Petőfi Népe, 1986. december (41. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-06 / 287. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Hazaérkezett a Vajdaságból a tanácsi t delegáció December 3-tól 4-ig a megyei tanács delegációja a jugoszláviai Vajdaságban járt, dr. Gajdócsi Istvánnak, a megyei tanács el­nökének vezetésével. A kétnapos látogatás során dir. Gajdócsi Ist­ván és Jon Srbovan, a Vajdaság Szocialista Autonóm Tartomány Képviselőbáza Végrehajtó Taná­csának elnöke két évre szóló együttműködési megállapodást Irt alá. A küldöttség Újvidéken több intézmény, illetve Bácsika- Topolyán, a Május 1. Építőipari Kombinát munkáját tanulmá­nyozta. ENSZ-KÖZGYÜLÉS Befejeződött a leszerelési vita 58 esetből az USA 43-szor nemmel szavazott Az ENSZ Közgyűlésének 41. ülésszaka csütörtökön befejezte a leszereléssel és a nemzetközi biztonsággal összefüggő kérdések megvitatását. Az eszmecsere során a küldöt­tek hathatós intézkedéseket sür­gettek a háborús veszély csök­kentésé, a kísérleti atomrobban­tások azonnali betiltása és atom­fegyvermentes övezetek létreho­zása érdekében, összesen 58 íz­ben került sor szavazásra, ebből 43 alkalommal az Egyesült Álla­mok nemmel szavazott vagy tar­tózkodott, 11 esetben az ameri­kai delegátus egyedül maradt ne­gatív álláspontjával. A közgyűlés csütörtökön az emberi jogok tiszteletben tartá­sára szólította fel többek között Chilét, Salvadort, Iránit, Guate­malát. A közgyűlés elítélte Izrael és az Egyesült Államok „stratégiai együttműködését”, csakúgy, mint az amerikai fegyverszállításokat. Külön határozat hívja fel a Biz­tonsági Tanácsot sürgős intézke­dések megtételére annak érde­kében, hogy az izraeli nukleáris létesítményeket helyezzék a bé­csi székhelyű Nemzetközi Atom­energia Ügynökség ellenőrzése alá. A tagállamok képviselői hatá­rozottan elítélik a nyugati orszá­gokat és Izraelt, mert továbbra is támogatják a dél-afrikai apart­heid-rendszert és együttműköd­nek a pretoriai kormányzattal. A közgyűlés javasolta az aláíró fe­leknek, hogy zárják ki a Dél-Af­rikai Köztársaságot az Antark­tisz-egyezményből. (Az 1959-ben kötött megállapodás a jeges föld­rész kizárólag békés célú fel- használását hivatott elősegíteni.) A közgyűlés csütörtökön egy esetleges atomháború klimatikus és fizikai következményeinek — beleértve az úgynevezett nukleá-- ris tél körülményeit — vizsgála­tát sürgette. A határozatra a közgyűlés politikai bizottsága tett javaslatot és 14Ó ország szava­zott mellette, tíz állam tartózko­dott. Az amerikai delegátus a maga „nem” szavazatával egye­dül maradt. AZ MSZMP B ÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLI. évf. 287. szám Ára: 2,20 Ft 1986. december 6. szombat Szovjet pártküldöttség látogatása Tegnap Kecskemétre látogatott Valerij Muszatov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának alosztályvezetője és Ana- tolij Guzko», az SZKP KB külügyi osztályának munkatársa. A ven­dégeket délelőtt Romány Pál, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára fogad­ta, s tájékoztatta Bács-Kiskun lakosságának életéről, politikai, gaz­dasági, társadalmi eredményeiről, terveiről. A fogadáson részt vett Hodossi Sándor, a megyei pártbizottság titkára és Thürmer Gyula, az MSZMP KB külügyi osztályának munkatársa. A fogadást követően a vendégek az MMG Automatikai Művek kecskeméti vezérléstechnikai gyáregységét keresték fel, ahol Szakol- czai István igazgató és Sajdik Sándor pártvezetőségi titkár ismertet­te az ott folyó munkát, majd üzemlátogatás következett. iDélután a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalatnál Tobak István, a megyei pártbizottság -tagja, vezérigazgató és Csonka Pálné, a vál­lalat pártbizottságának titkára fogadta és tájékoztatta a szovjet ven­dégeket, akik a vállalatról készült videofilm megtekintése után a gyár vezetőivel időszerű gazdasági kérdésekről folytattak véleménycserét. Valerij Muszatov és Anatolij Guzkov az esti órákban elutazott Kecskemétről. Sajtónapi megemlékezések Terbe Dezső köszönti a résztvevőket. A Magyar Sajtó Napja alkal­mából tegnap ünnepi ülést tar­tott a Magyar Újságírók Orszá­gos Szövetségének Választmánya a MUOSZ székházában. A részt­vevők megemlékeztek a Vörös Újság megjelenésének 68. év­fordulójáról, s kegyelettel eleve­nítették fel a magyar és a nem­zetközi munkásmozgalom ki­emelkedő személyisége, Rózsa Fe­renc alakját. Az ünnepi ülés résztvevőit Pdl- ]y József, a MUOSZ elnöke kö­szöntötte, majd Somos Ágnes, a MUOSZ elnökségének tagja mon­dott beszédet. Ezután Bányász Rezső állam­titkár, a Minisztertanács Tájé­koztatási Hivatalának elnöke ki­magasló újságírói tevékenységük elismeréseként kitüntetéseket nyújtott át a sajtó, a rádió és a televízió több munkatársának. Ezután az újságírószövetség székházában megkoszorúzták az első magyar legális kommunista lap, a Vörös Újság emléktábláját. • A magyar sajtó napja alkal­mából ünnepség volt tegnap dél­után a kecskeméti Sajtóházban. A megjelent újságírókat, kiadói dolgozókat, a nyomda, a posta képviselőit, s a meghívott ven­dégeket — köztük Terbe Dezsőt, • a megyei pártbizottság titkárát és dr. Geri Istvánt, a megyei ta­nács elnökhelyettesét — Koloh Elek, a MUOSZ megyei titkára köszöntötte, majd Terbe Dezső mondott ünnepi beszédet. Szólt azokról a nagy változá­sokról. amelyek a Vörös Újság megjelenésétől máig, a legmo­dernebb technikájú képújságig elvezettek. Nem változóit azon­ban a hitelesség, gyorsaság, pon­tosság követelménye. A sajtó munkásainak kötelessége az ál­talános emberi haladás, s ennek részeként a magyar feilődés szol­gálata. A megvel pártbizottság titkára hangsúlyozta, hogy az utóbbi harminc esztendőben ki­kristályosodtak a szocialista Ma­gyarország tájékoztatáspoliti­kájának elvei. A már említett 12 oldalon I A jövő is megalapozott (4. oldal) Az olvasztómű csoportvezetője (4. oldal) Gazdag gyűjtemény Eleget tesz feladatának az agrárértelmiség ahol árusítanak is (5. oldal) HÁZUNK TÁJA <5. oldal) KÉP és HANG, a rádió és a televízió műsora szombattól jövő vasárnapig. (7—8. oldal) Évzáró értekezletén idei mun­káját értékelte, valamint meg­határozta 1987-es tennivalóit a Magyar Agrártudományi Egye­sület megyei szervezetének veze­tősége. Dr. Matos László, az egyesület megyei elnöke beszélt az agrárágazat helyzetéről, azok­ról a cselekvésekről, amelyek egyes területeken hozzájárultak a fejlődéshez. Egyebek között megemlítette, hogy csaknem ezer hektáron telepítettek szőlőt, nőtt a zöldségtermő terület, több ser­tést tartanak a megyében és mérséklődött a szarvasmarha-ál­lomány csökkenése is. Az emlí­tett folyamat nemcsak a megyé­nek, hanem az országnak is ér­deke, s hogy Bács-Kiskunban ez így alakulhatott, ebben nem kis szerepe vám a megyei aigrárér- telrpiségnek. A szervezet veze­tősége csaknem háromszáz orszá­gos és megyei tanácskozást, be­mutatót, konferenciát és kdálli­SZÁZNEGYVENEZER KISIPAROS KÉPVISELETÉBEN Megkezdődött a KIOSZ küldöttgyűlése követelményekhez társul a váló- ságfeltárás, az értékőrzés, -terem­tés igénye, eligazítás a hazai és nemzetközi események között, se­gíteni a döntések előkészítését és mozgósítani a cselekvésre. Biz utóbbiban, különösen a gazdaság élénkítésében, jelentős szerep jut a tömegtájékoztatásnak, amely él­vezi az ország lakosságának és vezetőinek bizalmát. Ezután a kialakult szokások­nak megfelelően jutalmak átadá­sára került sor. A megyei pánt­(Folytatás a 2. oldalon) Pénteken a Budapest Kongresz- szusi Központban megkezdődött a Kisiparosok Országos Szerve­zetének IX. országos 'küldöttgyű­lése. A tanácskozáson több mint 140 ezer kisiparost képviselő 280 küldött értékeli az előző kül­döttgyűlés óta végzett munkát, és kijelöli az új, a megváltozott körülményekhez és a magasabb követelményekhez igazodó fel­adatokat. Az elnökségben foglalt helyet Ballal László, az MSZMP KB osztályvezetője, a kormány több tagija, valamint a párt-, a társa­dalmi és az érdekképviseleti szervezetek számos vezetője. A megnyitó után megválasztották a küldöttgyűlés munkabizottsá­gait, majd az országos választ­mány írásos beszámolójához Mol­nár József, a KIOSZ elnöke fű­zött szóbeli kiegészítést. Elöljáróban 'megállapította, hogy az elmúlt öt esztendőiben növe­kedett a kisiparosok megbecsü­lése, a kisipar a gazdasági élet fontos részévé vált A kisiparo­sok által előállított termelési ér­ték öt esztendő alatt csaknem megduplázódott, tavaly megha­ladta az 56 milliárd forintot A lakossági szolgáltatásoknak 60 százalékát kisiparosok látják el, ezen belül az építőipari javítási- karbamtartási munkák közel 83 százalékát ők végzik. A szolgál­tató- és felvevőhelyek, műhelyek nagy részét a kisipar üzemelteti. Az elmúlt öt esztendőben össze­sen 136 új kisipari szolgáltató lé­tesítmény épült fel, 781 műhely- lyel, mintegy 25 ezer négyzetmé­teren. A szolgáltató hálózat bő­vülése jelentősen hozzájárul ah­hoz, hogy javuljon a kiszolgálás minősége, rövidüljenek a válla­lási határidők. A kisipari tevékenység techni­kai-műszaki feltételeinek fejlő­dése azonban elmarad a kívá­natostól — hangsúlyozta a KIOSZ elnöke. — A kisiparosak egy ré­sze korszerűtlen, elavult gép­parkkal, egészségtelen műhelyek­ben dolgozik. A műszaki fejlesz­tésre több lehetőség is kínálko­zik, ez évtől lehetővé vált például az állóeszköz-vásárlások adó­mentes elszámolása. A .beruházás hagyományos forrása a hitel­felvétel. E területen kedvező vál­tozás következett be: az elmúlt öt esztendőben 18 500 kisiparos összesen 1,2 milliárd forint hitelt vett fel beruházásra, műszaki fej­lesztésre. Az elmúlt öt esztendőben erő­södött a kisiparosok közéleti te­vékenysége, aktivitása. Tavaly csaknem 100 millió forint értékű társadalmi munkát végeztek. A gondokról szólva a KIOSZ elnöke rámutatott^ hogy az elmúlt idő­szakban a kisipar fejlődésének üteme lelassult. Bár a kisiparo­sok létszáma öt esztendő alaitt csaknem 40 százalékkal nőtt, a főfoglalkozású mesterek aránya csökkent, jelentősen növekedett ugyanis az ipart munkaviszony és nyugdy mellett gyakorlók száma' és aránya. A hagyományos szakmák egy részében — mint amilyenek az asztalos, cipész, kárpitos —, egyes építőipari és ruházati szakmák — létszámcsök­kenés tapasztalható. A jövőben e területen különösen fontos a hatékonyabb rétegképviselet. Ugyancsak előbbre kell lépni a gazdasági munkaközösségek ér­dekképviseletének javításában. Eddig ugyanis a tízezer gmk-ból csak mintegy 150 lépgtt be a KIOSZ-ba, pedig ez év elejétől a szövetség látja el a gazdasági munkaközösségek érdekvédel­mét. A szóbeli kiegészítést követően megkezdődött az országos vá­lasztmány beszámolója feletti vi­ta. A küldöttgyűlés ma folytat­ja munkáját. mimÍgeszükség lesz í Gyümölcsöző fejlesztés Dunavecsén Nem a „nagy üzletek*’ idejét éljük. Legjobban azok tudják ezt, akik külföldi partnerekkel I szeretnének előnyös piaci szer­ződéseket kötni. Nagy teljesít­ménynek számit tehát — mar­ni ár világ csodája! —, ha egy : vállalat a jelenlegi gazdasági kör­nyezetben egyik évről a másikra meg tudja duplázni nyereségéi sőt az elért szintet tartani tud ja a következő esztendőben is Megyénk egyetlen szerszámkészi tő üzemének, a kétszázharminc tőt foglalkoztató dunavecsei Fémipari Vállalatnak, úgy tűnik; mindez sikerült. TaValy rekord- nyereséggel zártak, s 1986 is ha­sonlóan jól sikerült. Nem poro­sodnak tcrtpékeik — fúró- és fű­részgépek, valamint kazánok — sokáig a raktárakban ... — Manapság gyakran panasz­kodnak a műszaki termékek vi­lágvásárairól’ hazaérkező külke­reskedők: nehéz eladni. Nem csak a nagy, de a kis üzletért is közelharcot kell vívni a konku­renciával. Á vecsei szerszámgé­pek kivételek? — kérdeztem Ka­ra Mihály igazgatótól. — Igaz, én gyárvezető vagyok, nem külkereskedő, de úgy látom, a jó gépnek van és mindig lesz piaca: azokra szükség van itthon és külföldön egyaránt. A duna­vecsei masinák nem csodagépek, de azt kiválóan elvégzik, amiért a vásárlók megveszik'- őket. A gyárunk munkájában érzékelhe­tő ütemváltásnak természetesen több, jól körülhatárolható oka van. — Émlitene néhányat? — Elsősorban talán az, hogy nálunk évek óta eredményes mű­szaki fejlesztési tevékenység fo­lyik. Részben megbízásos alapon, részben licencvásárlással sike­rült olyan gépeket alkotnunk, amelyek versenyképesek a vi­lágpiacon. Nem maradnak el nyugat-európai és tengerentúli társaiktól teljesítményben, és nem emészt föl több költséget gyártá­suk. Nem kisebb fontosságú en­nél az a korrekt, kölcsönösen előnyös megállapodás a dolgozó­inkkal, melynek lényege: ió meg­élhetés, biztos munkalehetőség, jelentős béremelés — 1986-ban például 9.68 százalék volt a ke­resetnövekmény — csak úgy le­hetséges, ha azt a munkát, amit rábíztak,, mindenki gondosan, pontosan, lelkiismeretesen végzi- Figyel az anyag- és energiataka­rékosságra. segíti a jobb gépki­használást stb. Ahhoz, hogy jó gén kerüljön ki tőlünk és el is adhassuk, ez alapvetően fontos. — Mi volt a nehezebb: a ta­valyi csúcsot elérni vagy az idén megtartani az eredményeket? — Az idén jobb évet zárunk, mint tavaly, pedig ez az év na­gyon nehéz vplt. Ügy indultunk januárban, hogy a rendelések négyszer nagyobbak voltak, mint a kapacitásunk. Ez kedvező start. Aztán jöttek az átütemezések, a halasztási kérelmek itthonról és külföldről. Felborult a tervünk. Végül egy dollárral fizetett KGST-üzlet — csehszlovákiai nagyvásárló — megmentett ben­nünket. Tanulság: érvényes szer­ződések birtokában sem lehet ül­ni a babérokon. — Jövőre nem lesz zavar? — Most úgy tűnik, a teljes évi termelés el van adva, amit gyár­tunk, már tudjuk, hová kerül. — Hová? — Nigériába, Iránba és Zim­babwébe régóta szállítunk fúró­kat és fűrészeket. A tőkés piacon Hollandiába, Svájcba, Dániába és Kanadába adjuk el termékein­ket. A KGST-n belül Csehszlová­kia és a Szovjetunió a legna­gyobb vevő. Reméljük, 1987-től az egyiptomi piacon is megje­lennek a dunavecsei szerszámgé­pek. F. P. J. • A siker titka: a jól szervezett, pontos munka. Gépek szállítás előtt. tást szervezett ebben az eszten­dőben, ahol az itteni kétezer fős szervezet tagjai tájékozódhattak, •kicserélhették információikat, s elmondhatták véleményüket, ugyanakkor benne érezhették magukat az országos vérkerin­gésben, sőt a kertészeti ágazat­ban a nemzetközi figyelmet is kiérdemelték. A megyei szerve­zet tagjainak továbbképzéséről is folyamatosan gondoskodtak, s az egyesületi' keretek -között működő nyugdíjasklüb munká­ját kiemelkedően segítették. A jövő évi feladatok sorából említést érdemel a kertészeti ága­zatokkal való még intenzívebb törődés, a tudományos eredmé­nyek gyakorlati elterjesztésé­nek meggyorsítása, az irányítás, a jövedelemszabályozás .és a munkaszervezés korszerűbb for­máinak és lehetőségeinek feltá­rása. A felszólalók közül Katona István, a MAE országos elnök­ségének tagja még kiemelte, hogy a2 A grárértelmisésg a szocialista faluért mozgalomban is jelesül kivették részüket a megye szak­emberei. s a nagy sikert kiváltó Hírős Napok megrendezésébe^ ugyancsak kiemél'kedő mürSíéí végeztek, amiért az országos el­nökség köszönetét és elismeré­sét fejezte ki á napokban meg­tartott ülésén. Az évzáró értekezleten kitünte­tések és jutalmak átadására ke­rült sor. Miklós János, a megyei szervezet alelmöke a Szocialista Faluért, Hajdú András, a nyug- díjasfcluib vezetője pedig srany- koszorús jelvény kitüntetésben részesült. Képviselők tanácskozása egészségügyi témákról Pénteken a Parlamentben tar­tott ülésén az Országgyűlés szo­ciális és egészségügyi bizottsága két témával foglalkozott: a kép­viselők véleményezték — általá­ban elismeréssel — az újságírók­nak az egészségkultúra témáiba» kifejtett tevékenységét, s meg­vitatták annak a társadalmi zsű­rinek a jelentését, amelyet a ma­gyar cipőipar termékeinek egész­ségügyi szempontú minősítéséről kaptak kézhez. Az elnöklő dr. Pesta László (országos lista) a sajtó níunka- sainak felelősségéről szólva, a napi feladatok közül azt emelte ki. hogy a híradásoknak elsőren­dűen erősíteniük kell az embe­rekben az egészségügyi ellátás, az orvosok és segítőtársaik irán­ti bizalmat. Óvott attól. hogy még ki nem próbált gyógyászati módszereket, eszközöket vagy sze­reket szenzációhajhász módon tá­laljanak a közönségnek. Dr. Eke Károly (Csonerád megye), a Ma­gyar Újságírók Országos Szövet-, sége egészségügyi és szociálpoli­tikai szakosztályának elnöke — a képviselőknek „Az egészség«, kultúra és a hazai újságírás” címmel megküldött anyaghoz ki­egészítésül — ugyancsak felve­tette a bizalom kérdését; olyan összefüggésben, hogy az egész­ségügyben dolgozók bízzanak a munkájukról írók jószándékában, s ne zárkózzanak el a tájékoz­tatás elől. lett légyen sző akár ké­nyes kérdésről, hiszem a gyógyá­szat minden témája közösségi ügv is. nemcsak szakmai téma. E téma vitájában véleményt nyilvánítottak a kéöviselők közül dr. Kiss István (Komárom me­gye). dr. Pregun István (Szabolcs- Szatmár m.). dr. Sinkovics Mátyás (Budanest). Tóth Istvánná (Bács- Kiskun ml. dr. Karácsom« Sán­dor fCsonsrád m.). továbbá' dr. Vizketetv Tibor e? vet »mi tanár, (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents