Petőfi Népe, 1986. december (41. évfolyam, 282-307. szám)
1986-12-17 / 296. szám
1986. december IT. • PETŐFI NÉPE M 3 A VAJDASÁGBAN JÁRTUNK I. Jószomszédság, együttműködés • Tárgyalóasztalnál a magyar és a jugoszláv delegáció. Újvidéken, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaságban a Vajdaság Szocialista Autonóm Tartomány Képviselőháza Végrehajtó Tanácsának elnöke, Jón Srbovan fogadta dr. Gaj- dócsi Istvánt, a Bács-Kiskun Megyei Tanács elnökét és kíséretét. A fogadtatás szinte nélkülözte a protokolláris szabályokat, testvéri, baráti volt, s a tárgyalóasztal mellett megkezdődött az érdemi munka, A két tárgyaló küldöttség, a két ország közötti jószomszédi viszonyból és együttműködésből kiindulva, támogatja és ösztönzi' a mezőgazdaságban, az iparban, az építőiparban, a közlekedésben és távközlésben, a vízgazdálkodásban, a tudományban és technikában, a kulturális élétben és közművelődésben, a tájékoztatásban, az idegenforgalomban és a sportban eddig elért eredményeket, törekszik azok továbbvitelére. Egyhangúan állapították meg, hogy a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban nincs kellő mértékben kihasználva a két gazdaság kiegészítő jellege és piacközelsége nyújtotta lehetőség. Ezért, határoztak úgy, hogy lehetőségeket teremtenek az ipari és a mezőgazdasági nagyüzemek, továbbá a tudományos kutatóintézetek együttműködésének fejlesztéséhez, az eredmények gyakorlati alkalmazásához a vetőmag- és a szántóföldi növénytermesztés, a zöldség- és gyümölcstermesztés, az állattenyésztés, a gyógynövény termesztés és -feldolgozás, a növény- és állatvédelem, valamint a mezőgazdasági termékek ipari feldolgozásában. A tárgyalóküldöttségek kifejezetten fontosnak tartották, hogy az építőipari szervezetek fokozzák a tervezésben, a lakásépítésben, az építőipari létesítmények megvalósításában és az épület- anyag-cserében való együttműködést. A határmenti gazdasági-együttműködés az utóbbi években nem fejlődött a lehetőségek szerint, ezért teljes volt az egyetértés abban, hogy ennek okait fel kell tárni, s az illetékeseknél javaslatokat kell tenni a fejlődés meggyorsítására. Ügy vélték, hogy a gazdasági jellegű vásárokon, kiállításokon való közös részvétel hozzájárul a kishatárforgalmi árucseréhez. A kétoldalú értékelés szerint a művelődési és a közoktatási kapcsolatokkal 'elégedettek lehetnek, ám nem ártana ezeket új elemekkel gazdagítani. Ösztönözni kell a tudományos és felsőoktatási intézmények közvetlen együttműködését, továbbá a szakemberek és szakértők, a műszaki dokumentációk és műszaki információk cseréjét. A magyar és a jugoszláv küldöttség értékelése szerint az egészségügyi intézmények együttműködésére — a kölcsönös tájékoztatás, a legkorszerűbb gyógyítási módok tapasztalatainak kölcsönös kicserélésére — megvan a lehetőség. Emellett megvizsgálják a speciális egészség- ügyi szolgáltatások kölcsönös igénybevételének lehetőségét. Az idegenforgalomban és a sportban sincs minden lehetőség kihasználva, tehát ebben a vonatkozásban is várhatók a közvetlen tárgyalások. A tájékoztatás is szóba került, s úgy döntöttek, hogy itt is szorosabbra kell fűzni a tartomány és a megye kapcsolatát. . Nem érdektelen megemlíteni, hogy dr. Gajdócsi István javasolta: indítványozzák az államok illetékes szervénél Bácsalmás— Bájtnak között kishaitárátkelő hely megnyitását. Jón Srbovan a javaslatot elfogadta, s kifejezte készségét, hogy ezt az indítványt eljuttatja az illetékesekhez. Ezenkívül jó néhány konkrét munka- kapcsolatra született elvi megállapodás, amelyet a Bács megyei, illetve a Vajdaságban működő gazdasági egységek, munkaszervezetek kötnek majd meg. A tárgyalások során az együttműködési okmány — amelyet a szakértők már korábban elkészítettek — sokat változott, jó néhány új pont került bele. A délelőtti tárgyalás napján este már újból készen álltak az aláírásra szánt okmányok, magyar és szerbhorvát nyelven, ekkor, történt meg az ünnepélyes aláírás. Gémes Gábor Fenyőfavásár Választok van, de az árra érdemes vigyázni Az alföldi talajhoz és az itteni éghajlathoz jól alkalmazkodó, hosszú tűlevelű erdei és feketefenyő a Duna—Tisza közén egyre nagyobb területeket hódít meg magának. Ezért van az, hogy „karácsonyfaként” mind nagyobb mennyiségben jelenik meg a piacon. Mi, Bács-Kiskun megyeiek nem egyszerűen megszoktuk, de egyre inkább meg is kedveljük ezt a fajtát, már elképzelni is nehezen tudjuk, hogy Magyarország több vidékén kizárólag - a lucfenyőt tekintik karácsonyfának. A belkereskedelem által forgalmazott fák túlnyomó részét — 65 százalékát — teszi ki ez a rövid tűlevelű, a Dunántúlon, hegyvidéken nevelődő fajta. Pedig az erdei és fekete fenyő „praktikusabb”, mivel nem szárad el, nem hullajtja leveleit. Igaz, legtöbbje nem is olyan takaros, mint a „klasszikusnak” számító társa, Am ez sem lesz mindig így. Az alföldi erdőgazdaságok elkezdték a karácsonyfának való erdei és fekete fenyő telepítését, a célnak megfelelő módon, egymástól akkora távolságra, hogy körös-körül egyforma ágakat hajtsanak. Pár év múlya jelennek meg ezek a fácskák a piacon, javítva a kínálaton. Emellett a mennyiség is érdekli a . vásárlókat. Nem véletlenül, hiszen volt rá eset — legutóbb nem is olyan régen —, hogy kevésnek bizonyult a kínálat, annak reakciójaként, hogy az azt megelőző évben sok fenyőfa a kereskedők „nyakán” maradt. Az elmúlt egy-két esztendőben általában elegendőnek bizonyult a felhozatal, ezt ígérték most is a kereskedelmi cégek: a megyénk egész területén forgalmazó Kon- zum Kereskedelmi Vállalat, a Zöldért-kirendeltségek, a helyi áfészek. /Maguk a termelők, az erdőgazdaságok, kisebb mennyiségben a tsz-ek is árusítanak fenyőfát. Mellettük a „magánosok” — kiskereskedők, viszonteladók, kistermelők — segítenek be az ellátásba. Az egyéni vállalkozók — ideértve a szerződéses üzemeltetésű boltok kereskedőit is —, általában magasabbra srófolják a fenyőfa „szabad” árát. Hozzátartozik a képhez: a kereskedelmi cégek is többe számolják a karácsonyfának való méterét, - darabját, mint tavaly. De csak annyival, amennyivel többért vásárolják a termelőtől, illetve amenjr- nyivel [többe kerül a szállítása. A Zöldért kecskeméti kirendeltsége például az egy- és másfél méteres erdei és fekete fenyőnek 55 forintért adja darabját, a másfél és két méter közöttieket 58-ért, a lucfenyő méterét 38-ért. Ugyanennek a cégnek a szerződéses üzemeltetésű boltjai lényegesen drágábban kínálják portékájukat (amit természetesen nem a kirendeltség által vásárolt készletből kapnak). Miért találnak vevőre azok a fenyők is, amelyekért valósággal elképesztő árat szabtak? Az a vélekedés, mely szerint a drágább jobb is, szebb is, e portéka esetében nem mindig igaz... Kivéve az ezüstfenyőt, aminek darabját igen magas áron számítják. A kiskunhalasi tanácshoz befutott előzetes jelzések szerint 450 forintért adják a városban a Szeged és Szőreg környékéről szállított különlegesen szép, gyökeres fenyőfát. Mivel áttelepíthető, karácsony után a kert dísze lehet. A. M. Mezőgazdaságunk nemzetközi összehasonlításban A Központi Statisztikai Hivaital közzétette a „Mezőgazdasági termelés ár- és költségviszonyai nemzetközi összehasoml ításbain" című kiadványát, amely az 1975 és 1984 évek közötti időszakra vonatkozó adatokat tartalmazza. A statisztikai adatok alapján megállapítható, hogy a világon majd’ mindenütt drágult a mezőgazdasági termelés. Magyarországon a termelői árak 50 százalékkal növekedtek. -Az emelkedés jónéhány országban többszöröse a tíz évvel ezelőttinek — Jugoszláviában például nyolcszorosa. A termelői árak növekedésének c*ka elsősorban az, hogy jelentősen drágultak a műtrágyák, növekedett az üzemanyag, a átlalában az energia költsége. Magyarországon a termelői árak — az ötvenszázalékos emelkedés dacára — az átlagosnál szerényebb mértékben- változtak; az árpái például 9,7 százalékkal lett drágább egy évtízed alatt a tojás és a vágott sertés termelői ára viszont nálunk is 64, Illetve 62 százalékkal nőtt. A statisztikusok által vizsgált 18 ország döntő többségében tovább nyűt az agrárolló, azaz a mezőgazdasági áruk és az előállításukhoz szükséges, elsősorban ipari termékek árai közötti különbség majd’ mindenütt a mezőgazdaság rovására növekedett Magyarország e listán ét ötödik helyen áll. Az állati termékek árváltozása az elmúlt évtizedben világszerte a növényekéhez hasonló volt a termelői ár növekedése többnyire 2—3- stzoros. Magyarországon az állati termékek árainak emelkedése nagyobb mértékű volt, mint a növényeké, azonban csak Svájcban, az NSZK-ban és Csehszlovákiában volt a hazánkénál kisebb mértékű a növekedés. Kit képviseljen a tanácstag? A közelmúltban jelen voltam a bajai városi tanács ülésén. Minden á megszokott rendben történt: a testület meghallgatta az elnöki tájékoztatóit, majd megállapították a következő év munkatervét. A tanácstagok helyesnek ta_ lálták a végrehajtó bizottság tevékenységét, a jövő évi üléstervvel is egyetértettek. Az jjj 1987-es költségvetés összeál- lításához előzetes állásfoglalás készült, amelyet minden választókörzet képviselője írásban megkapott, és tanulmányozhatott. A pénzügyi osztályvezető szóban is megin- ' / dokolta az egyes költségvetési tételeket, bizonyítva, hegy ha az anyagi lehetőségek szerények is, a város fejlődése nem áll meg. sőt talán — okos gazdálkodással — nem is válik lassúbbá. Ekkor felállt egy tanácstag, és ékes szavaikkal, meggyőző erővel kifejtette a véleményét, miszerint á szennyvízcsatorna-hálózat bővítése az ő körzetében a legindokoltabb. Érvei átgondoltak, megalapozottak voltak. Meggyőztek arról, hogy ez a beruházás nem illethet más kerületet, mint a kiscsávolyit, amely nagyon Íj5 mélyen fekszik, a kiskertekben minden kapavágásra feltör a szennyvíz. Dolgozó emberek, nyugdíjasak lakják a városiészt, akik megérdemlik, hogy az elemi komfort iránti igényük teljesüljön. — Egyébként, ha nem épül meg a csatorna, nem merek a választóim szemébe nézni — fejezte be felszólalását a .tanácstag. — A Dózsa György út mellett van a Kismotor gyártelepe. Ez a vállalat a szennyvíz- elvezetéshez majd 6 millió forinttal hozzájárul. A pénzeszközök társításával sokkal több lakást lehetne bekötni a csatornahálózatba — bizonyította igazát a- másik körzet képviselője. — Helytelenítem az ilyen vitát. Nem képviselhetjük csak egy-egy csoport érdekeit. Messzebbre kell néznünk, az egész város fejlődését kell szem előtt tartanunk — mondta a harmadik hozzászóló. Három rokonszenves vélemény: úgy éreztem, mindhármuknak igaza volt. Megkérdeztem néhány szomszédomat: hogyan döntene, ha ő lenne a tanácstag? Ügy gondolták, hogy elsősorban a Duna utca parkosítását szorgalmaznák, tudniillik számukra a legfontosabb a saját környezetük rendbehozása. A kérdés tehát így hangzik: kit képviseljen a tanácstag? A választóit vagy a nagyobb közösséget? — A" tanácstörvény választ ad a kérdésre: „a tanácstag a tanácsban választói képviseletében van jelen, a választókerülete érdekeit köteles képviselni”. Egyértelmű, hogy itt csoportérdekről van> szó, amely nem állhat szemben a társadalmi érdekkel. Azt kell tehát eldönteni, hogy mikor egyezik meg a választókörzet érdeke a településével. Ehhez a döntéshez a tanácstagnak széles látókörrel és jó ítélőképességgel kell rendelkeznie. A helyi igények felismerése és képviselete talán még a könnyebb dolog. Ha viszont két városrész is igényli — jogosan — a szennyvízcsatornát, akkor olyan njfgoldást kell keresni, amely mindkét terület lakói számára elfogadható. Ez a testület feladata. A tanácstag pedig képviselje csak bátran, határozottan a választókörzete polgárainak érdekeit, akiknek bizalma e tisztségbe emelte! Ügy, amint ezt a bajai tanácsülésen tették. Gál Zoltán Kiskőrösi városszépítők Az egyesület neve: Városvédő és Szépítő Egyesület. Székhelye: Kiskőrös. Jelvénye: a tájház homlokzata és egy kőrisfa. Közös gondolkodás A kiskőrösi népfrontszékház ajtajában a tanács vezetői fogadják — a népfronttitkár társaságában — az érkezőket. Odabenn, a benépesülő tanácsteremben az őszhajú nyugdíjastól . a piros nyakkendős úttörőkig minden korosztály képviselői megtalálhatók. Az asztalokon alapsza- bály-tervézetek és kitöltésre vá-' ró belépési nyilatkozatok. A városvédő és -szépítő egyesület alakuló ülésére gyűltek össze, mintegy negyvenen. Megóvásra méltó értékek Amint már a fogadtatásból is kitűnt, Kiskőrösön a „városiéig lesztósért hivatalból felelős intézmények is részt vállaltak az> új egyesület szervezésében. Hogy miért? Rögtön kiderül - Juhász István tanácselnök-helyettes szavaiból. Bevezetésül ő tart rövid tájékoztatót a népfront szárnyai alatt országossá bővült városvédő mozgalomról, s a lehetséges helyi célokról. ■Műemlékekben ugyan nem bővelkedik Kiskőrös, ám szép számmal akadnak sajátos hangulatú utcái, terei. Jellegzetes alföldi kisváros, szép természeti környezetben. Mindezek megóvásra méltó értékek. Azt is elmondja az elnökhelyettes, hogy az utóbbi időben többen szóvá tették különböző fórumokon: miért ne lehetne Kiskőrösön is a várost féltő, fejlődéséért felelősséget érző emberekből egyesületet létrehozni? A fürdőépítő társulat tevékenysége bizonyítja, hogy van értelme az összefogásnak. A gömbakácoktól a szlovák házakig Végétért a megnyitó, s most ülünk, várjuk, mi következik. A hozzászólások sora nehezen indul. Érthető, hiszen nem mindennap alapít az ember egyesületet. Mindenki megfontolja, megforgatja magában, mit mondjon. ■ A csöndet a házigazda, Újhelyi József népfronttitkár töri meg. Felolvas két írásban érkezett hozzászólást. Dr. Gyarmathy Gergely nyugdíjas fogorvos több oldalon sorolja javaslatait. Szerepel ezek között a Szendrey Jú- lia-szobor kivilágítása, gömbakácok telepítése a Petőfi utcában, emléktábla-elhelyezés. Ma- jer György, a szakmunkásképző intézet tanára szintén részt kíván venni az egyesület munkájában. Javaslata: helyezzenek el virágtartókat a városközpont emeletes épületeinek függőfolyosóin. Elkészítésükhöz tanárok és diákok nevében társadalmi munkát is felajánl. Mintha csak az első javaslat- tevőre vártak volna a jelenlevők. Több kéz is a magasba emelkedik. Pap p László szerint legalább harminc évet késett az egyesület. A hatvanas évek eleje óta sok minden visszahozhatatlanul megváltozott. A Kiskunsági Nemzeti Park munkatársa szakmájához közelálló kérdésekről is beszél: — Ha csak azt megoldanánk, hogy az elültetett fákat, az elvetett gyepet megóvjuk, rengeteg munkát és pénzt tudnánk megtakarítani. Becsüljük meg, amire már áldoztunk! Kovács Tivadar a többi között a Tömöri utca hagyományos stílusban történő felújítását, a Pe- tőfi-ház mögött sétálóutca kialakítását, a régi szlovák-házak megmentését tartja időszerű feladatnak. Többen egyetértőén bólintanak Kiss Ernő katolikus lelkész javaslatára, aki felveti, hogy a legfiatalabbakon, a gyerekeken kellene kezdeni a rendre, tisztaságra nevelést. Mivel minden hozzászóló megerősítette, hogy szükség van az egyesület megalapítására, az elnöklő népfronttitkár javasolja: szavazzanak az alapszabály-tervezetről és a választ man yróL Kezdődne is a szavazás, ám újabb ötletek, javaslatok kerülnek szóba. A kezdetben kissé hivatalos hangvételű ülés beszélget- téssé, közös gondolkodássá alakul. Tősgyökeres kiskőrösiek ülnek. itt, a legtöbben ismerik egymást, ha csak látásból is. Az alapszabály megszavazása kapcsán Túrán József né fontos kérdést tesz fel: — Hogyan tudunk majd érvényt szerezni : a javaslatainknak? S példaként már sorolja is a Klapka utca megoldásra váró gondjait. Szavait többen is továbbfűzik, különösen, amikor Pál Imre szőba- hozza a buszállomás környékének tervezett rendezését. Tucatnyi javaslat, felajánlások, a tenniakarás kifejezése — ezt az eredményt hozta az alakuló ülés. No és persze elfogadták az alapszabályt, megválasztották I huszónnégvtagú választmányt. Az újdonsült egyesületi elnökhöz, Kudron Lászlóhoz fordulok a kérdéssel az ülés végén; — Hogyan tovább? — Hamarosan választmányi ülést tartunk, ahol összeállítjuk a következő év programját. Részben az itt elhangzottak alapján, részben olyan felvetésekből, amiket most nem mondtak el, de más fórumokról ismerünk. Január első felében kerítünk erre $ort, hogy azután rögtön megindulhasson az érdemi munka ... Ura Dániel INTÉZKEDÉSEK AZ ALKOHOLIZMUS ELLEN Országszerte szélesedek az alkoholizmus elleni küzdelem társadalmi bázisa. A napokban az alkoholizmus elleni középtávú program megvalósításának elemzésekor az illetékesek megállapították: az utóbbi két évben több mint 60 szeszmentes ifjúsági szabadidőközpont és szórakozóhely létesült az' országban. Megalakult az ifjúsági alkoholmentes klubmozgalom és az alkoholizmus elírni ifjúsági egyesület A gyógyuló alkoholbetegek klubjainak száma megkétszereződött: 140 klubnak ötezer tagja van. Megalakulóban az alkoholizmus és más káros szenvedélyek ellen küzdő józansági egyesület. Az alkoholfogyasztás csökkentésére módosították a kereskedelem és a vendéglátóipar érdekeltségi rendszerét. A minisztériumok, országos főhatóságok, társadalmi szervezetek középtávú szakmai programokat, intézkedési terveket dolgoztak ki az alkoholizmus elleni országos program megvalósítására. Az országban ezideig mintegy 300 városi, községi és 900 munkahelyi alkoholizmus elleni bizottság támogatja az egészséget károsító szenvedély megelőzését, illetve leküzdését. Az új oktatási és tamtervek, tankönyvek, közművelődési programok, csakúgy mint az egészségnevelő rendezvények, kiadványok, az egészséges életmód kialakítását segítik élő. Az egészségügyi szolgálatok a Vöröskeresztes aktivisták, társadalmi szervek közreműködésével igyekeznek felderíteni és gyógyítaná, gondozni , az ital rabjait. Több kórház alkoholosztálya mellett munkaterápiás részlegeket, nappali és éjszakai szanatóriumot, foglalkoztatókat létesítenek. Az állami vállalatok és szövetkezetek több mint három százalékkal csökkentették az égetett szeszes ital termelését és forgalmazását. ugyanakkor az eddigieknél 7—9 százalékkal több alacsonyabb alkoholfokú bort és sört forgalmaznak, 40 százalékkal több alkoholmentes üdítőitalt termelnek és értékesítenék. A társadalmi összefogásra a korábbinál is nagyobb szükség van, mert az évtt&edek sarán kialakult káros italozási szokások az egészségügyi felvilágosítás, e> mértéktelen alkoholfogyasztás megfékezésére hozott intézkedések ellenére csak lassan változnak. Országunkban napjainkban az egy lakosra jutó alkoholfogyasztás több mint 11 liter. és. az elfogyasztott alkohol 43 százaléka az egészséget különösen károsító égetett szeszes ital. Az alkoholbetegek száma megdöbbentően magas: meghaladja a félmilliók Az alkoholbeteg nők és férfiak között egyre több a fiatal. Az alkoholizmus leginkább a szakmunkástanulókat, az ingázókat, a munkásszálláson lakókat veszélyezteti. A túlzott mennyiségű alkoholfogyasztás következményei: az alkoholisták megbetegedése, egészségének károsodása, munka-' képességének csökkenése, üzemi és közúti balesete, anyagi és erkölcsi vesztesége, amely miatt nemcsak az iszákos ember családja, hanem a társadalom is károsodik. Az egész társadalom érdeke tehát, hogy segítse az alkoholisták gyógyulását, az egészséges életmód kialakítását, az alkoholizmus megelőzését — állapították meg az illetékes szervek
