Petőfi Népe, 1986. november (41. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-13 / 267. szám

1986. november 13. • PETŐFI NÉPE a^kecskÍméti baromfifeldolgozó vállalatnál Tudatos politikai, meggyőző szervezőmunka A párt XIII. kongresszusának határozata kimondja: „A tagfelvéte­lek során nagy figyelmet kell szentelni annak, hogy a társadalom minden rétegéből' azok kerüljenek a pártba, akik aktívak a közéletben, szocialista mádon élnek, munkájuk, magiataxtásuk, társadalmi tevé­kenységük alapján megbecsülést élveznek.” A pántépóitésrői 'beszélget­tünk Csonka Pálnéval, a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat üze­mi pártbizottságának titkárával. Annak a munkának az eredményeit, .gondjait összegeztük, amely talán a legszebb, de egyben a legnehe­zebb is; sok kitartást, tudatos politikai meggyőző, szervező tevékeny­séget >ldván. — Mennyivel gyarapodott öt év alatt a párttagok száma? — A négy alapszervezetbe 69 új tagot vettünk fel, ami 36 százalékos növekedést eredményezett. Ha a nyugdíjasokkal csökkentjük a létszámot, min­den negyedik párttagunk öt éven- belül vált a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt tagjává. Különösen kiemelkedő volt az I-es, a termelési alapszervezet pártépitő munkája, ugyanis a 75 kommunistából 37-et öt éven belül vettek fel. örvendetes, hogy az újonnan felvettek 80 százaléka nő, 85 százaléka 35 éven aluli. Az is jónak mondható, hogy állami és politikai végzettségük magasabb az átlagnál. A szakmunkások 16, a főiskolai és egyetemi végzett­ségűek 13 százalékot képviselnek. Felsőfokú politi­kái végzettsége az újonnan felvettek 8, középfokú pedig 16 százalékának van. — Milyen módszerrel nyerik meg, nevelik párt­taggá a fiatalokat, á nőket? — A legnagyobb munkát a pártcsoportokban vég­zik. Az üléseken kialakítják azoknak a körét, akik számításbp jöhetnek, megfelelnek a követelmények­nek. Ilyen elvárások: a jó munka, a feddhetetlen magatartás, a közösséghez való alkalmazkodás, a társadalmi tevékenység. A pártcsoport összeállítja elképzelését, az alapszervezeti vezetőség ennek alap­ján kialakítja a pártépítési tervet. A jelöltek már a következő pártcsoportülésen ott vámnak. részt vesznek a munkahelyi problémák megvitatásában, hallatják hangjukat. Ez egyfajita nevelés, hiszen egy­ben alakítja is őket a pártcsoport közössége. Az ter­mészetes, hogy olyan párttagok kapnak megbíza­tást a fiatalok párttaggá nevelésére, akik munká­jukat, társadalmi megbízatásaikat becsülettel tel­jesítik, közvetlenek, nyíltak, s képesek a kapcso­latteremtésre. • — A tagfelvétel után folytatódik-e a tervszerű, tudatos nevelés, a marxizmus—leninizmus elmé­letének elsajátíttatása? — A kialakult gyakorlat az, hogy az ajánló segí­ti a beilleszkedést, ezért az új párttagok általában az ajánlókkal egy pártcsoportba kerülnek. Az aján­lók felelőssége kiterjed a konzulensi anyag megbe­szélésére és a politikai képzésben való részvétel ösztönzésére. Az újonnan felverteket arra tanítják, hogy minden párttag egyenrangú, a normák min­denki számára egyformán kötelezőek; nemcsak jog, kötelesség is a döntések előtti vitában való aktív részvétel. Az alapszervezetek tudatos, tervszerű munkáját bizonyítja, hogy 37-en tanultak a maga­sabb állami és politikai végzettség megszerzéséért. Az öt éven belül felvett párttagok 24 százaléka e tanévben kezdte meg valamelyik iskolatípusban a tanulást, a magasabb szakmai és politikai képzett­ség elsajátítását. — Korábban említette, hogy a párttaggá válás egyik alapvető követelménye a közéleti tevékeny­ség. Az újonnan felvett párttagok közül hányán kaptak és végeznek pártmegbízatást? — Az újonnan felvett párttagok valamennyien részt vesznek a vállalati közéletben; 63 elvtársnak van konkrét, állandó pártmegbízatása'. Dolgoznak közülük a KISZ megyei és városi bizottságában, a városi pártbizottságban, az alapszervezetek veze­tőségében, pártcsoportbizalmiként, jócskán akad közöttük munkásőr, propagandista, munkabizottsá­gi tag, szakszervezeti bizalmi, vöröskeresztes veze­tőségi tag, szocialista brigádvezető és sorolhatnám tovább. Akad olyan is, akinek két, három megbí­zatása is van. — Hogyan illeszkedtek be az újonnan felvett párt­tagok az alapszervezetekbe, megfeleltek-e a köve­telményeknek? — A beilleszkedés a többségnél zökkenőmentes volt. Az alapszervezeti vezetőségek, a pártcsoport- bizalmiak munkamódszere lehetővé tette, hogy meg­ismerjék a szervezeti élet szabályait. Az aktivitás a tagfelvétel után a többségnél valamelyest csökken. A hiányzások nem számottevőek. Az új párttagok 90 százalékának a magánélete példás, családcentrikus. Elkötelezettségüket a gyermekeik nevelésében is érvényesítik. Egy részük kitűnik a lakóhelye kör­nyezetének rendezésében, szépítésében. Munkájuk­ban kiegyensúlyozottság, fegyelmezettség tapasz­talható. A kommunista közösségek jellemet, maga­tartást formáló tevékenységének hatása jól mérhe­tő a toliüzemi, a műszaki, illetve a termelési párt- alapszervezeteknél. — Az újonnan felvett párttagoknak mi a vélemé­nyük, hogyan látják a vállalati pártmunkát? — Pártcsoport-értekezleteken elmondták, hogy a fórumokon a véleménynyilvánítás mértékét nem tartják megfelelőnek. Az alapszervezeti vezetősé­geknek elég gyakran nincs állásfoglalásuk, különö­sen, a gazdasági vezetők beszámoltatásánál. Ha vita alakul ki, az összefoglalók nem mindig térnek ki a megoldásokra, gyakran elmarad a határozatok vég­rehajtásának ellenőrzése. Akadnak felvetett és meg­oldatlan problémák, amelyekre nem tér vissza a vezetőség. Kifogásolták a taggyűlések formalitá­sait. Jó részük úgy látja, hogy a környezetük igazi példamutatást vár .el tőlük, amivel természetesen egyetértenek. A régi párttagoktól nagyobb fegyel­met, kiállást, aktivitást vártak. A pártcsoportok és az alapszervezetek ezeket a kritikus észrevételeket, tanulságokat levonva, igyekeznek hasznukra fordí­tani :— mondotta Csonka Pálné, a Kecskeméti Ba- romfifeldogozó Vállalat üzemi pártbizottságának titkára. « Gémes Gábor EGYESÍTVE AZ ANYAGI ERŐT Űj üzletek Tiszakécskén S zemlátomást gyarapo­dó városunk Tisza- kécske. Amiről itt az emberek fölöttébb szívesen beszélnek — a szolgáltatá­sokhoz hasonlóan fejlődő áruellátás. A kereskedelem megerősödésében nagy szere­pet vállalt a helyi áfész, amelynek fő célkitűzése volt az elmúlt öt évben a kül- és belterületi alapellátás megja­vítása, s ami ehhez szorosan hozzátartozik: a kisáruterm,e- lés élénkítése. Az elvégzett feladatokról Kerekes Vincé­vel, a tiszakécskei áfész el­nökével váltottunk szót. kor fontos dologról van szó. Ilyennek tartották a jobb áru­ellátást is. Ennek érdekében a csaknem négyezer fős szövetke­zeti tagság négy és fél millió fo­rint értékű célrészjegyet jegy­zett az ABC-program megvaló­sításáért. Ezzel, a MÉSZÖV-tői és a SZÖVOSZ-tól kapott 5,4 mil­lió forint kölcsönnel, 4,5 millió forint tanácsi támogatással, ame­lyet nem kell visszafizetnünk, s más erőforrásokból településszer- te jelentősen javíthattuk az áru­kínálatot. Az új üzletekkel nőtt a hűtőkapacitás, bővült a tőke­hús- és a mirelitáru-választék, s — Milyen változást hozott az évtized elején kezdődött ABC- épités? — Elsőként 1980-ban 200 négy­zetméteres ABC-t nyitottunk Tiszabögön, ahol azelőtt csak egy szűk vegyesbolt meg egy húsüz­let volt. 1982-ben Kerekdomb kö­vetkezett. Az előzőnél csaknem másfélszer akkora ABC-t 'építet­tünk. Megoldottuk a település la­kóinak tőkehúsellátását, bőví­tettük a húsválasztékot is. 1983- ban nem tűrt halasztást a város szélén, a vasútállomás környékén élő fogyasztók jogos kérésének teljesítése sem, hogy négy, kis és elavult, bérelt helyiségekben árusító boltot váltsunk föl egy nagyobb, 320 négyzetméter alap- területű ABC-vel. Megtörtént, Már csak a Fáy András — 1985- ig ellátatlan — városrész maradt hátra. Ott tavaly óta, a negyedik­ként épült legnagyobb (620 négy­zetméteres) áruházzal, fedezve a közeli Tisza-parti üdülőterület lá­togatóinak keresletét is, szintén szövetkezetünk az első forgalma­zó. Éltünk a rekonstrukciós támo­gatás nyújtotta' lehetőséggel is. 1985-ben a 10-es számú tiszabögi vegyesboltot a SZÖVOSZ-tól ka­pott félmillió forintból újítottuk fel. — Éppen kérdezni akartuk: milyen anyagi erők egyesítésével fejlesztették a kereskedelmi há­lózatot? — Tiszakácske lakói kezdemé- nyezőkészek és összefognak, ami­<9 A lakóknak nem kell Kecskemétre menni, ha szemüveget akarnak készíttetni. A munkát helyben, az optika-fotó szaküzletben rövid idő alatt elvégzik. (Méhesi Éva felvételei) • A 2-es számú ABC a Fáy András-Iakótelepen épült. az élelmiszereken felül olyan na­pi iparcikkek is kaphatók, ame­lyek korábban hiányoztak. — A városban járva láttuk, a kereskedelem tovább fejlődik. — A Kossuth Lajos úton a ta­nács segítségével, az Ofotérttal közösen szeptemberben optika­fotó szaküzletet nyitottunk. Ez a helyi lakosság számára azzal az előnnyel jár, hogy — mivel szem­orvos is rendel Tiszakécskén — senkinek sem kell Kecskemétre utaznia, ha szemüveget akar ké­szíttetni. Az üzlethálózat fejlesz­tését, akárcsak eddig, ezután is a lakossággal és a szövetkezeti tagsággal egyetértésben folytat­juk. A jövő év tavaszán 120 négy­zetméterrel növeljük a 16-os szá­-mú -élelmiszerbolt eladóterét, s a VII. ötéves terv hátralevő ré­szében ABC-vé alakítunk két vegyesboltot. — A kereskedelem mellett mi­ként jejlődik a kisárutermelés? — Nő a kétszázhetven taggal dolgozó szakcsoportjaink áru­termelése is. Nyulat és mézet ex­portálunk (ez utóbbiból 20 ton­nát vásároltunk fel ebben az esztendőben), de jut a szakcso­portok termékeiből -a tiszakécs­kei üzletekbe is. A zöldségter­mesztők primőrárui, s a sertés­tartóktól átvett évi 2500 hízott sertés, levágva és húsát értékesítve, jelentős fedezetünk a lakosság áruellátásában — hallottuk be­fejezésül Kerekes Vincétől. Kohl Antal Magyar könyvsiker Párizsban A párizsi székhelyű Nem­zetközi Szőlészeti és Borásza­ti. Szövetség Pap Miklós „A tokaji” című könyvét irodal­mi és művészeti díjjal tüntet­te ki. A szerző, szépen illuszt­rált könyvében több évtize­des kutatómunkájának ered­ményeit összegezte. A képen: Pap Miklós dolgozószobájá­ban a nyertes könyvvel. VÁLASZTÉKBŐVÍTŐ FAJTÁK AZ NSZK-BÓL Fertődi szamócák A nagyüzemekben és a kisker­tekben mind több helyen foglal­koznak a kedvelt gyümölcs, a szamóca termesztésével; viszony­lag jók az értékesítési lehetősé­gek, és az utóbbi években a ter­mésátlagok is nőnek. Az ország­ban eddig hat szamócafajta volt forgalomban, ezek közül azonban mindössze hármat termesztettek nagyobb mennyiségben: A leg- keresetebb fajta a Gorella, amely az ültetvények mintegy kéthar­madát foglalja el. A másik két fajta 13, illetve 10 százalékos arányban részesedik a termőte­rületből. A szakemberek szerint szükség van arra,, hogy tovább bővítsék a fajtaválasztékot, és a termesztési szezon széthúzásán is fáradoznak. A Gyümölcs és Dísznövény­termesztési Fejlesztő Vállalat fer­tődi kutatóállomásán nemesítet­ték ki a Fertődi 19-et, amely a MÉM-től megkapta a hivatalos termesztési engedélyt. Ez a sza­mócaféle a Gorellával egyidőben érik, ám gyümölcsének minősége eltér attól, így, értékesítése vár­hatóan nem okoz majd gondot. A tartósítóiparban ugyanis régóta várnak már egy új, az ipari fel-1- dolgozás céljára is alkalmas faj­tát. A másik újdonság az NSZK- ból behozott Hakras Romata, amely szintén a fértődi kutató­állomás közreműködésével gya­rapítja majd a hazai választékot. Korán és bőven termő, tetszetős gyümölcsű szamócáról van szó, amelyet mindenekelőtt friss fo­gyasztásra szánnak, így a 'házi­asszonyok a következő években mind gyakrabban találkozhatnak vele a piacokon. A nagyüzemek­ben és a házikertekben egyaránt ajánlják termesztését. A szamócák versenye „élese­dik”, amit az is jelez, hogy visz- szavonták az 1966-ban bevezetett Surprise-fajta engedélyét, mivel — a szakemberek szerint — jó­formán alig mutatkozik igény iránta és immár a vírusmentes szaporítóanyag előállítása is gondot okoz. A TÁRGYALÓTEREMBŐL: Embert halálra ítélni nagyon súlyos bírói döntés. Ám ha a társadalom érdeke úgy kívánja, élni kell a kivételes büntetési nem alkalmazásával. A Bács- Kiskun Megyei Bíróság nemré­giben állapította meg, hogy Pu- ruczki István társadalomra ve­szélyessége kiemelkedő, bűnössé­ge igen magas fokú,, az eddig ki­töltött szabadságvesztése sem­miféle visszatartó hatást nem gya­korolt rá, így minden más bün­tetés kiszabása céltalan lenne ve­le szemben. De nézzük a történ­teket, melyek a nehéz döntéshez vezettek. Fekete életút A jugoszláviai Bajmokon szü­letett, a most 45 éves Puruczki István. Szüleit nem ismerte, szü­letése után Magyarországra ke­rült a nagyanyjához, akinél ne­velkedett. Eddigi élete folyamán csupán csak rövid időre létesített állandó munkaviszonyt. Igaz, nem is nagyon lett volna alkalma rá, hiszen ideje legtöbb részét bör­tönökben töltötte. 1963-tól kezdő­dően büntetve volt többek kö­zött tiltott határátlépés előkészü­lete, lppás bűntette, erőszakkal, éjjel elkövetett magánlaksértés, sikkasztás, orgazdaság bűntet­te, erőszakos nemi közösülés bűn­tettének kísérlete, valamint sú­lyos testi sértés és rablás miatt. Puruczki István gyengeelméjű, de nem elmebeteg, nincs. tudat­zavara, sem szellemi leépülése. Megjegyző, megőrző és felidéző emlékezése gyenge, ismeretanya­ga rendkívül hiányos, érzelmi élete sivár. Egy tányér étel A .férfi Tataházán a Rákóczi út 70. számú lakóházban élt együtt élettársával, Krizsán Klá­rával. Rajta keresztül ismerke­dett meg Rozinka Margittal, aki ugyanebben az utcában lakott. Puruczki gyakran látogatta a 77 éves asszonyt. Többször végzett nála kisebb munkákat, de pénz­beli fizetséget soha nem kért, mindig megelégedett néhány po­hár itallal. Idén március 20-án Puruczki reggeltől délutánig szinte egyfolytában ivott. Vacso­ra tájékán kapatos állapotban felkereste az egyik ismerősét, akitől pénzt kért, hogy tovább ihasson. Ám az ismerős ezt a ké­rését nem teljesítette, inkább úgy látta, hogy nem innia, ha­nem ennie kellene Puruczkinak, ezért adott neki egy tányér krumplipaprikást hússal. A férfi az ennivalót a lakására vitte, egy részét az élettársának adta, majd a maradékot egy másik tányérra téve átvitte Rozinka Margitnak. Az idős asszony a konyhai sez- lonon ült, amikor Puruczki meg­érkezett. Megköszönte az ételt, de nyomban hozzátette, hogy most nem esne jól neki, ezért ké­sőbb fog enni? Puruczki úgy dön­tött, hogy még ott időz egy da­rabig és beszélget az asszonnyal. Ám az elfogyasztott italmennyiség hatásának is köszönhetően buja gondolatai támadtak és megpró­bálta végrehajtani, amit kitalált. Nem szólt egy szót sem, hanem Rozinka Margitot hirtelen moz­dulattal ledöntötte a fekhelyre és fogdosni kezdte. Az asszony nyomban felismerte a férfi szán­dékát, tiltakozott és védekezett. Megpróbálta eltaszítani magától Puruczkit, miközben annak arcát, orrát, fülét megkarmolta. A vágy­tól és az ellenállás miatti düh­től égő férfi ezután lefogta a nő kezeit és öt-hat közepes erejű ütést mért az asszony arcára és testére. A további ellenállás miatt végül dulakodásba kezdtek, úgy­hogy rövidesen mind a ketten a betonpadlóra kerültek. Közben az asszony a fejét beütötte a fek­hely melletti gázkonvektorba. Puruczki ezalatt nagyon ideges lett, mert nem sikerült az asz- szony ellenállását megtörnie. Ezért bal kézzel megragadta Ro­zinka Margit nyakát, nagy erővel megszorította, s végül megfojtot­ta. A leengedett redőny Amikor Puruczki észlelte, hogy az asszony már nem mozdul, el­engedte a nyakát. Ám bűnös vá­gyai továbbra sem csillapultak. A nő alsó testét lemeztelenítette, a lábáról lehúzott harisnyát . a nyakába fonta, majd az asszony nemiszervébe nyúlt. Közösülni viszont már nem tudott a ' holt­testtel, mert a férfiassága csü­törtököt mondott. Ezután, hogy a cselekményét minél később fe­dezzék fel, az egyik szoba utcára néző ablakán leengedte a redőnyt. A bejárati kaput belülről kulcs­csal bezárta, a kapu kulcfát a tartógerendára helyezte, majd a hátsó kerítésen keresztül a laká­sára ment és lefeküdt. Másnap reggel munkát vállalt az asszony háza melletti telken, de innen már nem mehetett ha­za, mert a rendőrség letartóztat­ta. A Bács-Kiskun Megyei Bíró­ság megállapította, hogy Pu­ruczki István tudatában volt: a bántalmazást követően a nyak nagy erővel történő megragadá­sa, szorítása halált okozhat. A vádlott közösülés érdekében- al­kalmazott erőszakot. Ehhez ölési szándék is társult. Az állandósult ítélkezési gyakorlat szerint ilyen esetben, amikor az elkövető er­kölcsileg mélyen elítélendő mo­tívumból fakadóan hajtja végre a cselekményt, az aljas indokból elkövetés kimondásának is he­lye van. Így a bíróság Puruczki István bűnösségét aljas indokból elkövetett emberölés bűntettében állapította meg. A Büntető Törvénykönyv sze­rint az ismertetett cselekmény­re tíz évtől tizenöt évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadság- vesztés, vagy halálbüntetés szab­ható ki. A bíróság megítélése szerint Puruczki István bűncse­lekménye különösen veszélyes a társadalomra. Erre utal az is, hogy az eddig elvégzett kényszer­gyógyítások ellenére alkoholista életmódot folytat, s alkalmi mun­kát is csak annyi ideig végez, amennyiből italfogyasztását fe­dezni tudja. Az eddigi büntetések vele szemben hatástalanok vol­tak. Minden egyes szabadulását követően viszonylag rövid időn belül újabb bűncselekményeket követett el, ami azt mutatta, hogy a társadalom együttélési rend­jébe nem kívánt beilleszkedni. Mindezek alapján, az enyhítő és súlyosbító körülményeket érté­kelve a megyei bíróság a legsú­lyosabb büntetés kiszabása mel­lett döntött. Az ítélet (amely még nem jogerős): halál. Tuza Béla Az ítélet: halál

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents