Petőfi Népe, 1987. január (42. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-30 / 25. szám

iQzdQ/ÓQpolitikQ v munko y teljc/ítmcnijck / • PETŐFI KEPE • I 1981, január SO. HULLADÉKBÓL DOLLÁR Bundába bújtatott forintok A véletlen sodor erre, mikor egy sárgára meszelt, hatal­mas kuvaszokkal „biztosított" há­zikón akad meg a szemem. Ahol ekkora kutyák állnak őrt, ott ér­téknek kell lennie — villan át bennem a gondolat, s igaznak bizonyul. Kákonyi József, a gaz­da az udvaron szorgoskodik. A kémény tél, az állatokért való aggódás parancsolta ide kalocsai lakásáról e késő délutáni órá­ban. A házőrzőkre mért kemény pillantása biztosít az idegennek szabad utat. Beljebb kerülve el­csodálkozom. Példás rend, drót­fonatból készült biztonságos ket­recek katonás sorokban, sok-sok apró szemű, virgonc állat csodá­latosnál csodálatosabb bundákba öltözve. , Szakirodalom és barkácsolás — Prémgörények! — mondja a tenyésztő az ismerkedés után, és már nyúl is a kutricába, ki­emel egyet finoman, s vigyázva felém fordítja a megszeppent ál­latot. — Mielőtt belefogtam, megfordultam néhány híres te­nyésztőnél. iNem volt sok pén­zem, meg aztán az ilyen befek­tetésnél nagy a kockázat is. Hu­szonöt anyát állítottam be, a kutricákat, búvóládákat magam barkácsoltam, arra már nem tel­lett volna a tőkéből. A szakiro­dalmat gyakran böngésztem, no­ha nem sakkal lettem okosabb, mert kevés a magyar nyelvű .szakikönyv. Így aztán mentem a saját fejem után, persze haszno­sítva a látottakat, hallottakat. Hét éve csinálom, viszonylag sikere­sen. Az első év jól zárult, ked­vet, önbizalmat adott. A tenyész­tésre szánt egyedeket kiválogat­tam, tudatosan szelektáltam. Szé­pen gyarapodott az állomány, nemhiába fordítottam rájuk any- nyi gondot, meghálálták a törő­dést, visszaadták a befektetést. — Azóta én adok tanácsot má­koknak. Hat prémgörénytenyész- tő van a környéken, nyugdíjasok. Besegítek a takarmányvásárlás­ba, a prémértékesítésnél, meg­tárgyaljuk az ügyes-bajos dolgo­kat. Saját receptora alapján állí­tom össze a takarmánykeveréket. Vágóhídi hulladékot, romlott, ki­dobásra ítélt gyümölcsöt, zöldsé­get, maradék kenyeret etetek, ugyanis nagyszerűen hasznosít­ják a görények. így a másra al­kalmatlan termékék még érték­ké alakíthatók. Arra a követkéz- tetósre jutottam, hogy egy Ka­locsa nagyságú városban képző­A gazda gondosságát meghálálják az állatok. • A tavalyi „termés” értékesítésre vár. dött hulladék-bál, a kukák mé­lyéből előkerült ételmaradékból, több százezer forint értékű pré­met lehet előállítani. A nyers­anyagot ledarálom, ízesítem, gombócba gyúrva adom az ál­latoknak. Azok meg éppen ét­vágyuk szerint csipegetik. Arra gondoltam, hogy a rácsról le­hulló eleséget nem hagyom vesz­ni. Vettem huszonöt előnevelt csirkét, kísérletképpen csak inni adtam nekik. Itt kaplrgáltak egész nyáron a ketrecek alatt, a maradékon nevelődtek, egy szem terményt sem kaptak. Lát­A Kalocsát Kiskőrössel összekötő műút mellett található, néhány kilométerre Homokmégytől, a halomszállási domb. Az itt lakók, hozzászokva az alföldi ember síkvidéki életéhez, „hegy”-nek titulálják. Néhány esztendeje még burjánzó gyom, haszontalan növényzet borította. Azután cgy-egy bát­rabb városi polgár fantáziát látott benne, szőlőt, gyümölcsfá­kat telepített az elhanyagolt földekbe, mások állattartásra rendezkedtek be. Neve, rangja lett a környéknek, ma már a kistermelők paradicsomaként emlegetik. tethető össze a két, korántsem rokon szakma, arról így véleke­dik: — Nagyapám erdész volt, kez­detben édesapám is. Gyerekko­romban sokat csatangoltam a szabadban. Klsrókákat ástam ki a kotorékokból, neveltem őket, hancúroztam velük. Hát Innen ez a nagy ragaszkodás. Régóta va­dászom is, bármennyire hihetet­len: szeretedből és nem zsák­mányszerzés céljából. Tehát az állatokhoz köt sok emlék, ami mára tán egy kicsit nosztalgiá­val ötvöződött. Munkám mellett a száz anya gondozására még jut Idő. Reggel ötkor kezdek a tanyán, mindig Is koránkelő vol­tam. Nyolctól délután négyig a szövetkezet dolgait Intézem, este újból Itt vagyok. A hétvégeken pedig elkészítem a következő he­ti takarmányt. Nyaralásra, szó­rakozásra nem jut idő, nekem ez a kikapcsolódás. A szövetkezet­ben jó eredményeket érünk el, amit tartani szeretnénk, tehát csak annyit vállalok, ami a kö­zös érdek sérelme nélkül meg­valósítható. Példamutató kisállattenyésztők Megtudom, hogy az említett nyugdíjasokkal együtt hatszáz prémgörényanyát tartanak, a szaporulatból évente háromezer kerül a nyúzókések alá, a bun­dák zöme külföldön talál vevő­ire. ikeményvaluta ellenében. Érdekesen és hasznosan műkö­dük ez a „mechanizmus”. A ki- dobnivaló, eladhatatlan árutól csökkentett áron megszabadul­nak a feldolgozóüzemek, keres­kedők, a görénytenyésztők (első­sorban kisnyugdíjasok) tisztes mellékjövedelemhez jutnak, a népgazdaság pedig devizában pro­fitál. Úgy is fogalmazhatnánk: megvalósul a klasszikus érdek­egybeesés. Kákonyi József azzal érvel, hogy a megtermelt javakat bűn nem megbecsülni. És milyen iga­za van! Pocsékoló természetünk, bőkezű, pazarló életvitelünk már-már irritáló a józanul gon­dolkodók szemében. A kisállat­tenyésztők állatszeretettel páro­suló gazdálkodási szemlélete pél­damutató, becsületes magatar­tás. Mert a bundába bújtatott, megspórolt forintok szépen fial­nak, dollárrá nevelődnek, ami­nek mostanság igencsak szűké­ben vagyunk. Zs. Kovács István ja, itt nincs pazarlás, A mosta­ni, viszonylag nyomott árak mellett, ha pillanatnyilag keve­sebb is, de van nyereség. A visz- sza-visszatérő felvásárlási bi­zonytalanság viszont nlnps jó ha­tással a tenyésztői' kedvre. „Mindig is koránkelő voltam’* Kákonyi József egyébként a Kalocsai Kárpitosipari Kisszö­vetkezet elnöke, két éve tölti be ezt a tisztséget. Hogyan egyez­Reklám Szeretem a reklámot! Még az Itt-ott hallható csipkelődő megjegy­zések sem tudnak eltántorítani ettől a véle­ményemtől. Hiszen a reklám mindannyiunk­hoz szól: a kispénzű emberekhez éppúgy, mint a náluk icipicit gazdagabbakhoz, vagy egy hajszállal szegényebbekhez. A reklám segít a megfelelő árucikkek kivá­lasztásában, és új távlatokat nyit a vásárló előtt: „Ha kétszáz tonnán felül libatepertőt vásárol kunmadarasi szaküzletünkben, a bolt dolgozói soron kívül vízmértékbe állítják a mérleget!’’ Esetünkben az egyetlen megszorítás, hogy a vásárolt árut a helyszínen kell elfogyaszta­ni, ami bizonyos mértékben szelektálja a ve­vőket. A reklám másik ismérve, hogy megalapoz­za meghitt, bensőséges kapcsolatunkat az áru­val: „Ha ma cipőt vesz, holnap már semmi gondja — eldobhatja!’’ Gyorsítsunk a tempón, és szedjük csokor­ba a reklám további jellemzőit! Megvalósítja gyermekkori álmainkat: „Re­pülni fog — ha termékünkkel kínálja a fő­nökét!" Megvilágítja a bonyolult összefüggéseket: f „Papírt — a papírboltból!" Figyelmeztet: „Vigyázz — jövünk!" Könnyebbé teszi az életünket: „Portáldarut — minden családba!” Ránevel a magyar nyelv helyes használa­tára: „Bevizsgálunk a tisztelt megrendelők felé!" Felhívja a figyelmünket az új, korszerű termékekre: „Jancsiszöget — az anyósa spe­nótjába!" Világos, érthető: „Tudja-e, hogy a Floppy DX Robotron modulál?" Megnyugtat: „önnel vagyunk — a halála után is!" Felszínre hozza elfojtott vágyainkat: „ön­nek már csak egy kétáramkörös síkköszörű hiányzik a háztartásából!" Egyszerű módon elintézi*ügyes-bajos dol­gainkat: „Hívjon minket... az idősebbek ha­marabb abbahagyhatják ...“ Politizál: „Minden szinten — szinte min­den." Végezetül én is hasonlóképpen zárom sorai­mat: „Nézzen be hozzám — de feltétlenül hozza magával kéthavi fizetését!" Adamecz Kálmán Gazdaságosság, biztonság, kényelem Napjainkra a százéves autó nélkülözhetetlen tár­sunk lett. Öriásd a fejlődés, amely 1886 óta, az első autó útragördülése óta bekövet­kezett. A technikatörténé­szek szerint autót először 1888-ban mutattak be a münch end gépki állít ásó n; a látogatók tízezrei tapogat­ták fényesre Karl' Benz vé­kony, kerékp árkeréken áll­dogáló motoros járművét, az első autót. Azóta a vi­lág nagyvárosaiban év erűte­ké,tévente rendeznek autó- világkiállítást, és a külön­böző .gyárak valamennyien ki is rukkolnak kisebb-na- gyobb jelentőségű újdon­ságaikkal. Nem elvi újítá­sok ezek, rendszerint a ta­karékosabb fogyasztást, a nagyobb 'biztonságot és a kényelmet szolgálják. Né­hány példa az utóbbi né­hány kiállításról. A gyárak törekednek a kedvező áramlási viszonyo­kait biztosító új hátsóki­képzésre: a takarékos mo­tor és a kedvező aerodina­mikai tulajdonságok együtt 5—10 százalékos benzin- megtakarítást tesznek lehe­tővé. A karosszéria vonal- vezetését az ék- és csepp­forma jellemzi. A légellen­állást csökkenti a karosszé­ria teljesen sima felülete is. Megtalálható a motor úgynevezett „tolóüzemé­ben” a benzinfogyasztást szabályozó elektronikus szerkezet, a szervókormány, az elektromos ablakeme­lő. vagy a központi aj­tózár. Igen hathatós a kor­rózióvédelem lSfc amit a karosszéria kataforetikus merülő alapozásával, szá­mos alkatrész cink—króm- bevonatával és a lökhárí­tókban alkalmazott mű­anyag betétekkel érték el. A környezetvédelmet szol­gálják az azbesztmentes tengelykapcsoló- és fékbe­tétek, a ikadimi ummentes lakkok alkalmazása Is. Majdnem minden autó­villamossági igyár megje­lent már a bemutatókon vagy a .piacon 'mechanikus megszakító nélkül műkö­dő elektronikus gyújtás­megoldásokkal. Többségük beszerelhető a régi mecha­nikus .megszakító helyére. A Spritcon.trod fogyasztás- mérő teljes egészében a porlasztóba kerülő benzint méri, de működését mikro­processzor tökéletesíti. Mu­tatja a 100 kilométerre, az egy órára eső benzinfo­gyasztást, mennyi üzem­anyag van a tankban, a mérés pillanatában jelzett sebességnél hány kilomé­terre elegendő a tüzelő­anyag, a pontos Időt és a dátumot. Mindezt nappal Is jól látható digitális számok­kal. Általában jellemző, hogy digitális műszerek váltják fel a hagyományos műszereket. Számos utólag felszerelhető műszert is ki­fejlesztettek a gyárak, így elektronikus hűtővíz- és ola.jh ő mérséklet-mérő, olaj- nyomás-, hatásfok- és ma­gasságmérő, kombinált ak- kumulátortöltöttséget jelző és volt- és ampermérő, kül­ső hőmérő stb. A kényelmet szolgálják a pótfűtőkészülékek. Egy kapcsolóóra a beállított idő­ben bekapcsolja az utas- és a motorteret feli ütő ké­szüléket, így kényelmessé teszi a reggeli indítást a téli Időszakban. Sok válto­zatban készülnek a hűtő­vizet melegen tartó fűtő­készülékek: éjszaka rákap­csolható a 220 voltos háló­zatra és a legnagyobb hi­degben is 15—20 C-fok kö­zött biztosítja a motor bel­sejében a hőmérsékletet. Különösen télen praktikus a saélvédőmosó folyadékot melegítő szerkezet, de be­mutatták a mosófolyadék porlasztófejét melegítő be, tétet Is. Divatba jöttek az elektromos fűtőszállal me­legített üléspárnák. Apróságnak tűnik, de ez Is a kényelmet szolgálja: mint képünk mutatja, kü­lönféle nagyságú palackok számára alkalmas üvegtar. tót szer élnék fel a kocsik­ba. Különösen hosszú tá­von kényelmes az autós­nak. ih.a keze ügyében van az üdítőital. Nem dől ki a nyitott üveg, nem gurul a pedál alá, és minden ko­csiba beszerelhető. Az év embere Érdeklődéssel figyeltem azt a vitát, amely a tava­lyi esztendő leghíresebbnek ítélt emberelrőil bontakozott ki a napilapokban. Egye­sek szóvá tették, hogy azért lett az „év embere” Bür­gert Róbert, Demján Sán­dor és Horváth Ede, mivel ők szerepeltek a legtöbbet a tévében a menedzser tí­pusú gazdasági vezetők kö­zül. Tehát a televízió a ki­tüntető cím odaítélésével önmaga csapdájába esett, hiszen az általa népszerű, sített személyeket kívánta elfogadtatni a közvéle­ménnyel. Most ne arról szóljunk, hogy már maga a vita el­árul valamit arról, elvise­li-e a közvélekedés' nálunk a személyiségek rangsoro­lását, „felfuttatását”, ava.gv eleve fenntartással fogadja a tömegkommunikációs eszközök minősítéseit. Ez 1s megérne egy gondolatsort. Amiért ettől eltekintünk: ez a vita mást is igazolt. A többi között azt, hogy az embereket kezdi érdekel­ni, kik lehetnek a kor, a mai hétköznapok tipikus személyiségei, akiket kö­vetni lehet. Ilyen értelem­ben a televízió nem sokat hibázhatott: Burgerték bá. tor, vállalkozó vezetői te­vékenységükkel valóban mintaképei lehetnek sok mai gazdasági irányítónak, ök az ügyeket ténylegesen előreviszik., sokban járat­lan. utakon haladnak, ezért, hogy követik őiket, még irigyelik Is vannak. Kövessék őket! Ám mindenki nem lehet Demján Sándor vagy Hor­váth Ede. Az ő tetteiket nemcsak meggyőződé­sük, hanem lehetőségeik ds meghatározzák. Igazgatók, nagy 'hatáskörrel, a döntés kínjával, felelősségével együtt. Akik ilyen hely­zetben vannak, rajta, kö­vessék őket! Azonban tö­megével nálunk másfajták az emberek: beosztottak, ■részfeladattal birkózók, akiknek munkalehetősé­ge nagyiban függ vezetőik írányítótehetségétőd, a munka megszervezésétől, több más objektív körül­ménytől. Milyeii magatar­tást tanúsítsanak ök, hogy megfelelhessenek az év kö­vetelményeinek ? Ennek megfogalmazásá­hoz a legjobb támpont 1987, Annak számbavétele, milyen év vár ránk. Ügy hiszem, már az év fordu­lóján világossá vált, hogy milyen nehéz esztendő elé .nézünk. A novemberi köz­ponti bizottsági ülés meg­határozta tennivalóik sze­rint növelni kell a gazda­sági tevékenységek jöve­delmeit, dev.izahasznalt; élénkíteni az ütemet a ha­tékony ágazatokban; a ter­melékenység növelése érde­kében munkaerő-átcso­portosításokat is végrehaj­tani ... Á feladat nem csak az irányító szervek előtt nehéz. Például a gazdaság jövedelemtermelő képes­ségét a szerkezeti változ­tatásokon kívüli' a ráfordí­tások csökkentésével, ezen belül elsősorban az anyag- igényesség és a fajlagos energiafelhasználás mér­séklésével is fokozni kell. Márpedig takarékos, kor­szerű termelés, jó, és kül­földön ds .^kívánatos” ter­mékek gyártása, a megbíz- ható minőség elérése elkép­zelhetetlen igényes és kép­zett emberek nélkül, sőt, összehangolt csapatjáték nélkül. Kezdeményez, változtat Lehetetlen cél mindez, ha az emberek nem nyújt­ják, vagy nem tudják nyújtani legjobb formáju­kat, azaz teljes tudásukat, képességeiket. A kor em­bere tehát ma az, aki dol­gozzék bárhol Is, de kéz. deményez, öntevékenyen kívánja a változást, a ra­cionalitást, az üresjáratok nélküli, sőt a károktól és veszteségektől mentes vál­lalati, gazdasági tevékeny­séget. Aki nem nézi tétle­nül, hogy környezetében úgy dolgozzanak, mintha nem is leselkednének ve­szélyek mindnyájunk élet- színvonalára, a szociális el­látás megszokott, mai vív­mányaira. Mert ezek a ve­szélyek reálisak, eloszlatá­suk csak munkával lehet­séges. Gazdasági bajaink gyöke­reiről sok szó esik. Az utóhbi években nemigen kedveznek a külpiaci viszo­nyok. de az időjárás sem hord bennünket a tenye­rén. Borúra ború: az aszá­lyos nyarat és őszt ke­mény tél váltotta fel, a földek jótékony hótakaró- ja kiesést okozott a szál- lltásfoan, termelésben. De bőven akad pótolnivaló ott is, ahol a lemaradások sa­ját hibáinkból következ­tek be. így vagy úgy: nem olyan a helyzet, hogy a munkahelyeken elég lenne felfelé mutogatva sirán­kozni, csodákra várni. Ügy , tenni, mintha most máso- •> kon lenne a sor, mi pedig tartalékba vonulhatunk. Senki ne higgye, hogy most egyszerűen munkára hí­vunk fel, azt mondjuk, dol­gozz többet. A munkaerő helyzete ennél bonyolul­tabb, Inkább szemléletvál­tozást kívánhatunk, tett- rekészséget, kritikus hoz­záállást a valósághoz, ami mindenütt nagyobb teret nyithat az aktív, cselek­vő és becsületes munkára, a tisztességes bér megkere­sésére. Mind többen legyenek Mit tagadjuk, a kor, az év emberének ismérveit a tettek világából kellene köl­csönöznünk, még akkor is, ha ma túl sokszor járnak jobban az ügyeskedők, a nem becsületes úton magas jövedelemhez jutók. Nyil­vánvaló, ha azt akarjuk, hogy becsületességük, fá- • ■ iradozásuk miatt nie szé. g.venkezzenek az emberek, fél kell számolni gyökeres­től a tisztességtelen mun­kát és magatartásit, útját kell állni a fegyelem és a munkaerkölcs általános la­zulásának, a hála- és ke­nőpénzes „ügyintézésnek”, a munkahelyeken a kriti­kátlanságnak úgy, ahogy erről a Központi Bizottság növemberi ülésén is szó esett. Aki kiáll és helytáll — ne érhesse gúny sza­va, vagy hántódás. Nem felesleges ezt hangsúlyoz­ni, ha azt akarjuk, hogy mind többen legyenek ná­lunk az év emberei. Akik a napokat nemcsak megélik, hanem alakít­ják is. Kocnomlk Ferenc Sörgyári fejlesztés Folytatódik a műszaki fejlesz­tés a Nagykanizsai Sörgyárban. Az egy harmad literes üvegek töl­tésére is alkalmas új palackfejtő gépsort már üzembe helyezték, és előreláthatólag a jövő hónap­tól dolgozik a szűrési kapacitást bővítő szeparátor. Megkezdték az ugyancsak termelésnövelő hatá­sú sörutánhűtő berendezés ösz­szeszerelését Is. A továbbiakban munkába állítják a hosszabb sza­vatosságú sörök mennyiségének növeléséhez szükséges pasztőrö­ző készüléket. A fejlesztés révén lehetővé válik, hogy a gyár a nyá­ri csúcsidőszakban mintegy 10— 15 százalékkal több és az eddigi­nél Jobb minőségű sört szállítson a kereskedelemnek. (MTI)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents