Petőfi Népe, 1987. január (42. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-31 / 26. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLII. évf. 26. szám Ári! 2,20 Ft 1987. január 31. szombat Ülést tartott az Elnöki Tanács Tegnap ülést tartott a Népköz- társaság Elnöki Tanácsa. A testület, megtárgyalva a Minisztertanács előterjesztését, módosította a szabálysértésekről szóló 1968. évi I. törvényt. Az új jogi szabályozás az Országos Munkavédelmi Felügyelőség, valamint annak fővárosi, megyei, felügyelőségei szabálysértési hatósági jogkörét állapítja meg. E rendelkezés célja, hogy eredményesebb legyen a munkavédelmi felügyelet, hatékonyabb a munkaügyi szabálysértések feltárása és szankcionálása. Egyes munkaügyi szabálysértések tekintetében a munkavédelmi és munkaügyi felügyelők hatáskörét a Minisztertanács rendelettel külön szabályozza. Az Elnöki Tanács áttekintette és megtárgyalta az 1986-ban elintézett állampolgársági és kegyelmi ügyek tapasztalatait. A magyar állampolgárság megszerzésére, megszüntetésére irányuld, megnövekedett számú kérelmeikben a döntéseket az állampolgárságról szóló törvény érvényre juttatása és a nemzetközi egyezmények rendelkezései határozták meg, s más humánus szempontok indokolták. A határozatok meghozatalát a belügyi, a tanácsi és a külképviseleti szervek gondos előkészítő munkájukkal segítették. A kegyelem gyakorlására az Elnöki Tanács részéről elsősorban az elítélés után bekövetkezett, kivételes 'méltánylást érdemlő körülmény miatt — súlyos betegség, nehéz családi helyzet esetében —, vagy más rendkívüli okból került sor. Á kegyelmi eljárásban a döntések előkészítését az igazságügyi szervek a törvényességnek és a jogpolitikai elveknek megfelelő, alapos körültekintéssel végezték. A továbbiakban kinevezésről döntött, 'bíráklit mentett fel és választott meg az Elnöki Tanács. PÁRTNAP KISKUNHALASON A jövő egyik záloga: az alkotó műszakiak szellemi frissessége Az elmúlt hetekben szervezett pártnapokan, munkásgyűléseken Bács-Kiskun megyében több mint 700 alapszervezet tagsága és számos munkáskollektíva találkozhatott a politikai és állami testületek vezetőivel. Ezeken a fórumokon az előadók napjainkat jellemzően politikai, társadalmi, gazdasági kérdéseket boncolgattak. Az MSZMP KB novemberi és decemberi ülése után szervezett találkozók egyik záró megyei tanácskozását tegnap délután rendezték meg a kiskunhalasi városi pártbizottság székházában. A Központi Statisztikai Hivatal jelentése a gazdaság és a társadaloi 1986. évi fejlődéséről Ipar A termelés 1986-ban a számítottnál mersekeltebben, a belföldi felhasználás a tervezettnél nagyobb mértékben emelkedett. Az anyagi és nem anyagi ágak teljesítményét kifejező bruttó hazai termék volumene — előzetes, részben becsült adatok alapján — kb. 1 százalékkal volt nagyobb az 1985. évinél, az anyagi ágak nettó teljesítményét tükröző nemzeti jövedelem pedig mintegy 0,5 százalékkal nőtt, értéke megközelítette a 380 milliárd forintot. A fő termelőágazatok — ipar, építőipar, mezőgazdaság — egyike sem érte el a tervezett termelésnövekedési ütemet. Az export kissé elmaradt az 1985. évitől, ugyanakkor a behozatal nőtt, a cserearány számottevően romlott. A külkereskedelmi egyenleg pasz- szív lett. A cserearányromlással korrigált nemzeti jövedelem kevesebb volt az előző évinél. A külkereskedelemben keletkezett behozatali többletet az idegen- forgalom és a szolgáltatások aktívuma valamelyest mérsékelte. A konvertibilis adósságállomány nőtt, a rubelelszámolású, a nemzetközi megállapodásokkal összhangban, csokiként. A külgazdasági és a pénzügyi egyensúly romlott. A nemzeti jövedelem belföldi felhasználásának volumene körülbelül 3 százalékkal emelkedett, értéke a termelésnél nagyobb, 895 milliárd forint volt. Mind a fogyasztás, mind a felhalmozás meghaladta az 1985. évit, és a tervben előirányzottat. A felhalmozást alakító tényezők közül a népgazdasági beruházások összege 258 milliárd forintot tett ki, ez folyó áron 7 százalékos növekedést jelent és összehasonlító áron is meghaladta az 1985. évit. Vállalati beruházásokra 123 milliárd forintot fordítottak, 9 százalékkal többet, mint az előző érvben. A növekedés jóval nagyobb, mint amit a terv előirányzott. A központi beruházásokra kifizetett összeg kevesebb, a tanácsi beruházásoké több volt, mint 1985-ben. A lakosság és a magánszektor beruházása számottevően emelkedett és mintegy 54 milliárd forintot tett ki. A szocialista szervek beruházásain belül jelentősebb a nem rubel elszámolású import gépek, valamint a hazai gyártású gépek beszerzése emelkedett. Az üzembe helyezett beruházások némileg gyorsabban nőttek, mint a beruházások pénzügyi teljesítése, a befejezetlen beruházások áLlománya az előző évihez hasonlóan nőtt. A népgazdaság állóeszköz-állománya gyarapodott, az anyagi ágakban valamivel nagyobb mértékben, mint a termelés. 1986-ban az aktív keresők száma 23 ezer fővel, 0,6 százalékkal csökkent, és az év végén 4 865 000 volt. Az anyagi ágakban 1,3 százalékkal kevesebben, a nem anyagi ágakban körülbelül 2 százalékkal többen dolgoztak, mint egy évvel azelőtt. A termelékenység emelkedése megközelítette a 2 százalékot. 1986-ban az anyagi ágak termelésének mintegy kétharmada volt az anyaghányad. Ez az arány ■lényegében azonos az 1985. évivel. A népgazdaság energiafelhasználása mind az anyagi ágakban, mind a 'lakossági és kommunális szférában csökkent, ösz- szesen 0,4 százalékkal. Az egységnyi bruttó termelésre jutó energiafelhasználás az anyagi ágakban 1,5 százalékkal volt kisebb az 1985. évinél. Az energiaforrásokon belüli — a megnövekedett szén- és földgázimport következtében — az import aránya kissé nőtt éS meghaladta az összes energiaforrás felét. Az év folyamán folytatódott a vállalatok decentralizálása, fejlődött a vállalati szervezet és irányítás rendszere. Megtörtént a bankrendszer fejlesztésének előkészítésé. A gazdaságirányító szervek áttekintették a nehéz helyzetben levő ágazatok, a szénbányászat, a vaskohászat, a magasépítő-ipar és a húsipar gazdálkodását, és intézkedéseket hoztak azok hatékonyabbá tételére. Törvényerejű rendeletet adtak ki a tartósan fizetésképtelen gazdálkodó szervezetek felszámolásának rendjéről. Minisztertanácsi rendelet szabályozta a struktúra változása miatt átmenetileg elhelyezkedési nehézségekkel küzdők felmondási idejének meghosszabbítását és részükre elhelyezkedési támogatás folyósítását. Az ipari szervezetek bruttó termelése a tervezettnél mérsékeltebben, 1,8 százalékkal emelkedett. Az állami iparvállalatok 1,3 százalékkal, az ipari szövetkezetek 3,6 százalékkal növelték' termelésüket. A magánkisipar, valamint az egyéb ipari szervezetek teljesítménye az átlagosnál gyorsabban emelkedett. Az ipari termékek értékesítésében az export aránya az előző évihez képest mérséklődött. A lakosságnak eladott termékek mennyisége 2,1 százalékkal, a beruházási célú értékesítés 6.5 százalékkal, a termelőfelhaszmálást szolgáló 1,5 százalékkal emelkedett. Az állami és szövetkezeti iparban foglalkoztatottak száma mintegy 10 ezen fővel, 0,7 százalékkal csökkent, az egy foglalkoztatottra jutó termelés 2,1 százalékkal emelkedett. Az ipar állóeszköz-állománya a termelést meghaladóan bővülit, aiz eszköz- hatékonyság romlott. Az ipar anyagi gényesrége ösz- sze&ségében álig változott. Az anyaghányad a gépiparban, az építőanyag-iparban és a villámos- energia-iparban csökkent, a itöbbi ágazatban emelkedett vagy változatlan maradt. A vállalati jövedelmezőség valamelyest meghaladta az egy évvel korábbit, noha az exportált termékek fajlagos előállítási költsége emelkedett. Az energiahordozó-források között a szénhidrogének aránya' az 1985. évi 59,9 százalékról fi0,8 százalékra nőtt oly módon. hogy mind a kőolaj-, mind a földgázfelhasználás 'részesedése emelkedett. iA viltaimosenergia-rtermelés 28 milliárd kiilowattóra volt, csaknem 5 százalékkal több, mint 1985-ben. A Paksi Atomerőmű, a 3. sz. blokk üzembehelyezésével, a vil'amosenergia-termelés 27 százalékát szolgáltatta. A nettó vi llamösenergi a-import 3 százalékkal csőikként, aránya az összes vil 1 amosera ergia-felihaszn áláson belül 27 százalékra mérséklődött. A széntermelés 23 millió tonna voilt, majdnem 1 millió tonnával, 3.8 százalékkal kevesebb az előző évinél. A 2 imiilió tonna kőolaj- termelés megközelítette az előző évi mennyiséget. Földgázból 7,1 milliárd köbmétert termeltek, 5 százalékkal ’kevesebbet, mint 1935-ben. A vaskohászai1 'termelése 1,2 százalékkal emelkedett. A vaskohászati termékek kivitele rubel- elszámolású viszonylatban fokozódott, a konvertibilis elszámolású piacokon jelentősen csökkent. Az alumíniumkohászat 3,4 százalékkal fokokta termelését. A kivitel mindkét viszonylatban emelkedett. A gépipar termelése 2,8 százalékkal nőtt. Rubelviszonylatban majdnem annyi, nem rubelelszámolású piacokra kevesebb gépipari terméket értékesítettek, mint az előző évben. Belföldre 6.9 százalékkal növelte az ágaizat eladásait. A vegyipar termelése 1,3 százalékkal emelkedett. A termékek exportja rubeL viszonylatban kissé csökkent, .nem rubel viszonylatban számottevően bővült, ez azonban nem volt elegendő az árcsökkenésből adódó bevételkiesés pótlására. Belföldre a vegyipar az előző évinél 1,7 százalékkal több árut szállított. Befejeződött több jelentős beruházás. Az építőanyag-ipar 1,9 százalékkal termelt többet, mint 1985- ben. A korszerű építőanyagok — gázbeton falazóanyagok, .betoncserép — termelése többszörösre emelkedett. A könnyűipar termelése és értékesítése az 1985. évi szinten maradt. Az élelmiszeripar 1.5 százalékkal fokozta termelését. Emelkedett a többi között a vágott baromfi, a növényolajipari termékek. a tartósítóipari cikkek termelése. A húsipar valamivel, a cukoripar jóval kevesebbet termelt az előző évinél. Az élelmiszeripar a ‘lakosság igényeinek kielégítése mellett termelésének csaknem egyötödét exportálta. AZ 1986. ÉVI GAZDASÁGI TELJESÍTMÉNYEK FÖ MUTATÓI Terv Tény az 1985. évi százalékában Bruttó hazai termék Nemzeti jövedelem 102,7 kb. 101 termelése 102,3—102,7 kb. 100,5 belföldi felhasználása 100.2—101,0 kb. 103 Ipari termelés102,0—102,5 101,8 Országos építésszerelés 101,0—101,5 09 Mezőgazdasági termékek termelése 103,0—103,5 101 Lakossági fogyasztás kb. 101 kb. 103 Egy lakosra jutó reáljövedelem Szocialista szervek beruházása 101—101,5 kb. 103 (folyó áron) 103,5—105,1 105,1 Lakásépítés 86,2—89,6 95,6 Építőipar Az országos építési-szerelési munkák volumene 1 százalékkal kevesebb volt az 1985. évinél. A kivitelező építőipar termelése megközelítette az előző évit, az építőiparon kívüli szervezetek építési tevékenysége mintegy 6 százalékkal csökkent. A magán- építkezések volumene kb. 4 százalékkal .növekedett. A kivitelező építőipar építési munkáinak körülbelül háromnegyede beruházási, egynegyede fenntartási jellegű volt. Az exportra végzett építési munkák volumene nem érte el az 1985. évit, aránya a kivitelezők teljesítményében 5—6 százalék körül alakult. (Folytatás a 3. oldalon.) Béketanács A pártnapot, amelyen a térség mezőgazdasági üzemeinek vezetői vettek részt, dr. Szabó Miklós, az MSZMP Kiskunhalasi Bizottságának első titkára nyitotta meg. Ferenczi Imre, a Kiskunhalasi Állami Gazdaság igazgatóhelyettese beszámolt azokról a tapasztalatokról, amelyeket a rendhagyó 1986-os esztendőben szereztek. Mint más hasonló adottságú üzem, ez a gazdaság is megsínylette az aszályt és a kemény hidegeket. Tavaly 500 hektár szőlőt kellett kiselejtezniük. A jövő lehetőségeiről szólva megemlítette: technológiai finomításokra lesz szükség. Éppen a napokban írtak alá egy biotechnológiai megállapodást az Allat- orvostudományi Egyetemmel, amelytől a húsmarhatartó-ágazat- ban sokat várnak. Hasonlóképpen tartalékot rejt még a térség szőlőtermesztő gazdaságaival való kooperáció is. A pártnap előadója Romány Pál, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára elsősorban az agrárágazat előtt álló feladatokról beszélt, s a célok eléréséhez kérte a kommunisták és a pártonkívüliek támogatását. — A felkészült műszakiaké a jövő — hangsúlyozta, megemlítve azt is, hogy kevés az új licencvásárlás, kevés az új „belső tartalmú” piacképes termék. Az üzemek fejlesztési elképzelései között sok az időt, pénzt pazarló, felesleges párhuzamosság. Hozzá kell látni a megye déli részében a tervszerű ipartelepítéshez. Ehhez viszont képzett, fiatal szakembergárdát kell megnyerni. Előadását egy hasonlattal zárta, amely szerint: sok pilléren kell nyugodni annak a hídnak, amely térségünk gazdaságát jelképezi, mert csak az ilyen hídon juthatunk tovább. Cz. P. Az Országos Béketanács új elnöke dr. Sztanyi B. László, az Országos Frederic Joliot-Curie Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézet főigazgató- főorvosa, egyetemi tanár lett. Elnökhelyettessé Balogh Andrást, az MSZMP politikai főiskolájának tanszékvezető egyetemi tanárát. a történettudomány kandidátusát, az OBT fejlődési bizottságának elnökét választották, és elnökhelyettesi tisztségében megerősítették Bárd Andrást, az MSZMP Pest Megyei Bizottságának osztályvezetőjét, valamint Boldizsár Iván írót, főszerkesztőt. Az Országos Béketanács főtitkára továbbra is Barabás Miklós, titkára Fodor István és Horváth Éva. A megválasztott tisztségviselők és az elnökség nevében Szta- nyik B. László mondott köszöne(Folytatás a 2. oldalon.) Küldötteink elutazása Kecskeméten, a Hazafias Népfront Bács-Kiskun Megyei Bizottságának székházában gyülekeztek tegnap délelőtt az országos békekonferencia megyei küldöttel. Szűkebb hazánkat J9-cn képviselik a rendezvényen, közülük IS-an tagjai az Országos Béketanácsnak. A küldöttek között van többek között Farkas József, a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkára és Terbe Dezső, a megyei pártbizottság titkára. A legkülönbözőbb foglalkozású ét beosztású emberek számos társadalmi szervezet képviseletében vesznek részt a konferencia munkájában. Van köztük orvos, tanár, szabó, párttltkár. Jakab Péterné. aki népviseletével bizonyára felhívja magára a figyelmet, eladóként dolgozik Kalocsán. A KISOSZ küldötteként másodszor vesz részt békekonferencián. Az Ifjabb nemzedéket képviseli Hunvadi Márta főiskolai hallgató és Domán r.ábomé müszakvezetö-helyettes. Megyénk küldöttet plenáris üléseken vesznek részt, majd nyolc szekcióban folytatják a tanácskozást a magyar és a nemzetközi békemozgalom időszerű kérdéseiről. A delegáció tagjai tegnap délben együtt utaztak el a fővárosba. Tisztségviselőket és elnökséget választott az Országos ALAPÍTÓK BARÁTI TALÁLKOZÓJA Befejeződtek a munkásőr-egységgyűlések Tegnap délelőtt Kecskeméten, a Szalvay Mihály munkás- őregység parancsnokságán baráti találkozóra gyűltek össze a Bács-Kiskun megyei parancsnokság és közvetlen alegységeinek egykori és ma is aktív alapító munkásőrei. A találkozón felidézték a testület harmincéves történetét, és megtekintették a csapatmúzeumot. Délután a Szakszervezetek Megyei Tanácsának székházában állománygyűlést tartott a megyei parancsnokság és közvetlen alegységeinek állománya, ahol megjelent dr. Molnár Frigyes, az MSZMP megyei ideiglenes intézőbizottságának egykori elnöke, Horváth Ignác, az MSZMP megyei végrehajtó bizottságának tagja, Nagy Sándor, a Munkásőrség Országos Parancsnokságának képviselője, valamint Putics József, az első megyei munkásőr - parancsnok. (Folytatás a 2. oldalon.) • Az alapító munkásőrök átveszik a kitüntetést. Pénteken az Építők Rózsa Ferenc Székházában ülést tartott az Országos Béketanács. A harmadrészt új tagokból álló testület Nemes Péternek, az OBT tagjának elnökletével megválasztotta az Országos Béketanács tisztségviselőit és 36 tagú elnökségét. A delegálási elv szerint az OBT tagjait a béke- mozgalomban együttműködő társadalmi és tömeg- szervezetek, intézmények, békeközösségek, békebizottságok és más mozgalmi csoportok küldték a magyar béketmozgalom vezető testületébe. A választási gyakorlat új elemeként a testület már a szombaton kezdődő XI. Országos Békekonferencia előtt megválasztotta vezetőségét. Az ülésen Sebestyén Nándorné felmentését kérte az Országos Béketanács elnöki tisztségéből. A mozgalom vezető testületé — megköszönve több évtizedes békemozgalmi tevékenységét — helyet adott kérésének. Az Országos Béketanács az ülésen tiszteletbeli elnöki címet adományozott Sebestyén Nándornénak, akiit ebből az alkalomból meleg szavakkal köszöntöttek.
