Petőfi Népe, 1986. december (41. évfolyam, 282-307. szám)
1986-12-24 / 302. szám
AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XU. ÉVF. 302. SZÁM 1988. DECEMBER 24. SZERDA Ára: 2,20 Ft Kellemes ünnepeket kívánunk minden kedves olvasónknak! Béke és biztonság írta: tiorn Gyula külügyminisztériumi államtitkár A nemzetközi események jellegét tekintve az 1986-os év aligha különbözött a korábbi esztendőktől. Az ellentmondásos nemzetközi . fejlemények mellett olyan új felfogások és törekvések is megfogalmazódtak, amelyek alapjait képezhetik a világ- politikai tendenciák kedvező irányú megváltoztatásának. A változások legfőbb sajátossága, hogy az új folyamatokra utaló jelzések Moszkvából érkeznek. Ezek lényege, hogy a világbéke megőrzése lett a legfőbb prioritás a Szovjetunió külpolitikai tevékenységében, s ennek kell alárendelni a nemzetközi qsz- tályharc valamennyi más komponensét. A fegyverkezés ugyanis olyan méreteket öltött, hogy miatta az emberiség fordulóponthoz érkezett, többé nem fokozható a fegyverkezés anélkül, hogy az ne idézné elő a világ elpusztulásának közvetlen veszélyét. A leszerelés, a nemzetközi biztonság ügyében létrejött az államok kölcsönös függése, egyszersmind egymásrautaltsága. A kialakult helyzetben — különösen a fegyverkezésben élenjáró országok számára — tarthatatlan a konfrontáció politikája. A fegyverkezési folyamat komplex és az egész világot átfogó jellege miatt a leszerelés politikája is átfogó kell hogy legyen, magába foglalva az államközi kapcsolatok és politikai tárgyalások, a nemzetközi szervezetek, s intézmények, a gazdasági, a tudományos-műszaki, a humán és más kontaktusok egész rendszerét. A nemzetközi biztonság tartalmának és követelményének • mai megközelítését mutatják többek között a nukleáris és a hagyományos fegyverek felszámolásával, illetve csökkentésével kapcsolatos új stílusú szovjet kezdeményezések. Kifejeződik bennük az elégséges biztonságnak egy olyan koncepciója, amely m mennyiségi szemlélet helyett a túlhalmozott nukleáris és hagyományos. fegyverek leépítéséhez kíván utat nyitni. Az 1985. novemberi szovjet— amerikai csúcstalálkozó óta eltelt időszak eseményei ellentmondásos képet mutatnak. Mindenképpen kedvező, hogy a fegyverzetkorlátozási . x tárgyalások elmozdultak a holtpontról, és egyes, részleges megállapodások az elérhetőség közelébe kerültek. Biztató az is, hogy rendszeressé váltak a szovjet—amerikai konzultációk a regionális konfliktusok kérdéseiben, új ■ lendületet kaptak a kétoldalú gazdasági, kulturális, tudományos és más kapcsolatok. A Reykjavik- ban tartott csúcstalálkozó eseményei jól példázták azonban a nehézségeket i*. Közöttük azt, hogy az amerikai vezetés mind ■az ideig nem határozta el magát az átfogó leszerelés ügyének támogatása mellett, s mereven ragaszkodik a súlyos következményekkel járó ürfegyverkezisi programhoz. Miközben tehát a szovjet vezetés korszerű gondolkodásmódja pragmatikus értelemben véve szakított a fejlődést hátráltató egyes ideológiai tételek abszolutizálásának gyakorlatával, az amerikai vezetést jórészt jellemző neokonzervativ beállítottság nehezen leküzdhető akadályként tornyosul a világ- politikai V, tendenciák í kedvező irányú megváltoztatásával szemben. A Varsói Szerződés és á NATO közvetlen érintkezése az európai földrészen a legveszélyesebb, s így létfontosságú a katonai feszültség csökkentése. Biztató, hogy talán lehetővé válik a közép-hatótávolságú nukleáris, fegV- verek számának csökkentése, illetve később a felszámolásuk. A nyugat-európai politikai körök ezzel kapcsolatos magatartásában sajátos kettősség figyelhető meg: amikor túlságosan elhide- gül a két nagyhatalom viszonya, a józan felfogású nyugat- európai politikai tényezők a viszony javítása érdekében aktivizálódnak, mihelyt konkréttá válik viszont a szovjet—amerikai megegyezés lehetősége, a nyugateurópai kormányzatok állásfoglalásaiban az aggodalmak kerülnek előtérbe. Jól érzékelhető ez az Európában- telepített középhatótávolságú nukleáris hordozók teljes felszámolása ügyében. Reykjavíkban kirajzolódott egy szovjet—amerikai megállapodás lehetősége Európa nukleáris fegyverektől való megszabadításáról. Jóllehet korábban éppen a nyugat-európaiak szorgalmazták az úgynevezett nulla-változat érvényesítését, a csúcstalálkozó után az NSZK és több más ország kormánya, a nukleáris eszközök teljes felszámolása helyett csak a számuk csökkentése mellett szállt síkra. Felfogásuk szerint az esetleges szovjet—amerikai megegyezés következtében megnövekszik a szocialista országok katonai súlya az európai földrészen. A Varsót Szerződés tagállamai viszont a nukleáris hordozók teljes felszámolásával egyidejűleg szorgalmazzák minden más fegyverfajta redukálását. célzó tárgyalások haladéktalan elindítását. A közös biztonság új feltételei megteremtésében kiemelkedően fontos az atomfegyver-kísérletek beszüntetése, s a katonai tevékenységek ellenőrzésének a kiépítése. A Szovjetunió számára bizonyára nehézségeket okoz, hogy hosszú hónapok óta, az egyoldalúan vállalt moratórium következtében nem folytat jelentős fejlesztési kísérleteket. Az elégséges biztonság koncepciójába azonban beleillik ez a lépés, s kedvező feltételeket teremthet a fegyverkezéssel összefüggő szándékok megítéléséhez nélkülözhetetlen kölcsönös bizalom újjáépítéséhez. 1986-ban a legjelentősebb frontáttörés a fegyverzetkorlátozás terén á helyszíni ellenőrzés kérdésében következett be, hiszen ez nélkülözhetetlen bármilyen jelentősebb katonai jellegű kölcsönös korlátozás végrehajtásához. Az amerikai eszközökkel és amerikai személyek kezelésében működő ellenőrző- pontok Szemípalatyinszk térségében, illetve a hasonló szovjet állomások létesítése Névadóban úttörő jelentőségűek, miként a stockholmi megállapodás megszületése, illetve a vegyi fegyverekkel összefüggő helyszíni ellenőrzés küszöbönálló megoldása is. Mindéi előrelépést jelent a tényleges fegyverzetkorlátozásokhoz vezető úton. Lényegében szinte vdlameny- nyi jelentősebb politikai erő pozitívan értékeli az új tendenciákat. Így a fejlődő országok külpolitikai aktivitásában i* mind nagyobb helyet foglalnak el a fegyverzetkorlátozással összefüggő kérdések. Az el nem kötelezett mozgalom országai — miként az 1986. évi hararei csúcs* találkozó döntései is tanúsítják — támogatják a nukleáris kísérletek moratóriumát, a nukleáris fegyverzetek befagyasztását, fellépnek a világűr militarizálősa ellen. A kialakult világpolitikai helyzetben az új biztonságpolitikai törekvések szempontjából is felértékelődött az összeurópai folyamatok továbbvitelének jelentősége. Az 1986. évi európai fejlemények kétségkívül azt mutatják — jóllehet ezen a területen is érzékelhetők a korábbi évek kedvezőtlen világpolitikai tendenciái — összességében nem következett be törés a kelet- nyugati kapcsolatok európai szférájában. A helsinki záróokmány fórumai kifejezetten jótékony hatást gyakoroltak az enyhülés kontinuitásának fenntartására, kezdeményezéseikkel mintegy ót* hidaló szerepet töltöttek be az általános lehűlés időszakában, A záróokmányban' foglaltak teljen megvalósítása alapvetően közős érdek, mert lehetőséget teremthet egy összeurópai béke- és biztonsági program kialakítására. Az 1986. szeptemberében tető alá ’hozott stockholmi egyezmény nem csupán a bizalomerősítés témájában jelent új, eddig nem létpző egyezményes keretet a katonai tevékenységek kölcsönös ellenőrzése terén, hanem utat nyitott-annak, hogy a november* ben elkezdődött bécsi utótalálkozó elhatározza a stockholmi második szakasz, a fegyverzetek érdemi csökkentésére hivatott értekezlet összehívását. A»Magyar Népköztársaság is részese az új szovjet kezdeményezéseknek, minthogy ezek általában a szocialista országokkal folytatott konzultációk termékei. Nyilvánvaló, hogy ezek a javaslátok, ez a gyakorlat megfelel a szocialista Magyarország nemzeti, nemzetközi érdekeinek, mert jobb, feszültségmentesebb világot és normális kapcsolatok megteremtését tűzik ki célul, s ez egy olyan kis nyitott országnak, mint hazánk, különösen fontos. A világbéke megőrzése közös feladat, amelyből megfelelő aktivitással mindenkinek ki kell vennie a részét: a kiegyensúlyozott nemzetközi állásfoglalásokkal, javaslatokkal, a közös szocialista 'kezdeményezésekben való részvétellel, ezek képviseletével a nemzetközi porondon, a párbeszédek, kontaktusok szorgalmazásával. Magyarország külpolitikai gyakorlatának alaptézise, hogy nincs olyan vitás nemzetközi probléma, amelyet ne lehetne tárgyalások útján rendezni. Ez vezérli a magyar külpolitikát a nemzetközi biztonság kérdéseiben, s ezzel kapcsolatos tény, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete 1986. december 5-én nagy szótöbbséggel határozattá emelte a Magyar Népköztársaság által a tíz szocialista ország nevében előterjesztett, az átfogó béke és biztonság rendszerének megteremtésére vonatkozó javaslatot. NETT-MÉRLEG — ÉV VÉGE ELŐTT Már november végére teljesiiteítite idei tőkés exporttervét a Bajai NETT Konfekcióipari Vállalat. Ennék során női blúzokat, szoknyákat, ruhákat és gyermekruházati cikkeket — mintegy 400 ezer darabot — szállítottak az NSZK-ba, Franciaországba, Hollandiába, Svédországba és az Egyesült Államokba. A szovjet megrendelőknek gyártott 150 ezer női blúz és ruha nagy része már szintén megérkezett a baráti országba, ám itt némi elmaradás tapasztalható az alapanyag időszakos hiánya miatt A megfelelő anyag most már rendelkezésükre áll, s így a bajai vállalat januárban szállítja a hiányzó mennyiséget. (Ennyi ké_ sed'elmet a szerződés Is rr^egenged.) A belföldi piac ebben az évben — hasonlóan sok hazai konfekcióipari vállalathoz — számtalan esetben állította-nehéz helyzet elé a NETT-et. A nagy mennyiségben, hullámokban beérkező import kiszámíthatatlanná tette az igényeket. Ennek ellenére elképzeléseiknek megfelelően 700 ezer fiúing és női blúz került a hazai boltokba. így végül 243 millió forintos árbevételt könyvelhettek el, a nyereség pedig kis mértékben meghaladja a tervezett 3Q millió forintot. A NETT Konfekcióipari Vállalat a feszített termelési feladatok megoldása mellett gondol a jövőre is. Lízingkonstrukcióban fejlesztik a gyárat. Ebben az évben 15 milliós értékben szereztek be gépeket. Ezek döntő többsége varrodai berendezés. Következő lépésként 19 millió forintért az előkészítő és a befejezőrészleget kívánják fejleszteni. Ugyanakkor ötmilliós költséggel új üzemet építenek Boraién, amelyben a jövő év elején kezdhetik meg a termelést. G. B. • Korszerű japán (épeken készülnek a né! btások NSZK-exportn». Magyar—szovjet kormányfői tárgyalások Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a w Minisztertanács elnöke kedden megkezdte hivatalos moszkvai tárgyalásait. A miniszterelnök délelőtt 'a « Kremlben Nyikolaj Rizskovval, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagjával, a szovjet kormány elnökével tárgyalt. Jelen volt a szovjet fővárosban tartózkodó többi magyar politikus is: Havasi Ferenc, az. MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Faluvégi Lajos miniszterelnök-helyettes, az Országos Tervhivatal elnöke és Marjai József miniszterelnök-helyettes, a magyar— szovjet gazdasági és műszakitudományos együttműködési kormányközi bizottság magyar tagozatának elnöke; ott volt továbbá Rajnai Sándor , moszkvai magyar nagykövet. Szovjet részről a kormányfő mellett ugyancsak bekapcsolódtak a tárgyalásba más .Vezetők, közöttük Nyikolaj Talizin, a miniszterelnök első helyettese, Alek- szej Antonov miniszterelnök-helyettes és Borisz Arisztov külkereskedelmi miniszter. A tárgyalásokról közleményt adtak ki, melyet a 2. oldalon ismertetünk. A megbeszélések szünetében a Szovjetunió Minisztertanácsa díszebédet adott Lázár‘György és a többi magyar vendég tiszteletére. A díszebéden Nyikolaj Rizs- kov és Lázár György pohárköszöntőt mondott. ' A tárgyalás ezután még folytatódott, s a késő délutáni órákban fejeződött be. Lázár György és Nyikolaj Rizskov a megbeszélések eredményeit rögzítő jegyzőkönyvet írt alá a magyar kormányfő szálláshelyén. Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának - tagja, a Központi Bizottság titkára a nap folyamán találkozott-Leu Zajkovval, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagjával, a KB titkárával. A szívélyes, elvtársi légkörű megbeszélésen véleménycserét folytattak a magyar —szovjet együttműködés néhány időszerű kérdéséről, elsősorban a kétoldalú gazdasági kapcsolatok' elmélyítéséről, a szocialista országok műszaki-tudományos együttműködésének fejlesztéséről. Jövő évi feladatok Parlaaienti beszélgetés Nyers Rezsővel (3. oldal) LÁSZLÓFALVA Tervez á nagycsalád (3. oldal) Bátyai erőpróba (4. oldal) „Észnek hódol az ércf' (5. oldal) Kömpöci hétköznapok (5. oldal) Müvészportré Vinczellér Imre festőművészről (6. oldal) Az év sportolói V (8. oldal) A MÁSODIK KONZERVÜZEM Fejleszti élelmiszeriparát az Univer Áfész Az utolsó simításokat végzik ez építők Kecskeméten az Univer Afész második számú új konzervüzemében. A termelés azonban már megkezdődött. Hollóné Sánta Ilona üzemvezető elmondja: a beruházást az indokolta, hogy a vágóhíd és a sörpalackozás veszteséges volt, az áfész konzervipari termékei, iránt pedig változatlanul nagy az érdeklődés a fogyasztók részéről. Az Univer vezetői — a tagsággal közösen — tehát úgy döntöttek, hogy a sörpalackozót és a vágóhidat megszüntetik, helyette az élelmiszer-feldolgozást fejlesztik. A sörpalackozó helyén már 1985-ben megkezdték a mustár gyártását. A vágóhíd átalakítását az idén az első negyedévben indították. A közelmúltban kezdték meg a pattogatott kukorica, valamint a puffasztott kukoricapehely gyártását. Az első árumintákat a Kereskedelmi Minőségvizsgáló Intézet jónak ítélte. A jövő esztendő első negyedévében kétmillió forint beruházással tovább bővül az. üzem és megkezdik a majonéz gyártását. További törekvésük az áruskála állandó bővítése. Az üzém laboratóriumában — amely szintén nemsokára elkészül — folyamatosan ellenőrzik a minőséget • A fehér csemege újfajta caa- magolásban kerül forgalomba. Egyúttal itt kerülnek elemzési« az új termékek is. Az üzemvezetőtől azt is megtudom, hogy jövőre 100 millió forint árbevételt terveznek át mintegy 10 százalékos nyereség-; re számítanak. jü S.