Petőfi Népe, 1986. november (41. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-18 / 271. szám

1968. november 18. <3 PETŐFI NÉPE O 3 A KONSZOLIDÁCIÓ MEGTEREMTÉSÉÉRT Élen a párt újjászervezésében Szabó Gyuláné — Szőllősi Má­ria — több mint harminchárom évet töltött függetlenített politi­kai munkásként pártapparátus­ban. Egyike azon kevés nőknek, akik tevékeny résztvevői vol­tak Báes-Kiskun megyében az 1956-os ellenforradalom felszá­molásáért, majd a konszolidáció­ért folytatott kemény harcnak. Helytállásának elismeréseként 1957. októberében megkapta a Munkás-Paraszt Hatalomért Em­lékérmet. Több más magas ki­tüntetésnek is tulajdonosa, így a Munka Érdemrend ezüst és arany fokozatának, valamint a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége által adományozott Lenin Emlékéremnek, amelyet a lenini eszmék terjesztése és meg­valósítása'. terén kifejtett ki­emelkedő tevékenységéért ka­pott. Életútját felidézve említi, hogy bátyjával és sok más falu­beli fiatallal együtt a felszaba­dulást követően ifjúsági szerve­zetekben dolgozott. Fiatal lány­ként. 1947-ben lett a kommunis­ta párt tagja szülőfalujában, Dimavecsén. Tanult szakmája női szabó, de serdülő kora óta vonzotta a pedagóguspálya. Nagy örömére szolgált, amikor a he­lyi pártszervezet javaslatára 1949 tavaszán felvették az óvó­nőképzőbe. Tanulmányait azon­ban már nem kezdhette el. 1949. szeptemberében Éj dunavecsei járási pártbizottságra került, majd 1952 tavaszán a megyei pártbizottság agitációs és pro­pagandaosztályára. Itt dolgozott — különböző beosztásokban __ 1 962-ig. Ekkor régi vágya telje­sült. átkerült-a pártiskolára, ahol két évtizeden át mint tanár, il­letve mint tanszékvezető tanít- haitott. — Az 1956-os ellenforradalmi eseményeket tehát a megyei pártbizottság munkatársaként él­te át.- — A megyében az első komo­lyabb ellenforradalmi megmoz­dulás 1956. október 25-én Baján vo’t. Másnap egy rövid megbe­szélést követően önkéntes je­lentkezés i alapján az apparátus egy része a kecskeméti üzemek­be- és a környező településekre ment, hogy személyes tapaszta­latokat szerezzen a politikai helyzetről, a megyei pártbizott­ság október 24-i felhívásának fo­gadtatásáról. amely a nyuga­lom. a törvényes rend megőrzé­sére, a termelőmunka folytatá­sára szólitott föl. Két társammal Kiskunfélegyházára utaztunk. A hangulat már ott is forrongó volt. Arról, hogy Kecskeméten erőteljes megmozdulások kezdőd­tek, ott értesültünk. ■— Mihez kezdett ezek után? — Ahogy hazaértünk, a me­gyei pártbizottságra mentem. A tapasztálatokat már nem tudtuk összegezni, megkezdődött a párt­ház védelmének szervezése. Em­lékezetem — és néhány társam véleménye — szerint huszonné­gyen—huszonötén maradtunk az. épületben, legtöbben a megyei, néhányan a járási pártapparátus- ból, valamint a DISZ-ből és az .úttörőszövetségből. Nem akarom dramatizálni a helyzetet, a párt­ház ostromára, komolyabb fegy­veres összetűzésre nem került sor. A legnehezebb a bizonyta­lanság volt. Érdemi kapcsolatunk nem volt a központi vezetőség­gel, nem tudtuk pontosan, mi­lyen erők szerveződnek a vá­rosban, mire és kikre számítha­tunk. Aggasztott bennünket köz­vetlen hozzátartozóink sorsa, s közben mind nehezebb lett az élelmiszer beszerzése is.4 Én fegyveres szolgálatot nem ‘telje­sítettem. Október 27-től az egyét- len nő voltam a pártházban, el­sősorban a fegyveres őrség, il­letve az épületben levők étkez­tetését segítettem. — Milyen feladatokkal kel­lett megbirkóznia a november 4-ét követő időszakban? — A Forradalmi Munkás-Pa­raszt Kormány megalakulása, az ellenforradalmj erők elleni tá­madás megindítása számomra is nagy örömet, s egyben új erőt adott. November 5-én reggel minden külön értesítés nélkül munkára jelentkeztem. Még az­nap — Harmath János elvtárs­sal együtt — Kisikőrösre és Du- navecsére mentünk, hogy infor­mációt szerezzünk és tájékoztas­suk az elvtársakat az ideiglenes megyei intézőbizottság által megjelölt tennivalókról. Az apparátus, s így az én fel­adatom is a megyei vezetőség előtt álló sokirányú, nagy türel­met, elvi szilárdságot igénylő feladatok megoldásának segíté­se volt. Szeretném külön is meg­említeni a Katona József Rádió munkájában való aktív részvé­telt. A rádió a repülőtéren mű­ködött, a megyei IB határozata alapján szerveződött, s novem­ber 19—12. között kezdte adását. Fontos szerepet töltött be a köz­ponti és megyei határozatok, ál­lásfoglalások ismertetésében, a mozgósításban. Volt keresőszol­gálata is, amely, az eltűnt sze­mélyek felderítését segítette. Feladataim közé tartozott a kü­lönböző írásos anyagoknak — központi és megyei kiadványok­nak, röplapoknak, sajtótermé­keknek — a megyébe való ki­juttatása. Kezdettől nagy gond­dal foglalkoztunk a . párttagokat, a dolgozókat izgató kérdések összegyűjtésével és azzal, hogy ezekre választ is kapjanak. Részt vettem a KISZ szervezé­sében, nem utolsósorban — 1957- ben — a pártoktatás újraindítá­sának előkészítésében. — Feltételezem, hogy Vártis- kolai hallgatóit is foglalkoztatták a most felidézett időszakkal kap­csolatos kérdések. — Valóban. Kevés olyan fog­lalkozás volt, amelyen a párt történetének e nehéz időszaká­val ne foglalkoztunk volna. Ma­gam is fontosnak tartottam é? tartom, hogy ne térjünk ki a kérdések elől. Persze előfordul­hat, hogy nem mindegyikre tu­dunk pontos választ adni. Meg­győződésem, hogy az elkövetett hibák megismétlődésének elke­rülése, a tanulságoknak a gya­korlatban való hasznosítása meg­követeli, hogy a ma nemzedéké­nek, s mindenekelőtt a párt if­jú tagjainak valósághű ismere­tei legyenek az ötvenes évekről, köztük 1956 történéseiről. Kormos Emese AZ ÜGYÉSZ TOLLÁBÓL ___________________ A z áldomásivás következményei A Petőfi Népében is számta­lan alkalommal hívtuk fel az ol­vasók figyelmét a szeszesital- fogyasztás káros, sokszor bűn- cselekményt kiváltó következmé­nyeire. Különösen a sokat em­legetett munkahelyi, munkaidő alatti italozásra. Ezzel kapcsola­tos az alábbi bűnügy, amelybén a közelmúltban hozott — még nem jogerős — ítéletet a Kecs­keméti Városi Bíróság. Részegen a volán mögött A büntetlen előéletű 50 éves, hegesztő foglalkozású Deák Pál 1986. szeptember 3-án reggel a szokott körülmények között sze­mélygépkocsijával munkahelyé­re, a Dágáz Vállalat kecskeméti üzemegységéhez ment. Munka­társaival aznap gázt kötöttek be vidéken, ahová a vállalat gép­kocsijával utaztak. Közben — egy-egy munka "befejezése után — különböző helyeken szeszes italt, főleg sört fogyasztottak. Deák este 7 óra körül — ami­korra visszatértek a vállalat te­lephelyére — súlyosan ittas ál­lapotba került. A munkahelyét «lhagyva gépkocsiba ült azzal, hogy hazamegy. Ittassága miatt nem tudta mérlegelni, hogy ilyen állapotban nem vezethet. Munkatársa — Kuris Béla — vissza akarta őt tartani, ezért a Halasi úti felüljárónál kijelölt várakozóhelyre ment, mivel tud­ta, hogy a másik személygépko­csija ott áll. Deák ekkor már bent ült a járműben és motorját is beindította. Kuris kérte őt, hogy ne induljon el ilyen álla­potban. Ám társa durva szavak­kal elküldte. Erre Kuris a gépkocsi bal ol­dali, félig leeresztett ablakán keresztül benyúlt a kocsiba, hogy az indítókulcsot kivegye. E kí­sérlete sem bizonyult eredmé­nyesnek, közben ugyanis mun­katársa elindult az Ipoly utcán át a Zalka Máté utca felé. Kar­ja beszorult, nem tudta kiránta­ni a járműből. így élőbb lépked­ve, maid futva haladt az egyre gyorsuló gépkocsi mellett. Deák észrevette a helyzetet, állapota miatt azonban nem fogta fel ennek következményeit. Felgyorsította mintegy 30 ki- lométer/óra sebességre a jármű­vet és vonszolta maga mellett a férfit. A Zalka Máté utca ke­reszteződésénél nagy ívben elka­nyarodott, áttért a menetirány szerint bal oldali járdaszegély mellé. Ekkor a férfi teste a ka­nyar ivében oly módon kivágó­dott, hogy beszorult karja a gép­kocsi ablakát kitörte. Az úttest­re esett és súlyos sérülést szen­vedett, amely azonban szeren­csére nem járt csonttöréssel. Nem nyújtott segítséget A balesetet természetesen a vezető is észlelte, ennek ellenére megállás, nélkül továbbhajtott. Nem nyújtott segítséget az út­testein fekvő, vérző j sérültnek. Ezt az időközben odaérkező mun­katársak tették meg; Deák a Schönherz Zoltán té-* rig hajtott, majd ott elvesztette a járműve feletti uralmát,, fel­szaladt a járdára és egy lámpa­oszlopnak ütközve megállt. A bíróság megállapította, hogy Deák Pál a KRESZ több alap­vető rendelkezését szegte meg szándékosan. Munkatársa életét, testi épségét súlyosan veszélyez­tette. Bűnösnek találta ittas jár­művezetés vétségében, súlyos testi sértést okozó közúti veszé­lyeztetés és segítségnyújtás el­mulasztásának bűntettében. Értékelte az ittas vezetések el^ szaporodottsáaát. az igen durva, szándékos KRESZ-szabályszegé- seket. a súlyos fokú alkoholos befolyásoltságot, azt, hogy több bűncselekményt követett el, vé­gül. hogy a segítségnyújtás el­mulasztása mélyen elítélendő cselekmény. Enyhítő körülmény- Jként a büntetlen előéletet, az , idősebb kort, a beismerő vallo­mást lehetett figyelembe venni, így a bíróság Deák Pált 11 hó­napi börtönbüntetésre ítélte és 3 évre eltiltotta a közúti jármű- vezetéstől. Ezúttal a véletlen, a szerencse is segített, mert sokkal súlyo­sabb sérülés vaév még ennél is komolyabb következménye is le­hetett vo’na a meggondolatlan italozásból fakadó cselekmény- sorozatnak. Felelősségrevonást a munkahelyen is! A munkahelyen, munkaidőben történő szeszesital-fogyasztás sú­lyos fegyelmi vétség, az ennek következtében kialakult szeszes italtól befolyásolt állapotban tör­ténő járművezetés pedig már bűncselekmény, amelyhez — mint az ismertetett ügyből is kitűnik — további súlyos meg­ítélésű bűncselekmények elköve­tése járulhat. Ügy vélem, intő példa, komoly figyelmeztetés le­het ez valamennyiünk számára. A rendőrhatóság egyébként jel­zést küldött a Dégáz vállalatnak, , amelyben hatékony intézkedések megtételét és az érintett dolgo­zók fegyelmi felelősségrevonását szorgalmazta. Dr. Ábrahám István közlekedési ügyész A DÜNATÁJI VENDÉGLÁTÓ VÁLLALAT eladásra vaav bérbeadásra meghirdeti Dunapatajon, a Szelidi-tó partján, festői környezetben levő, téliesített, 18 szobás, kétszintes, TÓ SZÁLLODÁJÁT és a hozzá tartozó éttermét. ELADÁSI ÁR VAGY BÉRLETI DÍJ: megegyezés szerint, ÉRDEKLŐDNI LEHET: Dunatáji Vendéglátó Vállalat 6500 Baja, Béke tér 6. Telefon: 11-837 Telex: 281 220 ti TARNOW, A LENGYEL TESTVÉRMEGYE II. A vajdaság székhelyéin Az 1330 körül, a Sandomierzi lapályon létesült város, Tarnow a XVI. században indult fejlő­désnek. A Tarnowskl család ne­mes és racionális elképzelései a település gazdasági, kulturális célú fejlesztésére máig ható példaként állnak az itt élők előtt. A XVI. szá­zadban itt működött a krakkói egyetem egyik kara. Évszázados meg­torpanás után a fellendülés jelei a múlt század végén kezdtek mutat­kozni. Lengyel testvérmegyénk székhelye ma fontos gazdasági, ke­reskedelmi és kultúráiig központ. f A csaknem 700 ezer lakosú, 4157 négyzetkilométer területű Tarnow megye ipari jellegű, ahol az utóbbi negyedszázadban hat­szorosára nőtt a munkahelyed száma. Óriási fejlődés ez, hisz a második világháborúban az itte­ni gyárak 40 százalékát lerombol­ták a német fasiszták. Az elmúlt négy évtized alatt teremtődött újjá a villamos-, a hűtőgép-,'. az üveg-, a gumiipar és a kohászat. A felszabadulás évében alig 35 ezren éltek Tarnowban, irha a la­kosok száma meghaladja a 110 ezret. A megye öt városában új kórház i3 épült. A város legnagyobb üzemét, a Tannowi Nitrogén Műveket töibb mint 60 évvel ezelőtt alapították. A 9300 dolgozó 60 százaléka har­minc éven aluli. Magyar kapcso­lataikban a lógj ellenit ősabbnek a Borsodi Vegyi Kombináttal fenn­tartott együttműködésüket tart­ják. * * * A magyimúJliüú iparváros kultu­rális-művészeti hagyományainak ápolásában, a műhelymunka ér­tékteremtésében a itarnowi drá­mai színház sokrétű feladatot Iát el. Az igazgató, Ryszard Smo- zewski, aki egyben a színház mű­vészeti vezetője is, számolt be működésükről: — Három tagozata van a Lud­wig Solski Színháznak. A nagy­színházban klasszikus repertoár- darabokat játszunk. a kisszínház- ban a Magyarországon is ismert — a fiatalok színházi, dramatur­giai, esztétikai ismereteit gazda­gító — beavató előadásokat tar­tunk. A harmadik az úgynevezett „bőröndszinház", közismertebb nevén a bábszínház, amely főleg óvodásoknak és kisiskolásoknak tart előadásokat. (A körülbelül félezer. előadást Tarnowon kívül tíz vajdaságban is szervezik.) ■Az igazgató egy magyar vonat­kozású élőkészületre hívta fel fi­gyelmünket. Ebben az évadban 16 darabot játszottak a Ludwig Solski Színházban, amelyek két­harmada új bemutató volt. Ezek közül is kiemelkedett Elzbieta Monawska: Anna Zsuzsanna című drámája, melynek ősbemutatója ja debnói várszíntpadon volt. A történet Balassi Bálint és Wesse­lényimé Szárkáindy Anna szerel­méről szál. Balassi 1589-ben Lengyelország­ba „lovagolt'’, hogy részt vehes­sen a török elleni harcokban. Ek­kor és Itt ismerkedik meg a deb- ,nói várban szíve választottjával. (A félévnyi szerelem emlékei s irodalomtörténeti eredményei a Célia-versek, melyek a magyar költészet örökbecsű, általunk is tisztelt (gyöngyszemei.) A színházigazgató elmondta még, hogy kiemelt figyelmet for­dítanak a művészeti nevelésre. Nagy segítséget ad a rendezők­nek, a színészeknek■' a színház főállású pszichológusa. A művé­szeti nevelést más társterületek­kel is — mint például a képző­művészet, film — kitágítják. Vallják, 'hogy a színházat szerető, az előadások iránt érdeklődő kö­zönség nevelését már óvodáskor­ban el kell kezdeni, hogy felnőtt­iként a művészethez értő. azt ked­velő emberek népesítsék bs min­den este a színház széksorait. Kovács István (Folytatjuk) TELEPÜLÉSKUTATÓK TANÁCSKOZÁSA Vita a sajátos helyzetű térségekről Szombathelyen rendezett konferenciát a napok­ban „Sajátos helyzetű térségek terület- és telepü­lésfejlesztési problémái” címmel a helyi társadal­mi és állami szervekkel közösen az MTA Regioná­lis Kutatások Központja. Már a meghívón féltüntetett program is jelezte, hogy a szervezők rövid idő alatt sok információ átadásához szerettek volna fórumot teremteni. Va­lóban — tapasztalhattuk — több napra való elő­adás hangzott el egyetlen napra összezsúfolva. A köszöntő, majd a hivatalos megnyitó után Enyedi György akadémikus, az MTA RKK főigaz­gatója adott tömör, reális helyzetjelentést „A ha­zai terület- és településfejlesztési kutatások szem­pontjai” címmel. Három fő kutatási szempontot em­lített: (A gazdasági szféra, a létező termelőerők vizsgálata kapjon nagyobb hangsúlyt a kutatások­ban — az egyes régiók szellemi potenciálját ki kell használni —, a vizsgálatok ne a jelenségek­re, hanem a folyamatokra irányuljanak.) Laczkó László, az ÉVM főosztályvezető-helyette­se a speciális területekről, sajátos helyzetű térsé­gekről (agglomeráció, perifériás területek stb.) szólt. Erdősi Ferenc kandidátus — tovább szűkítve a te­matikát — a határmenti térségek kutatásának cél­jairól és szempontjairól közölt gondolatébresztő mondatokat. Csupán négy óra állt rendelkezésre ahhoz, hogy a két tagozaton a fölkért és a spontán hozzászólók kifejthessék álláspontjukat. A határmenti térségek problémájával foglalkozó I. tagozatban csak az államhatár, illetve a határ- mentiség politikai-földrajzi megközelítéseit hallot­tuk. Megjelent a határmentiség mint vízgazdálko­dási feladat, mint nemzetközi jogi fogalom, mint a vám- és devizaszabályok működési területe is. A határmentiség ténye speciális problémát jelent ^nemcsak Magyarország számára, hanem az ország­határ másik oldalán is. Ezért különös jelentősé­gűek a határmentiség kutatására az egyes orszá­gok közötti kutatási szerződések. A legrégibb együttműködés Magyarország és északi szomszédunk, Csehszlovákia között jött lét­re. Több évtizedes a Jugoszláviával kötött — Bács- Kiskun megyét is érintő — szerződés is. Az Auszt­riával létrejött szerződést néhány éve erősítették meg, de máris hallhatunk magyar és osztfák kuta­tóintézetek közös kutatási programjáról. A másik tagozat a sajátos helyzetű térségek problémáit tűzte napirendjére. Kiindulópont — s egyben vitatéma — volt: Mit jelent, s milyen jel­legű területeket takar a „sajátos helyzet” gyűjtő- fogalom? Bár , a pontos, egységes fogalomhaszná­lat szükségességét szinte valamennyi fölkért elő­adó kiemelte, a nézőpontok sokfélesége következ­tében nem születhetett mindenki skámára elfogad­ható meghatározás. (Az elmaradott, a kedvezőtlen adottságú vagy az egyoldalúan fejlett területeket éppúgy ..sajátos helyzet” jellemzi, mint az~ agglo- merálódó térségeket.) A meghívott szakemberek Inkább lehetséges kutatási irányok fölvázolására törekedtek, vagy — miként a vendéglátó Vas me­gyeiek tették — saját vizsgálódásaik néhány hasznosítható eredményét ismertették. Gondosan előkészített vagy a lelkesedés hevében született hozzászólásokban sem volt hiány. Ezek mindegyike olyan új szempontokra, sürgető fel­adatokra hívta föl a figyelmet, mint például a me-’ zőgazdaságnak a településfejlődésben játszott sze­repe, a közigazgatási beosztás és a fejlesztési for­rások ellentmondása, vagy a zömmel elmaradott területeken élő cigányság problémája. E munkás napot teljes üjés zárta. Mindkét tago­zat a tanácskozás vitajellegét, sokszempóntúságát, a tervezett kutatásokat elindító szerepét hangsú­lyozta összefoglalójában. A konferencián Bács-Kiskun megye több intéz­ménye is képviseltette magát. Tóth Éva tudományos munkatárs — Duró Annamária tudományos ösztöndíjas EGÉSZSÉGES TÁPLÁLKOZÁS Baromfi­felvágottak Országszerte átalakulóban van a baromfifeldolgozó ipar. Az iparágban dolgozó vállalatok — igazodva a fo­gyasztói igényeikhez és az ex­portkövetelményekhez — egyre magasabb feldolgozott­sági fokú készítményeket gyártanak. A hagyományos -konyhakész szárnyasok mel­lett egyre gyakrabban jelen­nek meg a boltok hűtőpult­jain a baromfi alapanyagból készített felvágottak, kolbá­szok, amelyeknek zöme ma­gas fehérje- és alacsony zsír- tartalmával kiválóan megfe­lel az egészséges táplálkozás követelményeinek. A Kecskeméti Baromfifel­dolgozó Vállalatnál az idén tízféle töltelékárut, 5-féle pa- colt-füstölt terméket és két­féle gyorsfagyasztott, elősü­tött terméket állítanak elő. 6 Cs. Szabó Tibor a „Hírős” ba­romfipárizsi alapanyagát keve­ri össze Seydermann-keverőgép- pel.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents