Petőfi Népe, 1987. január (42. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-21 / 17. szám
iQzdQ/QQpolitikQ j munko y Icljc/ítmcnijch / PETŐF I NÉPE • fc J i987. január 21. A SZŐLŐTERMESZTÉS MÚLTJA ÉS JELENE I. A növény elterjedése a Földön H .. •' 7 v IÍ»|, ■ * -?«%, - A • Vitis Tokayensis — a meg. kövesedett ősszőlő. • A szüret» szeptember szimbóluma — 1356-ban. PÁLYÁZATI FELHÍVÁS Üzemünk, munkahelyünk élete 1987-ben A HNF, a SZOT és a KISZ KB Üzemünk, munkahelyünk 1987-ben címmel krónikaírói pályázatot hirdet. A pályázaton részt vehetnek minden állami, szövetkezeti vagy magán termelő, illetve szolgál, tató tevékenységet folytató üzem, intézmény dolgozói. Pályázni lehet mind a szóban forgó egység egé_ ízére, mind annak valamelyik kisebb részére (üzemrész, (brigád stb.) vonatkozólag, bemutatva, hogy melyek azok a legfontosabb feladatok, megoldásra váró kérdések, amelyekhez 1987-ben az Illető munkahelynek, mint gazdálkodó egységnek alapvető ér. deke fűződik, és mit jelent ezek teljesítése az ott dolgozó emberek számára; melyek legfontosabb érdekeik, melyek a számukra legfontosabb események. A krónikákból ily módon kitűnik, hogy menynyiben esnek egybe, vagy térnek el egymástól a munkahely és a dolgozók érdekei, hogyan élik meg ugyanazt a folyamatot a különböző rétegek — vezetők és beosztottak, munkások és értelmiségiek. A krónikák adjanak képet arról, hogy hogyan sikerült az üzem legfontosabbnak ítélt feladatait teljesíteni, a dolgozók céljait elérni, illetve ha nem sikerült, mi volt annak az oka. Ilyen krónika csak viszonylag sokoldalú együttműködés segítségével alakulhat ki. Egyetlen ember ugyanis nem ismerheti egyformán — legyen az bármilyen beosztásban — az üzemnek, mint gazdálkodó egységnek, s az ott dolgozó embereknek az életét, ezért nem Is tudhatja ezt a két oldalt megfelelően ábrázolni. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy a dolgozók széles körének kell a krónikát megírnia — ez mindenképp csak egy vagy néhány „krónikaíró” embernek a feladata. Célszerű, hogy az erre vállalkozók egyfelől az üzem, a termelő, gazdálkodó egység, másfelől a dolgozók életének fontos helyeiről, mozzanatairól folyamatosan gyűjtsenek tájékoztatást, feltárva, hogy egyik és másik oldalon milyen fontos dolgok hogyan történtek, és azok milyen következményekkel jártak. Kívánatos, hogy a krónlkairó ezeket a „krónikáiról körtől” származó híradásokat eseménynaplóban rögzítse, s azután az év végén ebből válogatva, ezt értékelve írhatja meg egy vagy több ember jól a krónikát. Folyamatos napló nélkül az év végén visszatekintve, általában csak a kiemelkedő nagy eseményekre, ünnepélyes aktusokra lehet emlékezni. márpedig ezek távolról sem teszik ki az élet egészét. Ahol nem az üzemek egészének, hanem csak valamilyen részegység, példfuil bri.gád életének alakulását dolgozzák fel a pólyami jnkák, tűnjék ki azokból, hogy hogyan kapcsolód ik ez a kisebb egység az üzem tevékenységéihez, nnl a szerepe, és hogyan jelennek meg az üzemi f eladatok, problémák az illető kisebb egység dolgozóinak életében. Ilyen esetekben értelemszerűen, nin cs szükség krónikaíró kör szervezésére, mert ezeket rendszerint a brigád egy vagy néhány tagija í rja, akik a kollektíva életót belülről Ismerik. A jó krónikák legfontosabb tulajdonsága, hogy a valóságot híven tükrözik : egyaránt bemutatják az év során elért eredményieke t és a '"'lmerült nehézségeket, gondokat. Megalapozottak, hitelesek, olvasmányosak legyenek — kerüljék a sablonokat, széles kör számára érthető nyelven íródjanak. Azok az üzemek, üzemr észek, brigádok, amelyek a pályázaton részt kívántnak venni, közöljék szándékukat nevezési lapon. A pályamunkák terjedőimé egész üzem, vagy üzemek nagyobb részegység je esetén legfeljebb 50 oldal, brigádok esetében p ledig legfeljebb 20 oldal lehet, s tartalmazniok ke 11 a szóban forgó üzem, illetve üzemrész, brigád pontos megjelölését. Beküldési határidő: 1988. áp)rills 30. Két példányban kell postázni a pályaműnké.kát a Hazafias Népfront megyei szervezetéhez. Éi 'tékelésük és az eredményhirdetés 1988 őszén Írsz. A pályamunkákat k éziratként, zárt anyagként kezeljük, amelyeket bá rmilyen célra a levéltári szabályoknak megfelelően, a forrás megjelölésével lehet felhasználni. Az értékelés és eredményhirdetés után a pályamunkáit egy példánya a SZOT levéltárába kerül. A krónika készíté sének segítésére azok az üzemek, amelyek rész' vételi szándékukat nevezési lapon jelzik, a Haznfias Népfront helyi szerveitől részletes útmutatót; kapnak. Szükség esetén a helyi népfrontszerve? letekben, valamint a Szakszervezetek Megyei Tárnicsán keresztül személyes útmutatást, konzultáció is lehetőséget is kérhetnfek. A pályázat díja.i: Üzemünk élete 1987-ben: két I. díj (egyenként 12 000 forint), ké t II. díj (egyenként 10 000 forint), három III. díj (e gyenként 8000 forint). Brigádunk éle te 1987-ben: két I. díj (egyenként 8000 forint), két II. díj (egyenként 7000 forint), három Hl. díj (egyenként 5000 forint). A szőlő egyik legősibb., növényünk, talán egyidős az emberrel. Az ősszőlő levél lenyomata it, magvait és fás része kövületeit megtaláljuk már földünk harmadkorának kezdetén, a barnaszénképződés korából származó leletek között. így Izlandon és Grön- landon is kerültek elő olyan szőlőleletek, melyek valamelyest a mai szőlőkhöz hasonlítanak. Az özönvíz! tufarétegekben (Dél- Európa, Kaukázus) pedig már a mai bortermő szőlőink kövületeit találjuk meg. Hazánkban a Vitis Tokayensis szőlőilevél-lenyomata e korból származik. A szőlőművelés története a kutatók szerint egyidős az emberiség történetével. Az, hogy mikor került be a szőlő termesztett növényeink sorába, nem bizonyítható. Viszont kétségtelen, hogy időszámításunk előtt 5—6 ezer évnél is korábban Egyiptomiban már művelték a szőlőt. Falfestményeiken, domborműveiken szőlőlugast, szüretet és préselést láthatunk. Egy akkori felirat 8- féle szőlőfajtát nevez meg. Az ■asszírok és a perzsák magasfokú szőlőkultúráját. is számos adat igazolja. A görög szigetekre a föníciaiak hozták magukkal, a görög szárazföldön és Elő-Ázsiában pedig a trákok honosították meg. Hamarosan tovább terjedt, Itália az i. e. V. században már kiváló bortermelő országgá változott. A latin Kolumella i. e. mintegy 2000 évvel megírta a szőlőmetszés szabályait, hivatkozva az elődök évezredes hagyományaira. E szabályok egy része a XIX. századig érvényes volt. Hazánk területén a szőlőművelés régi foglalkozása volt már a magyarok bejövetele előtt az itt élő7 népeknek is. Még a római hódítók megjelenése előtt viszonylag fejlett mezőgazdasági és szőlészeti kultúrát folytattak az itt élő kelták, éppen úgy a dákok is. A rómaiak tovább terjesztették Szerémségtől kezdve Sopronig és a budai hegyekig. A magyarság mégsem itt ismerkedett meg a szőlővel, hanem Ázsiában, már sokkal korábban. Amikor a Kaukázus vidékén élt — amely a kutatók szerint a mai nemes szőlő (Vitis vinifera) történelem előtti őshazájának tekinthető — már szókincsében használta a szőlőfürt, bor, seprő, csiger stb., szavakat. Bizonyított az is, hogy a honfoglaló magyaH atszáz évvel ezelőtt a lengyel cipészek létrehozták önálló oéhülket, amely nem csupán tagjainak érdekeit védte, hanem arra is ügyelt, hogy a cipők, övék, táskák és egyéb bőráruk megfelelő minőségűek .tegyenek. Nem volt könnyű megszerezni a mesterlevelet és Jóllehet a 'lengyel kisipar szervezete a második világháború után megváltozott, a hagyományok megmaradtak. Jelenleg a fennálló 325 ezer önálló kisipari műhely közül úgyszólván mindegyik valamilyen 'szövetkezet tagja. A szövetkezeti (tagság a kisiparosaknak biztosítja a hiteltámogatást és az adókedvezményeket, s ami a légion tasatolb: az anyagellátást, bár ez utóbbi még ■sok kívánnivalót hagy maga után. A szövetkezet vállalja a termékek forgalmazását is. Továbbra is fennmaradtak azonban a „céhek”, amelyek feladata 'hasonló az évszázadokkal ezelőttihez; védik tagjaik érdekeit és örködnek a termékek kifogástalan minősége felett. Minden vajdaságban vagy körzetben vanSeregszemle Poznanban A lengyel kisipar rendkívül eleven, állandó fejlődési tendenciát mutat, s ami a legfontosabb: korszerű. Ezt bizonyította a legutóbbi „Kooperáció ’86” elnevezésű vásár, amelyet Poznanban rendeztek. A póznán i vásáron számos hazai és külföldi cég szerepeit, s a lengyel kisipar sok új technológiát, termékeit és berendezést mutatott be. Nagy érdeklődést keltett például az öndermedő födéiimzigcitolő habot előállttó Kiryla-Flo nevű berendezés, amely a Varsó környéki Ur- sus kisiparosainak találmánya. rok új hazájukban — a mai Magyarország területén, így itt, a Duna-Tisza közén is — szőlő-, és gyümölcsöskerteket találtak. A XI. században alig volt Magyarországon olyan vidék, ahol ne gyakorolták!volna a szőlő- és bortermelést. A honfoglaló ősök magukkal hozták a szőlőtermesztés és a bor ismeretét, és így könnyen fejleszthették tovább a Buna—Tisza közén élt elődök szőlő- és borkultúráját. Igaz ugyan, hogy ekkor csak a települések közelében lévő gyümölcsöskertekben termelték a szőlőt, és elsősorban étkezési célokra. A szőlőtermesztés már ekkor külön szakma volt. A rómaiak is vinitor névvel illették az ehhez értőket, és az Árpád-iházi szőlőműveseinket a régi okmányok Vinitoris Regi! néven emlegetik. Ezek utódai a szőlőművelésben dolgozó vincellérek voltak, akik nemzedékről nemzedékre átadva hagyták ránk a szőlő szerete- tét és a művelés gyakorlatát. Pfenning Gyula (Folytatjuk) elektrotechnikai és elektronikád ipar számára készülő komponensek, egységek és késztermékek. Építési szolgáltatás Számos épületasztalos, festő, tetőfedő, stukkózó és padlóburkoló végzett kiváló munkát a különböző lengyel műemlékek helyreállítása során. A háború alatt megrongált paloták és régi épületek a lengyel kisiparosok munkájának köszönhetően nyerték vissza régi fényüket. Ennek a munkának megkoronázása volt a varsói királyi vár újjáépítse, amely a maga egészében a, lengyel kisipar lehetőségeinek legékesebb bizonyítéka. Érthető, hogy a lengyel szakembereket a világ sok városába meghívják a műemlékek restaurálásához. Ez úgyszólván a lengyel kisiparosok export-szakágává vált. Növekvő export A háború utáni időszakban a lengyel kisiparosok rendkívül szép ezüst és borostyáin ékszerei a legkelendőbb c''tokok közé kerültek. Jelenleg ugyanebbe a csoportba tartoznak a különböző lovaglófelszerelések, a régi fegyverek, érmék, lámpák és bútorok. A lengyel kisiparos az energia, leleményesség, kezdeményezés meatestesü'ése. Minthogy Lengyelországban Is a. magánszektorhoz tartoznak, maszekoknak nevezik őket. Egyre többen szeretnének salát, műhelyben dolgozni, ezért a Központi Kisiparos Szövetség idén tantort kongresszusa határira tot hozott arról, hogy 1990-'g több tízezer új kVioaros- műhelv jétest'lMön, s exportjuk a lelenlegtrdk a kétszeresére emel- kedlék. A sokhasznú istállótrágya Az istállótrágyát és általában a szerves trágyákat az egyre fokozódó műtrágyahasználás mellett sem nélkülözheti a mezőgazdaság. A talajtulajdonságokra ugyanis rendkívül kedvező hatással van. Száz kiló jó istállótrágyával 15—25 kiló súlyú élő baktérium- és gombatömeg kerülhet a földbe. A mikroorganizmusok tevékenységének eredményeként már rövid idő alatt is meglepően nagy mennyiségű humusz, szén-dioxid, ammónia és nitrát, valamint még sok más hasonló hasznos anyag képződésére lehet számítani, ami felülmúlja minden egyéb, talajt alakító emberi tevékenység hatását. A rendszeres istállótrágyázás annál jótékonyabb hatású, minél szélsőségesebbek a talajadottságok. Legalább ennyire fontos az, hogy az istállótrágyában megtalálható minden elem, amely szükséges az egészséges növényállomány kifejlődéséhez. A trágyával magnézium, kalcium és sok mikroelem kerül vissza a talajba. A földbe jutva fontos szabályozó hatást kifejtő hormonok, vitaminok sem hiányoznak belőle. Napjainkra angol ku tatók már előállította« szagtalan istállótrágyát is. Elsősorban környezet- védelmi célból konstri lálták meg a képen látható í szeparátort, amely csökkenti a mi jntoaköltsé- geket, és javítja az an yagfelhasz- nálást. A trágyát egy forgó, perforált dob fölé szeri jlt garatba töltik. A folyadék a dobon keresztül egy gyűjtővál yúba folyik, a szilárd részeket pedig forgás közben két nagy, pneumatikus görgő összepréseli, és eltávolítja a maradék folyadékot. Mind a folyékony, mind a szilárd rész értékes szerves trágya. A szilárd rész hagyományos berendezéssel teríthető, és nincs kellemetlen szaga. A folyékony öntözőrendszeren keresztül adagolható a földekre. Korszerű gépek a mezőgazdaságnak Az agrárágazat jövedelme, zőségének, versenyképességének javításában meghatározó szerepe van a műszaki fejlesztésnek — hangoztatta Papócsi László mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes tegnap Gödöllőn, a mezőgazdaság gépesítésének, technológiai fejlesztésének feladataival foglalkozó kétnapos tudományos tanácskozás megnyitóján. A mező. gazdaságban használt gépek, berendezések, járművek együttes értéke az 1980. évi 110 milliárd- ról 137 milliárd forintra növekedett. A továbbiakban különösen fontos, hogy meggyorsítsuk a mikrobiológiai, a biokémiai és a biotechnológiai kutatások eredményeinek gyakorlati alkalmazását. A mezőgazdaságra az a feladat vár, hogy az ezredfordulóig mintegy 40—50 százalékkal növelje a termelését. Ennek eléréséhez feltétlenül szükség van a melioráció. a trágyázás, az öntözés és a tala (művelés technológiájának. eszközeinek, technológiai ren dózerei n ek korszerűsítésére. Mindez, mondotta végül, elképzel he tét len a tudomány i:, kutatók és a gyakorlati szakemberek széles körű összefogásé nélkül, LENGYEL KISIPAR Több tízezer új műhely Hagyományos céhek — korszerű ellátás saját műhelyt alapítani. Hasonló a helyzet ma is. A kisiparban foglalkoztatott több mint 700 ezer embernek alapos iskolát kell kijárni ahhoz, hogy elnyerje a szakma gyakorlásának jogát. nak kisipari kamarák, amelyek az Iparosok érdekeit képviselik a helyi hatóságiaknál, valamint széles körű szociális 'és szakoktatási tevékenységet folytatnak. A kamarák saját orvosi rendelőket tartanak fenn, finanszírozzák a kisipairos-üdülőotthonokat, a gyermekűd ültetésit, a különböző rendezvényeket. Ez is a kisiparos- hagyományok közé tartozik. Hasonlóképpen, mint az előadótermekkel és éttermekkel rendelkező kisiparos-otthonok, amelyek — kivált a kisvárosokban — a kulturális élet számottevő központjai. A kisipamosszervezat legfelsőbb szerve a Központi Kisiparos Szövetség, amely a felsőbb fórumokon reprezentálja a lengyel kisipart. A lengyel kisipar tevékenysége felöleli a termelés és a szolgáltatás csaknem valamennyi területét. Ezt igazolta a kisiparosok külkereskedelmi közvetítőjével, a Remex Export-Import Társaság, nak a 'kereskedelmi ajánlata is. Az említett vásáron a kisiparosok egyebek között olyan termelési szolgáltatásokat ajánlottak, mint fém alkatrészek és alegységek előállítása, műanyag, guml- és más anyagból készült termékek különböző Iparágak számára, gépjárműipari alkatrészek, az ÖSZTÖNZŐ BÉREK Harminc százalékkal több kerülhet a munkások pénztárcájába az idén az Elzett Soproni Zár- és Vasalatgyárábi in. A többletjövedelem teltétele, hogy a dolgozók a termékek szigorú n íinőségi követelményeit megtartják. Ezzel, és további munkaszervezéss el, a tartalékok további feltárásával ebben az évben mintegy százmlll ,16 forintos termclésiér- ték-növekedést várnak. A soproni gyárban zá rakat, ajtó- és abtakva- salatokat készítenek, segítségükkel tetemes m ennyiségü fűtési energia takarítható meg. A hazai piaci igények teljes kielégítése mellett a ke. rés ott termékekből exportra Is szállít a sopr ont Elzett-gyár. (Kópünv kön: Z&rőaUkstríassít (jnlvanizálácr.)