Petőfi Népe, 1987. január (42. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-06 / 4. szám

• PETŐFI NÉPE • 5 1987. január 6.

QQzdQ/QQpolitikQ y munko y tel)c/íimcnifck j

MI IS AZ A KTV?

Piackutatás, termeltetés, érdekvédelem

Nem csak közvetít a kisiparosok és a vállalatok között

Szelektív iparfejlesztés a szocialista országokban

A Kisipari Termeltető Vállalat, a KTV 1955-ben olyan történelmi időben alakult, amikor a társadalmi megítélés nem kedvezett a kisiparosoknak. Országos érdekvédelmi szervezetüknek, a KIOSZ-nak az volt a célja a vállalat létrehozásával, hogy a magánvállalkozókat a gyárak, üzemek termelőpartnereként bevonja a népgazdasági tervfeladatok megvalósításába. Ennek azonban csak egy részterületére, nevezetesen az exportra való termeltetésre terjedt ki tevékenységük. Tizennégy évvel később alakult át a budapesti központú, vidéki kirendeltségeket, irodákat működtető vállalat, tevékenységi körét bővítve. Azóta Kisipari Termeltető Vállalat a neve.

Amíg az üzlet létrejön

Kecskeméti irodájuk a békéscsabai kirendeltségé. Negyedik éve működik, a megyeszékhely központjában levő Árpádvárosban, eldugott helyen. A Murakö- zy utcának nincs átmenő forgalma, erre csak az Itt lakók járnak. A cégtáblán szembetűnőbb az az információ, miszerint ez a békéscsabai kirendeltség irodája, de hogy milyen vállalaté, arról csak a nehezen olvasható embléma tájékoztat.- Ez nem az a fajta reklám, ami felhívná magára a figyelmet. Tóthné Aradi Ilona irodavezető és Kolterné Rádi Valéria üzletkötő azonban arra hivatkoztak: tevékenységük, szolgáltatásuk propagálására más, sokkal hathatósabb módszert választottak.

— Magunk keressük fel a po- tenciálliis megrendelőiket, a gyárakat, vállalatokat — mondta az irodavezető. — Első látogatáKerek évforduló közeledtével szokás úgy mondani: jubileumra ■készülődnek. Ezúttal azonban csak a mondat első fele igaz: néhány hónapon belül 25 éves lesz ez Országos Műszak? Fejlesztési Bizottság. Sőt: úgy is számolhatjuk, hogy már betöltötte huszonötödik „életévét”, mert 1961 szeptemberében nevezték ki első elnökét, aki hamarosan hozzálátott munkatársainak össze- válogatásához. Nem lehetett könnyű dolga az azóta — immár sok éve — tragikusan, autóbaleset következtében elhunyt Kiss Árpádnak. Valami teljesen újat kellett elkezdeni, csekély számú apparátussal, de országos hatáskörrel.

Ám — mint azelőtt és azóta is oly sokszor bebizonyosodott — a magyar műszaki és gazdasági szakemberek „szürkeállománya” szinte csodákra képes, ha van miért megmozgatni. Sorra-rend- *e érkeztek az új bizottsághoz, és a_ munkáját segítő hivatalhoz •a műszaki fejlesztésre vonatkozó tanulmányok, elképzelések. Seregnyi olyan gondolat szaba. <3ult fel, amely a korábbi, kizárólag tervutasítások alapján működő gazdaságba» legföljebb megszülethetett, de aztán el Is szunnyadt, várva — Csipkerózsika módjára — a felébredéshez alkalmas időt.

A MÜFA vonzereje

Érkeztek a javaslatok az ipar, az építőipar, a közlekedés .fejlesztésére, s az OMFB vezető testületé — természetesen alapos, átgondolt szelektálás után — eljuttatta azokat az illetékes kormányzati szervekhez. Ahol — tovább szelektáltak, többnyire azt a szempontot téve első helyre, hogy mire van pénz. (Aminek voltaik negatív következményed Is. A telefonhelyzetről például csak annyit jegyzett meg az OMFB felterjesztése, hogy véleményük szerint „nem szerepel súlyának megfelelően a fejlesztési prioritások között". A többi — közismert.)

Oj fejezet kezdődött az OMFB működésében 1968-ban az (akkor még) új gazdasági mechanizr mus bevédésekor. A változások léhyege an foglalható össze, hogy most már 15—20 évre kellett kidolgozni fejlődési prognózisokat és fejlesztési irányelveket. .Jelentős pénzösszeget kaoott az OMFB műszaki fejlesztési alapként. s ennek birtokában tudott tárgyalni és kölcsönösen elásunk tájékoztató és tájékozódó jellegű, nemcsak a saját tevékenységünkkel ismertetjük meg a vezetőket, hanem mi is felmérjük az adott termelőegységgel esetleg megköthető üzlet lehetőségeit.

— Az iroda tehát a kisiparosok munkáját „árulja”?

— Nem egészen. Mert bár igaz, hogy az iparosoknak keresünk piacot, munkalehetőséget — ez az alapvető feladatunk —, a gyakorlatban ez úgy történik, hogy az üzemek által igényelt munka elvégzéséhez keressük meg a kisiparost. Ezután, hogy úgy mondjam, nyélbe ütjük a két fél közötti üzletet. De hozzá kell tennem, mi egyik félnek sem kötelezzük el magunkat. Sem azt nem vállaljuk, hogy a kisiparost folyamatosan ellátjuk munkával, sem azt, hogy a vállalatot „vállalkozóval”.

— Tudomásom szerint a kisiparosoknak mindig sok a munkájuk. Miért van szUkségUk mégis közületi megrendelésre?

— Egyes szakmákban az aprómunka nem kifizetődő — válaszolta Kollerné. — Hiszen minden új helyre „fel Jcell vonulni”, felszereléseket, eszközöket, gépet szállítani, 'letelepedni, kialakítani, megteremteni a munkavégzés feltételeit stb. Ugyanakkor egyes termékeket gyártó kisiparosoknál a lakossági »negrendelés nem számottevő.

— Ami pedig a másik szerződő felet, a termelőcéget illeti — folytatta Tóthné — számukra sok mindenért előnyös az üzlet. A kisiparos elvégez olyan munkákat is, amelyekre mások nem vállalkoznak kapacitáshiány miatt, vagy mert nem találják meg benne az anyagi számításukat. Egyre gyakoribb, hogy nagyobb

szerződéseket kötni kutatóintézetekkel és vállalatokkal a népgazdaság számára fontos kutatások eredményes elvégzésére.

Talán külön mondani sem kellene, hogy a műszaki fejlesztési alap iránt egyszeriben nagy lett az érdeklődés. De — hazai viszonyaink ismeretében — azt sem lehet mondani, hogy minden vállalat és intézmény megfelelt a kívánalmaknak. Ám a mérleg alapjában mégis a pozitívumok javára billent: sok mindenben lépett előre a magyar népgazdaság számos ága a MÜFA segítségével. Még akkor is igaz ez, ha némelyik területen az eredmények csak több év után mutatkoztak. Ami folyhat egyes ága za tokban a kutatás— fejlesztés—gyártás folyamatának természetes hosszúságából, idő- igényességéből, de — mert sajnálatos módon erre is van példa — n világszínvonaltól való lemaradást okozó kényelmességből is.

Független plénum

1986 eleje éta az OMFB alapvető feladata — mint az erről szóló minisztertanácsi határozat kimondja: „A kormányzati műszaki fejlesztési politika érvényesítése, a műszaki fejlesztéssel összefüggő kormányzati döntések kezdeményezése és előkészítése, a fejlett technika elterjesztése, részvétel a gazdaságirányítás, a népgazdasági tervezés és szabályozás fejlesztésében, a tudományos kutatások Irányításában és összehangolásában, továbbá a nemzetközi műszaki-tudományos kapcsolatok hazai koordinálása”.

Most már tehát nemcsak egyeztet és koordinál az OMFB, hanem Irányítói felelősséggel

tartozik a kormányszintű kutatási és fellesztési tervek összeállításáért Is. Ami — többek között — azt lelentl, hogy korábban a minisztériumok vagy elfogadták az OMFB állásoontlát — vagy egyszerűen túl tették magukat

ralta. Most nedlg az OMFB-nek van Joga dönteni a minisztériumok javaslatairól.

Ügy is mondhatnánk: minden az OMFB-re tartozik, aminek va'ami köze van az ország műszaki feilődéséhez. S az is új, hogy a bizottság plénuma a kormánynak lavaslatokat tevő. műszaki-gazdasági szakértő testület. amelyből kimaradtak a minisztériumok. országos hatáskörű szervek képviselői, s nagyobb

munkában — például építkezésen — kisiparosok az alvállalkozók. A KTV alapvető feladata az 1969-1 átalakulás után is megmaradt: a hiánycikknek számító, közvetetten vagy közvetlenül exportra kerülő, illetve importpótló termékek gyártásába igyekszünk bekapcsolni a kisiparosokat. Ez utóbbi esetekben átvállaljuk tőlük az adókedvezményhez szükséges ügyek intézését. Gépbeszerzésben. annak felkutatásában Is segítjük őket.

Miért nem a KIOSZ...?

Beszélgetésünk közben három ügyfél Is megfordult az Irodában, köztük Tóth Béla szerszámkészítő kisiparos. Tőle kérdeztem:

— Miért veszi Igénybe az Iroda segítségét?

— Nagyban csinálom az ipart, folyamatos, nagy volumenű megrendelésekre van szükségem. Az iroda jóvoltából kevesebb időt, energiát kell fordítanom a piackutatásra. Van azonban az általuk nyújtott szolgáltatások között egy nélkülözhetetlen. Nevezetesen az, hogy ha a vállalkozó kisiparos fizetésképtelen cégnek dolgozik, az elvégzett munka értékének 80 százalékát kifizeti a vállalat. Ilyen esetben — mint jogi személy — a továbbiakban is a vállalat jár el.

— Miért nem a KIOSZ, a kisiparosok érdekvédelmi szervezete látta el ezt a feladatot? — A kérdést Darabos Bálintnak, a KTOSZ Bács-Kiskun Megyei Titkársága helvettes titkárának tettem fel. A válasz:

— A jogszabályok nem teszik lehetővé. A KIOSZ ugyanis, mint társadalmi tömegszervezet, nem „jogi személy” nem léphet

számban kerültek be a gazdaság, az. ipar, a műszaki fejlesztés vállalati irányítói, s ott vannak a tudomány kiválóságai is.

Ami pedig különösen új — s talán más szervek is átveszik a példát —, hogy a plénum tagjai saját meggyőződésük szerint, vállalataiktól, szolgálati kötelességüktől függetlenül alakítják ki és szögezik le véleményüket, Javaslataikat. Az OMFB elnöke vezetője a plénumnak is, a hivatali apparátusnak is — de a kettő között igen nagy a különbség. Az elnök — Tétényi Pál akadémikus — a plénum üléseit vezeti. de az azon részt vevőiknek nem fölöttese. őket nem utasíthatja. nA hivatal viszont az elnök apparátusa — mint a minisztérium a miniszternek.

SzaktitkársSgok,

programirodák

Szaktitkárságok alkotják az OMFB apparátusának nagyobb és jelentősebb részét, energetikai, nyersanyag- és kohászati, vegyipari, gépgyártási, villamos- ipari, elektronikus ipari, automatizálási és számítástechnikai, építési és településfejlesztési, valamint könnyűipari és szolgáltatástechnikai szaktitkárságok működtek már az 1986. januári, a legújabb változások előtt. Ezekhez újonnan állították fel az anyagtakarékossági és az anyagtechnológiai szaktltkárságokat, továbbá a — kissé hosszú nevű —- elektronika társadalmi-gazdasági alkalmazása elterjesztésének központi gazdaságfejlesztési és szervezési programjának titkárságát, és az elektronlzálásl kutatási-fejlesztési programirodát.

ÜJ programirodát alakítottak az Anyagmozgatási és Csomagolástechnikai Intézetnél (ez az OMFB Irányítása alatt működik) a gazdaságos anyaigfailhaszná- lásra Irányuló technológiai korszerűsítés programirodájaként (AGPI) és — ki tudja, miért — a közlekedési és vízgazdálkodási szaktltkárságba olvasztották be a környezetvédelmi szaktlt- kárságot.

Lassanként egy éve lesz, hogy megtörtént az átalakulás. A lényeg azonban nem változott: az OMFB mindig igyekszik lépést tartani a fejlődéssel. S ebbe az irányba vinni magával — ha lew hét — minél több vállalatot. Intézetet, sőt: az egész népgazdaságot.

Tárkonyt Endre

fel ilyen értelemben. Annál inkább az általunk létrehozott gazdasági szervezet, a KTV.

Hetvenöt szerződés

— A kisiparos munkájáért vállalnak-e felelősséget?

— Természetesen — mondta a kecskeméti iroda üzletkötője. — Ha arra kerül sor, kártérítést fizetünk — amit aztán behajtunk a kisiparoson —, illetve elvégeztetjük vele az elmaradt munkát.

— Mennyire Ismerik tevékenységüket, mennyire veszik igénybe szolgáltatásaikat?

— Ahhoz képest, hogy korábban a vállalatok, szövetkezetek alig dolgoztattak kisiparosokkal, most már sokkal jobb a helyzet, eredményeket is fel tudunk mutatni: 1984-ben 45, 85-ben 60, tavaly pedig 75 szerződést kötöttünk.

— Mely cégek vannak megrendelőik sorában?

— Például az Újpesti Gépelemgyár, az MMG, a kecskeméti, a solti Mezőgép, a félegyházi gépgyár, a kalocsai asztalos kisszövetkezet, a kecskeméti, a városföldi, a lászlófalvi tanács —, hogy csak a visszatérők közül említsek néhányat.

— Utolsó kérdésemet talán előbb kellett volna feltenni: miért éppen a békéscsabai kirendeltséghez tartozik a kecskeméti Iroda?

— Mivel Bács-Kiskun megye korábban is a békéscsabai kir rendeltség érdekeltségi területe volt, munkája megkönnyítése, Illetve minőségének javítása cél Iából nvitotta meg kecskeméti irodáját. Ezzel együtt ösz- szesen 18 vidéki kirendeltsége, illetve irodája van a KTV-nek.

Almást Márta

Infrafénykép — mezőgazdászoknak

I Kifizetődő az infraérzókenysé- gű filmek használata a mezőgazdasági nagyüzemekben; a repülőgépekről készített felvételek ugyanis lehetővé teszik a növény- védelmi és műtrágyázási költségek csökkentését, a -terméskiesések mérséklését. Az elmúlt évben több mint húsz mezőgazda- sági nagyüzemben éltek a lehetőséggel: légifelvételeket használtak az agronómusok.

A felvételeket különleges kamerákkal készítik, ezeket rezgéscsillapítóval ellátott állványokon helyezik el á repülőgépek alsó nyílásainál.

A felvételen az egészséges zöld növény színe élénkvörös, a beteg növényé pedig barna, fekete, zöld, szürke, vagy éppen fehér. Az elszíneződés mértékéből állapítják meg, hol van szükség azonnali beavatkozásra, és milyen kiterjedésű a fertőzött, beteg növényekkel teli terület. A felvételek megmutatják a talaj víztartalmát is. Mivel a víz elnyeli az infrasugár- zást, a sötét tónusú fényképrészekből kiderül hói a leggazdagabb a talaj vízkészlete.

Fajtanemesités

Moldáviában

Kismis Moldavszklj — ezt a nevet adták új étkezéslszőlő-faj- tájuknak a moldáviai Vierul tudományos-termelési egyesülés szőlészeti kutatóintézetnek faj- tanemesltől. Ez az első magtalan fajta, amelyet Moldávia területén termesztettek. Telepítését az Idén kezdik meg a köztársaság gazdaságaiban.

A fajtanemesítés hosszadalmas és fáradságos folyamat. A fajta kihozatalától a széles körű telepítésig több évtizedre van szükség. Jelenleg teljes gőzzel folyik a munka egy elvileg új biotechnológián: a hidroponlkus termesztési módon. A tőke talaj nélküli fejlesztéséről van szó, ami három-ötszörte gyorsabb a hagyományosnál. A fajta nemesítésével egyidejűleg folynak a szaporítás munkálatai, Így a szelekciós folyamat nagyon jelentősen lerövidül.

A Szovjetunióban elsőként moldáviai tudósok hoztak létre alanyokat és oltóágakat vírusmentes alapon, ami lehetővé teszi egészséges ültetőanyag forgalomba hozását a legjobb étke.

Az intenzívebb gazdálkodásra való áttérés terveit fogadják el napjainkban valamennyi szocialista országban. Igaz, a nemzet- gazdasági sajátosságok, a gazdasági gondok eltérő súlya más-más számszerű feladat megfogalmazására készteti a tervkészítőket. Közös vonás azonban az, hogy valamennyi tervet „a minőségi követelmények” teljesítésének jegyében fogalmazták meg.

Az NDK-ban 1987-ben is elsődleges feladatnak tekintik az energia- és anyaghasznosítás fokának javulását, a termékek magasabb fokú feldolgozása és azok minősége javítása révén. Konkrét hatékonysági mutatók teljesítését írja elő már évek óta a csehszlovák népgazdasági terv is, de számot vet az extenzív tartalékok kimerülésével a bolgár, vagy a többi szocialista ország gazdasági vezetése is.

Vadonatúj gyárak helyett

Nem a gyorsítás programjait, hanem a gyorsabb átállás programjait vázolják föl. A szelektivitás a jelszó — a „mindenütt egyforma gyors fejlesztési tempót elérni” követelményével szemben. E mögött az a felismerés húzódik meg, hogy a mai gyors és tőkeigényes technikai változások közepette sehol nincs mód a teljes önellátás megteremtésére, vagy csak igen súlyos áron, a gazdaság hatékonyságának romlása mellett. Ezért van az, hogy még a jelentős tőkeerővel rendelkező Szovjetunióban is változik a beruházási politika hangsúlya: a termelés állóeszközeinek bővítéséről azok felújítására helyeződik át. Növekednek a műszaki felújítások, a rekonstrukciós fejlesztések, és az összes beruházási eszköz 45 százalékát fordítják a következő évben ilyen célra.

Tömör megfogalmazás olvas-. ható a szovjet tervjavaslatban: az ipar az idei előirányzatnál 6.3 százalékkal több pénzzel gazdálkodhat, ,a gépipar finanszírozása

11,5 százalékkal nő. „Az új gazdasági körülmények közepette, s erre tér át jövőre a szovjet ipar jelentős része, a fő finanszírozási forma a vállalatok saját felhalmozása lesz” — fejtette ki Nyikolaj Talizin n\jniszterelnök- helyettes. az állami tervhivatal elnöke. Más szóval azon túl. hogy a legtöbb ország a lépéstartás jegyében egy-egy csúcstechnológiai fellesztési területet kiemel, — általános elvvé teszi az olcsóbban. saját forrásokból előállítható termékek gyártását a hagyományos iparágakban, a kohászatban. a textiliparban, vagy az élelmiszeriparban is. Jellemző, hogy — persze egészen más gazdájáéi háttérre támaszkodva — a lengvel költségvetésben is mekkora hangsúlyt kap a vállalati önelszámolás, a ..következetesebb vállalati önfinanszírozás” elve.

Rugalmasabb irányítás

Ott is, akárcsak más országban, az a gazdaságstratégiai koncepció, hogy a jobbak, a hatékony exportot elősegítő vállalatok jussanak nagyobb lélegzethez — az állami költségvetés ne vonja el tőlük a megtermelt

zésifizólő-fajtákból. Ennek a módszernek az a lényege, hogy a steril üvegedénybe helyezik a rügyet, amelyből aztán parányi tóke fejlődik ki. A lombikból ezek a csemeték először növényházakba kerülnek, amelyek mikroklímája elősegíti a gyors növekedést, majd onnan az ültetvényekre. Először a Vierul tudományos-termelési egyesülés Vaértékeket, és ne csoportosítsa aztán át a bevételeket a rosszab- baknak dotáció formájában. A vállalati gazdálkodás stabilitása érdekében nem változtatnak a pénzügyi szabályozókon, a jövedelemadó mértéke is stabil marad, de emellett a műszaki fejlődést végrehajtó, sikeres export- programot realizáló vállalatok juthatnak előnyösebb anyagi helyzetbe. A fogyasztási cikkek, a lakossági szolgáltatások ártámogatása a sajátos lengyel feltételek mellett természetesen még hosszú ideig a gazdálkodás velejárója lesz, a termelési szférában viszont hadat üzentek a szubvencionálási gyakorlatnak.

E törekvéseknek megfelelően korszerűbb és rugalmasabb irányítási mechanizmusokat igyet keznek kidolgozni a szocialista országok. A vállalatok költség- érzékenységének fokozása az NDK-ban, a közelmúltban körvonalazott lengyelországi vállalatszanálási elképzelések, a terv értékmutatói szerepének fokozása Bulgáriában — egy-egy kiragadott eleme az újítási törekvéseknek.

Kiemelt figyelmet érdemelnek az átfogó szovjet változások — a bérezésben, az árrendszerben, a hitelezési gyakorlatban a vállalatok küLkereskedési lehetőségeinek kiterjesztésében, vagyis a legtöbb gazdaságirányítási kérdésben már a múlt évben szüle-/ tett határozat, és az idén ezek konkretizálása, a gyakorlatba való átültetése lesz soron. Bátrabban és határozottabban kell élni a pénzügyi és hitelezési mechanizmus nyújtotta lehetőségekkel — hívta föl a figyelmet Borisz Gosztyev pénzügyminiszter a Szovjetunió 1987. évi költségvetésének ismertetésekor.

A KGST -valutáért

Ä szocialista országok a külső gazdasági környezet javulására ebben az évben sem számítanak. Az országok együttesen «— mint ez a KGST munkájáról szóló moszkvai sajtóértekezleten elhangzott — 80—90 milliárd dolláros adósságállományt halmoztak föl. A megoldás a KGST komplex programjának megvalósítása és vele párhuzamosan az együttműködési mechanizmusok korszerűsítése.

Vita a konkrét lépésekről folyik, arról, miként lehetne bővíteni a transzferábilis rubel funkcióit, hogy a „szocialista országok pénze” ne csak a kétoldalú forgalomban legyen felhasználható. A reális fizetési eszköz mellett tényleges hitelviszonyokat is ki kellene alakítani — közölték a moszkvai sajtóértekezleten, hiszen á gyakorlatilag ingyenes KGST-kamatok nem ösztönöznek a hitelezés felfuttatására.

Ami a szocialista országok tőkés országokhoz fűződő külgazdasági kapcsolatait illeti, a gazdasági nehézségek ellenére nincs szó bezárkózásról, valamennyi ország kész a kölcsönös érdekek alapján a gazdasági kapcsolatok fejlesztésére. E szándékot tükrözi az is, hogy a múlt évben megkezdődtek a KGST és az EGK, Illetve a két gazdasági csoportosulás országai közötti kapcsolatok rendezését célzó tárgyalások.

Marton János

leni szovhozában telepítettek ilyen „vasegészségű” szőlőt 80 hektáron.

A tudomány és b termelés ösz- szefogásának jóvoltából megnövekedett a leszüretelt szőlómeny- nyiség a köztársaságban. Ennek jelentős része a moldáviai fajta- nemesítők laboratóriumaiban született zamatos, lédús étkezést- szőló-falta.

DÖNT A TÁRCÁK JAVASLATAIRÓL

Huszonöt éves az OMFB

SZŐLŐCSEMETÉK — GYORSÍTOTT MÓDSZERREL

• A szölőskertek telepítésének útján ezek az üvegedények jelentik az elad állomást.