Petőfi Népe, 1987. január (42. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-23 / 19. szám

'á&ZZEOs e&étú iQzdQ/ágpolitikcii>munka >tcljc/ítmcmjek • PET ÖFI NÉPE tf 0 1987, január 23. A filoxéravész és az első rekonstrukció A homok elleni küzdelem kor­szakát követően a flloxéra meg­jelenése és pusztítása hozott új fordulatot mind az ország, mind pedig a homoki szőlőtermesztés továbbfejlődésének történetében. A szőlőgyökértetűt 1860 táján amerikai szőlővesszőkkel hur­colták be Dél-Európába, ahol oly gyorsan terjedt, hogy 1875-ben már Magyarországon is fellépett. Nagyobb mérvű elterjedését 1880- ban észlelték. Terjedésére és pusztítására jellemző, hogy 1883- ban már 114 525 hektár hegyvi­déki szőlőt pusztított ki, de az 1897. évi földművelésügyi mi­niszteri jelentés már 225.144 hek­tár szőlő kipusztulását jelzi. A kenyér nélkül maradt lakosság (több százezren) kivándorol az országból, mert mást termelni nem tud, ezzel is bizonyítva, hogy mit jelent a szőlő és bor gazda­sági szempontból. A legszebb és legjobb minősé­gű és kiváló borokat adó hegyvi­déki szőlők szinte mind elpusz­tultak. A homok viszont magas kvarctart almánál fogva megvéd­te az itteni szőlőket. Pest megye déli részén és B ács-Bod r og m e­gye északi részén (a mai Bács- Kiskun megye homokos területe­in) a szőlők mind épek marad­tak. Ekkor terelődött a figyelem a korábban lenézett • igénytelen homoki gyalogszőlőkre. A Duna—Tisza köze szőlőterü­lete a filoxéravész előtt 44 889 hektár volt. A vész idején 20 év alatt mintegy 5-8 000 hektárt te­lepítettek. Jelentős segítség volt éhhez a jobbágyság felszabadítá­sa és a nagyobb arányú városi birtokparcellázások is. (Kecske­mét, Kiskunhalas stb.) A filoxéravész utáni szőlőtele­pítések szinte teljesen megváltoz­tatták a homoki szőlők arculatát is. Ez volt tulajdonképpen ha­zánk szőlőtermesztésének első nagy rekonstrukciója. Az újabb telepítések már korszerűbb rend­szerben, a gyalogművelésűek Is meghatározott sor- és tőtávolság­gal települtek. Kezdett terjedni a szőlők karózása. A kopaszfej mű­velés mellett már rövid- és ihász- szúcsapos szőlőt, szálvesszős mű­veléseket is találunk. A tőkés gazdálkodás keretében egymás után létesültek nagyüze­mi szőlők is. Az állam új szőlő­fajtákat ajánlott a homokra. Ek­kor már sok fajtatiszta ültetvényt is telepítettek. Különösen Kecs­• Hagyományos homoki szőlő, művelés. kémét és környéke jeleskedett is­mét e munkában. 1890-ben nö­vekedett a Beretvás-féle szőlőte­lep. 1891-ben kezdték meg Bal- lószög-pusztán a Wéber Ede-féle 2000 hold szőlő telepítését (ma Helvécia). Ekkor kezdődött Kecs­kemét város 200 iholdás szikrai szőlőültetvényének telepítése Is. 1898Jban pedig Kláber Mór sop­roni borkereskedő is itt telepített mintegy 500 holdas üzemi szőlőt. Ekkor már gondot fordítottak a szüretelésre, a feldolgozásra, kor­szerű erjesztésre és a borkezelés­re. Jelentős törekvés volt min­den téren a homoki borok minő­ségének megjavítására. A szőlőkultúra gyors fejlődé­sére és terjedésére jellemző, hogy míg 1786-ban Kecskemét vá­rosnak 1881 hektár szőlője volt, addig a filoxéravészt követően 1905-ben ez már 4892 hektárra növekedett, 1935-re pedig elérte a 8172 hektárt. A filoxéravészt követő fejlődésben a korszerűbb művelésmódok bevezetése mellett előtérbe kerültek a fajták is. A XIII, századtól a Duna—Tisza közén elsősorban étkezési célok­ra egészen korai és színes szőlő­fajtákat termesztettek. Majd bő­vült a fajtaválaszték, már rész­ben a török megszállás előtt is, mert a törökök elől ide menekü­lők Ú1 fajtákat hoztak (például a kadarkát), de maguk a törökök Is több új fajtát honosítottál? meg hazánkban. Részletes fajtajegyzék maradt ránk 1812-toől, amelyet Kecske­mét város tanácsa állított össze. Ebben már 29 fajtát sorolnak föl. 1884-iben már találunk Kecske­mét környékére telepítésre ja­vasolt fajtákat is, melyet a föld­művelésügyi kormányzat állított össze (8 fehér- és 7 vörösbort ter­mő fajtát). 1905-ben pedig a Ma­gyar Szőlősgazdák Országos Egye­sülete összeállításában találjuk meg az itt termesztésben tevő fajtákat és leírásukat. Igen részletes fajtajegyzék sze­repel később a Szőlészeti Kutató Intézet által 1949—54 között az alföldi borvidéken termesztés­ben levő fajtákról, területi ará­nyaik feltüntetésével. Ezek sze­rint az alföldi borvidéken legel­terjedtebb a kadarka (46 730 hektár), a kövidinka (19 710 hek­tár), az Izsáki sárfehér (68 200 hektár), ezerjó (4967 hektár), olaszrdzling (3919 hektár). Ezeket a pozsonyi fehér, mézes fehér, piros szlanka követte. A ma is érvényes fajtajavaslat pedig sző­lőtermesztésünk második nagy rekonstrukciójakor került össze­állításra a 2/1959. FM.—ÉLM, _sz. rendelete szerint, melyre a későb­biek során még visszatérek. Az Alföldön és a Duna—Tisza közén termelt borok minőségének fejlődési folyamatát is érdemes megismernünk. A XVI. és a XVII. század fordulóiéin oslak a hegyvidéki boroknak voltak el­ismert márkái és kizárólag ezek fémjelezték a magyar borterme­lést. Az ország borfogyasztó köz­véleménye előtt nem volt becsü­lete az alföldi fehér és vörös (fuxos) boroknak. Maradt a ne­vük homoki kertibor, paraszt­bor, vinkó stb. Az qlföldi sző­lőkről, de főleg az itteni borok­ról elrettentő példaként emléke­zett meg 1830 körül Schamz is­mert kutató is. A változást — mint már említettem — a filoxé- ravészt követő időszak hozta. A könnyű asztali boroktól a már fajtajelleges minőségi borokig hosszú skálája alakult ki a kü­lönböző borminőségeknek. A fejlődésnek jó mércéje volt az 1905, évi, Tátrailomndcon ren­dezett borkiállítás és -verseny, ahol már az alföldi borok a hegy­vidéki borokat megközelítő és nem egy esetben azonos értékűi minősítést kaptak. Pfenning Gyula Kunfehértón szeretik a fákat Természetszeretőnek senki sem születik. A természet szeretetére nevelni kell a gyereket, tanítani a felnőttet. Egyes helyeken, tele­püléseken a környezeten is meg­látszik, hogy szeretik, becsülik, védik a természetet. Ahhoz azon­ban, hogy így legyen, kell leg­alább egy olyan ember, aki elég erős egyéniség, elég tekintélyes, vagy egyszerűen csak elég meg­szállott ahhoz, hogy másokban is ■el tudja ültetni, ki tudja alakíta­ni ezt a fajta igényességet. 1 Tisztelik az íratlan törvényt A Kunfehértói Előre Tsz-ben volt ilyen ember: a néhai elnök, fíamóczy Sándor. De azt is mond­hatom, van ilyen: a jelenlegi el­nök, Váczi László, öt már nem kellett „beoltani”, amikor fiatal agrármérnökként a gazdaságba került: a pályára készülve, diák­ként tanulta meg a természetet szeretni. Most így emlékezik visz- sza azokra az időkre, amikor Hannóczy Sándorral együtt dol­gozott: — Nemcsak a központi Irodát és az ifjúsági házat körülvevő gyönyörű parkerdő telepítését kezdte el 1968-ban, hanem az er­dőtelepítés mellett a majorok fá­sítását Is. Felosztottuk egymás közt a bekötőutakat, és verse­nyeztünk, ki hoz létre szebb fa­sort. A csemetéket a fásítási ke­retből a Kecskeméti Erdöfelügye- 1 őségtől kaptuk, változatos, de mindenképpen a táj.ba Illő fafaj­tákat választottunk, platánt, nyírt, kínai és hazai nyárt, madárber­kenyét. Ültetés után Is gondju­kat viseltük, öntöztük, ha kellett, minden egyes szálat figyelemmel kísértünk. Ez szó szerint így volt és így van ma is.: szövetkezetünk­ben íratlan törvény — korábban az alapszabályunkban Is benne volt —, hogy aki tömkireteisz, meg­károsít egy fát, hármat köteles helyette ültetni. Ennek betartatá­sában elnökünk olyan következe­tes volt, hogy egy Idő után hiár fi­gyelmeztetni sem kellett az em­bereket ebbéli kötelességükre. így van ez azóta is. Sőt, ismerik a környéken is és tiszteletben tartják ezt az íratlan törvényt. Nemrégen egy kívülálló a szövetkezetben járva kocsijával véletlenül tönkretett egy fát, s bár nem szólt érte senki, másnap mégis megjelent, ásóval, facse­metével ... Az utód gyarapít is — Azt kellene megérteni min­denkinek — mondja Váczi Lász­ló —, hogy a fa érték. De nem csak mint az életünket komfor­tosabbá tevő eszközeink alapanya­ga. A fa, amíg él, szépíti, meg­hittebbé teszi környezetünket, a létfeltételeinket jobbító — oxi­géntermelő és más hasonlóan hasznos — hatásáról nem Is szól­va. Annak az értéknek, amit a szö­vetkezet előző elnöke létrehozott, az utód Váczi László nemcsak megőrzője, Ihlanem gyarapítója Is. Uyenkór, télen nem nagyon barátságos, most már, hogy a hó is elpiszkolódott, összetöppedt, még csak nem Is nagyon szép a táj. Az elnök mégis sétát Indít­ványoz — és útközben kiderül: van mit nézni, van miről beszél­ni. A szövetkezet központját kö­rülvevő parkerdő az égretörő nyár- és fenyőfáival mondhatni: monumentális, befejezett „mű”. Ehhez sokat hozzátenni már nem­igen lehet, nem Is kell: vigyázni rá annál inkább. Gondozni, ápol­ÖT l£V ALATT 20 EZER LAKÁSBA VEZETIK EL A FÖLPGÁ íZT Energiagazdálkodási feladatok a megyében A z .elmúlt tervidőszakban megyénkben 15 százalékkal nőtt az energiafogyasztás. Az át­lag* ásnál nagyobb a növekedés a lakosság kö­rétien, ami elsősorban az életkörülmények ja­vulásával, a háztartások gépesítésével és a háztáji tevékenységgel hozható összefüggés­be.1. Az ipari, a kereskedelmi, a szállítási, a hí rközlő szervezetek és az intézmények ener­giafelhasználása a megyei átlaghoz közeli szinten maradt, míg a mezőgazdaságnak ta­valy kevesebb energiára volt szüksége, mint öt évvel ezelőtt. ]14 százalékos részesedés A VI. ötéves tervi energiagaz- t lálkodási kormányprogram cél­kitűzése volt a népgazdaság faj­lagos energiafelhasználásának i csökkentése és a hazai energia- : források szerepének növelése. Ennek megfelelően Bács-Kiskun mezőgazdaságában 31 százalékkal mérséklődött a fajlagos energia- igény az üzem- és a fűtőanyag- megtakarítások által. A megyei székhelyű ipari üzemekben 20 százalék volt a csökkenés. Ennek ellenére tény — a szakemberek véleménye is alátámasztja —, hogy a fajlagos energiafelhasz­nálásnak csökkentéséért még jócskán vannak tartalékok. Az energia a gazdaságok és a települések fejlődésében fontos erőforrás volt az elmúlt öt esz­tendőben. A gázfogyasztás kétsze­resére emelkedett, villamos ener­giából csaknem másfélszer töb­bet, viszont folyékony energia- hordozókból 25 százalékkal keve­sebbet használtak fel. Jelentős szerkezeti változásra utal, hogy míg 1980-ban a benzin, a gázolaj és a tüzelőolaj volt a fő energia- forrás, 1985-ben már megelőzte ezeket a földgáz a Kiskunhalas és Szánk környéki szénhidrogén- bányászat fejlődése következté­ben. A hazai kőolajtermelés 13 százalékát, a földgáznak pedig 14 százalékát megyei lelőhelyek ad­ják. Ezért a VI. ötéves terv ki­emelt tanácsi feladata volt, hogy minél több üzem és település kapjon vezetékes gázt. így a terv­időszak alatt 24 településre jutott el, s már összesen 33 helységben van gáz. A háztartási fogyasztók száma duplája a korábbinak, meghaladja az 50 ezret. Társa­dalmi összefogással, a vállalatok, ni, rendben tartani, gyógyítani a megbetegedett egyedeket. Mert sajnos, a fák is megbetegedhet­nek, aminek oka nemritkán az emberi tévedés. Ebben a lenyvl- gözően szép parkban is van olyan fa, amelyik nem ide való: nem bírja az itteni talajt, az Itteni klímát. Megbetegedett. A központi irodától szléles be­kötőút vezet a községbe: a szö­vetkezet építette. Két oldalát fiák szegélyezik. Az elnök megmutat­ja a narancssárga bogyójú m,a- dárberkenyiét. Aztán az oly is­merős nyárfák következnek, me­lyek sora egy helyen megszakad, három, alacsony növésű, cikcak- kos ágú fácska váltja fel őket. — Ez a kínai nyár — világosít fel az elnök és szinte rádöbbenek: csakugyan kínai! Ha azt mond om, 'hogy kistermetű, filigrán és fer­de szemű, talán kinevetnek, pe­dig e (most csupasz) fácska szi­luettjéről semmi más nem jut­hat az ember eszébe! — De hogy kerül ez a három a többi közé? — ocsúdok az útjabb kérdésre. — Hát ez az — mosolyog; az elnök. — Véletlenül kitört hazai nyár helyett ültette egy munka­társunk. Azokat a telefonpózná­kat — mutat később a fasoron túlra — mi tettük odébb, a fák miatt. Mert máshová, másho­gyan nem ültethettünk, hát a sa^át költségünkön eltettük az útból a „telefonvonalat”. Csemetekert hat hektáron Az országút és a tsz-közoont közötti — természetesen fákkal szegélyezett — út mellett; tavaly a Kecskeméti Erdői elüííyelőség támogatásával csemetekertet hoz­tak létre. — Ezen a területen bármit ter­• Télen sem szünetelte­tik a kuta. tófúrást a Kőolaj- és Földgázbá­nyászati Vállalat szakembe­rei. (Gaál Béla felvé­telei) • Képünkön a KFV kiskunhalas ii főgyűjtőállomása, ahová csöveken érkezik a kutakból az olaj és a ffildgáz. • Váczi László elnök: — Ezen a területen bármit termeltünk is korábban, vegyszereznl kellett, ami veszélyeztette az út menti fá­kat. Ezért teremtettünk itt cse. metekertet, ami egyébként jó nyereséget Is hoz a szövetkezet­nek. meltünk is korábban, vegyszerez- ni kellett — magyarázza az el­nök. — Ez veszélyeztette az út­menti fákat. E vissza-vlsszatérő aggodalom késztetett arra, hogy valamit kitaláljak. Számolni kezd­tem és kiderült: a csemeteneve­lés hoz annyi nyereséget, mint ezen a területen más növényfé­leség termelése. A hathektáros terület felén akácot, másik felén tűlevelűt nevelünk. Jól tudjuk értékesíteni, ugyanakkor saját szükségletünket Is kielégítek be­lőle. Van 314 hektár erdőnk. — 90 százalékát 1968 óta telepítet­tük —, a kitermelt fákat pótol­juk. a művelésből kivont terü­leteket erdősítjük, a majorokat, az úlabb utakat fásftluk. A tele­pítést. fásítást tulaidonképoen so­ha nem lehet egészen befejezni. Almás! Márta szövetkezetek anyagi hozzáijáru - 1 ásóval és a megyei tanács. 2,2 millió forintos támogatásáv: al 219 kilométer gerinc- és több mint 700 kilométer elosztóveze­ték épült. A földgáz és a folyékony ener­giahordozók után szilárd tüzelő­anyagokból — szénből, brikett­ből, kokszból és fából — has zná- lunk legtöbbet. E termékek ke­reskedelmi forgalma számot' tévő­én emelkedett. 24 ezerrel több áramfogyasztó Az áramfogyasztó lakosság szá­ma több mint 24 ezerrel gyara­podott öt év alatt. 1750 t anyát Is villamosítottak, ehhez a megyei tanács 22,5 millió forinttal já­rult hozzá. Az energ;iaelliitó rend­szer korszerűsítése lehetővé tet­te, hogy négy városunkban négy­ezer lakást kapcsolhattak be a távfűtési és melegvíz -szolgálta­tásba. Az energiahordozók szerkezet- változását nagymérteikben segí­tette a kormány e:ne rgiaraciona- llzálási programja. A tervidő­szakban 82, ezzel kapcsolatos pá­lyázatot fogadtak el, és ezekből eddig 73-at valósítottak meg 460 millió forintos beruházással. He­lyenként a tüzelőol aj földgázzal való felváltása, áté .11 ás a széntü­zelésre és a geotermikus hő hasz­nosítására figyelmet érdemel, de igen jelentős a hulladéktüzelés is- A Kecskeméti Ko: ssuth Tsz-ben a fahu'ladékot, a Fleflvéclai Állami Gazdaságban a ffmyesedéket, míg a Hartai Erdei F erenc Tsz-ben a bálázott szalmát hasznosítják ol­csóbb fűtőanyagként. Az üzemanyaig-ellátás javításáért A megye VII . ötéves gazdaság- és településfejlesztési terve ezután is Irányt szabi az energiaellátás és -gazdálkod ás javításának. Az országos sz'énhldrogén-kutatásl programban .szereplő ezer kilo­méter kutatóf úrásból 46-ot a me­gyében végi áznék el. Folytat­ják a vllágbunkl hitellel támoga­tott. 4 ezer méternél mélyebb fúrásokat. A fö'dgáztermelés egy- müllárd köbméter közelében vár­ható. Kőok íjból, a természetes hozamcsökkenés miatt, kevesebb kerül majcl felszínre. Bővül ia földgázvezeték-háló­zat. Klem élt .feladat Kalocsának és a körzet 9 településének gáz­ellátása. Erre gazdasági társula­tot alakítanak. A terv szerint 1990-ig elkészül a vezeték mind­egyik településig. Több nagyfo­gyasztó Is áttér a gázfelhaszná­lásra. Nyolc másik település — Mátételke, Borota, Császártöltés, Csávoly, Páimonostorsi, Helvé­cia, Ballószög és Fülöpháza — is megkapta az engedélyt földgáz bevezetésére. A helyi tanácsol: az előkészületeknél tartanak, kivé­ve Borotát, ahol már megtörtént a bekapcsolás. Tervezik Bugac, Dunavecse és Solt környéke - öt település, Bácsbokod és Bács­borsód, valamint Bajéitól délre nyolc helység gázellátását. Öt év alatt 20 ezer lakás bekötésére tö­rekszenek. Sürgető feladat a bajai és a kalocsai áfor-telep rekonstruk­ciója, bár pénzügyi gcmdok miatt csak a bajai telep beruházásának műszaki előkészítése valószínű. Üzemanyagtöltő állomás építé­sét tervezik Kiskunhalason, Ba­ján, Kalocsán és Kiskunfélegyhá­zán, s az autópálya elkészültéiül függően, Kecskeméten Is. Várják a pályázatokat! A szilárd tüzelőanyagok kö­zött feltehetően emelkedik a bri­kett aránya. A villamosenergia­ellátásban fedezik az alapvető szükségletet. Átadják az új !a- josmizsei villamos aléllomúst. Kiskőrösön üzembe helyezik a második transzformátort, Kalo­csán pedig bővítik a már meg­levőt. A helyi tanácsoknak a kö­vetkező években 117 kilométer hálózat és — 50 megawatt telje­sítménynöveléshez szükséges —•■ itranszormáto ráül omás sére lesz pénzük. Körülbelül 1500 tanyát villamosítanak, í - fel új t- ják a termelőszövetkeze!i-k el­avult villamos hálózatát. A tóvhőellátós fejűt ebben a tervidőszakban újabb lakást fűtenek m • h I- központokból. Tekintettel a z egészségügyre, a gyógy-ldeg 'ifor- galomra, az Ipar, a mezéi .való­ság és a kommunális ellii ■■ I- adatalra. ezekkel összhangban koordinációs bizottságot hoz'ak létre a termálvíz hasznosít tá­ra. A hulladékok és mellékjeimé» kek — biomassza, biogáz és :>< termikus energia — hőhaszn tásával és egyéb, energiátok . ­kos módszerekkel ezután is >• hét pályázni a megyei energia- helyzet javítása érdekében. Kohl Antal MEGLÁTSZIK A KÖRNYEZETEN

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents