Petőfi Népe, 1987. január (42. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-19 / 15. szám

iQzdQ/ógpolitikQymunko ; IdJc/HmcnycK f PETŐFI NÉPE 1987. január 19. A HÁZTÁJI SERTÉSTARTÁSRÓL Ösztönzőbb árrendszer, piacpolitika A NÉPI ELLENŐRZÉS MÉRLEGÉN Az úthálózattól a munkaidő kihasználásáig Bács-Kiskun megye háztájiban levő sertésállománya 1985- *ben csökkent. A tavalyi árintézkedések hatására ez a folya­mat megállt, s' a legfrissebb adatok a kocalétszám növekedé­sét mutatják. Tehát az idén a hízóállomány gyarapodására számíthatunk. A Duna—Tisza Közi Állatforgalmi és Húsipari Vállalat felmérése alapján az elmúlt .esztendő utolsó negye­idében tevékenységi körzetükben, a háztájikban 61 ezer 500 koca volt. Egy évvel korábban csak 56 ezer 200. • A szapora, jó tulajdonságú fehér sertés megfelelő jövedelmet hoz a nevelőjének, s a feldolgozójának. Az idén életbe lépett ár- és ■szabályozóváltozások hatása te­hát már érezhető. Hiszen, a gaz­dálkodók ismét megtalálják szá­mításukat, mert javul a sertés- tartás jövedelmezősége. Sőt, a "korábbinál jelentősebb árdiffe­rencia — a fehér hússertés nor­mál kategóriájú alapára kilo­grammonként 41,20 forint, az egyéb típusú sertéseké 39,30 fo­rint- — a fogyasztók és az ex­portpiac igényelnek megfelelő­en minőségi változást ígér. A tröszt megszűnése után a megyei áilatforgalml vállalatok önálló kereskedelmi politikát folytatnak, s ezt az elmúlt hetekben Is szer­vezett falugyűléseken Igyekez­tek tudatni az érdekelt kister­melőkkel. Sörös Józseftől, a kis­kunfélegyházi székhelyű Duna— Tisza közi Állatforgalmi és Hús­ipari Vállalat igazgatóhelyette­sétől idei célkitűzéseikről kértünk információt. — Ettől az év 1551 a hízók fel- vásárlási súlykategóriája öt kilo­grammal csökkent. A legmaga­sabb, árat a 95—120 ’ kilogramm súlyú hízókért fizetjük. A súly­levonás mértéke rendelet szerint nem változott. A fehér, húsjelle- gű sertések ára kilogrammonként 70 fillérrel emelkedett, és az ed­dig fizetett kilogrammonkénti 1,20 forint minőségi felárat az alapbérbe beépítjük. A „színes” sertések ára nem változott. Ki­logrammonként két forinttal emelkedett a 170 kilogramm fe­letti leadott állatok alapára is. Fehér, illetve húsjellegűnek szá­mít a KA-HYB, a Hungahib, a Tetj-a-S hibrid és a fehér, vala­mint a durok fajta keresztezése. — Előfordul, hogy a Hungahib tenyésztése során enyhe, elmosó­dott, kismértékű szinezettség tapasztalható. Az ilyen állatokat milyennek minősítik? '" — Az átvételek alkalmával ezt figyelemmel kísérjük és a- minimális, alig észrevehető pig­mentfolt esetén, amennyiben a sertés egyébként „jó húsformát” mutat, fehérnek minősül, tehát magasabb árat kap érte a ter­melő. Ennél a témánál még szól­ni kell a felárakról. Március Sí­éig kilogrammonként „az idő­szaki felár” egy forint, valamint a mennyiségi felár egész évben ugyanekkora. De meg kell emlí­tenem, hogy az utóbbiból, költ­ségei fedezésére az integráló nagyüzem, ennek maximum öt­ven százalékát visszatarthatja. Érdemes élni a lehetőséggel — Továbbra is központi kérdés a vágás utáni minősítés. — A minősítésen való részvé­telt a vállalatok továbbra is biz. tosítják, az viszont megint más kérdés, hogy egy-két hízóért Pestre vagy Zalaegerszegre el­utazni aligha éri meg. A vágás utáni minősítés egyéhként sem­miféle kockázattal nem jár, hi­szen az eddigiekben felsorolt va­lamennyi alap- és felárat az át­vételkor már elszámoljuk. Amennyiben azonban a vágás során a sertésejt a negyedosztá­lyúnál jobb minősítést érnek el, leadójuk külön minőségi felár­ban részesül. Első osztály eseté­ben nettó kilogrammonként ez 5,80 forintot ér, másodosztálynál 3 forintot, harmadosztály eseté­ben pedig 1,20 forintot. Javasol­juk a termelőiknek, ha már át­tértek a fehér sertések hizlalá­sára, a drágább tartástechnoló­giára. akkor használják ki az objektív minősítés lehetőségében rejjő előnyöket, hiszen már a harmadik osztály elérése esetén is minden egyes sertésnél 110— 140 forinttal emelkedik bevéte­lük. Nem mindegy, milyen a hízó az ólban — Korábban is számos.terme­lést, sertéstartást ösztönző intéz­kedést vezettek be. Hogyan ala­kul ez a jövőben? — A kistermelők részére a fel- vásárlási árba nem foglalt to­vábbi olyan ösztönzőket igyek­szünk nyújtani, amelyekkel a jövedelmezőség javulhat. Így a velünk, illetve megbízottunkként működő mezőgazdasági nagy­üzemmel szerződő kistermelők részére továbbra is fenntartjuk vemheskoca- és tenyészkan-ki­helyezési akciónkat, valamint a mesterséges termékenyítés költ. ségelnek átvállalását. Változás viszont, hogy a kihelyezendő ko­cákat 1987-től legalább fele arányban a kistermelőknél ne­veltetjük. Ezzel azt szeretnénk elérni, hogy a hizlalás .alapanya­ga ne csak az előírt minőségi kö­vetelményeknek feleljen meg, hanem a születés után a tartás, a takarmányozás körülményei ha­sonlóak legyenek a fogadó gazda feltételeihez. A vemhes kocák ára Idén hétezer forint. Kamatmen­tes hitel igénybevétele esetén a termelőnek azt kell vállalnia, hogy ezt az OTP-től igényli és a kihelyezett tenyészállat utáni szaporulatot vállalatunk felé ér­tékesíti. Származási lappal ellá­tott tenyészkanokat Is adunk az arra Igényt tartó termelőknek darabonként hatezer forintért. A mesterséges termékenyítés dí­ját a befizetést igazoló csekk- szelvény ellenében az integráló mezőgazdasági nagyüzemen ke­resztül kifizetjük.' Kiszámoltuk, hegy a termeltetési akciókban közvetve nyújtott árak és támo­gatások összege a felvásárlási ár­ral együtt közel van az ideális­nak mondható kilogrammonkénti 45 forinthoz. Korrekt kapcsolat — Hasonló visszatérő jogos pa­naszuk a termelőknek, hogy időn­ként csúszik az átvétel, ami nem kis többletköltséget jelent, s for­rása a jövedelem csökkenésének. — Nagyon fontos kérdés a pon­tosság. Az átvételek ilyenfajta kitolódása általában akkor kö­vetkezik be, ha vállalatunk nem kap pontos információt a szervező mezőgazdasági nagyüzemektől. Ezért a szervezést végző nagy­üzemek nevében is kérjük a ter­melőket a termékértékesítési szerződések legalább féléves szintű megkötésére, valamint arra, hogy a tárgyhónapban le­adásra szánt sertések mennyisé­gét a megelőző hónap első de- kádjában a gazdaság háztáji szervezőjével közöljék. • A vállalat tehát új együttmű­ködési formákat keres. Ezek, ahogy az igazgatóhelyettes sza­vaiból kitűnt, kétoldalú, kölcsö­nös érdekességen alapuló tevé­kenységet irányoznak elő. Ezek­nek a kölcsönös előnyöknek a felszínre hozása azonban szoro­sabb partnerkapcsolatok nélkül aligha képzelhető el. A hizlalás- termelés-értékesítés biztonsága csak így maradihat fenn, vala­mint mindannyiunk érdeke, hogy az oly fontos exportköve­telményeknek megfeleljünk. Czauner Péter Bács-Kiskun megyében a népi ellenőrzési bizottságok 1986-ban käencven tárnái- és célvizsgálatot folytattak le, kétszázhait közérde­kű 'bejelentés és harmincegy ma­gánpanasz intézését fejezték be. A vizsgálatokba 782 népi ellenőrt vontak be, akik 3307 munkana­pot fordítottak a helyzet feltárá­sára. A személyesen megjelenő állampolgároknak pedig 173 eset­ben intézték ügyes-bajos dolgait. A téma:- és célvizsgálatok a legidőszerűbb társadalom- és gaz­daságpolitikai feladatok megoldá­sához kapcsolódtak. Igyekeztek feltárná a helyi erőforrások moz­gósításának lehetőségeit. az anyaggal, az energiával, a mun­kaidővel való gazdálkodás tarta­lékait. Utánanéztek többek kö­zött a népi ellenőrök a kommu­nális szolgáltató vállalatok hét­végi ügyeleti rendszere működé­sének. Tapasztalataik döntően kedvezőek voltak, de kedvezőtlen körülményieket is észleltek, ame­lyek a nem kellő szervezettségre és az ellenőrzés hiányára voltak visszavezethetők. Szinte kivétel nélkül gondot jelentett a hiba­jelzések rögzítésének nem megfe­lelő módja a jelzések továbbítá­sa és a hibaelhárításra vonatko­zó feljegyzések elmaradása. A megkérdezett lakosság mint­egy negyede kifogásolta a hibael­hárító dolgozók „bcrravalóvárá- sát”, a gyakori túlszámlázást. Reklamációra kevesen vállalkoz­tak, ment sokan kiszolgáltatott­nak érezték magukat. A kiskunfélegyházi NEB vizs­gálta a munkaidőalap kihasznált­ságát a helyi ipari üzemekben. Megállapították, azok érték el a legtöbb eredményit, amelyek a legösszetettebben kezelték a fel­adatokat. Ahol nemcsak a jelen­létire ügyeltek, hanem a munka­végzés leghasznosabb feltételeit teremtették meg, például csök­kentették az állásidőt, anyagot, alkatrészt, üzemképes gépet ad­tak folyamatosan. A munkahely­ről 1 idő előtt eltávozókat megkér­dezve igazolhatőnaik találták vi­szont, hogy nem mindegyik tá­voliét „védhető ki-”. Ugyanis az áru- és személyiszolgáltatásck vagy egyéb ügyintézések rendkí- ,vül időigényeseik, amiben az ügy­felek vétlenek. Ezért kevés, ha csak az egyes dolgozók vagy a munkahelyi vezetés szemléletét javítják, h/jnem ügyelni keli. a társadalmi munkamegosztás kü­lönböző pontjai közötti összhang megteremtésére is. Az emberi környezetet, az élet- körülményeket befolyásoló ténye­zők közül vizsgálták a bizottsá­gok a lakosság közérzetét, a te­rület népességmegtartó képessé­gét érintő úthálózati, víz- és csa- itarmaeüátási helyzetet. Megyénk úthálózata továbbra is elmarad az országos átlagtól, még akkor is, ha jelentős összegeket fordí­tanak a korszerűsítésre, Hasonló­ak a gondok a szennyvíz elveze­tésében és tisztításában is. A gazdálkodó szervezetek mun­kájában az ellenőrzések során folyamatosain tapasztalták a vál­tozó körülményekhez való alkal­mazkodási készséget. A feladatok megoldásában a munkahelyi kol­lektívák és a lakosság is kemé­nyen dolgozott de ennek ered­ményessége nemcsak rajtuk mú­lott. Ugyanis a törekvések egy része csak jószándékú akarat ma­radt, mert kellő hozzáértés híján nem járhatott sikérrel. Több esetben kiderült, hogy a vezetés a kollektív érdekek lát­szatát keltve az egyéni törekvé­seket juttatta érvényre. A közér­dekű bejelentések egyre gyakrab­ban és élesebb megfogalmazásban vetették fel a kiugróan magas jövedelmek megszerzését. Tovább nőit a névtelen közérdekű beie- lentések aránya, amely a demok­ratizmus fogyatékosságaira is utal. Sok bejelentés úgy érkezett a NEB-hez. hogy a munkahely vagy más szervek .különböző fo­kozatait már megjárta, ugyanis vagy nem volt mesfelelő az _ in­tézkedés. vagy aligha számított meggyőzőnek az annak alaptalan­ságát bizonyító tájékoztatás. Az 1985-ben létrehozott Bácsal­mási és Kunszentmiklósd. NEB ellenőrző és testületi munkája megerősödött, a rájuk háruló fel­adatokat ellátták. Tiszakéc.skén pedig a városi tanács — társa­dalmi elnökkel az élén — népi ellenőrzési 'bizottságot hozott létre. Tuza Béla A BOLGÁR MURRA Újra felfedezték a bivalyt Az utóbbi évtizedekben; világ­szerte növekedik a bdvalytenyész- tés. Jelenleg 64 országban 130 millió a bivalyok száma. Miért ez a fokozódó éfdeklődés? Közismert, hogy a bivalytej zsírtartalma két, két és félszere­se a tehéntejnek. Fehérebb és sű­rűbb annál, kevesebb a víz. és több a szárazanyag-tartalma, több benne a protein, laktóz (tej, cukor) és a vitamin. A bivalyihús gazdagabb foszforban, és vasi­ban, mint a marhahús. Jobban konzerválható, .tovább megőrzi tápértékét. Mindemellett a bi­valy viszonylag igénytelen állat, jól alkalmazkodik a természeti viszonyokhoz és ellenállóbb a "betegségekkel szemben. Minthogy Agg vonásra ma már nem használják, Bulgáriában tej- és hústermelés céljából tenyész­tik. Hogy teljesítőképességét nö­veljék, elhatározták, hogy a ha­zai fajtákat a közismerten Jól te­jelő indiai Murra-fajitával ke­resztezik. 1962-ben 32 tenyészál­latot Importáltak Indiából. Két év,tized alatt sikerült egy új faj­tát, a bolgár Murra-b.lvalyt elő­áll íitani. A bolgár Murra átlago­san évi kétezer liter 7,5 százalé­kos zsírtartalmú tejelt ad. Ez a 3,6 .százalékos tehéntejhez viszo­nyítva 4000 liternek felel meg. Az „országos csúcsot” a Gabro­vo megyei Javorec tenyészete tartja: a 305 napos tejelési idő­szakban tehenenként 5346 liter tej a hozama. Az új fajta megdöntötte azt a feltevést, hogy a bivalyt nem le­het Iparszerflen tenyészteni. Ma valamennyi bolgár bivalyte’.ep korszerű technikával rendelke­zik, mint például a gépi fejés, a borjúk korábbi elválasztása az anyaállattól, szabadban tartás stb. Kiváló tulajdonságaik miatt külföldön is nagy az érdeklődés a bolgár tenyészállatok iránt. A Szovjetunióban a bolgár Murrát kaukázusi bivalyokkal keresz­tezték. Az eredmény: 30 száza­lékkal nőtt a tehenenként! tej­termelés. Érdeklődnek az Egye­sült Államokból és Venezuelá­ból is. A sikerek a sumeni kísérleti telep munkájának köszönhetők. Itt dolgozták ki a bivalytartás genetikai, tenyésztési, takarmá­nyozási és tartási technológiá­ját. A telep igazgatója, Aleko Aleksziev így 'beszél erről a munkáról: „A genetikai eredmé­nyeket figyelembe véve mester­séges megtermékenyítést alkal­mazunk. A tenyésztési időszak megrövidítésére eredményes kí­sérleteket folytatunk embrióát- ültétéssel Is. Ez .persze még nem általános. Eddig csak egy borjú jött ezzel a módszerrel világra. Most a bolgár mezőgazdasági akadémia szakembereivel, az egyesült államokbeli, ' floridai egyetemmel együttműködésben közös kísérletekbe kezdtünk Sü­niemben. Negyven embriót 28 bivalytehénbe ültettünk át, kö­zülük tizenkettőt két-két embrió­val termékenyítettünk meg. Hogy ez a kísérlet sikerül-e, az per­sze csak ezután . derül ki. Cé­lunk, egy termelékenyebb hlvialy- íajta előállítása is, amelynek át­lagos tejhozama eléri az évi 2500—3000 litert. Ki tudja, egy­szer talán a bivalytej komoly versenytársa lehet a tehéntejnek. És ehhez a mi tudósaink mun­kája is hozzájárulna.” Piámén Stolnov (SZÓFIAPRESSZ — KS) • Bivalytartás szabadban. • Bolgár és amerikai szakemberek embrióit ültetéssel kísérleteznek EGY SZCZECINI KERTÉSZETBEN Biológiai növényvédelem A szczecini Kertészeti Ál­lami Gazdasági Kombinát 4,5 ezer hektáron gazdálkodik, ebből 4,3 ezer hektár a me­zőgazdasági művelés alatt ál­ló terület. Mintegy 26 hektár üveggel fedett, egy üveghá­zak láncolatából álló hatal­mas komplexum, valóságos üvegházváros, amelyben az egymásra merőleges utakon elektromos szállítójárművek közlekednek. A szczecini 26 hektáros, üvegházi kertészet­ben összesen 800 millió zloty értékű virágot és zöldségfé­léket termesztenek. A ter­mesztett virágok és zöldség­félék több mint egyharmadát külföldön értékesítik. — Termékeinket az NDK- ba, Svédországba, Nyugat- Berlinbe és Ausztriába ex­portáljuk — tájékoztat Piotr Ostrowski mérnök, a kombi­nát vezérigazgatója, de jut belőlük a svájci és csehszlo­vákiai üzletekbe is. Elsősor­ban paradicsomot és uborkát, a virágokból pedig — a bet­lehemi csillagnak is nevezett ún. mikulásvirágot, aráliát, fikuszt, páfrányféléket és másokat exportálunk. A szczecini kombinát egyik üvegházában elszaporodtak a növényi kártevők. Ha nem vennék fel ellenük a küzdel­met, a nyár elejére az egész zöldség- és virágültetvényt elpusztítanák. Kiirthatók nö­vényvédő vegyszerekkel is — ez gyors és sikeres mód­szer, de a kártevőket elpusz­tító vegyszerek az emberi egészséget is veszélyeztet­nék. Ha csak egy mód van rá, kerülni kell az alkalma-r zásukat. — A természetben mindig találni olyan kártevőt, amely elpusztítja a másikat, s e közben nem okoz kárt a nö­vényben — magyarázza a biológiai ;növényvédelem egyik szakértője, miközben megmutatja a kártevők által ellepett növényleveleket. — Ezek a fehér pontocskák a paradicsomon és uborkán élősködő Trialeyrodes vaspo- rariorum lárvái. Ezek a feke­te pontocskák pedig az Encar- sia formosa — az előbbi kár­tevő természetes ellensége, és a mi szövetségesünk. Az Encarsia formosa a Trialey­rodes vasporaricyum kárára fejlődik. Egy idő után az En­carsia teljesen felemészti a kártevőt. így védi az ültet­vényt a kártevő pusztításával szemben. Ez az eljárás is bizonyítja, hogy csupán a természet sa­ját erejével, a vegyszerek se­gítsége nélkül is meg lehet védeni a zöldségültetvénye­ket a kártevőktől. A biológiai növényvédelemnek köszön­hetően a termesztett zöldsé­gek sokkal egészségesebbek, és nem keyésbé jól fejlettek. Az sem mellékes, hogy ez a módszer jóval olcsóbb, s az sem, hogy nem kell folyton aggódni a jelentős részben külföldről vásárolt növény­védő szerek hiánya miatt. Rafal Jesswein

Next

/
Thumbnails
Contents