Petőfi Népe, 1986. december (41. évfolyam, 282-307. szám)
1986-12-13 / 293. szám
gazdaságpolitika ÉVZÁRÁSRA KÉSZÜLVE 0 Nagy segítség az öntözés lehetősége. Jövőt alapozó változások Dunaegyházán A múlt évet kimagasló eredménnyel zárta a Dunaegyházi Haladás Termelő- szövetkezet. Az idén várhatóan ismét tisztességes nyereségét mutat majd a mérleg. A két évzárás között eltelt idő azonban az egyik „legkeményebb” korszak volt a gazdaság eletében. Szabados Lajos elnök és Katona József fő- agronómus segítségével tekintünk visz- sza az 1986-os esztendő eseményeire. — Tavasszal háromszor volt elnök- ■ választás a téeszben — mondja Szabados Lajos. — Az utolsó fordulóban kaptam szerepet, végül is én kerültem a gazdaság élere. Nem idegenként, családi szálak fűznek a községhez. Az első időszak morális, emberi szempontból volt a legnehezebb. A fő feladatom a több részre szakadt csapat egyfelé mozdítása volt, az egyébként nagyon összetartó szlovák nemzetiségi község lakosait, a téesztagságot ismét egybekovácsolni.-j- Januártól dolgozom itt — veszi át a szót a főagronómus — tehát láthattam valamennyit a választásokat megelőző helyzetből is. Az, hogy végeredményben ki mit is akar, a közgyűlésen, a választáson derült csak ki. — Mi volt a szövetkezet új vezetőségének első feladata? — A közhangulatot úgy alakítani — véli az elnök — hogy az embereket irányítani lehessen, hallgassanak ránk. A munkahelyi közösségek tanácskozásain elmondtuk a.terveinket, azt is, hogyan akarjuk véghezvinni őket. A gyakorlati dolgok között elsődlegesen a szövetkezet szervezeti felépítését kellett rendbe tenni. A tevékenységi köröket felosztottuk a vezető szakemberek között, minden szervezeti egységnek felelős vezetője lett. Aztán átnéztük a terveket. És az előbbiek alapján kiosztottuk a konkrét feladatokat. Öntözés 250 hektáron — Áprilisban már nem nagyon lehetett változtatni a gazdálkodás menetén, hiszen az előzd évben elkészített tervek alapján már jócskán megindultak a munkák... — A Haladás Tsz-ben az alaptevékenység a meghatározó ■— mondja Katona József —. Ä szántóterület 1470 hektár. Nagy részén őszi kalászost vetettek előző évben. Nagyságrendben a napraforgó következik 300 hektáron, majd a kukorica, a lucerna, a cukorrépa és ami az idén a legjelentősebb, a burgonya. A vetésszerkezeten nem tudtunk változtatni, bár hasznos lenne néha a területek módosítása. Az öntözőgéppel jobban tudnánk dolgozni, ha nem kellene például megállni a nagyfeszültségű villanyoszlop miatt. A Duna közelsége nagy segítség a mostani aszályos időszakban. Az öntözőtelepeink nagyjából megfelelnek a követelményeknek, a berendezések már kevésbé.. Mintegy 250 hektáron adtunk ki mesterséges csapadékot, a cukorrépát, a kukoricát és a burgonyát tudtuk többször vízhet juttatni. A teryezett hozamainktól így is elmaradtunk 10 százalékkal, amit egyértelműen az aszály számlájára írhatunk. — Pedig mindent megtettünk — só- • hajt Szabados Lajos—, amikor szükség volt rá, még a villanyszerelők, a gépszerelők is az öntözőgépeket telepítették. Végeredményben csak a burgonya hozott jó termést, az öntözésnek köszönhetően. É$ viszonylag jó áron tudtuk eladni a Zöldért és a Vetőmagtermeltető Vállalatoknak. Az ágazati eredménye ennék a növénynek hektáronként 50 ezer forint. Utána a napraforgó következik 10 ezer, a cukorrépa 3 ezer forint haszonnal, a kukoricatermesztés viszont nem hozott jövedelmet, de rá sem fizettünk. Szinte minden talajművelési munkát többszörösen elvégeztünk. A gépeinket állandóan toldjuk- foldjuk. Egyrészt mert öregek, másrészt mert törnek. A szövetkezét eredményességének alapja a növénytermesztés: várhatóan 8,5 millió forint lesz az ágazat nyeresége. Az állattenyésztésben a közeljövőben nem tervezünk lényeges változtatást. Vásárolt növendékbikákat hizlalunk. Több okból: először is van egy, igaz már nullára leírt telepünk, másodszor: a burgonya és a cukorrépa termesztéséhez elengedhetetlen az istállótrágya. Harmadszor: azoknak a takarmányoknak, amelyeket másképp nem tudunk hasznosítani, itt helyük van. Ilyen az aszály miatt lesilózott kukorica. Gabonaszárítót építenek 0 Katona József és Szabados Lajos 0 Törnek a gépek a kemény talajban Dunaegyházán is. — A jövő évi tervek előkészítése most zajlik. Mik az elgondolásaik?- A vetésszerkezetünkben csökkentjük a búza termőterületét — sorolja az elképzeléseket a főagronómus. — Helyette olajlent termelünk majd, a Gabona és Ipari Növények Termelési Rendszerével kötött szerződés alapján. Növeljük a cukorrépa és a burgonya arányát, és csökkentenünk kell a vetésforgó miatt a napraforgóét. A termelés hátterét is igyekszünk minél jobban megteremtem. Jövőre működtetni akarjuk az új szivattyútelepet a Duna- parton. Ez 150 hektáron jelent öntözési lehetőséget. Három év alatt még négy Bauer-gepet vásárolunk. Nagyon számítunk arra, hogy ehhez anyagi támogatást is kapunk. Ezenkívül 1987-ben 5,4 millió forintos beruházást tervezünk. Gabonaszárítót építünk. Eddig a megtermelt magvakat ott szárítottuk, ahol éppen volt annyi kapacitás, hogy vállaltak. Az idén például három különböző gazdaságba vittük terményeinket. Feltétlen szükséges a szállítás és a bérmunka költségeinek csökkentése. — Ma a tagság a mezőgazdasági üzemek majdnem mindegyikében háztáji tevékenységgel egészíti ki jövedelmét. — Ebben a községben sosem volt igazán döntő a háztáji — magyarázza az elnök —. Igyekeztünk valamiképpen bővíteni ezt a tevékenységet. Többféle növény termelését javasoltuk. Egyedül a burgonya az, amivel szívesen foglalkoznak. A gazdaság a gépi munkát elvégzi, a tagoké a felszedés és az értékesítés feladata. Jövőre több éves szerződésekkel tesszük biztonságosabbá a háztáji termeltetést. A tsz-nél na1 gyobb jövedelmet kínáló környező városok ipari üzemeivel csakis úgy lehetünk versenyképesek, ha a háztáji integrációval nagyobb jövedelemhez juttatjuk tagjainkat. — Az alaptevékenységen kívül mit tudnak még kínálni? — Amikor äz apostagi Dunamenti Tsz-től különváltunk §1 hatodik éve már — örököltünk egy lakatosüzemet. Eleinte jól ment, azután inint másutt is, sűrűsödtek a felhők. Az idén már az ottani munkásoknak az első három hónapban burgonyát kellett válogatniuk, mert más munka nem akadt. A gazdaságnak ez az üzem nem hoz jövedelmet, a fejlesztésről szó. sem lehet. Fenntartása viszont a meglévő nagy értékjí gépek, berendezések miatt szükséges. Ugyancsak az apostagi tsz-től való elszakadásunkkor szűnt meg a kertészeti ágazat. Az asszonyok foglalkoztatására létrehoztunk egy üzemet, kooperálva a Lőrinci Textilipari Vállalattal. Kórházakban használatos textilneműket varrnak és csomagolnak. Költségelemzés után olcsóbban — Áttekintették az évet a termelés szempontjából. Az emberek gondolkodásmódjában, hangulatában nyomott hagyott-e 1986? — Persze. De azt inkább tőlük kellene megkérdeznie indítanak útnak a vezető szakemberek. Varga János és Váczi Pál szerelőket sikerül szóra bírni. — Alapító tag vagyok a tsz-ben — mondja Varga János — az idén legnagyobb eredménynek azt tartom, hogy helyrerázódott a szövetkezet egésze. Nekem személy szerint könnyebb lett a dolgom, az idén új adaptert kaptam a kombájnomra; én csak ilyenkor vagyok‘a műhelyben, egyébként gépen dolgozom. Megszoktam a társaságot, nem vágyom el, úgy látom, a számításaim is bejönnek. Vészi Pál a szövetkezet vezetőségének is tagja: — Most megalapozottabbak a döntések, az egységekben nyugodtabb a légkör, könnyebben megy a munka. Ha minden évben ennyit javul a helyzetünk, nem lehet gondunk. Év vegén- széles körű költségelemzést tervezünk, s kiderül, mi miért került ennyibe. Azután már csak azt kell meghatározni, hogyan termeljünk olcsóbban, gazdaságosabban. Ez sem lesz gyerekjáték, de az idei évvel1— úgy tűnik — jól alapoztunk. , Gál Eszter A VÁSÁRLÓK ÉRDEKÉBEN Nőtt a fogyasztók tanácsának tekintélye Akár tetszik, akár nem, valamennyien fogyasztók vagyunk. Vásárlók a boltokban, utasok az autóbuszon, várakozók a Merkúrnál. Mindannyiunk érdekeit képviseli az 1982-ben alakult Fogyasztók Országos Tanácsa, amely a Hazafias Népfront mellett működő társadalmi szervézet. Hatezer aktivista Ma már országszerte ismert fórum, hiszen a megyékben, városokban, nagyközségekben összesen 180 fogyasztók tanácsa dolgozik a Hazafias Népfront helyi bizottságaival együttműködve. A mintegy hatezer aktivista között a napi gondokat jól ismerő háziasszonyok, munkásnők is vannak. Természetesen a Fogyasztók Országos Tanácsának tagjai a megyék küldöttei, továbbá a SZOTA a KISZ, a Nőtanács, a KNEB, a SZOVOSZ képviselői is, valamint a hét szakértő bizottság vezetője. (A hét társadalmi bizottság a jogi kérdések, az árpolitika, a szolgáltatások, az élelmiszer-ellátás, az iparcikkellátás, a vendéglátóipar és a lakásépítés szakértőiből áll.) Ez az egész országot átfogó szervezet nagy tájékozottságot, rengeteg információt biztosít, ideértve a Hazafias Népfront munkabizottságaival, a kertbarátok klubjával, és a kisállattenyésztőkkel kialakult együttműködést is. Népszerűek a településeken, körzetekben rendezett fogyasztok fórumai is, ahol a lakosság kérdéseire a legilletékesebb társadalmi, gazdasági vezetők válaszolnak. A közvetlen véleménycsere sok esetben módot ád a helyi gondok gyors megoldására. Ha erre nincs lehetőség, akkor az országos tanács jár utána a dolognak. Természetesen mindenkinek módja van arra, hogy panaszával, észrevételével közvetlenül a helyi fogyasztók tanácsához, vagy az országos tanácshoz forduljon. Hogy a fogyasztók érdekvédelme mennyire fontos, azt bizonyítja: szükség esetén készségesen segítenek a minisztériumok is. A gazdasági bizottságon keresztül a kormányt is tájékoztatják a Fogyasztók Országos Tanácsának tevékenységéről. Jellemző az is, hogy az idén mintegy félszáz esetben küldték el minisztériumok és egyéb országos szervek jogszabálytervezeteiket véleményezés céljából a FOT-nak. Tehát a fogyasztók érdekeit a jogalkotás menetében is módjuk van érvényre juttatni. Sokat vár a fogyasztók tanácsától a lakosság, és az állami szervek is — jegyezte meg beszélgetésünk során Inzsel Ottó, a FŐT gazdaság- és településpolitikai osztályának vezetője. :— Dehát mindazt a feszültséget, ami harminc éve nem oldódott, a mi szervezetünk sem tudja egy-két esztendő alatt megszüntetni. Nincs hatáskörünk a gazdasági szabályozók megváltoztatásara, az elosztás folyamatába sem tudunk beavatkozni. Szervezetünk nemcsak kritizál, bírál, hanem javaslatokat is ad, de ami pénzbe kerül, az nehezen oldódik meg. Szervezettség: több haszon A Fogyasztók Országos Tanácsának alapelve, hogy a termelésnél dől el a minőség, az iparnak kell jó munkát végeznie, megszigorítani a belső ellenőrzést. Ám a vállalatok munkájának megítélésénél nem eléggé veszik figyelembe, hogy a fogyasztók elégedették-e azzal, amit tőlük a pénzükért kapnak. Nagyon sok a panasz például a lakásokra. Aki egymillió forint kifizetésére egy életre vállal terhet, joggal várja el, hogy hibátlan otthont kapjon. Az építőipari vállalatok arra hivatkoznak, hogy nem gazdaságos kötött áron lakást építeni. De ha szervezettebb lenne munkájuk, ha például nem a padlószőnyegre csepegne a £sték az ablakok mázolásakor, nem a kész lakásban kezdenének hegeszteni, hanem jobban ősz-, szehangolnák a műveleteket, több lenne a vállalat haszna a lakásépítésen. Sok panasz érkezik a FOT-hoz a Merkúrtól átvett gépkocsikra is. A vé-. telár tartalmazza a nullaverzió költsé-’ gét is, de az új gépkocsik állapota sokszor kétségessé teszi: elvégezték-e ezt? Felmerül a gyanú: a Merkur az erő pozíciójából tárgyal, hiszen évi 250 ezer igénylő között oszt el 110 ezer gépkocsit. A javítások ügyében az az altalános helyzet, hogy az alkatrész-készletezést a vele járó gazdasági hátrányok miatt nem vállaljak sem nagykereskedelmi, sem kiskereskedelmi szinten. Széles skálán Hogy milyen széles skálán mozog a fogyasztók érdekéit képviselő tevékenység, arra jellemző: az idén például a háztartás-gazdaságtan témáját is vizsgálták. Megállapították: a család jövőjének megtervezése, a mindennapok teendőinek ésszerű szervezése, a családi költségvetés elkészítése, a pénzeszközökkel, illetve — a másodállások, túlmunkák vállalása miatt — a csökkenő szabadidővel való helyes gazdálkodást meg kell tanulni, erre azonban kevés lehetőség nyílik. A kellő ismeretek megszerzése érdekében a fogyasztói tanácsok árubemutatókat, tájékoztatókat kezdeményeztek, a tömegkommunikáció és a társadalmi szervek segítségét kérték. Megalakulása ója. sok konkrét ügyben járt el sikerrel a fogyasztók érdekvédelmét képviselő szervezet. Például abban a faluban, ahol elintézték, hogy a vásárlók kívánsága szerint legyen nyitva az üzlet, hogy megfelelő legyen az árukínálat, természetesen tekintélyt szereztek. Sikerült több hibás gépkocsit is kicseréltetniük. Konkrétan foglalkoznak a közérdekű panaszokkal, kapcsolatban állnak a népi ellenőrökkel, a gazdasági rendőrséggel is. De nemcsak a hibákat keresik, amire bizonyíték a „fogyasztók kiváló boltja” mozgalom, amelyet 1984-ben indítottak. A megyei tanácsok értékelik a fogyasztók véleménye alapján a kiskereskedelmi vállalatok, áfészek munkáját, de az odaítélt oklevelet vissza is vonják, ha méltatlanná válik rá a bolti kollektíva. Szeretnék, ha a mozgalom az élelmiszer-kereskedelmen túl is terjedne. J£ A LEGÚJABB MŰSZAKI MÓDSZEREK Vállalkozó szakembergárda az ÉPSZISZ-nél Az elavult épületek felújítása, korszerűsítése alapos felkészülést és körültekintő szervezést igényel. A régi átalakítása, bontása mindig nehéz és költséges munka. Sokszor az alkalmazott műszaki megoldáson múlhat, hogy a kivitelezés ideje alatt az épület üzemeltetése, eredeti funkciója fenntartható- e. Mitől függ, hogy a rekonstrukciós feladatokat milyen technikai színvonalon oldják meg? Erre találtunk példát az Épületkarbantartó és Szolgáltató Ipari Szövetkezetnél. — A kecskeméti főkollégium korszerűsítésénél vált ismertté, hogy az épület fa- és födémszerkezetét ki kell cserélni. Önök hozzáfogtak ehhez a munkához, az intézmény mégis zavartalanul üzemel. Hogyan lehetséges ez? -Skérdeztük Nusser Elemért, a szövetkezet elnökét.: gjíí Födémcsere esetén a hagyományos technológiával elkerülhetetlen az épület teljes kiürítése. A gyakorlattal ellentétben mi olyan megoldást választottunk, amely ezt nem teszi szükségessé. A 620 négyzetméter területű födém- szerkezetet bontás nélkül megerősítjük. Az eljárás ÉTI-szabadalmon alapszik, lényege, hogy a falba helyezett konzolos szerkezetre acélrácsos tartókat függesztünk, így támasztjuk alá az elöregedett fagerendákat. Ez a munka az • oktatás zavarása nélkül, folyamatosan végezhető. A megoldás további élőnye, hogy csökkenti a belmagasságot, ezáltal jelentős fűtőenergiát lehet megtakarítani. Annyi idő alatt, amennyi a hagyományos födémcsere esetén csupán a beton kötéséhez szükséges, mi az ösz- szes szakipari munkával együtt befejezett, kulcsra kész épületet tudunk átadni. — A különbség jól érzékelhető, de minek tulajdonítható, hogy nem a bevált gyakorlat szerint jártak el? — Eddigi munkáink során már korábban megismertük a felújítással, korszerűsítéssel kapcsolatos technológiákat — válaszolta Somlai László műszaki vezető. — A megújulási készségnek elengedhetetlen feltetele az új műszakitechnikai eredmények figyelemmel kísérése. Rendszeresen részt veszünk a szakmai bemutatókon és konzultációkon. Hagyományosan jók a kapcsolataink az Építéstudományi Intézettel, így szereztünk tudomást a szabadalmukról és az országban elsők között vállalkoztunk annak gyakorlati alkalmazására. — Egyidejűleg — folytatta a szövetkezet elnöke — törekszünk a szakembergárdánk sokoldalú képzésére és a foglalkoztatottságban rejlő tartalékok kihasználására. Nem szólamokról, hanem a munkaszervezésben megvalósított és a gyakorlatban bevált elképzelésekről van szó. Ennél a munkánál maradva például a fémszerkezetek előré- gyártását és helyszíni szerelését a lakatosok végzik, de a műhelymunkába a festők is besegítenek. Az állványok összeállítása és az álmennyezet szerelése a hidegburkolók feladata, de kéznél vannak akkor is, ha csempét kell rakni. Az összes „szerelt” válaszfal építését, beleértve az elektromos hálózat szerelését is, a villanyszerelők vállalták. Mielőtt bárki is azt gondolná, hogy az ÉPSZISZ-nél fej reállították a szakipart, elmondjuk, hogy ottlétünkkor egyetlen dolgozónak sem kellett a „kezet fogni”. Megfelelő szakmai tájékozottság, vállalkozói készség és munka- szervezés mellett a rekonstrukciós munkákban is lehet újítani. Kisvágó Árpád 0 Az ÉTI-szabadalom alapján bontás nélkül megerősíthető a régi födém. VEZETŐK AZ ÁFÉSZEKBEN Mérceemelő körülmények A kádernevelés, -továbbképzés gyorsan változó gazdasági életünkben egyre nagyobb jelentőségű. Új típusú vezetőkre van szükség, akik lépést tudnak tartani a gazdasági körülményekkel. A megye fogyasztási szövetkezeteinek további előrehaladása is döntően függ attól, hogyan szervezik meg a vezetői utánpótlást. Ezt állapították meg a MÉSZÖV elnökségének legutóbbi ülésén, ahol alaposan megvitatták ezt a témát. A megye fogyasztási szövetkezeteiben a VII. ötéves tervidőszakra kitűzött feladatok személyi feltételeinek megteremtését alapos előkészítő munka előzte meg. A szövetkezetek hasznosították a korábbi tervidőszak kádermunkájának tapasztalatait, teljeskörű- en ellenőrizték a képzettség színvonalát. A VI. ötéves terv tapasztalatainak összegezését a megyei szövetség elnöksége is megtárgyalta. A szövetkezetek a felkészítés során mind az áfész, mind á takarékszövetkezeti ágazatban közvetlenül egyeztették az első számú vezetők várható cseréjét. A tapasztalat szerint a szövetkezetek vezetői ügyeltek arra, hogy az alkotó hajlamú, kezdeményező típusú, irányításra képes vezető egyéniségeket válasszák ki az utánpótlásra. Szép számmal jelöltek különböző vezetői posztokra a mozgalomban dolgozó fiatal diplomások közül is. Az első számú vezetők cserélődése a következő években —I elsősorban a nyugdíjazás miatt S erőteljesebb lesz, mint az előző időszakban. Érinti a vezetői létszám csaknem 30 százalékát. Az áfészeknél tervezett kádercsere még ennél is magasabb arányú, csaknem 35 százalékos. Áz úgynevezett felsőszintű vezetőket, az elnököt, az áruforgalmi irányítót, a főkönyvélőt általában (úgy)-nevelik ki. i ~ Hiba, hogy mindkét szövetkezeti ágazat — az áfész és a takarékszövetkezet is — terveiben alig szerepel a felső és középvezetői komplex tanfolyam. A továbbképzés nélkül pedig nem tudják ellátni a megnövekedett feladatokat az új vezetők.' Az elnökségi ülésén dr. Juhász Imre, a soltvadkerti áfész elnöke, a MÉSZÖV társadalmi elnöke, saját szövetkezetének példáját említette annak bizonyítására, hogy mit jelent a jó vezetés. A húsüzemük korábban 2 milliós veszteséggel zárta az évet. Üj, fiatal, főiskolát végzett vezetőt helyeztek a feldolgozó élére, akinek jó munkája elősegítette, hogy nyereségessé vált a vágóhíd. Áz idén 2 millió forint nyereséggel zárják az esztendőt. Hasonló példát más ágazatokból is fel tudnak sorolni. Nemcsak Soltvadkerten, hanem a megye más áfészeinél is sikerült eredményeket elérni, ahol jól képzett, rátermett szákembereket alkalmaztak. A személyi feltételek tehát döntő szerepet játszhatnak egy-egy ágazat fejlődésében, ezért fontos a káderutánpótlás gondos megszervezése. Kereskedő Sándor
