Petőfi Népe, 1987. január (42. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-07 / 5. szám
QQzdQ/QQpolitikQ y munko y Idjc/ílmcnyck f PLTÖFI NífjPE' • *• 1987. január T, Beszélgetés dr. Csanádi Lászlóval, a Vaskúti Bácska Ter meló sző vetkezet elnökével Nem kerültünk kényszerpályára A Vaskúti Bácska Termelőszövetkezet ötszázharminc dol- gozója 4200 hektárt művel. Ebből 3600 hektár a szántó a sovány homok és a gazdag bácskai iösztalaj határán, a többi rét, nádas, legelő. Átlagos méretű és átlagos adottságú mező- gazdasági üzem. Ami viszont igencsak elüt az átlagtól: egy évtizede nagyobb zökkenők nélkül, eredményesen gazdálkodnak. A legutóbbi zárszámadáson 60 milliós nyereséget könyvelhettek el, az 1986-os esztendő eredménye pedig ezt is felülmúlja húsz—harminc százalékkal. Vajon mitől hatékonyabb Vaskúton a gazdálkodás az átlagosnál? Milyen szerepet játszik eredményeikben a különböző posztokon dolgozó vezetők munkája?' — kérdeztem dr. Csanádi László elnököt, aki hat éve áll a szövetkezet élén: — Az elmúlt évi nyereségünk ötven százaléka egyértelműen a vezetői munka színvonalának javításához köthető. A kereskedelmi, értékesítési, költségvállalási tevékenységhez. — Ezek szerint pontosan kimutatható, merhető egy-egy vezető teljesítménye? — Nálunk igen. Egységvezetőinknek ugyanis nem csak az a •feladatuk, hogy a termelést szervezzék. Senki nem állhat meg mindaddig, míg a végterméket nem értékesítette. A vezető munkáját az minősíti, hogyan hajtotta végre a teljes folyamatot, és ezen mennyit keresett. — A személyes felelősség, úgy gondolom, viszonylag nagy önállóságot feltételez. Miben dönthetnek önállóan a szövetkezetnél a vezetők? — Tavaly tizenöt önelszámoló egységet működtettünk, a tizenhatodik az adminisztrációs, tehát a közvetlenül nem termelő részleg volt. Szervezeti modellünk vállalatszerű: a három termelés- irányító, aki közvetlenül az elnök beosztottja, igazgatónak tekinthető, az egyes ágazat vezetők pedig osztályvezetői rangban dolgoznak. Saját területén mindenki teljes jogkörrel rendelkezik. Ugyanazokat a jogosítványokat gyakorolja, mint mondjuk én, a szövetkezet egészét tekintve. — Mit jelent ez a gyakorlatban? — Jelenti egyrészt a munkatársválasztás szabadságát. Minden egységvezető eldöntheti, hogy kikkel akar dolgozni. A legtöbb konfliktusunk egyébként ebből adódott a nyolc év alatt, mióta ez a szervezeti fennállás működik. Következetesek voltunk. Aki az adott funkciót nem tudta betölteni, eltanácsoltuk. Felmondással tőlünk .nem Is igen ment el senki. Mindig az üzem kezdeményezte a szakítást. Évente átlagosan a vezetőgárda öt százaléka cserélődik ki. Vezetőink többsége harminc- harmincöt éves, csak néhányan lépték túl a negyvenet. — Munkatársat tehát minden vezető szabadon választ. Es feladatot? — Már a tervkészítésnél az a kiindulási alapunk, hogy a jövedelemtermelés maximális lehetőségét keressük. Az egységvezetők maguk tervezik meg, hogyan tudják elérni azt a jövedelmezőségi szintet, amit elvárunk tőlük. Javaslattevési joguk van a vetés- vagy a termékszerkezet módosítására is. Ezeket a javaslatokat nyolcvan-kilenc- ven százalékban el is szoktuk fogadni. A végrehajtás során pedig mindenki saját belátása szerint dolgozik. Amit garantálni kell: a határidő és a munka minősége, és természetesen a jövedelmezőség. — Milyen részteljesítményekből állt össze az 1986-os eredmény? — Ágazataink kilencven százaléka teljesítette a tervet. Két egységnél maradt el a teljesítés nyereségben, és az elvégzett munkában is. A szövetkezet egészének nyereségnövekedése azonban nem csak ehhez az évhez kötődik. Hosszabb időszak törekvései értek be mostanra. — Mondana egy példát? — Több éves felkészülés után eljutottunk oda, hogy a betakarításnál nem kerültünk kényszerpályára. A legtöbb üzem kénytelen gyorsan eladni a learatott • Dr. Csanádi László gabonát, hogy törlessze az év közben felvett hiteleket. A mi búzánk nagyobb része ma sincs eladva. Majd tavasszal, amikor jobb ára lesz. — Mekkora a különbség? — Az értékesítési nyereségünk 1985-ben azonos volt a termelési nyereséggel, tehát ugyanannyit kerestünk az eladásnál, mint amennyi a termelés haszna volt. — Én, bevallom, arra készültem, hogy a beszélgetés során termésátlagokról, a termelés mennyiségi mutatóiról fogok kérdezni. Most úgy tűnik, ennek nincs sok értelme. — Nézze, mi valóban ritkán beszélünk arról, hogy alakulnak a tonnák és a literek, mert emögött könnyen elvész a forint. Természetesen figyeljük a termésátlagot, a mennyiséget is, de ez szerintem inkább egyfajta erkölcsi mutató. Szép termésátlagot ugyanis könnyebb kimutatni, mint a megtermelt gabonából vagy húsból árualapot^ és nyereséget képezni. Mi elsősorban arra figyelünk, hogy egy hektáron mennyi nyereséget tudunk előállítani. — Eddig főként a növénytermesztésről esett szó. Viszont a Bácska Termelőszövetkezet jelentős nyúlexportőr és több ipari melléküzemágat is működtetnek. — Nem tekintjük melléküzem- ágnak az ipari tevékenységet. Ez valamiféle előítéletet hordoz magában. Ugyanolyan önelszámoló egységek, mint a mezőgazdaságiak. Az viszont tény, hogy a hagyományos mezőgazdasági tevékenységnek jót tettek ezek az ágazatok, mert az itt termelt nyereségből több jutott vissza az alaptevékenységhez. — A vezetők elé milyen követelményeket állít az ipari és az exporttevékenység? — Az átlagosnál nagyobb fel- készültséget és mozgékonyságot követel. Egy-egy új vegyipari termék például négy—öltéves ha. tósági engedélyezési eljárás után hozható forgalomba. Az ott dolgozó vezetőnek tisztában kell lennie az egész folyamattal. Vagy egy másik példa a mozgékonyságra: tavaly a szolgáltató- üzemünk versenytárgyaláson elnyerte a mogyoródi Forma—1-es versenypálya kerítésének gyártási és építési jogát. Gyors átcsoportosítással sikerült is három hónap alatt — tisztes haszonnal — elkészíteni a hét kilométernyi kerítést. — És az export? — A nyúl esetében a termelési folyamat megszervezése a kisebbik feladat, sokkal fontosabb a piaci értékesítés. Hogy mást ne mondjak, állandóan követni kell a valutaárfolyamokat, hiszen a folyamat legvégén, az áralkuban dől el a nyereség. — Mindehhez naprakész információk .szükségesek. Hogyan szerzik be ezeket? — Külön közgazdasági osztályunk működik négy dolgozóval, szakképzett közgazdász vezetésével. 1980-ban a szövetkezetben nem folyt közgazdasági munka, mára pedig az üzem egyik legfontosabb részlegévé vált, mert innen lehet minősíteni a termelést. öt év óta havonta teljes zárszámadást csinálunk. Amikor egy ágazatvezető kimegy megnézni, mennyit fejlődött a növény, azt is tudja, hogy addig a napig mennyit költött rá. És ha az általa kötött szerződésekből úgy látja, hogy jó árat kap érte, iákkor dönt: érdemes még egyszer helikopterrel megtrágyáztatni, mert úgy magasabb ár érhető el. — S mi a helyzet a fejlesztésekkel? Itt is érvényesítik a köz. gazdasági szemléletet? — Nyolcvanhat volt az első olyan évünk, amikor hitel felvétele nélkül gazdálkodott az üzem. Sőt, mi tettünk szert kamatbevételre. Ma a termelő tevékenységben nehéz jó témát találni, ezért úgy döntöttünk, hogy a banküzletbe széliünk be. Mi hitelezünk más üzemeknek, mivel a kalkulációnk szerint a termelés fejlesztése nem volt versenyképes alternatíva. Ez persze nem örök igazság, csak az elmúlt évre volt érvényes. Azért építettünk is: egy kétezer vagn- nos takarmánykeverőt. Saját erőből, mert a hitelfelvétel nagyon drága. — Iiozott-e az elmúlt év más megszívlelendő tanulságot? — A legtanulságosabb hibákat a növénytermesztésben követtük el. A tavalyi bajok fő forrásául e területen a kedvezőtlen időjárást és az árarányok romlását jelölték meg. Mi is készítettünk egy üzemi értékelést, s ezekhez hozzátettünk még néhány okot: nem volt megfelelő a talajelőkészítés, spóroltunk a műtrágyával, elhanyagoltuk a vetőmagok, alapanyagok minőségi ellenőrzését. Emiatt sort kerítünk a technológia átvizsgálására és kicsit fegyelmezettebben kell dolgoznunk. — Milyen kilátásokkal kezdik az Idei évet? — A gondolkodásunkban 1986 nem hozott alapvető változást. Szövetkezetünkben adva van egy vagyontömeg, egy létszám. Ez meghatározza a lehetőségeket, melyekből a maximum kihozására törekszünk. Jobban oda fogunk figyelni a növénytermesztésre. Az idén elkezdjük a folyékony műtrágyázást és bevezetjük a művelőutas gabonatermesztést. Nem arra készülünk, hogy a gazdasági környezet kedvezőbb lesz: a mostani eredményt próbállak megismételni, vagy legalábbis megközelíteni. Lovas Dániel • A Bácska Termelőszövetkezet nyúlvágóhidja. A reform és a falu Két .idős férfi a bevásárló l&akadailombari- Nyugdíjasok lehetnek. A savanyúságos ládáknál állmJk, az egyikük ízléses, üvefiinex tűnő műanyag tálat tart a 'kezében, azt g us utálják. A itartaima: vegyes savanyúság, többféle paprika.v dinnye, paradicsom. Étvágygerjesztő az áru látványa Is. Betűzik, hogy honnan származik a nekik is tetsző .élelmiszer. A vámoshoz közel eső faluban gyártja egy kisszövetkezet. F.zen az egyikük furcsailkodik: hogy-hogy már megint egy újabb (köz.'é- gti üzem?! A másik azt'mondja; !gén kérem, ez a reform. Igaza van, bál* a gazdasági megújulás programja jóval túlterjed azon. amit ő törnö. ren reformnak nevez. De mit érzékelnek maguk a falvak, azok lakosai a reformtörekvésekből? Bizony a városokban, a fővárosban irányított vállalatok, amelyek az iparosítás extenzív Időszakában (olcsó) munkaerőért lejöttek a ‘kisebb teleoülésekre. részlegeket nyitottak, most az ésszerűsítések, a létszámtakn- réko'sác idején legelőször Is ■a falusi üzemeket adják el, vary szüntetik meg. Erre már volt példa a megye déli lészén. ,s egy csomó ember átmenetileg bizonytalan helyzetbe került. Ma már új vállalat zászlnla alatt menetelnék. azaz d oVoznak. s lassacskán megszokják a merőben más munkát. Emlékezünk: egy időben egymást érték az országutakon a városi gyárak, vállalatok munkásszállító autóbuszai (vitatkoztunk. cikkeztünk is eleget ezek kihasználatlanságáról), amelyek háztól házig vitték-hozták a falusi munkásokat. Azt jósolják. hogy ezek a buszok — számuk már eddiig is csökkent — megritkulnak a jövőben. Mert a vállalatok a létszámcsökkentéskor — erre ösztönzik őket a hatékonyabb gazdálkodást kívánó szabályzók — legelőször is a bejáróktól .„szabadulnak meg" — így fogalmaznak az érintettek — hiszen az 5 szállításuk im eg takar irtása val jelentékeny kiadásoktól mentesülnek. Ugyanakkor persze megeshet, hogy a legjobb munkásaik sora is megritkul... A reform célja, hogy az anyagi javakat, magasabb minőségi és műszaki színvonalon, az eddiginél kevesebb ráfordítással. tehát hatékonyabban termel ie meg a népgazdaság, s a fejlődés váljék djnami- ku.sabbá. Éneikül az éle! szín - vontai emelkedése csalk vágy marad. sőt. az eddißi megőrzése is veszélybe 'kerül, városon és falun egyaránt. A megújulás Itehát olyan parancsa a kornak, amely elől kitérni nen* lehet. Akkor sem. ha emiatt olykor emberek kisebb-nagyobb csoportjainak új munkahelyet kell (keresni. (Ilyen ' eset. előfordult a fővárosban is. ahol vidéki központú vállalat szüntette meg a több száz dolgozót foglalkoztató gyárát.) Hogy találnak, s lehetőleg gazdaságosan termelő, prosperáló ágazatban, arra garancia a munkaerő szervezett, állami támogatást élvező — szükség szerint! — átcsoportosításának koncepciója. Persze, a falusi embereknek nehezebb a helyzetük, hiszen a lakóhelyükről eddig is többségükben azért jártak el dolgozni, mert olt nincs elegendő ipar, munkahely. Viszont lehet teremteni. Olyanokat, mint például a «a va n y úságkészí tő üzem,, amelynek a terméke minden Igényt kielégít. Amit a föld megterem, helyben dolgozzák fel — Bács-Kiskurvban sokfelé és sokféle formában —, s ez jó a népgazdaságnak. Csak a készárut kell nagyobb távra szállítani. Az ilyen színvonalon dolgozó kicsi és magvobb üzemek • sokfélébb kínálatot, versenyt teremtenek. S ez ás célja a reformnak. amely végső soron — ne feledjük ezt a véghezvitel egyetlen szakaszában sem —. az embereként, az ő megértő és aktív részvételükkel, megkárosításuk nélkül kell, hogy kibontakozzék. A. Tóth Sándor Mindentudó autószimulátor Bevált az új érdekeltségi rendszer a Kalocsai Sütő- és Édesipari Vállalatnál A Kalocsai Sütő- és Édesipari Vállalat 250 ezer embert lát el kenyérrel a megyében. Tíz településen levő üzemeiben és húsz saját boltjában ezerszázötvenen dolgoznak. Árbevételük egyharmada az alapellátásból származik, emellett még édességből, tartósított élelmiszerekből és száraztésztákból 258-fé- le terméket készítenek, közülük tizenkilencet 1986-ban vezettek be. Érdemes .visszatekintésképpen megemlíteni, hogy a vállalat 1984. évi nyeresége 22 millió forint volt, amelyet a következő évben — részben az új érdekeltségű rendszer bevezetésének köszönhetően — megkétszereztek, sőt elérték a 47 miilliió forintot. Az 1985-ben végizett jó munkájuk alapján az ország 38 sütőipari vállalata kötzül egyetlenként elnyerték a Kiváló Vállalat címet. Hogyan sikerült a folytatás 1986-ban. erről tájékoztatott Körösi András igazgató. Az alapellátáshoz tartozó áruféleségek előállításához szükséges létszámon kívül az év végén már csalk a karbantartók dolgoztak a Kalocsai Sütő- és Édesipari Vállalatnál. Ez azt jelenti. hogy a vállalat múlt évi tervét Jórészt már korábban tel- jesit'ette. Az 1986-ra tervezett 40 millió forint helyett az első 11 hónap kimutatásai szerint 48 millió forintos nyereséget könyvelhetnek el. Az új érdekeltségi rendszer bevezetése óta 80 küldött és a közülük megválasztott 11 fős vezetőség irányítja a vállalatot. A gazdálkodás a tervszámokra épül, és meghatározója a nye- reségcentrikusság. Az értékelés alapja a vállalati eredményhez való hozzájárulás mértéke. Minden mutató, ha közvetve ds, ezt a célt szolgálja. A gazdálkodásinak szerves része a politikai munka. A decemberi párttaggyűlésen értékelték az 1986-os esztendő eredményeit, és megvitatták az idei feladatokat. 1987-ben még erőteljesebben számítanak a középvezetők problémamegoldó munkájára. Ennek érdekében előre kidolgozták és megvitatták a tervelőirányzatokat. Az érdekeltségi rendszerhez kacsolódó számadatokat a gazdálkodási egységek vezetői már megkapták. így mindenki tudta, hogy 1987-ben milyen feladatot kell teljesítenie. K. A. Gumitömlők az olaj- bányászathoz A tengeri olajbányászatban, valamint a vegyiparban nélkülözhetetlen speciális gumitömlők gyártásának fejlesztésére mintegy 260 millió forintos beruházást fejeztek be a múlt év végéig a Taurus szegedi gyárában. Az elektronikus vezérlésű gépsorokkal megkezdték a termelést, s az év elejétől a korábbinál termelékenyebben, nagyobb használati értékű, a világpiacon versenyképesebb tömlőket gyártanak. Az új berendezések lehetővé teszik, hogy az eddigi 30 méteresek helyett akár 200 méteres hosszúságú tömlőket is készítsenek. Ezek * sokkal előnyösebben alkalmazhatók a nagyobb távolságra történő olaltovábbítá.snál. A nagy értékű új gyártóberendezések árát a Taurus exportáruval egyenlíti ki. A világhírű Mercedes u utók at gyártó nyugatnémet Daimler- Benz AG szakemberei különleges szimulátort — valós helyzeteket utánzó berendezést — adtak át rendeltetésének, mely a maga nemében a világon pillanatnyilag egyedülálló. Az új komplexum a hagyományos kísérleti feladatok ellátásán kívül alkalmas arra is, hogy a csupán egyenletek és függvények formáiéban ,,működő” gépkocsi — melynek karosszériája valódi, de motorja nincs — egyes alkatrészeinek matematikai modellezésével és a kölcsömhaitósok ugyancsak számítástechnikailag lekéozett rendszerével a különböző forgalmi szituációkban, változó Időjárási és útviszonyok közepette mérie. tesztelje a futóművet.. a felfüggesztéseket, a lökésgáti ók at ®tb. A jármű prototípusát azután már az így kl- kfsérletezetit alkatrészek segítségével építik meg. A szimulátor tulajdoniképpen egy 4,7 tonna súlyú, 7,4 méter átmérőjű zárt kabin. A forgalmi szituációkat. a pályát,* amit a vezető lát. s amelynek függvényében vezet, a szimulátorban számítógépes program generálja. A berendezés nem csupán a szükséges vizuális információkat szolgáltatja: a hanggenerátorok (30 hangszóró segítségével) tökéletesen utánozzák — a vezetési technikát figyelembe véve — az abroncsok okozta zörejt, a a motor és a diifferenciálTnű zaját stb. A fantomautó kezelőszerveinek (kormány, pedálok) mozgatásához pontosan a valódi utazás közben ‘kifejtendő erő szükséges: a számítógép állítja elő a kellő ellenállást. A gyorsulást. a kanyarokat, a hirtelen fékezést a vezető nemcsak látásával. hanem pl. egvensűlyszer- vével is érzékeli. A szimulátor hidraulikus mozgatórendsz.ere segítségével ezeket az Ingereket is biztosítja a tökéletes Illúziókeltés érdekéljen. A szimulátor lehetővé teszi —> teljesen veszélvtelen formában — újszerű megoldások kipróbálását. a jármű stabilitásának vizsgálatát. a hirtelen defekt következtében fellépő vezetői reakció Illetve a kocsi viselkedésének tanulmányozását 1«. Képünkön azt a pillanatot láthatjuk. amikor egy teherautó vezetőfülkéjét elhelyezik a szimulátorban.
