Petőfi Népe, 1986. december (41. évfolyam, 282-307. szám)
1986-12-02 / 283. szám
1986. december 2. 0 PETŐFI NÉPE 0 3 KÉT VÁROS „VONZÁSÁBAN” A vállalkozó Kunszállás • A nemrégiben átadott élelmiszerbolt és étterem Fűlöpjakabon. © Rákóczi György gyógyszerész a már korszerű gyógyszertárban szolgálja ki a kunszálláslakat. (Gaál Béla felvételei) A kommunisták és a reform A kisebb települések számára komoly gondot jelent a közeli városok népességelszívó hatása. Nehéz azokkal versenyre kelniük munkaalkalom, szolgáltatások, szórakozási és egyéb lehetőségek tekintetében. A háromezer lakosú Kunszállásnak is ilyen gondokkal kell megküzdenie, hiszen Kecskemét és Kiskunfélegyháza közel van. Makány Ferenc László tanácselnököt kérdezem, hogyan látja a község helyzetét, mit tesznek a lakosság megtartása érdekében? — Az elmúlt húsz év során mintha visszafordíthatatlannak tűnt volna az elvándorlás. Éreztük, változtatni kell, s terveink is ennek jegyében születtek. Már észlelhetők a jó irányba mutató eredmények. Ezen a téren sokat köszönhetünk a helyi Alkotmány Termelőszövetkezetnek, amely folyamatosan bővíti a munkalehetőségeket. Alaptevékenységeinél, száraztészta-üzemében, pá- linkapalackozójában és napra- forgó-pirítójában mintegy ötszáz dolgozót foglalkoztat a falu 1200 munkaképes lakosa közül. Bármennyire is meglepő, a termelőszövetkezet munkaerőgondokkal küzd. — A faluba érkező figyelmét nem kerülhetik el az új családi házak. Ezekre gondolt, amikor eredményeiket említette? — Igen, ezekre is. Szemmel láthatóan nőtt az építési kedv és ez arra enged következtetni, hogy a bizalom is a falu iránt. Az elmúlt két évben annyi telket adtunk el, mint eddig húsz esztendő alatt, s folyamatos a te- lekkisajátítás. Idén három fiatal házas kapott százezer forint szociális lakásépítési támogatást. — Minek tulajdonítja a megnövekedett bizalmat? — Mindenekelőtt annak, hogy nemcsak ígértünk, hanem meg is valósítottunk. A múlt évben tornateremmel és egy új tanteK. remmel bővült az általános iskola. Idén pedig közös épületbe költöztettük a fogorvosi és körzeti orvosi rendelőt, s korszerű felszereléssel láttuk el. Gyógyszertárunkat is mintegy újjávarázsoltuk. Elkészültünk a Kölcsey és az Ady utca vízhálózatának kiépítésével. Egyébként egy kivételével minden utcát kiköveztünk már. A község fülöpja- kabi része egyelőre hátrányosabb helyzetben van. Ez leginkább az egészségügyi ellátásban és a kereskedelmi szolgáltatásban nyilvánul meg. Az utóbbin azonban a közelmúltban segített az áfész: átadta új önkiszolgáló boltját és éttermét. Már ígéretet kaptunk orvosi körzet kialakítására is. A rendelőintézethez megvan a pénzünk és a szolgálati lakás régóta készen áll. Annak is örülünk, hogy sikerült megoldani húsz nyugdíjas étkeztetését az intézményi konyháról. — Mik a további terveik? — Nagy szüksége lenne a községnek egy korszerű postahivatalra és crossbar-rendszerű telefonközpontra. Erről még folynak a tárgyalások a postával, mert a szűkös anyagi lehetőségek nehezítik a megállapodást. Terveinkben szerepel még óvodabővítés és az idősek számára napközi otthon építése. Az új vízvezeték-lefektetések hívták fel a figyelmünket túra, hogy egy nagyobb kapacitású kútra is szükség lenne. A régi emléktárgyak megérdemelnék, hogy egy falumúzeumban mindenki számára megtekinthetők legyenek. — A tervek megvalósítása, gondolom, sok munkát jelent a falu lakóinak és a tanácstagoknak. — Igen, ez így van. A kunszállásiak azonban szívesen vesznek részt a társadalmi munkákban. Az anyagi támogatástól sem zárkóznak el, ha a falu szépítéséről, komfortosabbá tételéről van szó. Több éve tanácstag vagyok — csak a legutóbbi választás óta látom el -a tanácselnöki teendőket —, tehát ismerem a tanácstagi munkát. Ez a gárda Igen vállalkozó szellemű. Gondolom, ebben közrejátszik a tavalyi választás, mely rendkívül szoros volt, s így az elért siker értéke is nagyobb lett. A póttanácstagjainkra sem lehet panasz, szívesen dolgoznak, kezdeményeznek. Szó- sincs sértődöttségről. Egyenrangúak a tanácstagokkal, és azonos mértékben veszik ki részüket a munkából. Farkas Andrea Déligyümölcsért lakásfelszerelés Magyar—kubai választékcsere-egyezmény Hazaérkezett Havannából Juhár Zoltán belkereskedelmi miniszter, aki Manuel Vila Sosa kubai belkereskedelmi miniszterrel folytatott tárgyalásokat. A megbeszélések végén aláírták az 1987-re szóló magyar—kubai választékcsere-egyezményt A megállapodás értelmében a két ország közötti belkereskedelmi választékcsere-forgalam értéke 1987-iben megközelíti a 400 millió forintot. Az együttműködés keretében Kubából többek között konfekcióárut, munkaruhákat, primőr paradicsomot, pap- , Ilkát és különféle déligyüimölcsöt importálunk. A ma,gyár fél elsősorban ruházati és lakásfelsze- relési cikkeket, valamint zöldség- és gyümölcskonzerveket szállít Juhár Zoltán tárgyalt Gustavo Gutierrexzel, az Országos Idegenforgalmi Intézet elnökhelyettesével a két ország közötti idegenforgalmi együttműködés fejlesztésének lehetőségeiről. A tárgyalásokon részt vett Bognár István, hazánk havannai nagykövete is, A magyar belkereskedelmi minisztert fogadta Antonio Esquivel Yedra miniszterelnök-helyettes. Több évtizedes tapasztalatok tanúskodnak arról, hogy politikai, gazdasági vagy kulturális életünk szervezeti kereteinek, működési megoldásainak konkrét formái, módszerei és eszközei mindig az adott társadalmi viszonyokban, a mindenkori konkrét feltételekben gyökereznek. A kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet korábbi, éles osztályellentétekkel tagolt társadalmi viszonyai között a társadalmi-politikai folyamatokat éles küzdelmek jellemezték. A hatalmi, majd a tulajdonviszonyokban végbement forradalmi változások együtt jártak a huszáros rohamokkal, a radikális megoldásokkal, s nem egyszer adminisztratív eszközök nagymértékű alkalmazásával. A szocialista viszonyok konszolidálásával viszont előtérbe került a reformoknak, mint a fejlődés politikai eszközének alkalmazása. Időbeni felismerés A munkáshatalom viszonyai között a reform nem a forradalom ellentéte, hanem kibontakozásának, céljai megvalósításának korszerű eszköze. A folyamatos reformok társadalmi viszonyaink elért állapotának meghaladását. az új körülményekhez való alkalmazkodást szolgálják. Nem túlzás azt állítani, hogy a szocializmus fejlődésének sikere a reformok szükségességének időbeni felismerésén, és bátor, de körültekintő megvalósításának képességén múlik. A társadalmi viszonyokban, a feltételekben és az igényeikben a fejlődés során szakadatlan változások mennek végbe. Ezek szükségessé teszik az új helyzetnek, a növekvő igényeknek már nem me efelelő szervezeti keretek és működési mód megváltoztatását. Ahol ennek szükségességét nem érzékelik, s a szükségessé vált korrekciókat elmulasztják. az adott szervezet működésének hatékonysága meggyengül, fejlődése megtorpan, s a korábbinál nagyobb erőfeszítésekkel sem érik el a kívánt eredményt. Ezért az előrehaladás kulcskérdése, hogy ilyenkor a változások, ha úgv tetszik a reform szükségességét felismerjük, és késlekedés nélkül, de megfontoltan cselekedjünk. Éppen ebben van minden szinten a politikai, gazdasági és más szervek vezetésének nagy szerepe és felelőssége. Pártunk felismerte a megérett változások szükségességét, s élére állt az élet különböző területein a társadalmi, gazdasági újításoknak, a reformok kezdeményezésének. A vezetésével megindult reformok nyomán hazánkban számos területen jelentős fejlődés következett be. Elég, ha a gazdaságirányítás reformfolyamatára, a politikád rendszer fejlesztésére, a közigazgatás korszerűsítésére, vagy a szocialista demokrácia fejlesztése terén tett lépésekre hivatkozunk. Következetes véghezvitel Ugyanakkor a dolog lényegéből következik, hogy bármennyire jelentősek is megtett lépéseink, de nem elégségesek. A korábbi keretek és módszerek a gazdaság extenzív fejlődésének követelményeire, s a gazdasági és társadalmi irányítás nagyfokú központosítására épültek. De az extenzív fejlesztés lehetőségei felett eljárt az Idő. A nagyfokú köz- pontosítás leépítésére irányuló kezdeményezések a különböző szinteken sokszor lefékeződtek. A tapasztalatok arra figyelmeztetnek, hogy a régi intézményrendszer, a korábbi struktúrák ellenállhatnak, s nem egyszer ellenállnak a változás igényének. Ez azzal is összefügg, hogy sok embernek egzisztenciális érdekei fűződnek a változatlansághoz, vagy annak látszatváltozásokkal való megőrzéséhez. Pedig az előttünk álló feladatok a központilag kezdeményezett reformok következetes végigvitelét igénylik a közép- és alsóbb szintű szervek irányító munkájában, a vállalatok és munkahelyek életében. Az egyes területek munkájának jobbítására irányuló reformokat nem lehet pusztán központi rendeletekkel megvalósítani. Az új elvek és módszerek érvényesítése konkrét intézkedéseket, öntevékeny kezdeményezéseket kíván helyileg is. Gyakran olyanokat, amelyeknek csak irányát, jellegét lehet feníről meghatározni, de mélységét, konkrét formáit a helyi viszonyoknak megfelelően önállóan lehet és kell kidolgozni. Ez a társadalmi demokratizmus lényegéhez tartozik. A reformintézkedések akkor válnak igazán hatékonnyá, ha kiegészülnek a helyi megvalósításira irányuló sokszínű javaslatokkal, kezdeményezésekkel. Ha ezek elmaradnak vagy erőtlenek, az ügy látja kárát. Jól érzékelteti ezt az elmaradás, amely a vállalati szervezet, a vállalati belső irányítási viszonyok fejlesztése terén kialakult, amely hovatovább veszélyezteti a vállalatirányítás fejlesztésére tett reformlépéseink sikeres megvalósítását. Érvekkel a konzervatívizmus ellen A társadalmunkban folyamatban levő reformok eddig is és a jövőben is a párt kezdeményezésére és vezetésével mennek végbe. A pártszervezetek, a kommunisták sok irányú munkát végeznek ezen a téren. A legfontosabb teendőik közé tartozik, hogy magyarázzák és megértessék a reformok szerepét és szükségességét. Csak így tudják elérni, hogy környezetük párton- kíviili dolgozói ne csak nyitottak legyenek a reformok eszméi, gondolatrendszere iránt, hanem cselekvő részeseivé váljanak helyi megvalósulásuknak. Ennek során okos érvekkel kell hogy leküzdjék a régihez, a megszokotthoz való ragaszkodásból is táplálkozó konzervativizmust, helyenként a reformoktól való idegenkedést, sőt szembenállást. A pártszervezetek ösztönözzék a vállalati, munkahelyi vezetést a gyorsan változó feltételekhez való alkalmazkodásra, az ennek érdekében szükséges helyi változtatások kezdeményezésére, a megérett problémák megoldására. Erőteljes politikai támogatásuk nélkül aligha nyílik szabad út a megalapozott helyi reform-kezdeményezéseknek. Kételyeik türelmes meghallgatásával' és megválaszolásával lehet legeredményesebben kommunistákat bevonni a reformfolyamatokban való aktív részvételbe. A reformok érintik a párt- munkát is. Megváltoztatják annak korábbi feltételeit:, visszahatnak a pártszervezet tevékenységére. Ezért szükséges, hogy a pártszervezetek saját munkájukat folyamatosan hozzáigazítsák a változások által teremtett új igényekhez. Takács István Elítélt meteorológusok Egy egyesült államokbeli bíró felelősnek mondotta ki a hivatalos meteorológiai szolgálatot három halász halálában, mert nem jelezte előre, hogy Cape Códtól 250 km-nyire hirtelen kitörő heves vihar várható. Ez az első eset arra, hogy a szolgálatot elmarasztalták hibás időjárásjelzésért. A szolgálat a következő napra szép, nyugodt időjárást prognosztizált a Georges Bank halászterületre, de amikor a két homárfogó hajó a három halásszal odaért, orkán fogadta őket, 150 km-es széllökésekkel és 20 m magasra korbácsolt hullámokkal. Az időjárásjelző szolgálat azzal védekezett: a vihar olyan gyorsan támadt, hogy az a hajók kifutásának az időpontjában nem volt előrelátható, továbbá, hogy ők a várható időjárást közszolgáltatást végző intézményként jelezték, s így nem tartoznak felelősséggel. A bíró hangsúlyozta: nem any- nyira azért marasztalja el a szolgálatot, mert előrejelzése téves volt, hanem főként a tévedés oka miatt, s ez az, hogy a szerencsétlenség színhelyén levő széljelző bója már három hónapja nem működött. A KISKŐRÖSI IDŐSEKÉRT Megosztott öröm Kicsordult a pohár, mondjuk sokszor, ha a bennünket ért sérelmek miatt egyszer csak kitörünk, fellázadunk és — legalább — jól „megmondjuk^ a magunkét”. Most bennem sem fér el, ami betölt, juttatok belőle másaknak is. Akár annak bizonyságául, hogy nemcsak a méregtől, bosszúságtól csordulhat túl az a hi- zonyos pohár, hanem az örömtől is. Ez pedig — hitem szerint — sokasodik, ha megosztják ... Városunkban', Kiskőrösön, nagyon szépen fejlődik a szociális gondozó hálózat. Van szociális otthon, idősek otthona, és széles körű a háza szociális' gondozás. £n ez utóbbiban részesülök. Két háborút éltem át, mára nagyon megromlott az egészségi állapotom. Igen nehéz helyzetben lennék, ha nem indult volna be a gondoskodásnak ez a formája. Másfél éve keresnek fel rendszeresen a házi gondozók. Azelőtt évente háromszor is bevittek a kórházba, mert súlyos szívbetegségem miatt nem tudtam magam ellátni Most pedig hadd írjam le, ml az, ami nekem olyan nagy örömöt szerzett. Nemrégiben rendezték meg Kiskőrösön a városi idösejc napját. A találkozóra több mint félszázan gyűltünk össze a helybeli szociális gondozottak közül. Először videofilmeket néztünk, majd szép műsorral örvendeztettek meg bennünket a gyerekek: szavaltak, énekeltek, zeneszámokat adtak elő. A vendéglátók nevében a szociális otthon vezetője és a Hazafias Népfront képviselője mondott meleghangú köszöntőt. Amikor megszólalt a Himnusz, meghatotta» énekeltünk együtt valamennyien. A műsor után bőséges ünnepi ebédet kaptunk. Hűsítő italok, sütemény, torta, kávé zárta a menüt. Ez alkalommal ünnepeltük meg egyik társunk kiilenvenegyedi'k születésnapját is. A jó kedélyű, életerős bácsi megtáncolitatta még a fiatalokat is! Sajnos, gyorsan eltelt az idő, szívesen, beszélgettünk volna még órákig. Jó volt így együtt lenni. Délután a szociális otthon autóba vitte haza a fájósabb lábú időseket. Végül hadd szóljak azokról, akiknek mindezt köszönhetjük Arról, hogy, milyen, nagyon kedvesek, figyelmesek, szolgálatkészek a mi gondozónőink. Nemcsak itt, ezen a találkozón tapasztaltuk ezt. Qk mindig ilyenek, ha velünk foglalkoznak. Kívánjuk, hogy jó égészsséggel, sokáig végezhessék szép szolgálatukat idős, beteg embertársaik között, akiknek nagyon jólesik, és fontos is ez a segítség. Különösen az egyedülállóknak, akiknek ezek a lányok, asszonyok az egyetlen támaszaik a bajban. Dúl Etelka egészségügyi nyugdíjas NAPKÖZBEN Két percért — fél napot A minap büszkén számolt be arról a tv-hiradó interjú- alanya, . hogy a főváros egyik kerületében komplex egészségügyi vizsgálattal kapcsolják össze a tüdőszűrést. Megyénk orvosai ezt, úgy tűnik, csendben, fű alatt kezdték el — évekkel ezelőtt. Akkor kaptam ugyanis az első értesítést, melyben közölték velem: a tüdőszűrés mellett ezentúl... (lásd mint fenn). Helyes. Nem kell minden jó •kezdeményezést nagydobra verni. „A költő ír, a macska •miákod” — az orvos gyógyít és segít megelőzni betegségeimet. Szándéka értem van, eszköze azonban — néha, néhol — ellenem. Félegyházán is bevezették — a tüdőszűréshez kapcsolt vizsgálatok sorában — a nő- gyógyászati rákszffrést. Jelentősége felmérhetetlen a rosszindulatú daganatok korai felismerésében. Csakhogy! A kétperces vizsgálatra jelentkező — többségében egészséges, munkából elkéred Zkedett — lányok, asszonyok együtt kell, hogy várakozzanak az egyetlen nőgyógyászati szakrendelésen a tényleg betegekkel. Órákat, félnapokat. A helyzet — így — tarthatatlan. Fennáll ugyanis a veszélye annak, hogy az asszonyok „fellázadnak” az időrablás ellen, s — hol nincs kiskapu? — rafinálta» megkerülik a létfontosságú vizsgálatot. Isten ments, hogy „objektív akadályokra” hivatkozva megszüntessék az általános szűrést! De talán újabb rendelés beindítása — és újabb szakorvos bevonása — nélkül, csupán belső átszervezéssel is csökkenthető lenne a várakozási idő. Aztán, ha majd arról tudósit a központi sajtó, hogy Budapesten megoldották — az ott még csak ezután jelentkező — gondot, isimét csöndben1 bólintanánk. Mi már erre (is) régen gyógyírt találtunk ... — bók — Átöltözés Az ebédszünetig még jó tizenöt perc volt' hát- fa, de a brigádvezető a tekintetével már kitartóan figyelte Garszevant, az egyik kőművest. Garszevan megrántotta a vállát, és idegesen bólintott a fejével, amikor a brigádvezető egy gondosan összehajtogatott, parányi papírcsomagot dobott oda a lába elé. A kőműves lehajolt, mintha a szintmérőt igazítaná a padlón, óvatosan körülnézett, nem figyeli-e valaki, aztán zseb- revágta a kis csomagot, ö tudta csak, meg a brigádvezető, hogy a parányi csomagban rubelek vahnafc Hősünk azonnal munkához látott. Néhány pillanat tnúiva az épület bejáratához sietett. A lépcsőház előterében a brigádvezető valami kis apróság miatt az építésvezetővel vitatkozott. Amikor Garszevan elment; mellettük, a brigádvezető tüzet kért tőle, rágyújtott, de valamilyen fondorlatos trükkel egy másik gyufásdobozt adott vissza. Garszevan fölszaladt az első emeletre, a gyu- fásdobozból kulcsot vett elő, és kinyitotta a szerelésre váró áramelosztó ajtaját. A huzalok és porcelántestek összevisszaságából begyakorlott mozdulatokkal kiráncigált egy rozoga bőröndöt, és gondosan kulcsra zárta az elosztót. Garszevan maga elé tette a bőröndöt, majd egy elegáns öltönyt húzott elő, aztán fehér inget nyakkendővel és egy pár cipőt. A fekete napszemüveg csak fokozta a hatást: felismerhetetlenül más ember lett a hirtelen- átöltözött kőművesből. Néhány pillanat múlva a szokásos útvonalon Garszevan elhagyta az építkezés területét, majd gyors lépésekkel átvágott a főút túlsó oldalára. . öt perc múlva már jött is visszafelé, gúnyos, lekicsinylő pillantást vetve az üzlet kirakatában levő figyelmeztető, szövegre, A kirakatban Ugyanis nagy táblára ez volt felírva: „Munkaruhában megjelenő vásárlóinknak szeszes italt nem szolgálunk ki!” V.» Eduard Gevorkjan (Oroszból fordítottat Kiss György Mihály)
