Petőfi Népe, 1986. december (41. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-11 / 291. szám

QQzdQ/QQpolitikQ j munka y teljc/ilmcnijch 1986. december' If, © PETŐFI NÉPE * S KECELI VÁLLALKOZÁSOK . '' , A közös érdek pénztárcákat nyit * Jelenleg három' tagi tároló épfii a keceli szövetkezetben, egyenként 2500 hektoliteresek. Ezekkel együtt hat tároló lesz a tagok birtoká­ban, a közös pincészethez kapcsolódva. Ma már tapasztalatok alapján is számba vehetjük, milyen messzire vivő előnyökkel jár, hogy társadalmunkban zöld utat kaptak az egyeni vállalkozások. Aktivizálódott sok millióra rúgó megtakarított pénz, megvalósult sok-sok életrevaló, közhasznú öt­let, termelőerővé alakult a visz- szafogott vállalkozói kedv. Vol­tak, vannak persze kalandor vándorai is az útnak, tiltó táb­lákat is kellett (kell) kitűzni né­hányat; mindez azonban kevésbé lényeges ahhoz az eredményhez képest, amit ezen az úton elérni lehetséges. A hetvenes évek közepén a Keceli • Szőlőfürt Szakszövetke­zet teljesen új vállalkozásba kez­dett. — Arra a meggyőződésre ala­poztuk elgondolásunkat, hogy a közvetlen anyagi érdekeltség a legnagyobb hajtóerő, a munkában — mondja most Lovas Menyhért, a szövetkezet közgazdasági elnök- helyettese. — Tagjaink pénzével és munkájával, állami támogatás­sal a közös birtokában levő 620 hektáron szőlőt, 35 hektáron meggyet telepítettünk. Az ültet­vényt — ki mennyit vállalt —, tagjaink művelik, a terméssel maguk gazdálkodnak. Termés- eredményeik az átlagosnál job­bak. — Nem szorul magyarázatra, hogy a tagok miért vállalkoztak, pénzüket, munkájukat belefektet­ve a telepítésbe. De hol találja meg számítását e közös vállalko­zásban a szövetkezet? — Közepes termőképességű te­rületeinkből, a fokozódó elvoná* sok mellett, nem tudtuk a közös tevékenységünk fejlesztéséhez szükséges pénzt „kihozni". Ugyan­akkor — miint annak idején az ország bármelyik más mezőgaz­dasági üzemét — bennüket is súlyos gondként nyomasztott az elhagyott szőlők sorsa. A par- lagterületek művelésbe vonását ugyanis büntetés terhe mellett kérték számon rajtunk. Az elöre­gedett^ szőlők felújítására, kivágá­sára, új telepítésére a szűkös fej­lesztési alapunkból nem futot­ta. Szorongatott helyzetünkből ily módon találtuk meg a kive­zető utat. Másik nagy előny, hogy a telepített szőlők révén megnövekedett jövedelmükből tagjaink nagyobb összeggel já­rultak hozzá a közös tevékeny­ség fejlesztéséhez. Nagyobb mér­tékben járulnak hozzá a nem­zeti jövedelemhez, e közös vál­lalkozással tehát mindenki jól jár. — Mégis, annak idején sok ki­fogásolnivalót találtak ebben az egészséges elgondolásban. — Minden kifogás, értetlenke­dés alapja az újszerűség, példa- nélküliség volt. De végül azt is sikerült elérnünk, hogy tagjaink OTP-hitelt kapjanak a szőlőtele­pítéshez. Szövetkezetünk vállalta a kezességet. A tagi szőlőtelepítés ma már elterjedt gyakorlat, a munkaerő- hiány kompenzálásának jól be­vált formája. Utat törő ötletük megvalósítása során, ahogy az új telepítésű szőlők kezdtek termőre fordulni, a kecellek ismét gond­ba estek. Ugyanis a községben összesen meglevő pince is ke­vésnek bizonyult e megnöveke­dett terméshez. Arról nem be­szélve, hogy hiába telepítettek bölcs megfontolásból azonos faj­tát, ahány hordó, annyiféle volt az ugyanabból a szőlőfajtából ké­szült bor íze. — A szőlőtelepítés mintájára tagi pinceépítésbe kezdtünk. A nagyüzemi pincészethez szerve­sen kapcsolódva építettük meg, teljes mértékben a tagok pén­zén, kizárólag a tagok birtoká­ban levő, 12,5 ezer hektoliteres tárolónkat. Minden évben a tu­lajdonos határozza meg, hogy a saját borát kívánja-e betárolni, vagy a részét bérbeadja a szö­vetkezetnek.' Így nemcsak a tá­rolótér elegendő, hanem a bor minősége is egységes, ami az ér­tékesítés szempontjából közös ér­dekünk. — A szőlőtermelés gazdaságos­ságának növelése érdekében a pa­lackozó építése a következő lé­pés... — Valóban, most ebbe kezd­tünk. Ehhez azonban annyi pénz kell. amennyit a tagokkal együtt sem tudunk előteremteni. így e célunk eléréséhez nem választ­hattuk a közös vállalkozási for­mát. Hitelből és más forrásból építkezünk, tagjaink ebben cél- részj egy-j egyeztetéssel segítenek. Gazdaságukban a szőlő, és bortermelés vertikumát a kecell­ek nem kis részben az egyéni vál­lalkozásra alapítva építették ki. A sort folytatni lehetne', hiszen szinte valamennyi tevékenysé­gükben alkalmazzák ezt a mód­szert. Kérésemre Lovas! Meny­hért adatokat Is szolgáltat. A va­gyoni hozzájárulás évi 4—4,5 millió forint többletbevételt, a szerződéses üzemeltetésű vendég­látó egységek évi kétmillió fo­rint nyereséget hoznak a közös­nek. Ezzel nincs vége a sornak — tagjaikkal például angóra- nyúl-tenyésztésbe kezdtek újab­ban —, de egyetértünk az el­nökhelyettessel abban: a forint­ban kimutatható haszon, érték- többlet a zöld utat kapott vál­lalkozásoknak csak az egyik ol­dala. A másikat sokkal nehezebb érzékeltetni. Leginkább talán az­zal lehet, ha megpróbáljuk elkép­zelni, hol tartana ma a gazdaság, ha annak idején nem sikerül meg­találni szorongatott helyzetükből a kivezető utat... Almás! Márta KONGRESSZUSI KÜLDÖTT Hangya János bácsbokodi tsz-elnök Kritizálás helyett útkeresés Hangya János büszkén Vallja magáról, hogy 46 évével a 4300 hektáros bácsbokodi gazdaság — brigádvezetőtől szá­mítva — harmadik legidősebb szakembere. Személyében megfontolt küldöttet választott a Bácskai és Duna melléki Termelőszövetkezetek Szövetségének küldöttgyűlése a mező- gazdasági szövetkezetek V. kongresszusára. ; — Félve vállalok újabb társa­dalmi tisztséget — mondja az el­nök. — Itt, a községben a párt- bizottság, a végrehajtó bizottság tagja, a gazdaságpolitikai bi­zottság elnöke, ezen felül a Nád­udvari Kukorica- és Iparinövény Termesztő Egyesülés igazgatóta­nácsának tagja vagyok. A leg­utóbbi TESZÖV-iközgyűlésen a szociálpolitikai és munkaügyi bi­zottság elnökének választottak, így elég sok időmet lekötik a választmányok. Azokban a bi­zottságokban, ahol meghatároz­hatom a munkát, a bokodi mód­szert szeretném beyezetni. — Nevezetesen? — Két és fél éve választottak elnöknek. Mivel előtte a terme­lés Irányítója voltam, a főágaza­tokban „nagy mozgás” indult, mert mindenki egy lépcsőfokkal feljebb rukkolt, új munkaköri leírásokat készítettünk. Előbb a számbavehető személyek képes­ségeit vettük figyelembe, így pró­báltuk a feladatokat meghatároz­ni. Ha valakit alkalmatlannak találok, szívfájdalom nélkül visz- Iszahivom. Most már mindenki tudja, mi a dolga, s jól csinálja. Nem kellett sokáig várni, a na­gyobb egyéni kezdeményező­készség, a nagyobb felelősség meg­hozta az eredményt. Sikerült sta­bilizálni a'gazdaság 30 millió fo­rint körüli nyereségét. Csak ilyen háttérrel tudom vállalni társa­dalmi kötelezettségeimet. — Előrelépésnek mondja a har­mincmilliós szinten stabilizált nyereséget, holott ez a gazdaság zárt már évet 40 millióval is. — Az más közgazdasági felté­telek mellett volt. Megjegyzem, azokban az években volt itt ti-, zenkiilencmilliós eredmény is. Ügy érzem, jelenleg a 30—35 mil­lió forintos sáv elérése az, ami­re képesek vagyunk. A közgaz­dasági környezetet olyannak fo­gadom el, amilyen. A szabályozó- rendszer kiritizálása helyett az útkeresést, a lehetőségek megtalá­lását tartom fontosnak. A partta­lan kritikának nem voltam soha a híve. Nem szégyellem, hogy a térség legjobb adottságú üzemei­nek egyikeként (harminc arany­korona feletti értékűek a föld­jeink) a vasipari melléktevé­kenységből élünk ilyen jól. Szo­morú, de még itt is, a jó földe­ken, a vas tartja el a mezőgaz­daságot. — Az alaptevékenység nem fejleszthető? — De, csak képtelen megter­melni a bővített újratermeléshez szükséges javakat. A Csepel Au­tógyár megbízásából lengőkaro­kat készítünk az ott gyártott al­vázakhoz. És a melléküzemben képződő nem kis nyereség 80—90 százalékából fejlesztjük az alap­tevékenységet. Nagyon korszerű a gépparkunk. A KITE-technoló- giával még idén is, ebben az aszá­lyos évben — amikor 350 hektár cukorrépát kétszer kellett vetni — hektáronként 8630 kilogramm kukoricát takarítottunk be. Nö­vénytermesztésünknek azonban csak 15—20 százaléka az árunö­vény, a többit saját állattenyész­tésünk használja fel. Hatszáz-■ húsz szarvasmarhánk van, és ezen felül 16 ezer 500 hízót adunk le a közösből, tízezret a háztájiból. Ez tehát kötött pályát jelent, mert az állatokat el kell tartani. — Ilyen körülmények között mit vár az idei kongresszustól? — Tanulmányaim során azt hallottam, hogy a politikának és a végrehajtásnak szinkronban kell lennie. Manapság a kettő mintha eltávolodott volna egy­mástól. Jók és fontosak nagyobb célkitűzéseink. Egy szövetkezet elnökének előre látva kell dön­teni. A legutóbbi pártkongresz- szus határozata és az ötéves terv irányvonalakat jelölt meg. Ez­után jöttek és jönnek a külön­böző ágazati szintű rendeletek, utasítások, amelyek mór csak az egyes tárcák érdekelt tartják szem előtt és ezek együttes ha­tása nem mindig szolgálja egy­értelműen a népgazdasági érde­keket. Mert szerintem egy ren­deletalkotónak felelősséggel tud­nia kell elérni, hogy az általa hozott szabályozó Bácsbokodon ugyanúgy hasson, mint teszem azt: 350 kilométerrel távolabb, vagy fordítva. Egv példával szeretném ezt illusztrálni. Már több mint tíz éve elkezdték hangoztatni, hogy áttérnek a tel zsír és beltar. talom szerinti átvételére. Hittünk ebben és elkezdtük 1974-ben az állomány keresztezését, a magas zsírt produkáló Hungarofr'iz egyedek kialakítására. 1982-ben befejeződött a program. A 3,7 zsírszázalékról 4.23 százalékra emelkedett a hozam. Igaz, a te­VILÁGGAZDASÁG Adósságtörlesztés — mexikói módra? A nemzetközi hitelezés eddigi gyakorlatában pél­dátlan eljárással rendezték a mammutsnéretű adós­ságot felhalmozó Mexikó fizetési helyzetét. A Nem­zetközi Valutaalap 12 milliárdos hitelcsomagénak részeként a magánkereskedelmi bankok előzetes hozzájárulásukat adták ahhoz, hogy ezt a hitelösz- szeget fele részben maguk teremtik elő. Emellett Mexikó 2 milliárd dolláros különleges hitelben is részesül, amit akkor hívhat le, ha „gazdasági ba­jai súlyosbodnak”. A nemzetközi pénzügyi szervezetek és főként a kereskedelmi magánkbankok eddigi átütemezési gyakorlatának egyik ellentmondásos eleme az volt, hogy minél kedvezőtlenebb helyzetbe került egy ország, annál kevésbé számíthatott újabb kölcsö­nökre. A Világbank garanciája Bezárult a kör, mert ha mondjuk valamelyik or­szág az évi exportbevételének egyharmadát kitevő visszafizetési kötelezettséggel nézett szembe, rög­tön hátra került a hitelképességi listán, megbízha­tatlan adósnak minősült. Holott áthidaló hitelekre, pénzre a gazdasági szanálás alátámasztására éppen az adott országnak lett volna a leginkább szüksé­ge. Főképp azok a magánbankok tartózkodtak a hitelezéstől, amelyek féltek attól, hogy sohasem látják viszont a pénzüket, ha kátyúba jutott or­szágnak hiteleznek, A mexikói hitelcsomag újsze­rű abban, hogy a Világbank garanciát vállal a magánbankok mintegy 500 millió dolláros hitelére — más szóval egy nemzetközi pénzügyi intézmény növeli a magánbankok biztonságérzetét. A mexikói rendezést bankkörökben emiatt tartják egyébként egy nagyszabású terv próbakövének. A terv sze­rint a világ 15 leginkább eladósodott országa 15 évre szólóan 29 milliárd dolláros hitelhez jutna, mégpedig a mexikóihoz hasonló módszerrel, pénz­ügyi intézményi segédlettel. lA fejlődő országok.évek óta kedvezőbb kamat- és hitellejárati feltételeket követelnek, azt sürgetik, hogy a kölcsönt nyújtók vegyék figyelembe gaz­dasági sajátossásaikat. Nos e tekintetben Is újsze­rű a mexikói adóssá«átütemezés: a bankok ugyan­is hozzájárultak ahhoz, högy a visszafizetést a mexikói gazdasági teljesítménytől tegyék függővé. Más szóval elismerték azt. hogy csak akkor lehet eleeet tenni az adósságtörlesztésnek, ha az adós megfelelő gazdasági növekedésre képes. Bombaként robbant a mé'lál 1 apód ás híre a nemzetközi pénz­piacokon. a szakértők jelentőségét és a megvalósí­tás esélyeit latolgatták. Minta, de milyen? A megállapodásnak mintául kell szolgálnia egész Latin-Amerika számára, amelynek adósságterhe 370 milliárd dollárt tesz ki. Ez az egyetlen módszer arra, hogy az országokat a tőlük független ténye­zőktől megkíméljük — hangsúlyozta a legtöbb la­tin-amerikai gazdasági vezető. Igaz, hogy 6 milli­árd dollárrál kevesebbet kell visszafizetni az idén a kontinens országainak, mert mérséklődtek az el­múlt évben a hitelkamatok, de ezt a nyereséget messze felülmúlta az a veszteség, amelyet a nyers­anyagpiacokon szenvedtek el az országok. Egyma­gában Ecuador, Mexikó és Venezuela 11,4 milliárd dollárral kevesebb bevételhez jut az idén az olaj értékesítése révén. A kontinens által exportált 18 legfontosabb termény és nyersanyag közül- mind­össze háromnak, a kávénak, banánnak, és a cukor­nak magasabb az idei világpiaci ára a tavalyinál. A mexikói megállapodást egyes latin-amerikai ve­zetők „fontos politikai fordulatnak” minősítették, ki­fejtve azt, hogy első ízben teremtettek kapcsolatot a hiteltörlesztés és az adósságvisszafizetés között. Mások „új korszak kezdetéről” szóltak — aligha­nem elhamarkodottan. A mexikói hitelmegállapcdásban csak arról van szó, hogy többlethitelt vehet föl az ország, ha a gazdasági teljesítménye a minimális, 3 százalékos szint alá esik. Mivel azonban az olajár esése min­denképpen kihat az olajexportőr Mexikó bevéte­leire, így sokan értelmezték úgy, hogy létrejött a kapcsolat a hitelezés feltételei és az árupiacok moz­gása között. Tiltakozó pénzintézetek A magánbankok hallani sem akarnak egy ilyen hitelezési kötelezettségről, és attól is félnek — amit mellesleg a latin-amerikai adósok nagyon is re­mélnek —, hogy a mexikói megállapodás prece­denst teremt.' Hogy Venezuela, Ecuador szintén az olajár függvényében akar majd hitelhez jutni, hogy Argentína a gabonaárak, Bolívia az ón, Chile a rézár változásának függvényében tesz majd ele­get fizetési kötelezettségének. A mexikói megállapodás lehetővé tette ugyan, hogy lélegzethez jusson ez az ország, de nem re­ménykedhet a tartós, hosszabb távra szóló automa­tikus hitelfelvételekben. A hitelezési elvek ilyen gyökeres, valóban korszakos változását a Mexikó­nak és másoknak hitelező nagybankok többsége el­lenzi. Marton János A MEZŐGÉP KEREKEGYHÁZI LEÁNYVÁLLALATÁNÁL A fejlődés jelentős állomása: új üzem Kerekegyházán, a Kecskeméti Mezőgép Vállalat Fémipari Le- . ányvállalatának dolgozói sike­res esztendő utolsó feladatainak megoldásán munkálkodnak. Ki­rály János főmérnöktől kértünk tájékoztatót. — Üzemünk 373 dolgozója be­henenkénti mennyiség 5200 liter­ről 4500-ra csökkent. Sebaj, gon­doltuk, a bevezetendő zsírfelár pótolja az elmaradt hétszáz liter okozta veszteséget. Azt hittük, előbbre vagyunk, mint a többi gazdaság. Tévedtünk. Két évet vártunk, de 1984-ben megkezd­tük a nagyobb mennyiség eléré­sére a visszakeresztezést. Erre bejelenti a tejipar, hogy 1987 második • félévtől áttér a zsír- és fehérjetartalom szerinti átvétel­re. Erről röviden csak annyi a véleményem, hogy az ipar ne a termelő zsebére kísérletezzen. A kongresszustól mit várok? Érdekvédelmet. Nem pénzért sí­runk, hanem információért. A kongresszuson, remélem, sok bácsbokodi példa elhangzik majd, mert ebben a községben. — és sok ilyen van az országban — ezerötven tagja van a szövetke­zetnek és ezer házban élnek az emberek. Szinte minden , család valahogy kötődik a gazdasághoz, így nem mindegy, hogy milyen lesz a jövő. Czauner Péter csülettel megállta helyét az idén is — mondta elöljáróban a fő­mérnök. — Miután termékeink iránt egyre nagyobb a kereslet, a múlt évi 387,8 millió forintos ár­bevétel után ebben az évben várhatóan meghaladjuk a 400 milliót. Legfőbb megrendelőnk az Ika­rusz, részére autóbuszablakokat, valamint különböző dísz- és ta­karóléceket gyártunk. Tevékeny­ségünk nagyságára jellemző, hogy évente átlag 1500 tonna külön­böző profilú alumíniumot hasz­nálunk fel, az ablakokhoz szük­séges üvegek mennyisége pedig eléri a 80 ezer négyzetmétert. Má­sik jelentős partnerünk az ikladi Ipari Műszergyár, amelynek az idén 13 millió forintért gyártot­tunk ventilátorházakat. — Győzik a munkát? — Dolgozóink szakmai tapasz­talatai növekednek, és üzemünk­ben meglehetősen jó a célgépe­sítés. Műszaki szakembereink évek óta foglalkoznak különbö­ző — a termelést könnyítő és a termelékenységet növelő — cél­gépek tervezésével és gyártásán val. Dolgozóink „munkához ál­lását” növeli a többi között az is, hogy bérszínvonalunk eléri a 72 ezer forintot. Nincs létszám­gond, de azért szívesen adnánk munkát néhány szerszámkészítő­nek és elektroműszerésznek. Mű­szaki gárdánkat is szeretnénk erősíteni néhány jól képzett, fej­lesztésben jártas gépészmérnök­kel. — Hallhatnánk néhány szót az új üzemrészükről? — Az új eloxálóüzemmel fej- lődésünk jelentős állomásához érkeztünk. Két évvel ezelőtt lát­tak hozzá a Kunép dolgozói az építkezéshez és a csaknem 200 millió forintos beruházás, ami­ből 80 millió a technológiai be­rendezés értéke, a napokban fe­jeződött be. A 3250 négyzetméter­nyi csarnokban és az ehhez tar­tozó létesítményekben már meg is kezdtük a próbatermelést. Mi is az az eloxálás? A különböző profilú alumínium alapanyagon ezzel a felületkezelési módszerrel igen kemény oxidréteget hozunk létre, növelve az anyag ellenál­lóságát. Külön érdekesség, hogy» ha- a szükség úgy kívánja, ezzel az eljárással a felületnek kü­lönböző színeket is lehet adni. Évente 400 ezer négyzetméternyi alumíniumfelületet tudunk ke­zelni, I valószínű, hogy saját igé­nyeink kielégítése mellett bér­munkát is vállalunk, már a jö­vő év első felében — mondta be­fejezésül Király János főmérnök. Opauszky László A TEXTILTISZTÍTÓ KISSZÖVETKEZET megnyitja január 2-án új üzletéi a NAGYKÖRÖSI U. 9. SZ. ALATT 4az udvarban, a volt fodrász tanműhelyben)- .Import tisztított ruhák árusítása, nagy választékban, tisztítási, mosási megrendelések vállalása, 1 bérágynemű,- ruhaszövetek nagy választékban kg-ra, ■ fonalak minden színben és minőségben. VARJUK VÁSÁRLÓINKAT. 2739

Next

/
Thumbnails
Contents