Petőfi Népe, 1986. december (41. évfolyam, 282-307. szám)
1986-12-20 / 299. szám
t házunk tája MIT KERES A VÁSÁRLÓ? A jövedelmezőbb húsexport feltételei 1975-ben, amikor pontos előkészítés után alapkőlete- telre került sor, még kevesen tudták az alapító gazdaságok vezetői közül, hogy vállalatuk, a Bácskai Húsipari Közös Vállalat egy évtized elmúltával 13 millió dolláros árbevételt tervezhet, termékei bejárják Európát, eljutnak az Uraitól a Kanári-szigetekig és a tengerentúlra is. Ezt szó szerint kell érteni, mert az ez évben nagyrészt már megvásárolt 350 ezer sertésből 23 ezer 332 élve, 95 ezer hasított félsertésként a Szovjetunióba 'Wevőink belföldön és külföl’ dön egyaránt a jó minőségű sertésből kikerülő húsokat részesítik előnyben és fizetnek érte többet. Nagyon jól meg is tudják fogalmazni kívánságukat, melyet ezúton is szívesen közreadok. A 105 kilogramm körüli élősertés szalonnája ne legyen vastagabb 3,5 centiméternél, a császárszalonnában legyen két húscsík és az „őket” elválasztó fehér vonal ne legyen vastagabb vonalnál. A kitermelhető csont és zsiradék nélküli színhús mennyisége sertésenként 60 kilogramm feletti, lapockánként 3 kilogramm, fél karajonként 2 kilogramm, fél taijánként 1,8 kilogramm kell, hogy, legyen. Vannak vevők, akik ez alatt meg sem veszik, ha mégis, kevesebbet fizetnek érte. A nagyüzemi sertéseknek 30 százaléka felel meg e kívánságoknak teljes egészében, részben felel meg (szalonnavastagság alapján) további 30 százalékuk, és egyáltalán nem felel meg 40 százalék. A háztáji sertésekből részben felel meg 35 százalék. Ennek alátámasztásául hoznám fel példaként, hogy az exportra feldarabolt és belföldön forgalmazott 185 ezer sertés lefaragott szalonnájából 3 ezer tonna zsírt olvasztottunk ki, melynek exportált kilogrammja után 12—15 forintot kap vállalatunk. Az értékes húsrészekért kilogrammonként 140 forint is elérhető. A különbség tízszeres! Mi tehát a teendő? Termeljünk több húst, több pénzt kapunk, a hasznon osztozzunk! Ezt határozta el a vállalat igazgató tanácsa, amikor arról döntött, hogy az állami árintézkedéseken túlmenően 25 millió forintot fordít a minőségjavítására. 1987-ben az átlagosnál több jó minőségű sertest előállító üzem jól jár, mert minden átlagos mennyiséget meghaladó I —II. osztályú sertésért darabonként 300 forinttal többet kap. (Például 10 ezer sertést kibocsátó üzem, ha az eddigi 5 ezer helyétt 7 ezer I—II. osztályú sertest állít elő, ami nem lehetetlen, a 2 ezres különbség után 600 ezer forint többlet árbevételhez jut) Árbevétele tovább növelhető, mert az üzem által integrált háztáji sertések esetében viszont minden I—II. osztályú sertés után jár a 300 forint. Ezeket a pénzeket még a nyár folyamán megkapják a gazdaságok (ki-ki vafialasa szerint), ha arra fordították, amire adtuk, jól fog kamatozni, ha nem, kamatostól visszakérjük 1987. év végén. Honnan lehet beszerezni eny- nyi jó minőséget adó tenyészállatot, lesz-e egyáltalán? Evek óta az elsők között szerepel kiváló minőségű sertéseivel a Mélykúti Lenin, a bácsbo- kodi, a bacsborsódi termelőszövetkezet és sorolhatnám (igaz, került, 54 ezer társuk ugyancsak félsertés formájában Jugoszláviába, Görögországba és Brazíliába gurult vagy úszott. Darabolt állapotban — comb, lapocka, karaj és tarja formájában —165 ezer sertés hagyta el az országot, az előzőekkel együtt több mint 14 millió dollárt adva a vállalatnak és az országnak. Nem mindegy, bogy ezek milyen sertések. Erről úr Haszur Antal, a Bácsbús igazgatóhelyettese. már nem hosszan), azokat a gazdaságokat, amelyek átlagon felüli minőséget adnak. De körülnéztünk az országban is. Úgy ondoltuk, hogy azokat a faita- at, amelyeknek 85—95 százaléka jut rendszeresen az első két. kategóriába, bátran ajánlhatjuk. Választásúnkkal taggazdaságaink többsége egyetértett, amikor a K A-H Y B közös vállalattal őt éves együttműködési szerződést kötöttünk tenyész- sertések beszerzésére. Árkedvezményt is adnak, szaktanácsot kistermelőknek ingyen is. Hajlandók általunk közvetített piaci igényeknek megfelelő genetikai munkára is. Elért eredményeiről évente két alkalommal vágási bemutató keretében adnak tájékoztatást. (Egy már volt is.) Több gazdaság a látott eredmények alapján hozzáfogott az állománycseréhez, illetve a fajta átalakításához. Megéri! Úgy látszik megéri a kisgazdaságokban is, ahol idén ezerötszáz vemhes, és ezerhatszáz szűz kocasüldő hibridet igényeltek és kaptak, több mint 120 tenyészkan társaságában. Ahol nem elég a kan, ott a mesterséges termékenyítést veszik igénybe. Ha ezt a szolgáltatást a KA- HYB-től kérik, vállalatunk téríti a termékenyítési költségeket. Kellő mennyiségben és ütemben, jó minőségben adjuk a szűz kocasüldőket és kanokat oda, ahol egy-két vállalkozó gazda a vemhesítést megfelelően elvégzi. A megszületett malacokat magas áron egész évben visszavásároljuk és lehetőleg a község területén meghizlaltatjuk. A magasan tartott malacár biztonságot ad a kocatartónak és fékezően hat a ciklikusságra. Az előállított hízósertéseket kérés nélkül is jelöljük és vágás után minősítjük őket, a hizlaló — kockázat nélkül — a minőségi felárral jól jár. A minősítések eredményeként elmondhatjuk, hogy a hagyományos háztáji hízókénál sokkal jobb, a nagyüzemi átlagot elérő minőséget kapunk. Hogy nem mutatkoznak jobb''nagyüzemi eredmények, azt a nagyobb súlyúra történő hizlalásnak és a szakszerűtlen takarmányozásnak tudjuk be. Pedig nem mindegy, hogy 300 vagy 400 kilogramm tap kell egy hízó felneveléséhez. Hibridsertéseink a jó minőségű takarmányt meghálálják. Különösen megfontolandó ez 1987-ben, amikor a minősítési felár révén 300—400 forintot lehet nyerni vagy veszíteni darabonként. A háztáji gazdaságokban bevezetett módszerünk előnyének tartjuk, hogy a termelőkben a minőség javítása irányában kialakult megérzést, — minták bemutatásával — tudatossá lehet tenni. Ugyanakkor húzó hatást gyakorol és versenyt indít el, s a kocák másodszori és későbbi vemhesítése szinte csak így ellenőrizhető. Mit várhatunk 1987-től? Több információra volna szükU4 ség. Mai napig sem ismeretesek a húsok termelői árváltozása és az exporttámogatás mértéke. Ismerjük viszont a felvásárlási árainkat, s felméréseink és szerződéseink alapján becsülni tudjuk a rendelkezésre álló alapanyag mennyiségét és minőségét. 7—8 százalékos mennyiségi növekedéssel, ezen belül a minden piacon eladható vágósertések 20 százalékos javulásával számolunk. Ennek megfelelően 300 ezer sertés vágását, 30 ezer élő exportját tervezzük. A fel nem használt mennyiséget más húsipari vállalatok felé lekötöttük. Á levágott sertésekből 200 ezret épp a jobb minőségre számítva, feldolgozottabb formában, darabolt húsrészként és 60 ezer darabot hasított félsertésként exportra, 40 ezret belföldi forgalmazásra szánunk. Belföldi húskészítmény-gyártásunkat 7—8 százalékkal kívánjuk növelni. A vágósertések minőségének javítására megkezdett munkánkat tovább folytatjuk, 3 ezer KA-HYB vemhes kocasüldő és 150 kan kihelyezésére készültünk fel. Munkánkban nagy segítséget jelent, hogy az I. félévben beállítunk egy számítógéphez kapcsolt NSZK-beli minősítő készüléket, amely a sertések értékes húsrészeinek figyelembe vételével sorol osztályba, egyúttal értékes információt adva a tenyésztőknek. A KERTBEN Lombhullás után megyénk körzetében is (például Zsanán, Keceten, Kiskőrösön, Baján) szembetűnővé vált, hogy egyes fák ágai, gallyai olyanok, mintha vastagon bemeszelték volna őket Ezek a fák az eperfa- pajzstetűvel, más néven: japánpajzs- tetűvel (Pseudaulacaspis pentagona) fertőzöttek. A jelenségelső pillantásra nagyon emlékeztet a vértetű által előidézett tünetekre. Míg azonban a vértetveket szétnyomva az állatok testfolyadéka vörösre színezi a környezetet, addig az eperfa-pajzstetű esetében nem tapasztalhatunk hasonlót. További jelentős különbség az is, hogy a vértetű csak az almafán telepedik meg, tüzel szemben az eperfa-pajzstetű eperfán, őszibarackon, aranyribiszkén, kecskerágón, dión, cseresznyén, orgonán, rózsán és fűzfán is kiválóan megél. Bár elsősorban a fás növényeket kedveli, nem kizárt, hogy a lágyszárú növényeket is megtámadja. Az eperfa-pajzstetű egyedei túlnyomórészt a növények fás részén találhatók meg, de esetenként a levélen és a termésen is előfordulhatnak. A súlyosan fertőzött növények lombja sárgul, majd lehullik, s végső esetben bekövetkezik a fertőzött ágak clszáradása is. A megtámadott növények ápolását már a téli, nyugalmi időszakban el kell kezdeni: a vastagabb ágakat AZ UDVARBAN A nyúltartók többsége a ketrecbe helyezi az almot, hogy az anya fészket készíthessen belőle. A nőstény nyúl hálás előtt szájában viszi az almot, s készíti a fészket. Ez jelzés lehet a nyúltartók számára. Elvileg a következők említhetők a halóláda elkészítése mellett. (Ilyenkor ugyanis a ketrec egy részét halóhellyé leválaszthatjuk.) A ketrec ugyanis lényegesen nagyobb, mint amekkorára a nyúlfiókáknak és az anyának szükkéregkaparóval meg kell tisztítani, az erősen fertőzött vékonyabb galy- lyakat le kell metszeni. Feltétlenül indokolt a lemosó permetezések elvégzése is Novendával (1,5 százalék) vagy Neopollal (4 százalék). Rügy- fakadás titán május végén, június elején (ha a fák virágzása nem akadályozza), valamint augusztus közepén 2—3 alkalommal célszerű permetezni Bi 58 EC-vel (0,1 százalék), Sinoratox 40 EC-vel (0,1 százalék), vagy Unitox 50 EC-vel (0,1 százalék). sége van. A kisnyulak is „szétfolynak” a szükségesnél nagyobb területre. Csak házilag, fából készített ketrecek méretezhetők akkorára, hogy abban az anya tartózkodási helyének alapos leszűkitésejiélkül a Hókák helye leválasztható legyen. Itt jegyezzük meg, hogy egyre többen használnak fémből — házilag vagy gyárilag — készített ketreceket, amelyek erre a területcsökkentésre nem alkalmasak. Különösen télen fontos a szokásos méretű halóládában területcsökkentés, mert így magasabb lesz a hőmérséklet. Mindez nem azt jelenti, hogy a halóláda használata gond nélküli és tökéletes A SZOBÁBAN A növényekkel való elmélyült foglalkozás sok esetben megkívánja, hogy elkülönített, zárt részt alakítsunk ki a lakásban, amelynek mikroklímája a kényesebb növények igényeit is kielégíti. Sok olyan érdekes, szép trópusi és egyéb délszaki növény van, amelynek életfeltételeit csak így lehet biztosítani (például Bromelia, Cissus, Codiaeum, Ant- hurium, Marantha, Selaginella stb. fajok). Ezeknek a növényeknek a hőmérsékleti igénye 18—22 Celsius- fok körüli, ezenkívül rendkívül magas páratartalmat igényelnek. Ezt a lakáson belül is csak különleges technikai felszerelésű, „mini üvegházakban” teremthetjük meg. Alapvető szempont, hogy természetes megvilágítást kapjanak a nömegoldás lenne. Feltétlenül meg kell emRteni, hogy a zárt ládát használjuk, mert a földközelben elhelyezett Ketrec hűvösebb. A kisnyúl ősztől tavaszig megdermedhet, meg is fagyhat zárt halóláda hiányában. vények. Ezért lehetőleg ablak közelében helyezzük el őket. Arra'kell törekedni, hogy a miniatűr üvegház szerves része legyen a lakásnak. Fontos szempont, hogy nagysága ne zavarja a lakásban zajló életet. Ne kelljen kerülgetni, s a növények gondozása- is megoldható, könnyen hozzáférhető legyen. Elegáns megoldás a keret nélküli ragasztott üvegvitrin. Házilag is elkészíthetjük. A ragasztás után az üvegek éleit ajánlatos csiszolni, a méretet az üveg vastagsága határozza meg. A nagyobb szekrények legalább hat milliméteres üvegből készüljenek. A megvilágítás mellett a kellő hőmérséklet is igen fontos. A szükséges 70—80 százalékos relatív páratartalomról öntözéssel, a belső részek állandó nedvesen tartásával gondoskodhatunk. művelődés Beszélgetés Victor Vasarelyvel Az utóbbi időben Victor Va- sarelyről szólva gyakran említik Csepei Tibor nevét. A Budapesten élő zenetanárnak van ugyanis az országban a legnagyobb Vasarely-magángyűjte- ménye, és az idős mester hazai képviselője. Számos kiállítást rendezett már a legkisebb településeken is, e napokban éppen Kerekegyházán láthatók a híres képek. Á kiállítás a múlt héten pénteken nyílt meg a Katona József Művelődési Házban és még egy hétig tart nyitva. Érdemes a művészetbarátoknak megtekinteni. Á gyűjtő Vasarely művészete és mítosza címmel a megnyitón diaképes előadást tartott. Elmondta azt is, hogy eddig körülbelül négyszáz kiállítást rendezett, amit mintegy kétmil- lióan láttak. Egyébként csaknem félezer kép van a birtokában, a legtöbbet magától a mestertől kapta, de sokat vásárolt is. Nyolc évvel ezelőtt ismerkedett meg a világhírű művésszel, azóta összebarátkoztak, sőt öt éve ügyeinek intézését is vállalja. Mint mondta, szerelmese Vasarely művészetének. Segítségével sikerült párizsi otthonában felhívni Viktor Vasarelyt. Az alábbiakban a vele készült beszélgetést közöljük: — Ügy hallottuk, hogy beteg volt. Igaz a hír? — Igen, sajnos már hónapok óta nehezen mozgok, megműtötték a gerincemet. Az orvos sok pihenést írt elő, főleg feküdnöm kellene, de nem bírom megállni munka nélkül. — Min dolgozik most? — Változatlanul ostromolnak a különféle cégek, intézmények. Ma is százszámra érkeznek hozzám a levelek a világ összes plasztikai iskolájából; elsősorban tanácsokat kérnek. Természetesen nem tudok minden kérésnek eleget tenni, bizony még a válaszadás is nehézséget okoz. Naponta tíz órát dolgozom, viszonylag korán kelek és szinte estig meg sem állok. A képeim szerkesztése mellett A híres Zebrák KÖNYVESPOLC egy-egy kulturális intézmény dí- szitőburkolatának megtervezésével is foglalkozom. Szeretném bebizonyítani, hogy a művészet beépíthető a termelés, a fogyasztás mindennapos áramá-. ba. — Hogy an kívánja színesíteni a városokat? — Az emberek igénylik a színeket és az egyhangú lakótelepeken élők ebből alig részesülnek. Tudom, hogy az anyagi források behatároltak, de úgy gondolom, a lelkesedés helyettesítheti a pénzt, annál is inkább, mert az ember szép környezetben szeretne élni. A különféle színeket film formájában rakják fel a falfelületre. Elképzelésem már évekkel ezelőtt tért hódított külföldön, Pécsett több épület „kiszínesedett”, ugyanakkor Budapesten és Győrött készülnek hasonló lakóházak. — Elképzelésének megvalósítását hogyan segíti az Aix-en- Provence-i alapítványa? — Természetesen minden erőmmel azon fáradozom, hogy megvalósuljon az álom. Tizenkét évvel ezelőtt 25 millió frankot invesztáltam az alapítványba. Gyönyörű, csupa üvegből és eloxált alumíniumból készült az épület, amelynek hatalmas csarnokában csaknem nyolcszáz képet és rajzot mutatok be a látogatóknak, de építészeti terveim is helyet kaptak benne. Itt és Gordes városában szoktam dolgozni, elsősorban a nyári hónapokban. Külföldi intézetekkel tartjuk a kapcsolatot, évente számos konferenciát rendezünk a legújabb módszerekről, eljárásokról. A helyi egyetem is összekapcsolódott az alapítvánnyal. — Mikor látogat el újra Magyarországra? Victor Vasarely • A műgyűjtő Vasarely-képek között — Talán jövőre, amikor Óbudán a Zichy-kastély egyik szárnyában átadják azt a múzeumot, ahol azok a képeim kapnak majd otthont, amelyet az országnak ajádékoztam. Victor Vasarelyről még néhány tudnivaló. Az Op-art viGYEREKEK, TANÁROK, ISKOLÁK lághirű képviselője 78 éves és 1930-tól él Párizsban, ahol eleinte illusztrálással és alkalmazott grafikával foglalkozott. 1947 után alakult ki jellegzetes stílusa, melyet geometrikus formaelemekből való építkezés és opjtikai hatások játékos alkalmazása jellemez. Irányzatát ki- netizmusnak nevezi. Törekvése a modern építészét anyagaihoz illő új ornamentika kialakítása, eszménye a sokszínű város. Eddig háromszáz könyv jelent meg róla a világ minden táján, és 60 könyvet írt. Temesi László Kiállítás Kerekegyházán AZ EMBER SZÉP KÖRNYEZETBEN SZERETNE ÉLNI Több évtizedes tapasztalatait gyűjtötte össze új könyvében dr. Veczkó József, a szegedi József Attila Tudományegyetem tanára. A gyermekek iskolához való viszonyának vizsgálata mindig fontos kutatási téma. Napjainkban talán mqginkább aktuális, mert a nevelés és oktatás megújításának időszakában igen lényeges kérdés a tanulók tanuláshoz és iskolához való viszonyulásának egyre pontosabb ismerete. A szerző monográfiájában behatóan foglalkozik a különböző életkorú fiatalok iskolai közqi zctének sokféle összefüggésével. Mindezt azzal indokolja, hogy a hétköznapi gyakorlat magában hordja az öröm, a siker, a megelégedettség vagy éppen a kudarc, a keserűség és a kiábrándultság, fásultság életérzését is. A mai, meglehetősen komoly (vagy talán sokszor túlméretezett) iskolai követelmények egyértelműen feltételezik a gyermekek kedvező viszonyát az iskolához... Jelenlegi nehézségeinket viszont nem mérsékli, ha csupán ritkán találkozunk igazán kiváló tanárokkal, nagyszerű iskolákkal és valóban kimagasló tanulói teljesítményekkel, de a többség összességében lényegesen elmarad a kívánalmaktól, azaz az elvárt követelményeket mindössze részlegesen teljesíti. A könyv gazdag kutatási eredményekre épül és a vizsgálati adatok sokoldalú elemzésével mutatja be tanulóifjúságunk iskolához való viszonyulásának komplex rendszerét. A szerző törekvése továbbá, hogy összegezze mindazokat a kívánatos tanári magatartásmódokat, amelyek elengedhetetlenül szükségesek a tanulók jó iskolai közérzetének kialakításához és fenntartásához. így részletesen tájékozódhat az olvasó a pedagógus közlőképességének, nevelői magatartásának személyiségben rejlő sokféle feltételeiről. Külön fejezet foglalkozik a pedagógus szociális szerepének és az abból következő pedagógiai feladatoknak a meghatározásával. Veczkó szerint a nevelési körülmények és a pedagógus személyiségének összetevői döntik el végül is azt, hogy a fiatalok milyen mértékben és hogyan tudnak azonosulni az iskolai elvárásokkal. Hiszen ez fejlődésük legfontosabb feltétele. A közelmúltban megjelent tanulmánykötet hasznos olvasmány mindazoknak, akik a fiatalság nevelése és oktatása iránt érdeklődnek. Puskás Anna 1986. december 20.
