Petőfi Népe, 1987. január (42. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-22 / 18. szám
2 • PETŐFI NÉPE • 1987. január 22. Várkonyi Péter oslói tárgyalásai Magyar—szovjet gazdasági együttműködési megállapodások A hivatalos látogatáson Norvégiában tartózkodó dr. Várkonyi Péter külügyminiszter kedden befejezte tárgyalásait norvég kollégájával, Knut Frydenlunddal. A két politikus megbeszélései során áttekintette a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit, gyár—norvég kapcsolatok zetét és továbbfejlesztésük tőségeit. Knut Frydenlund este díszvacsorát adott dr. konyi Péter tiszteletére. a ma- hely- lehe- kedd VárÜj osztrák kormány Szerdán Kurt Waldheim államfő előtt letette a hivatali esiküt a novemberi válaszitásokat követően alakult új osztrák kormány. 1966 óta először a szocialisták és a polgári-konzervatív Osztrák Néppárt közösen alakította!« kabinetet, amelyben fele-fele arány, ban osztották meg a posztokat. Ausztria háború utáni 19. kormányának élén továbbra is a szocialista Franz Vranitzky álX akit tavaly, a pártnak a köztársasági elnökválasztáson elszenvedett veresége után állítottak posztjára. Az alkancellár, egyben külügyminiszter Alois Mock, az Osztrák Néppárt elnöke. A szocialistáké a belügyi, a pénzügyi, a szociális tárca,‘ők adják a közlekedésWannsee-emlékülés A német fasiszta vezetőknek az európai zsidóság teljes elpusztításának módozatait kidolgozó úgynevezett Wannsee-konferen- ciájáról emlékeztek meg kedden Nyugat-Berlinben, a 45 évvel ezelőtt tartott tanácskozás színhelyén. A fasiszta rémtettek súlyosságát nem szabad kisebbíteni, s azok a politikusok, akik a múlt felidézése ellen foglalnak állást visszaélnek társadalmi felelősségükkel — hangsúlyozta a megemlékezésen mondott beszédében Heinz Galinski, a nyugatberlini zsidó közösség vezetője. és az állami ipar miniszterét. A konzervatívok töltik be a gazdasági., a mezőgazdasági, a nemzet- védelmi, a tudományügyi, a család- és környezetvédelmi tárcát. Az igazságügy-miniszteri posztot független szakember tölti be. MOSZKVA A KGST Végrehajtó Bizottsága január 20—21-én tartott 122. ülésének időszakában a Magyar— Szovjet Gazdasági és Műszaki- Tudományos Együttműködési Kormányközi Bizottság társelnökei. Marjai Józsel és Alekszej Antonov miniszterelnök-helyettesek Moszkvában tárgyalásokat folytattak. A munkatalálkozón, amelyen részt vettek a két ország érintett főhatóságainak képviselői és szakértői is, a fő figyelmet azokra a feladatokra fordították, amelyek a Kádár János és Mihail Gorbacsov múlt évi találkozóin, valamint a Lázár György és Nyi- kolaj Rizskov miniszterelnökök tavaly decemberi tárgyalásain elért megállapodások gyakorlati megvalósítását szolgálják. Ennek megfelelően megerősítették a felső szintű megállapodások végrehajtásának kibővített közös munkaprogramját. Megállapították. hogy a két ország kormányszerveinek irányításával a feladatok végrehajtása meg- fele'ő intenzitással folyik. Marjai József és Alekszel Antonov áttekintette az. országaik által egymásnak szállított termékek műszaki színvonalának ema’ésére. minőségük javítására végzett munka helyzetét, valamint azokat az eredményeket, amelyeket a magyar és szovjet szervezetek a KGST-tagállamok műszaki-tudományos haladása 2000-ig szóló komplex programjának végrehajtásában eddig elértek. E munka meggyorsítására olyan intézkedéseket fogadtak el, a melyei« célja a műszaki, tudományos eredmények mielőbbi gyakorlati hasznosítása. A miniszterelnök-helyettesek megvizsgálták a két ország vállalatai közötti közvetlen kapcsolatok bővítésének kérdéseit, a közös magyar—szovjet gazdálkodó szervezetek alakítására folyó munkát. Megállapították, hogy az együttműködés új formáinak kiterjesztése terén élénk tevékenység alakult ki. A kormányközi bizpttság folyamatosan napirenden tartja ezt a témát, hogy segítse a nagyobb gazdaságosságot. hatékonyságot, magasabb műszaki színvonalat eredményező új formák elterjedését. A társelnökök foglalkoztak a jamburgi gázlelőhely kiaknázásában való magyar—szovjet együttműködés kérdéseivel. Jóváhagyták a kormányközi bizottság idei munkatervét. A találkozó idején egyez.mény.t írtak alá az ioncserélő gyanták magyarországi gyártásának bővítésében való együttműködésről, és az ezzel összefüggő kölcsönös vegyitermék-szállításokról. A TÍZEK TORPEDÓJA A Contadora hovatovább a ki- tartás, a fáradhatatlanság és a következetesség szimbóluma lesz. Reménytelennek tűnő, hálátlan feladatot vállalt ugyanis magára a közép-amerikai válság rendezésének óhaját zászlajára tűző csoport, amely épp négy évvel ezelőtt, 1983 januárjában kezdte meg tiszteletre méltó misszióját. Négyéves útja azonban jobbára kudarcokkal, csalódásokkal volt tele. A Contadora a napokban újabb, példa nélkül álló akciót indított útnak. Nyolc latin-amerikai ország külügyminisztere, valamint az amerikai államok szervezete és az ENSZ főtitkára indult közép-amerikai körutazásra, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy kilendítse a holtpontról a Contadora békemisszióját. A tízek — kimondatlanul bár — megtorpedózni szándékoztak az Egyesült Államok kifárasztási taktikáját, s újfent bizonyítani, hogy változatlanul létezik a „mi Amerikánk” szemlélete, amely LatinAmerikát az Egyesült Államoktól különálló egységnek fogja fel. A tizek körutazását érdemben elemezni még korai lenne, hiszen a résztvevők csak néhány órával ezelőtt utaztak el az utolsó állomásként szereplő San Salvadorból. Ha az újabb misz- szió sikerével szemben mégis borúlátóak vagyunk, az csupán a múlt keserű tapasztalatainak tudható be. A sajátos békekez- demányezás legfőbb gyengesége ugyanis, hogy az Egyesült Államok ellene van. Márpedig Washington közép-amerikai gazdasági befolyása, és főleg katonai jelenléte folytán bármikor „foglyul ejtheti” a neki nem tetsző békemisszickat. A jelek szerint ezt tette most, a tízek útnak indulása előtt is. Philip Habib elnöki különmegbízott ,mígelőzte a latin-amerikai külügyminisztereket, s körutazása során ismertette az „új amerikai béketervet”. Amely természetesen semmiben sem különbözött a jól ismert washingtoni recepttől, miszerint Közép-Ame- rika rendjét csak a kommunista behatolás eszközéül szolgáló sandinista rendszer eltűnése adhatja vissza. Ezek után érthető, hogy a Daniel Ortega nicaraguai elnök által előterjesztett kilencpontos rendezési javaslat már csak a „másik végletként” kerülhetett szóba. Ortesa ugyanis leszögezte: csak a Nicaragua elleni amerikai agresszió megszüntetése esetén teremtődhetnek meg a feltételek arra. hpgy a gyakorlatban is érvénybe léphessen a múlt év végén elfogadott új alkotmány. amely a politikai pluralizmuson, az el nem kötelezett politikán, és a vegyes gazdaságon alapul. Számunkra a kör itt bezárulni látszik. Néhány nap múlva talán megtudhatjuk, hogy a tízeknek sikerült-e megtorpedózniuk az amerikai kifárasztás taktikáját. ás újabb röppályára indítani a közép-amerikai béke- missziót. S. A. • SZOVJET—AMERIKAI KAPCSOLATOK A genfi válaszra várva A világ két leghatalmasabb állama, a Szovjetunió és az Egyesült Államok kapcsolatáról beszélve, 1987 elején a világ elsősorban Géniből várja a választ ennek a kapcsolatnak a közvetlen kérdőjeleire. Itt, a szovjet—amerikai fegyverzetcsökkentési tárgyalások márciusig tartó hetedik menetében a két világhatalom viszonyának alapkérdéseiről tárgyalnak. Nagyon egyszerűen kifejezve: arról, hogy az állandó és éles szembenállás, a két ország közötti fegyverkezési verseny időszakát fel lehet-e váltani fokozatosan az együttműködés és leszerelés, a fegyverkezési verseny enyhítésének vagy megszüntetésének történelmi időszakával. Sajátos biztonsági érdekek Ez a vita rendkívül bonyolult kérdésekről folyik, és igen hosszú ideg tarthat. Mindkét világhatalomnak megvannak ugyanis a sajátos biztonsági érdekei. Mindkettőnek van szövetségi rendszere, amelynek sérthetetlenségéért — éppen szövetségeseinél nagyobb ereje miatt — komoly felelősség terheli. És végül: mindkét hatalomnak van nemzetközi befolyása, gazdasági, politikai és kulturális kisugárzása olyan országok egész sorára, amelyek nem tartoznak szövetségi rendszeréhez. Mindehhez hozzájárul, hogy az Egyesült Államok és a Szovjetunió stratégiai helyzete gyökeresen eltérő. Az Egyesült Államoknak csak két szárazföldi szomszédja van: Kanada és Mexikó. Keleti és nyugati határa két óceán, amelyek ugyanakkor elválasztják legfontosabb szövetségeseitől. A Szovjetunió határos a rhaga szövetségi rendszerével, amely viszont közvetlenül érintkezik a NATO-val. Ezen túlmenően Kínától, Iránon és Törökországon át Norvégiáig a Szovjetuniónak egy sor olyan közvetlen szomszédja is van, amelyek vagy a vele szembenálló katonai blokk tagjai, vagy pedig saját hatalmuknál és különleges célkitűzéseiknél fogva komoly biztonságpolitikai gondokat okozhatnak a szovjet vezetésnek. Ebből az általános helyzetből azt a következtetést lehet levonni, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok már egyszerűen stratégiai szempontból is természetes vetélytár- sak. Történelmi tanulságok Túlságosan leegyszerűsítenénk azonban a szovjet—amerikai viszony problematikáját, ha pusztán a — pillanatnyilag valóban előtérben álló — katonai-stratégiai szembenállás enyhítésére szűkítenénk. A történelmi tanulságok arról beszélnek, hogy az Egyesült Államokban rendkívül mély gyökerei vannak a szovjetellenességnek, és ezek a gyökerek elsősorban a társadalmi rendszer talajából táplálkoznak. A feudalizmust nem ismerő Amerika a legdinamikusabb kapitalizmus otthonává vált. Ennek következtében egész értékrendszere és hagyományai élesen és gyökeresen különböznek a szocializmus érték- rendszerétől és hagyományaitól. Sokkal gyökeresebben, mint más, például európai tők.és országok esetében. Nem tekinthető véletlennek, hogy a nagy és fejlett tőkés országok közül az Egyesült Államok az egyetlen, ahol még egy szociáldemokrata típusú tömegpárt sem tudott kifejlődni. Valószínűleg ebben rejlik a legmélyebb magyarázata annak, hogy miután a 20-as évek elején a polgárháborúban győzött a szovjet hatalom, a rákövetkező néhány évben az ösz- szes vezető tőkés ország ésszerű kapcsolatokat létesített Moszkvával — kivéve az Egyesült Államokat. Washington a Szovjetunió egyszerű diplomáciai elismerését is megtagadta, és erre csak Roosevelt elnöki periódusának kezdetén, 1933-ban került sor. Az idén 70 éves Szovjetunió történetének első 16 évében tehát nem volt diplomáciai kapcsolat a két ország között. Ezt az amerikai szembenállást hatalmi és katonai okok nem magyarázhatták, hiszen a szovjet ország akkor az újjáépítés és az önvédelem elemi feladataival volt elfoglalva. A 30-as években mindvégig felemás és hullámzó szovjet—amerikai viszony voltaképpen csak 1941-ben, Hitlernek a Szovjetunió elleni támadása után formálódott szövetségesi kapcsolattá, s ez jóformán a háború befejezésének pillanatában megszűnt. 1946 elejétől kezdve már hidegháborús szembenállás jellemezte a két ország kapcsolatát. Ezt a 7Ó-es években az emlékezetes enyhülési folyamat csak korlátozta és ésszerű mederbe szorította — de semmiképpen sem szüntette meg. Illúziók nélkül A történekem tehát arra int. hogy a szovjet—amerikai kapcsolatok fejlődését a jövőben is illúziók nélkül szemléljük. A vetélkedés, az érdekek összeütközése minden bizony- nyál a jövőben sem lesz elkerülhető. Az vi• Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan az el. szalasztott lehetőségek találkozóján, Reyk- javikban. szont kétségtelen, hogy most olyan lehetőségek adódtak az érdekellentétek békés megoldására és a gazdasági, kulturális kapcsolat- rendszer kiépítésére, mint eddig talán sohasem. Ennek egyik magyarázata feltétlenül az, hogy a Szovjetunió történelme során eddig még nem tapasztalt, forradalmi jelentőségű reformmozgás korszakába lépett. Ez a mozgás értelemszerűen a gazdaság területén kezdődött, de ma már behatolt a kulturális élettől a jogrendszeren át az emberi jogokig az ország egész életébe. Ennek természetes következménye az, hogy a módszerek és a kapcsolatok felülvizsgálása a külpolitika és a nemzetközi kapcsolatok területét is érinti. A helyzetet egyelőre az jellemzi, hogy az Egyesült Államok nem mérte fel ennek a kibontakozó változásnak a világtörténelmi jelentőségét, és az új lehetőségekre régi módon reagált. A szovjet—amerikai kapcsolatok fejlődését — messze túlmutatva a genfi tárgyalások témakörén — alapvetően az határozza majd meg, hogy az Egyesült Államok menynyire tud józan és alkotó módon reagálni a szovjet politikában bekövetkezett és még várható, dinamikus, pozitív változásokra. — ie — * Munkásgyűlés Zalaegerszegi Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára szerdán Zalaegerszegre látogatott. A megyeszékhelyen Karvalits Ferenc, a megyei pártbizottság első titkára és Űjvári Sándor megyei tanácselnök fogadta, övári Miklós elsőként a nyugat-dunántúli térség egyik legjelentősebb élelmiszer-ipari üzemét, a Zala Megyei Tejipari Vállalatot keresa Ruhagyárban te fel, majd a tanácsházán hallgatott meg tájékoztatóit a város életéről, az itt élők eredményeiről, gondjairól. A Központi Bizottság titkára délután részt vett a Zalaegerszegi Ruhagyárban tartott munkás- gyűlésen. Basa Ferenc vezérigazgató összegezte az elmúlt esztendő gazdálkodási tapasztalatait, a most kezdett év teendőit, majd Óvári Miklós mondott beszédet. Négyszáz részvényes, 2500 ügyfél Az Országos Kereskedelmi és Hitelbank Rt sajtótájékoztatója Tegnap sajtótájékoztatót tartottak az Országos Kereskedelmi és Hitelbank Rt. képviselői. Kiss Pál vezérigazgató elmondotta, hogy a 6,6 milliárd forintos alaptőkével létrehozott bank ügyfeleinek száma jelenleg meghaladja a 2500-at. A bank partnereinek 45 százaléka mezőgazdasági vállalat, szövetkezet, 36 százaléka ipari gazdálkodó szervezet, 13 százaléka kereskedelmi vállalat, e pénzintézet vezeti például a Skála-Coop és a Centrum bankszámláját. A pénzintézet a hazai bankok közül a legszélesebb hálózattal rendelkezik, 48 fiókja működik az ország különböző településein, ebből 10 megyeszékhelyen. A vállalat részvényeinek döntő többsége — 5,7 milliárd forint — állami tulajdonban van, s 0,9 milliárd forintot pedig vállalatok jegyeztek. Mintegy 400 vállalat és szövetkezet részvényese a banknak. Beszámoltak arról, hogy a részvényeseket a legjövedelmezőbb vállalatok közül választották ki. A részvénytulajdonosok december 31-éig már befizették jegyzett értékpapírjaik névértékűnek 30 százalékát. Mivel nagy érdeklődés mutatkozott a részvényjegyzés iránt, a bank vezetői úgy döntöttek, hogy az év közepén újabb közgyűlést tartanak, amelyen döntenek az alaptőke további esetleges emeléséről. A bank részvényei szabadon értékesíthetők, azzal a megkötéssel, hogy az értékpapírok forgalomba hozatalánál a részvényeseknek elővásárlási joguk van. A bank 2500 vállalat és Szövetkezet számláját vezeti, s mintegy 140 milliárd forint az induló hitelállománya. Partnerei között olyanok is akadnak, amelyek jelenleg veszteségesen gazdálkodnak. Ez jelentős gondot okoz a nyereségérdekeltség alapján működő pénzintézetnek. Az érintett vállalatok az anyagi helyzetét felülvizsgálják, s lehetőséget biztosítanak számukra a jövedelmezőség megteremtéséhez szükséges terv elkészítésére is annak rövid időn belüli végrehajtására. Hangsúlyozták azonban: amennyiben azt tapasztalják, hogy nincs meg a partnerek készsége a megállapodásban foglaltak végrehajtására, a türelmi idő elteltével kezdeményezik e vállalatok felszámolását. A bank ügyfélkapcsolataiban mindenekelőtt az egyenjogú partneri viszony kialakítására törekszik. Az igényeknek megfelelően folyamatosan új üzletágakat fejleszt ki, alkalmazkodik a partnerek által támasztott követelményekhez, kockázatot is vállalva vesz részt a fejlesztések finanszírozásában. A hitelezés mellett a bank bekapcsolódik a bélés külföldi lízingügyietekbe, s közvetít vegyes vállalatok alapításánál. MTESZ-TANÁCSKOZÁS Feladatok a mezőgazdaságban A mezőgazdasági termelés fejlesztésében érintett — az agrár-, az élelmiszer-ipari, az erdészeti, a hidrológiai, a kémiai tudományos egyesületek vezetői és meghívott szakemberek tegnap a MTESZ-székházban a mezőgazdaság előtt álló idei tennivalókat elemezték, s megvitatták, hogy a szakmai szervezetek miként járulhatnak hozzá az ágazat fejlesztésének gyorsításához. A tanácskozáson Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter elmondotta: a mezőgazdasávi termelés, az előirányzat szerint az elmúlt évihez képest 1987-ben 4.5—5,5 százalékkal nő. Ahhoz, hogy megteremjen a tervezett mennyiségű gabona, arra is szükség van, hogy a búja esetleges kifagyása miatt tavaszi árpa, kukorica vetésével pótolják a kieső területeket. Az idén korszerű megoldások alkalmazásával folytatják a nagyüzemi állattelepek rekonstrukciós programját A termelés fokozásában, illetve a minőség javításában nagyobb szerepet kap a tudományos kutatás, valamint annak társadalmi szervezetei, amelyek — egyebek között — a gazdaságilag elmaradott térségekben levő nagyüzemek szakmai előrelépését segíthetik. Az egyesületek támogatásával korszerűsítik például a‘ tsz-ek belső anyagi érdekeltségi rendszerét is. Az agrotechnikai feladatok megoldásáról szólva kiemelte a talajerő-gazdálkodás és a tápanyagpótlás korszerűsítésének, továbbá az új agrotechnikai eljárások bevezetésének szükségességét. A szárazság ellenére — mint mondotta — tavaly számos gazdaságban két-három tonnával több búza termett hektáronként az úgynevezett művelőutas művelés révén. A termelési rendszerekben — így például a KITE- ben és az IKR-ben — eddig mintegy 75—80 ezer hektáron valósították meg a kukorica szuperin- tenziv termesztését. Folytatják a metszést (Folytatás az 1. oldalról.) A szőlőtőkék kedvező évjárat ígéretét hordozzák magukban, a rügyek termékenysége jobb az átlagosnál, tötab a fürtkezdemény is, tehát az eddigiek alapján a bortermelőik jó esztendőre számíthatnak. A gondok csupán azokban a körzetekben jelentkezhetnek, ahol a növények „‘gyengén” indultak a télnek, és ahol a hőmérő higany.szál a jócskán a mínusz 20 Celsius-fok alá süllyedt. A megye nagyüzemeiben, de kiskertjeiben is a nagyobb hidegek elmúltával ezen a héten ismét a metszőollókhoz nyúltak, s folytatták a korábban megkezdett munkát. A házi kertekben és a kistermelőknek tanácsolható, hogy a rügyterhelés megállapítását bízzák az egyszerű, otthon is elvégezhető vizsgálatkor kapott eredményre. A metszés megkezdése előtt vágjanak le néhány hajtást a fáról, illetve vesszőt a szőlőről. Ezután a 24 óráig tartsák fagymentes helyen, majd a rüg veket metsszék át. Ha a kapott metszlap zöld, nedves, akkor nincs baj, azonban, ha fekete, illetve megbámult, akkor ez a rügy megfagyott, életképtelen. A másik egyszerű módszer, igaz, időigényesebb, de jobb képet ad a tőke, a fa állapotáról. Eszerint valamilyen edényben hajtassunk. s a pattanó rügyek számából következtethetünk a növények kondíciójára. A szakemberek tanácsa szerint a mostani szőlőmetszéskor átlagos rügyterhelést kell alkalmazni, ami azt jelenti, hogy négyzetméterenként hagyjanak 8—12 termőrügyet a vesszőkön, a vegetáció megindu'ásakor úgynevezett után- metszéssel a többletterheléstől megszabadítható a tőke. Különleges bánásmódra csupán az aszály- és fagykárosult ültetvényeken lesz szükség, de erről még később kell dönteni. Mivel a tél valószműleg még nem adta ki a dühét,- a kevésbé fagyzugos helyeken célszerű folytatni a megkezdett metszést, míg a mélyebben fekvő részeken érdemes a melegebb napokat várni. Cz. P.
