Petőfi Népe, 1987. január (42. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-08 / 6. szám

1981. január 8. • PETŐFI NÉPE « 3 Kecskemé­ten akár így is kezdhetném írásomat: ha ja­nuár, akkor japánok. Tizenegy éve az új eszten­dő első nap­jaiban több­nyire fiatal pe­dagógusok utaznak a tá­voli szigetor­szágból Ko­dály szülővá­rosába, a ma­gyar zenei ne­velési módsze­rek tanulmá­nyozására. Az utazások kezdemé­nyező tője veze­Fujita pro­akit esz­la­be­Keiichi fesszor — ■az elmúlt ten dobén púnkban mulattunk — két évtizede járt először a hírős vá­rosban. Szeretett volna személye­sen is megismerkedni Kodály "Zoltánnal. Sajnos, a zeneszerző váratlan halála miatt csak mun­katársaival, tanítványaival ta­lálkozhatott. Ma is kedves em­lékei között őrzi a kecskeméti énekes iskolában — tanulók és Jíemesszeghy Lajosné igazgató társaságában készült — diafelvé­teleket. A japán zenepedagógus maga is a nevelés, az emberformálás nélkülözhetetlen eszközének te­kinti az éneket, a zenét. Az egyé­niség, a jellem kialakulásában oly fontos gyermekkorban napi táplálék kell hogy legyen a mu­zsika, erre tanítja tokiói zenei központjának hallgatóit. Az egész országban jól ismerik pe­dagógiai eredményeit (a gyógy­pedagógiai nevelésnek is számon- tartott tekintélye), ezért az észa­ki Hokkaidótól a déli Kyotóig jó néhányan kérik felvételüket intézetébe. A nagy távolságok Feszült figyelemmel az esti érákban is ... (Straszer András felvételei) miatt Fujita Keiichi maga utazik el a kialakított tanácsadó köz­pontokba. A fővárosban élő nö­vendékei természetesen rend­szeresen részt vesznek a prog­ramban szereplő foglalkozásokon. Idén harmincötén élnek a kecskeméti továbbképzés lehető­ségével. Többségük tanítónő. Szá­munkra sem meglepő, hogy meny­nyire tudatosan hasznosítják az itt töltött napokat. A Kodály in­tézet számos hazai és külföldi tanfolyamának tapasztalatait összegezve dolgozta ki a tanfo­lyam programját. Kollégámmal részt vehettünk Nemes Klára tanár módszertani óráján. Az elhangzottakat, az óra minden mozzanatát videokamera rögzítette. Valamennyien feszül­ten figyeltek, szorgalmasan jegy­zeteltek. Több énekes iskolai tan­könyv, Bartók Mikrokozmosz­sorozatának egy kötete segítette a közös feladatok megoldását. Noha számtalanszor hallottam külföldiektől magyar népdalfel­• Fujita Keiichi dolgozásokat, kórusműveket, mégis meghatott, ahogyan a ja­pán professzor növendékei kot­tából elénekelték a Nemes Klára által kért dalokat. A biztos hang­ütésnél (intőnélásónál) is meg­lepőbb a 'hiteles átélés. A mindig nagyon tudatos ja­pánok a legalkalmasabb helyek­ről gyűjtik nemzeti kaptárukba, amit az emberiség időszámítá­sunk második évezredének vé­gén produkált. Csúcstechnológiát az NSZK-ban és az Amerikai Egyesült Államokban tanulnak. Művészettörténészeik közül, aki teheti, Olaszországba utazik. Jó néhány japán diák tanul keleti nyelveket a Szovjetunióban. Meg­tisztelő — és a kivívott pozíció megtartására ösztönző —, hogy immár negyedszázada zenei ne­velési eredményeink iránt oly sok kiváló japán szakember ér­deklődik. Mit adhatunk mi a vi­lág egyik legfejlettebb országá­nak? A tokiói professzor szerint a magyar kultúra bizonyos vo­natkozásban híd Kelet és Nyu­gat között. — A kultúra több az értelmi megközelítésnél, befogadásnál. Feltételez egyfajta érzelemvilá­got, fogékonyságot, Európában alakult ki a nevelés filozófiája, itt formálódtak eszményei. Ezek­nek az átvétele nehezebb egy-egy idegen nyelv megtanulásánál. Ügy érzem, hogy növendékeim olyan érzésekkel, tapasztalatok­kal gazdagodnak ebben az év­ről évre csinosodó, régies han­gulatából átalakuló városban, amelyek minden ember számára nagyon fontosak, mondhatnám nélkülözhetetlenek. H. N. ' TOVÁBBKÉPZÉS MAGYARORSZÁGON! — JAPÁN PEDAGÓGUSOK KECSKEMÉTEN Mit visznek hazájukba? SZERVEZETTEBBEN, GAZDASÁGOSABBAN Gyorsultak az építkezések A Statisztikai Kiadó Vállalat gondozásában megjelent az 1985. évi Építőipari Statisztikai Év­könyv, amely az építőipari kivi­telező és tervező szervezetek, a magánépítkezések és a kisszerve­zetek fejlődését ismerteti. Az adatsorokból kitűnik, hogy 1980 óta jelentős átrendeződés történt az ágazatban a kisszervezetek, a magánépítkezések, az építőipari magánkisipar és a gazdasági mun­kaközösségek javára. A náluk foglalkoztatottak aránya az ága­zaton belül 20-ról 36 százalékra emelkedett, s részesedésük az építőipar összes munkájának ér­tékéből 13,4-ről 26,3 százalékra nőtt. Ugyanakkor erőteljesen apadt az állami építőipari válla­latok és a szövetkezetek dolgozói­nak száma, az ágazaton belüli arányuk 41,4-ről 32 százalékra esett vissza. Ezzel olyan helyzet alakult ki, hogy a gépekkel leg­jobban felszerelt építőipari vál­lalatok és szövetkezetek is csak annyi dolgozót foglalkoztatnak, mint amennyit más ágazatok — vasút, posta, vízügy, ipar stb. — intézményeinek, nem építőipa­ri vállalatainak főként karton­tartást végző építési részlegei. Az építésügyi ágazat 686 kivitelező állami vállalata és szövetkezete az azonos létszám ellenére is majdnem kétszer annyi értékű munkát végzett 1985-ben, minta 3 ezernél több, nem építőipari szervezet építési részlege együtt­véve. A kivitelező állami vállalatok és szövetkezetek 1985-ben csak­nem 3 ezer — kétmillió forintnál értékesebb — új építményt ad­tak át, s mintegy ezer létesít­mény fenntartását, felújítását fejezték be. Több mirrt hétszáz lakóházat, 263 ipari létesítményt, 120 raktárai, 125 művelődési és oktatási épületet, 51 kereskedel­mi és szolgáltató építményt és 35 kisebb-nagyobb hidat, felül­járót építettek. Munkáikban 1980 óta növekedett a nagyobb érté­kű, főleg az 50 millió forint fe­letti építési feladatok aránya, a kisebb megbízásokra ugyanis jó­val több kisszervezet vállalkozik, erősebb a verseny. A beruházók — a megbízások elnyerésének egyik alapvető feltételeként •— jobban megkövetelik a gyors és jó minőségű munkát. Így a vál­lalkozók is rákényszerültek a szervezettebb, gyorsabb építés­re. Ezt mutatja, hogy a kivitelező építőipar az 1985-ben átadott új létesítményeket átlagosan 19 nappal hamarabb készítette el, mini ez 1980-ban befejezett épít­ményeket. A 2—5 millió forint értékű építmények kivitelezése- 70—80 nappal rövidebb időt vett igénybe, a 100 millió forintot meghaladókénak az építése pedig a koi-ábbinál 131 nappal keve­sebb ideig tartott. Az építés gazdaságosságát, szer­vezettségét és technikai feltéte­leit 1985-ben 40 hazai kutatási és műszaki-fejlesztési eredmény — közöttük 24 szabadalom — meg­vásárlásával és bevezetésével ja­vították. ■ Meghonosítottak to­vábbá két külföldi technológiai eljárást is. Ezekkel együtt 14 külföldi licencet alkalmaznak. KIK ÉS MIfcRT VÁLTOZTATNAK? _________________________ F oglalkoztatottság, munkaerőmozgás A munkaerőpiac helyzetét, a munkaerőkereslet és -kínálat alakulását vizsgálták meg a közelmúltban az Állami Bér- cs Munkaügyi Hivata! Munkaügyi Információs Központjának szakemberei. Az átfogó elemzés megállapította, hogy némileg felgyorsult a munkaerő mozgása, a korábbi évekhez képest valamivel többen változtatnak állást. A be- és a kilépések ará­nya a foglalkoztatottak számához viszonyítva 23 százalék kö­rül alakul, míg ez az arány a nyolcvanas évek elején 21—22 százalék körül volt. Nem változott lényegesen a foglalkoztatottság szerkezete. A legtöibb embernek — az 5 millió aktív kereső valamivel több minit 31 százalékának — ma is az ipar ad munkát. Az iparban foglal­koztatottak aránya öt év alatt másfél százalékkal lett alacso­nyabb. Ennél is kisebb mértékben — alig egy százalékkal — csökkent a dolgozók aránya a mezőgazdaságban, amely az aktív keresők mintegy 20 száza­lékának a megélhetését biztosít­ja. A szolgáltató ágazatok súlya a foglalkoztatás szerkezetében — a gazdaságilag fejlett orszá- gakhan ' tapasztalt erőteljesebb tendenciákkal szemben — alig néhány tized százalékkal emel­kedett 1981 és 1986 között. A munkaerő tehát az ágazatok kö­zött viszonylag kiegyenlítetten cserélődött: nem volt olyan ki­ugró húzóágazat, amelyet a má­sutt felszabdaló munkaerő na­gyobb részét lekötötte volna, de a kevésbé hatékony területek sem kényszerültek arra, hogy jelentősen csökkentsék a létszá­mukat, mérsékeljék munkaerő- igényüket. Korábbi munkaviszonyuk meg­szüntetését legtöbbször maguk a dolgozók kérik. A vállalatok és az intézmények csak nagyon rit­kán mondanak fel valamilyen ok miatt dolgozóiknak. A munkahely­változtatások alig 12 százaléka történik a munkáltató kezdemé­nyezésére. A vállalatok még ak­kor sem mondanak fel szívesen a dolgozóiknak, ha ezt a terme­lés korszerűsítése, a gazdálkodás javítása megkívánná. Különösen tavaly volt ez tapasztalható. 1986-ton már csak körű libel ül 5 ezer dolgozó szervezett átcsopor­tosítását kezdeményezték a vál­lalatok más munkáltait óhoz ter- melésii érdekből, szemben az 1985. évi 15 ezerrel. A dolgozók áltoJában azért ke­resnek maguknak új állást, mert ott nagyobb jövedelmet remélnek. Ez főként a fizikai foglalkozású férfiak körében igaz. akik álta­lában minden második esetben anyagi okokból változtatnak munkahelyet. Ma már azonban nemcsak a főmunkaidőben elér­hető nagyobb kereset csábítja az embereket, mert a kisvállalkozá­sok, a vállalati gazdasági munka- közösségek elterjedésével még a korábbihoz hasonló bérért is hajlandók átmenni egy másik munkahelyre, ha ott lehetőségük nyílik valamilyen túlmunka vál­lalására. A kedvezőbb kereseti lehetősé­geket a nők is igyekeznek kihasz­nálni. Mind a szellemi, mind pe­dig a fizikai munkakörökben dolgozó nők munkahely-változ­tatására 30—40 százalékban azért került sor. mert másutt többet ígértek. Nagyobbrészt azonban- még mindig családi okok készíte­tik a nőket a megszokott munka­hely felcserélésére. Leggyakoribb az áilásváitoz- tatás"a pályakezdő fiatalok kö­rében, közülük u .,an-is a kezdeti tapasztalatok ulan sokan úgy vé­lik, hogy L'osiszul választották meg az első munkahelyüket, ne­tán a szakmájukat. A huszonéve­sek közül is sokan próbálkoznak azzal, hogy másutt jobban meg­találják a számításukat, — e kor­osztályban évente általában min­den nvolcadik fiatal változtat ál­lást. A 30—39 éves korosztály is kész a változtatásra, közülük évente általában minden kilence­dik másutt helyezkedik el. Negy­ven év felett azután egyre in­kább ragaszkodnak az emberek a megszokott munkakörükhöz, műm kahel y üfch öz. BÜNTETŐ JOGALKALMAZÁS Február 1-jétől korszerűsített irányelvek KISKUNHALASRA IS ELLÁTOGAT ' ^.-i.í.. |¥äIs- M MM I N W MR Jön Isaura! Hát ilyen még nem volt! Ma még titok, hogy melyik légi­járat repíti hozzánk legújabb kedvencünket, Lucelia Santost, azaz Isaurát. Amit megtudhattunk, csupán annyi, hogy ja­nuár 11-én teszi lábát hazánk földjére. Szóval valamikor azon a vasárnapon érkezik. A közönség két nappal később láthatja á Budapest Sportcsarnokban meghirdetett két koncerten. Il­letve, ha mi is úgy akarjuk, tán még másnap is, attól függ, milyen lesz az érdeklődés, hogy fogynak a jegyek. És ez a várakozás természetes: mert könnyen megszeretünk valakit, de ugyanolyan könnyen feledünk is. Ki tudja, mit hoz nálunk a január. Mindenesetre a televízió óévbúcsúztatóján bőven esett szó Isauráról. Született róla paródia is, ez pedig azt jel­zi, hogy Iközel áll szívünkhöz. Mert ugye, mi csak arról vic­celődünk, akire figyelünk. • Lucelia Santos Rio de Janeiro-i otthonában, civilben. Az Elnöki Tanács legutóbbi ülésén határozatot hozott a jog- alkalmazás jogpolitikai elveiről, amelyek az e tárgykörben ed­dig — 13 év óta — érvényesített irányelveket váltják fel. Az új rendelkezések február l-jétől lépnek hatályba, s kiterjednek a büntető jogalkalmazásra is, ahol a jogpolitikai elvek korszerűsí­tését, a bűnözés emelkedő és összetételének kedvezőtlen ten­denciája teszi szükségessé. A bűnüldöző és igazságügyi szervek elsőrendű feladatává te­szik az előírások, hogy derítsék fe! a bűncselekményeket, gon­doskodjanak az elkövetők — sze­mélyre való tekintet nélküli — fe­lelősségre vonásáról, a bűncse­lekmény elkövetését lehetővé te­vő körülmények feltárásáról, A védelem és a védekezés jogának maradéktalan érvényesülése alap­vető törvényességi követelmény. A büntető ügyek alapos és gyors elbírálása érdekében a jogalkal­mazók biztosítsák, hogy a védő minden törvényes védekezési esz­közt és módot késedelem nélkül felhasználjon. Szakértőt kiren­delni csak akkor indokolt, ha az ügy megítéléséhez szükséges lé­nyek szakszerű elbírálásához el­engedhetetlen a különleges szak­értelem. A szakértők közreműkö­dése azonban nem okozhatja az eljárás indokolatlan elhúzódá­sát, a határidők megtartását tő­lük is meg kell követelni. A ta­núk idézéséből és kihallgatásából nem következhet az állampolgá­rok felesleges zaklatása, a mun­kából való indokolatlan kiesése. A fiatalkorú elkövetők felelős­ségre vonásakor olyan büntetése­ket és intézkedéseket kell alkal­mazni, amelyek — figyelemmel a fiatalkori bűnözés megelőzéséhez fűződő fokozott társadalmi érde­kekre— alkalmasak az elkövetők megnevelésére, életvitelük helyes irányú alakítására, így a társada­lomba való beilleszkedésük elő­segítésére. Mindezen célok, törekvések megvalósítása érdekében —egye­bek között — a törvény fokozott szigorát kell alkalmazni az ál­lam elleni, az élet elleni és a tár­sadalom más alapvető érdekeit sértő vagy veszélyeztető, súlyos, szándékos bűncselekmények el­követőivel, valamint a társada­lomra különösen veszélyes visz- szaesőkkel szemben. Példásan szigorú büntetést kell alkalmazni azok esetében, akik munkake­rülők, vagy alkoholista életmód-: jakból, harácsoló vagy élősdi szemléletükből fakadóan követ­nek el bűncselekményeket. Ugyan­így kell eljárni az erőszakos, ga­rázda jellegű, valamint a közélet tisztaságát veszélyeztető bűncse­lekmények elkövetőivel, a vissza­esőkkel, valamint azokkal szem­ben, akik bűncselekményeket csoportosan, illetve szervezetlen követnek el. Az alkoholista bűn­tettesek gyógyítására fokozott goryiot kell fordítani. Azokban az esetekben viszont, amikor az elkövetett cselekmény csak kisebb mértékben veszélyes a társadalomra, és az elkövető el­ső ízben került összeütközésbe a törvénnyel, nevelő jellegű in­tézkedést vagy büntetést — első­sorban pénzbüntetést — kell al­kalmazni. A bűncselekménnyel szerzett vagyoni előnyt minden esetben maradéktalanul el kell vonni, le­hetőleg rendelkezni kell az oko­zott kár megtérítéséről, s bizto­sítani szükséges az ezzel kapcso­latos intézkedés végrehajtását. Dehát ki is Isaura? A rabszol­galány. történetét már milliók is­merik, ezt jelzi az úgynevezett televíziós tetszési Index. Várjuk a regényt, amelyet a brazil fil­mesek feldolgoztak; az Európa Kiadó a Rabszolgasors című re­gény gyors megjelentetését ígéri. Szerették volna Isaurával együtt átadni a könyvet is a közönség­nek, de sajnos a fordítás még nincs kész. Isaura tehát előbb jön! A brazil színésznő, akit Len­gyelországban és Kínában is ha­talmas tömeg ünnepelt. Mert­hogy, ez utóbbi országban nem­csak a Rabszolgasors televíziós filmsorozat ismert, de itt jelent meg a színésznő első nagyleme­ze is. Hogy miért éppen Kíná­ban? Ki tudja? Való igaz, Kína messze esik Brazíliától. Azt azonban megtudtuk, hogy ha a lemez megnyeri az itthoniak tet­szését. Magyarországon is kiad­ják. Csakhát várjuk meg ezt a koncertet is. hogy meggyőződ­jünk arról, hogyan is dalol Isau­ra. Lucelia Santos harminc eszten­deje született San Paulo egyik ipari negyedében. Gyermekként egyetlen pályáról álmodott, a színészetről. Vágya korán betel­jesedett, 15 esztendősen már „hi­vatásos" színésznőként lépett fel egy színházban. Mestere Eugénio Kuznet professzor volt, aki a vi­lághírű Sztamyiszlavszkij-mód- szer szerint tanított. Lucelia San­tos igazi debütálása 1974-ben volt Rio de Janeiróban, ahol a Godspiel című musicalban lépett fel. Gyorsan felfedezték a filme­sek is. és 1980—81-ben öt játék­filmben is szerepelt nagy siker­rel, hiszen alakításaiért elnyer­te a brazil filmművészet két leg- " jelentősebb diját. De az igazi nép­szerűséget a Rabszolgasors című televíziós sorozat hozta meg szá- ,mára hazájában és a nagyvilág­ban. A több epizódos tévéfilmet eddig több mint 30 ország tele­víziója vásárolta meg, közöttük az Egyesült Államok, Kína, Olasz­ország, Svájc, Portugália, Anglia, Franciaország, az NSZK, Len­gyelország, Magyarország és egész Latin-Amerlka. Hazájában gyak­ran lép fel popénekesnőiként is. Sőt, sok időt áldoz politikai és társadalmi ügyeknek. Egyre több politikai megmozdulásban vesz részt, így például szószólója volt a politikai okokból száműzöttek és bebörtönzöttek amnesztiájá­ért indított mozgalomnak, részt vett a Munkáspárt választási hadjáratában. Sokan kérdezték — amikor hí­re jött, hogy hazánkba látogat — elkíséri-e férje. Elterjedt, hogy a Leonciót alakító színész az élet­társa. Lucelia Santos valóban • férjnél van, John Neschling kar­mester hitvese. Kisfia négyéves, és többször kijelentette, hogy jobban szeretne a papa dobogó­jára lépni. Persze még sok min­den változhat, hiszen Pedro Hen- rigue még csak óvodás. A négy nyelvet beszélő színész­nő — menedzsere társaságában — az Ifjúsági Rendező Iroda és a Skála meghívására egy hetet tölt Magyarországon. Ellátogat Zalaegerszegre és Kiskunhalas­ra is. Aki személyesen nem ta­lálkozhat Isaurával, annak elárul­juk. hogy a Magyar Televízió mindenhová elkíséri, és a látoga­tásáról forgatott filmet a képer­nyőn bemutatják. A Budapest Sportcsarnokban sorra kerülő koncerten egyébként Isaura találkozik magyar hangjá­val, Detre Annamáriával, aki megígérte, hogy a koncertre „Isau- rás” lesz a frizurája, és elénekll a színpadon Zsoldos Béta—S. Nagy István Pesti Isaura című dalát. Sebes Erzsébet

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents