Petőfi Népe, 1986. december (41. évfolyam, 282-307. szám)
1986-12-19 / 298. szám
QQzdQ/QQpolitikQ ; munka , telje/ítmények * PETŐFI NÉPE • 5 1986. december 19. EREDMÉNYES PIACKUTATÁS A JÓREMÉNYSÉG SZAKSZÖVETKEZETNÉL A nyereség felét a melléküzemág hozza Soltvadkerten régóta foglalkoznak szőlőtermesztéssel. A lakosság jövedelmének nagyobb része a borászatból származott. Így volt ez kezdetben a szövetkezetek megalakulása után is. Az utóbbi években azonban szerkezeti változások tapasztalhatók a termelésben. A fagyok, az aszály és újabban az értékesítési gondok, illetve a piaci igények változásai elgondolkoztatták a szövetkezeti vezetőket és döntések születtek a többi között ipari melléküzemágak létesítésére. így van ez a soltvadkerti Jóreménység Szakszövetkezetben is. Vincze József elnök elmondja^ hogy a fagykárok miatt 100 hektár szőlőt selejteztek ki. Helyette kevesebbet, éj fajtákat telepítenek a tagság bevonásával. A termés feldolgozására pedig összefognak a helyi Szőlőskert Szakszövetkezettel a borászatban éti a palackozásban. Egyszerű gazdasági társulást alakítottak, a boradk saját címkével jelennek meg a piacon. — A tagság foglalkoztatása, jövedelmének biztosítása érdekéKÖZPOIMTI STATISZTIKAI HIVATAL BACS-KISKUN MEGYEI IGAZGATÓSÁGÁNAK KÖZLÉSE GAZDASÁGI JELZŐSZÁMOK MUNKAIDŐ VESZTESÉGEK BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN A megye szocialista szektorában foglalkoztatott több mint 76,6 ezer fizikai foglalkozású 1985. évben 16,4 millió munkanapot teljesített a munkarenden belül. A munkaszüneti pihenő**, illetve szabadnapokon 343 ezer napot dolgoztak. A fizikai állomány az óv folyamán 3,1 millió munkanapot volt távol a munkahelyéről . E "maximális idóalap"-on belül a Vl.ötáves tervidőszakban nőtt a kiesett munkanapok aránya! 13,9 X 15,4 X 1803 15.7 X . V ‘ 1985-ben egy fizikai dolgozóra közel 41 "kiesett munkanap" jutott, amely alig egy százalékkal volt több mint a korábbi áyekben. A kiesett munkanapokon belül növekedett a szabadság aránya, és valamelyest csökkent az igazolatlan távoliétát QszntMfMg alatti QegyA d. nn .11- badség Jellegű űzetett Qhetogeég alatti 3enged61yezett.de nea fizetett 3i0»olatlan Markírozunk Zsenge ifjúságomban irigyeltem a színházi bonvivánokat, mert ők a második felvonás nagyjelenetében megcsókolhatták az isteni nőt,, Vehemenczey Adélt, aki a primadonna szerepkörét töltötte be az általam oly sűrűn, a kizárólag az ő kedvéért látogatott színházban. Irigységem akkor kezdett lanyhuló tendenciát mutatni, amikor megtudtam, hogy a színpadi csók nem igazi. Csupán mar- ktrozzák. Vagyis úgy tesznek, ■mintha... A markirozás egyébként azóta lelépett azokról a bizonyos világot jelentő deszkákról. Megjelent az aszfalton, a parketten, s mindenütt, ahol élünk, mozgunk. Tessék csak figyelni. A napokban egy külföldről érkezett, de magyar származású emberrel társalogtam, aki szinte ájulton beszélt arról, hogy Magyarországon mennyien beszélik az angol nyelvet „Szinte azt hiszem — áradozott —, hogy önöknek az angol a második anyanyelvűk" „Honnan veszi ezt a marhaságot?" i— kérdeztem tőle nemes egyszerűséggel, mire vendégem kibökte, Budapesten is töltött néhány napot, más városokban is Jól körülnézett már, s meglepetéssel tcpasztalta, hogy milyen sok nálunk az angol szöveg a cégtáblákon. Ez a sok angol cégtábla és egyéb felirat is a mar• kirázásnak egy formája. Azt próbáljuk ,7lutatni, mintha itt minden második hazánkfia eredetiben olvasná Shakespeare-t. Vagyis úgy teszünk, mintha... De még ha csak a nyelvtudást markiroznánk. A minap egy hivatalban volt dolgom. A kopogtatás után azonnal beléptem, s azt láttam, hogy emberem nagy igyekezettel próbálja a pocakjával benyomni Íróasztalának fiókját, miközben ke- zével zavartan matat toll után az asztalon. A rusnya fiók azonban valahol elakadt, mint a szónok ajkán a szó, amikor ösz- szekeveredik a kezében a papír. Alkalmam volt tehát észrevenni a fiókban egy könyvet a jellegzetes sárga fedéllel, mely tudvalévőén nálunk a krimiknek a sajátja. Kiderült tehát, hogy eme hivatalnok csak marklrozza a munkát, vagyis úgy tesz, mintha dolgozna. íróasztalának tetején ugyanis nyitott akta feküdt, de ő korántsem ebben mélyedt el, hanem feltehetőleg abban, hogy Agatha Christie legendás Poirot felügyelője hogyan csípi nyakon a gyilkost. A markirozásnak egy másik példájával is nemrég találkoztam. Egy kezdődő építkezés előtt vártam valakire hajnali fél kilenc órakor. Jobb híján bámulni kezdtem befelé az elkerített területre. A korai órák ellenére már négyen-öten is lehettek az építkezésen, de lelkileg még nem lehettek felkészülve a munkára, mert csak beszélgettek, nézelődtek. Aztán egyikük kivált a csoportból, s mintegy fél perc mül- va újra feltűnt, hóna alatt egy kétméteres deszkával. A deszkával körbesétálta az építkezést, aztán újra eltűnt. De nem sokéig kellett nélkülöznöm, mert kisvártatva ismét feltűnt a deszkával, és újfent körbejárt vele, Hogy ezt hányszor ismételte meg, nem tudom, mert a negyedik deszkás séta után megjött, akire vártam, s elhagytam a helyszínt. B. Z. ben a műanyagüzemet fejlesztjük. Már évek óta foglalkozunk fólia feldolgozásával. Sokféle terméket állítunk elő. Részben magunk gyártjuk a nyersanyagot, azonban csak 400 tonnát állítunk ellő évembe és 800 tonna a szükségletünk. Ezért szerelünk be rövidesen egy új extrudiert, vagyis fóliakészítő berendezést — tájékoztat az elnök. A szakszövetkezetben a nyereség fele származik a melléküze- ml tevékenységből. Elismerésre méltó erőfeszítéseket tettek a költségek csökkentésére, a termelékenység növelésére. A 'taglétszámuk az idén 20-szál csökkenti tovább növekedtek a költségek egyes ágazatokban, mégis sikerült a tavalyihoz hasonló eredményeket elérniük. Az elnökkel együtt végigjárjuk a műanyagtermékeket gyártó üzemrészeket, bemutatja az újonnan szerzett négy színnyomó gépet is, amellyel a fóliatermékek feliratait készítik a megrendelők kívánsága szerint. — A műanyagrészlegben százan dolgoznak, főként asszonyok, lányok — mondja az elnök. — Ha a megrendelések továbbra is növekednek, és ilyen nagy érdeklődés lesz fóliatertmékeimk iránt további fejlesztést valósítunk meg. Az egyik teremben fiatalasszonyok műanyag lapkákat készítenek. — Pillanatnyilag ezt rendeltek tőlünk. A jégkrém készítéséhez használják fel Mi ezt a részleget rehabilitációs üzemnek nevezzük. Kismamákat is foglalkoztatunk, akik az idejüket úgy osztják be, ahogy nekük a legkedvezőbb. Mindenki a számára legalkalmasabb időpontban kezdi a munkát és úgy osztja be idejét, ahogy az otthoni teendői megkívánják. A fontos az, hogy az előirt normát teljesítsék — tudom meg a szak- szövetkezet vezetőjétől. A Soltvadkerti Jóreménység Szakszövetkezet törekvései bizonyítják, hogy a piackutatás, a jó kapcsolatok teremtése új lehetőségeket tár fel a termelésszerkezet megváltoztatására. Kereskedő Sándor • Fóliagyártás a szakszó vétkeiét melléküzemágában. Export — másképp Még néhány nap, és élbúcsúztatjuk az óesztendőt. A vállalatok életében immár lezárul egy szakasz; január— .februárban pedig elkészül országos szinten is a számve- - tés; mit sikerült elérni, S/mi az, amire nem futotta az 1986-os esztendőben. A végleges népgazdasági szintű eredmények csak kora tavasszal születnek meg, de az eddigi részleges jelentések alapján már látszik, az 1986- ra tervezett számok és a tények nem egy ágazatban eltérnek egymástól, s az export sajnos, jócskán a várakozások alatt alakult. A világ, amelyben élünk, nem kedvez az exportra utalt országoknak. Gondoljunk csak a hetvenes évek ma már gondtalanabbnak látszó időszakára, amikor az olajexportáló országok hatalmas bevételekhez jutottak, és radikálisan növelték importjukat. E régiókban most hosszú évek után először találják szembe magukat az országok a csökkenő bevételek ■ miatti szűkösséggel. A fejlődő országok helyzete szinte kivétel nélkül romlott, s kissé leegyszerűsítve máris előttünk áll az a környezet, amelyben egy átlagos magyar vállalatnak eladnia kell. Már maga a „mit” sem könnyű kérdés, hiszen egykor azonnal és készpénzzel fizető országok egyre rosszabb helyzetbe kerülnek. Az ottani költségvetés bevételei is apadnak, Így az ország rendeléseiből egyre-másra kihúzzák a fölösleges, vagy inkább csak átmenetileg nélkülözhető tételeket. Csökken tehát az igény a kész gyárak, komplett berendezések iránit, biztos piacira csak az alapvető ellátást szolgáló cikkek számíthatnak. A konkurencia természetesen ilyen kiélezett helyzetben egyre erősebb, s manapság egyetlen oég sem adja föl könnyen a hosszú évék munkájával kiépített piaci pozícióit, hagyományos vevőit, a már meglevő értékesítési hálózatát A árak tehát nem túl magasak, vagy a (technikai követelmények állítják egyre nehezebb helyzet elé a potenciális eladókat. S végül, de nem utolsósorban új jelenségként mind több hitelt kérnek a vevők. Persze a hitel is áru a maga sajátos módján, mindenki valamilyen szempontból előnyösebb fel. tételt próbál ajánlani, hogy ezzel is vonzóbbá tegye portékáját. A magyar vállalatoknak (tehát ezen a területen is £61 kell venniük olykor jóval tőkeerősebb cégekkel a versenyt. E verseny viszont veszélyes zsákutcába terelheti a piacról kiszoruló cégeket, amelyek az áru technikai tulajdonságát javítandó irreálisan alacsony kamatot, vagy hosszú tördésztésrt ajánlanak föl. Így ideig-óráig meg lehet ugyan hosszabbítani a piaci jelenlétet, de nem szorul különösebb bizonyításra, hogy az export növelésének csak á hitel nem lehet eszköze. Az árunak magáért kell beszélnie, egyszóval elsősorban a technikai tulajdonságoknak kell eladnia a portékát, s nem a kedvező hitelnek. Az már egy más kérdés, ho'gy az utóbbi években a hitéi olykor az üzletek feltételévé vált, másként az ajánlatot számításba sem veszik. Tehát egy újfajta kereskedői magatartásra van szükség, amely egy-egy ajánlat megtétele előtt gondosan mérlegeli, mit érdemes, mennyiért, és milyen hitelkondíciók mellett eladni, s hol húzódik a határ; ahol már oly alacsony a várható nyereség, hogy nem is érdemes a portékát eladni. Jóllehet a körültekintés olykor túlzott óvatosságnak tűnhet, ám intő jel, hogy az utóbbi évékben számos ország vált fizetésképtelenné, ’és az ily módon átmenetileg behajthatatlanná váló követelések még a nagyobb cégek egyensúlyát is megbonthatjákAz általános fizetési helyzet javulására, a pénzügyi szféra válságának megoldására egyelőre hiába várunk, tehát e körülmények között kell eladni, egyre többet. S az üzlet gazdaságosságát csak egyszerűen az elért árból nem lehet kiszámítani, számításba kell venni a fizetési kockázatokat is. L. M. MÉG EGYSZER A HÁZTÁJI BIOGÁZTELEPRŐL Mi van a „titok” mögött? „Mellékvágányon egy kísérlett” — állítottuk lapunk 1986. október 28-d számában a kecskeméti kisüzemi biogáztelepről szóló interjúnkban. Idős Piszmán Imre. mint üzeméltető, és a fia nyilatkozott arról, milyen szerepet vállaltak a számukra is hasznosnak vélt munkában, és véleményük szerint miért jutott zsákutcába az ígéretes hezdemé- nvezés. Leszögezzük; egy olyan kísérleti telepet mutattunk be olvasóinknak, ahol a látogatások 'időpontját ma is tábla hirdeti, és nem közöltünk többet annál, amennyit az érdeklődők kö„ zül bárki jelenleg is megtudhat A másik érintett de — akkor — meg nem hallgatott fél, az Energiagazdálkodási Intézet (ÉGI) munkatársai; dr. Kiss Eszter és Tavik Tamás levélben küldték meg észrevételeiket. Nézzük tehát másodszor is, hogy az ÉGI szakemberei szerint — milyen okok játszottak közre abban, hogy a kísérlet eddig eredménytélen maradt? „Az ÉGI — írják levelükben — idős Piszmán Imrével kötötte meg kutatás-fejlesztési szerződését — a Bács-Klskun Megyei Tanács segítségével s ellenjegyzésével. A Kecskeméti Egyesült Mezőgazdasági Szakszövetkezet és ifjú Piszmán Imre (teljességgel illetéktelen a biogázkísérlet ügyében nyilatkozni.” Beszélni, vagy hallgatni''—, ez tehát a kérdés. Az intés ellenére felkerestük Hallók Dénest, a szakszövetkezet elnökét. — Valóban illetéktelennek érzik magúkat? . — Ifjú Piszmán Imre és a szakszövetkezet, közreműködése nélküli a kísérlet el sem kezdődhetett volna. Tudtommal a fiatalember kifejezetten azért lett szövetkezeti tag, hogy ezzel a vállalkozás jogi feltételeit megteremtsük. A biogáztelephez szükséges anyagi támogatást több intézmény közösen ajánlotta fél; rajtunk kívül az ÉGI, a TESZÖV és az Agroker. Az Egyesült Mezőgazdasági Szakszövetkezet azt vállalta, hogy az e célra nyitott és elkülönített számlára érkező pénzösszegeket fogadja és az ÉGI igazolása mellett a kifizetéseket teljesíti. Érdekes módon, amikor a fiatalabb Pdszmánt beszerveztük — félvettük tagjaink közé —, magunkra vállaltuk a pénzügyi bonyolítást, kifizettük az anyag- és szállítási költségeket, dolgoztunk a telep összeszerelésén, fogadtuk a vendégeket az üzembehelyezésnél —, akkor senki sem tartott bennünket illetéktelennek. De tulajdonképpen mi az ördögöt jelent az, hogy az ÉGI Idős Piszmán Imrével kötött üzemeltetési szerződést? Ezek szerint mi egy olyan egyéni gazdálkodóit támogattunk, akiihez semmi közünk sincsen? „A Petőfi Népe olvasóit — vetik szemünkre az ÉGI szakemberei — még a blogáztelep bekerülési költségeit Illetően is félrevezették. Sajnálatos, hogy az EGI-ben bizonylatolt számlák, okmányok, szerződések — valamint a nem csekély összegről szóló nyugták — megismerését mellőzte az újságíró.’ Kun Lajosné, a szövetkezet főkönyvelője: — Az elkülönített számlára eddig 210 ezerl forintot kaptunk, ezzel szemben 221 ezer 154 forint 20 fillér értékben rendeltünk meg munkákat. A különbözettél, azaz 11 ezen 154 forint 20 fillérrel az ÉGI a mai napig is tartozik.• Kétszeri felszólításunk ellenére még válaszra sem’ méltattak. Calántai József főmérnök: — A kutatók szövetkezetünket is felkérték a telep felépítésére, tervdokumentációt azonban nem tudtak adni, így md nem vállalkozhattunk erre a munkára. Az építkezés — ahogy az később be is igazolódott — ötletszerűen, menetközben módosított megoldásokkal történt. Ez önmagában persze nem baj, a kísérlet mindig drága: a tudomány áldozatokat követel. Az azonban ettől függetlenül később sem lehetett reális cél, hogy a bekerülési költségek vala. ha is olyan alacsonyak legyenek, hogy a 'berendezést kisgazdaságok ltudják hasznosítani. „Az ÉGI szerződésileg rögzítette: az üzemeltető a biogázt térítésmentesen használhatja.” — Ez biztosan igy van — folytatja a főmérnök —, de lehet-e egyáltalán pénzt kérni valamiért, ami nincs is. Az itt alkalmazott megoldással ugyanis télen még a gáztermelődéshez szükséges üzemi hőmérséklet sincs biztosítva, egyébként pedig az eredmény ismert: a berendezés csak a lángot tudja produkálni; Való igaz: az első, vagy az elsők közé számitó, álig kipróbált kisüzemi . biogázteleptől korai volt kézzelfogható, a termelésben azonnal felhasználható eredményeket várni. Üzemeltetése egyelőre kísérleti és nem gazdasági haszon reményében indul. Dr. Kiss Eszter és Tavik Tamás levelükben ezt maguk is megfogalmazzák: „Piszmán követeléseinek legtöbbjéhez' (hogy ti. biogázzal füthesse fóliasátrát. — A szerk.) néhány emberöltő kutató-fejlesztő munkája szükséges. Úgy tűnik tehát hogy a berendezések telepítésére még nem az -elérhető nyereség reményében gazdálkodó szervezet hanem a megfelelő anyagi és technikai felszereléssé! rendelkező, laboratóriumi körülmények között dolgozó kutatóintézet az alkalmas hely. Ezért is vállalták az anyagiakat közösen a résztvevők. Kisvágó Árpád Növényvédelmi előrejelzés A MÉM Növényvédelmi és Agrokémiai Központjának növény- védelmi előrejelzése: Lehullott a hő, s bár most még nem tudni, mennyire lesz tartós a havazás, időszerű ‘beszélni a hóbolhák lehetséges megjelenéséről. Ezek apró termetű, néhány milliméteres kis rovarok, pontosabban ugróvillások, amelyek enyhe téli napokon, decembertől márciusig bármikor előbukkanhatnak, különösen erdőkben, ligetekben, gyümölcsösökben, tehát fák körül. Kimondottan a hideg évszakot kedvelik, i ekkor a hő felszínén tömegesen jelenhetnék meg, sőt ugrálnak is. Színük fekete. Ahol ilyet látnak, semmi ok az ijedelemre, mert teljesen ártalmatlan, korhadékevő lényekről van szó, amelyek embernek, ál- I latnak és a növényeknek sem okoznak bajt. Semmiféle beavatkozásra, védekezésre sincs szükség. Amilyen váratlanul megjelennek, olyan váratlanul el is fognak tűnni, s folytatják rejtett életmódjukat. Járműalkatrészek a Szovjetunióból Csütörtökön az Ipari Szerelvény- és Gépgyár maglód! üzemében ünnepélyes keretek között átadták a közúti í járműprogram keretében hazánkba szállított 200 000. szovjet gyártmányú mellső és utánfutótengelyt A linzi autógyárban készült részegységeket az Ikarus-autóbuszokhoz használják fél. A maglód! üzemben bakóikat, toló- és nyomtáv- rudat illesztenék hozzájuk, ezt követően pedig a Csepel Autógyárban komplett alvázakat készítenék belőlük az Ikarus Karosszéria- és Járműgyár részére. Az átadási ünnepségen részt vettek a szovjet Aftoexport Külkereskedelmi Vállalat képviselői is. (MTI) ) 9 A rehabilitációs fiáéin. (Méhes! Éva felvételei)
