Petőfi Népe, 1986. december (41. évfolyam, 282-307. szám)
1986-12-01 / 282. szám
QQzdQ/ÓQpoliükci j munko y Icljc/ílmcnyck f PETŐFI NÉPE • 5 1986. december 1. IKR-TERVEK Csökkenő díjak — elégedett gazdaságok A Bábolnai Iparszerű Kukoricatermelő Közös Vállalat területileg legnagyobb alközpontja, az 5000-es termelési egységé, Kecskeméten található. Innen irányítják a Heves, Pest, Szolnok és Bács-Kiskun megyében folyó munkát. Az idei, nem éppen gondoktól mentes esztendőről beszélgettünk Kiss Istvánnal, a termelési egység vezetőjével. Több búza és napraforgó — Bács-Kiskun megyében huszonkét nagyüzem tagja az IKR- nek, mintegy 22 ezer hektáros területtel. Az idei esztendő termelési eredményeit ismerve állíthatom — kezdte a körzetvezető —, az aszály ellenére nem zárul rosszul az év. A megyei búzatermesztési átlagunk hektáronként 4937 kilogramm volt. Száztizenkét kilogrammal több, mint az 5000-es körzeté. A kukoricánál a hektáronkénti termés meghaladta a 6,3 tonnát. Élenjár a Bácsalmási Állami Gazdaság, ahol hektáronként 9,75 tonnát takarítottak be. Partnergazdaságainknak meggyűlt a bajuk a vetésfehéritő bogarakkal. A vetőmagellátásban voltak gondjaink, mert egyre több helyütt keresik a GK-Kincső és a GK-öthalom fajtákat. Ezekből az előállító kevesebbet termeltet, ezért helyettesítésükről gondoskodnunk kellett. Az 1986-os esztendő jellemzője volt, hogy a jövedelmezőség romlása miatt a kukorica területének rovására 15 százalékkal'tovább nőtt taggazdaságainkban a búza és 30 százalékkal a napraforgó vetés- területe. — Tulajdonképpen aszályprogramot is megvalósítottunk — fűzte hozzá Kiss Jenő körzeti agronómus. — Tíz Bauer-öntö- zőgéphez juttattuk a gazdaságokat. Számos ökológiai alkörzetet tartunk nyilván és ezeken belül' javaslunk gazdaságainknak termesztési programot. Az üzemek szakvezetőivel közösen megkeressük a számukra megfelelő jövedelmezőségi szintet biztosító technológiát és ezt adaptáljuk. Magasabb színvonal, alacsonyabb áron Sokat Ígérő az IKR alapdíját csökkentő programja. A köztu- datban legdrágábbnak ismert termelési rendszer agronómia! és műszaki szolgáltatási díjait már tavaly elkezdték mérsékelni. 1985-ben a kukorica és a főnövényként vetett kalászos gabona hektáronkénti aiapdíja 110 kilogramm termés értéke volt. Idén 80 kilogramm, jövőre pedig 60 kilogramm lesz. Január 1-jétől valamennyi egyéb termesztett növény szaktanácsolási díja hektáronként 150 forint. Szokatlan tendencia ez, különösen akkor, amikor inkább a termelés költségeinek növekedéséről beszélünk. A részletekről Kiss Istvántól tudtam meg többet: — A rendszer fennállásának eddig eltelt tizenhárom évében számos nagy, vállalati beruházást valósítottunk meg. Így a kukoricafeldolgozó üzemet, a gumiab- roncs-futózót, a baromfiágazat fejlesztését stb. Ezek majdnem mind referenciaüzemként készültek, ami viszonylag kis saját befektetést és gyors megtérülést eredményezett. S most már mindegyik nyereségtermelő. Tehát az alaptevékenység, a növénytermesztési rendszer árbevételét mérsékelni tudjuk. Egyébként mindez nem szorítja háttérbe a hetedik ötéves tervidőszak fejlesztési elképzeléseit. A biológiai hozamfoko- zók, állományserkentők termelésbe állítását, az öntözési program kiszélesítését... Termelői vélemények Minderről három megyei gazdaság vezetőjét kérdeztem. Sendula Tibor, a Bácsalmási Állami Gazdaság igazgatója: 0 Cseh Lajos, az 5000-es raktár- körzet vezetője és Tapadt Károly szerelő Indulás előtt az évente 60 mllllö forintos forgalmat lebonyolító kecskeméti alkatrész- raktárban. (Méhesi Éva felvétele) — Kettőezerötszáz hektár kukoricával, 1800 hektár őszi búzával, szántóterületünk 74 százalékával és 500 hektár gyepterülettel vagyunk a rendszer tagjai. Terméshozamainkra rányomja bélyegét az aszály, bár számaink: a hektáronként 9,75 tonnás kukorica-, az 5,89 tonnás búza- és a 3,1 tonnás szénatermés nem tűnik rossznak. De a kiesés mégis érzékenyen érinti gazdaságunkat. A termelési rendszer által ajánlott és biztosított technikával, technológiával egyértelműen emelkedtek hozamaink. Elégedettek vagyunk a tőlük kapott gépek garanciális és azon túli javításával is. Idén bérbe vettük az 5000-es körzet egyik Vicop nagybálázó gépét, amely egy műszakban négyszáz bála lucernát takarított be. A díjszabások csökkentéséről any- nyit: egyértelműen pozitív véleményt váltott ki, hiszen a kiadások ezzel is csökkennek. Pozsár Miklós, a Kiskunfélegyházi Lenin Termelőszövetkezet elnökhelyettese: — Szántóterületünk háromnegyedével léptünk be alapítóként az IKR-be. Legutóbb 600 i hektár borsóval ,is társultunk a rendszerhez. Mégpedig azért, mert a mi termelési színvonalunkhoz képest ők tudtak valamit újítani. Nevezetesen, az SB^— 8000-es kombájnnal, amely idén lépett munkába és forradalmasította a több mint ötven embert igénylő borsóbetakairítást. Most a gép üzemeltetéséhez elegendő hat dolgozó. A díjtételek csökkenésében én elsősorban erkölcsi értéket látok. Tavaly egymillió 36 ezer forintot fizettünk. Idén nyolcszázezer forintot, jövőre ennél 200—300 ezer forinttal kevesebbet. Remélem, a kisebb összeg nem vonja maga után a szolgáltatások csökkenését, minőségük romlását. Bereczki Sándor, a kecskeméti Törekvés Termelőszövetkezet elnökhelyettese: — Ezer hektár gabonával léptünk be az IKR-be, idén különszolgáltatásként az aratáshoz béreltünk egy E—516-os IKR kombájnt, korábban vetőgépet is igénybe vettünk. Tagjai vagyunk a városföldi' folyékonymötrá- gya-üzemet létrehozó társulásnak is. Tehát sok szempontból letettük voksunkat az IKR mellett Minket, a meglehetősen rossz körülmények között gazdálkodókat, kedvezően érint a szolgáltatási díjak csökkentése. Czauner Péter TAKARÉKOS FŰTŐTESTEK Üzemi lapokban olvastuk • Ötféle méretben gyárt infravörös fűtőtesteket a tatabányai Delta Ipari Szövetkezet. A 800 és 10 000 Watt közötti teljesítményű be-> rendezések gázüzeműéit, az ipar és a mezőgazdaság bármely területén felhasználhatók. Gazdaságosak, mert az energia zömét infravörös sugárzás formájában adják le, így a hagyományos fűtőtesthez képest 30—60 százalékkal olcsóbb az üzemeltetésük. A készülékeket elsősorban baromfinevelők, üzemcsarnokok. Irodák fűtésére használják. A szövetkezet hamarosan háromszáz darab fűtőtestet szállít Algériába. A Szabadszállási Lenin Termelőszövetkezet Híradója legutóbbi számában a kecskeméti Hírős Napokon különdíjat, elismerést kapott termékeket mutatja be. A kertészeti ágazat munkájáról is beszámolnak. A kora tavaszi fagy, az aszály szinte valamennyi kultúrát károsította, gond volt a növények összeérésé- vel és a termés minőségével is. NSZK-beli szakmai útra és az ausztriai Pioneer-napokra emlékezik egy-egy írás, valamint brazíliai levelet közöl a lap a külszolgálaton lévő főagronómus tollából. A konzervüzem! kampánymunka nehézségeit, a közeljövőre szóló terveket ismerhetjük meg a Híradó harmadik oldalán. A Kiskőrösi Kossuth Szakszövetkezet üzemi lapja a Termelő- szövetkezetek Országos Tanácsának irányelveit taglalja. Szüretelő címmel az egykori szőlőszedésről, s a mai go.ndokról olvashatunk. A borászati vertikum alatt elkészítették a mogyoródi Forma—1-es versenypálya kerítését. A kiegyensúlyozottabb gazdálkodás lehetőségeivel vezetőségi értekezleten foglalkoztak a gazdaság szakemberei, az elképzelésekről számol be a lap. Juttatások — a fizetési borítékon túl a címe annak ez írásnak, amely egyebek között a tagok életkörülményeinek javítására tett intézkedésekről szól. Munka és műveltség vetélkedő, öt hónapos könyvelői tanfolyam vizsgája, szüret utáni helyzetkép és ösztöndíjasok szakmai gyakorlata — a harmadik oldal témái. Vaskút történetét egy sorozat a kialakulásától kezdve mutatta be, ennek utolsó, befejező részét közli most az üzemi híradó. A mérnök fizetése Nem tudom pontosan ihány, de minden bizonnyal több ezer újságcikk, rádió- és tv-műsor bírálta az utóbbi években az értelmiség, azon belül különösen a műszaki értelmiség kereseti viszonyait. Mindahányuk megállapította, h hogy az egyetemet és főiskolát végzettek erkölcsi és anyagi megbecsülése fölöttébb mérsékelt, a legkevésbé sem ösztönöz a következetes szorgalomra, az egyenletesen magas színvonalú tevékenységre, és különösen nem biztat szellemi újdonságok létrehozására. E szempontból a helyzet kedvezőtlenebb, miint volt akár 4—5 éve, és még kedvezőtlenebb a 30—40 évvel ezelőttinél. Mint a szakmunkásoké A valóságos helyzet azonban még ennél is rosszabb. A statisztika ugyanis a keresetek alakulásának szempontjából a mérnökök közé sorolja az irányító szervekben és a vállalati vezető beosztásokban tevékenykedő műszakiakat is, akik köztudottan lényegesen vastagabb borítékra tesznek szert, de nem azért, mert mérnökök, hanem azért, mert vezetők. Ha őket kivesszük a statisztikai tömegből, akkor alighanem úgy módosul a kimutatás, hogy az átlagos mérnökkereset semmivel sem magasabb az átlagos szakmunkás-keresetnél. Szakértők — vizsgálódásukból — azt a következtetést vonták le, hogy — az elveket tekintve — nem általában véve az alapfizetések hibádzanak, hanem . a teljesítmények értékelésének módszerei és lehetőségei. Magyarán: nem feltétlenül indokolt, hogy az egyetemet végzett dolgozó kétszer-há- romszor többet keressen a kevésbé iskolázottnál pusztán azért, mért egyetemet végzett. (Magam beszéltem vállalati főmérnökkel, aki egyik beosztott mérnökéről szólva kijelentette, az illető még azt a kevés pénzt sem érdemli meg, amit fizetésként kap.) .Eszerint az lenne kívánatos, ha nem az alapkeresetekben, hanem a teljesítmények elbírálásában valósulna meg egyenlőség. Eszerint a juttatások a végzett munkával, annak értékével lennének arányosak. A teljesítmények pedig hol mérhetők? A gazdálkodó szervezetekben. Érték szerint A vállalatok közül jó néhány a maga kezébe vette az ügyet. Amint a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének legutóbbi tisztúj itó közgyűlésén Pál Lénárd, a Központi Bizottság titkára elmondta: „A rendelkezésemre álló adatokból kitűnik, hogy a műszaki alkotó, munka értékét felismerő vállalatoknál az elmúlt 5 évben a vállalati átlagbérekhez képest sokkal erőteljesebben nőtt a műszakiak átlagbére. Így van ez a Magyar Vagon- és Gépgyárban, a Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhely Gyárban, az MMG Automatika Művekben; a Híradástechnika Szövet- . kezetben, és még sorolhatnám a példákat.. Való igaz, leírhatnánk még a MOM, a Medicor, és még jó néhány más magyar vállalat nevét is. De nem a többségét. Pál Lénárd sem rejtette véka alá, hogy a gazdálkodó szerve- ; zetek többségében még nem ez a helyzet a jellemző. Ha ugyanis az volna, mást mutatna az országos statisztika is. § Vajon ezek a vállalatok miért nem ismerik fel a mérnöki munka fontosságát? Nem hiszem, hogy a vezetők közül bárki is ne tudná, mi hozza meg vállalatának a nyereséget, saját magának pedig' a nye- reségprémiumot. Inkább az lehet a helyzet, hogy a , hazai gazdálkodó szervezetek nagyobbik fele _ napjainkban sem a műszaki haladással, a technikaitechnológiai korszerűsítéssel juthat számottevő nyereségtöbblethez. Kifizetődőbb számára az eddigi tevékenység kockázatmentes folytatása, esetleg ex- tenzív úton való bővítéCg A Magyar Vagon- .és Gépgyár termékeinek túlnyomó részét éles kon- kurrenciaharcban, külföldön értékesíti. Rákényszerül a folyamatos korszerűsítésre, ez hozzáértő és szorgalmas mérnökök nélkül nem megy, meg kell hát fizetni őket, különben kilépnek, vagy főmunkahelyükön mérsékelten fárasztják magukat, hogy legyen erejük a mellékkereset megszerzésére. Más a helyzet az államközi szerződéseknek és az úgymond ellátási felelősségnek köszönhetően biztos piacokra termelő vállalatok esetében. Számukra nem létszükséglet, hogy megújulásra állandóan kész mérnökgárdájuk legyen. Sőt, még kényelmesebb is, ha a mérnökök — látszatra — elégedettek a műszaki színvonallal. így kevesebb a gond, a „zavaró” esemény. Nélkülözhetetlenek Ebből már az is kiviláglik, mire volna szükség a vállalatok gazdálkodásában. Olyan közgazdasági környezetre, érdekeltségi viszonyokra, amely szerint minél korszerűbb termék, szolgáltatás, szervezet, annál nagyobb nyereségtöbbletre tesz szert a vállalat. Ellenkező esetben pedig fölöslegessé, sőt lehetetlenné válna a léte is. A folyamatos megújulás alkotó értelmiség nélkül elképzelhetetlen. Ha az állandó megújulás nemcsak szavakban, hanem pénzben számlálhatóan követelménnyé nemesedik, akkor keresetté válik a jó mérnök és közgazdász. S akire nagy szükség van,, azt úgyis megfizetik. M. M. GÁZELEMZŐ MŰSZER Felmérés a hálapénzről, borravalóról Ez év decemberében Magyar- országon egyedülálló felmérést végez a KSH és a Gazdaságkutató Intézet: azt tudakolják, hogy milyen nagyok a lakosság egymás közötti pénzkiadásai. A közgazdászok, statisztikusok véleménye szerint ugyanis tetemes ösz- szegek mozognak a lakosság csoportjai között borravalók, hálapénzek, különféle munkákért fizetett munkadíjak stb. formájában. A vizsgálat során ezeket a kiadásokat kívánják számszerűsíteni. A vizsgálatba mintegy 17 ezer háztartást vonnak be az ország minden részéről. A megkérdezettektől 14 kérdésre várnak választ. A többi között olyanokra, hogy milyen szolgáltatásokért adtak borravalót az elmúlt hónapokban, s észrevették-e, hogy a múlt héten valamelyik bevásárlásukkor pontatlanul mértek, vagy tévesen számoltak stb. A KSH és a Gazdaságkutató Intézet kéri a vizsgálatba bevont háztartások segítségét ahhoz, hogy a munka minél eredményesebb legyen. A decemberi — meglehetősen széles kört érintő — felvétel sikeres lebonyolítása nagyban hozzájárulhatna ahhoz, hogy tisztábban lássák a lakosság kifizetéseinek, fogyasztásának szerkezetét. A nyert ismeretek mind az áruellátás megszervezésében, mind általában a piacszervezésben jól hasznosíthatók lehetnek. és a gyümölcsfeldolgozás fejlesztésének gondolataival is foglalkozik egy-egy írás. A Mindannyian felelősek vagyunk című elemzés jó tanácsokkal szolgál a nagy- és kisüzemben dolgozóknak, hogyan óvhatják jobban környezetüket. „Fáj az ember szíve, ha a sok hullott almát látja” — ez az almaszürete- lők véleménye. A tagok gazdálkodási bizottságának munkáját értékeli az üzemi lap a negyedik oldalon. A Vaskúti Bácska Termelőszövetkezet újságjában a kongresszusi előkészületekről olvashatunk. Nem mindennapi feladatot teljesítettek a szolgáltató üzem dolgozói: három hónap A szmolenszki Analitpribor termelési egyesülés által gyártott és tervezett gázanalitikai műszerek és berendezések felhasználási területe a következő: technológiai folyamatok és gázközegek ellenőrzése, környezetmegfigyelés. A műszerek nagy pontosságát, érzékenységét és megbízhatóságát azok az alkotócsoportok garantálják, amelyekben együtt dolgoznak a munkások és a mérnökök. Az ő munkájuk eredményeképpen készült el a Palladium 1M típusjelű műszer is, amelyet a környezetben fellelhető szénsav-koncentráció mérésére használnak. Kitűnő eredménnyel mutatkoztak be az SZTM—1 és az SZTM—2 típusjelű műszerek, amelyekkel a gyúlékony anyagokat ellenőrzik. Nagy gazdasági hasznot hozott az az új automatikus mérési rendszer, amelyet a jaroszlavi motorgyárban alkalmaznak a kipufogógázok ellenőrzésére. A műszer segítségével állítják be a dízelmotorokat, biztosítva azok gazdaságos üzemelését. © Munkában a Palladium—2M gázelemző készülék.
