Petőfi Népe, 1986. december (41. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-27 / 303. szám

* VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! MA: A RÁDIÓ ÉS A TELEVÍZIÓ JÖVŐ HETI MŰSORA AZ 5—6. OLDALON Jf / ) ~i ngl El ■ ’ WB i í J A. AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XL1. évf. 303. szám Ára: 1,80 Ft 1986. december 27. szombat KÉT ÉS FÉL EZER MEGHÍVOTT Fenyőünnep az Országházban I Az idei karácsonyikor ismét megrendezték a hagyományos fe- nyőünnepséget az Országiház kupolacsarnokában. Csütörtök dél­előtt, majd délután újra 600—600 gyermeket láttak vendégül az eseményen, amit pénteken'kétszer megismételnek. A parlamenti fenyőünnepség a világon egyedülálló; más országok törvényho- , zó téstületének hivatalos épületében még sehol, soha nem ren­deztek ilyen összejövetelt, mint amilyenre nálunk már több mint három évtizede hívják-várják á gyerekeket karácsony mindkét napján. Ezúttal a magyar úttörőmozgalom zászlóbon­tásának idei 40. 'évfordulójához is kötődik az Országház évről évre megújuló karácsonyi eseménysorozata. A négy találkozóra összesen mintegy 2500 kisdobost és úttörőt hívtak- meg. Télapó szerepében most is — mint a megelőző 31 esztendőben karácsonykor a Parlament kupolatermében mindig — Hadics László, a Fővárosi Operettszínház művésze találkozott az ün­nepi hangulatú vidám gyermeksereggel. KÉT KÖZÖS VÁLLALAT ÉS EGY KÖZPONT Január 1-jétől * más szervezetben a húsipar A Minisztertanács áttekintette a népgazdaság 1986. évi várható fejlődését, és jóváhagyta az 1987. évi népgazdasági tervet. Megállapította, hogy 1986-ban az egyes te­rületeken elért előrehaladás mellett is összes, ségükben a múlt évi kedvezőtlen gazdaságfej­lődési folyamatok folytatódása tapasztalható, és az ez évi terv legfőbb céljai nem valósul­nak meg. A gazdálkodó egységek jelentős ré­szénél nem történt érdemi előrehaladás a ha­tékonyság javítása, a belső és külső piac igé­nyeihez igazodó termelési szerkezet kialakí­tása érdekében. Objektív körülmények — a tartós aszály, a számunkra kedvezőtlen világ­piaci áralakulás, egyes rendkívüli események — és. a 'gazdaságirányítás hiányosságai is ne. hezítették az előrehaladást. Így a termelés és a nemzeti jövedelem emelkedése elmarad a tervezettől. A népgazdaság 1986. évi fejlődése A nem megfelelő teljesítmények ellenére a vállalati, különösen pedig a lakossági jöve­delmek, emiatt a belföldi felhasználás — fő­leg a fogyasztás, és kisebb mértékben a vál­lalati 'beruházások — az előirányzottnál job­ban nő. Különösen a keresetek emelkedése haladja meg a tervben figyelembe vettet. A fogyasztói árszínvonal növekedése az elő­irányzottnál csak (kis mértékben lesz maga­sabb. Mivel a belföldi felhasználás a nemzeti jö­vedelem termelését meghaladóan nő, és a külkereskedelemben az áralakulásból veszte, ség származik, a népgazdaság egyensúlyi helyzetének tavaly megkezdődött romlása folytatódik. A külkereskedelmi mérleg egyen­lege passzív, a nettó adósságállomány emel­kedik. Az állami költségvetés hiánya az elő­irányzottnál jóval magasabb. Az 1986. év végére kialakult helyzet ked­vezőtlenebb annál, mint amit a VII. ötéves terv elgondolásai ez időre feltételeztek. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottságának november 20-ai határozata érté­kelte a helyzetét, kialakulásának legfontosabb okait, meghatározta a gazdasági munka meg. javításának feladatait és az 1987. évi népgaz­dasági terv és állami költségvetés irányelveit. A Minisztertanács ennek figyelembevételével hagyta jóvá a népgazdásági terv fő céljait és előirányzatait. Az 1987. évi népgazdasági terv fő gazdaságpolitikai céljai és gazdaságirányítási feladatai 1987. évben a gazdaságirányi, tás alapvető feladata — a kiala­kult gazdasági helyzetből és fo­lyamatokból kiindulva, a fejlő­dés külső körülményeiből adó­dó lehetőségek és követelmér nyék tekintetbe vételével — a Magyar Szocialista Munkáspárt XIII. kongresszusán megfogal­mazott, a VII. ötéves tervben konkretizált gazdaságpolitikai irányvonal eddiginél következe­tesebb megvalósítása. A célok közül > a gyakorlati tevékenység­ben is az első helyre a nemzet­közi fejlődés fő irányzataihoz való igazodást, a gazdasági szer­kezet ezzel összhangban álló vál­toztatását, a műszaki fejlődésnek és a hatékonyság növekedésének meggyorsítását, a gazdasági fej­lődés, a forrásképződés mind­ezekre alapozódó élénkítését kell állítani. A népgazdasági teljesítmény nö­velésére, valamint a források és ä belföldi felhasználás egymás­hoz viszonyított arányának be­tartására alapozva le kell fé­kezni a külgazdasági és pénz­ügyi egyensúly romlásának fo­lyamatát. A konvertibilis valu­tákban fennálló adósságállomány az 1986. évinél csak kisebb mér­tékben emelkedhet. A lakosság életszínvonalát az 1985—86. évi szinten kell stabilizálni, bizto­sítva az életkörülmények szerény javulását. A közösségi fogyasztás nem emelkedhet. Mind a termelő szféra irányí­tásában, mind az elosztási poli­tikában, illetve a vállalati és la­kossági jövedelmek alakításában erőteljes differenciálást kell ér­vényre juttatni. Ennek megfe­lelően; — az átlagot meghaladó mér­tékben kell fejleszteni a haté­kony, a gazdaságos kivitelt, a hazai kereslet jobb kielégítését szolgáló termelést, míg a gaz­daságtalan termelés visszaszorí­tására az eddiginél határozottabb lépéseket kell tenni; ' — a vállalati és a személyi jö­vedelmek fejezzék ki a haté­konyságban, valamint az egyéni teljesítményekben meglévő kü­lönbségeket, ezt a gazdaságtalan tevékenységek támogatásának csökkentésével is elő kell segí­teni; — a termelő beruházások nö­velését mindenekelőtt a feldolgo­zóiparban kell lehetővé tenni, a központi eszközökből elsősor­ban a kiemelt célokat szolgáló fejlesztéseket kell támogatni; — a költségvetési szervek ki­adásai csak az alapellátás szín­vonalának fenntartása céljából növelhetők, egyéb területeken a kiadások reálértéke csökken. A gazdaságirányítás gyakor­latában — az 1986. évi tapaszta­latokat is tekintetbe véve — kö­vetkezetesebben kell kifejezés­re juttatni az alapvető gazdaság­politikai célokat. A kormányzati szervek gaz­daságirányító munkájukban és a végrehajtás ellenőrzése során nagy hangsúlyt helyeznek arra, hogy a tervezett célok eléréséhez: a) Fel kell gyorsítani a kon­vertibilis elszámolású, gazdasá­gos export növelését szolgáló termelésszerkezeti változásokat. Ezt — a forint végrehajtott le­értékelésének jövedelem-átcso- portosító hatásán kívül — főleg az exportcélú fejlesztésben való érdekeltség fokozásával és ha­tékonyabb piaci munkával kell elősegíteni. Ezzel egyidejűleg to­vábbi kezdeményezéseket kell tenni — a KGST-országokkal egyeztetett áruforgalom köl­csönös és kiegyensúlyozott bőví­tésére; bj Fel kell gyorsítani a nép­gazdaságban a munkaerő és a társadalmi tőke mozgását. A munkaerő jobb kihasználásának elősegítése, valamint a gazdasá­gi hatékonyság erőteljes javu­lása érdekében szükség szerint központi eszközökkel is elő kell segíteni a munkaerő-áramlást. A banki intézményrendszer át­alakítása és az új társulási for­mák révén megnyíló lehetősé­gek kihasználásával is elő kell mozdítani a fejlesztési források­nak a jövedelmezd vállalatok­hoz való átáramlását. Aktívab­ban kell élni a külföldi működő tőke bevonásának lehetőségével; c) Az alacsony hatékonyságú ágazatok, illetve gazdálkodó egységek tevékenységiét racio­nalizálni, termelési szerkezetü­ket korszerűsíteni kell. d) A nem termelő területeken a közösségi fogyasztás reálérték­ben való mérséklését a felhasz­nálás további ésszerűsítésével, megtakarításokkal, szervezet­korszerűsítésekkel és létszám- csökkentésekkel kell megalapoz­ni. Csökkenteni kell a nem ter­melő beruházásokat; e) Biztosítani kell a megter­melt és felhasználható jövedel­mek jobb összhangját. (Folytatás a 2. oldalam.) SZKP KB-ÜLÉS KISKŐRÖSI MÓDSZER Az Állatforgalmi és Húsipari, Tröszt az év végével megszűnik; ' a szakma — a gazdasági és ke- J reskedelmi önállóság jegyében — két közös vállalatot, illetve' Húsipari Központot hozott létre, 1987. január elsejével kezdi meg működését a 24 önálló , ál­latforgalmi és húsipari vállalat által létrehozott Terimpex Hús­ipari Külkereskedelmi Közös Vállalat. A szervezet a Terimpex Külkereskedelmi Vállalat jog­utódjaként tevékenykedik úgy, hogy a törvényességi felügyeletet a Külkereskedelmi Minisztérium látja el, míg szakmai tevékeny­ségére a MÉM felügyel. A közös vállalat munkáját az «állatforgal- mi és húsipari vállalatok igaz­gatóiból álló igazgatótanács irá­nyítja. A húsipari üzemek ex­portjogukat a közös vállalat út­ján gyakorolják. A szervezetnek nemcsak az állami nagyüzemek lehetnek a tagjai, ebben a köté­lékben kereshetnek 'nagyobb ér­dekeltséget a külkereskedelmi munkához az úgynevezett regio­nális feldolgozók is: ezek álla­mi gazdaságok, téeszek és áfé- szék tulajdonában vannak. A másik közös vállalat tevé­kenysége főként a főváros ellá­tásával kapcsolatos, Budapesti Húskereskedelmi Közös Válla­lat néven működik. Fővárosi székhellyel tevékeny­kedik januártól a Húsipari Köz­pont, ám a tröszt létszámának mindössze egyharmadával. A központ egyebek között a közép- és.hosSzú távú húsipari fejlesz­tési koncepciók megalapozását segíti, közreműködik a bankok által finanszírozott fejlesztési programok összehangolásában, és támogatja a MÉM által meg­határozott tenyésztési irányel­vek megvalósulását, továbbá se­gíti a vállalati információk át­adását. Sikeres évzárás A Szovjetunióban jól zártik m új ötéves tervidőszak első évét, de a végzett munka szín­vonala még elmarad a kor kö­veid menyei mögött. Ezt Mi­hail Gorbacsov mondta n KB-ban megtartott, as l9M-os esztendő eredményeivel, gond­jaival foglalkozó tanácskozá­son, amelyen ott volt Blzakov kormányfő és több KB-titkár is. Aa SZKP KB főtitkár* hangsúlyozta, hogy 1987 a tervidőszak döntő éve lesz, amikor önfinanszírozásra ős teljes önelszámolásra tér út több ágazat. A felszólalások után zárna- vában Gorbacsov rámutatott r ama, hogy az országban meg- ■ kezdett átalakítást aa egál nép tevőlegesen támogatja. Bizonyítottak az elöljáróságok „Végre gazda van a háznál!" ■ — mondta nemrégen Bugi I Anirásné Üjsolton, amikor ■ a helyi közigazgatás ifjú in* ■ ttzményéröl, az elöljáróságról I érdeklődtem. Megtudtam ' azt ■ is, hogy e falucskában — az ■ igazgatási testület megala­Í hutása óta — egyre több a bizakodó, a jövőben bizi em­ber. Megélénkült a társadalmi aktivitás. Aki korábban .„szét- szórt”, .most „összerak”, vagyis ismét magára talált a falukö­zösség. De nem csak a szimpatikus Duma-táji településen érdek­lődtem, s nem csak ott hallot­tam elismerő szavakat. Sokan állítják: a másfél éve szolgáló tisztségviselők rászolgáltak a bizalomra. Mit csinálnak az elöljáróság tagjai? Feladatuk akadt, s h akad bőven. A választások ■ után közvetlenül a VII. ötéves I terv előkészítésének időszaka I következett, amikor el kellett I készíteniük falujuk középtávú I fejlesztési koncepcióját. Reá- I lisan felmérni az igényeket, s I összevetni azokat a lehetősé* I gekkel. Ahol pedig feszült­■ ídt a „kelI” éj a. „le­lőtt, ott új p énzforrá- írására volt szükség. A ros tervelökészitő mun- következett a tele pú* ítési hozzájárulás szer- A tisztségviselők ered- meggyőző \ munkáját dicséri, hogy mind a hét Bóct- Kiskun megyei elöljárósági székhelyen megszavazták a tehát. Félreismernénk azonban az elöljárók munkáját, ha csak a szervezéseikről szólnánk. Kötismert ugyanis, hogy a jogszabályok döntési jogkör­rel is felruházták e testületé" két. A megyénkben tevékeny­kedő elöljáróságok kivitel nélkül Qltek is már dízel .a jo­gukkal. Szociális segélyezés­ben részesítettek rászoruló­kat, utcákat neveztek el, ki' nevezésekről és egyéb pénzfel. 'használásról döntöttek. ^ Nemrégen alkalmam volt belelapozni az egyik elöljáró­ság jegyzőkönyvébe. Látható volt, a nézetkülönbségeket is tükröző feljegyzésekből, hogy a falucska „hivatásos pártfo­gói" többször is szót emeltek a lakosság jobb ellátása, a munkalehetőségek bővítése, a közlekedési, rétid korszerű­sítése, vagy a korábban körze* tesitett iskolájuk és óvodájuk visszatelepítése érdekében. Látni kell persze, hogy a miinka eredményessége azon is múlik, hogy kik a tagjai, s vezetői a helyi testületeknek. Ahol elismert, köztisztelet­ben álló, ismert közéleti sze­mélyiség a helyi érdekek fő védelmezője, ott nemcsak szót emelnek egy-égy probléma megoldásáért, de általában foganatja is van a kérésnek. Van olyan hely is viszont, ahol „összeférhetetlenség” miatt nehézkes tehet az érdekvéde* lem, hiszen a három tisztség, viselőből kettő a közös tanács alkalmazottja; vagyis megél­hetésük a társközség vezetői­nek döntéseitől függhet. A legfontosabb kérdés min­denütt: milyen a viszony a közös tanácsok és an elöljáró* ságok között? Másfél év alatt szinte mindenütt egyértelmű­vé vált: közős érdek, hogy korrekt, őszinte kapcsolat legyen a testületek és a veze­tők között. Fontos ehhez, hogy a tanácselnökök és a vb-titká­rok mindenkor tisztességgel segítsék partnereik ügyeit, részletesen és rendszeresen tájékoztassák az elöljárót a közős tanács elképzeléseiről. \ Azokon a helyeken áhöl a két intézmény munkáját sikerült jól összehangolni, nem ma* radt el az eredmény sem. Mis­kén például a szabadidőköz­pont építéséhez a fársközség, i Drágszél lakossága is hozzájá­rult felajánlásaival. A< másfél év tapasztalatait summázva — országos és me* gyei tapasztalatokat is szám. bavéve állíthatjuk: az elöl­járóság. mint . társközségi igazgatási testület életképes­nek bizonyult. Farkas P. József Mindig új termékekkel a piacon Kevesebb léi gyámmal, a tervezőéihez képest 8—19 százalékkal több árbevételt érnek el az idén a Kis. kőröst Ipari Szövetkezetben. Hatékonyabban dolgoz­tak tehát mint az elmúlt esztendőben: az egy dol­gozó által előállított termelési érték jelentős mér­tékben, 29 százalékkal növekedett. Nyereségűk is több mint húsz százalékkal lesz több az elmúlt évi. néL Jól bevált, immár hagyomá­nyosnak mondható módszer sze­rint termékeiknek legalább két­harmad részét minden évben ki­cserélik. Vagy teljesen újra, vagy a régi újabb változatára, vagy technológiát váltanak. Olyan ter­mékük, amit legalább tíz éve változatlan formában készíte­nek, szinte nincs is a szövetke­zetben. Mégis, egy-egy termékükkel szerte az országban, s határa­inkon túl is megismertették ne­vüket. Ezek közül az egyik a ter­mosztátszelep, aminek gyártá­sát importkiváltás szándéká­val kezdték el. Túl azon, hogy & hazai kereskedelem igényét kielégítik, e termékükkel a KGST- piacon is megjelentek. Összes ár­bevételűkből az idén 50 millió forinttal részesedik a termosztát­szelep. Korábban volt egy galvanizá­lóüzemük, ahol rendkívül ve­szedelmes anyagokkal dolgoz­tak: mivel sem termelésben, seip nyereségben nem hozta a várt eredményt, megszüntették e te­vékenységüket. Vegyi üzemüket azonban nem számolták fel, ha­nem egy magyar szabadalom alapján különleges festéket kezdtek gyártani. Az üzlet „be­jött” —, a negyedik szabadalmat mostanában vásárolták: bíznak benne, hogy mint az eddigiek­kel, e legújabb speciális festé­kükkel is sikert aratnak a pia­con. Tizenötmillió forint lesz az idén vegyi üzemük árbevétele. Legismertebb termékükből, a bukósisakból 100 ezret gyárta­nak az idén hazai forgalmazás­ra, több mint tízféle típusban. Ugyanebben az üzemben készítik a munkavédelmi sisakokat, 60 ezret ebben az esztendőben. A rét. A jövő évi 120 ezer gyár­tására már birtokukban van • szerződés. A nem rubelelszá­molású exportjuk — amelynek döntő része a szennyfogó vödör — az idén 15 százalékkal növe­kedett az elmúlt évihez képest. A tők és export-fejlesztő pályáza­tot elnyerve 6,2 millió forint tá­mogatást kaptak — ezt gépi be­ruházásra költötték —, az éven­kénti exporttöbblet után pedig preferenciát élveznek. Mindezeken kívül több más terméke és tevékenysége is van a szövetkezetnek — a faipari termeléstől kezdve a lakossági szolgáltatásig —, amelyek egyike- másika igen szép arányban járul hozzá a közös nyereséghez. Igaz, a lakossági szolgáltatások nem mindegyikéről mondható él ez, fenntartásukat, működtetésüket az igénynek megfelelően vállalja a szövetkezet. A. M. • A termosz- tátszelepet im­portkiváltás szándékával kezdték gyár­tani, most már a szocialista exportjuk túl. nyomó részét is ez a termé­kük adja. Fel­vételünkön: Breznyán Pál­ad, B. Varga Mihályné, Ba. láza- Anna az alkatrészeket szerelik össze. (Gaál Béta fel­vétse) néhány, úgynevezett alaptípu­sokon kívül, valamennyi speciá­lis igénynek megfelelően (pl. bányászoknak, kohászoknak stb.) gyártják a munkavédelmi sisako­kat. E termékcsalád tagjainak túlnyomó többsége viseli a Ki­váló Aruk Fóruma emblémát. Működésének huszadik évfordu­lóján az árucikkeket minősítő szervezet elismerésben részesí­tette a fórumon eddig legered­ményesebben szereplő termelő- egységeket. . Bács-Kiskun me­gyében összesen hármat, ezek egyike volt a Kiskőrösi Ipari Szövetkezet. Tőkés exportjukat is éppen azáltal tudják folyamatosan nö­velni, hogy mind újabb és újabb típusban gyártják a termékeket. Három évvel ezelőtt NSZK-beli megrendelésre húszezer szenny­fogó vödröt készítettek, egyfélét. Az idén hétféle típusban 106 ez­Terrorista merénylet iraki repülőgép ellen Kényszerleszállás közben csü* törtökön Szaúd-Arábia területé­re zuhant az iraki légitársaság, az „Iraqi Airways” Boeing 737- es típusú repülőgépe, miután két terrorista merényletet hajtott végre a Bagdad—Amman útvo* naton közlekedő utasszállító ellen. A 15 tagú személyzeten kí­vül 91 utas tartózkodott a gépen, közülük 59-en meghaltak, 32-en megsebesültek. A terroristák tettének Indítékáról egyelőre nincsenek hírek. Az INA iraki hírügynökség ál* tál kiadott közlemény szerint csütörtökön, a felszállást köve­tően egy órával a két terrorista megkísérelte eltéríteni a gépet: egyikük kézigránátot hajított a farokrészbe, a gránát azonban nem robbant fel. A gépen tar­tózkodó biztonsági emberek le­lőtték a merénylőt, társának azonban sikerült egy másik ké* ^gránátot felrobbantania. A már sík légikalózt is lelőtték a biz­tonsági szolgálat emberei, a gé­(Fölytatis a 2. oldalon) Az 1987. évi népgazdasági terv

Next

/
Thumbnails
Contents