Petőfi Népe, 1986. december (41. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-19 / 298. szám

QQzdQ/QQpolitikQ ; munka , telje/ítmények * PETŐFI NÉPE • 5 1986. december 19. EREDMÉNYES PIACKUTATÁS A JÓREMÉNYSÉG SZAKSZÖVETKEZETNÉL A nyereség felét a melléküzemág hozza Soltvadkerten régóta foglalkoznak szőlőtermesztéssel. A la­kosság jövedelmének nagyobb része a borászatból szárma­zott. Így volt ez kezdetben a szövetkezetek megalakulása után is. Az utóbbi években azonban szerkezeti változások ta­pasztalhatók a termelésben. A fagyok, az aszály és újabban az értékesítési gondok, illetve a piaci igények változásai el­gondolkoztatták a szövetkezeti vezetőket és döntések szület­tek a többi között ipari melléküzemágak létesítésére. így van ez a soltvadkerti Jó­reménység Szakszövetkezetben is. Vincze József elnök elmondja^ hogy a fagykárok miatt 100 hek­tár szőlőt selejteztek ki. Helyette kevesebbet, éj fajtákat telepíte­nek a tagság bevonásával. A ter­més feldolgozására pedig össze­fognak a helyi Szőlőskert Szak­szövetkezettel a borászatban éti a palackozásban. Egyszerű gazdasá­gi társulást alakítottak, a boradk saját címkével jelennek meg a piacon. — A tagság foglalkoztatása, jövedelmének biztosítása érdeké­KÖZPOIMTI STATISZTIKAI HIVATAL BACS-KISKUN MEGYEI IGAZGATÓSÁGÁNAK KÖZLÉSE GAZDASÁGI JELZŐSZÁMOK MUNKAIDŐ VESZTESÉGEK BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN A megye szocialista szektorában foglalkoztatott több mint 76,6 ezer fizikai foglalkozású 1985. évben 16,4 millió munkanapot teljesített a munkarenden belül. A munkaszüneti pihenő**, illetve szabadnapokon 343 ezer napot dolgoztak. A fizikai állomány az óv folyamán 3,1 millió munkanapot volt távol a munkahe­lyéről . E "maximális idóalap"-on belül a Vl.ötáves tervidőszakban nőtt a kiesett mun­kanapok aránya! 13,9 X 15,4 X 1803 15.7 X . V ‘ 1985-ben egy fizikai dolgozóra közel 41 "kiesett munkanap" jutott, amely alig egy százalékkal volt több mint a korábbi áyekben. A kiesett munkanapokon belül növekedett a szabadság aránya, és valamelyest csökkent az igazolatlan távoliétát QszntMfMg alatti QegyA d. nn .11- badség Jellegű űzetett Qhetogeég alatti 3enged61yezett.de nea fizetett 3i0»olatlan Markírozunk Zsenge ifjúságomban irigyel­tem a színházi bonvivánokat, mert ők a második felvonás nagy­jelenetében megcsókolhatták az isteni nőt,, Vehemenczey Adélt, aki a primadonna szerepkörét töltötte be az általam oly sűrűn, a kizárólag az ő kedvéért láto­gatott színházban. Irigységem akkor kezdett lany­huló tendenciát mutatni, ami­kor megtudtam, hogy a színpa­di csók nem igazi. Csupán mar- ktrozzák. Vagyis úgy tesznek, ■mintha... A markirozás egyébként azóta lelépett azokról a bizonyos vi­lágot jelentő deszkákról. Meg­jelent az aszfalton, a parketten, s mindenütt, ahol élünk, moz­gunk. Tessék csak figyelni. A napokban egy külföldről ér­kezett, de magyar származású emberrel társalogtam, aki szin­te ájulton beszélt arról, hogy Ma­gyarországon mennyien beszélik az angol nyelvet „Szinte azt hi­szem — áradozott —, hogy önök­nek az angol a második anya­nyelvűk" „Honnan veszi ezt a marhasá­got?" i— kérdeztem tőle nemes egyszerűséggel, mire vendégem kibökte, Budapesten is töltött néhány napot, más városokban is Jól körülnézett már, s meglepe­téssel tcpasztalta, hogy milyen sok nálunk az angol szöveg a cégtáblákon. Ez a sok angol cég­tábla és egyéb felirat is a mar• kirázásnak egy formája. Azt pró­báljuk ,7lutatni, mintha itt min­den második hazánkfia erede­tiben olvasná Shakespeare-t. Vagyis úgy teszünk, mintha... De még ha csak a nyelvtudást markiroznánk. A minap egy hivatalban volt dolgom. A kopogtatás után azon­nal beléptem, s azt láttam, hogy emberem nagy igyekezettel pró­bálja a pocakjával benyomni Író­asztalának fiókját, miközben ke- zével zavartan matat toll után az asztalon. A rusnya fiók azon­ban valahol elakadt, mint a szónok ajkán a szó, amikor ösz- szekeveredik a kezében a papír. Alkalmam volt tehát észrevenni a fiókban egy könyvet a jelleg­zetes sárga fedéllel, mely tudva­lévőén nálunk a krimiknek a sajátja. Kiderült tehát, hogy eme hivatalnok csak marklrozza a munkát, vagyis úgy tesz, mintha dolgozna. íróasztalának tetején ugyanis nyitott akta feküdt, de ő korántsem ebben mélyedt el, hanem feltehetőleg abban, hogy Agatha Christie legendás Poirot felügyelője hogyan csípi nyakon a gyilkost. A markirozásnak egy másik példájával is nemrég találkoztam. Egy kezdődő építkezés előtt vár­tam valakire hajnali fél kilenc órakor. Jobb híján bámulni kezd­tem befelé az elkerített terület­re. A korai órák ellenére már négyen-öten is lehettek az épít­kezésen, de lelkileg még nem lehettek felkészülve a munkára, mert csak beszélgettek, nézelőd­tek. Aztán egyikük kivált a cso­portból, s mintegy fél perc mül- va újra feltűnt, hóna alatt egy kétméteres deszkával. A deszká­val körbesétálta az építkezést, aztán újra eltűnt. De nem sokéig kellett nélkülöznöm, mert kis­vártatva ismét feltűnt a deszká­val, és újfent körbejárt vele, Hogy ezt hányszor ismételte meg, nem tudom, mert a negyedik deszkás séta után megjött, akire vártam, s elhagytam a helyszínt. B. Z. ben a műanyagüzemet fejleszt­jük. Már évek óta foglalkozunk fólia feldolgozásával. Sokféle ter­méket állítunk elő. Részben ma­gunk gyártjuk a nyersanyagot, azonban csak 400 tonnát állítunk ellő évembe és 800 tonna a szük­ségletünk. Ezért szerelünk be rö­videsen egy új extrudiert, vagyis fóliakészítő berendezést — tájé­koztat az elnök. A szakszövetkezetben a nyere­ség fele származik a melléküze- ml tevékenységből. Elismerésre méltó erőfeszítéseket tettek a költségek csökkentésére, a terme­lékenység növelésére. A 'taglét­számuk az idén 20-szál csökkenti tovább növekedtek a költségek egyes ágazatokban, mégis sikerült a tavalyihoz hasonló eredménye­ket elérniük. Az elnökkel együtt végigjár­juk a műanyagtermékeket gyártó üzemrészeket, bemutatja az újonnan szerzett négy színnyomó gépet is, amellyel a fóliatermé­kek feliratait készítik a megren­delők kívánsága szerint. — A műanyagrészlegben szá­zan dolgoznak, főként asszonyok, lányok — mondja az elnök. — Ha a megrendelések továbbra is növekednek, és ilyen nagy érdek­lődés lesz fóliatertmékeimk iránt további fejlesztést valósítunk meg. Az egyik teremben fiatalasszo­nyok műanyag lapkákat készíte­nek. — Pillanatnyilag ezt rendeltek tőlünk. A jégkrém készítéséhez használják fel Mi ezt a részleget rehabilitációs üzemnek nevezzük. Kismamákat is foglalkoztatunk, akik az idejüket úgy osztják be, ahogy nekük a legkedvezőbb. Mindenki a számára legalkalma­sabb időpontban kezdi a munkát és úgy osztja be idejét, ahogy az otthoni teendői megkívánják. A fontos az, hogy az előirt normát teljesítsék — tudom meg a szak- szövetkezet vezetőjétől. A Soltvadkerti Jóreménység Szakszövetkezet törekvései bizo­nyítják, hogy a piackutatás, a jó kapcsolatok teremtése új lehető­ségeket tár fel a termelésszerke­zet megváltoztatására. Kereskedő Sándor • Fóliagyártás a szakszó vétke­iét melléküzemágában. Export — másképp Még néhány nap, és élbú­csúztatjuk az óesztendőt. A vállalatok életében immár le­zárul egy szakasz; január— .februárban pedig elkészül or­szágos szinten is a számve- - tés; mit sikerült elérni, S/mi az, amire nem futotta az 1986-os esztendőben. A vég­leges népgazdasági szintű eredmények csak kora ta­vasszal születnek meg, de az eddigi részleges jelentések alapján már látszik, az 1986- ra tervezett számok és a té­nyek nem egy ágazatban el­térnek egymástól, s az ex­port sajnos, jócskán a vá­rakozások alatt alakult. A világ, amelyben élünk, nem kedvez az exportra utalt országoknak. Gondoljunk csak a hetvenes évek ma már gondtalanabbnak látszó idő­szakára, amikor az olajex­portáló országok hatalmas bevételekhez jutottak, és ra­dikálisan növelték importju­kat. E régiókban most hosszú évek után először találják szembe magukat az országok a csökkenő bevételek ■ miatti szűkösséggel. A fejlődő or­szágok helyzete szinte kivé­tel nélkül romlott, s kissé le­egyszerűsítve máris előttünk áll az a környezet, amelyben egy átlagos magyar vállalat­nak eladnia kell. Már maga a „mit” sem könnyű kérdés, hiszen egykor azonnal és készpénzzel fizető országok egyre rosszabb hely­zetbe kerülnek. Az ottani költségvetés bevételei is apadnak, Így az ország ren­deléseiből egyre-másra kihúz­zák a fölösleges, vagy inkább csak átmenetileg nélkülöz­hető tételeket. Csökken tehát az igény a kész gyárak, komplett berendezések iránit, biztos piacira csak az alap­vető ellátást szolgáló cikkek számíthatnak. A konkurencia természete­sen ilyen kiélezett helyzetben egyre erősebb, s manapság egyetlen oég sem adja föl könnyen a hosszú évék mun­kájával kiépített piaci pozí­cióit, hagyományos vevőit, a már meglevő értékesítési há­lózatát A árak tehát nem túl magasak, vagy a (techni­kai követelmények állítják egyre nehezebb helyzet elé a potenciális eladókat. S végül, de nem utolsósorban új jelen­ségként mind több hitelt kér­nek a vevők. Persze a hitel is áru a maga sajátos mód­ján, mindenki valamilyen szempontból előnyösebb fel. tételt próbál ajánlani, hogy ezzel is vonzóbbá tegye por­tékáját. A magyar vállala­toknak (tehát ezen a terüle­ten is £61 kell venniük oly­kor jóval tőkeerősebb cé­gekkel a versenyt. E verseny viszont veszé­lyes zsákutcába terelheti a piacról kiszoruló cégeket, amelyek az áru technikai tu­lajdonságát javítandó irreá­lisan alacsony kamatot, vagy hosszú tördésztésrt ajánlanak föl. Így ideig-óráig meg le­het ugyan hosszabbítani a piaci jelenlétet, de nem szo­rul különösebb bizonyításra, hogy az export növelésének csak á hitel nem lehet eszkö­ze. Az árunak magáért kell beszélnie, egyszóval elsősor­ban a technikai tulajdonsá­goknak kell eladnia a por­tékát, s nem a kedvező hitel­nek. Az már egy más kérdés, ho'gy az utóbbi években a hi­téi olykor az üzletek feltéte­lévé vált, másként az aján­latot számításba sem veszik. Tehát egy újfajta kereskedői magatartásra van szükség, amely egy-egy ajánlat megté­tele előtt gondosan mérlegeli, mit érdemes, mennyiért, és milyen hitelkondíciók mellett eladni, s hol húzódik a ha­tár; ahol már oly alacsony a várható nyereség, hogy nem is érdemes a portékát eladni. Jóllehet a körültekintés olykor túlzott óvatosságnak tűnhet, ám intő jel, hogy az utóbbi évékben számos ország vált fizetésképtelenné, ’és az ily módon átmenetileg be­hajthatatlanná váló követe­lések még a nagyobb cégek egyensúlyát is megbonthatják­Az általános fizetési hely­zet javulására, a pénzügyi szféra válságának megoldásá­ra egyelőre hiába várunk, tehát e körülmények között kell eladni, egyre többet. S az üzlet gazdaságosságát csak egyszerűen az elért árból nem lehet kiszámítani, számításba kell venni a fizetési kocká­zatokat is. L. M. MÉG EGYSZER A HÁZTÁJI BIOGÁZTELEPRŐL Mi van a „titok” mögött? „Mellékvágányon egy kísér­lett” — állítottuk lapunk 1986. ok­tóber 28-d számában a kecske­méti kisüzemi biogáztelepről szó­ló interjúnkban. Idős Piszmán Imre. mint üzeméltető, és a fia nyilatkozott arról, milyen sze­repet vállaltak a számukra is hasznosnak vélt munkában, és véleményük szerint miért jutott zsákutcába az ígéretes hezdemé- nvezés. Leszögezzük; egy olyan kísérleti telepet mutattunk be olvasóinknak, ahol a látogatá­sok 'időpontját ma is tábla hir­deti, és nem közöltünk többet an­nál, amennyit az érdeklődők kö„ zül bárki jelenleg is megtudhat A másik érintett de — akkor — meg nem hallgatott fél, az Energiagazdálkodási Intézet (ÉGI) munkatársai; dr. Kiss Esz­ter és Tavik Tamás levélben küldték meg észrevételeiket. Nézzük tehát másodszor is, hogy az ÉGI szakemberei szerint — milyen okok játszottak közre ab­ban, hogy a kísérlet eddig ered­ménytélen maradt? „Az ÉGI — írják levelükben — idős Piszmán Imrével kötöt­te meg kutatás-fejlesztési szerző­dését — a Bács-Klskun Megyei Tanács segítségével s ellenjegy­zésével. A Kecskeméti Egyesült Mezőgazdasági Szakszövetkezet és ifjú Piszmán Imre (teljesség­gel illetéktelen a biogázkísérlet ügyében nyilatkozni.” Beszélni, vagy hallgatni''—, ez tehát a kérdés. Az intés ellenére felkerestük Hallók Dénest, a szakszövetke­zet elnökét. — Valóban illetéktelennek ér­zik magúkat? . — Ifjú Piszmán Imre és a szakszövetkezet, közreműködése nélküli a kísérlet el sem kezdőd­hetett volna. Tudtommal a fia­talember kifejezetten azért lett szövetkezeti tag, hogy ezzel a vállalkozás jogi feltételeit meg­teremtsük. A biogáztelephez szükséges anyagi támogatást több intézmény közösen ajánlot­ta fél; rajtunk kívül az ÉGI, a TESZÖV és az Agroker. Az Egyesült Mezőgazdasági Szakszö­vetkezet azt vállalta, hogy az e célra nyitott és elkülönített számlára érkező pénzösszegeket fogadja és az ÉGI igazolása mel­lett a kifizetéseket teljesíti. Ér­dekes módon, amikor a fiatalabb Pdszmánt beszerveztük — félvet­tük tagjaink közé —, magunkra vállaltuk a pénzügyi bonyolítást, kifizettük az anyag- és szállítási költségeket, dolgoztunk a telep összeszerelésén, fogadtuk a ven­dégeket az üzembehelyezésnél —, akkor senki sem tartott ben­nünket illetéktelennek. De tulaj­donképpen mi az ördögöt jelent az, hogy az ÉGI Idős Piszmán Imrével kötött üzemeltetési szer­ződést? Ezek szerint mi egy olyan egyéni gazdálkodóit támo­gattunk, akiihez semmi közünk sincsen? „A Petőfi Népe olvasóit — vetik szemünkre az ÉGI szak­emberei — még a blogáztelep bekerülési költségeit Illetően is félrevezették. Sajnálatos, hogy az EGI-ben bizonylatolt számlák, okmányok, szerződések — vala­mint a nem csekély összegről szóló nyugták — megismerését mellőzte az újságíró.’ Kun Lajosné, a szövetkezet főkönyvelője: — Az elkülönített számlára eddig 210 ezerl forintot kaptunk, ezzel szemben 221 ezer 154 fo­rint 20 fillér értékben rendel­tünk meg munkákat. A külön­bözettél, azaz 11 ezen 154 forint 20 fillérrel az ÉGI a mai napig is tartozik.• Kétszeri felszólítá­sunk ellenére még válaszra sem’ méltattak. Calántai József főmérnök: — A kutatók szövetkezetünket is felkérték a telep felépítésére, tervdokumentációt azonban nem tudtak adni, így md nem vál­lalkozhattunk erre a munkára. Az építkezés — ahogy az ké­sőbb be is igazolódott — ötlet­szerűen, menetközben módosí­tott megoldásokkal történt. Ez önmagában persze nem baj, a kísérlet mindig drága: a tudo­mány áldozatokat követel. Az azonban ettől függetlenül ké­sőbb sem lehetett reális cél, hogy a bekerülési költségek vala. ha is olyan alacsonyak legyenek, hogy a 'berendezést kisgazdasá­gok ltudják hasznosítani. „Az ÉGI szerződésileg rögzí­tette: az üzemeltető a biogázt térítésmentesen használhatja.” — Ez biztosan igy van — folytatja a főmérnök —, de le­het-e egyáltalán pénzt kérni va­lamiért, ami nincs is. Az itt al­kalmazott megoldással ugyanis télen még a gáztermelődéshez szükséges üzemi hőmérséklet sincs biztosítva, egyébként pe­dig az eredmény ismert: a be­rendezés csak a lángot tudja produkálni; Való igaz: az első, vagy az el­sők közé számitó, álig kipróbált kisüzemi . biogázteleptől korai volt kézzelfogható, a termelés­ben azonnal felhasználható ered­ményeket várni. Üzemeltetése egyelőre kísérleti és nem gazda­sági haszon reményében indul. Dr. Kiss Eszter és Tavik Tamás levelükben ezt maguk is megfo­galmazzák: „Piszmán követelé­seinek legtöbbjéhez' (hogy ti. biogázzal füthesse fóliasátrát. — A szerk.) néhány emberöltő ku­tató-fejlesztő munkája szükséges. Úgy tűnik tehát hogy a beren­dezések telepítésére még nem az -elérhető nyereség reményében gazdálkodó szervezet hanem a megfelelő anyagi és technikai felszereléssé! rendelkező, labora­tóriumi körülmények között dol­gozó kutatóintézet az alkalmas hely. Ezért is vállalták az anya­giakat közösen a résztvevők. Kisvágó Árpád Növényvédelmi előrejelzés A MÉM Növényvédelmi és Ag­rokémiai Központjának növény- védelmi előrejelzése: Lehullott a hő, s bár most még nem tudni, mennyire lesz tartós a havazás, időszerű ‘beszélni a hóbolhák le­hetséges megjelenéséről. Ezek apró termetű, néhány milliméte­res kis rovarok, pontosabban ug­róvillások, amelyek enyhe téli napokon, decembertől márciusig bármikor előbukkanhatnak, kü­lönösen erdőkben, ligetekben, gyümölcsösökben, tehát fák kö­rül. Kimondottan a hideg évsza­kot kedvelik, i ekkor a hő felszí­nén tömegesen jelenhetnék meg, sőt ugrálnak is. Színük fekete. Ahol ilyet látnak, semmi ok az ijedelemre, mert teljesen ártal­matlan, korhadékevő lényekről van szó, amelyek embernek, ál- I latnak és a növényeknek sem okoznak bajt. Semmiféle beavat­kozásra, védekezésre sincs szük­ség. Amilyen váratlanul megje­lennek, olyan váratlanul el is fognak tűnni, s folytatják rejtett életmódjukat. Járműalkatrészek a Szovjetunióból Csütörtökön az Ipari Szerel­vény- és Gépgyár maglód! üze­mében ünnepélyes keretek között átadták a közúti í járműprogram keretében hazánkba szállított 200 000. szovjet gyártmányú mell­ső és utánfutótengelyt A linzi autógyárban készült részegysége­ket az Ikarus-autóbuszokhoz használják fél. A maglód! üzem­ben bakóikat, toló- és nyomtáv- rudat illesztenék hozzájuk, ezt követően pedig a Csepel Autó­gyárban komplett alvázakat ké­szítenék belőlük az Ikarus Ka­rosszéria- és Járműgyár részére. Az átadási ünnepségen részt vettek a szovjet Aftoexport Kül­kereskedelmi Vállalat képvise­lői is. (MTI) ) 9 A rehabilitációs fiáéin. (Méhes! Éva felvételei)

Next

/
Thumbnails
Contents