Petőfi Népe, 1986. december (41. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-08 / 288. szám

(Folytatás az 1. oldalról.) A vitában felszólalt Somogyi László építésügyi és városfej­lesztési miniszter. Elmondta, hogy bár a kisipar ágazati irá­nyítása az Ipari Minisztériumhoz tartozik, a kisiparosok munká­ja sok szállal kötődik az építés­ügyi tárcához is: egyre nagyobb szerepet töltenek be az építés­ijén, a felújításban. Évente több tízezer családi házat, nyaralót építenek fel kisiparosok. E tevé­kenységre a jövőben is nagy szükség lesz, de ahhoz, hogy a kisiparosok eleget tudjanak ten­ni az igényeknek, szükséges, hogy az építőiparban a versenyfelté­telek azonosak legyenek. A mi­niszter szólt arról is, hogy a jö­vőben az igényekkel összhang­ban bővül a már eddig is sike­res gépkölcsönző-hálózat: rövi­desen több olyan szolgáltatóház nyílik, ahol a kisiparosok kor­szerű kisgépekhez juthatnak. Felszólalt a vitában Kapolyi László ipari miniszter. Mint mon­dotta: a kisipar részesedése a nemzeti jövedelem termelésében csupán 2 százalék, azonban a la­kosság részére végzett szolgálta­tásokban részarányuk 61 száza­lék. A kisiparosok tevékenysége a különböző szolgáltatásokban a jövőben is meghatározó lesz, de szerepe a teljes ipari tevékeny­ségben jelentősen kell hogy fej­lődjék. Ez egyaránt jelenti az exportorientált fejlesztést és a belső igények magasabb szín­vonalú kielégítését. Emellett ter­mészetesen megmaradnak a ha­gyományos funkciók. Ami a szol­gáltatási tevékenységet illeti» mindenekelőtt az ország- kisebb településein, a városok perem­Befejeződött a kisiparosok országos küldöttgyűlése kerületeiben és az új lakótelepe­ken számít a lakosság továbbra is a kisiparosokra. A kisipar feladatainak csak úgy tud eleget tenni — mondot­ta a miniszter —, ha a < hagyo­mányos működési formák mel­lett új típusú szervezeti formá­kat alakít ki, bővíti a szolgálta­tóházak, műhelysorok, munka­felvevő helyek, munkaszervező irodák számát. » A szabályozók olyan tovább­fejlesztése is indokolt, amely­nek eredményeként javul a kis­iparosok helyzete. Tevékenysé­gük további javításához elenged­hetetlen, hogy kevesebb gondot okozzon az anyag- és alkatrész- ellátás, a műszaki színvonal emelése. Jól segíti ezt a kisipa­rosok és a szocialista gazdálkodó- szervezetek közötti együttmű­ködés, a közös gyártás, az éssze­rű munkamegosztás, a közös szervizek kialakítása, a piaci in­formációk kölcsönös cseréje. A kisiparnak jelentős a szere­pe az ipar kínálatipiac-építésé- ben — mondotta végül a minisz­ter, s örvendetesen fejlődik te­vékenysége az elektronikában, az informatikában, a különféle területek elektronizálásában. HARMINCKILENC VÉLEMÉNY Vasárnap a Budapest Kong­resszusi Központban folytató­dott a kisiparosok IX. országos küldöttgyűlése. A tanácskozáson megjelent Kapolyi László ipari miniszter, valamint az állami és társadalmi szervezetek több ve­zetője. A háromnapos tanácskozáson 39-en szólaltak fel. Közöttük Bé­késiné Kovács Bella, kecskeméti ajándéktárgy-készítő, Gál Ferenc kecskeméti villanyszerelő és Ger­gely Imre kalocsai autószerelő kisiparos. A felszólalók számos javaslatot tettek, egyebek között a kisvállalkozások pénzügyeire specializálódott kisbankok létre­hozásával, a késedelmes fizetések átvállalásával, a jövedelemszabá­lyozás korszerűsítésével, a teher­fuvarozó kisiparosok közületi munkavégzésével kapcsolatban. A javaslatok megvalósítása ér­dekében a KIOSZ részletes elemzéseket és vizsgálatokát vé­gez. Molnár József, a KIOSZ elnö­ke a vitát összegezve megállapí­totta, hogy a küldöttgyűlés pozi­tívan értékelte az elmúlt időszak eredményeit, és önkritikusan foglalt állást a fogyatékosságok kijavítása érdekében. A tanács­kozáson is kitűnt, hogy a kisipa­rosság a társadalom politikai, gazdasági céljaival' egyre jobb összhangban tevékenykedik, ah­hoz azonban, hogy a következő időszak nagyobb feladatait is el­láthassák, még sok teendő vár a kisiparosokra és a központi Irá­nyító szervekre. Ezt követően a küldöttgyűlés egyhangúlag elfogadta a beszá­molót és állásfoglalásban rögzí­tette a kisiparosok és az orszá­gos választmány feladatait a kö­vetkező 5 évre. Ezek között a legfontosabb gazdasági célként határozták meg a szolgáltatások területén a lakáskarbantartás, a -felújítás, a gépjárműjavítás, és a hagyományos szolgáltatások fej­lesztését, minőségének javítását, kulturáltságának növelését. Az árutermelésben ’ szükségesnek tartják az exportot növelő, az importot helyettesítő, a hiány­cikkek körét csökkentő, a hazai áruválasztékot bővítő és a hát­téripari termékek gyártásának fokozását. Mindehhez elenged­hetetlenül szükséges a szakmai képzés fejlesztése, a műszaki korszerűsítés, a kapcsolatok ja­vítása. gazdasági társulások lét­rehozása az állami és a szövet­kezeti gazdálkodó szervezetekkel. A küldöttgyűlés megválasztotta az országos választmányt, a fel­ügyelő bizottságot és a tisztség- viselőket. A KIOSZ elnöke ismét Molnár József lett. Fischer Pált és Molnár Györgyöt elnökhelyet­tessé választották. (MTI) Virágkiállítás és -kötészeti verseny Kecelen * Péntek, XI óra 20 perc: Az iljúsági versenyzők az utolsó simításokat végzik a menyasszonyi csokrokon, (Tóth Sándor felvételei) A vándordíj ismét a szentesi iskoláé Az immár ötödik alkalommal Kecelen rendezett virágkiállítás és kötészeti verseny szervezői elégedettek lehetnek. Az elmúlt három napban több mint 15 ez­ren csodálták meg a színpompás kötészeti remekeket és a kiállító, kilenc kertészeti gazdaság, 14 magántermelő cserepes és vá­gott virágait. A termelők bemu­tatóját tovább színesítette, hogy a holland Johan Kristóf ismét elhozta legszebb fréziáit ás orchi­deáit. A holland kiállító tavaly, pont amikor a keceli kiállításról hazafelé tartott,-csaknem tragi­kus kimenetelű balesetet szen­vedett. í Péntek délután dr. Király László, a Kertészeti és Élelmi­szeripari Egyetem kertészeti ka­rának főigazgatója a kiadott programhoz képest némi késés­sel nyitotta meg a kiállítást. En­nek oka a bírálóbizottság elhú­zódó munkája volt. A kötészeti verseny negyvennégy ifjúsági és tizenkét felnőtt résztvevője ezen a napon kora reggeltől, szigorú szabályok, szerint készítette a „szárazkötészeti falidíszt”, „ka­rácsonyi asztalidíszt”, meny­asszonyi csokrot”, valamint a „kötelező- feladatot”, amit az utolsó pillanatban tudtak meg: borospalackokat kellett díszíte­ni. Ehhez egységesen kát üveget, két talpas poharat és egy vázát kaptak. Szabó János, a Budapesti- Sa­sad Termelőszövetkezet művé­szeti vezetője a Magyarországon rendezett kötészeti versenyek állandó zsűritagja új bírálati módszert dolgozott ki, amit itt próbáltak ki először. Ennek lé­nyege, hogy a korábbinál tárgyi- lagosabban minősíthetők a ver­senyzők -és a végeredmény ki­alakításában nagyobb szerephez jut az egyéni lelemény, technikai tudás. Tőle tudtam meg: — A keceli verseny az utóbbi időben az ország egyik legszín­vonalasabb rendezvénye lett. Bizonyítja ezt, hogy a termékbe­mutatóra már csak hosszas vá­logatás után hozzák a kertészek virágjaik színe-javát. A kötök­ről röviden. A falidíszek voltak a legjobbak. Ezután sorrendben az asztalidíszek következtek. A menyasszonyi csokrokkal volt a legtöbb bajunk. Ezeknél sok technikai hiányosságot talál­tunk. Némelyik túl hosszúra, fo­górészük vastagra, formátlanra sikeredett. Nem egy, anélkül, hogy szétesne, aligha bírt volna végig egy esküvői szertartást. A hosszú vita után azonban úgy érzem, hogy a legjobb munkák készítői vihették haza a díjakat. A megnyitó után — amelyen részt vett dr. Molnár. Béla, a Ha­zafias Népfront Országos Taná­csának titkára — a zsúfolásig megtelt tornacsarnok közönsége előtt adták át a negyvenöt, kü­lönböző gazdálkodók, tanácsok, sőt magánszemélyek által fel­ajánlott értékes díjat. Az ifjúsági versenyzők között első helyezett Almási Andrea, a kecskeméti Kocsis Pál kerté­szeti szakmunkásképző iskola tanulója lett. A legszebb kará­csonyi díszt, a budapesti Szántó Kinga készítette. A menyasszo­nyi csokor kategóriában fiú ver­senyző győzött, a szentesi Kruzs- licz Ferenc, aki az összetett ver­• Tanosné Dóra Éva átveszi a legeredményesebb Bács-Kiskun megyei versenyzőnek járó okle­velet. seny első helyezettje is lett. A kötelező feladatot legjobban a balatonfüredi Tóth Andrea ol­dotta meg. A felnőtt versenyzők között az öt első helyezésen ket­ten osztoztak. Tanosné Dóra Éva, a jánoshalmi áfész virágüzlet­vezetője, a szárazkötészeti és kö­telező munkájáért érdemelt első helyezést, még a békéscsabai Szabó Lászlóné karácsonyi dísz­ért, menyasszonyi csokorért és az összetett vérsenyben elért he-^ lyezéséért. A keceli tanács által tavaly alapított vándordíját is­mét, a legjobban .szereplő Szen­tesi Mezőgazdasági Szakmunkás- képző Intézet és Szakközépiskola diákjai vihették haza. Cz. P. 1986. december 8. » PETŐFI NÉPE © 3 / Sajtónap után — dolgos napok előtt |f A múlt héten emlékezett meg hazai újságíró-társa­dalmunk Rózsa, Ferenc mérnökről, újságíróról — a Szabad Nép egykori szer­kesztőjéről születésének nyolcvanadik évfordulója j§ alkalmából. Az újságíró­szövetség 'szákházában el­helyezett emléktáblát meg­koszorúzva mondta róla emlékező beszédében Má­té György: „Halvány vi­gasz, hogy halálának éve, 1942 óta is velünk van. Emberi nagyságának, vég­sőkig tartó elkötelezettsé­gének, példamutatásának a . hatása maradandó. A mozgalom egyik kezdemé­nyezője, zászlóvivője és vértanúja volt.” iíf Lezajlottak a sajtónapi ünnepségek is. Mindez al­kalom volt arra, hogy újra lehessen gondolni az elekt­ronikus és nyomtatott új­ságírás, a szocialista demok­ratizmushoz és gazdasági- B társadalmi feladataink megoldásához egyaránt szorosan kapcsolódó tájé­koztatási feladatok meg­oldását. Mégpedig azért, hogy se pesszimistábbak, se pedig önhittebbek ne le­gyünk annál, mint aipít a realitás megkövetel. A va­lóság ma a kezdeményező, alkotó munka becsületére hívja fel a figyelmet min­denütt» s a holnapok en­nek az értékét helyezik mind magasabbra. Valószínűleg élesebben ütköznek bizonyos érdekek is. Ezek elfojtása helyett mindig a feltárás segített — a megoldás reményében. Tudjuk, hogy milyen fon­tos volt a múlt század Ma­gyarországán a sajtó ereje és szabadsága. Azóta böl- csebbek is lettünk néhány emberöltő tapasztalataival, I elhihetjük: a szocialista demokratizmusnak még fontosabb a megtisztító nyilvánossága. Az idén elfogadott új sajtótörvény előkészítő vi­tájában többen megkér­dőjelezték, hogy az újság­író a közérdek képviselő­je. Szó sincs arról, hogy egyedül, vagy kizárólag ő képviselné a közérdeket. De ez adja a programját, el­hivatottságát. A sajtó mun­katársai — s mindazok, akiknek közük van a tájé­koztatás ügyeihez a leg­különbözőbb szinteken — kulcsszerepet játszanak ab­ban a nagy, nyilvános in­formációáramlásban, ami­nek a javulása tovább gyorsíthatja a hasznos tár­sadalmi változások ütemét. Remélhetőleg kialakítha­tók azok a feltételek is, amelyek a városok és von­záskörzetük vagy ■éppen valamelyik választókerü­let jobb helyi tájékozta­tásának a , megszervezésé­vel füg©Cjk össze. Akbí^^Bxrkesztőségben, stúdiacQProlgozik, egy­fajta nemzetközi verseny­helyzetben van, mégha ezt nem is érzi mindenki. Fejünk fölött idegen mű­holdak keresik* program­jaikkal a szemünkét, kül­földi rádióhullámok jut­nak el az agyunkig, érkez­nek a video- és hangka­zetták, a hatásosnál hatá­sosabb műsorok. Az olva­sók, nézők és hallgatók egyre több kérdésre vár­nak választ. Több irányba tágul és mélyül az érdek­lődés: az egyetemes inter­nacionalista dolgok és a lakóhely, a szűkebb kör­nyezet iránt egyaránt. Ügy látszik, hogy nincs meg­állás, nincs elzárkózás. Nagyon nagy kincs a ha­zai információra, magya­rázatra váró állampolgári bizalom, aminek a megőr­zéséhez hathatósan hozzá kell járulni. Egy most megjelent interjúkötet, Nádor Tamás: Emberi antennájában olvasható az a megfogalmazás, amit nem lehet eléggé hangoz­tatni: „az állampolgár ter­mészetesen akkor mozdul, cselekszik, ha úgy érzi, eb­ben vagy abban ő is kép­viselve van. Nem szabad elfelejteni: nemcsak anya­gi, hanem szellemi érde­keltség is létezik” (Faragó- Vilmos). Aki mindezt valóban Ady Endrétől, Bálint Györgytől és Rózsa Ferenctől tanult igényességgel és állandó készenlétben, a lapzárta sürgetésében teszi, az bi­zony sokszor érzékenyebb és viíjrálóbb, mint mások. Még Engels is elismerte, mert átélte Kari Marx egy­kori újságíróval és szer­kesztővel együtt, hogy „az újságírás nagyon hasznos iskola, minden vonatko­zásban rugalmasabbá vá­lunk, jobban megismer­jük tulajdon erőinket és megtanuljuk jobban lemer­ni őket és mindenekelőtt megtanulunk egy adott időre elkészíteni egy adott mennyiségű munkát.” A baj rendszerint azzal kezdődik; ha ezt a nagyobb rugalmasságot, felfokozott- ságot valamiféle bajkeve­résnek vélik egyesek azok közül, akiktől az újságíró megítélése és végső soron az egzisztenciája is függ, és akik azt vallják, hogy van elég problémájuk a rádió, a tv, meg az újságok nél­kül is. A feszültségeken és indulatokon érdemes oko­san túllépni. Vigyázni kell a sajtó jelzéseket is adó idegrendszerére. Az utóla­gos kritikák helyett több közös energiát kellene for­dítani a kritikák megelőzé­sére. Aki ez elől befelé fordul, és megfosztja ma­gát a nyilvánosság jelzé­seitől, mivel azok — mond­juk — kellemetlenül érin­tik. előbb-utóbb védtele­nebbé válik a tények kri­tikája ellen. Ez pedig már a valósáé súlyos része és nem lehet egyszerűen hely­reigazítani. De nem is kell. mert a gyakorlat őszintén igényli az igaz tükörk-met. hogy jobban megismerhes­se saját ma°át. S akkor már elmozdulni, a tovább­lénéseket szano-íto-,, íé könnyebb az előttünk áuó. dolaosságot naook­ban. Halász Ferenc A Szerzői Jogvédő Hivatal elismerése előadóművészeknek, együtteseknek Az idén Mihály András zene­szerző és karmester, az Operaház nyugdíjba vonult igazgatója kap­ta a Szerzői Jogvédő Hivatal Bar­tók Béla emlékére alapított „Pro ’ Artibus” érmét, amellyel az in­tézmény elismerését fejezi ki a magyar, zeneművek bemutatá­sában és népszerűsítésében ki­emelkedő teljesítményt nyújtó előadóművészeknek és zenei szakembereknek. Az emlékér­met Petrovics Emil Kossuth-di- jas zeneszerző, a Szerzői Jogvé­dő Hivatal vezetőségének elnöke adta át a Fészek Művészklubban. „ Ez alkalommal nyújtották át az új magyar zeneművek terjesz­téséhen kiemelkedő teljesít­ményt e’ért hazai és külföldi elő­adóművészeknek, magyar ze­nei együtteseknek és a zenemű­vek terjesztőinek a Szerzői Jog­védő Hivatal kitüntető oklevelét és az azzál járó jutalmat is. Ki­tüntetésben részesültek- az élő. adóművészek közül: Kórod! And­rás karmester (posthuimus). Le­hel György karmester, Baross Gábor karnagy, Ligeti András karmester, Petró János karmes­ter, Serei Zsolt karmester, Csav. lek Etelka énekművész, Csengery Adrienne énekművész, Polgár László énekművész. Bársony László brácsaművész. Fábián Márta cimbalomművész, Fried­rich Ádám kürt-művész. Janota Gábor fagottművész, Keller And­rás hegedűművész. Kemény Er. zsebet zongoraművész. Kerek Ferenc zongoraművész, Kör­mendi Klára zongoraművész, Ma- czelka Noémi zongoraművész. Onczay Csaba gordonkaművész Terényi Eszter hegedűművész, Terényi Miklós gordonkaművész, Szakály Ágnes cimbalomművész, Szeverényi Ilona cimbalom mű. vész. Tamás István, a Berlini Ma. gyár Kultúra Háza volt szerve, ző vezetője. Tihanyi László ze­neszerző. Vékony 'Ildikó cimba­lomművész. Az együttesek kökül: A mad in­da együttes. Miskolci Szimfonikus Zenekar és Kovács László zene­karvezető. Kitüntetést kapott Matz Lász­ló zenei rendező. # Árvái Lászlóné keceli 'verseny­ző készíti kötelező feladatát.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents