Petőfi Népe, 1986. december (41. évfolyam, 282-307. szám)
1986-12-31 / 307. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! petofinepe AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Jövő évi tervünk A z 1987. évi népgazdasági tervvel kapcsolatban mindenekelőtt arról kell szólni, hogy az miképp viszonylik a VII. ötéves tervhez. A' gazdasági folyamatok 1986-ban — de már 1985 Végén is — több lényeges ponton eltértek a VII. ötéves tervben alapul vett, illetve megjelölt pályától. 1986-ban a népgazdaságban megtermelt források jóval kisebbek, a belföldi felhasználás, ezen belül főleg a lakosság fogyasztása — elsősorban a megalapozatlan, túlzott mértékű keresetnövekedés miatt — számottevően magasabb a tervezettnél. A teljesítményhiány és túlfelhasználás következményei a konvertibilis elszámolású áruforgalomban csapódtak le, ahol a tervezett aktívum helyett passzívum jött létre. Az állami költségvetés deficitje magas szintet ért el, nőtt a külföldi adósságállomány. Mindez arról tanúskodik, hogy a népgazdaságban igen kedvezőtlen tendenciák — stagnálás és egyensúlyromlás — alakultak ki. í Az MSZMP Központi Bizottsága november 19—20- ai ülésének határozata elemezte a kialakult helyzetet, annak okait és meghatározta a gazdasági fejlődés és a gazdaságirányítás fő feladatait. Ezzel összhangban az 1987. évi népgazdasági terv abból Indul ki, hogy a párt XII. kongresszusán meghatározott és a VII. ötéves tervben konkretizált gazdaságpolitikai célokat nem másokkal kell felcserélni, hanem mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a gazdasági fejlődés közelítsen a középtávú tervben megjelölt pályához. Ahol az előrehaladásban elmaradás mutatkozik, ott tevékenységünket fel kell erősíteni, a fejlődést gyorsítani kell, ahol viszont túlszaladtunk — mint például a belföldi felhasználásban — ott fékezni szükséges, igazodni kell a valóságos lehetőségekhez. Azonban az utóbbit is differenciáltan kell tenni, mégpedig nem az eredeti tervszámokhoz való hozzáigazítás alapján, hanem oly módon, hogy a rendelkezésre álló eszközök elsősorban a fő cél elérését segítsék. A gazdaságpolitikai célok közül elsődlegesnek ugyanis 1987-ben is — a középtávú tervnek megfelelően, sőt, még inkább — azt kell tekinteni, hogy felgyorsítsuk a világgazdasági folyamatokhoz való igazodást, a műszaki fejlődést, a termelés-szerkezeti változásokat, a hatékonyság javulását és erre alapozva élénkítsük a gazdasági fejlődést. Ez a termelési, elosztási és külgazdasági politika együttes feladata. Javítani kell ugyanakkor a népgazdaság egyensúlyi helyzetét, ami a, konkrét körülmények között azt jelenti, hogy számottevően le kell lassítani a konvertibilis valutákban fennálló adósságállomány növekedését. Ami pedig a lakosság életszínvonalát illeti, itt az 1985—86. évi szint stabilizálására vállalkozhatunk. Az 1987. évi terv tehát a VII. ötéves terv gazdaságpolitikai céljait iránymutatónak tekintve, a konkrét körülményekhez igazodva határozza meg a gazdasági fejlődés időszerű feladatait. A Központi Bizottság határozata nagy jelentőséget tulajdonít a gazdasági fejlődés élénkítésének. Az ladott helyzetben elengedhetetlenül fontos, hogy a gazdaság az 1985—86. évinél gyorsabban fejlődjön, számottevően bővüljenek a hazai teljesítmények alapján rendelkezésre álló források. Ez azonban nem azt jelenti, hogy visszatérünk a mennyiségi fejlődés erőltetésének politikájához. A termelés nem akármilyen növelésére van szükség, hanem olyanra, amely a belföldi piacokon jó, gazdaságosan értékesíthető termékekből eredményez többletet. Természetesen nem engedhetjük meg magunknak sem az indokolatlan készletnövekedést, sem a fizetőképes keresletet kielégítő behozatallal nem ellentételezhető exportot, sem pedig a rendkívül rossz gaz- daságosságú, nettó devizahozamot nem, vagy alig eredményező kivitelt. Ezért a termelés olyan élénkítését tűztük célul, amely erőteljesebb szerkezeti változásokkal és a hatékonyság javulásával jár együtt. Ezt figyelembe véve irányozza elő az 1987. évi terv az ipari termelés 2—2,5 százalékos, a mezőgazdasági termékek — az alacsony, 1986. évi szinthez képest — 4,5—5,5 százalékos (az 1984. évihez képest csak mintegy 1 százalékos) emelkedését, ezen belül. a hatékony és exportképes termelés — ezen belül a feldolgozóipari konvertibilis elszámolású kivitel — dinamikusabb fejlődését, a gazdaságtalan termelés visszaszorítását. A gazdaságirányítás e célokat különböző eszközökkel, mindenekelőtt a gazdasági szabályozás egyes fontos elemeinek módosításával és más széles körű állami intézkedésekkel és akciókkal kívánja elérni. Számít eközben arra, hogy mindez felerősíti a gazdálkodó szervezetek aktivitását, kezdeményezéseit, vállalkozókészségét. Nyilvánvaló, hogy ha az utóbbi nem következne be, a kedvezőtlen tendenciák megállítása és visszafordítása nem valósulhatna meg. A termelésnek a külgazdasági 'célokkal összehangolt fejlesztését szolgálják a külkereskedelmi szabályozók változásai, az exportnövelő fejlesztések forrásainak bővítése és az ezzel kapcsolatos kedvezmények, a külföldi piacépítést, a KGST-országokkal az áruforgalom kölcsönösen kiegyenlített bővítését, a vegyesvállalatok alapítását, külföldi működő tőke beáramlását segítő állami kezdeményezések és intézkedések. Újabb döntésekkel kiegészítve folytatódik alközponti gazdaságfejlesztési programok megvalósítása. A gazdaságtalan termelés átalakítását és visszaszorítását szolgálják az egyes tevékenységekkel kapcsolatban hozott állami döntések, a támogatások és kedvezmények csökkentése, az új felszámolási és szanálási eljárás következetes alkalmazása. A keresetszabályozás módosításával és központi eszközökkel is előmozdítjuk a munkaerőmozgás élénkítését oly módon, hogy a hatékonyan nem foglali koztatható munkaerő felszabaduljon, és dinamikus fejlődésre képes tevékenységekhez áramoljon. A nemzeti jövedelem belföldi felhasználása 1987- ben a terv szerint nem növekedhet. A belföldi fel- használás ugyanis már 1986-ban meghaladta az ötéves tervben 1987-re számított szintet, miközben a megtermelt források elmaradnak attól. Ezért 1987- ben még a külföldi adósságok — egyébként nemkívánatos, az 1986. évinél kisebb — növekedése mellett is a belföldi felhasználás legfeljebb az 1986. évi szinten maradhat. Ez azt jelenti, hogy a nemzeti jövedelem növekményét külső kötelezettségeink teljesítésére kell fordítanunk. A gazdaságpolitika fő törekvésének megfelelően 3—4 százalékkal növeljük a termelő — főleg vállalati — beruházásokat. Ugyanakkor összességében csökkennek — ezen belül differenciáltan alakulnak —- a nem termelő beruházások, a költségvetési szervek és intézmények kiadásainak reálértékei. A lakosság reáljövedelmei és fogyasztása nem haladják meg az 1986-os — az eredetileg 1987-re tervezettnél is jócskán magasabb — szintet. Ehhez mérsékelni kell a nomlnáljövedelmek növekedésének dinamikáját és nem kerülhető el, hogy a fogyasztói árszínvonal az 1986. évinél jobban emelkedjék. Gondoskodni szükséges arról, hogy a keresetek a tényleges teljesítményekkel, gazdasági eredményekkel összhangban, differenciáltan növekedjenek. Az 1987. évi népgazdasági terv maradéktalan teljesítéséhez igen nagy társadalmi érdek fűződik. Nem engedhetünk meg magunknak még egy, az 1985—88. évihez hasonló évet. Ezért a gazdaság irányító szervek folyamatosan figyelemmel fogják kísérni a gazdasági folyamatokat, és ha szükséges, a gazdaság- ' irányítási rendszer korszerűsítésével összhangban álló további intézkedéseket fognak tenni. Látni kell azonban, hogy gazdasági céljaink megvalósításának sikere alapvetően a vállalatok és szövetkezetek munkájának eredményességén múlik. Minél inkább széles körű lesz ez a felismerés, és minél inkább követik ezt tettek mindenütt, annál inkább és annál hamarabb számíthatunk arra, hogy a gazdaság rááll a kiegyensúlyozott és hatékony gazdasági fejlődés pályájára. Dr. Balassa Ákos az Országos Tervhivatal főcsoportfőnöke Szilveszteri körkérdésünk (3. oldal) (4. oldal) sík Miszaki fejlesztés Kecskeméti Konzert gyárban Az idén is gyarapodtunk (4. oldal) Itt szókimondó emberek laknak jgj,alaí!Si^u‘n Amikor a leletek megszólalnak Beszélgetés dr. Kőhegyi Mihállyal, a bajai Türr István Múzeum igazgatójával (6. oldal) Jogszabályokat módosított, személyi kérdésekben döntött az Elnöki Tanács Tegnap ülést tartott a Népköz- társaság Elnöki Tanácsa. A testület, megtárgyalva a Minisztertanács előterjesztését, módosította a gazdasági társulásokról szóló 1978. évi 4. számú törvényerejű rendelet egyes rendelkezéseit. E jogszabály-módosítás célja a gazdaság irányítási rendszerének továbbfejlesztése, a gazdálkodás szervezeti rendjének rugalmasabbá tétele, annak érdekében, hogy az jobban alkalmazkodjon a piac változó követelményeihez. Az új jogszabály hatályon kívül helyez több olyan, a részvénytársaságokra és koriáto- zottt felelősségű társaságokra vonatkozó — még a felszabadulás előtt hozott — jogszabályt, amely már nem. alkalmazható mai gazdasági viszonyaink között. Az Elnöki Tanács módosította/ a bírósági végrehajtásról szóló 1979. évi 18. számú törvényerejű rendeletét. A mostani szabályozás figyelembe veszi a gazdálkodás új vonásait és a gazdasági társaságok, a vállalatok, más gazdálkodó szervezetek peres ügyeiben, valamint a tartásdíjaik behajtása terén elősegíti a bírósági határozatok hatékonyabb végrehajtását. (Határozatot hozott a testület a jogalkalmazás jogpolitikai elveinek újraalkotásáról. Ennek hátterében az áll, hogy a jogalkalmazás jogpolitikai irányelveiről szóló 14/1973. számú NET-határozat hatályba lépése óta a társadalmi viszonyokban! számos, a jogalkalmazással is összefüggő' változás következett be. Az Elnöki Tanács új határozata 1987. február elsején lép hatályba, és magában foglalja a jogalkalmazásra vonatkozó általános elvek mellett a büntető, a .polgári, a családjogi, a munkajogi és az államigazgatási jogalkalmazás időszerű jogpolitikai feladatait. A testület a továbbiakban személyi kérdésekben döntött, kinevezésekről határozott, bírákat mentett fel és választott meg, valamint egyéb időszerű kérdésekről tárgyalt. (Folytatás a 2. oldalon.) Tegnap is dolgoztak December 30-án a dolgozóknak csak a szokásosnál kisebb hányada látogatott be munkahelyére, mert sokan ezekben a napokban veszik ki maradék szabadságukat. A megye gyáraiban és üzemeiben kevés helyütt folyt tényleges termelőmunka, főleg karbantartással, leltározással és takarítással töltötték az időt. A Kőbányai Könnyűfémmű kecskeméti gyáregységében sem kellett az év utolsó napján kapkodni a terv teljesítéséért, hiszen több mint ötezer tonnás pigmentpasztaexportjuk utolsó tételét is 'kiszállították már december 17-én. Labanca Balázsné és Németi Ferencné Taboránsok, valamint Németh Lajos meo-csopartvezető azonban igyekeztek minden percet kihasználni, s december 30-án is az Alumation tetőszigetelő festékcsalád minőségellenőrzésével foglalkoztak. AHNF Országos Tanácsa Elnökségének ülése A Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöksége Kállai Gyula elnökletével december 30-án .ülést tartott. Meghallgatta Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista' Munkáspárt főtitkárának tájékoztatóját az MSZMP KB december 28-4 üléséről. Az elnökség megvitatta, elfogadta és (támogatta az MSZMP Központi Bizottságának ajánlásait személyi kérdésekben. Turistacsúcs 1986 utolsó napján Jelentősen nőtt hazánk idegenforgalma • Továbbra ia i leglátogatottabb megyei idegenforgalmi látványomig Bugát, ahová noistalgia-vonat tel la eljuthatnak a turisták. Kilenc és fái százalékkal nőtt az idén hazánk idegenforgalma: a tizenegy hónap adatait összesítő gyorsmérleg szerint 46,8 millió alkatommal lépték át hazai és külföldi utazók határainkat. Ez idő aitaitt mintegy 15,5 millió külföldi turista látogatott hazánkba, illetve utazott át országunkon. Túlnyomó többségük — csaknem 11 millió 700 ezer vendég — a szocialista országokból érkezett. A hagyományoknak megfelelően a 'legtöbben most is északi szomszédunktól látogattak hazánkba, (bár a csehszlovák beutazóforgalom valamelyest csökkent. Ugyancsak kevesebben érkeztek Romáméból. Ezzel szemben erőteljesen — 55. illetve 56 százalékkal — nőtt a Jugoszláviák valamint a lengyel utazók száma. Most első ízben ugrásszerűen emelkedett a szovjet turistaforgalom: a korábbinál mintegy 12 százalékkal több vendéget fogadtunk a Szovjetunióból. Az NDK- bői mintegy kilenc százalékkal többen keresték fel hazánkat, mint tavaly. Jelentősen nőtt a tőkés országokból hazánkba látogatók száma: arányuk csaknem eléri a teljes be- utazófcrgai'om negyedét. Minden ediginál többen — 2,2 miiióan — jöttök Ausztriából, s egyre több francia, holland, illetve dán turista választja úticélként hazánkat. A forgalom május második felében és június első heteiben tapasztalt megtorpanása éreztette hatását az NSZK-ból érkező turisták számának alakulásában. Onnan csaknem 820 ezer belépőt reg’sztráltak, ami 4,4 százalékkal marad el a tavalyitól. A legnagyobb mértékű a csökkenés a tengerentúlról érkezők körében. Az Egyesült Államokból és Kanadából az óvilágiba látogató turisták megfogyatkozása Európa-szer- te tapasztalható volt. A hazánkat felkereső amerikaiak száma csaknem 30 százalékkal csökkent. A Bács-Kiskun megye idegenforgalmi programjait felkereső szervezett (turisták létszáma mintegy 4 százalékkal növekedett 1986-ban. A megye szállodái 2 százalékkal több vendéget fogadtak, mérséklődött azonban az átlagos tartózkodási idő. A szezon kezdetén 10 új valutabeváltő hely nyílt, ezek hatására a megyében működő utazási irodák valutaforgalma, majd’ 50 százalékkal emelkedett. A tapasztalaitok szerint az év utolsó hónapjában jelentősen megnövekszik a forgalom, ugyanis sok osztrák és NSZK^beli vendég búcsúztatja nálunk az óévet. Ennek megfelelően a teljes éves forgatom — az előrejelzések szerint — minden eddigit felülmúlt: eléri a 48—49 millió határátlépésit Bács-Kiskun megye határátkelőhelyein 31 százalékkal többen léptek át mint az elmúlt év azonos időszakában. A nyári hónapokban megerősített szolgálat látta el a feladatokat az átkelőhelyeken: a személyzet létszámát 10—16 százalékkal növelték, s a határőrök gyakran napi 10—12 órás szolgálatot is teljesítettek a forgalmasabb szakaszokon. A szervezeti intézkedések mellett a javuló tárgyi, technikai feltételek is hozzájárultak a ki- és beutazások meggy aratásához
