Petőfi Népe, 1986. december (41. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-18 / 297. szám

• PETŐFI NÉPE • 5 1980. december 18. QQzdQ/ÓQpolitikQ j munka j leljc/ílmcnijck f TELJESEN ÁRTALMATLAN mm Élelmiszer-tartósítás — radioizotóppal — Tudod, hogy megint mit találtak ki? — állí­tott meg ismerősöm, — Sugarazzák a fagyasztott baromfit... —• Mit csinálnak? — Mondom, hogy sugarazzák. Nemrég vásárol­tam fagyasztott baromfit, s a tasakjában volt egy címke, melyre az volt írva, hogy az árut radioizotóp besugarazásával fertőtlenítették. A szöveg szerint az Egészségügyi Minisztérium engedélyezte a kór­okozó baktériumok elpusztításának ezt az új mód­szerét, mert a sugárkezelt élelmiszerek fogyasztása az egészségre teljesen ártalmatlan... A bolti eladó megerősítette ismerősöm állítását. Valóban lehet kapni ilyen baromfit, sőt, burgonyát, vöröshagymát, gombát is. Bővebb információért felkerestem a budapesti „sugárműhelyt”, s tájékoztatást kértem dr. Farkas Józseftől, a Központi .Élelmiszeripari Kutató Inté­zet tudományos igazgatóhelyettesétől. — Kezdjük a legfontosabbal: mennyi igaz a hír­ből, hogy sugaras élelmiszert árusítanak? latokat, s megállapították, hogy a sugárkezelt élel­miszerek fogyasztása egyáltalán nem káros a szer­vezetre. A kutatócsoport munkájának eredményét 1980-ban az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) által összehívott szakértői bizottság értékel­te, s megállapította, hogy a sugárkezelt élelmisze­rek egy bizonyos dózison belül alkalmasak a fo­gyasztásra, nem keletkezik a szervezetben semmi­lyen toxikus anyag, s a tápérték és a minőség is megfelelő. A jelentést a WHO egy kiadványban megjelentette, s az ENSZ minden tagországnak el­küldte. A WHO a FAO-val közösen élelmiszer­szabványosítási progamot is kidolgozott — Codex Alimentarius —, s ebben részletesen meghatároz­ták a technológiai irányelveket. 1983-ban ezt is megküldte tagállamainak az ENSZ, azért, hogy e szabvány alapján alkalmazzák a sugárkezeléses eljárást. — S az eredmény? — Az elmúlt években egyre több ország kormá­nya engedélyezi a radioizotópos fertőtlenítést, il­letve tartósítást... — A hírnek van alapja: valóban lehet kapni az üzletekben sugárkezeléssel fertőtlenített vagy tar­tósított élelmiszereket. A Központi Élelmiszeripari Kutató Intézeten belül egy üzem létesült a sugár­kezeléses kísérletekre, s néhány éve az üzem ön­állósult, neve Agroster Vállalat, feladata pedig a kidolgozott technológiák gyakorlati bevezetése. Eddig több tonna nyershúst, vágott baromfit fer­tőtlenítettek sugárkezeléssel, illetve gyümölcsöket tartósítottak ily módon. Ezek kísérletek, magyüzemi- leg még sehol sem alkalmazzák... — ... így a szakembereken kívül a vásárlók nagy többsége nem érti ennek lényegét, hasznát, gazda­ságosságát. És nem utolsósorban veszélyérzetet kelt az emberekben, hogy az így kezelt élelmiszer fo­gyasztásával káros anyag jut a szervezetbe. — Először is tudni kell azt, hogy más dolog, ha az embert sugárzás éri, és teljesen más a sugárzás hasznosítása. A besugárzott anyag, például vala­milyen étel, nem válik sugárzóvá. Kampelmacher holland professzor tavaly hazánkban járva nagyon érzékletes példát mondott ezzel kapcsolatban: az ember tudja, hogy az áram veszélyes, mégis hasz­nálja. Ugyanez a helyzet a sugárral is. Nem az embert, hanem az élelmiszert sugarazzák, de ezál­tal, még egyszer hangsúlyozom, az nem válik su­gárzóvá.. Az elmúlt 10—15 évben nemzetközi kuta­tócsoport foglalkozott azzal, hogy a sugárkezelt élelmiszerek mérgezőek-e vagy sem. Huszonöt or­szág, köztük hazánk szakemberei folytattak vizsgá­—... ezek szerint vannak országok, amelyek nem engedélyezik. De miért, ha tudományosan bizonyí­tott, hogy az emberi szervezetre ártalmatlan? — A tudományos bizonyíték csak lassan változ­tatja meg az emberek ezzel kapcsolatos felfogását, pszichéjét. Nehezen oldódik az emberek ellenállása. — Mi a haszna az új eljárásnak? — A hagyományos tartósítással szemben a sugár­kezeléses módszer előnye egyebek között az, hogy felmelegítés nélkül lehet pasztőrözni az élelmiszert. Így a sugárkezelt gyümölcs jobban megőrzi frisses­ségét, a burgonya egyáltalán nem csírázik ki, és sorolhatnám tovább. Hozzáteszem azt is, hogy gaz­daságilag is versenyképes. Az USA-ban például az ételekben lévő baktériumok, főként a szalmonella okozta megbetegedésekből évente mintegy kétmil­liárd dollár kár keletkezik. Az orvosi kezelés, a betegellátás, a kiesett munkaidő, az esetleges bí­rósági eljárások tetemes költséget jelentenek. Több olyan ország van, ahol ennél még rosszabb a hely­zet. Tehát egészségügyi, és gazdasági okból is cél­szerű az új sugárkezeléses eljárás bevezetése, nagy­üzemi hasznosítása — mondta dr. Farkas József. Mindehhez tegyünk hozzá két megjegyzést: az eddiginél nagyobb nyilvánosságot érdemel ez és más hasonló újítás is, hiszen a szakembereken kívül a vásárlók, tehát valamennyien közvetlenül érin­tettek vagyunk. Megnyugtató lenne. Tantal László Zöldségüzletek arculattervezése Ha külföldön jár az ember, gyakran talál azonos elnevezésű, azonos portálú, azonos cikkeket, azonos vagy nagyon hasonló kö­rülmények között árusító üzle­teket. Hogy csak Bécsig tekint­sünk, ilyenek a Schöpf, a Meinl, vagy a fél világot behálózó McDonald’s üzletek. Nálunk is elkezdődött valami hasonló az S modell, a City Grill, a Paprika vendéglátó hálózattal. És most megjelentek a kínálat­tal harmonizálva a zöldben pom­pázó, újjávarázsolt, új Skála-ér­dekeltségű üzletek. A Vitamin leányvállalat, a Zöldért jogutód­ja, alig fél évvel az üzletek át­vétele után új arculatú hálózat­tal jelent meg. Augusztustól novemberig 22 Vi­tamin-porta nyílt meg a fővá­rosiban. Ezen üzletek arculatának kialakítása a témája a Design Center január 2-ig — naponta hétfőtől péntekig — látható Vi­tamin-porta című kiállításának. Beimholz Péter építész, belső- építész kapta a megbízatást 1980 • januárjában a bolthálózat meg­tervezésére. A tervező á könnyen tisztán tartható, kopásálló, nagy variációs lehetőségekkel rendel­kező csővázas rendszert alkal­mazta. E zöldre festett csőváz­rendszerrel könnyedéh lehet kü­lönböző alapterületű és más-más adottságú üzleteket berendezni. Az .építészeti tervek követték az egyes üzletek kialakítását, ügyelve arra, hogy a különböző architektúrák, a meglevő porták ne szenvedjenek kárt. Ebbe a munkába építész-tervezők is be­kapcsolódtak. Érdemes megem­lítem, hogy az I. kerület Tárnok utcai Vitamin-porta építészei Bá­náti János és Jaráky György vol­tak. Mátrai Péter a Városház ut­cai, és Eiber Gizella és Göczel András a Baross téri Vitamin- porta építészeti terveit készí­tette. Egységes az üzletekben a be­mutatás és a kiszolgálás is. Budapesten 400 boltja van a Vitamin-leányvállalatnak, ame­lyeket egytől egyig átalakítanak. • A löldséfüzletek berendelése. A tovább bővülő üzlethálózat vidéken is ezzel az arculattal fog megjelenni. Ágaskodó fekete paripa Enzo Ferrari csöngetett a ‘titkárnőjének. „Fogadjanak el tőlem láto­gatásuk emlékére egy Ferra- ri-emblémás nyakkendőt” — fordult vissza felénk, míg a csinos hölgyre várt. Pár pilla­nat múlva már át is adta a oelofántasakba bújtatott nyak­kendőt. A napokban átrendeztük otthon az egyik szobát, s köz­ben kezembe akadt a Ferrari - nyakkendő celofántokja. Rög­tön látni, hogy nem egysze­rűen nyakkendő-tasak, hanem csak és kizárólag Ferrarl- kravátlinak való: az alsó ré­szén ott a jel, az ágaskodó fe­kete paripa. Minden, ami Fer- rarihoz kötődik, ezzel a Fer­rari-szimbólummal van ellát­va, miért ne lenne rajta a relklámnyakkendőn is? Rajta van, mert rajta kell lennie — és senki sem kérdezi, hogy miért, annyira természetes ez az egész. A reklámfotóst sem írásban utasították, hogy a legújabb — szokás szerint Pininfarlna által tervezett — modellt is úgy fényképezze: az embléma, az ágaskodó fekete paripa a kocsinak a néző' felé eső ke­rekein éppen függőleges hely­zetben álljon: ha a reklám- fotós ezt nem tudja, Ferrari nem dolgoztat vele. Mert Fer­rari csak azzal dolgoztat, alkl a részletekre Is gondosan ügyel, mert az egésznek — a végső teljesítménynek — a megítélése múlik az ilyen semmiségnek látszó aprósá­gokon. Ferrari példáját nem vélet­lenül mesélem el. Kiviláglik belőle, hogy még a legna­gyobb, a szakma legelismer­tebb sportautógyára Is köte­lezőnek tartja magára nézve az efféle — magától értetődő — részletkérdéseket. Furcsa tehát, ha azok a cégek, - amelyek csak. most szeretnének betömi a világ­piacra, rá se hederítenek az ilyen jellegű apróságokra. Múltkorjában alkalmam volt külkereskedőkkel szót válta­ni: teli voltak panasszal. Nem Igaz — állították —, hogy nem kell a magyar áru külföldön. Kell. De elemi eljárás a ve­vő részéről a konkurencia- harc viszonyai között a ter­mészetes apró feltételek tel­jesítése. A határidő betartásával ke­vesebb a gondunk, mint más­sal — hallottam. És követ­keztek a történetek, amelyek — szerintük — sablonosab­bak, mint egy ötvenes években írt szocreál regény. Ferdén állt a címke a bo­rosüvegen. Ez volt az a vevői kifogás, melynek hallatán fölszisz- szentem: a címkézés aztán igazán automatizálható — már húsz évvel ezelőtt Is kiváló gépek dolgoztak a gyárakban, ez a hiba tehát kizárólag em­beri mulasztás miatt következ­hetett be. Talán éppen azért, mert az illetőnek fogalma sem volt arról, hogy az Ilyesfajta apróságokból mennyi mindent olvas ki a vevő. Ferde címke egyenlő hanyag munka, azaz rossz minőség — következtet­nek külföldi vásárlók, felszí­nesen ugyan, ám következe­tesen: aki ilyen ügy miatt megbukik, nehezen talál újabb vevőt. Oda a presztízs, oda az üzlet, oda a nyereség. Nem tudom, mit kellene tenni, hogy a részletek fon­tosságát mindenki elismerje és saját munkájában szem előtt tartsa. Én mindenesetre megőriztem, nem dobtam ki a Ferrarl-nyakkendő celofán­tokját sem, rajta az ágaskodó fekete paripával. Ballal József Tanácskozás a borsótermesztésről A napokban a Kiskunfélegy­házi Lenin Termelőszövetkezet­ben gyűltek össze az IKR — a Bábolnai Iparszerű Kukorica- termelő Közös Vállalat — tag­gazdaságainak szakemberei, hogy megvitassák a zöldborsó termesz­tésének legújabb fejleményeit. A tanácskozás résztvevőinek Po- zsár Miklós elnökhelyettes mu­tatta be a termelőszövetkezet munkáját, egyebek között szólt a mintegy 600 hektáros borsó­termesztéséről is. Elmondta, hogy a technológiai fejlődés szin­te minden állomását végigjár­ták: a kézikaszás betakarítástól a stabil rendszerű fejtőgépeken keresztül a mobil betakarításig. Hangsúlyozta, hogy a minőség, a jövedelmezőség azt követeli, hogy korszerű önjáró betakarító gé­pek alkalmazásával a zöldbor­sótermesztés is — hasonlóan a gabonafélékhez — valódi rend­szernövénnyé váljon. Tóth László, az IKR termelé­si Igazgatója ismertette a közös vállalat zöldborsótermesztéssel kapcsolatos tevékenységét. Az IKR először 1986-ban vásárolt hat SB—8000-es típusú angol borsókombájnt, amelyeket tag­gazdaságaiba helyezett ki. Az el­ső évben felmerült technológiai és műszaki problémák megha­tározzák azokat a feladatokat, amelyeket az IKR-nek, a tag­gazdaságoknak és a gyártó cég­nek meg kell oldani. Kálmán József, az IKR ága­zatvezetője ismertetőjében a zöldborsótermesztés technológiai és munkaszervezési feladatai­ról beszélt. Elmondta, hogy az új alapgép bevezetése lényege­sen megváltoztatja az egyes technológiai elemekkel szembe­ni követelményeket. A gép meg­kívánja az asztalsimaságú táb­lafelszínt, az egyenletes és gyom­mentes növényállományt. Ha a fenti követelményeknek nem tesznek eleget, úgy nemcsak a gép betakarítási teljesítménye, ha­nem a minőség is lényegesen romlik. Nagy Béla, az IKR ágazatve­zetője ismertette a gép műszaki problémáit. Egy-egy kombájn „idényteljesitménye”, az idén 216 hektártól 287 hektárig változott, attól függően, hogy milyen volt a műszaki kiszolgálás, a betaka­rítás szervezettsége. A taggazdaságok vezetői és szakvezetői is elmondták véle­ményüket, hangsúlyozták, hogy a technológiai hiányosságok megszüntetése mellett nagy je­lentősége van a betakarítás pon­tos megszervezésének: szüksé­ges az Indokolatlan munkaszü­netek kiiktatása, a gép rendsze­res tisztító mosása, a megfelelő szállítókapacitás biztosítása. Az sem megengedhető — mondták a taggazdaságok vezetői —, hogy a konzervgyár és a hűtőipar az átvételi ütemezéssel nem alkal­• Az angol zöldborsókombájn munka közben. , mazkodik a termelők igényeihez; ez nemcsak a borsó minőségét veszélyezteti, hanem a legfonto­sabb munkaidőben tétlenségre kárhoztatja a, nagy értékű beta­karító gépet és az azt kiszolgáló embereket, eszközöket. A műszaki problémákat fel­vető kérdésekre az angol She- bourne-Reynolds — az SB 8000- es borsókombájnt gyártó cég — képviselője válaszolt. Ígérte, hogy a kombájnokkal kapcsola­tos apróbb műszaki hibákat a következő szezonra kiküszöbölik. Szeretnék, ha lehetőséget kapná­nak arra, hogy Magyarországon konszignációs raktárát létesítse­nek, amely könnyítené a gyors javítást. A hibák elhárításához a jövőben is küldenek a szezonban speciális angol szerelőt. Antos Gábor, az IKR szerviz­főmérnöke elmondta, hogy az el­következő hónapokban részint az angol gyárban, a kombájnok gyártásának színhelyén, részint Bábolnán az IKR oktatási osz­tályán készítik fel a kombájnok szerelőit és vezetőit. Végezetül Nagy Béla videofil­men és szóban mutatta be az SR—9000-es zöldborsó-betakarító kombájnt, amely az angol cég legújabb fejlesztéseként ebben az évben került ki a gyárból. Ez a gép várhatóan mintegy 30 szá­zalékkal nagyobb idényteljesít­mény mellett egyéb műszaki pa­raméterekben is felülmúlja a régebbi típust. Kiss István IKR - körzetvezető. Űj fúrógépek Világszerte megnőtt a barkács- gépek keletje, hiszen mind töb­ben választják idegnyugtató hob­binak, hasznos időtöltésnek az ezermesterlkedést. A „Csináld ma- gad”-felszerelés gerincét az elekt­romos fúrógép képezi, amely naigy fejlődésen ment át az utób­bi évtizedekben. Hamar kiderült, hogy a jó kézi fúrógépnek több sebességi fokozattal kell rendel­keznie, hiszen más fordulatszám kell például a fa megmunkálá­sához, s megint más a fémeké­hez. így váltak napjaink legkor­szerűbb fúrógépei folyamatosan változtatható sebességűnkké, elektronikus vezérlésűekké. De az olcsóbb kivitelű gépek Is ma már legalább két sebességi fo­kozatúak. Forradalmi újítás volt a villa­mos kézi fúrógépek történetében az úgynevezett ütvefúrógép meg­konstruálása. Rájöttek ugyanis, hogy a korábbinál jóval gyorsab­ban behatol a fúró még a leg­keményebb anyagokba — például a betonba — is, ha nemcsak for­gómozgást végez, hanem a tok­mánynak " tengelyirányú rezgése Is van. ami ütések gyors soroza­tának felel meg. Ide persze már Igen jó minőségű csapágyak, s megfelelő keménységűre edzett alkatelemek is kellettek. Bár előírás nincs rá. de egy Ideje különbséget tesznek a bar- kács és az Ipari jellegű fúrógé­pek között. Ezek szerint 650—700 Watt villamos teljesítmény alatt beszélhetünk barkácsgépekről, e fölött pedig az ipari kategóriá­ról. Az utóbbiba tartozók például már úgynevezett hőkorlátozóval Is rendelkeznek, amely túlterhe­lés esetén megálljt parancsol a szerkezetnek, s a további indí­tással a lehűlésig várni kell. Képünkön egy, a két kategó­ria határmezsgyéjén mozgó tel­jesítményű, angol gyártmányú villamos ütvefúrógépet látha­tunk. Percenként 950—1800 for- dulatszámmal működtethető, s 19, Illetve 36 ezer ütést végez égy perc alatt. Burkolata teljes mér­tékben szigeteli a belső, elektro­mos részeket, így földelésre nincs szüksége, kéterű kábellel mű­ködtethető. értesíti kedves vásárlóit hogy — amíg a készlet tart — KAPHATÓ ÉS DECEMBERBEN ÁTVEHETŐ: Pannónia 874 L típusú lakókocsi. Ara: 125 000 Ft+elősátor, Pannónia 320 S típusú lakókocsi. Ara: 145000 Ft+elósátor, Mecsek 280-as típusú lakókocsi. Ara: 94 300 Ft+elősátor. Érdeklődni lehet: az AUTÖKER kiskereskedelmi üzletágánál, 1088 Budapest, Rákóczi út 45. Telefon: 143-200, 42-es mellék. 2778

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents