Petőfi Népe, 1986. december (41. évfolyam, 282-307. szám)
1986-12-30 / 306. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1986. december 30. Támadásban a kommersz GYERMEKÉVEK-GYERMEKÉLET Ünnep az úttörőházban Nem kell mély szakmai elemzés hozzá, hogy észrevegyük: az Irodalomban, a különböző művészeti ágakban támad a kommersz. Elég a könyvesboltok választékát végigböngészni, a mozik műsorát figyelemmel kisérni. Elönti már az utcai újságárusok standjait is az a sokféle könyv, amelyet bizonyos túlbecsüléssel lektűrnek neveznek, és meglehetősen drágán kínálja magát. (Könyvnek hívják, mert az irodalmllag értékes művekhez hasonló formában jelenik meg, bár vánnak, akik kétségbe vonják, vajon minden összefűzött vagy kötött nyomtatványt el kell-e könyvnek fogadnunk.) Üzletnek nem rossz... A könyvesboltok forgalma örvendetesen kielégítőnek mondható, ami a forintbevételt illeti. Nem tudom, a könyv- terjesztő vállalatok központjai milyen módon mérik hálózataik eredményességét; tartok tőle, hogy az általános nagy kommercializálódásban mindinkább háttérbe szorul annak vizsgálata, vajon a vállalati bevétel miből tevődik össze. Ugyanis tapasztalatom szerint — s ezt megerősítik azok a könyvesbolti dolgozók, akik szintén aggódva figyelik a folya. matos ízléseltolódást — a boltokban a nem éppen értéket képviselő irodalmi alkotások jelentik a forgalom nagyobb hányadát. Természetes dolog, hogy a könyvterjesztés nem szorítkozhat kizárólagosan az irodalmi vagy a szakirodalmi értékek árusítására, el kell hogy adja a nagyközönséget igencsak érdeklő hobbikönyveket, szakácskönyveket, utazási tanácsadókat, egyebeket, de már nem tekinthető ugyanilyen értékű, hasznos cselekvésnek, ha roppant nagy tömegben kínálja a lektűrként közreadott különböző irományokat. Nem elsősorban a labdarúgó-világbajnoksággal kapcsolatban kiadott és sajátos igényt kielégítő könyvekre gondolok, hanem inkább a népszerű művészek életéről, intimitásairól megjelentetett, népszerű riporterek által öszszegyűjtött, különböző, nagy példányszámban közreadottakra, amelyeket igen sokan kizárólagos olvasmányaikként vesznek, olvasnak, s nagyon sokan azt hiszik, hogy hiteles Irodalommal találkoznak. Állítólag üzletnek sem rossz ilyesmiket írni és forgalmazni. Túlhajtott elv Hazánkban évente 65--70 millió ember jár moziba. Nem közömbös hát az sem, milyen összetételű a filmkínálat, milyen hányadot foglal el a kommersz, Illetve az olyan szórakoztató jellegű filmipari gyártmány, amelynek a művészethez igen kevés a köze, legfeljebb csak annyi, hogy hasonló technikai módszerekkel készül, és egyazon forgalmazási hálózatban kerül a tömegek elé. S mert ugyanannak a mozinak a vásznán jelentkezik a kommersz és a selejt, mint ahol az érték, sok esetben ejtheti tévedésbe a nézőt, azt a hitet táplálva benne, hogy filmművészetet kínálnak neki. A filmforgalmazásban a kommercializálódás meglehetősen régóta tart, de az elmúlt hónapokban minden eddigi méretet felülmúlt a kom- mersznek a támadása. Bátran állítható, hogy a látható filmeknek legalább 80 százaléka, vagy még ennél is több ehhez a kommersz, elsősorban a Nyugatról importált, nagyüze- miieg gyártott filmipari termékekhez (tartozik, s minden egyéb a megmaradó 15—20 százalékos hányadba szorul. Természetesen ez úgy értendő, hogy nem a filmek számában van a torz arány, hanem az egyes filmek játszásának számában, gyakoriságában. Mert hiába van, mondjuk, egy hónapban tizenkét új film, és azoknak csak mondjuk 40 százaléka sorolható a kommerszek közé, ha ezek a filmek 10—15—20-szor nagyobb előadásszámban találkozhatnak a közönséggel, mint az értékesebb művek. A kommersz támadása az értékek ellen talán itt a legnyilvánvalóbb. Más kérdés, hogy bizonyos bevételi kötelezettségek a forgalmazókat erre sarkallják, de nem kevéssé túl is hajtják a gazdaságosság elvét. A televízió műsorában is fellelhető a kommersz támadása az értékek ellen. Természetesen külön kell választanunk a hatalmas műsorfolyamból az esztétikai értékű vígjátékot, a bohózatot. Ha figyelembe vesszük a televízióban látható tévéfUmek, tévéjátékok, különösképpen az importált müvek, meg a moziktól játszásra átvett filmek nagy tömegét, a kommersz túlsúlya itt is szembetűnő és bántó. Nem ok nélkül fakadt ki a XVI. veszprémi tévétalálkozó szakmai vitáján a tévédráma sorsáért felelősen aggódó főosztályvezető, hogy van-e napjainkban létjogosultsága a tévédrámának, amikor olyan mértékű a kommersz támadása az értékek ellen, hogy az nemzeti drámaművészetünket veszélyezteti, a tőmegízlést a leegyszerűsítés felé tolja el, ábrázolásmódjában a képregény felé tendál. A jó ízlés ellen Idestova két évtizede hivatkozunk a gazdaságosságra. Már elismertük azt is, hogy a kultúra is sok tekintetben áru.' Szemet hunytunk és még mindig szemet hunyunk a videóval való visszaélés fölött, hogy kocsmákban, cukrászdákban, klubokban, és ki tudja, még hányféle nyilvános helyen a videóval való szórakoztatás ürügyén igen sokszor olyan filmgyártmányokat vetítenek, amelyeknek bemutatása nemcsak hogy nemkívánatos, hanem sokszor tételes jogszabályba is ütközik. Itt már nem Is a kommersz, hanem leginkább a perifériára szorult, vagy azon kívüleső „művészetperemi termék" támad az értékek és az egyetemes jó ízlés ellen. Vajon van-e — ha van, ihol van — határa annak a tűrőképességnek, amely a nemzeti és az egyetemes kulturális értékek rovására a kommersz és a még annak sem nevezhető produktumok tömeges támadást nem képes visz- szatartani? N éhány nappal ezelőtt a kecskeméti Szalvay J Jfihály Úttörő és Ifjúsági dühön 35 éves fennállását ünnepelték. Az Úttörő utcai régi épületből néhány esztendővel ezelőtt érkeztek a jelenlegi sarokházba, amelyet eredeti formájában újítottak fel, s falai között az úttörők és a KISZ-korosztályúak számára szükséges klubszobákat, termeket alakítottak ki. Emlékezni gyűltek össze a hajdani úttörők, pedagógusok, mindazok, akiknek részük volt a mozgalom életrekeltésében. Kecskemétre érkezett a ház első .igazgatója. Pajor Gyulai Károlyné. Ott voltak a többiek is: Tóth Er- nőné. Hegedűmé Küü Irén, Kovács Gyula, valamint Burján Sán- dorné, a jelenlegi Igazgató. Az emlékezetes ünnepélyen a ház gyermekszín játszó csoportja műsort adott, Ágostonná Juhász Emma és Herczeg Irén irányításával. A múltat diaképeken idézMost is az utolsó tanítási napon tartották fenyőünnepüket a császártöltési úttörők. Várták már valamennyien ezt a napot. Ok mindig az Iskola előkertjében levő „égigérő” fenyőfát díszítik fel, a maguk készítette ajándékokkal. Ezután a felnőttek felszerelik a díszkivilágítást, meggyújtják az iskola 48 ablakában elhelyezett gyertyákat. így volt ez az idén is. Hangulatos műsorral emlékeztek meg a karácsonyról, dallal, zenével, szavalattal. Igazi meglepetés volt valameny- nyi üknek, hogy a zenekar egyik jól felkészült tagja, Hidas Zoltán a templomtorony legmagasabb ablakában játszott trombitáján régi karácsonyi dalokat. Ezután kétszáz csillagszórót gyújtottak meg az ablakokban, így köszöntve az elérkezett ítéli szünetet. A rendezvényt a felsőtagozaltosok számára rendezett diszkó zárta. • Kecskemétről, a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskolából Szolláth Dávid küldött levelet. Mint írja. ték, a jelenről az úttörőház mesemondó, színjátszó és gyermek- torna szakkörének tagjai, a Hí- röske táncklub, a kispolitikusok szakköre és a Napsugár bábegyüttes tagjai szóltak. 195Kben az országiban tizedikként nyitották meg a kecskeméti úttörőház' kapuját, mindössze négy szakkörük volt akikor. Megemlékeztek arról Is, hogy a ház 1957-ben vette fel Szalvay Mihálynak, a hős tábornoknak a nevét, aki sokszor járt a kecske- kernéti gyerekek körében, és azon fáradozott, hogy táborokba menjenek, ismerkedjenek hazánk városaival, természeti szépségeivel. A ház életében minden esztendő hozott valami változást. Szorosabbra fonódtak a kapcsolatok a többi úttörőházzal', kialanagy örömmel várták a téli szünetet, mert Iskolájuk gazdag programot kínál: többször ismerkedhetnek népi kismesterségekkel, számítógépes játékokkal, kirándulhatnak Budapestire a Szemlőhegyii barlanghoz. Lesz sportnap isi: különböző sportágakban mérhetik össze tudásukat. Reménykednek, hogy sok hó esik, mert akkor még az 'iskolai sportpályát is kipróbálhatják. • Székeli Andrea a kecskeméti Molnár Erik úttörőcsapattól küldte beszámolóját: „Névadónk születésnapja tiszteletére iskolánk szülői munkaközössége vetélkedőt hirdetett, amelyre hét úttörőcsapat nevezett, tíztagú csoportokkal. Ügyességi, sport- és szellemi versenyből állt a vetélkedő, s még tánctudásból is vizsgáznunk kellett. Nagyon tetszett, hogy étrendmintákat kaptunk, azt kellett megállapítanunk, milyen nemzetiségű emberek élnek velük... Majd népviseletbe kellett öltöznünk, amihez a ruhát is mi szereztük be. Végül olyan emberektől kellett aláírásokat szereznünk, kitolták a táborhelyeket Is. Népszerűvé váltak a szava lóversenyek, szellemi vetélkedők, és hagyomány lett az úttörőházl fenyőünnep. Változatos, tartalmas a kecskeméti úttörők élete, s «sért nagyon sokat tettek a gyerekek körében munkálkodó felnőtt út- törővezetők is. Lepergett harmincöt év. Jelenleg 23 szakkörbe járhatnak ide a gyerekek. Jönnek táncolni, játszani, számítógépekkel Ismerkedni csakúgy, mint politikai tájékozottságot szerezni. Minderről örömmel szóltak az ünnepségen. A számukra készített meglepetés ezután érkezett a tükör,terembe: ötemeletes, 35 gyertyás, díszes tortával köszöntötték az ünneplőket. akik az elmúlt negyven esztendő alatt tetteik valamit mozgalmunkért. A Molnár Erlk-veitélkedővel párhuzamosan iskolánkban matematikai és számítástechnikai verseny is folyt. A Molnár Erik-ver- senyt a házigazda szerepét vállaló iskolánk, a számítástechnikait a Zrínyi iskola csapata nyerte. A 'matematikaversenyen egyéni győzelmek születtek. Valamennyien élveztük, nagyszerűnek tartottuk a vetélkedőket.” • Sportdélutáni volt az elmúlt napokban Kecskeméten, a lenlnivá- rosl iskolában. Erről szól Steix- ner Jolán levele: ,;A Kecskeméti Zománc- és Kádgyár, valamint honvéd KISZ- fiatalck közreműködésével emlékeztünk meg a KIMSZ megalakulásának 68. évfordulójáról. Három csoportban vetélkedtünk: lövészetben, asztaliteniszben és szánkózásban. Az első helyezett Nagy Jenő. Kovács Róbert, illetve Zöldi Éva lett. Értékes jutalomban részesültek.” összeállította: Selmeei Katalin Benedek Miklós TUDÓSÍTÓINK JELENTIK «jé* MIÍHé Itt születtem én... kint a pusztán egy juh nyáj közelében. Pásztorok voltak a segítői, fcisbárányt adtak az édesanyjának ajándékba.., A félegyházi Szondi Mihály bácsi — akicor 83 évesen — is ezt írta le, ezt a szájhagyomány szerinti, születést, még a másfélszázados évfordulót köszöntő eseményeken felbuzdulva, A levél megmaradt, bizonyítva, hogy a nép emlékezete nein mindig egyezik a dokumentumokkal. 6 őrizték Petőfi vélt alakját, a halálának hírét sem fogadva el hitelesnek, szerte az országban, sőt azon túl, még a cári Oroszországban is, ahol állítólag a sir,£• lA? .1 fcnie/, /x ym j HP /üf.-loÁ elm&ncltt**) ct^yctm rttZó'l .tó'-fokp-LL JuxJ£>tfe*vi < Aö'-Ué-xZi.A ÁjLo jcc MA*- Aiui/dttfr föjfyí >fí elotunuiU&rt- ■ . _ fart, yOtú/dZtC ■/*****«**M***ia* • A télegyházi Szondi Mihály bácsi levele. HAUI KOHKyPC no pyccKOMy H3bncy Orosz nyelvi vetélkedő Hetedik forduló • Jókai Mór mintegy húsz évvel Petőfi halála után lerajzolta a feltételezett szülőházat. Az élete csupán egy negyedszázadnyi volt, mégis olyan rendkívülit alkotott, hogy örökre beírta nevét hazája minden nemzedékének emlékezetébe. Petőfi Sándor poétai-váteszi mivoltának híre, s nave üstökösként röppent föl az ország színe előtt. A pályaív csúcsa 1848, a magyar szabadságharc diadalmas éve volt, hogy azután annak bukásával a költő életének lángja is egy pillanat alatt ellobogjon — de nem a mű, amelyet öngerjesztő szellemi szikráival izzítva kikovácsolt Mért az fényesen ragyog, ibánki, bármi felhőzze is időnként verseinek tiszta fényét bárhogy rejtegesse Is a közöny, tunyaság azok emberi értéket Üzenetét. Hanem ennék az üstökösnek; miként minden üstökösnek, a születése és eltűnése is megmozgatja az utókor, a népek fantáziáját Akaratán kívül a költő maga is táplálta a későbbi legendákat Itt születtem én, ezen a tájon, •Az alföldi szép nagy rónaságon, Ez a város születésem helye, Mintha dajkám dalával ván tele, Most is hallom e dalt. elhangzott bár: „Cserebogár, sárga cserebogári” — írta 1848. június 6—8-án a vers alá a dátumot s bizonyára — ahogy szokás — a költemény keletkeze séndk színhelyéül: Félegyháza. Korábban pedig — iskolai, katonai irataiban — sokszor jelölte meg a keresztelési anyakönyvi bejegyzéssel hitelesített Kiskőröst születési helyéül. Sőt a pápai kollégium anyakönyvébe sajátkezűtek irta be így: „Kis Kőrös”. De hát a nép, az „istenadta nép” nem hagyja magát zavartatni ezektől a bejegyzésektől. Miért is hagyná amikor olyan szép, majdnem betlehemi legendák születtek. Szabadszállástól Orgoványig. Fé'.egyházától Kiskőrösig se szeri, se száma az „igazi” születési helynek. Született . ezek szerint a kisded Petrovlcs az úton, útközben egy csárdában és ját is megtalálták. (Ez a legenda még napjainkban is újratermelődik, komoly tudósok kutatják az eredetét, vitatják — cáfolják, erősítik — a valódiságát.) Amint egyik jeles' kutató irta — még a szülőhely-vita kapcsán — „mindez nem érintheti az ő - költői jelentőségét”. Vagyis elsősorban a müveit, gondolatait, ránk hagyott örökségét keli ismernünk és szeretnünk, újra meg újra felmutatnunk. Nehogy akadjon olyan nemzedék, amelynek szellemi kincsei, értékei közül hiányzik a legékesebb gyémánt, a legendákon túli Petőfi Sándor költészetének gazdag és varázsos világa, mának is üzenő, példát hordozó hazai isága. F. Tóth Pál A Puskin Orosz Nyelvi Intézet budapesti kihelyezett tagozatával közösen meghirdetett orosz nyelvi vetélkedő hetedik — utolsó előtti— fordulójához érkeztünk. Kérünk benneteket, hogy továbbra is mellékeljétek külön lapon (1) neveteket, pontos címeteket, iskolátok nevét, orosztanárotok nevét. A megfejtéseket a következő címre küldjétek: Szovjet Kultúra és Tudomány Háza Puskin Orosz Nyelvi Intézet budapesti kihelyezett tagozata. HADI KOHKYPC no PYCCKOMY JBMKY 1052 Budapest V., Semmelweis u. 1—3. A beküldési határidő a megjelenéstől számított két hét. Érdemes tovább dolgoznotok, mert a nyertesekre értékes díjak várnaki HAin KOHKypc no pyccKOMy asm (ftHH IHKOJE&HHKOB) 3 a a a h a e yi. B rooifflc y OKasKH. Utódaim, m tu oksskb? Kohbsho, ga. Hx MHoro - goőpux ctea sok o xopomuM kokqom. Eme b- geTOTBe cksskb bxoaht b Ä03HL sesoBBKa a ctshobztch xopomaia gpyroM Ha MHorae rogH. CKH3Ka yqnT ombjioote a godpoie, Tpygojnodara a sndBB k jhwhm,, Karae pyccKue HapogHue CK83KH th 3Haemi>? CKa3KB y Kasworo naposa oboh, ho Bepa b godpo y Bcex HapogoB odmas. Ectb jib y Teds JHodaMHfl repoö BeHrepoKHX 0Ka30K. PaccKam Hant o hőm. üpagyMaft paooK83 no KapTamcaM.
