszen sokan van­nak, akik számára ezek a le­velek jelentik az első találko­zást a „szakirodalommal”. Persze, még oly közvetlen hangú nyomtatványok sem pótolhatják a valódi személyes kapcsolatot az orvossal, védő­nővel. Azok munkáját sem helyettesítik, csupán segítik, elmélyítik a születéstől egy­éves korig háromhavonta, majd félévente érkező leve­lek. A feladók sem felejtik el, hogy néhány kedves hangú, ízléses, levélformába öntött szórólap önmagában nem hoz megváltást. És bár tervezik a levelek folytatását, újabb dolgokon is törik a fejüket. Azon. hogy milyen, eddig ki­használatlanul hagyott for­mákat lehetne még felhasznál, ni annak megtanítására: a si­ker titka a családi élet har­móniája. Szabó Klára GALÉRIÁK, BEMUTATÓTERMEK, KIÁLLÍTÁSOK Gazdára lelnek a művészi alkotások Bács-Kiskun megye bemutatótermeiben, galériáiban az el­múlt esztendőben is sokan megfordultak és sokan vásároltak alkotásokat. Az alábbiakban néhány településen arról érdek­lődtünk, mit terveznek 1987-ben, milyen tárlatokkal várják az érdeklődőket? KÉSZÜLNEK A KIESÉSEK PÓTLÁSÁRA Néhéz talaj-előkészítés, gyenge kelés • Kecel határában a szőlőkben szórják a szerves trágyát. (Straszer András felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents