Petőfi Népe, 1986. december (41. évfolyam, 282-307. szám)
1986-12-22 / 300. szám
____ ■ .. _ . . _| ■ ~TT-> Q QzdQ/ÓQpoliÜkQ y munka , teljesítmények 1986. december ZZ. PETŐFI NÉPE • 5 KITÜNTETÉS TÁRSADALMI MUNKÁÉRT MTESZ-emlékérmesek A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége minden évben MTESZ-emlékérmet adományoz azoknak az egyesületi tagoknak, akik a megye fejlesztése érdekében kimagasló műszakl-tudOmá- nyos társadalmi munkát, vagy szervezff tevékenységet folytatnak, és a munkahelyükön is eredményes munkát végeznek. Az idén hárman részesültek ebben a kitüntetésben. A korszerű növényvédelemért Közös munkával A szakmai érdeklődés vitt az egyesületbe Ballagi P. Konrád, villamosmérnök, a BRG technológiafej. leszitési osztályának helyettes ve. zetője. párttii'tikár, a MTSZ Híradástechnikai Tudományos Egyesületének Bács-Kiskun megyei titkára. — Hogyan kapcsolható össze hivatali tevékenysége a társadalmi munkájával? — Az emberi összetartozás szép' példájának, s ösztönző erőnek tartam azt az érdeklődést, amely egymás munkájának megismerése révén a szakmai továbbfejlődésre Irányul. Megszállott emberek, saját önbecsülésüket is -keresve, folytatnak az egyesületen belül társadalmilag hasznos tevékenysége^- elősegítve ezzel a vállalatok egymás közötti kapcsolatának kialakítását. Az egymásra hatás példájaként említhetem vállalatunknál a számítástechnika gyáron belüli— elterjesztését....Egy-egy s zakmai feladat sikeres megoldásával jó értelemben;.....szinte „be gerjesztik" egymást az emberek. Ezeket a szellemi energiákat csak közös munkával lehet a felszínre hozni. — Egyik kezdeményezője volt Kecskeméten a híradástechnikai munkabizottság megalakulásának. — Tudtam, hogy a városban sok jó szakember él és dolgozik — egymástól elszigetelten. Magától adódott a gondolat: fórumot’1kell teremteni a számukra. A csoport magvát a BRG dolgozói alkották. Ebből nőtt ki 1965—73 között a Híradástechnikai Tudományos Egyesület. Bá- zisvállalatait ma már a BRG és lalkiteleki üzeme mellett az Elektroszer és a Remix tisza- kécskei gyáregysége alkotják. A kezdeti, ötvenhármáé taglétszám napjainkra száznegyvenre nőtt. A tagegyesületnek 1973-ban lettem a titkára. —- Milyen teendőket lát el ebben a funkcióban? — Feladataink közé tartozik a szakember-továbbképzés, amelyhez a saját előadóink mellett a GAMF és a BME Mérnöktovább. képző Intézete nyújt segítséget" Ezenkívül nyelvtanfolyamokat indítunk, szakmai tanulmányutakat szervezünk. Bemutatókat rendezünk, vállalkozunk üzemszervezési és szakmai tanácsadásra. Bekapcsolódtunk a mezőgazda, ság elektronizálást programjába. Szeretnénk gesztorként felvállalni a híradástechnika népszerűsítését. és minél szélesebb körben való elterjesztését. Ez épp elég teendőt aid egy egyesületi titkárnak is. — A MTESZ-emlékérem volt az első egyesületi kitüntetése? — Korábban már a budapesti szervezet elismeréseként Puskás Tivadar-emlékérmet kaptam. Dr. Vargáné Verasztó Jolán gépész-, és gazdasági mérnök, a megyei tanács gazdasági osztályának vezetője, 1968 óta egyesületi tag. — Hogyan került kapcsolatba a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségével? — Ügy vélem, már az iskolai és egyetemi évek befolyásolhatják a közösséghez való tartozás igényét. Később a munkahelynek van meghatározó szerepe. A hasonló; gondolkodású emberek társaságát keresve, a célzott szakmai érdeklődés vitt az egyesületbe. Jelenleg a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaságnak és az Építőipari Tudományos Egyesületnek vagyok a tagja. — ön nemcsak a szövetségnek, hanem a MTESZ ellenőrző bizottságának is tagja. Mit je■ lent ez a társadalmi megbízatás? — Az egyesületet függetlenített apparátus működteti, ennek egyik' választott szerve az ellenőrző bizottság. Feladatunk a tag- egyesületeknek, mint önálló gazdálkodó egységeknek a felügyelete, a szabályszerűség, jogszerűség és bizonyiaitaltság tekintetében. Ennek a megbízatásomnak már a második választási ciklusban teszek eleget. — Hogyan és miből gazdálkodhatnak a tagegyesületek? — önálló munkaterv alapján és szerény anyagi eszközökkeL Bevételeket tervezhetnek, amelyekből visszatérítést kapnak, ez némileg enyhíti anyagi gondjainkat. — Ezt úgy kell érteni, hogi a társadalmi munkások bevétel lekhez juttathatják a szervezetet? — Az egyesületi tagok konkrét megbízatásokat teljesítene^, szakértői munkára kérhetik fel őket, önálló ötleteket valósíthatnak meg. Én magam is részt veszek munkajogi, szervezési, vezetési ismeretek oktatásában. A MTESZ bevételeinek jelentős részét ebből fedezi. — Mivel foglalkozik a munkahelyén? — A gazdasági osztály vezetése összetett, nehezen meghatározható feladat. Ebből röviden, két' fontos munkaterületet tudnék kiemelni. Az egyik, a tanácsi apparátus működéséhez szükséges feltételek megteremtése, a másik pedig a megyei tanács informatikai rendszerének megszervezése. — A Kiváló Dolgozó elismerés, a miniszteri kitüntetés és a Munka Érdemrend ezüst fokozata mellett, hogyan fogadta a MTESZ-emlékérmet7 — Meglepett és jólesett. Mindig a legutolsó a legkedvesebb. Balog Béla,, a Bács-Kiskun Megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás igazgatója nemcsak munkakörének betöltésekor foglalkozik szakmájával, hanem a i Magyar Agrártudományi Egyesület Bács-Kiskun Megyei Növényvédelmi Szakosztályának elnökeként is. A két tevékenység, bár szorosan összefügg, mégis bizonyos pontokon eltér egymástól. — Okoz-e gondot a megyében dolgozó növényvédőé szakembereknek, hogy kihez forduljanak: az igazgatóhoz, vagy az elnökhöz? ■— Már’ megszokták ezt a helyzetet. A hatósági, közvetlen irányításra vonatkozó kérdésekkel az igazgatóhoz fordulnak, a kötetlenebb, új eljárásokra, szerekre. technológiára pedig a szakosztályi elnök válaszcl. Vég- eredményben nem rossz dolog ez a kétféleség. A megye szinte valamennyi növényvédős szakembere tagja a szakosztálynak, ösz- szesen több minit 180-an. A MAE keretében rendezőit összejöveteleinken közvetlenebb a lehetőség arra. hogy egymás gondjával- bajával, de örömeivel is megismerkedjünk. Nem beszélve arcúi, hogy a legújabb tudományos. kutatási eredmények átadásának ezek nélkülözhetetlen fórumai. Fontos feladatunk a kertészeti kultúrák növényvédelmének állandó korszerűsítése. Eredményeink is jelentősek. A levélaknázómolyok elleni véde- - kezés módjainak, kimunkálása, a szőlő Intggrált, környezetkímélő növényvédelme, a fűszerpaprika gyomirtás-technológiájának kidolgozása, a szántóföldeken pedig a fenyércirok elleni védekezés rendszere adott az utóbbi időszakban sok munkát a szakembereknek. — Csak a nagyüzemekkel foglalkoznak? — A háztáji és kisegítő gazdaságokban egyre több kemikáliát alkalmaznak. A felhasználás mértéke azonban nem egyenesen arányos —, hogy finoman fogalmazzak — a felhasználók szakmai hozzáértésével. Ezért az ismeretterjesztésben is nagy a szerepe a szakosztálynak. Téli előadássorozatokat szervezünk. sok gyakorlati bemutatót ártunk a kistermelőknek. A kiadványok megszerkesztésében szintén részt vállalunk. ■ — A Magyar Agrártudományi Egyesületnek 1970 óta tagja, a növényvédelmi szakosztálynak előbb titkára, most elnöke. Az elmúlt tizenhat év — pon- dolom — nemcsak szakmailag, jelent előbbrelépést... — Nagyon fontosnak tartom, hogy a szakemberek egy csapattá verbuválódtak. A hetvenes évek elején, amikor a szakirányú képzés gyakorlattá vált, alakult ki a szakosztály magja. Az azóta gyakarlatha kerülték is szívesen vállalják, hogy munkánkba kapcsolódjanak. Jó kapcsolatot alakítottunk ki a MAE ifjúsági csoportjaival. Az utánpótlást is igyekszünk beoltani a mi szakmánk szeretetével. Úgy érzem, ezt a meg nem álló folyamatot nyugtázta a MTESZ- emlékérem. Kisvágó Árpád— Gál Eszter HARKOV Hl Ivóvíz — a számítógép receptje szerint ■ A Donyec fplyó vizét átalakítani a legkitűnőbb minőségű ivóvízzé: ezt a feladatot kapta az az automatizált irányítási renjdszer, amit nemrégiben helyeztek üzembe Harkovban, a másfél millió lakosú város vízellátását szolgáló gerincvezetékek számára. ■ — Az elektronika segít a legjobb ízű, ^.zamatos” ivóvíz kikeverésében^— mondja Valerij Petroszov, a számítógépes rendszert kifejlesztő csoport vezetője. — A korábban alkalmazott automatizálási eszközöktől eltérően az új rendszer nemcsak az egyes műveletek ellenőrzését látja el, hanem a víztisztítás és -keverés teljes technológiai láncát. Ehhez több egyedi műszert és eszközt fejlesztettünk ki. Hibátlanul működik például az automatikus adagolórendszer, amely a vízből a legkisebb szennyeződéseket is eltávolító vegyszerek keverését végzi. Elektronikus mérőműszer ellenőrzi a mikroorganizmusok közömbösítésére kis mennyiségben adagolt klórmeny- nyiségét. A nagy érzékenységű távjelző műszerek adatokat szolr gáltatnak minden fontos jellemzőről, a mikroprocesszoros berendezések pedig ezek alapján gyorsan és önállóan döntenek az optimális megoldásról. A harkovi szakemberek megkezdték hasonló elektronikus rendszerek kidolgozását az ország más városai számára. APN — KS VÁLTOZÁSOK A LAKÁSÉPÍTÉSBEN Csak a hibák kijavítása után lesz pénz 1986 elején kormányhatározat született a lakásépítés- és gazdálkodás 1990-ig szóló társadalmi-gazdasági programjáról. Az ügy nemcsak egy ágazaté, hanem az egész társadalomé, a gazdaságé, hiszen a statisztikai felmérők 1986- ban rögzítették azt a tényt, hogy hazánkban félmillió ember akar változtatni valamilyen formában jelenlegi lakáshelyzetén. Amikor az ő sorsukat szem előtt tartva határoz a kormány, akkor egy-egy döntésében mérlegeli a lakásra várók, a cserélni vagy a meglévő otthonukat felújítani szándékozók anyagi és szociális helyzetét. Pontatlan és egyoldalú ezzel kapcsolatban csupán lakásépitésről beszélni, mert a lakásgondok megoldását csak egy átfogó lakásgazdálkodási koncepció szolgálhatja. A vállalatok ösztönzése Ennek kidolgozására munkabizottságot alakítottak a szakemberek, ám az elvek ismertetése helyett nézzük most azt, mi várható a jövő gyakorlatában, hogyan alakul a lakásépítés, -felújítás, értékesítés, mobilizálás? A statisztika 1985 végén azt rögzítette, hogy Magyarországon 3846 ezer lakás van, aminek egyharmada az utolsó tizenöt évben készült el. Az átlagos alapterület majdnem 80 négyzetméter, a komfort, a beépítettség sem szégyellni való. A jelenlegi, VII. ötéves tervidőszakban várhatóan 320—340 ezer új otthon épül, az 1986- os terv pedig az alsó határon (62 ezer) teljesül. Az előrejelzések szerint ennyi épül majd 1987- ben is, és ezek közül 8 ezer lesz állami lakás. Ha az egyes évek adatai nem is fedik majd hajszálpontosan a terveket, az valószínű, hogy az állami és a magánlakás-építés 20—80 százalékos aránya továbbra is jellemző marad. Ezek között a koordináták között a piacra termelő lakásépítés szorgalmazásával, a lakásonként kapható 20 ezer forintos adókedvezménnyel ösztönzik a kis- és nagyobb szervezeteket erre a fontos társadalmi, gazdasági feladatra. Akik pedig önerőből szándékoznak lakásgondjukat megoldani, azok számára új ajánlott tervek dokumentációját kínálják és különböző szolgáltatásokat a gépkölcsönzéstől az anyagbiztosításig. Egyre több olyan technológia terjed el, amelyek kifejezetten az egyéni építkezőket szolgálhatják, néha talán már túlságosan is bőnek tűnik a választék. Az ÉVM igyekszik felkarolni és anyagilag is támogatni a magánlakás-építésben alkalmazható új, korszerű technológiákat és építőanyagokat. Gyorsabban, pontosabban Az állami beruházásban készülő otthonok árát 1987 júniusáig változatlanul maximálják. Azt követően azonban megvizsgálják annak lehetőségét és hatását, hogy ezekben a vállalkozásokban is a megállapodásos ár érvényesüljön. Mivel ez óhatatlanul növelné a jelenlegi lakásárakat, szükség van arra,. hogy a lakásra várók ezt a többletet szociálpolitikai támogatás formájában megkaphassák. Csak így érhető el, hogy a lakáshoz jutás esélyei ne romoljanak tovább. Jelentős változás lép életbe 1987. januárjában. Attól kezdve minden vállalkozó csak a hibák kijavításának befejezése után kaphatja meg munkája ellenértékét. Ez éles ellentétben áll a korábbi gyakorlattal, amikor a műszaki átadást- átvételt követően pénzhez jutnak a kivitelezők. Az új rend remélhetően gyorsabb és pontosabb munkára ösztönzi ez építőket, a beruházók pedig vigyáznak arra, hogy a számlák szakaszolásakor ne csak egy jelentéktelen összeg jusson az utolsó munkafázisra, amit inkább veszni hagy a munkától szabadulni akaró kivitelezd. A lakásgazdálkodás társadalmi-gazdasági programjában az építéssel egyenrangúan fontos szerep jut a lakásmobilitásnak: a cserék szervezett lebonyolításának. Valószínű, hogy ha erre jó megoldást lehetne találni, külön beruházás nélkül is csökenteni lehetne a jogos lakásigényeket. Ennek érdekében a jövőben nagyobb mozgásteret kapnak a lakásszövetkezetek, hogy vásárlással és lakásértékesítéssel is foglalkozzanak, valamint a takarékszövetkezetek is hirdethetnek ilyen akciókat. Növekvő kamat A most csak felvillantott programpontok azt a szándékot tükrözik, hogy az otthonra várók ne maradjanak magukra gondjukkal. 1986-ban például 110 millió forinttal növekedett az az összeg, amit a kormány juttatott a tanácsoknak a közvetlenül lakást vásárlók anyagi támogatására, és ez a forma a jövőben is megmarad. Az 1987. évi hitelpolitikai irányelvek kialakításánál pedig abból az alapvető elhatározásból indulnak ki, hogy az egyéni hozzájárulás mértéke ne növekedjék indokolatlanul, és lehetőleg az állami támogatással fedezzék a költségek emelkedését. Ennek jegyében például az ifjúsági takarékbetétek kamata ellensúlyozza majd a legnehezebben lakáshoz jutó rétegnél az infláció és az áremelkedések hatásait. Szikora Katalin HA 18 MILLIÓ TONNA TEREMNE... Mit tegyünk a gabonával? Az idén a gabonatermés mennyisége elmaradt a tervezettől. Ezt már a nyáron lehetett tudni, hiszen az aszály megtizedelte a kalászos növényeket. A kukorica termése ugyan valamivel több lett a vártnál, de a gazdaságok bevételei összességében kedvezőtlenül alakultak. Az idei a második esztendő, amikor a gabona rosszul fizetett. A cél pedig ennek éppen a fordítottja, hiszen a VII. ötéves tervidőszak végére 17,5—18 millió tonna gabonát kellene termelni. Ennek elsőrendű oka, hogy a mezőgazdaság, illetve annak fontos részeként a gabonatermelés a mostaninál is nagyobb arányban szolgálja a külgazdasági egyensúly javulását. Nyomott árak Ez utóbbinak nemcsak a kedvezőtlen időjárás miatti kár, hanem a világpiac jelenlegi helyzete is ellentmond: a felgyülemlett készletek miatt ugyanis nyomott a gabona ára. A fejlett országoknak a felesleges, a fejlődőknek a hiányzó gabona okozza a gondot. Végül is volna helye a készleteknek, de ahol a fogyasztás növekedésére lehetne számítani, ott nem tudnak az áruért fizetni. i Magyarország szempontjából a világpiac telitett gabonával, hiszen mi elsősorban a hozzánk közelibb országokba exportálhatunk. A szállítási távolságok növekedése ugyanis megkérdőjelezi az export gazdaságosságát. Ahová viszont a fuvarköltségek miatt érdemes szállítani, ott alig bővíthető a piac, s telítettsége miatt az árak is alacsonyak. Jelenleg a 100 dollárt sem éri el a búza tonnánkénti világpiaci ára, s ez éppen csak fedezi a hazai termelés és a felvásárlás költségeit. A nyugat-európai országokban számottevő bővülésre nem is számíthatunk,, lényegében maradnunk kell hagyományos piacainknál. Az exportból származó bevételek persze nemcsak a feldolgozatlan termék értékesítéséből Származhatnak. Gyakori érv az export bővítése mellett, hogy eladhatnánk lisztet, kukorioacsi- ra-olajat, izocukrot és még számos, gabonából készített terméket. A felmérések szerint azonban e termékek piacán is erőteljes a verseny, ugyanakkor a hazai feldogozókapacitás szűkös, és a technológia is elmarad a világszínvonal mögött. Maradna még a vetőmagexport növelése, de ennek is számos korláta van. A kukorica „kozmopolita növény”, vagyis a világ számos térségében termeszthető, ugyanakkor a a vetőmagexportot szolgáló nemesítésben elmaradunk a világ legjobbjai mögött. A búza nemesítésében élenjárunk, e növény vetőmagjának exportja viszont csak korlátozott területen lehetséges. Húshegyek Nyugat-Európában A gabona világpiaci helyzetéből és a hazai termelés jelenlegi eredményeiből következően önként adódik a kérdés: kell-e a mostanihoz hasonló mennyiségű gabonát termelni? Induljunk ki a tényekből. Jelenleg 10 millió tonna gabonát használnak fel az országban takarmányozásra, 2,7 millió tonnát étkezési és ipari célokra, félmillió tonna a vetőmag, megközelítőén ennyi az éves veszteség. Az összes szükséglet kereken 13,5 millió tonna. Az export eddig is az úgyne- zett maradékelv szerint történt, vagyis azt a mennyiséget adtuk el a külpiacon, amelyre itthon nem volt szükség. Jelenleg a „maradék” 2—2,5 millió tonna, amely elegendő arra, hogy a hosszú távú szerződésekben megfogalmazott kötelezettségeinket teljesítsük. A tervek azonban a termelés bővülésével számolnak, így változatlan hazai felhasználás mellett növekvő mennyiség jut majd exportra, melynek gazdaságos elhelyezése a nyomott világpiaci árakon, nehézkes. A termelés bővítését a világpiaci árak önmagukban nem tagadják, hiszen a régi paraszti bölcsesség szerint a gabonát ~ „bőrben” is el lehet adni. Vagyis: előbb fel kell etetni az állatokkal, s azok húsából készített termékeket exportálva térülnek meg a gabonatermelés költségei. A legutóbbi években azonban a hús világpiaci ára is csökkent. Mégis szükség van rá Az eddigiekből látszólag az következik, hogy nincs értelme a gabonatermelés fejlesztésének. Mindez csak látszólagos, s a magyar gazdaság jelenlegi helyzetében az alacsony világpiaci árakból nem következik az, hogy a gabona- és a Hústermelést fékezni lehetne.. A százmilliárd forint értékű élelmiszer-exportra ugyanis mindaddig szükség van a külgazdasági egyensúly megőrzése érdekében, amíg ennek csökkenését más népgazdasági ágak nem képesek pótolni. A gabonatermelés a mostani feszültségekkel együtt is alkalmas arra. hogy jól szolgálja a hazai ellátást, valamint a szerény gabona-, és a tekintélyes mennyiségű állati termékek exportja révén a külgazdasági egyensúlyt. Jövője több tényezőtől is függ: befolyásolja a világpiac alakulása, s az egész magyar gazdaság teljesítőképessége. Ezek mélyreható elemzése, ismerete és egyeztetése ‘ nélkül nem lehet dönteni a gabona sorsáról, legyen az fejlesztés, szintentartás, vagy visszafejlesztés. V. Farkas József t,
