Petőfi Népe, 1986. december (41. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-02 / 283. szám

t VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XLI. évf. 283. szám Ära: 1,80 Ft 1986. december 2. kedd Kárpáti Ferenc Varsóba utazott Kárpáti Ferenc vezérezredes, honvédelmi miniszter tegnap katonai küldöttség élén Varsóba utazott a Varsói Szerződés Tagállamai honvédelmi miniszteri bizottságának ülésére. (MTI) A kommunisták és a' reform (3. oldal) Színházi gyorsmérleg (4. oldal) Orosz nyelvi vetélkedő (4. oldal) Ortopédcipö­készítés Kecskeméten (5. oldal) SPORT (7. oldal) Segít a csapadék Igaz, hogy a meteorológiai tél hideg, ködös, szemerkélő esős időt hozott, de a mezőgazdá­szok által várt nagyobb mennyiségű csapadék­kal még mindig adós a természet. Az elmúlt három hónapban mindössze 19,9 milliméter eső hullott, az ötvenéves átlag viszont 141 0 A kecskeméti Törekvés Terme­lőszövetkezetben 1200 hektáron terveztek őszi mélyszántást. Há­rom Rába Steiger két műszak­ban dolgozik most a földeken. (Tóth Sándor felvétele) milliméter. Az élműit időszakban leesett csa­padék azonban valamennyit mégis segít. A talajban nyugvó gabonamagvakat eléri a ned­vesség, és így azok „kimozdulhatnak” nyugal­mi állapotukból, csírázhatnak, kikelhetnek. A megyében a felmérések szerint eddig az őszi vetések 60 százaléka nem zöldült ki. Van-e elég építési telek? Az tudja csak igazán, aki építkezni akar, milyen fontos a megfelelő telek. Legyen a kiválasztott házhely közművesített, jő fekvésű és persze árbán is megfizethető. A közelmúltban készült megyei felmérés megállapította, hogy a települések között nagyok az eltérések. Van, ahol gazdag kínálatból válo- Sathatnak .az építkezők, jó néhány helyen viszont lassú a te­rület-előkészítés, akadozik az értékesítés. Átalakul <a lakásépí­tés szerkezete, emiatt a tanácsi telekgazdálkodásban is szem­léletváltoztatásra, rugalmas alkalmazkodásra van szükség, összeállításunkat a községek házhelykínálatáról készítettük. Kunszentmiklóson a tanácsi ór- tékesítésű telkek mellett jelentős tartalék rejlik a tömbbelsők fel­tárásában, a magántulajdoniban lévő — sokszor ötvenhat van mé­ter széles — porták megosztásá­ban. Az elmúlt ötéves tervben több mint kétszáz ilyen kettéosz­tott házhelyre épült családi ott­hon. Jövőre 70 családiházas telek előkészítését vette tervbe a ta­nács, a Kossuth utcával párhuza­mos területen. Kiskunmajsán a jelenleg kínált építési telkeket mélyfekvésű te­rületen alakították- ki, ezért a kereslet minimális. A tanács szerződést kötött a Bácsterwel, hogy településtervezési művezetés keretében folyamatosan segítsék 9 Harkakötöny lakosságának mintegy 40 százaléka jelenleg is tanyán él. A fiatalok közfii azon­ban az ottani Egyesülés Terme­lőszövetkezet támogatásával so­kan a községben építenek csalá­di otthont. Képünkön a nemrég épfiit új házsor. (Méhes! Éva fel­vétele) a rendezési terv megvalósítását. Ebben összesen négyszáz új ház­hely szerepei. A jövő évben sor kerül az első ötven családiházas telek kialakítására. Jánoshalmán a tanácsiítelek-vá­laszték nem elégíti ki az igénye­ket. Magántulajdonban ugyan je­lentős számú eladásra kínált por­ta található, de ezek ára folya­matoséin emelkedik a tanácsi ér­té kesítésű telületek hiánya miatt. A csoportos, társas építés iránü igény a kisebb településekre jel­lemző móctan itt is alacsony. Legtöbben családi házat szeretné­nek építeni. (Folytatás a 2. oldalon) A tavaszi vetések alá végzett talajmunkák energiaigényét csök­kenti valamelyest a csapadék, és nem kell porban dolgozniuk a gépekkel. Nem beszélve arról, hogy azokban a gazdaságokban, ahol a gépeket a kemény talaj­ban bekövetkezett alkatrésztöré­sek miatt leállították, ismét meg­indultak a munkákkal. Igaz az is, hogy ez az eső csupán a ta­laj íegfölső néhány centiméterét áztatta át, ezért az ekék még mindig szinte porszáraz földet fordítanak ki. A szántást, a szán­tást helyettesítő középmély lazí­tást és tárcsázást az előirányzott 237 ezer hektár 40—45 százalé­kán végezték el eddig. A megyében az 5700 hektár cukorrépából már csak itt-ott van a földben a .termés, kiszedé­sét megkönnyíti a leesett csapa­dék. Azokban az üzemekben, ahol befejezték a talaj ^előkészítést, embert, gépet az ültetvényekbe irányítanak. Itt a szerves trágya és a lehullott lomb bedolgozása most a fő feladat, de a metszés­hez is hozzákezdtek már. A kecskeméti Agroker Válla­lattól folyamatosan szállítják rendeltetési helyükre a műtrágyá­kat. Az eddigi adatok szerint a múlt év hasonló időszakához ké­pest valamelyest csökken a gaz­daságokba érkező tápanyagpótlók mennyisége. Különösen jellemző ez a megye egyes körzeteiben, például a Homokhátság gazdasá­gaiban. A vállalathoz eddig kül­dött jövő esztendei megrendelé­sek alapján az idei felhasználás­hoz hasonlóra lehet számítani. Pótigényekkel a bejelentett mű­trágyaár-csökkenések ellenére alig jelentkeztek a gazdaságok. G. E. REAGAN NYILATKOZATA A törvényszegők védelmében WASHINGTON „Nemzeti hősnek” nevezte Rea­gan elnök a Time című amerikai hetilapnak adott és tegnap meg­jelenő nyilatkozat ábam Oliver North ezredest, akit egy hete me­nesztettek fehér házi tisztéből, mivel az iráni titkos fegyverel­adásokból származó pénz egy ré­szét, az érvényes törvények ki­játszásával, a nicaraiguai ellen- forradalmárok felfegyverzésé­re fordította. Reagan nyilatko­zatában továbbra is tagadta, hogy akár az „iráni kapcsolattal”, akár a kontrák segélyezésével munka­társai törvénybe ütköző cseleke­detet követtek -volna el. Kitar­tott amellett, hogy helyesen járt el,' amikor titkos tárgyalásokat kezdeményezett Iránnal és fegy­vereket juttatott az országnak. Az elnök hevesen támadja a sajtót, amely szerinti felfújja az üsyet és igyekszik lejáratni a kormányt. Egyenesen az újságíró­kat tette felelőssé azért, hogy még mindig nem nyerték vissza szabadságukat a Libanoniban fogva tartott amerikai túszok. Reagan szerint az ügy nem be­folyásolja majd kormányzata ténykedését és nem szabad el­vonnia a figyelmet a kormány és a kongresszus egyéb fontos teen­dőiről. Robert Dole, a Republikánus Párt szenátusi vezetője egy tele­víziós nyilatkozatában, azt java­solta, hogy hívják össze a kong­resszus soron kívüli ülésszakát, s ezen válasszák meg a két ház közös, az ügyet kivizsgáló bizott­ságát Rendkívüli ülésszakot a kongresszus utoljára 1948-ban tartott Különleges vizsgálóihi­KULTURÁLIS HETEK zottságot viszont 1973-ban vá­lasztottak, a Watergate-ügy ide­jén. Robert Byrd, a demokrata- párt­csoport vezetője viszont nem tar­totta szükségesnek a különleges ülésszakot, bár a kongresszusi bizottság kinevezését figyelem­re méltó javaslatnak tartotta. Jim Wright, aki a képviselőház következő demokratapárti elnö­ke lesz a január elején kezdődő ülésszakon, azt mondotta, hogy a rendkívüli ülésszak, illetve a bizottság kérdésében még nem kérték ki véleményét. Mindkét demokratapárti vezető kijelen­tette azonban, hogy szerintük az ügy vizsgálatát ki kell venni az igazságügyiminisztérium kezéből és független, pártatlan, ügyészre kell bízni. Művelődő szakmunkástanulók Beavatott emberekkel Az MSZMP Központi Bizott­ságának minapi határozata újból megerősítette, hogy elő kell segíteni a veszteségesen és alacsony hatékonysággal gaz­dálkodó termelőegységek mun­kájának gazdaságossá téte­lét, a költségvetési támo­gatás leépítését, a gazdaság­talan termelőtevékenység meg­szüntetését. Valamennyien tudjuk, hogy e program végrehajtása ala­pos és elszánt, körültekintő, egyben következetes döntést, végrehajtást igényel. Hiszen gyakran nem kevesebbről van szó: be kell zárni az olyan üze­met vagy gyárat, amely — ahelyett, hogy gyarapítaná — fogyasztja a közvagyont. El kell érni, hogy az ilyen gyár gépei, üzemcsarnokai olyan vállalathoz kerüljenek, ame­lyek nyereségesen gazdál­kodnak. S minthogy még a legkorszerűbb berendezés is csak holt tárgy marad ember nélkül, az. elérendő célok kö­zé tartozik az is, hogy a régi, a veszteséges gyár dolgozói is váltsanak. Hogy ez miképpen megy végbe, az persze korántsem mellékes. Elképzelhető, hogy az emberek a régi üzemcsar­nokban dolgoznak továbbra is, de már egy másik vállalat munkásaként. Az sem kizárt — sőt, inkább gyakoribb —, hogy egy másik céghez ke­rülnek. A lényeg viszont mindkét esetben azonos: va­lami más, valami közhasznúbb tevékenységet folytatnak, mint idáig. Azért beszélünk — s be­szélnek ők is — váltásról. Kétségtelen, hogy ez végső soron a dolgozó érdekében történik. Könnyű belátni ugyanis, hogy csak■ olyan or­szágban boldogulhatnak mun­kájukból az emberek, ahol a termelés válóban gazdagítja a közvagyont. Csakhogy attól, hogy a józan eszemmel belá­tok, elfogadok valamit, még nehéz, akár keserves is lehet az ilyen váltás, a vezetőnek és dolgozónak egyaránt. Még a nehéz döntés is köny- nyebbé válhat, ha a vállalatok vezetése megosztja a váltás gondjait, de várható előnyeit is a dolgozókkal, bevonja őket a döntésbe, beavatja őket a tervekbe, elképzelésekbe. Ezt annál is inkább érde­mes hangoztatni, mivel szá­mos példa bizonyítja, még a jó szándékkal elhatározott át­csoportosításból, változtatás­ból is kínos ügyek származ­tak, csak ősiért, mert időben nem tájékoztatták a dolgozó­kat, az érintetteket. Az emberek feje fölött in­tézkedni még az annyira áhí­tott gazdálkodási cél érdeké­ben sem lehet! Ez az eljárás azzal sem menthető, hogy a váltást bonyolult tárgyalások előzik meg, s nem könnyű meghatározni, mikor lehet ér­demben tájékoztatást adni. A hibát általában élőbb követik el. Ott, ahol a dolgozóknak meglepetéssel kell tudomást szerezniük arról, hogy elad­ják. átszervezik, átcsoporto­sítják üzemüket, vajon hogyan keresték előbb velük együtt a nagyobb gazdaságosság mód­ját, a hatékonyabb tevékeny­ség feltételeit? Mire mozgósí­tották őket eddig, ha csak most tudják meg, hogy bajok voltak? Egy-egy ilyen, az em­berek élétét kezdetben tán kedvezőtlenül befolyásoló dön­tés előtt a vezetőségnek el ■kell számolnia azzal, mit tett a meglevő kapacitás hatéko­nyabb üzemeltetéséért, mi az a körülmény, amin változtat­ni nincs hatalmában, és ami az adott kapacitás átadását indokolja. De abban óz eset­ben is a dolgozók megértésé­re számíthat, ha új termék­szerkezet, a nagyobb rend és fegyelem elérése miatt „moz­dul meg a talaj" egyesek lába alatt. Mozdulni kell. Jelen ter­veink valóraváltása csak ak­kor lehetséges, ha gén. mű­hely, üzem nagyobb hatásfok­kal több hasznot hajt. Késle­kedni sem szabad a változta­tással. ha arra megérett az idő. Viszont, hogy megérett, azt a dolgozók tudatán is mér­ni szükséges: vállalják-e az újfajta tevékenység kényel­metlenségeit a jobb boldogulás perspektívájával? Bz nem idő­húzás, felesleges akadékosko­dás. soha véget nem érő viták indokolása. Meggyőződésünk, ha a dolgozók tájékoztatására is gondolnak, még meg is gyorsulhat az átszervezés. Márpedig ez a célunk. KomornUt Ferenc Szép hagyománya a kecskeméti Kocsis Pál Mezőgazdasági Szakmunkásképző'Intézetnek, hogy minden év decemberében megemlékezik névadójáról, és kultúrális hetekre mozgósítja, az iskola pedagógusait, diákjait, és várja az érdeklődőket. Az immár tizenkettedik kultúrális hetekre kialakult a tantestü­let, a KISZ, a MEDOSZ alapszervezet közös rendezvénysoro­zatának sajátos, az iskola jellegét érzékletesen tükröző karak­tere. A programban helyet kapnak kultúrális, szakmai elő­adások, megvitatnak országos és helyi érdekű kérdéseket. Hétfőn Kocsis Pál emléktáblá­jának és sírjának megkoszorú­zásával kezdődött az idei ese­ménysorozat. A reggeli órákban Kisné dr. Csányi Anikó, az MSZMP Bács-Kiskun Megyei Bi­zottságának osztályvezetője nyi­totta meg az SZMT Rákóczi úti művelődési központjában. Itt rendezték meg a Zichy Galéria árusítással egybekötött kiállítá­sát. A megyei pártbizottság osz­tályvezetője elismerően szólt ar­ról a törekvésről, hogy az inté­zetben nemcsak szakmailag kép­zett, hanem politikailag tájéko­zott, a kultúra iránt fogékony szakmunkások nevelésére töre­kednek. Az iskola énekkara — Oroszné Tornyai Lilla vezetésé­vel — és a Búzás Margit tanár­nő által irányított irodalmi szín­pada szép műsorával mintegy bizonyította a közművelődésben elért sikereket. Dr. Tiba István, az iskola igazgatóra adta át a diákok számára hirdetett pályá­zatok dijait. , A sok művészt tömörítő Zichy Galéria művészeti szervezője, Juhos Sándor ismertette a kis közösség céljait. A nagyterem­ben mintegy 30 művész alkotásai tekinthetők meg december 6-áig. Sokak számára ismerősek Bozsó János, Kornis György, Kránitz Margit, Lázár Pál, Szegvári Ká­roly és Weintrager Adolf művei. A diákok szervezésében került sor a déli és kora délutáni órák­ban az „ifjúság napjára”. Ma. délután szárazvirágok felhaszná­lásáról és értékesítéséről dr. Lévai Péter főiskolai adjunktus tart előadást. A további programból kiemel­jük a drámaíró Németh László­ról meghirdetett kerekasztal-be- szélgetést december 15-én. A be­vezető előadást Kocsis Rózsa irodalomtörténész vállalta. Fel­kért hozzászólók: Orosz László irodalomtörténész, Lendvai Fe­renc. a Katona József Színház igazgatója. Heltai Nándor, lapunk főmunkatársa. Nagy Attila szín­művész. Szekér Endre irodalom­történész. Sokak érdeklődésére számíthat 1 vány ősi Szabó András előadása is: A környezetvédelem helyzete Bács-Kiskun megyében. A sikeres megnyitón megjelent Sibalin Istvánná, az SZMT tit­kára és több társintézmény igaz­gatója, illetve képviselője. AZ OTTHONTEREMTÉS FELTÉTELEI A KÖZSÉGEKBEN KIKELHETNEK A MAGVAK

Next

/
Thumbnails
Contents