Petőfi Népe, 1987. január (42. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-19 / 15. szám
1981. január 19. • PETŐFI NÉPE • 3 Gazdaságpolitikai munkásgyűlések A gazdasági munka megjavítására az elmúlt év novemberéiben hozott határozatot a Magyar •Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága. Társadalmunk továbbfejlődésének legfontosabb .feltételét és az ehhez kapcsolódó 'kérdéseket a közeli napokban széles körben munkásgyűlése- ken és pártnapokon vitatják meg. Január 20-án, kedden délután 2 órakor Kecskeméten, a Parketta- •gyártó Vállalat munkásgyűlésének előadója Somogyi László építésügyi és városfejlesztési miniszter lesz. Ugyanebben az időpontban, Baján, a Kismotor- és Gépgyárban Herczeg Károly, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a vasasszakszervezet főtitkára lesz a munkásgyűlés előadója. Ugyancsak 20-án, délután 3 órakor Kiskunhalason, a Kőolaj- és Földgázbányászati Vállalat Kiskunsági üzemének vezérigazgatója, Trombitás István, az MSZMP KB tagja tart munkásgyűlést. A KERESKEDELEM ÍGÉRETE Lesz építőanyag Az építőanyag-iparnak nemcsak az a feladata, hogy az egyéni vásárlók igényeinek megfeleljen, ám kétségtelenül ez a legfontosabb, megítélése is jórészt •azon múlik, mit talál a boltokban, áruházakban az építkező. Az elmúlt három év alatt jelentős változás következett be, megszűnt a hiány. Ma már eladatlan készletek is vannak, de csak a verseny szoríthatja kifogástalan minőségre a gyártókat. Ezzel együtt fejlesztéseik azt a célt is •szolgálják, hogy növekedjék a korszerű, hőtakarékos anyagok aránya, és csökkenjen az elavultaké. A tégla- és cserépiparban átfogó rekonstrukció zajlik, 32 gyárban könnyítették a fizikai •munkát, a tataiban például 16 millióról 21-re növekszik az éves cserépgyártó kapacitás. Többet is termelnének Tavaly 15 téglagyárban állították le a termelést, ott, ahol gazdaságtalan volt a gyártás, elavult a technika, és amelynek körzetében ez nem okozott ellátási gongokat. Az idén ezekből a termékekből körülbelül az elmúlt .évinek megfelelő választékot, és mennyiséget kínálnak, bár ha az igények nagyon megnövekednének, a gyártók tudnának többet is termelni. Az égetett cserép termelői más piaci helyzetben vannak: ők nem tudnak annyit gyártani, ami el ne fogyna. Az idén várhatóan 90 millió darabot készítenek, és nem •biztos, hogy ez elegendő lesz. Bátaszéken viszont megteremtik annak feltételét, hogy a tetőrendszer minden kiegészítő elemét is gyárthatják, és olyan kompletten kínálhatják, mint például Veszprémben a betoncserepet. Megújulás előtt áll a cementipar is. A váci gyár teljes korszerűsítése 1987-ben kezdődik el, első üteme 1990-ig tart. Ennek nyomán nemcsak energiamegta- karítási, környezetvédelmi szempontok érvényesülnek, hanem növekszik a kapacitás is. Átmenetileg azonban elkerülhetetlen lesz a termelés csökkenése, de ez nem haladhatja meg a 15—20 százalékot. A hőtechnikai szabvány életbelépése óta minden építkező megtanulta, mi az üveggyapot, és mire való. Ennek a hőszigetelő anyagnak a gyártási feltételei is javulnak. Síküvegből remélhetően zavartalan lesz az ellátás, annak ellenére, hogy Orosházán munkavédelmi okok miatt 1987 márciusáig leállítottak egy berendezést. Ezzel egyidőben az ágazat vezetői intézkedtek, hogy szocialista importtal (NDK, csehszlovák lengyel üveggel) oldják fel az ott kieső termelést, és hogy egy esetleges hiány következtében ne növekedjenek az árak. Előtérben a minőség A falazóanyagok közül szép karriert futott be a tavaly megjelent gázbeton, a Mátra Gázbe- tongyár terméke. A KOSZIG kazincbarcikai gyárában a rekonstrukció után, 1988-ban is készül majd ez a termék. Népszerűségét nemcsak annak köszönheti, hogy valóban korszerű, hanem annak is, hogy könnyebb és gyorsabb vele a munka, mint a hagyományos falazóanyagokkal. A Mátra gázbetongyárban egyelőre győzik a vásárlók „rohamát”. Érthető, hogy amikor az építkezők már nem az egyenetlen ellátás miatt bosszúsak, akkor jobban megnézik, mit kapnak a pénzükért. S ha az építőanyagok döntő többségének minőségével — különösen a korszerű technikával készültekkel — nincs is gond, ezért sokajc építési kedvét vetette vissza az, hogy az eternitpalák és a hullámlemezek között talán soha nem volt annyi hibás, mint az elmúlt évben. A gyártási technológia felülvizsgálata után azonban az idén ez a gond is rendeződik. Végigpillantva az építőanyaggyártók tervein, nincs oka az aggodalomra annak, aki az idén akar építkezni. Az alapvető építőanyagokból lesz elegendő, ha kell, azon az áron is, hogy importárut szerez be a kereskedelem. Szezonár Az áremelkedéstől tartókat is meg lehet nyugtatni: 1987-ben nem kerülnek többe ezek a termékek, mint a múlt évben. Ez azt jelenti, hogy az energiaigényes gyártású téglák, cserepek, a cement ezután is állami ár- kiegészítést kap. Várható viszont egy újdonság, amihez leginkább a zöldség-gyümölcs kereskedelemben szokhattunk hozzá: a szezonár. Ez azt jelenti, hogy az év első és utolsó negyedében, ami nem igazán építési szezon, olcsóbban adnák az építőanyagokat, mint a tavaszi- nyári—őszi csúcsban. Így lehetne megoldani az áremelés elkerülését, és azt a gondot, ami a kész- letterheket nyögő vállalatokat nyomja. Ez a terv meglehetősen szokatlan az építkezési gyakorlatban, de^ nem idegen azoktól, akik előreláthatóan tervezik meg építkezésüket. Szikora Katalin Magyar vállalatok külföldi kiállításokon Januárban és februárban a Hungexpo szervezésében több hazai vállalat mutatja be exportkínálatát külföldi kiállításokon. A nungarocoop január 18-ától 21-éig önálló textilipari és ruházati bemutatóval jelentkezik Dubaiban. Hat magyar termelő vállalat kollekcióit vonultatja fel abban a reményben, hogy sikeres szereplés esetén más Arab- öböl menti országokban is újabb exportlehetőségeket sikerül felkutatni. Az Egyesült Arab Emírségekhez tartozó el-Fudzseiraban először megrendezendő nemzetközi élelmiszeripari kiállításon a Hun- garoseed képviseli a magyar exportőröket. A vállalat elsősorban vető- és étkezési magvakkal vesz részt a január 22—29. között megtartandó kiállításon. A Hun- garoseed — a Seedinvesttel közösen — egy másik mezőgazda- sági kiállításon is megjelenik, melyet a svédországi Malmőben február 5. és 8. között rendeznek meg. A két vállalat vetőmagvakat és különféle facsemete-fajtákat kínál a svéd nagyvárosba látogató üzletembereknek. Az Egyesült Arab Emírségek és Svédország mellett ebben az időszakban az indiai Üj-Delhiben is rendeznek élelmiszeripari kiállítást. Ezen a nemzetközi seregszemlén az ÉLGÉP vesz részt, amelynek a termékeit az indiai piacon már jól ismerik. A vállalat több úgynevezett állványos kismalmot exportált indiai partnereinek. Ezek a berendezések — báT serény teljesítményűek, de működésük igen egyszerű, gyorsan üzembe helyezhetők, — számos helyen nagyban segítették a helyi élelmiszer-ellátási gondok enyhítését. Az ÉLGÉP most konténerekbe szerelt malmokat kíván szállítani az indiai kontinensre. Emellett takarmánykeverő berendezéseket, magtisztító gépeket és egy új konstrukciójú malmot is eladásra kínál a január 25-étől február 3-áig tartó nemzetközi élelmiszeripari kiállításon. EGY KEMÉNY HÉTRŐL - SZÓBAN, KÉPBEN Emberek a gázmezőkön Keddre virradóra mínusz 26 fok! Szánkon, a Kőolaj- és Földgázbányászati Vállalat üzemének munkásai a szabadban úgy érziik, összeragad a szemplillájuk a dermedt éjszakában. Csak annyi időre jönnek be a vezérlőterembe, ameddig kissé felmelegszenek. Rábai Sándor műszakvezető rendben vette át a munkát a nappalosoktól, Csontos Ignácéktól. De mi lesz később? Bírják-e még reggelig .. .71 A Forradalmi szocialista brigád leghidegebb éjszakája ez a gázt fogadó és továbbító állomás eddigi 15 esztendejében. Megerősített létszámmal dolgoznak, ötpercenként fúvatják a vezetékeket, hogy mozogjon bennük a gáz, a víz és a gazolin ne fagyjon meg. A tartályok alatt, néhol henger formájú fémlemezburkolatba engedett sistergő gőz öleli körül — óvja a fagytól — a csőcsatlakozásokat. Ez a pótgőző- lés sokat ér, a gázzal fűtő családok jó energiaellátásáért teszik. Ám ez csak egy az üzemnek a mínusz 26 fokra adott „válaszai” közüli Megfelelve a tél kihívásának, a Rábai-műszak lankadatlan munkával tartja távol január kérlelhetetlen ellenségét, a fagyot, az erősebb !lehűlésre®érzékeny keverőktől, reduk- toroktól és más, fontos szabályozó berendezésektől. Mire megvirrad, tíz helyett 60-szor ellenőrzik a vezetékek folyadék- szintjét. Több mint száz olyan gázfogadó és -elosztó részt vizsgálnak meg, amelyekből ha csak egy is hibás, már nem működik jól a szanki energiaközpont. Reggel fáradtan, egy nehéz éjszaka után indulnak haza a szankiak, azzal a megnyugtató érzéssel: Baja—Pécs és Városföld—Kecskemét irányában, az országos vezetéken, ebben a 12 órában sem szünetelt a gázszolgáltatási Mintha varjak bólogatnának a hóprémes szanki és klskunmajsal határban, le-fől járnak a kútfejek a gázmezők felett. Ütemes mozgásuk az egyetlen életjel az amúgy kihaltnak tűnő vidéken. Ember sehol. Vagy mégsem .? Volek József, a gázüzem dolgozója érkezik. Jászszentlászlón lakik. Kútkezelő. A* a feladata, hogy gépkocsival bejárja a környéket, megnézze a kutak nyomását és hőmérsékletét, s hogy szivárog-e valamelyik közülük. A legtávolabblt Szánktól hét kilométerre találja. Bármilyen rossz az Idő. a kutaklg akármekkora hóban el kelil jutnia. Péntek. Nyugszik a lapát meg a seprű a szanki gázát lomás vezérlőtermi bejáratánál. Fénylik az olvadó hó, mint a porcukormáz. — Pihenünk, ülünk! — tárja szét karját kedélyesen a hét eleji megpróbáltatás után Dékány Sándor termelőmester. Csatát nyertek. A szakállas férfi háromszoros kiváló dolgozó és egy miniszteri kitüntetés tulajdonosa. Huszonhatan tartoznak hozzá a Magyar Népköztársaság Kiváló Brigádja címmel és még tucatnyi elismeréssel kitüntetett, áldozatkész közösségből. Sipos Ernő művezető, Marton Zoltán és Heródek István gázelőkészítő ma is vele dolgozik. Szemük a műszereken és a számítógép képér, nyőjén. Készen állnak, hogy a szükséges módosításokat — a kapott információk alapján — az automatikai rendszer segít- . ségével elvégezzék. A legnagyobb hidegben Is zokszó nélkül teszik a dolgukat. A termélőmester egyik reggel 0-tól másnap reggel 4 óráig ki sem mozdult az állomásról, annyira el volt foglalva. Tóth D. István meg az Ide négy kilométerre lévő Bodog- lárról gyalog Indult el, hogy műszakkez- I désre, pontosan beérjen. A szanki üzem munkásai azt mondják: ,.Nekünk ez a szezonidőszak, Január és február. Kétszeresére emelkedik a fogyasztás. Ilyenkor várják tőlünk a legtöbb gázt. Az élet ezekben a napokban sem állhat meg. A gyárakban dolgozni és a lakásokban fűteni kell. Nekünk is vannak gyerekeink. Mi sem akarunk otthon fagyoskod- ni...” Ezért inkább dacolnak a hideggel. Dolgoznak és helytállnak a gázmezőkön. Kohl Antal • Hóból, jég. bői ásóval, lapáttal, csákánnyal kellett kiszabadítani az alapanyag, raktárból a vasidomokat ahhoz, hogy dolgozni tudjanak a Fémmunkás kecskeméti gyárában. (Balra) • Ki kit támaszt? • Üttalan úton a Démász szerelői Szabadszállás határában hibaelhárításra igyekeznek. • Sokan és megfeszített erővel dolgoztak azért, hogy munkahelyünkre vagy hazajuthassunk. • A nagy hidegben előfordult, hogy a kézi hómaró is elromlott. I • Nem mindennapi akadályokkal küzdött, de nem szünetelt a szc- m átszállítás. Tej és tejtermék Félegyházáról A kiskunfélegyházi tejüzem ellátási körzetében 65 ezren élnek, ezért is igyekeztek mindent megtenni annak érdekében, hogy az elmúlt hideg napokon eleget tegyenek kötelezettségeiknek. Felvásárlásuk —, amelyben segítségükre sietett két honvédségi gépkocsi — 60—70 százalékos volt. Az ellátáshoz szükséges hiányzó mennyiséget hétfőn Kecskemétről, a többi napokon Szegedről, Illetve Kistelekről szerezték be. A 2,8 százalékos tejen, kakaóin é» tejfölön kívül csokoládés és karamellás tejet, valamint háromféle joghurtot is gyártottak. A helyi igényeken túl Bács-Kiskum és Gsongrád megye teljes ellátását biztosítani tudták. Ezenkívül rendszeresen szállítottak Dabasra, Gyöngyösre és Pásztóra. Csupán Cegléd^ Veszprém és Kaposvár felé maradt el a teljesítésük. így a hét első négy napján csak 80 százalékos volt a termelésűik, A kiszállításokban szintén segítettek a honvédségi kocsik.
