Petőfi Népe, 1986. december (41. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-10 / 290. szám

QQZdo/QQpolitikQ j munka y Icljc/ílmcnych 1986. december 19. • PETŐFI NÉPE • S ÉVZÁRÁSRA KÉSZÜLVE Kiállta a próbát a Temaforg kunszentmiklósi üzeme Az 1985-ös esztendő afféle víz* választó volt a Temaforg kun- szentmiklósi gyárának életében. A hagyományos rongyfeldolgo­zást megszüntették és teljes egé­szében a korszerű technológiá­val készülő, nem szőtt kelméig gyártására tértek át. Az egyik legnagyobb megrendelőként a Szovjetunió jelentkezett, s nem volt kétséges, ha a szóban for­gó 459 tonna szűrőszövetet sike­rül határidőre és jó minőségben a szovjet fél rendelkezésére bo­csátani, úgy nagy piaci lehető­ségek nyílnak meg a kunszent­miklósi gyár előtt. A próbát ki­állták, a.mi jótékony hatással volt az idei év gazdálkodására is. Erről beszélgettünk Kóta György gyárigazgatóval. — Jó alapokról kezdték tehát ezt az évet? — Igen. Az, a bizonyos 450 ton­na szűrőszövet kifogástalan mi­nőségben; határidőre elkészült. E sikeres bemutatkozásnak nem is maradt el az eredménye: a Szovjetunió az idén már 2560 tonna műszaki szövetet rendelt tőlünk. Ezt a jamburgi gázveze­ték építésénél '»használják, s mi vállaltuk, hogy november végéig a teljes mennyiséget szállítjuk. — Sikerült betartani az önma­guknak szabott, az eredetinél egy hónappal rövidebb határidőt? — Sőt, 'még egy teljes hónapot lefaragtunk belőle, mivel októ­ber 31-ére teljesítettük vállalá­sunkat. Ezt követően a Szovjet­unió budapesti kereskedelmi ki­rendeltségének vezetői fölkeres­ték gy áruinkat és elismerésük je­leként a kollektívának szóló ok­levelet hoztak magukkal. — Ez azt jelenti, hogy a szov­jet fél továbbra is a legnagyobb megrendelő marad? — A Szovjetuniónak óriási mennyiségű, évi 20 millió négy­zetméternyi műszaki textíliára van szüksége. Ebből mi 1987-ben 11 millió négyzetmétert, 4400 tonnát szállítunk. A többit a Ti­szai Vegyi Kombinát állítja elő. — Vagyis megjelent a konku­rencia? — Nem kifejezetten. A TVK üzlete nekünk is jövedelmez, mi­velhogy a gyártási eljárást tő­lünk vásárolták meg. Ugyanak­kor a munkánk alapanyagául szolgáló polipropilén szállal a jövőben ők látnak el bennünket. 6 Már a jövő évre megrendelt termék fut le a gépekről, a nem szőtt textíliát előállító üzemrészben. Folyamatosan indulnak a szállítmá­nyok a Szovjetunióba. — Ezek után jellemezné rész­letesebben is az idei gazdasági évet? — Eredményes esztendőt zá­runk. A termelési tervünkben 4200 tonna műszaki textília elő­állítása szerepelt, ezzel szemben várhatóan 5000 tonnát készítünk. Maradéktalanul eleget teszünk a hazai bútor-, konfekció- és ci­pőipar Igényeinek, és jelentős az Olaszországba, Svédországba és az NSZK-ba irányuló exportunk is. A mezőgazdaságnak 500 ton­na drénszűrőt szállítunk. Ár­bevételünk előreláthatólag 100 millióval meghaladja a tervezett 553 millió forintot. — . A tavalyinál 1600 tonnával több, nem szőtt textíliát állítottak elő. Minek köszönhető a termelé­kenység ilyen mérvű növekedése? — Több tényező együttes ered­ménye. Profiltisztítást hajtottunk végre: a kis mennyiségben érté­kesíthető, nem eléggé nyereséges termékeink gyártását megszün. tettük. Lépéseket tettünk a mun­kaidő jobb kihasználása és a munkafegyelem javítása érde­kében. Ne gondoljon csupán ad­minisztratív intézkedésekre, bár ilyenek Is voltak. Ám ezek mel­lett növeltük dolgozóink érde­keltségét a termelésben és javí­tottunk a munkafeltételeken. Az év során végig folyamatos volt az alapanyag-ellátás és termelő berendezéseink is fennakadás nélkül dolgoztak. E tekintetben szerencsésnek mondhatjuk ma­gunkat, hiszen a legöregebb gé­pünk is csak ötéves. Gondot leg­• Szűrőcsöveket, szűrőlapokat és porzsákokat is gyártanak Kunszent- mikicson. Ezeket, korábban csak tőkés piacról szerezhették be a hazai felhasználók. (Méhest Éva felvételei) följebb egy-egy importból szár­mazó alkatrész hiánya okozott, ezen újításokkal, gépátalakítá- sokkai segítettünk. — Milyen hatással volt a ter­mékváltás a munkás- és alkalma­zotti gárda létszámára, összeté­telére? — A rongyfeldol gozás szakér­telmet alig, kézi munkát annál többet Igényelt A nem szőtt technológiához jóval kevesebb munkáskézre, de sokkal nagyobb hozzáértésre van szükség. Egy­kori 630-as létszámunkat 450-re csökkentettük, s természetesen a legjobb dolgozóinkat tartottuk meg. Okét anyagilag is Igyek­szünk megbecsülni, gyárunkban az. átlagos éves bérszínvonal 74 ezer forint. — Az eredményességnek csu­pán egyik, ámbár nyilvánvalóan fontosabb oldala a jó piaci pozí­ció és a hatékonyság. Ám jelen­tős hatással van rá a költségekkel való okos vagy kevésbé ésszerű gazdálkodás is... — Természetesen arra töreked­tünk. hogy kiadásaink ne halad­ják meg a feltétlenül szükséges mértéket. S más módon is ta­karékoskodtunk. A keletkezett hulladék például 1,5—-2 száza­lékkal maradt alatta az egv év­vel ezelőttinek, Mindez megmu­tatkozik gyárunk idei eredményes­ségében is: nyereségünk várha­tóan e’éri a 135 millió forintot. — Milyenek a jövő évi kilátá­sok? — Profilunk, termékszerke­zetünk nem változik, viszont je­lentősen nő a termékmennyiség. 1987-ben 6000 tonna nem szőtt textíliát kell előállítanunk. A nö­vekményt egyharmadrészben ka­pacitásbővítés révén, kéthar­madrészben pedig jobb mun­kaszervezéssel és a termelékeny­ség további növelésével tudjuk legyártani. Gondjaink bizonyá­ra szaporodnak majd, hiszen a Tiszai Vegyi Kombinátban a je­lek' szerint bizonyos késéssel in­dul meg a műszaki szövet-gyárt ás, s ez fokozott terheket ró a ml gyárunkra. Ami viszont köny- nyebbséget jelent: az 1987-es szovjet export egy jelentős ré­szét. mintéjy 900 ezer négyzet­méternyi szövetet már az idén elkészítjük és előszállításként de. cember 31-élg eljuttatjuk a jam­burgi földgázvezeték építődhez. Sitkéi Béla MEGFIGYELŐÁLLOMÁSOK A SZOVJETUNIÓBAN Földrengések előrejelzése KETTEN A KONZERVGYÁRBÓL Nők férfias (?) szakmákban Megalapozott az az elterjedt nézet, miszerint van­nak férfias és vannak nőies szakmák? Minden, esetre: ha egy nő férfiasnak tartott szakmáiban dolgozik, azt a szabály alóli kivételnek tekintik. A marós A Kecskeméti Konzervgyár tmk-fműh*lyében négy férfi között dolgozik Eszenyi Ambrusné ma­rós szakmunkás. Filigrán termetű, törékenynek tűnő asszony. Hozzá képest a munkagépe drome- dár szörnyeteg, ám Eszenyiné számára jó barát. ? — Miért választotta éppen ezt. a szakmát? — Mert erre nem volt nagy a túljelentkezés. Va­laha óvónő szerettem volna' lenni, de ahhoz rosz- szul tanultam. Szüleim nem bánták mit választok, csak szakma legyen. Én mindig az egyik bátyám­mal jártam iskolába, vele tartottam a játékban is, megszoktam a fiúik, társaságát. Egyébként a szak. munkásképzőben — legalábbis a mi osztályunkban — töibb volt a lány, mint a fiú. Persze nem tudom, hányán maradtak meg a szakmában, de gondolom, hogy kevesen. • Eszenyi Ambrusné: Megoldom a feladataimat. tak. A lemaradást azóta sem si­került behoznom. — Nehéz ez a munka? — Ha nagyobb darabot kell emelni, a többiek segítenek. De ezzel a férfiak is így vannak. Egymás nélkül nem boldogul­nánk. — Szakmailag van szüksége segítségre? — Munkatársaim lakatosok, egyedül én vagyok itt marós, ne­kem kell, megoldanom a felada­taimat. A rajz alapján számí­tom ki, hogyan állítsam be a gé­pen az osztófejét, a szerszámo­kat az adott munkadarabhoz. Századim illimeter pontossággal kell dolgoznom, különben selejt lesz az alkatrészből. Képzelje el, ha egy fogaskeréknél csak egy kicsit Is tévedek! Nem mindegy, milyen marót választok, meg kell határoznom a munkadarabot mozgató asztal sebességet, a ma­rószerszám fordülatszárnát és a fogásmélységet. Eszenyiné a konzervgyárban^volt tanuló, ez az első munkahelye, immár-15 esztendeje. Amiből az is következik: megállja helyét ebben a férfiasnak tartott szak­mában. —. Fizetésben lépést tart-e fér­fi társaival? — Amíg a két fiammal gyer­mekgondozási szabadságon vol­tam, nem emelkedett a fizetésem olyan mértékben, mint azoké, akik megszakítás nélkül dolgoz­Nemrég lehetetlennek tartották a földrengések előrejelzését. Ma jt vi­szont a tudomány már a „hol és mi­lyen erejű” kérdéseket is meg tudja válaszolni. A „mikor?” kérdésre vi­szont ma még nem lehet egyértelmű választ adni, noha a kutatóknak sok megfigyelés áll rendelkezésre a kö­zelgő csapás ismérveiről. A Szovjetunióban több mint. 300 állo­más figyeli éjjel-nappal a Földet, mivel az ország területének ötödrésze a szeiz­mikus tevékenység övezetébe tartozik. A tudósok az utóhbi években több olyan földrengést is «előre jeleztek, amelyek a Szovjetunió szeizmikus szempontból leg- tevékeryebb övezeteiben — Tádzsikisztán­ban, Kamcsatkában és a Kurili-szigeteken —| következtek be. A földrengés által ve-' szályeztetett övezetekből az embereket előfe kitelepítették. A tudósok megállapították, hogy jóval a földrengés előtt a földkéregben olyan változások mennek végbe, amelyek kor­szerű eszközökkel észlelhetők. Így például Tádzsikisztánban, ahol évente mintegy 3000 földrengést regisztrálnak. 16 szeiz­mikus állomás és 3 laboratórium műkö­dik. a Szovjet Tudományos Akadémia Smidit Földfiziikai Intézetének irányítá­sával. (Otto Smidt — 1891—1956 — szov­jet földrajztudós volt.) A tudósok erős elektromos impulzusokkal szondázzák a földkérget, tanulmányozzák annak defor­mációit és hajlatait, a talajvizek minera- lizáiódását, megfigyelés alatt tartanak bi­zonyos állatokat és észlelik azok földren­géssel kapcsolatos furcsa viselkedését. A modern berendezés lehetővé teszi megfi­gyelések végzését olyan körzetekben, ame- •lyek korábban nem voltak hozzáférhetők az ember számára. Elemzés céljából minden adatot az In­formációgyűjtő központba továbbítanak. Ma már rendelkezésre állnak a szeizmi­kus aktivitást feltüntető térképek. Ezekre szükségük vian az ország aktív szeizmikus övezeteiben dolgozó építőknek. • A Föld pulzusa. — A fial tudják, fiogy édes­anyjuk szakmájában általában férfiak dolgoznak? — De mennyire! A múltkor behoztam ide a nagyobbik fia­mat. Egy darabig figyelte, mit csinálok, azután azt mondta: de anyut ez semmi, hiszen a gép dolgozik helyetted! ­A mechanikai műszerész A téemkásokétól néhány épü­lettel odébb található a műsze­részek műhelye. A falakat be, borító poszterek, plakátok túl­nyomó többsége hölgyeket ábrá­zol. Ki vitatná, hogy Itt férfiak dolgoznak? Pontosabban tizenhá­rom férfi és egy nő. Veréb Eme­se mechanikai műszerész, csinos, fiatal lány. — Azt hallottam, kényeztetik a munkatársai! — Én nem vettem észre. — Nem vállalják tát a nehezebb munkát? — Tőlem már csak azért sem, mert a fiúk többsége elektromű­szerész, más a feladatuk. De nincs is rá szükség, hogy segít­senek. Rajz alapján ismerkedők meg a géppel, berendezéssel, amit javítanom kell. Ugyanúgy kive­szem a részem a- munkából, mint a többiek. Három műszakban dolgozok, ha kell, túlórázok. — Nehéz volt megtanulni a szakmát? — A szakközépiskolában a lá­nyok jobb tanulók voltak. Mi szorgalmasabbak, lelkiismerete­sebbek vagyunk. A gyakorlatban 'viszont kétségtelenül a fiúk rá­termettebbek. Szorgalommal le­het behozni a velük szembeni hátrányunkat. — Fizetése? — Akik később jöttek ide dol­gozni, azoké kevesebb, mint az enyém. A különböző pótlékokkal, túlórákkal együtt nagyon jó a jövedelmem, különösen az élet­koromhoz képest. Van, amikór a tízezret is megkeresem. — Ha kevesebbet túlórázna, több . ideje maradna a szórako­zásra! — Jut azért arra is, legfeljebb a pihenésre kevesebb. Kell a pénz, lakásra gyűjtök. A jelenlegi — nem a legjobb körülmények között levő — mű­helyből a közeljövőben új épü­letbe költöznek. Ügy tervezik, akkor végre beállítják a már meglevő, számítógépet, ami a műszerészek munkáját segíti. Emese előre felkészült erre az alkalomra: basic-tanfolyamot végzett. Ez irányú érdeklődése jól megfér egy másikkal, aminek révén Emese szintén „nevezetes". Annak a KISZ-alapszervezetnefc ugyanis, amelybe munkatársai is tartoznak, ő a titkára. Rajta kívül egyetlen lány tagja van ennek a kollektívának. Mondják, azért választották Emesét titkár­nak, mert adnak a véleményére. A,férfi munkatársak részéről na­gyobb elismerést kívánhat-e egy nő magának.. .• ? Almás! Márta • Veréb Emese: Három műszak­ban dolgozok, ha kell, túlórázok. 4 éves lejáratra, évi 10,5 százalék kamatas kamatozással 1986. DECEMBER 16tÁN lakossági kötvényt kacsái ki AZ ÁLLAMI FEJLESZTÉSI BANK LEBONYOLÍTÁSÁBAN. A kötvény kamatai és törlesztése két részletben vehetők fel: 1989. december 16-ától a 10 000 Ft névértékű kötvény tulajdonosát 1750 Ft kamat és az első 5000 Ft-os törlesztés, 1990. december 16-átöl pedig 2450 Ft kamat és a második 5000 Ft-os törlesztés illeti meg. A KÖTVÉNYEK 1986. DECEMBER 16—17-ÉN, KECSKEMÉTEN vásárolhatok meg A VÁROSI TANÁCS ÉPÜLETÉBEN. 2783

Next

/
Thumbnails
Contents