Petőfi Népe, 1986. november (41. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-15 / 269. szám

1986. november 15. • PETŐFI NÉPE « 3. ANYAGI TÁMOGATÁS, IDŐSEK KLUBJA Az öregek jobb ellátásáért Az idősek helyzete, társadalmi megítélése a korábbi időszakhoz képest jelentősen módosul! t. Nö­vekedett az átlagéletkor, ugyan­akkor felbomlottak áz öregék szá­mára érzelmi, anyagi táiyia&zt nyújtó niagycsaJádak. Bács-Kis- kúnban a nyugdí jaskorúak szá­ma 125 ezer, a megye lakosságá­nak több mint 20 százaléka. So­kan közülük egyediül, külterüle­ten élnek, s jövedelműk a létmi­nimum alatt van. Körülményeik javítására az utóbbi évtizedekben a társadalmi gondoskodás szá­mos formája lépett életbe. Csaknem háromezren része­sülnek például rendszeres szociá­lis segélyben, melyre a miúLt év­ben mintegy 54 millllió forintot fordítottak a tanácsok. Tizemhá- romezren kaptak tavaly rendkí­vüli anyagi támogatást, mely ösz- szesen 34 millió forintot tett ki. Bővül a kedvezményes étkeztetés hálózata, gyermekóntáaményi, munkahelyi konyhák segítségé­vei. Az időskorúak ellátásában nagy szérepe van a területi szo­ciális gondozásnak. Az e körbe tartozó feladatok elvégzéséért az egészségügyi miniszter no­vember elején érvénybe lépett rendelete a helyi tanácsokat tet­te felelőssé. A területi szociális gondozás legrégebbi formája az öregek nap­közi otthona — új nevén idősek klubja —, melyből jelenleg 54 működik a megyében. Mintegy. 1600 idős ember nappali e”áfásá­ról (étkezéséről, orvosi felügyele­téről)' gondolkodnak. Kecske­méten | napokban adtak át két új, ötvenszemélyes klubot. Baján, Bátyán, Lászlófalván, . Kiskun­halason, Csengődön, öregcser­tőn és Ballószögön a közeljövő­ben hoznak létre hasonlót. Idősek hetes otthpna — új el­nevezéssel : szállást biztosító idősek klubja — Tiszakécskén, Kiskunhalason, Kecelen, Kis­szálláson, Mélykúton és Tom­pán működik. Itt egész éven át folyamatosan, vagy az igények szerint időszakosan kaphatnak ellátást a rászorulók. Kiskunfél­egyházán még az idén, Bátyán a jövő évben. Ordason, Izsákom, Kunszálláson, Úszódon és Tisza- alpáron pedig legkésőbb 1988-ban szeretnék megnyitni a hétközit,' amihez a megyei tanács is nyújt anyagi támogatást. Ugyancsak hétközi otthonná szeretnék átala­kítani Kiskunmajsán a belsőJkí- gyósi külterületi iskolát. • Jelentős fejlődés történt a há­zi gondozói szolgálatban Is. Ma már szinte a megye valamennyi településén tevékenykednek há­zi gondozók. Bevásárolnak, ebé­det hordanak, takarítanak, or­vost hívnak, gyógyszertárba, pos­tára. könyvtárba mennek, üzene­tet közvetítenek. Tizedeit helyen terepjáró gépkocsi segíti a terü­leti gondozást, de az igény en­nek háromszorosa. Kecskeméten két nyugdíjas- ház, Kiskunfélegyházán nyug­díjasok garzonháza épült. Lakói önellátók, de kívánságukra egész­ségügyi ellátásban, étkeztetés­ben részesülhetnek. Több váro­sunkban vizsgálják a nyugdíjas­ház építésének helyi lehetőségeit, Baján a tervek szerint két év múlva adják át az elsőt. Újszerű szociális gondozási szervezet a családsegítő központ, mely Kiskunfélegyházán, La- josmizsén és Csengődön működik másfél éve. A központok már ed­dig is szép eredményeket értek el a családgondozásban, s a jövő­ben tovább bővítik tevékenységi körüket. • A legtöbb feszültség az ellátá­si rendszerben központi szerepet betöltő szociális otthoni hálózat­nál halmozódott fel, a szükséges­nél lassúbb ütemű fejlesztés miatt. Jelenleg mintegy félezren várnak elhelyezésre. Számuk évente több százzal nő. Az idős­korúak körében népszerű kikap­csolódás az országjárás, a kirán­dulás. A megyében élő idősek bogüárlellei üdültetése mellett az ősz folyamán a budapesti XI. kerületi nyugdíjasak egyhetes üdülését szervezték meg Kalocsa vezetői a Szelidi-tőnál. Nemrégi­ben pedig Kalocsán és a környe­ző községekben lakó nyugdíjasok 40 fős csoportja pihent a főváro­si, .kamaraerdei üdülőben. Az elszigetelőd öttség csök­kentése végett egyre több tele­pülésen nyugdíjasklubokat, -kö­röket hoznak létre. A megyében jelenleg több mint 60 nyugdíjas- klubot tartanak nyilván, a tagok száma két és fél ezer. A klubok képviselői számára a Hazafias Népfront Országos Tanácsa idő­sekkel foglalkozó munkabizott­sága jövő év tavaszán országos tapasztalatcserét szervez.. Dr. Szlkszai István, a megyei tanács csoportvezetője Szigorúbb környezetvédelmi előírások a közlekedésben A közlekedés —, s ezen belül is főként a közúti jármüvek — által okozott környezetszennyezés mind több gond forrása, elsősorban a nagyobb vá­rosokban, ipari körzetekben, ahol a levegő amúgy is az átlagosnál több káros anyagot tartalmaz, s a zaj sok helyen az eLviselhetetlenség határát súrol­ja. A környezet óvása, illetve a káros hatások mér­tekének csökkentése érdekében az eddigieknél szi­gorúbb rendelkezések kidolgozása vált szükségessé. Várhatóan már a jövő év elején életbe lép a köz­lekedési miniszter rendelete, amely a jelenlegi helyzet — a járműpark nagysága, a forgalom sű­rűsége; a* gépkoésik műszaki állapota — figyelem- bevételével megváltoztatja, szigorítja a korábbi jogszabályt. Tizenegy évvel ezelőtt rögzítették utoljára a gép­járművekkel kapcsolatos környezetvédelmi előírá­sokat. normákat. Akkor mintegy 580 ezer személy- 'gépkocsi, alig több mint 100 ezer teherautó és §6 ezernél kevesebb autóbusz közlekedett a hazai uta­kon. Ma viszont csaknem rhásfél millió személy- gépkocsi, 150 ezer teherautó és mintegy 25 ezer busz van forgalomban. Időközben az újonnan beszerzett járművek többségének műszaki-konstrukciós tulaj­donságai is módosultak, korszerűsödtek. A rende­letmódosítás nem hagyja figyelmen kívül azt sem, hogy' a kereskedelemnek jelenleg milyen gazdasá­gi lehetőségei vannak a gépjárműbeszerzésre, a meglévő — jórészt elöregedett, korszerűtlen — jár­műpark összetételének megváltoztatására. A várható új jogszabály kettős célja, hogy kor­szerű, környezetkímélő gépjármüvek kerüljenek az országba, továbbá, hogy a már üzemben lévő autók kevésbé szennyezzék környezetüket. Az úgyneve­zett típusvizsgálatok előírásainak szigorítása azt célozza, hogy a jövőben a kereskedelem csak olyan új járműtípusokat szerezzen bé, amelyek megfe­lelnek a szigorúbb követelményeknek: kevesebb szénmonoxidot és szénhidrogént bocsátanak ki, s kevésbé zajosaik — kívül és belül —, mint a koráb­bi típusok. (Gazdasági szempontból indokolt ese­tekben — a közlekedési miniszter az Országos Kör­nyezet- és Természetvédelmi Hivatal elnöke egyet­értésével — felmentést adhat a szigorított típus­vizsgálati előírások alól.) Az új jogszabály megkö­veteli, hogy a már forgalomban lévő gépkocsik szénmonoxid-, illetve koronák ibocsátása csökken­jen. , Egyes típusoknál a levegőbe kerülő szennyező­anyag mértéke a korábbinak alig- több mint a fele lehet majd. Teljesen új rendelkezése a szabályo­zásnak, hogy 1988. január elsejétől nemcsak a tí­pusvizsgálatoknál, hanem az üzemben lévő gépko­csiknál is megszabják a zaj felső határát. Új in­tézkedés, hogy a jövőben a közutakon is bármikor ellenőrizhetik, megfelel-e a gépjármű a környezet-- védelmi előírásoknak. Az új jogszabálynak nem a büntetés, a szankcio­nálás az elsőrendű célja, hanem az, hogy a jármű­veik környezetvédelmi szempontból is megfelelő műszaki állapotban vegyenek részt a forgalomban. A tervek szerint a közúti környezetvédelmi ellen­őrzéseket a rendőreik és a megyei tanácsok mun­katársai végzik majd. A szükséges mérőműszerek egy részét az OKTH anyagi támogatásával már be­szerezték, s megkezdődtek a kísérleti ellenőrzések is. Az érintett autósok kellő időt kapnak majd ar­ra, hogy környezetet szennyező járművüket meg- javíttassáik, a szükséges beállításokat elvégezzék, illetve elvégeztessék. A várhatóan megnövekedő munkálatokra a szervizek is felkészülnek; a hiány­zó műszerek, berendezések beszerzéséhez a Közle­kedési Minisztérium nyújt számukra segítséget. KÉTSZÁZÖTVENEZER KÉSZÜL Társasjátékok Lajosmizséről November 11-én este a televí­zió Stúdió '86 című műsorában érdekes riport nézői és hallgatói lehettünk. Hernádi Gyula író a munkájáról szóló tájékoztatójá­ban azt is elmondta, hogy äz iro­dalmi tevékenységén túl egy társasjátékot is alkotott. Az „Ide a szfinxet” nevű játék kellemes szórakozást nyújt majd azoknak, akik szabad óráikban ezzel töl­tik majd az időt. A riportban az nem hangzott el, hogy ez a tár­sasjáték megyénkben készül, a kecskeméti Petőfi Nyomda la- josmizsei telepének dolgozói te­szik lehetővé, hogy minél előbb a boltokba, illetve a vásárlókhoz ■kerüljenek. Gór József üzemvezetőtől ér­deklődtünk erről, és a többi tár­sasjátékról. .■ N; — Telepünkön húsz i éve ké­• Zoboki Mi- hályné és Sza­bó Mlfifttyné az Ide a szfinxet című társasjá­ték borítólap­ját ragasztják. • Minőségi el­lenőrzést végez Rasur József csoportvezető. szitünk társasjátékokat — mon­dotta. — Az idén 11-féle játék­ból 250 ezer darabot adunk át a megrendelőknek. Ezek nagyobb részéhez csak a dobozokat és az „alkatrészeket” készítjük, a for­galomba kerülés előtt a végleges összeállítást a Novoplaszt kis­szövetkezet és más megrendelőnk végzi. A társasjátékok mellett az idén jelentősen növekszik a műbél- felülnyomásl teljesítésük is. Míg a múlt évben 17 millió méter műbél került tőlük az ország húsipari vállalataihoz, addig az idén L9 millió méterre szóló megrendelést kell teljesíteniük. O. L. „EZREK ÉLÉN FELTŰNTEK SZÉLES VÁLLAI” * Száz éve született Münnich Ferenc Pártmunkás, forradalmár volt. Szerette az életet is, a nehéz, kockázatos feladatokat. A leg­veszélyesebb helyzetekből is épségben került ki. Jó megjele­nésű, művelt, több nyelyet be­szélő, kambinatív készséggel rendelkező, s az igaz ügyet meg­győződéssel valló és vállaló em­ber volt. Tömören Így i lehetné összefoglalni viharokban bővel­kedő, mintegy 80 éves életútját. Münnich Ferenc a Fejér me­gyei Seregélyesen született 1886. november 16-án. Édesap­ja állatorvos volt. Gyermek- és diákévei azonban inkább az ak­kori Észak-Magyarországhoz és Erdélyhez fűzik. A munkácsi gimnáziumban érettségizett, majd Eperjesen a jogakadémia hallgatója. Tanulmányait Ko­lozsvárott fejezte be, mint jogi doktor. Az egyetemi évek után katona volt Miskolcon, tartalé­kos tisztként szerelt le, és rövid ideig ügyvédjelöltként dolgo­zott. Az I. világháború kitörése után az orosz. frontra került. 1915 őszén fogságba esett, és a szibériai tomszki hadifogolytá­bor lakója lett. Itt rövidesen egyik szervezője az antimilitaris- ta-szocialista tisztek' csoportjá­nak. 1916-ban érkezett ide Kun Béla is, s ez fordulatot jelentett a csoport és Münnich tevékeny­ségében. Mozgalmuk ettől kezd­ve határozott szocialista osztály­harcos irányt vett.-1917 májusá­ban Münnich Ferenc belépett a bolsevik pártba. 1917 végén részt­vevője Tomszkban a szovjetha­talom megteremtésének. Szer­vezője a tomszki Vörös Gárdá­nak, majd mint az internaciona­lista zászlóalj, illetve ezred pa­rancsnoka, részt vett a Vörös Hadsereg oldalán a fehérgárdis­ta erők elleni szibériai harcok­ban. 1918 októberében Moszkvá­ba hívták, majd több társával együtt Magyarországra indult. 1918 november végén érke­zett haza. Aktívan részt vett a Kommunisták Magyarországi Pártja befolyásának növelésé­ért, és a szervezet kiépítéséért folytatott küzdelemben. Főleg a hadseregben végzett agitációs és propagandamunkája volt eredményes. 1919 februárjában a többi kommunista vezetővel együtt letartóztatták és bebör­tönözték. A fogház kapuit szá­mára is az 1919. március 21-én győzött proletárforradálom nyi­totta ki. A Magyarországi Tanácsköz­társaság idején először a Had­ügyi Népbiztasság toborzóosz- tályán dolgpzott, majd tagja lett a Vörös őrség Kollégiumának. Április közepén már a román fronton találjuk a 6. hadosztály politikai megbízottjaként. Má­jus—júniusban részt vesz a Vö­rös Hadsereg sikeres északi had­járatában, a salgótarjáni és kas­sai harcokban. A Szlovák Ta­nácsköztársaság kikiáltása után — az egykori eperjesi diák — annak hadügyi népbiztosa lesz. A proletárállam végnapjaiban Münnich Ferencet a tiszai fron­ton ismét a románok elleni har­cok irányításában találjuk. A tanácshatálam megdöntése után az ő útja is az emigráció. Bécsben a KMP újjászervezésén fáradozik, 1920-ban azonban már Csehszlovákiában, elsősorban Kárpát-Ukrajnában segít a Cseh­szlovák Kommunista Párt meg­szervezésében. 1922 és 1936 között a Szovjet­unióban él, és ott a gazdasági építőmunkában tevékenykedik, mint az ásványolajipari ellenőr­ző bizottság elnöke. Közvetlenül nem vesz részt a KMP munká­jában, de a Moszkvában megje­lenő Sarló és Kalapács szerkesz­tő bizottságának tagja, s így köz­vetetten, a moszkvai emigráción keresztül a magyar események ismerője. 1936 őszén a spanyol saabad- ságharc védelmére elsők kö­zött sietett Spanyolországba, Ot­tó Flatter néven a 12. nemzet­közi brigád, amelynek parancs­noka a legendás hírű Lukács tábornok, azaz Zalka Máté, he­lyettes parancsnoka lett. Később a 15. spanyol hadosztály vezér­kari főnöke, majd az ebrói fron­ton a német—osztrák—skandináv internacionalistákból álló 11. nemzetközi brigád parancsnoka. Rudolf Leonhardt költő írta ró­la: „Csizmásán, öles lépteivel,- / így járta be a félvilágot. / Ma­gyarországról indult el, / S ezer volt, ki nyomába hágott. / Min­denütt, hol a szabadságnak / S egy jobb világnak zászlai / Harc­ba indultak; ezrek élén feltűn­tek széles vállai.” A spanyol szabadságharc le­verése után a franciaországi ver- neti internálótáborba került, ahonnét 1940-ben a szovjet kor­mány közbenjárására szabadult. Visszatért Moszkvába, ahol rövid ideig még folytatta félbehagyott békés gazdasági munkáját. A nagy honvédő háború kez­detén már a szovjet hadsereg­ben találjuk. Tevékenysége most Is rendkívül változatos. Kezdet­ben partizánkiképzésben része-, sül, 1942 nyarán a sztálingrádi fronton harcol. 1942 novembe­rétől — hadigazdasági feladatok mellett — megbízták a szovjet rádió magyar nyelvű adásainak irányításával. Huszonhat évi emigráció után 1945 szeptemberében tért haza Magyarországra. Először Pécsre került, ahol Baranya megye főis­pánjaként tevékenykedett. Fél évvel később már a fővárosban van, a Budapesti Rendőr-főka­pitányság parancsnoka. A hábo­rút követően a főváros közbiz­tonságának, politikai rendjének megteremtésében, a népi rend­őrség megszervezésében elévül­hetetlenek érdemei. Határozott­sága, igazságérzete, spanyolos volta miatt Rákosiék — a sze­mélyi kultusz kibontakozása idején — nem jó szemmel néz­ték itthoni munkáját... Nem­zetközi tapasztalatait ' respektál­va ezért külföldre küldték. Kö­vetként, nagykövetként dolgo­zott 1950 és 1956 között. Elő­ször Helsinkiben, majd Szófiá­ban, 1953 és 1956 között pedig Moszkvában képviselte a Ma­gyar Népköztársaságot. 1956 őszén nevezték ki Belgrádba kö­vetnek, ahonnét azonban haza­szólították a magyarországi el­lenforradalmi események. 1956. október végén, november elején egyik kezdeményezője az ellenforradalmi ’ erőkkel való le­számolásnak, a kibontakozásnak és a szocialista megújulásnak. Kádár János oldalán meghatá­rozó szerepe volt a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány létre­hozásában. Az MSZMP Intéző Bizottságának, Központi, illetve Politikai Bizottságainak is tag­ja volt. Egyidejűleg a kormány elnökhelyettese, egyben a fegy­veres erők minisztere." „Amikor világos lett, hogy cselekedni kell, az elsők között ott volt Münnich elvtárs, és a nagyon nehéz hely­zetben bebizonyította, hogy ő nem változik, hogy az ő élete azé az eszméé, amelyre oly régen fel­esküdött ... —” mondotta róla Kádár elvtárs. Nemcsak a nép- hatalam megvédésében, hanem a párt és a népi állam újjászer­vezésében, megszilárdításában, majd a szocialista építőmunka irányításában is kiemelkedő ér­demeket szerzett. 1958 januárjában Münnich Ferencet a kormány elnökévé választották, s ezt a magas tisz­tet 1961-ig töltötte be. Ezt köve­tően 1965-ig államminiszterként dolgozott. A magyar munkás- mozgalom „viharos” éveket meg­élt — ahogy vázlatos visszaem­lékezésében is írja — nagy öregje 1967-ben halt meg. A -magyar és a nemzetközi munkásmozgalom szempontjából is páratlanul vál­tozatos és gazdag életutat sok magas kitüntetés mellett két Lenin-rend is „honorálta”. Dr. Pintér István AZ ALKOHOLIZMUS ELLEN Mit tehet a körzeti orvos? Negyedik éve tölti be Kelebia két körzeti orvosi állásának egyikét dr. Császár Jenő. A határőrfalu és környéke a napi „rutinmun­kán” túl sajátos feladatokat is kínál az egész­ségügy itteni dolgozóinak. Nem ismeretlen teendők a megye más részein működő körze­tekben sem, ezen a vidéken azonban az átla­gosnál is nagyobb a jelentőségük. — Köztudott, hol áll Magyar- ország az európai államok kö­zött a halálozási arányokat te­kintve — emlékeztet a szomorú statisztikai adatokra Császár dok­tor. — Az is ismert, hogy Bács- Kiskun ebből a szempontból ve­zet a megyék között. De a me­gyén belül is eltérőek a halálo­zási mutatók: „egészségesebb” területek, másutt a nagyon rossz átlagnál is rosszabb a helyzet. A volt kiskunhalasi járás ez utób­biak közé tartozik: sajnos élen járunk az egészségtelen életmód okozta korai halálozások adatai­val. — Mi lehet az oka? — Az egészség „első számú közellensége” mifelénk egyér­telműen az alkohol. Rendkívül nagy a májbetegségekben, s a mértéktelen szeszfogyasztás miatt kialakuló egyéb károsodásokban szenvedők száma. Igen sok a környéken a szellemileg leépült alkoholista. A volt halasi járás­ban élő epilepsziás betegek szá­ma is magasabb az átlagosnál, ami újabb veszélyt jelent: belát­hatatlan következményekkel járhat, ha az idegrendszerre ha­tó gyógyszerek szedése mellett alkoholt fogyasztanak. Márpedig megteszik, „elősegítve” ezzel azt is, hogy az egy főre eső szeszfo­gyasztásban is az elsők között szerepeljünk. — Mit tehet a körzeti orvos? — Kevesebbet, mint amennyi­re szükség volna. Hiányzik a ke­zünkből a valóban hatékony, ra­dikális beavatkozás lehetősége. Mert hiába tartunk rendszeresen alkoholizmus elleni felvilágosító előadásokat — azokra a legin­kább ,érintettek úgysem jönnek el. Gyakran falra hányt borsó a személyes beszélgetés is. Ha va­laki nyilvánvalóan alkohol okoz­ta betegséggel keres fel a rende­lőben, legjobb tudomásom sze­rint próbálom meggyőzni, hogy gyógyításának legfontosabb fel­tétele, hä felhagy az ivással. Ak­kor bólogat, ígér fűt-fát — kö­vetkező alkalommal meg ráborul az asztalomra, olyan részeg megint. Ha egyáltalán visszajön, s nem úgy hallok viszont róla, hogy családi tragédiák okozója lett, vagy ö maga követett el ön­gyilkosságot. Mert ez utóbbi is szorosan összefügg a túlzott al­koholfogyasztással. Sajnos, e té­ren is vezetünk a megyében. — Megoldásnak mégis lennie kell: több országban sikerrel vet­ték fel a harcot az alkoholizmus ellen. — Szerintem először is óriási szemléletváltozásra lenne szük­ség: fogadják el az emberek, hogy az alkoifelizmus betegség, mely — mint a többi — korai fázisában még gyógyítható! A megelőzés fontosságát sem lehet eléggé hangsúlyozni, de ami ta­lán ennél is lényegesebb: kap­junk lehetőséget, hogy olyan ese­tekben is beavatkozhassunk, ami­kor a (leendő) beteg még nem alkoholista, de italozása túl van a kulturált alkoholfogyasztás mértékén. Vagyis — egyelőre — még „csak” nagyivó. Mart igaz ugyan, hogy sok ország irigyel bennünket azért, hogy nálunk a környezetükre veszélyt jelentő al­koholistákat elvonókúrára lehet kötelezni, ez a rendelkezés a sú­lyos betegeken legtöbbször már nem segít. Sokan azonnal a po­hárért nyúlnak, ha véget ér a kúra. De ha valaki még nem rabja az italnak, minden esélye megvan a gyógyulásra. — Legtöbben — akik lerésze- gedni ugyan nem szégyellnek—, az elvonókúrát megalázónak tartják. — Senkinek nem kell megtud­nia« hogy részt vettek benne. Bárki önként, beutaló nélkül je­lentkezhet rá. Én az egyik leg­fontosabb feladatot éppen ab­ban látom, hogy — míg más le­hetőségem nincs —, a család és a munkahely segítségévé meg­győzzem az alkoholizmus felé haladókat: szánják el magukat erre a lépésre!' Szabó Klára

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents