Petőfi Népe, 1986. december (41. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-24 / 302. szám

AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XU. ÉVF. 302. SZÁM 1988. DECEMBER 24. SZERDA Ára: 2,20 Ft Kellemes ünnepeket kívánunk minden kedves olvasónknak! Béke és biztonság írta: tiorn Gyula külügyminisztériumi államtitkár A nemzetközi események jel­legét tekintve az 1986-os év alig­ha különbözött a korábbi eszten­dőktől. Az ellentmondásos nem­zetközi . fejlemények mellett olyan új felfogások és törekvé­sek is megfogalmazódtak, ame­lyek alapjait képezhetik a világ- politikai tendenciák kedvező irá­nyú megváltoztatásának. A vál­tozások legfőbb sajátossága, hogy az új folyamatokra utaló jel­zések Moszkvából érkeznek. Ezek lényege, hogy a világbéke megőrzése lett a legfőbb priori­tás a Szovjetunió külpolitikai tevékenységében, s ennek kell alárendelni a nemzetközi qsz- tályharc valamennyi más kom­ponensét. A fegyverkezés ugyan­is olyan méreteket öltött, hogy miatta az emberiség forduló­ponthoz érkezett, többé nem fokozható a fegyverkezés anél­kül, hogy az ne idézné elő a vi­lág elpusztulásának közvetlen veszélyét. A leszerelés, a nemzetközi biz­tonság ügyében létrejött az álla­mok kölcsönös függése, egyszer­smind egymásrautaltsága. A ki­alakult helyzetben — különösen a fegyverkezésben élenjáró or­szágok számára — tarthatatlan a konfrontáció politikája. A fegyverkezési folyamat komplex és az egész világot átfogó jelle­ge miatt a leszerelés politikája is átfogó kell hogy legyen, magá­ba foglalva az államközi kapcso­latok és politikai tárgyalások, a nemzetközi szervezetek, s intéz­mények, a gazdasági, a tudomá­nyos-műszaki, a humán és más kontaktusok egész rendszerét. A nemzetközi biztonság tartalmá­nak és követelményének • mai megközelítését mutatják töb­bek között a nukleáris és a ha­gyományos fegyverek felszámo­lásával, illetve csökkentésével kapcsolatos új stílusú szovjet kezdeményezések. Kifejeződik bennük az elégséges biztonság­nak egy olyan koncepciója, amely m mennyiségi szemlélet helyett a túlhalmozott nukleáris és hagyo­mányos. fegyverek leépítéséhez kíván utat nyitni. Az 1985. novemberi szovjet— amerikai csúcstalálkozó óta el­telt időszak eseményei ellent­mondásos képet mutatnak. Min­denképpen kedvező, hogy a fegy­verzetkorlátozási . x tárgyalások elmozdultak a holtpontról, és egyes, részleges megállapodások az elérhetőség közelébe kerül­tek. Biztató az is, hogy rendsze­ressé váltak a szovjet—amerikai konzultációk a regionális konf­liktusok kérdéseiben, új ■ lendü­letet kaptak a kétoldalú gazda­sági, kulturális, tudományos és más kapcsolatok. A Reykjavik- ban tartott csúcstalálkozó ese­ményei jól példázták azonban a nehézségeket i*. Közöttük azt, hogy az amerikai vezetés mind ■az ideig nem határozta el magát az átfogó leszerelés ügyének tá­mogatása mellett, s mereven ra­gaszkodik a súlyos következmé­nyekkel járó ürfegyverkezisi programhoz. Miközben tehát a szovjet vezetés korszerű gondol­kodásmódja pragmatikus érte­lemben véve szakított a fejlődést hátráltató egyes ideológiai téte­lek abszolutizálásának gyakor­latával, az amerikai vezetést jó­részt jellemző neokonzervativ be­állítottság nehezen leküzdhető akadályként tornyosul a világ- politikai V, tendenciák í kedvező irányú megváltoztatásával szem­ben. A Varsói Szerződés és á NATO közvetlen érintkezése az európai földrészen a legveszélyesebb, s így létfontosságú a katonai fe­szültség csökkentése. Biztató, hogy talán lehetővé válik a kö­zép-hatótávolságú nukleáris, fegV- verek számának csökkentése, il­letve később a felszámolásuk. A nyugat-európai politikai körök ezzel kapcsolatos magatartásá­ban sajátos kettősség figyelhető meg: amikor túlságosan elhide- gül a két nagyhatalom viszo­nya, a józan felfogású nyugat- európai politikai tényezők a vi­szony javítása érdekében akti­vizálódnak, mihelyt konkréttá válik viszont a szovjet—amerikai megegyezés lehetősége, a nyugat­európai kormányzatok állásfog­lalásaiban az aggodalmak kerül­nek előtérbe. Jól érzékelhető ez az Európában- telepített közép­hatótávolságú nukleáris hordo­zók teljes felszámolása ügyében. Reykjavíkban kirajzolódott egy szovjet—amerikai megállapodás lehetősége Európa nukleáris fegyverektől való megszabadítá­sáról. Jóllehet korábban éppen a nyugat-európaiak szorgalmazták az úgynevezett nulla-változat érvényesítését, a csúcstalálkozó után az NSZK és több más or­szág kormánya, a nukleáris esz­közök teljes felszámolása helyett csak a számuk csökkentése mel­lett szállt síkra. Felfogásuk sze­rint az esetleges szovjet—ameri­kai megegyezés következtében megnövekszik a szocialista or­szágok katonai súlya az európai földrészen. A Varsót Szerződés tagállamai viszont a nukleáris hordozók teljes felszámolásával egyidejűleg szorgalmazzák min­den más fegyverfajta redukálá­sát. célzó tárgyalások haladék­talan elindítását. A közös biztonság új feltételei megteremtésében kiemelkedően fontos az atomfegyver-kísérletek beszüntetése, s a katonai tevé­kenységek ellenőrzésének a ki­építése. A Szovjetunió számára bizonyára nehézségeket okoz, hogy hosszú hónapok óta, az egy­oldalúan vállalt moratórium kö­vetkeztében nem folytat jelentős fejlesztési kísérleteket. Az elégsé­ges biztonság koncepciójába azonban beleillik ez a lépés, s kedvező feltételeket teremthet a fegyverkezéssel összefüggő szándékok megítéléséhez nélkü­lözhetetlen kölcsönös bizalom új­jáépítéséhez. 1986-ban a legje­lentősebb frontáttörés a fegyver­zetkorlátozás terén á helyszíni ellenőrzés kérdésében következett be, hiszen ez nélkülözhetetlen bármilyen jelentősebb katonai jellegű kölcsönös korlátozás vég­rehajtásához. Az amerikai esz­közökkel és amerikai személyek kezelésében működő ellenőrző- pontok Szemípalatyinszk térsé­gében, illetve a hasonló szovjet állomások létesítése Névadóban úttörő jelentőségűek, miként a stockholmi megállapodás meg­születése, illetve a vegyi fegyve­rekkel összefüggő helyszíni el­lenőrzés küszöbönálló megoldása is. Mindéi előrelépést jelent a tényleges fegyverzetkorlátozá­sokhoz vezető úton. Lényegében szinte vdlameny- nyi jelentősebb politikai erő po­zitívan értékeli az új tendenciá­kat. Így a fejlődő országok kül­politikai aktivitásában i* mind nagyobb helyet foglalnak el a fegyverzetkorlátozással összefüg­gő kérdések. Az el nem kötele­zett mozgalom országai — mi­ként az 1986. évi hararei csúcs* találkozó döntései is tanúsítják — támogatják a nukleáris kísér­letek moratóriumát, a nukleáris fegyverzetek befagyasztását, fel­lépnek a világűr militarizálősa ellen. A kialakult világpolitikai hely­zetben az új biztonságpolitikai törekvések szempontjából is fel­értékelődött az összeurópai fo­lyamatok továbbvitelének je­lentősége. Az 1986. évi európai fejlemények kétségkívül azt mu­tatják — jóllehet ezen a terüle­ten is érzékelhetők a korábbi évek kedvezőtlen világpolitikai tendenciái — összességében nem következett be törés a kelet- nyugati kapcsolatok európai szfé­rájában. A helsinki záróokmány fórumai kifejezetten jótékony ha­tást gyakoroltak az enyhülés kontinuitásának fenntartására, kezdeményezéseikkel mintegy ót* hidaló szerepet töltöttek be az általános lehűlés időszakában, A záróokmányban' foglaltak teljen megvalósítása alapvetően közős érdek, mert lehetőséget teremt­het egy összeurópai béke- és biz­tonsági program kialakítására. Az 1986. szeptemberében tető alá ’hozott stockholmi egyezmény nem csupán a bizalomerősítés témájában jelent új, eddig nem létpző egyezményes keretet a ka­tonai tevékenységek kölcsönös ellenőrzése terén, hanem utat nyitott-annak, hogy a november* ben elkezdődött bécsi utótalálko­zó elhatározza a stockholmi má­sodik szakasz, a fegyverzetek ér­demi csökkentésére hivatott ér­tekezlet összehívását. A»Magyar Népköztársaság is részese az új szovjet kezdemé­nyezéseknek, minthogy ezek ál­talában a szocialista országokkal folytatott konzultációk termé­kei. Nyilvánvaló, hogy ezek a ja­vaslátok, ez a gyakorlat megfe­lel a szocialista Magyarország nemzeti, nemzetközi érdekeinek, mert jobb, feszültségmentesebb világot és normális kapcsolatok megteremtését tűzik ki célul, s ez egy olyan kis nyitott országnak, mint hazánk, különösen fontos. A világbéke megőrzése közös fela­dat, amelyből megfelelő aktivi­tással mindenkinek ki kell ven­nie a részét: a kiegyensúlyozott nemzetközi állásfoglalásokkal, javaslatokkal, a közös szocialis­ta 'kezdeményezésekben való részvétellel, ezek képviseletével a nemzetközi porondon, a párbe­szédek, kontaktusok szorgalma­zásával. Magyarország külpoli­tikai gyakorlatának alaptézise, hogy nincs olyan vitás nemzet­közi probléma, amelyet ne lehet­ne tárgyalások útján rendezni. Ez vezérli a magyar külpolitikát a nemzetközi biztonság kérdé­seiben, s ezzel kapcsolatos tény, hogy az Egyesült Nemzetek Szer­vezete 1986. december 5-én nagy szótöbbséggel határozattá emel­te a Magyar Népköztársaság ál­tal a tíz szocialista ország nevé­ben előterjesztett, az átfogó bé­ke és biztonság rendszerének megteremtésére vonatkozó javas­latot. NETT-MÉRLEG — ÉV VÉGE ELŐTT Már november végére teljesiiteítite idei tőkés exporttervét a Bajai NETT Konfekcióipari Vállalat. Ennék során női blúzokat, szoknyákat, ruhákat és gyermekruházati cikkeket — mintegy 400 ezer darabot — szállítottak az NSZK-ba, Franciaországba, Hollandiába, Svédországba és az Egyesült Államokba. A szovjet megrendelőknek gyártott 150 ezer női blúz és ruha nagy része már szintén megérkezett a baráti országba, ám itt némi elmaradás tapasztalható az alapanyag időszakos hiánya miatt A megfelelő anyag most már rendelkezésükre áll, s így a bajai vállalat januárban szállítja a hiányzó mennyiséget. (Ennyi ké_ sed'elmet a szerződés Is rr^egenged.) A belföldi piac ebben az évben — hasonlóan sok hazai konfekció­ipari vállalathoz — számtalan esetben állította-nehéz helyzet elé a NETT-et. A nagy mennyiségben, hullámokban beérkező import kiszá­míthatatlanná tette az igényeket. Ennek ellenére elképzeléseiknek megfelelően 700 ezer fiúing és női blúz került a hazai boltokba. így végül 243 millió forintos árbevételt könyvelhettek el, a nyereség pe­dig kis mértékben meghaladja a tervezett 3Q millió forintot. A NETT Konfekcióipari Vállalat a feszített termelési feladatok megoldása mellett gondol a jövőre is. Lízingkonstrukcióban fejlesztik a gyárat. Ebben az évben 15 milliós értékben szereztek be gépeket. Ezek döntő többsége varrodai berendezés. Következő lépésként 19 millió forintért az előkészítő és a befejezőrészleget kívánják fejlesz­teni. Ugyanakkor ötmilliós költséggel új üzemet építenek Boraién, amelyben a jövő év elején kezdhetik meg a termelést. G. B. • Korszerű japán (épeken készülnek a né! btások NSZK-exportn». Magyar—szovjet kormányfői tárgyalások Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a w Minisztertanács elnöke kedden megkezdte hivatalos moszkvai tárgyalásait. A miniszterelnök délelőtt 'a « Kremlben Nyikolaj Rizskovval, az SZKP KB Politikai Bizottsá­gának tagjával, a szovjet kor­mány elnökével tárgyalt. Jelen volt a szovjet fővárosban tar­tózkodó többi magyar politikus is: Havasi Ferenc, az. MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Fa­luvégi Lajos miniszterelnök-he­lyettes, az Országos Tervhivatal elnöke és Marjai József minisz­terelnök-helyettes, a magyar— szovjet gazdasági és műszaki­tudományos együttműködési kor­mányközi bizottság magyar ta­gozatának elnöke; ott volt to­vábbá Rajnai Sándor , moszkvai magyar nagykövet. Szovjet részről a kormányfő mellett ugyancsak bekapcsolód­tak a tárgyalásba más .Vezetők, közöttük Nyikolaj Talizin, a mi­niszterelnök első helyettese, Alek- szej Antonov miniszterelnök-he­lyettes és Borisz Arisztov kül­kereskedelmi miniszter. A tár­gyalásokról közleményt adtak ki, melyet a 2. oldalon ismertetünk. A megbeszélések szünetében a Szovjetunió Minisztertanácsa díszebédet adott Lázár‘György és a többi magyar vendég tisztele­tére. A díszebéden Nyikolaj Rizs- kov és Lázár György pohárkö­szöntőt mondott. ' A tárgyalás ezután még foly­tatódott, s a késő délutáni órák­ban fejeződött be. Lázár György és Nyikolaj Rizskov a megbeszé­lések eredményeit rögzítő jegy­zőkönyvet írt alá a magyar kor­mányfő szálláshelyén. Havasi Ferenc, az MSZMP Po­litikai Bizottságának - tagja, a Központi Bizottság titkára a nap folyamán találkozott-Leu Zaj­kovval, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagjával, a KB titkárával. A szívélyes, elvtársi légkörű megbeszélésen véle­ménycserét folytattak a magyar —szovjet együttműködés néhány időszerű kérdéséről, elsősorban a kétoldalú gazdasági kapcsola­tok' elmélyítéséről, a szocialista országok műszaki-tudományos együttműködésének fejlesztésé­ről. Jövő évi feladatok Parlaaienti beszélgetés Nyers Rezsővel (3. oldal) LÁSZLÓFALVA Tervez á nagycsalád (3. oldal) Bátyai erőpróba (4. oldal) „Észnek hódol az ércf' (5. oldal) Kömpöci hétköznapok (5. oldal) Müvészportré Vinczellér Imre festőművészről (6. oldal) Az év sportolói V (8. oldal) A MÁSODIK KONZERVÜZEM Fejleszti élelmiszeriparát az Univer Áfész Az utolsó simításokat végzik ez építők Kecskeméten az Uni­ver Afész második számú új konzervüzemében. A termelés azonban már megkezdődött. Hollóné Sánta Ilona üzemvezető elmondja: a beruházást az in­dokolta, hogy a vágóhíd és a sörpalackozás veszteséges volt, az áfész konzervipari termékei, iránt pedig változatlanul nagy az érdeklődés a fogyasztók ré­széről. Az Univer vezetői — a tagsággal közösen — tehát úgy döntöttek, hogy a sörpalackozót és a vágóhidat megszüntetik, he­lyette az élelmiszer-feldolgozást fejlesztik. A sörpalackozó helyén már 1985-ben megkezdték a mustár gyártását. A vágóhíd átalakítá­sát az idén az első negyedévben indították. A közelmúltban kezd­ték meg a pattogatott kukorica, valamint a puffasztott kukorica­pehely gyártását. Az első áru­mintákat a Kereskedelmi Minő­ségvizsgáló Intézet jónak ítélte. A jövő esztendő első negyed­évében kétmillió forint beruhá­zással tovább bővül az. üzem és megkezdik a majonéz gyártását. További törekvésük az áruskála állandó bővítése. Az üzém labo­ratóriumában — amely szintén nemsokára elkészül — folyama­tosan ellenőrzik a minőséget • A fehér csemege újfajta caa- magolásban kerül forgalomba. Egyúttal itt kerülnek elemzési« az új termékek is. Az üzemvezetőtől azt is meg­tudom, hogy jövőre 100 millió forint árbevételt terveznek át mintegy 10 százalékos nyereség-; re számítanak. jü S.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents