Petőfi Népe, 1987. január (42. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-29 / 24. szám
2 • PETŐFI NÉPE • 1987. január 29. csütörtök Az SZKP Központi Bizottságának határozata Az SZKP Központi Bizottságának tegnap, Moszkvában véget ért ülése hangsúlyozta annak fontosságát, hogy folytassák és el-» mélyítsék a szovjet társadalom minden oldalának minőségi átalakítását célzó, a KB 1985. áprilisi plénuma és a párt XXVII. kongresszusa óta folyamatban lévő Irányvonalat. A plénum határozatában jóváhagyta azokat a kádermunka tökéletesítésére és demokratizmusának fejlesztésére vonatkozó elvi megállapításokat, amelyeket Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára fejtett ki kedden elmondott beszédében. Mint a határozat rámutat, a KB elsőrendű fontosságot tulajdonít a demokrácia fejlesztésének a termelési szférában. Elengedhetetlennek tekinti a többi között annak bevezetését, hogy a vállalatok, üzemek, brigádok és más termelési alegységek Vezetőit választások útján jelöljék ki. A testület kiindulópontként jóváhagyta az állami vállalatokra vonatkozó törvény tervezetét. A továbbiakban ezt össznépi vitára bocsátják. Az ülés határozata magában foglalja más, a népi önkormányzat elmélyítését célzó intézkedések komplexumát. A tanácskozás rámutatott, hogy a szovjet választási rendszer tökéletesítése „a társadalmi élet demokratizálásának egyik kulcsfontosságú iránya”. A résztvevők támogatták az SZKP KB Politikai Bizottságának a párton belüli demokrácia kiszélesítésére, a választott pártszervek kialakítása mechanizmusának tökéletesítésére vonatkozó álláspontját. A KB a demokrácia fejlesztését célzó lépések közül kiemelte annak fontosságát, hogy hozzanak további intézkedéseket a nyíltság kiszélesítésére, a kritika és az önkritika, mindenekelőtt az alulról jövő kritika fejlesztésére. A KB hangsúlyozta, hogy „igazi demokrácia nem létezhet a törvényen kívül és a törvények felett”. Elengedhetetlennek tartotta, hogy az állampolgárok jogai és szabadságjogai biztosításának érdekében új törvényeket dolgozzanak ki, szigorúan tartsák tiszteletben a bíróságok függetlenségének elvét. A plénum jóváhagyta azokat az intézkedéseket, amelyeket az SZKP KB Politikai Bizottsága és a Központi Bizottság titkársága fogadott el a káderpolitikában bekövetkezett torzulások legyőzésére. „Az átalakítás elengedhetetlen, szerves részévé és legfontosabb tényezőjévé vált az új erők beáramlása a vezetésbe, azoknak a vezetőknek a felváltása, akiknek erejét meghaladják az új feladatok, akik méltatlan magatartásukkal kompromittálták magukat” — mutat rá a határozat. A plénum elengedhetetlennek minősítette „a káderpolitika komoly megújítását”. E téren az elsőrendű feladat, hogy „biztosítsák a vezető káderek állományának friss erőkkel való állandó, folyamatos kiegészítését”. A résztvevők javasolták, hogy több dolgozót és kolhozparasztot, nőt, fiatalt, s jó szervezőkészséggel rendelkező pártonkívülieket is állítsanak vezető posztokra. A káderek értékelésének döntő kritériumává az átalakításhoz való viszonyukat kell tenni. A határozat rámutat, hogy a kádermunkában szigorúan végre kell hajtani a nemzetiségi politika követelményeit. „Mindenben, ami a nemzeteit közötti kapcsolatok fejlesztését érinti, különös tapintatott és körültekintést kell tanúsítani” — mutat rá a dokumentum. A határozat nagy teret szentel a vezetők erkölcsi, etikai arculatának. A plénum sürgette, hogy haladéktalanul szabaduljanak meg a törleszkedőktől, a karrieristáktól, a konjunktúralovagoktól, mindazoktól, akik nyerészkedéssel, iszákossággal, erkölcsi torzulásokkal 'kompromittálják a párttag, a szovjet vezető nevet. Az SZKP Központi Bizottságának plénuma kötelezte az összes pártbizottságot: „határozottan szálljanak szembe minden olyan kfsérlettel — származzon az bárkitől —, amellyel megpróbálják mentesíteni a felelősségrevonás- tól azokat a vezetőket, akik kompromittálták az ügyet és besározták , magukat”. A határozat konkrétan megfogalmazza a gazdasági vezetők, a •jogvédő szervezetek, a külpolitikai és más intézmények munkatársai, az ideológiai munkások és a művészi értelmiség előtt álló feladatokat. . A fegyveres erők kádereivel •kapcsolatban a határozat hangsúlyozza, hogy „a jelenlegi bonyolult nemzetközi helyzetben, amikor az Egyesült Államok militarista imperialista körei igyekeznek a katonai egyensúlyt felborítani és nukleáris előnyre szert tenni, szükséges a gazdasági potenciál gyors növelése, országunk védelmi képességének sokoldalú erősítése, az ország védelmi képesáégének és a fegyveres erők harckészségének megfelelő szinten tartása, az állandó éberség”. Az SZKP Központi Bizottságának plénuma kifejezte meggyőződését, hogy ,a gazdaságban, a szovjet társadalom szociális és szellemi szférájában végbemenő átalakulások még szélesebb körűvé és mélyrehatóbbá válnak”. ,A dolgozók legszélesebb rétegeinek tömörítése, kezdeményezőkészségük és energiájuk mozgósítása a szocializmus kimeríthetetlen lehetőségeinek hasznosítására, a megújhodás és a gyorsítás irányvonalának megvalósítására — ez ma az SZKP politikai küldetése” — hangsúlyozza a határozat. LENGYELORSZÁG A költségvetés egyensúlya a cél AZ FKP KB ÁLLÁSPONTJA: Megállítható a jobbratolódás Mérsékelt elégedettségre adnak okot a tavallyá gazdasági eredmények Lengyelországban — hangsúlyozta Zbigniew Messner miniszterelnök, a szejm tegnap kezdődött kétnapos ülésének első napján. Az ország társadalmigazdasági heLyzetéről szóló beszámolójában elmondta, hogy tavaly a tervezettnél nagyobb mértékben, 5 százalékkal nőtt a nemzeti jövedelem és 4,4 százalékkal az ipari termelés. A mezőgazdaság történetében először haladta meg a hektáronkénti gabonatermés a 30 mázsás átlagot. Az export 4 százalékkal nőét, a nvugatii országokkal folytatott külkereskedelemben 1 milliárd dolláros aktívumra tettek szert, de ez kevesebb a tervezettnél. A szoo'alista országokkal folytatott kereskedelemben a lengyel deficit félmilliárd rubeL A nyugati adósság összesség a múlt év végén 33 milliárd dollár volt, és továbbra is az adósságteher a lengyel gazdaság egyik legkomolyabb problémája. A kedvezőtlen jelenségek közé tartozik, hogy az árak 18, míg a bérek 20 százalékkal nőttek, vagyis a tervezettnél nagyobb mértékben. A belső piaci egyensúlyt a múlt évben sem sikerült helyreállítani Az ország belső helyzetéről szólva Messner megállapította, hogy tavaly a stabilizáció újabb fokára jutottak és a többség reálisan közelíti meg az ország problémáit, annak ellenére, hogy a helyzet megítélésében továbbra Is különböző nézetek és vélemények léteznek. Az ellenzék tervei, melyek el akarták téríteni a stabilizációs politikát, nem találtak kedvező visszhangra a lengyel társadalomban. A katolikus egyházzal kapcsolatban kifejtette: kedvezően hatna az együttműködésre, ha az egyház elfogadna egy hosszú távra szóló együttműködési programot, ami egyben hozzájárulhatna ahhoz is, hogy az egyházon belül megszűnjön a nem egyházi jellegű tevékenység. Az idei tervekről szóVa Messner elmondta, hogy elsősorban a dotációk befagyasztása révén 6 év óta először egyensúlyba akarják hozná a költségvetést. Ennek keretében az idén mintegy 13 százalékkal drágulnak az élelmiszerek. A miniszterelnök közölte azt is, hogy fokozatosan növelik a felhalmozás arányát, hogy új beruházásokat kezdhessenek, mindez azonban nem elegendő fjrna, hogy egyes ágazatokban megállítsa a termelőeszközök avulását. PÁRIZS Az őszi diákmozgalom, majd a közszolgálati dolgozók bérkövetelő sztrájkmozgalma az osztály- harc új szakaszát jelzi Francia- országban — mutat rá a Francia Kommunista Párt Központi Bizottsága. A KB ülésén a politikai helyzetről előterjesztett beszámolót, amelynek előadója Roland Leroy, a PB tagja, a L’Hu- manite igazgatója volt, szerdai számában tette közzé a párt lapja. A jelentés megállapította, hogy a Ohirac-kormány elszenvedte első politikai vereségeit és ezzel új perspektívák nyíltak a dolgozók konkrét célokért vívott harcai előtt. Ez a mozgalom már bizonyította, hogy meg lehet állítani a társadalom jobbratolódá- sát. a dolgozók harcaira támaszkodva ideológiai és politikai dimenziót lehet adni a kibontakozó munkásköveteléseknek. A jelentés ezután részletesen kifejtette, hogy a nagytőke * kizsákmányolása elleni harcban a dolgozók csak osztályharcos szervezeteikre számíthatnak, mert a szocialista párt már készíti elő a tartós kormányzati együttműködést a jobboldal különböző elemeivel. Vezető szocialista politikusok egész sor nyilatkozata mutat arra, hogy a jövő évi elnökválasztás után a mai parlamentből terveznek létrehozni új kormánytöbbséget a szocialista és centrista erők részvételével. Ez a helyzet még jobban aláhúzza az FKP 25. kongresszusa irányvonalának helyességét, amely a kizsákmányolt társadalmi rétegek széles népi tömörülésének létrehozásában jelölte meg a párt stratégiáját. A KB-ülés második napján Georges Marchais főtitkár terjesztette elő a KB javaslatát a párt elnökjelöltjelnek kijelölésére és a következő kongresszus időpontjára. Ezt a jelentést a KB egy tartózkodás mellett egyhangúan elfogadta. Pierre Juquin. az önjelölt megújítók vezéralakja nem vett részt ezen az ülésen. Végül az FKP KB Charles F Herman előterjesztésében elfogadott egy nyilatkozatot a szabadságjogokról. A PARLAMENTBEN TÁRGYALTÁK Sok a panasz a közétkeztetésre Az Országgyűlés kereskedelmi bizottsága — Nyers Rezső elnökletével — ülést tartott tegnap a Parlamentben. A testület megvitatta az új vál 1 aiiatirányitási formák tapasztalatait a kül- és belkereskedelemben., illetve a kereskedelmi és munkahelyi vendéglátás helyzetéről., továbbfejlesztésének irányairól tárgyalt. Veress Péter külkereskedelmi miniszter az- írásos tájékoztatóhoz fűzött szóbeli kiegészítőjében emlékeztetett airra, hogy az elmúlt két esztendőben a minisztérium felügyelete alá tartozó 27 vállalat közül 18-n.ál alakult vállalati tanács. Közülük. 12 megerősítette beosztásában az addigi igazgatót, pályázat kiíráséra mindössze 6 vállalatnál' került sor. Kedvezőtlen” jelenségként említette a miniszter, hogy a pályázatokon induló igazgatójelöltek közül szinte mindenütt a vállalati jelöltet választották meg, a külső pályázóknak szinte egyáltalán nem volt esélyük. Az eddigi tapasztalatok szerint a vállalati tanácsok tagjai, a vitákban aktívan részt vesznek. Az üléseken nem egy olyan kezdeményezés, javaslat is elhangzik, amely az új vezetési forma bevezetése nélkül valószínűlag nem, vagy csak jóval körülményesebb úton-módon jutott volna a vállalatvezetés tudomására. A belkereskedelemben 181 vállalat közül 168 tért át új vállalatvezetési formára — mondta szóbeli kiegészítőiében Vincze Imre belkereskedelmi miniszter- helyettes. A megalakult önkormányzati testületek összetétele igen változatos: a vállalati tanácsokban sok a középvezető és viszonylag kevés a fizikai dolgozó, a küldöttgyűlésekben viszont lényegesen magasabb a bolthálózat fizikai dolgozóinak részaránya. Itt is többnyire a korábbi igazgatót erősítették meg pozíciójában. A vendéglátás helyzetéről szőlő Jelentés szerint több mint 3 millióan veszik naponta, rendszeresen igénybe a közétkeztetés valamilyen formáját. Az ehhez nyújtott állami támogatás évente 5,5—6 millliánd forint. A köz- étkeztetésben egyre nagyobb a vendéglátó vállalatok szerepe, részesedésük jelenleg 59,4 százalék. A munkahelyek, intézmények saját kezelésű étkezdéinek száma folyamatosan, csökken. Az óvodások,. szakmunkástanulók, középiskolások és egyetemi hallgatók, valamint a dolgozók szervezett étkeztetése általában megoldott, az általános iskolásoké azonban elmarad a kívánatostól. Az Iskolákban, ugyanis nincs elegendő étkezőhely. Sok a panasz a közétkeztetés színvonalára, mind az ételek minőségét, mind az étkezés körülményeit illetően. Mivel a legtöbb probléma az alacsony nyersanyagnormákból adódik, ezek megemelése a legsürgetőbb feladat. A minisztérium a többletköltségek viselésének megoszlását javasolja az igénybevevők, a munkáltatóik, illetve a költségvetés között. A képviselők arról is tájékozódtak a Belkereskedelmi Minisztérium írásos jelentéséből, hogy az állami és szövetkezeti vendéglátás forgalma évek óta stagnál. Az arányok azonban kedvezően változtak: az ételértékesítés aránya folyamatosan növekszik a szeszes italok rová- sár cl A vitában felszólaló Csipkó Sándor (Bács-Kiskun megye) javasolta, hogy a vállalati tanácsok elnökei, tagjai tanulmányozzák a szövetkezeti testületek munkáját, hiszen azok több éves gyakorlatából számos jó taipaszr- talatot átvehetnek. A szovjet kulturális központ idei tervei A szovjet kulturális központ idei terveiről tartottak sajtótájékoztatót tegnap a Szovjet Kultúra és Tudomány Házában. Ivan Bagyul követségi tanácsos, a Szovjet Baráti Társaságok Szövetségének magyarországi képviselője, valamint Nyikolaj Kosz- tyucsenko, az SZKTH igazgatója az elmúlt esztendő tevékenységét értékelve elmondották: sikeres évet zártak, a kulturális központban tavaly megtartott mintegy három és fél ezer rendezvényen csaknem 900 ezren vettek részt. Az idei programok között is szerepelnek kiállítások, filmbemutatók, neves művészek vendégszereplései. Szakemberek tartanak előadásokat a szovjet szövetségi köztársaságok fejlődéséről, a magyar és a szovjet nép közti együttműködés eredményeiről és további lehetőségeiről. Idén két jeles évfordulót ünnepelnek a Szovjetunióban: novemberben a nagy októberi szocialista forradalom 70., decemberben pedig a Szovjet Szocialista Köztársaságok - Szövetsége megalakulásának 65. évfordulóját. E két jelentős eseményről számos programmal emlékeznek meg a Szovjet Kultúra és Tudomány Házában is. Októberben a Szovjet kultúra napjainak rendezvényei között számos, a kulturális intézményben megtartandó előadás, közönségtalálkozó szerepel. Tartalmas programokkal várják látogatóikat idén is az SZKTH klubjai. Hazánk valamennyi megyéjében lesznek barátsági napok és hetek, a fővárosi kerületek közül pedig Ferencváros mutatkozik be a központban. AUSZTRIA fáit.' - - .rv* *. • Vranitzky (balra) és Mock szentesítik kézjegyükkel a koalíciós megállapodást. A jognak is a gazdaság élénkítését kell szolgálnia (Folytatás az 1. oldalról.) A címmel wem Stendhal híres regényére utalunk, csupán a január 21-én hivataliba lépett osztrák koalíciós kormány jellemzésére vettük kölcsön. Ariról van ugyanis szó, hogy Bécsiben húsz év után először ismét az Osztrák Szocialista Párt (SPÖ) és az Osztrák Néppárt (ÖVP) alakított koalíciós kormányt, s az osztrákok szóhasználatában a szocialisták a vörösök, a néppártak pedig a feketék. Ez a besorolás, mint minden leegyszerűsítés, nem egészen fedi a valóságat. Hiszen ami az osztrák szocialistákat illeti, pártjuk 1945 óta sem volt a szó politikai értelmében igazán vörös, miként a nyugatnémet CDU-val és az olasz kereszténydemokratákkal rokon néppárt sem igazán fekete. Hogy a pártokat elválasztó vonalak nem olyan élesed, és az alapvető társadalmi és gazdasági kérdésekben nincsenek köztük árthl» dalhatatlan különbségek, azt az is tanúsítja, hogy nem esett igazán nehezükre koalíciót alakítani. Ámbár a koalíciós kormány létrejöttéhez énnél többre, valami másra, figyelemreméltó politikai és gazdasági körülmények egybeesésére is szükség volt. Az egyik ilyen körülmény, hogy a koalíciós partner FPÖ vezetésében bekövetkezett jobbra tolódás miatt az SPÖ felmondta az 1983-ban létrejött koalíciót, s úi választásokat kellett kiírni. A másik, amit a néppárti Alois Mock így fogalmazott meg: az 1983-ig egyedül, majd azt 'követően a Szabadság Párttal (FPÖ) kormányzó szocialisták bizalmi tökéje elapadt, az állam eladósodott, a gazdaság strukturális válságba került, az országnak tehát politikai é,s' gazdasági megújulásra van szüksége. Ezzel az értékeléssel nagy vonalaikban a közvélemény is egyetértett, de nem annyira, hogy a Néppártot abszolút többséggel hatalomra segítette volna. A szavazás eredményéből (SPÖ=43.1, ÖVP=41,3 százalék) a kívülálló azt a következtetést vonhatta le, hogy a közvélemény a választási csaitározások során többször is felmerült nagykoalíció alternatíváját részesíti előnyben. Ilyen körülmények után (s mert egyik nagy párt sem akart közösködni sem a jobboldalinak bélyegzett Szabadság Párttal, sem az anarchistának kikiáltott Zöldekkel) jött létre 52 napig tartó egyezkedés után az SPÖ—ÖVP- koalíció. Ezzel együtt a külpolitika új kormány esetén sem változik, hiszen e téren mindig Is egyetértés volt a két nagy párt .között — hangoztatta többször maga Mock is. Az SPÖ-ben mégis akadtak, akik ezt a koalíciót, „ a külügyminiszteri tárcáról való lemondást nem helyeslik. A legélesebben a volt kancellár, Kreisky adott hangot nemtetszésének, amikor lemondott pártia díszel- nöiki tisztségéről. E lépése mögött azonban alighanem több rejlik, mint a külügyi tárca átengedése miatti tiltakozás. A hozzá hasonlóan gondolkodó szocialisták alighanem attól tartanak, hogy Vranitzky tovább távolodik a közelmúlt szocialista politikájától. Ami a gyakorlatban a veszteséges állami vállalatok szanálásának folytatását. egyes esetekben a magántőke bevonását (részvénykibocsátás formájában), a strukturális változások forszírozását jelenti, és ez óhatatlanul együtt jár, legalábbis ideiglenesen, újaibb munkahelyek elveszítésével. Mindez a koalíciós ÖVP irányvonalának Telelne meg a gazdaságpolitikában, s alighanem együttjáma a szociális juttatások mai rendszerének felülvizsgálatával. Mindez azonban egv kiegyensúlyozottságra törekvő politika jegyében zajlana le, s aligha vezetne az Inga egyirányba történő túlzott kilengéséhez. Éppen ezért építették be egyébként a koalíciós megállapodásba azt a pontot, amely kimondja,* hogy a társadalmi és gazdasági döntések csakis közös egyetértés alapján születhetnek. Ez megóvja a partnerekéit attól, hogy számukra fontos kérdésekben pártjuk tekintélyét sértő, tömegbeifolyását érintő ügyekben elveik feladására kényszerüljenek. Látványos fordulatokra tehát nemigen lehet számítani, a konzervatív hatások azonban óhatatlanul felerősödnek. Egyfajta változás kontúrjai azonban már most kiitapdnthaitiók. Az SPÖ és az ÖVP egyetértésre jutott abban, hogy átalakítják a választási törvényt. Egyrészt a jövőben csak az a párt juthat parlamenti képviselethez, amely legalább három százalék szavazatot szerzett, s bevezetik a kétszavazatos rendszert. Ez lehetővé teszi, hogy a választó kedvenc képviselőjelöltjére és a neki tetsző pántra külön voksolhasson. Ettől még azonban Ausztria nem lesz sem vörösebb, sem feketébb. Kanyó András nia a vállalati vagyon holnapi gyarapodásában éppen úgy, mint a dolgozóknak járó boríték vastagságában, mert ettől függ az ország gyarapodása is — mutatott rá Horváth István. A továbbiakban emlékeztetett arra, hogy Magyarországon az állam szervei — Immár harminc éve — betartják a törvényeket. Viszont nem elég hatékonyak és eredményesek abban, jhogy az állam polgáraival is betartassák a mindenkire vonatkozó normákat — hangoztatta, majd így folytatta: — Az állampolgárok túlinyomó töhbsége a törvényeket tiszteletben tartva él, dolgozik. Egy kisehh, de növekvő része viszont megszegi az állami előírásokat, mégis boldogul, néha még jobban is, mint a becsületes emberék. Szükség van arra. hogy az ilyen magatartások ellen a jövőben az illetékesek nagyobb erélllyel Lépjenek fel. Nemcsak az állam kötelessége a törvények betartása, hanem a polgáraié is. Mostanában vannak olyan emberek — s ezek a nemzetközi imperialista köröjktől, politikai és ideológiai ellenfeléinktől biztatást, támogatásit kapnak, a hazai befolyásuk hiányát külső hírveréssel kívánják pótolni —, akik erről megfeledkeznek, s a politikánk iránti, bizalom gyengítésére törekszenek. Ml ezután sem keressük senkivel a konfrontációt, de szükség esetén vállaljuk azt. Minden eszközzel bizto- süj.uk alkotmányos rendünk védelmét, a nyugodt alkotó munka feltételeit. Joggal Irritálják a közvéleményt a különböző korrupciós jelenségek is. A visszaélés következetesebb számonkérésével és megbüntetésével olyan helyzetet kell teremteni, hogy ne legyen kifizetődő a vesztegetéssel szerzett élfiny, a jogszabályok kijátszása — mondotta végezetül Horváth István. LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT • RÖPLABDA NB 1-69 férfi röplabda-mérkőzés: Kecskeméti SC—Tungsram SC 3:1 (10. 9, —12, 4). • LABDARÜGÄS A görögországi edzőtáborozáson tartózkodó magyar labdarúgók szerdán két barátságos mérkőzést vívtak. Az olimpiai együttes a görögök hasonló válogatottjával mérte össze tudását, és 2—I (1—0) vereséget szenvedett. Az „A” válogatott szereplését nagyobb siker kísérte, hiszen 2—0 (1—0) arányban diadalmaskodott az L osztályú görög Pamionlo&z- szal szemben. Vörös és fekete
