Petőfi Népe, 1986. december (41. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-28 / 304. szám

1986. decfetäbef PC 9 PETŐFI NÉPE • 3 A KORSZERŰBB FÉNYESEBB, OLCSÓBB (1.) Az olajlámpáktól a nátriumgőzös világításig Elégedetlenül csóváljuk fejűn* két, ha ötévenként egyszer előre bejelentett rövid áramszünethez kéri megértő türelmünket az Illetékes szolgáltató vállalat. Idegesen, nehezen viseljük el a nagyritkán előforduló üzemza­varokat. Mintha elvesznének életünkből a kényszerű sötétség­ben töltött percek, órák. Felelősért kiáltunk otthonunk, munkahelyünk környékén el­romlott közvilágítás miatt. Természetesnek tartjuk, hogy életünk minden pillanatában szolgáljon bennünket az elektro­mosság, hosszabbítsa meg nap­palainkat, működtesse a mun­kánkat, életünket könnyítő gé­peket. A diadalmas villamos erő A mai fiatalok számára szin­te elképzelhetetlen a villany- talan, rádiótlan, felevízió, mo­sógép nélküli sötét utcás világ. Kecskeméten 1859-ben 2 photo- gén és 62 olajlámpa segítette a tájékozódást. Közterületek meg­világítására New Yorkban al­kalmaztak először elektromos energiát. Fővárosunkban a mai Népköztársaság útján szereltek 'föl először villanylámpákat. A vidéki városok közül legkoráb­ban Temesváron próbálkoztak ez utcákon éjszakai { elektromos fényforrások alkalmazásával. A hírős városban 1893 elején gyulladt ki a tündéri fény. Az általános világítás kezdete: 1897. február 27. A tanács 1906-ban szabályozta „a villamos erő hasz­nálatát és berendezését”. A fo­gyasztók 1912-től kezdve kap­tak nappal is áramot a helyi vil­lanyteleptől vasárnaponként. „A kecskeméti áramfejlesztő az ötödik legnagyobb volt az or­szágban, de csak az első világ­háború után használták ki teljes kapacitását. Az első fénycső A, Rákóczi úton és a kapcso­lódó körúton szereltek föl elő­• Esti fények, 1986. (Straszer András felvétele) szőr fénycsöves lámpatesteket. Két év múlva, 1960-ban már hi­ganygőzlámpák kápráztatták a Szabadság és a Kálvin téren dol­guk után igyekvőket. A Dél-Ma­gyarországi Áramszolgáltató Vál­lalat' kecskeméti kirendeltségé­nek dolgozói 1978. augusztus 20-án helyeztek üzembe nátri­umgőzös csomópontot a Katona József Gimnázium mellett. Né­hány esztendeje gömbalakú, makirolon burájú lámpatestek díszítik a főteret. Hónapról hónapra változik, bővül a megyeszékhely közvilá­gítási hálózata. Az elmúlt év végén mintegy 8000 lámpa (fénycső) világított ama ritka éjszakákon, amikor valamennyi működött. Már csak néhány városszéli utcában' lát­ható a második világháború előt­ti lámpatest. A nátriumlámpa a legújabb, a legkorszerűbb vilá­gítótest, eddig százvalamennyi­re jutott pénz. A csaknem, 7300 higanylámpa (egyharmaduk ré­gi izzólámpás világítótestben, kétharmaduk modern szerelék­ben) 29 százalékát vás vagy vas­beton ' kandelábereken, 35 szá­zalékát régi oszlopokon helyez­ték el. Minden hetedik világító- test úgynevezett gombalámpa. Elegendő 8000 világítótest? összteljesítményük 1600 kW, ami hőenergiára átszámítva azt jelenti, hogy 137 hektoliter vizet lehetne ezzel a teljesítménnyel egy óra alatt zérus fokról 100 fokra felmelegíteni. Számomra a lóerőszámítás még szemlélete­sebb az újabb mértékegységek­nél;' ezért említem: a kerekítve 3000 lóerős teljesítménnyel 220 mázsát egy másodperc alatt 10 fnéter magasba emelhetnünk. Elegendő ennyi fény? A váro­si ^tanács műszaki osztályának véleménye szerint: igen. Közle­kedési és közbiztonsági okok­ból előírt darabszámú ,és telje­sítményű lámpatest világít szür­külettől hajnalig. Egyetérthetünk-e megállapítá­sukkal? Elégedettek lehetünk a kecskeméti közvilágítással? A sorozat következő részében e kérdésekre keresem a választ. Heltai Nándor Változások az év végi f ••• /r r • es jovo évi munkarendben Az Állami Bér- és Mun. ikaügyi Hivatal elnökének rendelkezése szerint a vál­lalati termelés ésszerűbb megszervezése érdekében szilveszter táján a naptár­hoz képest változás lesz a munkarendben. Eszerint 1986. december 31-e, szer­da szabadnap lesz. s he­lyette 1987. január 3-án, szombaton dolgoznak hét­köznapi munkarendiben az érintett vállalatok és intéz, mények. Így december 31-e, szerda és január 1-je, csü­törtök munkaszünet, ame­lyet pénteken és szomba­ton, azaz január 2-án és 3-án két munkanap követ. Ezt követően a jövő év­ben már csák egyetlen al­kalommal, augusztus 20-a táián kerül sor munkanap­áthelyezésre. Augusztus 20-a csütörtök munkaszü­net. 21 -e péntek heti pihe­nőnap, 22-e, szombat sza­badnap. 23-a vasárnap pe­dig rendes munkanap lesz. A vállalatok gazdasági érdekeik szerint maguk is dönthetnek munkanapok áthelyezéséről, amire 1987- től az eddigieknél tágabb lehetőségük lesz. Egy új munkaügyi jogszabály ér­telmében ugyanis a jövő évtől az eddigi hat nap he­lyett annyi munkanap át­helyezéséről dönthetnek sa­ját hatáskörükben — előre nem látott, nem várt fel­adatok esetében a kollektív szerződés módosítása nél­kül is — a vállalatok, amennyit termelési érdé. keik megikívárinak, de le­hetőség szerint úgy, hogy az ünnepeik táián se köves­se egymást háromnál több munkaszüneti nap. AZ ORSZÁG LEGJOBBJAI KÖZÖTT Egy asszony, aki már harmincöt liter vért adott Kunfehértón él egy negyvenéves asszony, akit az ország legjobb véradói között tartanak számon. A neve: Fehér Györgyné. Ottho­nában kerestem fel, épp akkor fejezte be a kerti munkát, s kész­séggel válaszolt kérdéseimre. — Emlékszik az élső véradásá­ra? — Jánoshalmán, a község szé­lén, Erdőszélen nevelkedtem. Fiatal lány voltam, amikor vér­adási akciót hirdettek. Sok is­merős elment, s hívtak engem is. Kíváncsiságból velük tartottam. Azóta, kislányom születését és a múltkori betegségemet leszá­mítva, évente négyszer adok vért, alkalmanként négy decit. — ön bátor asszony! — Á, dehogy. Mindig is fél­tem orvoshoz menni. Ma is min­den véradás előtt ideges vagyok, s bevallom, kicsit még ma is tar­tok a tűszúrástól. — Akkor miért csinálja? — Ezt nem tudom szavakban kifejezni. Először a kíváncsiság hajtott, később a jóleső érzés, ha arra gondoltam, hogy talán az én vérem mentheti meg mások éled­tét. Pár évvel ezelőtt pedig, fér­jem hirtelen halála után úgy éreztem, erkölcsi kötelességem ily módon segíteni másokon. Ezért is mondtam igent, amikor Kecskemétre hívtak, hogy ve­gyek részt az úgynevezett plaz- maferezises programban. A vér­ből kinyerik a fehérjét, a plaz­mát, majd a vörösvérsejteket visszaadják a szervezetbe. Ez. a véradás jövőjét jelenti. — Tudomása szerint mentett már emberéletet? — Igen, úgy hallottam, több esetben segítettem már így má­sokon, bár az esetek többségé­ben az adött vért csak később használják fel. Jó néhány évvel ezelőtt KiskunhalSson, a tech­nikumba járt egy fiú, aki gyo­morvérzést kapott. Életét az én vérem mentette meg. Megható volt, amikor felépülése után ő maga köszönte meg a segítséget. No, de nem a köszönetért adunk vért. A cél, hogy azt az orvos- tudomány a megfelelő időben tudja hasznosítani. Ezért is saj­nálatos, hogy az utóbbi időben csökkent a véradók száma, kü­lönösen kevés a fiatal véradó. — Meddig vállalkozik véradás­ra? — Ameddig egészségileg bírom, s amíg hívnak, hogy szükség van rám. Két hete voltam a legutób­bi véradáson, ha jól számoltam, ez volt a nyolcvanadik. Az is fontos számomra, hogy ezzel már Vég bekerültem egy össze­tartó közösségbe. Előző, munka­helyemen, az erdészetnél, meg a mostanin, az állami gazdaság borkősavüzemében is aktív, jó vöröskeresztes csoportunk van, zömében asszonyok. A Vöröskereszt kiskunhalasi szervezetének vezetőjétől, Szűcs- né Gáspár Idától tudom, hogy Fehér Györgyné a vöröskeresz­tes mozgalom példamutató ak­tivistája, az ország egyik legjobb véradója. Tevékenységét mél­tán ismeri el mind az egészség- ügyi mozgalom, mind pedig a munkáltatója. Áki 35 liter vért adott embertársai megsegítésé­re, ezt méltán meg is érdemli. — Horváth Róbert tudósító KÉPESEK LESZÜNK BEHOZNI HÁTRÁNYAINKAT Rádiós tervek 1987-re Románo IMyévipé Cigány Újság ~ A MSSYJWORSZáfil CIGÁNYOK KULTURÁLIS SZÓVETSÉGéNBt IAWA Baktériumölő műanyag fóliák Poliészterszövettel erősí­tett műanyag fóliák gyár­tását kezdték meg a Hun­gária Műanyagfeldoigozó Vállalatnál. Az új termé­kek 6—7-szerte erősebbek a hagyományos műanyag .fóliáknál, s így sokféle di­vatcikk — például táskák és övék —, valamint kem­pingfelszerelés készülhet belőlük. Az új teripékcsa- ládon belül speciális ada­lékanyagok hozzáadásával olyan különleges fóliákat is előállítanak, amelyek megakadályozzák, hogy a felületükön megtelepedje­nek a 'baktériumok. Ez a tulajdonságuk különösen ott hasznosítható jól, ahol hosszabb ideig szabadban tárolt árut kell megvédeni az időjárás viszontagságai­tól. A nedvesség ugyanis kedvez a baktériumok megtelepedésének. s ha ezek a mikroorganizmu­sok elszaporodnak a fólián, mintegy „megeszik” a műanyagot, és az rövid idő alatt hasznavehetetlenné válik. Az újdonságokból eddig esaknem tízezer négyzetméternyit gyártot­tak. Nagyobb tételekben a MÜÁRT és a BUDAFLAX vásárolt belőlük, forgal-. mazásra, illetve az utóbbi konfekcionálásra. A Hungáriában két éve készítenek különféle spe­ciális tulajdonságú, meg­erősített fóliákat. Az idén már másfél millió négyzet- méternyit gyártottak a po- liészterhólával, illetve po- ltészterszővettel társított, a hagyományosnál jóval te­herbíróbb, tartósabb PVC- fóliákból. A választék bő­vítésével egyben a gyártás gazdaságosságát Is javítot­ták, mert ezeknek a fóliák­nak az előállításához egy már meglévő, nagy telje­sítményű berendezésük , szabad kapacitását hasz­nálják ki. A tájékoztató, orientáló és ér* tékközvetitő munka javítása, az informáló, szolgáltató műsorok korszerűsítése, valamint az új is­meretterjesztő, irodalmi és zenei sorozatok indítása szerepel a rá. dió jövő évi terveiben. Miként Zeley László, a Magyar Rádió műsorigazgatója elmond­ta, a jövő évben az egyik jelen­tős rádiós változás az lesz, hogy bővül és megújul a reggeli grog' ram. Január 5-étől három órával korábban, reggel 6 órától kezdő­dik a 3. műsor komolyzenei kí­nálattal. A munkába indulók szá­mára természetesen itt is közük majd a legfontosabb informá­ciókat, óránként híreket monda­nak, s közben időjárás-előrejel­zés és a legfontosabb közlekedé­si információk is elhangzanak majd. Tervezik a KossuthTádió Jő reggelt című műsorának kor­szerűsítését is. A már megszökött blokkok megtartásával itt első­sorban a frissebb és személye­sebb hangvételre, s a külpoliti­kai információk gyorsaságának javítására törekednék. Ugyan­akkor célul tűzik ki a belpoliti­kai tájékoztatás kiszélesítését, az erős fővárosJkSzpomtúság ol­dását is. Az 1987. évii tervek kö­zött szerepel, hogy 22 és 23 óra között A mai nap címmel össze* foglaló, elemző híradással jelent­keznek., amely kibővül a másnap reggeli lapok szemléjével. összehangolt műsorakció kí­vánja szolgálni a jövőben az egészséges életvitel kialakítá­sát. az egészségmegőrzés * átfogó programjának támogatását. Az újdonságok között Tesz például a Vigyázz magadra! című egész­ségügyi kalauz, valamint több olyan program, amely a dohány­zás és alkoholizmus ártalmairól, a testedzés fontosságáról szól. Szinte valamennyi műsor* osztály kínál színvonalas, új ösz- szeállítást a nagy októberi szo­cialista forradalom 70. évforduló. Jára. Ezek között lesz az a tíz adásból álló, nagyszabású doku- mentumsorozat, amely Február­tól októberig címmel eleveníti fel Oroszország 70 év előtti tör ténelmét, a forradalmi folyama­tokat — korabeli dokumentumok­kal, hiteles forrásanyaggal. A rádió zenei műhelyének programja a műsoridő több mint 60 százalékát tölti kJ. Újdonsá­gai sorában az év elején kezdő; dik a 80 esztendeje született Fe- rencsik János életét és munkás* ságát bemutató többrészes ciklus. A kulturális, a zenei élet fővá- ros-centrikusságát igyekszik ol­dani többek között májusban a Csongrád megyei zenei hét; s a fiataloknak készül a magyar rock történetét feldolgozó sorozat. Új­donság lesz továbbá a cigányság népzenéjét áttekintő vállalkozás, valamint a Nemzetiségi népzenei fesztivál. A Rádiószínház egyebek között az elhunyt, immár klasszikusnak tekinthető, illetve kortárs rádió* rendezők életművét bemutató két párhuzamos sorozatot tervez, 1 szélesíteni kívánja a fiatal hangjatékszerzők körét is. Az irodalmi műsorok közé tartozik az Illyés Gyula vers. és próza­mondó verseny, a Mózes őt köny­vével januárban kezdődő Biblia­sorozat. valamint a Citrusfa le­velei című ciklus, amelv Irodai* mi folkldrkiincsünket áttekintve műfajonként mutatja be a teljes magyar népi szöveghagyományt, az egyszerű gyermekmondókáktól a balladákig. Egy ú] lap margójára Hosszú, mint mondani szokás: történelmi folyamat újabb lépé­se az a lap, melynek első száma 1986. decemberi keltezéssel látott napvilágot. Románo Nyévipé Cigány Üjság. Vagy ahogy a bel­ső oldalakon többször is olvasha­tó — egybeírva: cigányújság. A cím kétnyelvű, a szöveg vi* szont — néhány versfordítást ki­véve — magyarul íródott. Jelez­ve azt a nehezen körülhatárolha­tó, átmeneti léthelyzetet, mely­ben ez a népcsoport századok óta él itt Magyarországon, s Európa más tájain. A társadalom része­ként, többnyire mégis elkülönül­ve — időnként elkülönítve — a társadalomtól. Ma ez a különbség a cigány­ság egészét tekintve a hátrányos helyzettel egyenlő. A lap első ol­dalán Hollósy Zoltán adatokat sorol: — A cigánylakások majd­nem felében nincs villany, vízve­zeték pedig körülbelül kilencven százalékában hiányzik. Ezernyi a megoldásra váró fel­adat, érthető, hogy ezek nem hiányozhatnak az ünnepi hang* vételű beköszöntő lapszámból sem. Lakatos Menyhért súlyos kérdésekre keres választ Lenni vagy nem lenni című írásában: — Az a tömeg, amelyik képzetlen­sége miatt csak fizikai segédmun­kára alkalmas, milyen helyet fog­lalhat el 1 jövő társadalmában? És meddig tarthat egy társada­lom türelme, ha a teher, melyet közösségitek alkot, egyre nő? Általános érvényű válasz, azon­nali megoldás nincs. Változást csak jóindulat, türelem, kitartó, folyamatos munkálkodás hoz­hat. S az új lap épp erről igyek­szik képet adni. Olvashatunk te­vékeny, közszereplést vállaló ci­gányemberekről . Közéjük tar­tozik Oláh Ágota, a Ilikéi cigány­telep tanácstagja, vagy Karsai Ervin pedagógus, aki égykor Ke* célén is tanított. Festők portréi, költők alkotásai jelzik, hogy a ci­gányság kultúrája eleven, s rég­óta rangos helyet vívott ki a ha­zai kulturális életben is. Elég a legendás Balázs János nevét em­líteni, vagy az író'Osztojkán Bé­láét, akinek novelláiból nemrég film készült „Halottak gyertya­fényben” címmel. Az újság gazdája, a Magyaror­szági Cigányok Kulturális Szövet­sége egyik fő feladatának tekin­ti, hogy ezekhez a csúcsteljesít­ményekhez felzárkózzon a cigány­ság egésze. „Közös erővel képe­sek leszünk behozni hátrányain­kat. A magyar nyelvű cigányűj- ság lehetőséget ad arra is, hogy önmagukról ne csupán önmaguk­nak szóljanak. A szerkesztők cél­ja, amint az egyik' cikkben olvas­hatjuk; „hogy a magyarországi cigányság belső életét jobban, hi. telesebben megismerje a társa­dalom egésze, tisztázódhatnak a helytelen ,mítoszok”, s talán mindebből az is származhat, hogy kiderül: 'ki miben, és hogyan se­gíthet”. gólunk írják — ezzel a címmel állandó rovatban fogják nyomon követni a cigányság életéről ké­szült beszámolókat. Talán a- se­gítő szándék elismerésének is ve­hetjük, hogy/ a sajtófigyelő ro­vat a Petőfi Népe egyik — minit olvashatjuk: jó szándékú, korrekt hangvételű — cikkének ismertetésével indul. Buktatóktól sem mentes, alig kitaposott úton indul a Magyar- országi Cigányok Kulturális Szö­vetségének — a tervek szerint kéthetente megjelenő — újságja, hogy eljusson minél több kézbe: az ország különböző tájain élő cigánycsaládokhoz, s a népcso­port sorsára odafigyelő, segítő szándékú emberékhez. Ha sike­rül a maguk elé tűzött célt a ci­gányújság szerkesztőinek és mun­katársainak megközelíteni, az új lap az önismeret és a kölcsö­nös egymásra figyelés hézagpót­ló fórumává válhat. Lovas Dániel A CSONGRÁDI VÖRÖS CSILLAG MGTSZ IPARI FÖÁGAZATA ROZSDAMENTES KARIMÁK, valamint olyan anyagból készült karimák és idomok gyártását vállalja, melyek plazmával megmunkálhatok. Érdeklődni: Csongrád, kisréti üzemegység. Telefon: 31-626. * 2821 Szakmunkástanulók gyógyüdülése A SZOT nemcsak a felnőttek és az általános is­kolások, hanem a szakmunkástanulók évenkénti be­utalásáról is gondoskodik. Nyaranta mintegy nyolcezer szakmunkástanuló pihenhet Velencén, Balatonszemesen, Siófokon, va­lamint Űjhután. Télen pedig szintén a SZOT szer­vezésében kéthetes ingyenes gyógyüdülésben ré­szesülhetnek. Korábban éveken át a zempléni fenyvesek között fekvő újhutai szakmunkástanuló üdülő — októ­bertől májusig tartó háromhetes csoportokban — fogadta a levegőváltozásra szoruló fiatalokat. A tapasztalat azonban azt bizonyította, hogy a szakmunkásképző iskolák nem szívesen engedték el három hétre tanulóikat, másrészt voltak olyan hónapok — főleg a tanév első és utolsó harmadá­ban —, amikor kifejezetten ellenezték a beutalást, attól tartva, hogy a fiatalok lemaradnak a szak­mai vagy az elméleti oktatásban. így az újhutai háromhetes szakmunkástanuló beutalást évről év­re nehezebben lehetett megszervezni. Két éve dön­tés született, hogy a hegyvidéki üdülést igénylőket januárban egyazon kéthetes időpontban a legcél­szerűbb beutalni, de nem a felnőttek között, hanem külön csoportokban. így jöttek számításba a gyer­meküdülők, amelyekben 1985 januárjában pihentek először az általános iskolások helyett a szakmun­kástanulók. Jövőre január 13—26. között fogadják a SZOT gyermeküdülői a szakmunkástanuló fiatalokat. ösz- szesen hatszáz vidéki szakmunkástanuló utazhat koedukált csoportokban öt gyermeküdülőbe. A szakmunkástanulók térítésmentes beutalóit az illetékes megyei tanácsok művelődési osztályain keresztül juttatta el a SZOT a fiatalok iskoláiba. A személyek kiválasztásában mindenütt közremű­ködtek az egészségügyi szakemberek. Az említett öt gyermeküdülő hatalmas parkkal körülvett, korszerűsített kastélyépület, ahol a fia­talokat életkori sajátosságuknak megfelelő vonzó program várja a két hét alatt. A cél az, hogy sokat tartózkodjanak a szabad levegőn, sportoljanak, ki­ránduljanak. A szakmunkástanulók az üdülőbe utazáskor di­ákigazolvánnyal 50 százalékos vasúti kedvezményt vehetnek igénybe. Csoportosan utaznak, nevelők kí­séretében. B. J.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents