Petőfi Népe, 1986. december (41. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-15 / 294. szám

WM WK’m VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! VgGSÖ-^ í I su i HATÁROZAT ELFOGADÁSÁVAL ÉS a TISZTSÉGVISELŐK ŰJJÁVÁLASZTÁSÁVAL , AZ MSZMP B ACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXI. évf. 294. szám Ára: 1,80 Ft 1980. december 15. hétfő Befejeződött a mezőgazdasági Szombaton az Építők Rózsa Ferenc Székházában folytatódott és befejeződött a mezőgazdasági szövetkezetek V, kongresszusa. Megjelent a tanácskozáson Kádár János, az MSZMP főtitkára, továbbá Havasi Ferenc, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának titkára, Szabó István, a TOT elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelme, zésttgyi miniszter, Hetényi István pénzügyminiszter, Kapolyi László ipari miniszter, továbbá a szövetkezeti mozgalom, a társadalmi és tő. megszervezetek számos vezetője. A mezőgazdasági szövetkezetek V. kongresszusa szombaton reggel zárt ülésen megválasztotta a Termelőszövetkezetek Országos Taná­csának azt a 18 tagját, akikkel 125-re egészült ki a testület tagjainak száma. Ezt követően folytatódott a vita a kongresszusi dokumentumok és a szóbeli kiegészítés (felett. szövetkezetek kongresszusa Feladatok a következő évre Ezután Váncsa Jenő mezőgaz­dasági és élelmezésügyi minisz­ter a kormány nevében köszön­tötte a kongresszust. Szólt arról, hogy az utóbbi öt évben, a ne­hezülő gazdasági helyzetben is, erősödött a szövetkezeti mozga­lom. A közös gazdaságok mező­gazdasági termelésének értéke már meghaladja az évi 150 mil­liárd forintot. Termelésünk dina­mikája azonban — egyebek kö­zött az aszály, a kedvezőtlen kül­piaci értékesítési lehetőségek, valamint a növekvő - elvonások miatt — az utóbbi két évben megtört. (Folytatás a 3. oldalon) • Kádár János és Szabó István, a TOT elnöke az elnökségben. MÁSFÉL MILLIÓ FUTAL KÉPVISELETÉBEN Űttörővezetők országos konferenciája t vári Miklós felszólalása i Gazdagodó együttműködés Mintegy másfél millió úttörő és több mint százezer úttörővezető képviseletében szombaton, a sál. gótarjáni József Attila Művelő, désl Központ színháztermében megkezdődött az űttörővezetők IX. országos konferenciája. A Himnusz eléneklése után Harasz­ti István, a Magyar Üttőrők Szö­vetségének titkára köszöntötte a konferencia mintegy négyszázöt. ven küldöttét, a munkájában résztvevő párt. állami és KISZ- vezetőket, a tömegszervezetek, a társadalmi szervezetek, a fegyve­res erők és testületek képviselőit. Az elnökségben foglalt helyet óvári Miklós, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkárai, Csehák Judit, a Minisztertanács elnök- helyettese, Petrovszki István, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője, Deák Gábor ál­lamtitkár, az Állami Ifjúsági és Sporthivatal elnöke, ÁVrahám Kálmán államtitkár, az Orszá­gos Környezet- és Természetvé­delmi Hivatal elnöke, Sólyom Fe­renc, á SZOT' titkára, Géczi Já­nos, a. Nógrád megyei pártbizott­ság első titkára és Domonkos László, a KISZ Központi Bizott­ságának titkára. Az úttörőkonferencia elé terjesz­tett írásos beszámoló szerint ha­zánkban, kétmillió családban, 2,3 millió gyerek él. Ez a lakosság 21,6 százaléka. Az állami gyer­mekintézmények — áz óvodák, a napköziotthonos iskolák — szá­mának növekedése következté­ben csökkent a felügyelet nélkül maradó gyerekek száma, de a 11 —14 éveseknek csaknem az egy- harmada még 'ma is napjának nagy részét felügyelet nélkül töl­ti. A tanulók létszáma nagyobb arányban növekszik, mint az is­• óvári Miklós kóláké, s e helyzetben egyre na­gyobb terhek hárulnak ag isko­lai- közösségekre. Varga László, a Magyar Úttörők Szövetségének főtitkára az Írásos beszámolóhoz fűzött szóbeli kiegészítésében a tényekből is kiindulva mutatott rá többek között arra, hogy az ország gazdasági helyzetének is­mert nehézségei miatt napjaink­ban a családok jelentős része a korábbinál lényegesen nagyobb erőfeszítéssel* 1 tudja csak megte­remteni a gyermeknevelés felté­teleit. Az úttörőszövetség éppen ezért támogatja és sürgeti a gyer­meknevelés terheinek csökken­tését, a juttatások és szolgáltatá­sok olyan korszerűsítését, hogy a jelenleginél jobban igazodjanak a családok és a gyerekek tényle­ges rászorultságához. Az utóbbi években — mondotta — lénye­gében nem javultak a nevelés- oktatás és az ésszerű szabadidő- töltés feltételei E helyzetben kü­lönösen nagy elismerést érdemel­nek a helyi társadalmi összefo­gás olyan gyarapodó számú pél­dái, amelyekkel gyerekek javát szolgáló létesítményeket hoznak létre. Az úttörőmozgalom nevelő- és érdekvédelmi tevékenységét a gyerekek társadalmi helyzetének sokoldalú vizsgálata, igényeik és törekvéseik figyelemmel kísé­rése, életkori jellemzőik feltárá­sa alapozza meg. A mozgalom­nak ezért egészében — program­jában, eszközeiben, szervezeté­ben és hangulatában egyaránt — érvényesítenie -kell a. gyerekek érdekelt. Ezeket az érdekeket a mainál pontosabban kell feltárni, olyan képviseleti rendszert teremteni, amelyben a gyerekek érdekei közvetlenül és a. felnőtt testüle­tek által közvetve is megfogal­mazódnak és nyilvánosságot kap­nak. Az úttörőszövetség, a gyerekek nevelésében is jobb társadalmi munkamegosztásra ösztönöz. Az előző — az 1983. évi — konfe­renciának is alapvető szándéka volt, hogy .erősítse a gyerekék személyiségének és cselekvőké­pességének kiteljesítését legjob­ban szolgáló tevékenységrend­szert, a csapatönállóságot. Tisz­tán látjuk azt áz alapelvet — mondta Varga-László —, hogy a gyerekeket a feladat, a tevékeny­ség bírja bátor állásfoglalásra és sokszor a felnőttekénél 'gyorsabb cselekvésre. Az úttörőmozgalom tervei szerint mindenütt legfőbb alapelwé kell lennie annak, hogy. saját programjának meghatáro­zásában a közösség legyen az il­letékes, akkor is, ha többet vagy kevesebbet vállal, mint amire képes. Bár az anyagi lehetőségek ked­vezőtlenek, az úttörőmozgalom mégis elérte, hogy minden éviben egyre többen és a gyerekek szá- (Folytatás a 2. oldalon.) Baja és Zombor húsz éve testvérváros Bensőséges ünnepség keretében emlékeztek meg tegnap a városi tanács dísztermében Baja—Zom­bor testvérvárosi együttműködési szerződése alá» írásának 20. évfordulójáról. Papp György, az MSZMP városi bizottságának első titkára köszön­tötte a megjelenteket, köztük Hodossi Sándort, az MSZMP Bács-Kiskun Megyei Bizottságának titká­rát, Tohai Lászlót, a megyei tanács általános el­nökhelyettesét, Mándity Marint, a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetségének főtitká­rát és a jugoszláv vendégeket, akik között helyet foglalt Milovan Zidar, a Jugoszláv Szocialista Szö­vetségi Köztársaság budapesti nagykövete, Milan Vidovity, a Vajdaság Képviselőháza Községek Ta­nácsának elnöke, Vojin Rodity, e tanács nemzet­közi bizottságának elnöke. Virág István, a Szocia­lista Szövetség zombori választmányának elnöke és Szlobodan Basa, a zombori községi pártbizottság elnöke. Dr. Kincses Ferenc, a Bajai Városi Tanács elnö­ke ünnepi beszédében méltatta a Baja—Zombor testvérvárosi együttműködés és az egyre szélesedő baráti kapcsolat jelentőségét. Kiemelte, hogy egy­re gazdagodnak a két város és városkörnyék között a munkakapcsolatok. Meggyőződésünk, hogy orszá­gaink hagyományosan jó és rendezett politikai vi­szonya, testvérvárosi kapcsolatunkból fakadó ed­digi eredményeink, a közös munkában szerzett ta­pasztalataink jó biztosítékai annak, hogy együtt­működésünk a jövőben is tartalmas és gyümölcsö­ző lesz — hangoztatta dr. Kincses Ferenc. Ezt követően Petár Miskovity, Zombor község képviselőtestületének elnöke emelkedett szólásra. Kifejezte meggyőződését, hogy a jó kapcsolatokra alapozott együttműködés középpontjában a két vá­ros népe áll; s az, hogy megismerjék egymás éle­tét, munkáját, kultúráját, ami tovább mélyiti a köl­csönös megbecsülést. Az évfordulóra két kötetből álló emlékkönyv ké­szült magyar, illetve szerbhorvát nyelven. A közös kiadványt Bernschütz Sándor, a szerkesztőbizottság elnöke mutatta be: a két város tanácselnökének előszava után szóban és képben ismertetik Baja és Zombor történetét, iparát, mezőgazdaságát, műve­lődését, majd az együttműködés két évtizedének krónikáját. A hangulatos ünnepség befejezéseként az.Eötvös József Tanítóképző Főiskola hallgatói magyar és szerbhorvát népdalokat és verseket adtak elő. G. Z. HÉTVÉGI ROHAM: 9-TÖL 13 ÓRÁIG Szánkó csak Kecskeméten kapható... Megyénk lakosságának élet­színvonalára egyfajta választ kaphatunk abból is, amely ezek­ben a napokban a kereskedelmi forgalomból tükröződik, vagyis: mennyit költ a lakosság az ünne­pék ürügyén ajándékokra; luxus­cikkekre, játékokra, divatos ru­ha féleségekre stb. Öröm leírni, hogy rengeteg minden talált gaz­dára, a forgalom meghaladta Pénteken este az egész or­szág a rádióra és a televízió­ra figyelt. Sót, a szokásos szombat reggeli postaláda ürí­tése is már egész korán meg­kezdődött, mert az este meg­hallgatott- interjút mielőbb fe- ketén-fehéren is látni, olvas­ni akarták az emberek. Szerte a hazában, falun és városon ez volt a hétvégi nagy téma, és azt hiszem, hogy még so­káig emlékeznek, beszélnek a párt főtitkárának interjújáról, amelyet a televízió munkatár­sának kérdéseire adott ezen az emlékezetes hétvégén. Nem bocsátkoznék a rész­letekbe, ezeket a legilletéke­sebb nagy nyugalommal és alapossággal kifejtette az in­terjú során. A technika jóvol­tából immár számos képmag­nón megörökítették, elolvas­hattuk a szombati lapokban, bizonyára bekerül majd a so­ron következő Kádár-gyűjte­ménybe, és ami a legfonto­sabb, sokáig beszédtéma lesz, mert valamennyiünkről — va­lamennyiünkhöz szól, . . Az interjúban nagyon sok szó- esett az ellenforradalom utáni kibontakozásról, annak minden külső és belső össze­függéséről. Való igaz, hogy amint Kádár elvtárs mond­ta, ami 30 éve történt, az már történelem. A történelem azon­ban minden kor számára for­rás, amelyben az új idők új problémáihoz meriteni kell a példát és a tapasztalatokat. A törvényes rend helyreál­lításának alapvető feltétele az ellenforradalmi támadás le­verése, másrészt az eszmei zűrzavar megszüntetése volt. Ez igen bonyolult és sokrétű feladatnak bizonyult Amint Kádár elvtárs frappánsan ösz- szefoglalta, a lényeg az volt akkor, és ez hozta meg a si­keres kibontakozás lehetősé­gét, hogy két alapvető kérdés­ben a különböző nemzedékek és világnézetű emberek, az osztályok egységre jutottak: törvényes alkotmányos ren­dünk néphatalom legyen, és hogy, szocialista társadalom épüljön az országban. Ez • a felismerés tette lehetővé, hogy oly gyorsan rendeződött a helyzet, hogy választásokat tarthattunk, hogy hozzálát­hattunk a mezőgazdaság szo­cialista átszervezéséhez, és nem is olyan sok idő múlva a gazdaságirányítás reformjá­hoz is. Közben természetesen felfejlődött az ipar és a me­zőgazdaság, méghozzá soha nem álmodott mértékben biz­tosítva a közellátás, és kül­piaci kötelezettségeink telje­sítését. . Gondolom, hogy Kádár elv­társ rövid összefoglalója, amely természetesen a leglényege­sebb dolgokra korlátozódha­tott, csak úgy teljes, ha leg­alább olyan részletességgel foglalkozik jelen munkánk, mostani életünk konkrét hely­i zetével, eredményeivel, és el­sősorban a jelentkező gondok­kal is. Gyakran hallani — és erre Kádár elvtárs külön is kitért az interjú során —, hogy azzal vádolják a veze­tést, általában a politikát, hogy túlzottan gazdaságcentrikus, csak a gazdasággal foglalko­zik és elhanyagolja a kultúrát és más területeket. Hadd idéz­zem ezzel kapcsolatban Ká­dár elvtársat: „Tény, hogy a gazdaság a társadalom alapja, ha a gazdasági munka rend­ben folyik, akkor fejlődbet minden más, ami erre épült. Gazdagodhat a kultúra, a mű­veltség, a tudomány. Ha vi­szont a gazdaság nem műkö­dik, akkor nincs alapja a tár­sadalmi fejlődésnek." Vagy­is hát ma az a korszerű poli­tikus, vezető és'közember, aki igenis figyeli ae eget, amikor szárazság van, de figyeli a la­pok árfolyamhireit is, a kül­kereskedelem gondjait, bonyo­lítását, vagyis aki közgazda­ságilag is képes gondolkodni: Nagy beszédeket persze ma is lehet mottdani, ezeknek is meg­van a szerepük és helyük, ma is szükség van az okos nézet­re, meggyőző szóra, de igazá­ból az a jó politikus, az a jó vezető, és az a jó közember is, aki arra figyel, amit tennie kell, mert tudja, hogy csak azt lehet elosztani, azt tud­juk elfogyasztani, abból élünk, amit megtermelünk. Nagyon fontos megállapítást tett en­nek kapcsán Kádár elvtárs: „az emberek többsége tisztes­séggel a munkájából akar él­ni, és természetesen egyre ■jobban, de'ehhez jobban is kell dolgozni." A párt főtitkárának nyilat­kozata nem kapcsolódik sem­mi megkülönböztetett ese­ményhez. Á_Központi Bizott­ság ülésének elemzését tar­talmazta, amely a szokásos gyakorlat szerint az év végén megtárgyalta az ország gazda­sági helyzetét, és amiben szük­ségesnek látta, amire a lehe­tőségek adva vannak, intéz­kedéseket hozott. A KB ülésé­nek légkörét, szellemiségét, a várt és a kormányzat szán­dékait, elvi álláspontját Is­mertetve kaptunk képet ar­ról, hoay a jelenieoi nemzet­közi helyzetben nekünk, ma­gyaroknak milyen kül- és bel­politikai tennivalóink van­nak. Ezekhez ad ösztönzést Kádár elvt&rs az interjú be­fejezésekor: „Én bízom a jö­vőben, nem kis mértékben ép­pen azon történelmi tapaszta­latok birtokában, amelyeket az elmúlt harminc év fejlődé­se során szereztünk. A ma­gyar nép is bizakodó, a tisz­tességes emberek tbfznafc ób­ban, hopp meg fogjuk oldani feladatainkat." Vasvári Ferenc • Kiskunfélegyházán a Stigma Vas-Műszaki Áruházában ezüstvasár, nap 150 ezer forintért vásároltak, legtöbben elektronikai cikkeket, té­véket, képmagnókat, valamint hűtőgépeket. még a tavalyi hasonló időszakét isi Bizonyításként csak egyet­len adat: a kecskeméti Kincses- bolt szombaton forgalmazta meg­nyitása óta a legtöbbet: csaknem 800 ezer forintért vásároltak itt arany- és ezüsttárgyakat. Főként fülbevalókból, karkötőkből volt nagy a kereslet, vasárnap pedig félmillió forintnál többet költöt­tek itt a megyeszékhely és a kör­nyékbeli lakosok. Az igényeknek megfelelően ezen a hétvégén is­mét feltöltik árukészletüket. Elénk a játékforgalom is. A Stigma kecskeméti, Rákóczi úti üzletében a hét végén hét hölgy több ezer vásárlót szolgált ki. Hegedűs Béláné üzletvezető sze­rint a nagyobb értékű elektroni­kus játékok, távvezérlésű autók, autópályák és match-boxok fogy­nak legjobban, s még érkezik az üzletbe többféle elemes játék, varrógépek,' mosógépek. Helyet­tese, Gömöri Mária a tizenéve­seknek elsősorban társasjátéko­kat, a fiúknak összeragasztható modelleket ajánl, amelyek már 100 forint alatt is kaphatók. A bolt dolgozói egy órával tovább voltak munkahelyükön szomba­ton, feltöltötték a polcokat, a kecskeméti Centrum Áruházban pedig vasárnap egy órával koráb­ban érkeztek az eladók (220-an dolgoztak a pulitok mögött), hogy a 9 órakor betóduló vásárlókat a telles, csaknem 80 mllHÁ torint értékű — árukészlettel fogadhas­sák. Kecskés Jánosné áruház­igazgató újdonságokra hívta fel a figyelmet: Adidas-cipőik, sza­badidőruhák, tréntagölfönyök, szifonok, külföldi és hazai kötött­áruk tartoznak 1 slágercikkek közé. Ajándékcsomagokat állítot­tak össze az 1, 3 és 5 ezer forin­tért vásárlók részére és díjtalanul végeznek díszcsomagolást. A csaknem tízezer vevő 2,8 millió fontat értékben vásárolt, 514-en ajándékcsomagot kaptak. Az Alföld Áruházban Domokos Gábor áruforgalmi vezető az elektronikai cikkek — színes té­vék. videók, magnók, rádiók — • nagy keresletét említette. Szom­baton és vasárnap mintegy 1,5 millió forintért vásároltak, ezek­ből, a.z összes bevételnek csaknem negyedét az elektronikus cikke­ket forgalmazó osztály hozta. Különlegesség a Pioneer japán hifi-torony, a Szarvasi Fémipari Szövetkezet csillárjai és az im­port férficipők — az utóbbiak ára borsos, mégis sok fogy. belőle. Legót csak az Alföld Áruházban láttunk és még választék is volt A kecskeméti Szivárvány kis- áruház üzletvezető-helyettese, Tóth AZbertné két akciójuk sike­rét említi: minden ezer forintos vásárlásnál 300 forint enged­ményt adnak, és a jersey anyago­kat 30 százalékos engedménnyel tPnhrfuM, E 8 I A kereskedelem nagy napjai

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents