Petőfi Népe, 1987. január (42. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-06 / 4. szám

-He ,-VV VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! to — Sevardnadze Munkásgyűlések megyeszerte PCfO/7 NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLII. évf. 4. szám Ára: 1,80 Ft 1987. január 8. kedd Sikeres év Jó évet zárt a Budaprint Konfekció Gyára Dunavecsén. Minden tervmutatójukat túlteljesítették, és ezzel arányosan növekedett a nye­reségük is. Tőkés exportjuk a különböző ágyneműikből és térítőkből elérte a 250 millió forintot. Az új évet is zökkenőmentesen kezdték, s megrendelésük is van elegendő. Ez többek közt annak is köszönhető, hogy termékeiknek mintegy negyedét megújították. Korszerű gépek .segítik a jó munkát. Képünkön a japán gomblyuk­varró gépsor. Ez műszakonként tízezer gomblyukat készít kiváló mi­nőségben. (P. Z.) és Dobrinyin Kabulban Az Afganisztáni Népi Demok­ratikus Párt KB és az afgán kor­mány meghívására hétfőn Ka­bulba érkezett Eduard Sevard-' nadze, az SZKP KB PB tagja, szovjet külügyminiszter, és Ana­toli j Dobrinyin, a KB titkára. A két politikus munkalátogatást tesz Afganisztánban — jelentet­te a TASZSZ szovjet hírügynök­ség. DINAMIKUSABB TERMÉKSZERKEZET­VÁLTÁST Feladatok az iparban A vasasszakszervezet közpon­ti vezetősége hétfőn ülést tartott, amelyen értékelte a kohászat, a gépipar és a villamosenergia­ipar múlt évi gazdálkodását, és kijelölte az 1987. évi tervcélok­hoz kapcsolódó szakszervezeti feladatokat. A tanácskozáson Kapolyi Lász­ló ipari miniszter elmondta, hogy 1986-ban az ipari termelés nö­vekedési üteme lényegesen ala­csonyabb volt a tervezettnél. Szűkültek az értékesítési lehető­ségek mind a szocialista, mind a konvertibilis elszámolású piaco­kon, s a belföldi eladások is el­maradtak az éves előirányzattól. A termelés ütemességét gyakran zavarta, egyes importalkatrészek hiánya és feszültséget okozott a belföldi kooperációs fegyelem lazasága is. összességében a ter­melés a tervezett 2,8 százalékkal szemben csak 1—1,5 százalékkal nőtt a múlt évben. Az ipar jö­vedelemtermelő képessége sem fejlődött kellő mértékben. Nagy differenciálódás alakult ki a vállalati eredményekben. Az Ipari Minisztériumhoz tartozó vállalatok közül 50 veszteséges, összességében mintegy 8 milliárd forinttal. Ellentmondásos az iparvállalatok munkaerő-ellátási helyzete is, helyenként túlfog­lalkoztatás tapasztalható, más­hol a munkaerőhiány állandósult. Az egyes ágazatok helyzetéről szólva a miniszter elmondta: a kohászati termelés dinamiku­(Folytatás a 2. oldalon.) Húszmillió utas, tízmillió tonna áru Ezekben a napokban mindenütt összegzik az el­múlt 1986-os esztendő eredményeit. Végleges ada­tok még nem állnak rendelkezésre, de az már most is látható, hogy sikeres évet zárt a MÁV Szegedi Igazgatósága. Tavaly 20,1 millió utast szállítottak, s mintegy 28 százalékuk Bács-Kiskunból utazott. Nőtt a gyorsvonatokon utazók száma, többen váltottak hosszabb távolságra menetjegyet. Munkájuk minő­ségi mutatói is javultak: pontosabban közlekedtek a vonatok, fejlődött az utastájékoztatás, az utaski­szolgálás (igaz, néha ezzel egy-két helyen gond is volt), és tisztább vonatokon utazhattunk. Az igazgatóság dolgozói a vonatokkal tavaly 10 millió 775 ezer tonna árut szállítottak. Az elfuva­rozott árukból 6,6 millió tonnát az igazgatóság te­rületén raktak vasúti kocsikba. Sajnos ez a meny- nyiség 119 ezer tonnával kevesebb volt a tervezett­nél. Különösen az év első felében volt gyenge a forgalom — ez vonatkozik a megyére is, —, s lé­nyegében csak júniusban kezdett élénkülni a szál­lítás üteme, ami aztán az őszi csúcsforgalomban ugrásszerűen tovább nőtt. Legfontosabb feladat az exportáruk továbbítása volt, amit 104,4 százalékra teljesítettek, örvendetesen nőtt a tranzitszállítások aránya, a tervezettnél 6,2 százalékkal több áru ha­ladt át az igazgatóság területén. Ez a népgazdaság­nak többlet devizabevételt hozott. Bács-Kiskun az igazgatóság áruszállítási tevé­kenységéből mintegy 31—32 százalékban részese­dett. A megye vasútállomásain különösen az év utolsó három hónapjában kellett rendkívül nagy feladatokat ellátni. Főleg az exportáruk elszállítá­sa adott sok munkát: így a gabona, a konzerv, a faáruk, a gépek, az italáruk, amelyek nagy részét irányvonatokkal továbbították. A belföldi szállítás­ban a cukorrépa elfuvarozása volt a legjelentősebb. A megyéből mintegy 160 ezer tonna#..édes” árut szállítottak ■— főleg irány- és fordavonatokkal —, zömmel a Hatvani Cukorgyárba. A megye vasutasai fontos feladatuknak tartották a lakosság ellátását (Folytatás a 2. oldalon.) • Decemberben jelentős mennyiségű árut szállítot­tak Kiskőrösről, a Mezőgéptől. FRANCIAORSZÁG Harmadik hete tart a vasutasok sztrájkja PÁRIZS Január első teljes hete Francia- országban sorsdöntő jelentősé­gű időszaknak ígérkezik az évek óta legnagyobb társadalmi fe­szültség alakulása szempontjá­ból. Ezen a héten a vasutasok sztrájkjához újabb bérmozga­lommal csatlakoznak a párizsi metró dolgozói, a villamos- és gázművek munkásai és esetleg néhány más iparág is. Csupán a kikötőkben van kilátás arra, hogy négy hétig tartó sztrájk után meginduljon a személy- és teherhajó-forgalom. Itt ugyanis a CGT elszánt kitartása jelentős engedményekre kényszerítette a kormányt. A vasutasok sztrájkja a har­madik hetébe lépett. Pierre Mehaignerie lakásügyi, terület- rendezési és közlekedési minisz­ter a tv-ben leszögezte, hogy a kormány a bérkérdést lezártnak tekinti a december 23-al megálla. podással — amit csak kisebb szakszervezetek írtak alá a vas- útigazgatósággal —, így a vas­utasok hiába sztrájkolnak to­vább, semmit sem nyerhetnek. A kormány azt reméli, hogy az eddigi kisebb engedmények már meg tudják törni a sztrájkfron­tot és akkor fokozatosan a töb­biek is kénytelenek lesznek felad­ni a harcot. Néhány indóházban a vasutasok csakugyan megsza­vazták a munka felvételét, ,az ország nagyobb részén azonban folytatódik a sztrájk a béremelé­sért és a munkakörülmények ja­Technológiai fejlesztés, növekvő export Tegnap a megye üzemeiben és gyáraiban újabb munkás­gyűlésekre került sor. Az immár hagyományos összejövetele­ken a dolgozók értékelik az elmúlt esztendő eredményeit és hibáit, valamint megismerkednek az 1987-es esztendő felada­taival. Mivel ezek nem könnyűek, lényeges, hogy világosan lássák és értsék tevékenységük fontosságát, s ki-ki a maga posztján, legjobb tudása szerint segítse elő céljaink elérését. Kalocsán, az Elektromechanikai Vállalatnál a munkásgyűlésen a megyei páijtbizottság végrehajtó bizottságát dr. Kőrös Gáspár, a Szakszervezetek Megyei Taná­csának vezető titkára képviselte. Az 1986-os esztendőt értékelve Kormos Miklós, a vállalat igaz-, gatója elmondta, hogy termelé­süket a tavalyinál kisebb lét­számmal, 9,8 százalékkal növel­ték. A nyereség a tervezett 42 millió forintot meghaladva, vár­hatóan 48 millió körül alakul. Az idén a legfontosabb feladat a technológia megújítása lesz, melynek révén az árbevételt to­vábbi 4,9 százalékkal kívánják növelni. 58 millió forintos nye­reségre számítanak, tervezett szo­cialista exportjuk 130, tőkés ki­vitelük pedig 19 millió forint. Hozzászólásában dr. Kőrös Gáspár sikeresnek értékelte az esztendőt, kiemelve, hogy a vál­lalati önállóság első éve, 1986 iga­zolta az előzetes várakozásokat, a kollektíva rászolgált a bizalom­ra. Beszédének további részében ráirányította a figyelmet a nép­gazdaság előtt álló feladatokra, s kérte, hogy azok megoldásából az EMIKA dolgozói az eddigiekhez hasonló módon vegyék ki a ré­szüket. Munkásgyű­lést tartottak a Tiszakécskei Solohov Tsz- ben is. Bár a szövetkezet mezőgazda- sági tevékeny­séget folytat, a műszaki főága­zat dolgozóit a munkások közé számít­hatjuk, ők vet­tek részt az összejövete­len. A városi pártbizott­ságot Tóth Sán­dor első titkár képviselte, s je­len volt dr. Ivicz Vilmos, a Kiskunsági TESZÖV tit­kára is. Beszé­dében Budai István elnök a tavalyi esztendőt értékelve kiemelte, hogy a másodvetések, a baromfiágazat terven felüli tel­jesítése, valamint a kereskedel­mi tevékenység növelése segít­ségével sikerült kompenzálni a jégverés okozta károkat, s a gazdálkodás eredménye megha­ladja majd a tervezett 17 mil­lió forintot. Az idén legfonto­sabb feladat az öntözésfejleszté­si és meliorációs' beruházás foly­tatása lesz. Dr. Ivicz Vilmos hozzászólá­sában a mezőgazdaságot érintő népgazdasági elvárásokat rész­letezte. A Duna—Tisza Közi Állami Építőipari Vállalat faipari gyár­egységének üzemcsarnokában tegnap reggel 6 órakor tartottak munkásgyűlést. Walter András ipari üzemigazgató ismertette a dolgozókkal a vállalat 1986-os te­vékenységének főbb jellemzőit. Az építési szerelési tevékenység árbevétele a tervezett 1,7 milli­árd forintot meghaladóan 1,96 milliárd forint lett, s teljesült az 1,5 milliárdos Ipari termelési kedv. A gazdálkodás eredménye a kezdeti kapacitáskihasználási gondok ellenére, főként az év közepén megkötött nyugatné­met exportüzletnek köszönhető­en, sikerült a tervezett 40 millió helyett megközelítőleg 50 mil­lió forint nyereséget elérni. Hoz­zászólásában Tóth Imre vezér- igazgató 1987-re vonatkozóan ax 55 milliós nyereséget tűzte ki cé­lul, hogy az 5—6 százalékos ke- resetszint-növekedéa elérhető le­gyen. Az MMG Automatika Müvek kecskeméti gyárában Szakolczai István igazgató arról számolha­tott be a munkásgyűlésnek, hogy a kollektíva termelése elérte a • Az MMG Automatika Művek minden eddigit meghaladó szocialista és tőkés exportot ért el. Gyártmányaikat csomagolás előtt szigorú mű­szeres ellenőrzésnek vetik alá. A rnunkásgyűlés résztvevői a Fémmunkás kecskeméti gyárában. a mérleg elkészítésekor válik is­mertté. Sajnálatos, hogy a ter­vezett 1422 lakásból csak 1218- at sikerült átadni. 1987-ben az elmaradt lakások pótlása, vala­mint a Dufa ablakok iránt meg­növekedett piaci igény kielégíté­se lesz a kollektíva legfontosabb feladata, úgy, hogy a gazdálko­dás eredménye feleljen meg a szanálási eljárás során kidolgo­zott követelményeknek. A megyei pártbizottság kép­viseletében Király József, a gaz­daságpolitikai osztály munkatár­sa szólalt fel a rnunkásgyűlésen. Mondanivalójában a népgazda­ság előtt álló feladatokra he­lyezte a hangsúlyt. A Fémmunkás Vállalat kecske­méti gyárában tartott munkás­gyűlésen Horváth János igazgató értékelte az esztendőt, s vázol­ta a feladatokat. Legnagyobb eredménynek azt tartotta, hogy 880 millió forintot, ami csaknem 60 millióval több a vártnál. A tőkés exportban ugyanez az arány 86, illetve 72 millió. Eb­ben az évben a termelés 7—8, a tőkés export 10 százalékos növe­lése a cél. Tiszakécskén, a Budapesti Li­kőripari Vállalat Üdítő- és Sze­szesital Gyárában a munkásgyű­lésen Rozsinszky László igazgató, Coca Colából és a Sztár család különböző változataiból 70 mil­lió palack piacra szállításáról számolhatott be, ami 5 millióval több az előzetesen vártnál. A Kecskeméti Zománc- és Kádgyárban Hrincz László SZMT- titkár jelenlétében dr. Halász István igazgató tartotta a mun­kásgyűlés beszámolóját. Mon­dandójában a feladatokat hang­súlyozta, s 1987-re 39 millió fo­rintos eredmény elérését tűzte ki célul. B. F. I. Jó minőséget! vitásáért. Szombaton a járatok 25, vasárnap és hétfőn átlag 40 százaléka közlekedett. Jacques Chirac miniszterelnök vasárnap tárgyalt Edmond Malre- rel és André Bergeronnal, két mérsékeltebbnek . számitó szak- szervezeti központ főtitkáraival, kiknek véleményét annak ide­jén, a diákmozgalom döntő sza­kaszában is kikérte, ök mind­ketten engedményekre kérték a kormányfőt, ám a jelek szerint hiába. Maire utána egy rádió- nyilatkozatban azt mondotta, hogy „a kormány bajban van, mert a dolgozók már csak erköl­csi okokból is visszavágnak asiért a politikáért, amely a magas jö­vedelmű kiváltságosoknak ked­vez. Kellemes karácsonyi élmé­nyem. hogy az ünnepi ebéd­hez finom, foszlós kenyérből szelhettem karéjokat a család asztalára. A házias, Kecskemé­ten vett. de egy másik város­ban sütött kenyér napok múl­tán is friss maradt. Nem vált morzsalékossá, nem kellett a kés nyomán összeszedeget, ni. vagy az asztalról leseper­ni a hulladékát. A jó minősé­gű áruból egy morzsányit sem pazaroltunk el. A minőség — s nem csupán- ünnepekkor — egyre inkább életünk fontos, a jövőt is for­máló tényezőjévé válik. Aki. nek a keze közül való a di­cséretére váló kenyér, annak ez alighanem természetes. Megértette a kor parancsát: csak jó minőségű áruval le­het a piacon elismerést kiviv ni. ezért tehát érdemes leg. jobb szaktudása szerint dol­goznia. Megértették-e ezt azok a tér melók, akiknek a kezéből vi. szont hanyagul, felületes munkával készült termékek is jutnak a vásárlókhoz? Lom. tárba való szólam immár a rossz minőségért és a selej. tért az okokat folyton-folyvást külső körülményekben (má. sokban) keresni. Hiteleseb. ben hangzik, hogy például „Mi, a vállalatnál megteszünk.e mindent a minőség javításáért, éx ami ettől elválaszthatatlan, a munkafegyelem erősíté­séért?” A kérdés jogos. Annak a termelőnek, akinek vagy amelyiknek a neve ott olvas, ható valamelyik fogyasztá­si cikken, talán nincs köze a tőle származó, tiz hónapi hasz­nálat után kilyukadt kávéfő. zőhöz, a hamar elszakadó, gyönge cipőfűzőhöz, a hegy. törő ceruzahegyezőhöz és a többi, silányabb termékhez? Ahogyan a szülő felelős gyer­mekéért — miként a jó gaz. dónak sem mindegy, milyen lesz az általa művelt vetőmény, s a keze alatt gyarapodó ál. latállomány —, minden ter­melőnek erkölcsi kötelessé, ge, és jól felfogott piaci érdé. ke áruinak kifogástalan mi­nőségén őrködni. Ha ugyan ezt teszi... Akik a kecskemé­ti széehenyivárosi ifjúsági garzonház januárban igen­csak érezhetően hézagos ab. lakait készítették, kétlem, hogy törődtek volna ezzel a körre tel menny el! Mérhetetlenül káros és kö. vet kezményeiben szinte be­láthatatlan — fejlődésünk út­jában álló akadály — a rossz munka és annak „terméke": a hibás, selejtes áru. Az egyik cipöboltban azzal a gondolat­tal foglalkoznak, hogy admi­nisztrátort alkalmaznak a ve. vöktől visszavett, használhatat­lan lábbelik nyilvántartásá­ra, annyi a bőr-, festéshibás, rosszul varrt vagy ragasztott áru. Megéri-e nekünk, járha­tó út.e az anyagi és a széllé, mi javak elpazarlása gyatra minőségű termékek gyártá­sára és bizonytalan értékest. lésére, ahelyett, hogy a ter­melők jó, versenyképes áruk­kal törekednének mind na. gyobb mértékben jelen lenni a belföldi piacon? A válasz nem kétséges. Az árukínálat minőségi ja. vulását azonban nem várhat­juk egyedül csak a szállítók, tói. Fontos szerep jut ebben a piaci hatásokat az értékesítés területén naprakészen isme­rj5 kereskedőknek. Verse, nyezzenek ők is. hogy melyi­kük tudja jobb minőségű tér. mékekkel kielégíteni a vásár­lók szükségleteit, Lehet, hogy egyik-másik gváirtó áruira, ha nem megfelelőik — legyenek azok élelmiszerek vagy ipar- I cikkek —, azt mondják majd a jövőben: ..Köszönjük, ezek­ből nem kérünk!” Kohl Antal

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents