Petőfi Népe, 1986. december (41. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-29 / 305. szám

« • PETŐFI NÉPE • 1988. december 29. SOLTVADKERTI BESZÉLGETÉS A tanács és a kultúra • A 10I tvad kerti művelődési biz. Az elképzelések szerint 1989-ben »nyugdíjba megy”. A település faluházat épít majd... ^<1SAJTŐPOSTA E BEDOLGOZÓK PANASZA NYOMÁN Kecelen megmarad a varroda Nem tudja a jobb kéz A MÜKERTVÁROSIAK KÖSZÖNETÉ A címzett: Szabó bácsi, a póttanácstag ményeink negyedénél is többet vitt el tőlünk az úgynevezett társasági adó, valamint az egyéb adóteher. Ehhez jöttek még a rezsiköltségek. Közgazdasági számítások után némileg módo­sítottunk a tértnél és mechaniz­musán. Bedolgozóink a teljesít­ményüktől függően 1500 és 6000 forint közötti havi keresetet ér­tek el. A társadalombiztosítási járulékot is ennek alapján kell fizetniük, differenciáltan. A varroda megmarad, s a kö­vetkező esztendőben is szüksé­günk van azokra, akik szorgal­masan, hibátlanul dolgoznak. Terveinkben szerepel, hogy csat­lakozunk a Csökkent Munkaké­pességűek Ipari Szövetkezetéhez, melynek részlegeként működ­nénk, ennélfogva a szövetkezet vállalna jelentős részt az adókö­telezettségünk teljesítéséből. Er­re vonatkozóan még folynak az egyeztető tárgyalások, melyekről informáljuk a szakcsoport be­dolgozó tagjait is. • • • gémnek. Persze, lehet, hogy a DÉMÁSZ-nál sem tudja a jobb kéz, mit csinál a bal. ' Ez ügyben beszéltünk a Dél- magyarországi ) Áramszolgáltató Vállalat kecskeméti kirendelt­ségvezetőjével, akitől ezeket tud­tuk meg: Ha a fogyasztó az esedékesség idején, valamint az értesítés, il­letve a felszólítás után nem fi­zeti ki az áramdijat, a szabály alapján meg kell szüntetni nála a szolgáltatást. Visszaállítására csak a bekapcsolási összeg befi­zetése után kerülhet $or. A szóban forgó esetben az okoz­ta a gondot, hogy a panaszos nem vállalati csekken, s nem is a pénztárban, vagy a díjbesze­dőnél fizette be tartozását, ha­nem egyszerű postautalványon. Ilyen esetben sokára jut el az összeg a Démász-számlára. Te­kintettel arra, hogy a fogyasztó bemutatta a szükséges utalványt, külön díjtétel felszámítása nél­kül kell ingatlanában visszakap­csolni az áramot. désre válaszolja, régóta nyugdí­jas és már az életének 70. évé­ben jár. — Szabadidőm jó részét a közérdeknek szentelem. Ennek legfőbb oka, hogy e városrész so­káig a legelmaradottabbak közé tartozott. Alvó állapotából kicsit fel kellett rázni az itteni lakos­ságot, a hatóság figyelmét pedig ráirányítani a térségre. A követ­kezmény? Sok-sok kilométernyi betonjárda és kiépített úttest, a gázhálózat, a fásított terület sfb. Odahaza áltálában elérhető vagyok, így mintegy kiegészítem a tanácstagunk munkáját. Hoz­zám senki, soha nem jön rossz­kor. S ha az ügy úgy kívánja, azonnal Indulok az illetékeshez.. Teendő még jócskán van e vá­lasztókerületben. Bővítendő a köz­műhálózat, a gyermekek részére játszóteret szeretnénk létesíteni, aztán ott a szép számú idős em­ber, meg fiatal család, akiknek ügyes-bajos dolgában is elkél a segítség. Való igaz, mindig ké­rem a lakótársakat ilyen-olyan feladat megoldására. Persze ak­kor is szólok, kissé határozottab­ban, ha valaki szabálysértőén viselkedik. Jólesik a választópolgárok kö­szöneté, s én is köszönöm, hogy alkotó segítőtársak voltak. Amikor előzetes megbeszélés alapján felkerestem Berkecz László soltvadkerti tanácselnö­köt, már több órája lejárt a munkaideje, s még mindig a hi­vatalában találtam. A dinamiku­san fejlődő nagyközség gondjai több szálon futnak, képtelenség azok orvoslását napi nyolcórás munkaidőbe beleszoritani. A ta­nácselnök őslakos, lokálpatrió­ta, szakavatott ismerője az itt élők mindennapi életének. A la­kosság igényeit mindig szem előtt tartja. — Milyen a kultúra jelenlegi helyzete Soltvadkerten? Meny­nyiben igyekszik szerepet vál­lalni a tanács? — Az itt élő nép igényes. Gon­dot fordítanak arra is, hogyan töltsék el tartalmasán a szabad­idejüket. Köztudott, hogy ezen a vidéken kora tavasztól késő őszig egyfolytában kemény munkával telnek a napok. Ekkor nekünk is szerepünk van, a dolgos hétköz­napokban is jelen kell lennünk. Nem mint hivatali szerv, hanem programszervező házigazda, örömmel említem meg, hogy a közelmúltban a régi épületből egy jobb állagúba költöztettük a községi könyvtárat. A felújí­tásra 150 ezer forintot áldoztunk. Felszereléseket, eszközöket vásá­roltunk. A könyvtárban vetélke­dőket, játékokat, Író-olvasó ta­lálkozókat rendezünk. Soltvad- kerten is szomorú jelenségnek számít az olvasótábor lemorzso­lódása. A fiatalok egyszerűen nem igénylik az ilyen irányú idő­töltést. Ügy véljük, hogy alapos, szakszerű és körültekintő propa­gandamunkával vissza lehet szok­tatni az embereket az olvasásra. — Ügy tudom, hogy a régi kul- túrház helyett felépítenek egy új művelődési házat, amelynek már elkészült a tervrajza, s a közel­jövőben elkezdhetik a munkála­tokat. — Megközelítően 30 millió fo­rintba kerül majd. Ha minden zökkenőmentesen megy és azösz- szefogás meghozza a várt ered­ményt, akkor 1989-ben átadhat­juk a nagyközönségnek. Jelentős Könyv a tiszta szívű ffi rr szolo­nemesítőről Vékonyka kötetben elférnének Kocsis Pál nyomtatásban meg­jelent írásai, feljegyzései. Á katonatelepi szőlőnemesítő inkább megmetszett egy sor sző­lőt, mint írt egy oldalnyit. A Kossuth-díjas tudós élet­műve, színes egyénisége, korjel­lemző sorsa egyaránt kívána­tossá teszi munkásságának, hét­köznapjainak, egyéniségének mi­nél alaposabb megismertetését. Köszönet illeti özvegy Kocsis Pálné Ecsetvonások Kocsis Pál szőlőnemesítő portréjához című kötetének megjelenésében köz­reműködőket. Mindenekelőtt a hitvesi szere­tet szép példájával szolgáló nyug­díjas tanítónőt. Két fejezetbe csoportosította emlékezéseit. A Történetek Kocsis Pálról részben különösen a Mathiász Jánossal, a kecskeméti művész- teleppel, öreg barátaival kapcso­latos közlemények érdekesek. Ida néni a tanúként is a hűsé­ges élettárs megszépítő látásmód­jával örökítette meg a velük, az urával történteket. így a ben­sőséges, a személyes élmény hitelével dúsított visszaemlékezi-' sek egyike-másika feltehetően némi pontosításra szorul. Példá­ul Kodály 1949 pünkösdjén láto­gatott Katonatelepre. Lőrincz Béláékon kívül nem egy főváro­si házaspár, hanem Nemesszeghy Lajos és Szentkirályi Márta kí­sérte. A zeneszerző — abban az évben — nem járt Olaszországban, tehát „nem érkezhetett közvet­lenül Itáliából” Kocsisékhoz. A kiadványban beszámolókat olvashatunk a szőlőnemesítő születésének százados évforduló­ján rendezett ünnepségekről. A könyv apróbb pontatlansá­goktól eltekintve becses doku­mentum. Egyetérthetünk az elő­szó Írójával, Kozma Pál akadé­mikussal: „megjelent előttünk eleven valóságában Kocsis Pál, o, gazdálkodás nehézségeivel, sok-sok embertelenségével küz­dő, többször az elbukás peremé­re sodródott, tiszta szivű ember, a 160 új szőlőfajtát létrehozó vi­lághíres szőlőnemesftő”. H. N. társadalmi munkára számitúnk. Az új intézményt legszívesebben nem művelődési háznak nevez­ném, hanem: faluháznak, ahol lesz tekepálya, külön könyvtár1, folyólratolvasó, valamint video- központ. — Az augusztusban átadott új sportcsarnokot felhasználják-e kulturális célokra? — Természetesen. Szerencsés helyzetben vagyunk, ugyanis a sportcsarnok 1500 nézőt képes befogadni. Lehetőségünk nyílik hangversenyek rendezésére is. Azt sem hallgathatom el, hogy némely rendezvény után keserű szájízzel távozom, hiszen olykor­olykor nagy nehézségek árán si­kerül művészekkel, együttesek­kel kapcsolatot teremteni, meg­kötni a szerződést. Valami min­dig közbejön. Kihirdetjük, kipla- kátoljuk a műsort, eladjuk a je­gyeket és sokszor az előadás nap­ján jut tudomásunkra, hogy va­lamelyik művész lemondta a fel­lépést. Az Ilyesmi mindenkit dü­hít. Az eladható műsor minden esetben drága. Legutóbb például 85 ezer forintos fellépti díjért hoztunk volna Soltvadkertre ven­san zavaró tényező, ha az illető történetesen 10—14 éves, és két­órás, önfeledt kikapcsolódásra vágyik. Mivel tudom, hogy rendezője azonos azzal a Révész Györggyel, aki 1955-ben a 2x2 néha 5 című filmjével tette lé névjegyét a ha­zai játékfilímgyántásjban, azzal próbálom szórakoztatni magam, hogy Révész-ujjlenyomatokat ke­resek. Persze hiába, mert hisz — nem tudni, mi okból — az An­gyalok földje (1962), az Egy sze­relem hárpm éjszakája (1965), ■ a legutóbb 1983-ban készült Ha­nyatt-homlok című produkciók Révész Györgye ügyelt, hogy sem­mi nyomot ne hagyjon, „kesztyű­ben” dolgozott. Mikszáth-regényt megfilmesí­teni az előző évtizedekben sem számított kockázatos vállalkozás­nak, már a cím és a szereplők neve garantálta a sikert. Ki ne emlékeznék a filmcímmé lett regény címekre: Szent Péter eser­nyője, A beszélő köntös, a Külö­nös házasság, a Kísértet Lublón, a Noszty fiú esete Tóth Mari­val. Ügy tűnik, Révész — a min­tákhoz hasonlóan — rábízza tel­jes egészében a produkciót szí­nészeire, akik a régi modell sze­rint karakterflgurákként bont­ják ki szerepeiket. Alkalmanként szórakoztató figyelni a főszerepet alakító Htrtllng István mellett a karakterét humorral „domborí­tó” Benedek Miklóst. Gelley Kor­nélt, Csákányi Lászlót, Temessy dégművészeket, de sajnos ez a műsor is balul sikerült, ugyanis a neves előadók lemondták a részvételt. — Milyen terveik vannak még? — Az általános iskolát rend­szeresen támogatjuk, a közelmúlt­ban videó-berendezést vásárol­tunk számukra. Egy új kábel­tévé tervezete is napirendre ke­rült, azonban nagyon magas költ­ségekkel kell majd számolni. Fel­ügyeleti feladatokat látunk el a Lukács-kápolna (mauzóleum) át­alakítási munkálatainál. Itt kegye­leti park létesül majd. Ügy érez­zük, mindenkori feladatunk a ha­gyományok ápolása, községünk történelmi emlékeinek gyűjtése. További elképzeléseink közé tar­tozik még a helyi mezőgazdasá­gi szakszövetkezetekkel fenn­tartott jó kapcsolat elmélyítése. Kölcsönösen tájékoztatjuk egy­mást olyan eseményekről, ame­lyek a művészetek valamely ágá­val vannak szoros kapcsolatban. Kultúrházunkban rendszeresen rendezünk tárlatokat, iparművé­szeti kiállításokat, előadóesteket. Beszedics Antal Hédit, Moór Marlannt, Miikő Ist­vánt, Cserhalmi Györgyöt. A ze­neszerzők: az egyébként nem ke­vésbé „karakteres” Szörényi Le­vente és Bródy János erre az al- kal’ojpra komponált édes-bús dal­lamai azonban- a film segítsége nélkül alig hiszem, hogy a ha­marosan megjelenő kislemezen könnyen elkelnének. A történet tulajdonképpen 1 il­lik a Várkonyi Jókai-megfilme­sítéseivel kialakított skatulyába. 1803 nyarán kötünk Ismeretséget Akllyju, amikor egy éjszaka a rendőrség azzal ébreszti, hogy gazdája, a bajor választófejede­lem, mint udvari bolondot el­ajándékozta I. Ferenc császárnak. Hamarosan elnyeri új gazdája bizalmát, magára haragítva ez­zel a kegyvesztett kancellárt. Amikor pedig egy vadászaton ő lesz a császár életjének megmen- tője, nincs számára visszaút a gyors karrier elöl. A bonyodal­mat Akii különleges megbízása okozza: két árvára kell gondot viselnie. Nem esik túlságosan nehezére, mert egyre inkább i megszereti a nevelt gyermeke­det, a 13 esztendős leányt és öccsét. Miközben Ilonka napról napra vonzóbb hölggyé csepere­dik, Napoleon Is bevonul a i tör­ténetbe és Bécsbe... Révész komolyan törekedik rá, hogy filmje Irodalmi adaptáció­nak tűnjék. És ez az erőfeszítése — sajnos —, nem is eredmény­telen. Károlyi Júlia Keceli varrónők levele érke­zett ^rnkiap szerkesztőségünkbe. MegtA'fk, hogy bedolgozói ál­lomást'lm vannak, , munkájukat ezonHmrmgy ideje kedvetlenül végzik^ugyanis híre járja: alkal­mazásuk nem lesz hosszú élétű. Korántsem azért, mert baj volt, vagy baj van a kezük alól kike­rült termék mennyiségével, mi­nőségével. Munkahelyük bizonytalan sorsa azóta téma, mióta szinte folya­matosan csökken a tennivaló­juk, következésképpen a kere­setük. Ez utóbbi összeg néha lé­nyegesen kevesebb annál, ameny- nyi a teljesítményük után meg­illetné őket. Előfordult: a bérük 30—40 százalékát is levonták, mondván, ha a következő hónap­ban egyáltalán nem lesz varrni valójuk, arra az időre is fizetni kell a társadalombiztosítási já­rulékot, melynek pénzügyi fe­dezetét Ily módon kell biztosí­taniuk. VISSZHANG Nyugdíjasok javasolják... December 11-ei lapszámunk­ban jelent meg a nyugdíjasok közérzetével foglalkozó terjedel­mes cikk, mely leszögezi: sok Idős embert ér manapság sére­lem a hivatalban, az orvosnál és másutt, ahol tudatosan meg­várakoztatják, mondván, ráér, nincs semmi dolga. Ez a szem­lélet és gyakorlat a „nyugdíjas” megjelölésből fakad, ami meg­tévesztő. Tudniillik — írtuk —a nyugállományba vonult személy, ha nein is maradt az, aki volt, de megmaradt annak, ami volt, te­hát líakatosnak, mérnöknek, ta­nárnak stb., s e szakmában — amennyiben egészségi állapota engedi — bármikor tudja-tudná kamatoztatni tudását, „nagy ta­pasztalatát. Ezért jogost» az igé­nye: az „ny” titulus mellett sze­repeljen a szakképzettsége, vagy a volt beosztása. Soraink élénk visszhangot vál­tottak ki az érintettek körében, akik közül egyesek telefonon, mások személyesen fejtették ki véleményüket, melyek így össze­gezhetők: hasznos lenne, ha az ország lakosságának immáron, egyötödét kitevő nyugdíjások érdekeit önálló érdekvédelmi tes­tület képviselné. És fontolóra kellene venni a nyugdíjasok tá­jékoztatására külön újság kiadá­sát. A Jászszentlászló, Rákóczi u. 14. szám alatt lakó Potyesz Lász­ló a saját tapasztalatából kiin­dulva fogalmazta meg figyelmet érdemlő javaslatát a szerkesztő­ségünkhöz küldött levelében: „Növényvédelmi és talajerő­gazdálkodási technikusként dol­goztam a helyi termelőszövet­kezetben, ahonnan megromlott egészségem következtében ke­rültem rokkantsági nyugállo­mányba 1984 elején, ötvenéve­sen. Mivel van még kiskorú gyermekem, plusz pénz után kel­lett néznem. Szerződéses dolgo­zóként vállaltam munkát, a kö- » zös gazdaságban. A feladatomat maradéktalanul teljesítettem, ezért meglepetésként ért a veze­tőség idén májusban hozott ha­tározata, mely elmozdított mun­kakörömből. Az Indoklás egy jel­lemző mondata: „Az erdészet ve­zetése jelenleg beteg nyugdíjas irányítása alatt áll.” Nem e pon­gyolaság okán kaptam fel fejem elsősorban, hanem a „beteg nyug­díjas” kihangsúlyozása miatt. Ebből a kategóriából egyáltalán nem tükröződik a tény, hogy ko­rábban — szakképesítésem alap­ján — mezőgazdászként keres­tem a kenyerem. Így hát én, is fontosnak tartom, hogy az „ny” betű mellé kerüljön oda a nyug­díjas szakmájának, foglalkozá­sának megjelölése. Cseh Ferencnínek, Jiizizentliizló- ra: Jogszabály érteimében a terme­lőszövetkezet nyugállományba került tagjának, vágy bedolgozójának Jár az a mértékű háztáji föld. amelyet mű­velt az aktív munkavégzéskor. Ha fin. — kinek szintén Ilyen Jogosult­sága van — nem részesül e Juttatás­ban. sérelmével forduljon a közüs gazdaság vezetőségéhez. Amennyiben a határozatával nem ért egyet, a he­lyi munkaügyi döntőbizottság előtt kezdeményezhet eljárást. K. F.tnének, Szánkra: Levele sze­rint ön kiskereskedői tevékenységet akar folytatni szórakozóhelyeken., és másutt. Ehhez előbb meg kell sze­reznie a területileg Illetékes tanács szakigazgatási szervének engedélyét. E Jövedelme után természetesen kell adó* fizetnie. Dávid Sándornak, Kiskunhalasra: A csftB 20-as biztosítása után nem illeti meg Ont nyugdíjazásakor a pénz­Mint kiderült, ez az ügy csak­nem 60 embert érint, ezért fel­kerestük a munkáltatót, a keceli Konfekcióipari Szakcsoport ve­zetőjét Lavati Jánost. Az aláb­biakról tájékoztatott: — Bár szervezetileg a helyi Ipari szövetkezethez tartozunk, önállóan tevékenykedünk, szak­csoporti rend keretében 1984 óta. Hetven fős létszámunk) több mint kétharmada 'bedolgozó. ' Lányaink, asszonyaink a szigorú követel­ményeknek megfelelően készí­tik a szabadidő-ruhákat és az anoráikókat. Megrendelőnk a pes­ti székhelyű Csökkent Munka­képességűek Ipari Szövetkezete. Idén három és fél millió forint értékben dolgoztunk 'bérmunká­ban e szövetkezet részére. 1987- ben is hasonló feladatokat kell elvégeznünk. Ami a közelmúltat illeti, való­ban voltak nehézségeink. De nem a termeléssel, hanem a gazdálko­dással kapcsolatosan. Még pon­tosabban az adózás miatt. Ered­Felháborodva sorolta 'esetét a Laki teleken lakó olvasónk: — Villamosított tanyámon két- havonként jelenik meg az áram­díjbeszedő, akinél kiegyenlítem a számlát. Legutóbb novemberben vártam, nem jött. Legalábbis er­re következtetek abból, hogy Írásos értesítést sem hagyott. Mégis december elején szigorú hangú felszólítást kaptam aján­lott levélben, hogy a 200 forint körüli összeget 3 napon belül fi­zessem ki, ellenkező esetben ki­kapcsolják otthonomat az elektro­mos hálózatból. A sorok kézhezvételét követő napon mentem a postára, ahol rózsaszín utalványon feladtam az összeget a vállalat címére, en­nek ellenére a cég megszüntette az áramszolgáltatást. Voltam az ügyintézőknél, akik közölték, ha 100 forintot befizetek, újra lesz áram. Én jogtalannak érzem a bekapcsolási tarifa velem szem­beni alkalmazását, mert a jel­zett 3 napon belül eleget tettem a hátralékfizetési kötérezettsé­■■ ) ' „Mi, a Kemény Zsigmomd utca 'lakói köszönetét mondunk a 43-as választókerület póttanácstagjá­nak, Szabó elvtársnak, aki önzet­lenül, fáradtságot nem kímélve dolgozik azért, hogy szebb legyen környezetünk...” (Kiss Lajos és még 17 aláírás). „Bármikor fordulunk hozzá, szívesen meghallgat és segítő­kész. Sohasem parancsol, mindig kér...” (Bodon Sándorné, Ré­vész u. 6., s további 16 aláírás). . „Megszervezte a társadalmi munkáit, melynek eredményeként szilárd burkolatúak a járdák er­refelé...” (Pólyák Lászlóné, Sze­mére Bertalan u. 13., valamint 13 aláírás). ■ „Pista bácsi közbenjárására épült meg városrészünkben a fedett buszváró, segítségével fá­sítottunk ...” (lncze Béla, Ben­czúr Gyula u. 16., s 11 aláírás). Ezeken túl birtokunkban van még 5 levél — rajta 12 aláírás — a kecskeméti Műkentváros lakói­tól. A címzettet, Szabó Istvánt fel­kerestük. Az élénk mozgású, fia­talos tekintetű ember udvaria­san, készséggel fogad bennünket. Pillanatokon belül a kerületre te­reli a szót, s csak többszöri kér­,bell szolgáltatás. Evekkel korábban, még a munkaviszonya Ideién kellett volna e biztosítását átcserélnie a ha­vi N, vagy 150 forintos formára, ak­kor ugyanis kaphatott volna Ilyen jogcímen Juttatást, melynek összege 4000. illetve 5000 forint. Dobos Istvánnénsk, Kunbajára: A hatályos rendelkezés szerint a nem hivatásos gépjárművezetői engedélyt az alapvizsgáktól (pl. KRESZ) számí­tott két éven belül lehet megszerezni. Ha az ön fia először IMS márciusá­ban adott számot ilyen tudásáról, legkésőbb a Jövő esztendő márciusáig tehet eleget az adott Járműre vonat­kozó összes vizs^a-kötele^ettségének. Kubatov Mátyásnak, Darára: so­raiból tudjuk, ön ez év augusztusa óta dolgozik folyamatosan. 1986-ra te­hát csak a munkában töltött ideje arányában Illeti meg az alapszabad­ság. Ami pedig e hónapok alatti ke­resőképtelenségét illeti, táppénzt ak­kor Is kanhat. ha nincs flgve'embe vehető saját keresete. Ilyenkor ugyan­is a munkakörével azonos, vagy ha­sonló feladatot ellátó kollégák nap­tári napi átlagkeresete , szerint kell megállapítani ezt az összeget. Ha emiatt vitája támad a munkahelyén, kérjen segítséget a társadalombiztosí­tási szervektől. Szerkeszti: Veiket Árpád Levélcím: 60Q1 Kecskemét, Szabadság tér l/a. Telefon: 27-611 FILMJEGYZET ban, tőén hogy a — Az idén meg­jelenő utolsó magyar pro­dukció ifjúsági Ifilm. A ítéli szünet első napjától játsz- száik a mozik­tól tehe- azért, bővítsék nagyobb­részt import — ka landfi Írnek sorát. Bár ro­mantikus, tör­ténelmi ka- landfl'ltnnek 'minősítik ké­szítői, a óéiba vett magyar történelemhez legfeljebb any- nyi köze van, mint az ame­rikaihoz a Goj- ko Mitic által vezetett In­diánoknak. Mindez persze nem biztos) hogy túlságo­Akii Miklós ÜZENJÜK

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents