Petőfi Népe, 1987. január (42. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-21 / 17. szám

1981. Január 21. • PETŐFI NÉPE • S NEM CSODAMÓDSZER Az akupunktúra lehetőségei A tűszúrásos gyógymód alkal- 'mazása több ezer évre tekint visz- ■sza: kínai régészeti leletek között az időszámításunk előtti 1000. év környékéről származó akupunk­túrás tűket is találtak. Ugyancsak a kínaiak a negyedik évszázadig minden alapvető összefüggést le­írtak erről a gyógymódról. Mind Európában, mind Észak- Amerikában a második világhá­borút követően kezdett — igen gyorsan — elterjedni az akupunk­túra. Előbb Franciaországban, majd az Egyesült Államokban, az NSZK-ban és Ausztriában vált egyre népszerűbbé. Egymást ér­ték a különböző hangvételű aku- punktúrás könyvek. Különöskép­pen a nyugatnémet szerzők igye­keztek a „helyére” tenni ezt az eljárást. Ennek ellenére a termé­szettudományos alapokon álló nyugati medicina sehol sem is­merte el azzal az akupunktúrát, hogy egyetemi tanszéket kapott volna bárhol is. Ezzel szemben a klasszikus kínai akupunktúra át­vételére, tanítására külön iskolák alakultak Franciaországban, az NSZK-ban és különösképpen az Egyesült Államokban. Az idült, visszatérő izom- és az ízületi fáj­dalmak, a baleseti sérülések utó­kezelésére sokfelé használják a tűszúrásos módszert. Az utóbbi években egyre növek­szik az érdeklődés a népi tapasz­talatokon alapuló különböző gyógymódok iránt hazánkban is. Hivatalossá vált a gyógynövények, a természetes alapanyagok fel- használása. gondoljunk csak pél­dául a méhészeti termékekre. Az ( akupunktúra és a hozzá kapcso­lódó gyógymódok is az érdeklő­dés előterébe kerültek. Jó néhány orvosunk külföldi tanulmány­úton ismerkedett meg ezzel a módszerrel, és a beszerzett iroda­lom alapján tanulmányozta, gya­korolta az eljárást. Tavaly az alkoholizmus gyógyí­tása volt a témája Budapesten annak a nemzetközi konferenciá­nak, amelyen egy New York-1 orvos tartott előadást az alkoho­lizmus és ä kábítószer-függőség akupunktúrás gyógyításáról. A hatásmechanizmussal kapcsolat­ban kifejtette, hogy ez az egész testre kiterjedő, rendkívül össze­tett hatás nem olyan, mint a gyógyszerekkel történő beavat­kozás. Az akupunktúra erősíti a testet, befolyásolja a szervezet hor­monális működését, biokémiai fo­lyamatait, segíti az alkohol miatt károsodott máj és vese működé­sét is. Teljesen áthangolja az ideg­rendszert, csökkenti a betegben lévő feszültséget, enyhíti az ál­matlanságot, és ami a legfonto­sabb: csökkenti az alkohol utáni vágyat. A későbbiekben a keze­lést kiegészítik egyéni pszichote­rápiával és családgondozással. Módszerüket egyébként Magyar- országon is tanították, tanfolya­mot tartottak Nagyfán, ahol az­óta is alkalmazzák ezt az eljárást. Az amerikai orvos lehetőséget lát arra, hogy nemcsak itt, hanem más hazai intézményekben is be­vezessék az akupunktúrás keze­lést az alkoholisták gyógyítására. De elsősorban az oktatást kelle­ne megszervezni. Azt azonban so­hasem szabad elfelejteni, hogy az akupunktúra nem pótolja és nem teszi feleslegessé a szükséges va­lódi orvosi beavatkozásokat. A jövőben hazánkban is egyre nagyobb teret kap ez a gyógyel- járás. Az Egészségügyi Miniszté­rium elismerte és szabályozza is az orvostovábbképzés keretében: „Az akupunktúrás kezelést csak annak szabad engedélyezni, aki e téren hivatalosan igazolt kép­zést kapott. Ilyen képzésben va­ló részvételre mód van, önköltsé­ges alapon az OTKI Reumatoló­giai és Fizikoterápiás Tanszékén 1987. április 0—10. között. A ke­zelés gyakorlati alkalmazására il­letékes orvosnak a bemutatott igazolás alapján a munkahelyi ve­zető adhat engedélyt.” Tény, hogy az orvostudomány ma még nem képes meggyógyí­tani valamennyi betegséget, ezért sokan az akupunktúrában vélik megtalálni a minden bajra meg­oldást nyújtó eljárást. Nagy fe­lelősséget jelent, hogy az aku­punktúrás kezelés közben (miatt) ne késsen a valóban hatásos or­vosi beavatkozás. Joggal merül fel a betegek kö­rében az a kérdés, hogy mi az igazság? Egyrészt az akupunktú­rát évezredeken át használták és használják ma is számos ország­ban. feltehetően sikerrel. Ha nem így lenne, nem alkalmaznák. Más­részt egyes országokban, illetve gyógyintézetekben a legteljesebb elutasításban részesül a módszer. A tűszúrásos eljárás alkalma­zását két területen hasznosítják: bizonyos megbetegedések gyógyí­tására, valamint fájdalom csilla­pítására, beleértve a műtéti ér­zéstelenítést is. Az orvosok meg­felelő előképzés, felkészítés és szakmai elbírálás alapján kaphat­nak engedélyt alkalmazására. Le­hetővé válik, hogy nálunk is „hi­vatalos” elismerést kapjon az akupunktúra gyógyító, de elsősor­ban fájdalomcsillapító hatása miatt. Nem csodamódszerről van szó. hanem egy olyan eljárásról, amely bizonyos fájdalmak esetében, bi­zonyos betegségeknél eredménye­sen alkalmazható. Ezért nagyon lényeges, hogy kizárólag a java­solt területeken hasznosítsák. Dr. Losoncz Mihály c. egyetemi docens • A városiaso­dás irányában fejlődő Hajdú- Bihar megyei nagyközség­ben — Balmaz­újvároson — a felújítás után ismét régi épü­letében dolgo­zik a helyi ta. nács apparátu­sa. A szecesz- sziós stílusban épült tanács­házát csaknem kétéves mun­kával újították fel. ORSZÁGOS MOZGALMAKAT BONTAKOZTATOTT KI Nyolcvan éve született Lakatos Vince Ment-e a világ a filmek ál­lal előbbre? A kérdés túl általánoa, de a válasz egyértelmű:, termé­szetesen. Még nyilvánvalóbb és érzék­letesebb a képlet bizonyos al­kotói életművek vizsgálatá­nál. A nyolcvan, esztendeje szü­letett Lakatos Vince nélkül — például — sokan másként él­nének homoki kishazánkban. Mikelakán. született, Sze­geden jogot hallgatott, majd 1933-tól különböző alföldi lapokat szerkesztett. Kiskunhalast második szü­lőhelyének érezte. Ezen a tá­jon vált mindhalálig serkentő élménnyé a homokot kertté szelídítő, az .ártó szelekkel és fonnyasztó aszályokkal csak- azértis viaskodó parasztok sor­sa, küzdelme. Szüleitől örökölte hallatlan munkabírását? Feltehetően génjei is szüntelen munkára késztették, de még valószínűbb, hogy lelkiismerete parancsé, ra igyekezett segíteni a nehéz életűeket. Baj pedig volt a ré­gi világban milliónyi. Ezen a vad vidéken emberek ezrei tengődtek jégveréses vagy eső nélküli években kenyéren és krumplin hónapszámra. Néz­hette a szomorú állapotokat tétlenül a társadalom gondjai­ra oly érzékeny, minden embert tisztelő író, újságíró, mint a Halasi Hírlapot, a Ha­lasi Újságot szerkesztő Laka­tos Vince? A második világháború után cserélte fel filmkamerá- val az írógépet. Tucatnyi ok­tatófilmmel segítette a föld­höz ju,Hatottakat, az új ter­melési körülmények között dolgozókat. Ismeretterjesztő filmjeiből is sugárzott me­leg embersége, .tájszeretete. Kevesen forgattak olyan hite. les képsorokat a szélkergette homokról, a bogárhátú ta­nyákról, a nagyüzemi sző­lő. és gyümölcs!igeiekkel át­formált Kiskunságról, mint a munkásságáért érdemes művészi címmel méltán kitün­tetett Lakatos Vince. A számára oly kedves Váci Mihályhoz hasonlóan, ő sem tartotta elégségesnek a két­keziek anyag) gyarapodását. Jussuk van az élet, a kultú­ra nagy gyönyörűségeihez, értékeihez: ezt a felfogását tükrözik a hatvanas—hetve­nes években készített film­jei. A szükséges megújulás hirdetője értő szeretettel óv­ta a századok során teremtő­dött népművészeti értéke­ket. Példát mutatott: miként ■kell .megörökíteni, a jövendő­nek átmenteni a nép minden­napi életének jellegzetessé­geit. Előfordult, hogy egy nép­rajzi filmszemlén ötször szo­rított vele kezet a néprajztu. dós zsűrielnök, mert valameny- nyi meghirdetett kategóriá­ban ő alkotta a legértékeseb­bet. Tőle tudom, hogy a hato­diknak, a közönségdíjnak ör­vendezett leginkább. Orszá­gos mozgalmat bontakozta­tott ki a nagy országgyarapo­dásban tanyán f ele j tudott idősek sokszor fájdalmas küsz­ködéseit balladái erővel be. mutató filmsorozata, a Naple­mente. Egy rövid tisztelgő megem­lékezésen .meg sem kísérelhe­tő munkásságának akár váz­latos ismertetése sem. Csak­nem kétszázötven filmet rendezett vagy fényképezett (gyakran egyszemélyben volt rendező és operatőr), feltérké­pezte az országot, a Viharsa­roktól a Bükk hegységig, hír­mondóként tudósított a szá­mára oly kedves magyar nép­ről. Ha kellett, keményen fi­gyelmeztetett tör’enelmi fe­lelőségünkre. (A mohácsi ti­tok, a nyolcrészes Mementó), ha szükségesnék látta, a jö­vendő nemzedékek érdeké­ben riasztotta a közvéleményt, az illetékeseket (Virrasztók). 1979-ben, röviddel halála előtt jelent meg Mécsvilágnál című kötete. A puszták áldo­zatos prófétáit, a tanyai tani- tókat örökítette meg — feles­leges is mondani — együttér­ző szeretettel, ihletettem Ebben írta a Bács-Kiskun megye művészeti díjával ki­tüntetett szerző: „A mécsvi- lágnáí virrasztó .tanyai prófé­ták’ nádtetős, sötét odújaitól hosszú, keserves és fárasztó út vezetett a villanyfényes, audiovizuális oktatásra ter­vezett iskolákig”. l.gy igaz, valóságosan is, meg átvitt értelemben is. Lakatos Vincének, a Laka­tos Vincéknek is köszönhető, hogy idáig emelkedtünk. Heltai Nándor Külkereskedők értekezlete Tegnap a Mogürt székházában munkaértekezletet tartottak a külkereskedelmi tevékenységre jogosult vállalatok vezetői. A megbeszélésen részt vett és fel­szólalt Kapolyi László ipari, Ván- csa Jenő mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter és Berényi Lajos, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese is. Veress Péter külkereskedelmi miniszter elmondotta, hogy a múlt esztendőben a belső és kül­ső gazdasági folyamatok nem se­gítették a külkereskedelem elő­irányzatainak megvalósítását. Ennek ellenére a rubelelszámolá­sú forgalom egyenlege a terve­zettnek megfelelően alakult. Az import mennyisége — több év után először — növekedett, de a tervezett szint alatt maradt. Így a kivitel sem bővülhetett a vál­lalati törekvéseknek megfelelően. A konvertibilis forgalom — a tervezett aktívum helyett — pasz- szív egyenleggel zárt. Az export nem haladta meg az előző évi szintet, s így elmaradt a terve­zettől. Az import növekedése vi­szont meghaladta a tervben elő­irányzottat. Továbbra is alap­vető probléma, hogy lassú a ter­melési struktúra korszerűsítése, a közgazdasági környezet pedig csak részben kényszeríti ki az export növelését. A külső feltételek várhatóan 1987-ben sem javulnak. Ezért a tervet csak összehangolt erőfe­szítésekkel lehet teljesíteni — hangsúlyozta a külkereskedelmi miniszter. A külkereskedelemmel foglal­kozóknak a korábbinál hatéko­nyabban kell közvetíteniük a termelőkhöz a külpiacok műszaki minőségi igényeit és követelmé­nyeit. Lényeges, hogy segítsék az importtermékekkel való takaré­kosabb, céltudatosabb gazdálko­dást. Mivel egyes fejlődő orszá­gok — amelyek fontos piacai a magyar külkereskedelemnek — fizetési helyzete romlott, elsősor-r ban a fejlett tőkés országokban kell tovább bővíteni az eladáso­kat. Az eddiginél eredménye­sebben szükséges hasznosítani az együttműködés bővítésének olyan korszerű formáit, mint az új vegyes vállalatok létrehozása, a működő tőke bevonása. A TAVALYIVAL AZONOS FORGALOM VÁRHATÓ Tartós fogyasztási cikkek kínálata A TÁRGYALÓTEREMBŐL: Gyilkossági kísérletért — hét év fegyház A belkereskedelem az idén. fo­lyó áron 6,7 százalékos, összeha­sonlítható árakon pedig a tava­lyival azonos forgalommal szá­mol. Ezen belül — akárcsak az elmúlt esztendőben — várhatóan az iparciklkforgalom növek­szik nagyobb mértékben az át­lagosnál. A kereskedelem a lakosság á ruel látását h í ra d ás t echn ikai eszközökből, háztartási gépeik­ből az idén is döntően a hazai Iparra alapozza. A forgalomba kerülő gyártmányok mintegy Ö5 százalékát állítják elő a bel­földi termelők, s 15 százalékuk származik majd importból. Fekete-fehér asztali televí. ziókészülékekből a belkereske­delem igénye az idén a számítá­sok szerint 150 ezer, ám az Orion mindössze 50 ezer készülék szál­lítására vállalkozik, s a Video­tonnal csak most folynak a bel­kereskedelmi tárgyalások. A hiányzó mennyiséget a kereske­delem megpróbálja importtal pótolni, ám feltétlenül szükség lenne több hazai készülékre is. Színes televíziókból 300—320 ez­ret szándékoznak eladni, s az ed­digi megállapodások alapján mind az olcsóbb, mind az igé­nyesebb típusokból lesz is ele­gendő. Különféle rádiókészülé­kekből a tavalyihoz hasonló mennyiség áll a vásárlók ren­delkezésére. Videomagnókból a hazai ipar anyagiak híján nem tud annyit összeszerelni, mint amennyire szükség lenne, így a belkereskedelmi forgalomba ke­rülő készülékek elsősorban áru­cseréből származnak. Ezekből az idén mintegy 20—30 ezer jut az üzletekbe. Hűtőszekrényből az év folya­mán 270 ezret hoz forgalomba a kereskedelem, ez mennyiségi­leg elégnek ígérkezik, összetéte­le azonban továbbra sem kielégí. tő, különösen a hazai típusokból '.esz kevesebb a kívántnál. A szo­cialista i mp or tkés zülékek vá­lasztéka viszont bőséges. Meny- nyiségben elegendő lesz a fa­gyasztószekrény is. Hazai és import automata mo­sógépekből 130 ezer kerül majd az üzletekbe, mintegy 30 ezerrel kevesebb, mint amennyire szük­ség lenne. Hagyományos és fél­automata mosógépekből, vala­mint centrifugákból azonban minden igényt ki tudnak elégí­teni. Villanybojlerekből szin­tén van és lesz is elegendő, bár az olcsóbb — s egyben korsze­rűtlenebb — horganyzott tartá- lyú típusokból az idén is keve­sebb kerül forgalomba, mint amennyire igény lenne. A főző_ és fűtőkészülékekből össze.sségében elegendőnek ígér­kezik a választék. Gáztűhelyek- ből 6 százalékkal nagyobb, vil­lanytűzhelyekből a tavalyival azo­nos mennyiséget kínál a belke- reskedel em. Vd 11a nytká lyháfcb ól 12 százalékkal lesz több, mint tavaly. Az iparcikk-kereskedelem mind nagyobb hangsúlyt fektet a mi­nőségre. A Bel keresik ed el,mi Mi­nisztérium szorgalmazza, hogy a vállalatok a szerződésekben egy­értelműen határozzák meg a szabványok és minták alapján a termékek minőségét, s minden­kor érvényesítsék igényeiket. Tavaly márciusban történt ba­jai bűnügy végére tett pontot nemrégiben a Legfelsőbb Bíróság, helybenhagyva az első fokon el­járt Bács-Kiskun Megyei Bíró­ság ítéletét: Sétáló István bű­nös előre kitervelten, aljas indok­ból elkövetett emberölés kísérle­tében, ezért bét évet fegyházban kell töltenie és bét évre eltiltják a közügyektől iis. (A vádlott) Sétáló István az idén .lesz 43 éves (Baja, Varga u. 93. szám alatti lakos) és mindeddig bün­tetlen előéletű volt. Férfifod­rásznak tanult, nős, nagykorú gyermeke van. Anyagi helyzete rendezett, erről tanúskodik a csa­ládi ház, a 300 négyszögöles kert, a személygépkocsi. Sétáló kilenc évig dolgozott ta­nult szakmájában, majd segéd­munkásnak állt a Bácsbokodi Ta­karmánykeverő Üzembe — ez még 1971-ben történt. Másfélévet töltött itt, ám ekkor — bűncse­lekmény elkövetése miatt — el­bocsátották. Ezután egy ideig még Bácsbokodon dolgozott, ám 1975- ben családjával Bajára költözött és az Épületasztalos és Faipari Vállalatnál helyezkedett el beta­nított munkásként. Tíz év alatt semmilyen kifogás nem merült föl ellene, fizetése ugyanúgy ala­kult, mint kollégáié — elérte a havi 6000 forintot — és tavaly senki sem emelt kifogást az el­len, hogy fölterjesszék a Kiváló Dolgozó kitüntetésre. Sétálón múlt, hogy ehelyett fegyházbüntetést kapott... (Mi is történt?) 1986. március 11. E keddi na­pon Sétáló délutáni műszakos, háromnegyed kettőkor kell mun­kába állnia. Ám erre nem képes: délelőtt bort iszik, s ez látszik is rajta. Balázs József művezető és Fridrioh János üzemvezető ezért megszondáztatja (az eredmény: 0,4—0,6 ezrelék közötti alkoholos befolyásoltság), majd Fridrich közli: szó sem lehet arról, hogy felvegye a munkát. Sétáló kikéri magának az üzemvezető döntését. Közli: ak­kor inkább fölmond. Fridrich próbálná megnyugtatni a részeg férfit: majd megbeszélik másnap a dolgokat, ám abban biztos le­het, hogy a Kiváló Dolgozó ki­tüntetés elúszott. Sétáló hazamegy. Újból iszik — majd telkére megy, káposztát akar hozni állatainak: visz magával egy műanyag zsákot és egy 17 centis pengéjű konyhakést. Há­rom körül ér haza, megint legu­rít egy nagy pohár bort — és egy­re sérelmesebbnek érzi a történ­teket. Még hogy őt megszondáz­tatták? Hazaküldtékl? De még hogy a kitüntetését is visszavon­ták?? Csak azért, mert ivott egy keveset??? Ez azért több az elég­nél — így gondolkodik. És úgy: bosszút áll. „Megvárom Frid- richet a gyárnál. És megölöm” — ölt testet a terv. A férfi visszamegy a gyár elé, ám nem tudja, művezetője bent van-e még, ezért elmegy Frid- riohék lakására. Az igenlő vá­laszra megnyugszik — és megy a portához, várakozni. (Találkozik egy szemben lakó asszonnyal, ne­ki is elmondja tervét: késével megöli a művezetőt. Az asszony próbálja hazaküldeni, és mikor ez nem sikerül, szól a portásnak: Sétáló gyilkossággal fenyegető­zik. Vigyázzanak!) A portás pár perc múlva maga is tudomást szerez a bosszútervről. Sétáló maga közli vele, hogy „elintéz­nivalója van Fridrichhel". A művezetőt értesítik a részeg beosztott kijelentéseiről, ám nem sokat törődik vele, fél 5—három­negyed 5 tájban elindul haza. Munkatársai: Balázs József, Háhn József és Weinhardt János vele mennek; félnek, hogy Sétá­ló beváltja fenyegetését. Fridrich kiér a gyárból, elha­lad Sétáló .mellett, megy hazafe­lé. Sétáló követi, majd el is hagyja. Az Epreskert utca 1. szá­mú ház előtt Sétáló megáll. . — Jani bácsi! Beszédem van magával! Fridrich megáll, szemben Sétá­lóval. — Majd holnap beszélünk. Most menjen szépen haza. Sétáló tesz egy lépést főnöke felé. — Akkor számolunk? — kiált­ja, és már szúr — szúrna — is. Fridrich elkapja a részeg fér­fi csuklóját. Dulakodnak, mind­ketten a földre esnek, Fridrich segítségért kiabál: Weinhardt le­fogja Sétálót, akinek a kezéből Balázs kiveszi a kést, Sétáló nem bír magával: — Úgyis megölöm! — kiabálja. Fridrich fia rendőrért rohan, Sétáló eltűnik. A művezető jobb kezének hüvelykujja — az alap­ízület belső oldalszalaga elsza­kad — a harc közben megsérül, három hét alatt gyógyul meg. Sétálót letartóztatják, nem érzi magát bűnösnek, mindent tagad. (Az ítélet) A tanúk egybehangzó vallomá­sa nem hagy kétséget afelől, hogy Sétáló István valóban meg akar­ta ölni művezetőjét. A Bács-Kis­kun Megyei Bíróság dr., Stefan- csik Rajmund tanácsa így foglal­ta ezt össze: „a vádlott ittas ál­lapotban, emberi élet kioltására alkalmas eszközzel — egy nagy méretű konyhakéssel — á halá­los eredmény bekövetkezését kí­vánva szúrt a sértett mellkasa irányába. Cselekményét tehát egyenes szándékkal követte el”. Hozzáteszi ehhez a Legfelsőbb Bíróság (tanácselnök dr. Bakonyi István): „a vádlott az elkövetési magatartást a maga egészében ki­fejtette, s csak a sértett elhárító közbeavatkozására nem követ­kezett be az eredmény, tehát a kísérlet teljes — befejezett — volt”. A verdikt: Sétáló előre kiter­velten, aljas indokból követte el az emberölési kísérletet, ezért a büntetése hét évi — fegyházban letöltendő — szabadságvesztés (négyötöd részének kitöltése után bocsátható feltételesen szabad­ságra) és hét éves eltiltás a köz­ügyektől is. Az ítélet jogerős. B. J. Megújult tanácsháza

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents