Petőfi Népe, 1986. november (41. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-13 / 267. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XLI.évf. 261. szám Árt! 1,80 Ft 19M. november 13. csütörtök Kádár János és Mihail Gorbacsov találkozója MOSZKVA Kádár János, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt főtitkára no­vember 12-én Moszkvában ta­lálkozott Mihail Gorbacsovval, a Szovjetunió Kommunista Párt­ja Központi Bizottságának főtit­kárával. A kölcsönös megértés és egyet­értés jegyében lezajlott szívélyes, baráti légkörű megbeszélésen nagyra értékelték az MSZMP és az SZKP sokoldalú együttműkö­dését és áttekintették fejleszté­sének lehetőségeit. Kiemelték a két ország sokoldalú, gyümölcsö­ző kapcsolatai további bővítésé­nek jelentőségét Véleményt cse­réltek a világpolitika, illetve' a nemzetközi kommunista és, mun­kásmozgalom néhány időszerű kérdéséről. Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt főtitkára, aki részt vett a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tán ácsa tagországai test­vérpártjai -központi bizottságai első és főtitkárainak november 10—11-ei moszkvai találkozóján, • Mihail Gorbacsov és Kádár János a kremlbell megbeszélésen. szerdán hazaérkezett Budapest­re. Kíséretében volt Kótai Géza, a KB tagja, a KB' külügyi osz­tályának vezetője. Kádár János fogadására a Fe­rihegyi repülőtéren megjelent Németh Károly, az MSZMP fő­titkárhelyettese és Szűrös Mátyás, a Központi Bizottság titkára. Je­len volt Borisz Sztukalin, a Szov­jetunió magyarországi nagykö­vete. 4 Romány Pál bácsalmási és katymári látogatása i mm Az őszi fásítási hónap megyei megnyitója Tegnap egész napos látogatá­son vett részt Bácsalmáson és a vonzáskörzetéhez tartozó Katy- máron Romány Pál, a megyei pártbizottság első titkára. Első­ként a jahuár elsején városi ran­got kapott Bácsalmáson, a városi pártbizottság székházában Vida Miklós első titkár tájékoztatta a város és a vonzáskörzete gazda­sági, ideológiai, kulturális hely­zetéről, a politikai munka tapasz­talatairól, a terület- és település- fejlesztés eredményeiről. A tájé­koztatót követő véleménycsere — amelybe bekapcsolódott dr. Bed- nárné Kiss Ildikó, a városi tanács elnöke is — számos kérdést, ja­vaslatot és ötletet vetett fel. A városi pártbizottságról a Pamutnyomóipari Vállalat bács­almási gyárába vezetett a me­gyei pártbizottság első titkárának az útja, ahol Krix Lajos igazga­tó és Borcsik Jánosné, a pártve­zetőség titkára adott tájékozta­tót a termelési eredményekről, az éves terv várható teljesítéséről. Elmondta az igazgató, hogy a gyár létszáma 270 fő,'s ebből 230 a fizikai állományú dolgozó. Alap­anyag-ellátásuk az év folyamán zavartalan volt, zömében szocia­lista importból származó gya­potot dolgoznak fel. Várható eredményük 1986-ban 15 millió forint. Romány Pál ezután megláto- gatta Skorútyák János kékfestő kisiparost, a népművészet mes­terét, akinek százéves műhelyé­ben valóságos ipartörténeti je­lentőségű berendezésekkel dol­goznak. Skorútyák János — amint arról lapunkban is több alkalom­mal írtunk —r nemcsak Bács-Kis­kun megyében, de országosan is számon tartott mestere szakmá­jának, sőt termékeiből külföldön is vásárolnak. A déli órákban érkezett a me­gyei pártbizottság első titkára Katymárra, az Egyetértés Mező- gazdasági Termelőszövetkezetbei ahol Pél László tanácselnök és Vágvölgyi János, a közös gazda­ság elnöke adott rövid* áttekin­tést a településfejlesztés hetedik ötéves tervéről, illetve a terme­lőszövetkezet tevékenységéről, majd eszmecserét folytattak a me­zőgazdaságot érintő időszerű kér­désekről. A találkozón részt vett Pilcsuk Sándorné, a termelőszö­vetkezet pártvezetőségének tit­kára is. Ezután Romány Pál meg­tekintette a mezőgazdasági üze­met, amely 1974-ben három szö­vetkezet egyesülése révén jött lét­re s jelenleg négyszáz dolgozó tagja és 350 nyugdíjasa van. Katy- máron négy nemzetiségű lakos­ság él: délszlávok, svábok, szlo­vákok és magyarok. Nagy egyet­értésiben dolgoznak, ápolják kul­turális hagyományaikat. A termelőszövetkezet 4600 hek­táron gazdálkodik, termelési ér­téke meghaladja a 160 millió fo­rintot, az elmúlt évi eredményük­kel több mint 22 millió forintos nyereséget értek el, s elnyerték a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter elismerő oklevelét. A település megtekintése után a községi pártházban időszerű politikai kérdésekről tartott ak- tivaértekezletet Romány Pál, majd a helyi párt-, tanácsi és gaz­dasági vezetők részvételével a lá­togatás tapasztalatainak értéke­lésére került sor. Nőtt a sertésállomány Az ország megyéi közül Bács- Kiskunban tartják az idén is a legtöbb sertést. Kedvező folya­mat eredményeként, a szeptem­ber végi statisztikai adatok sze­rint, a sertések száma megha­ladta az egymillió-százezret, s az is örvendetes, hogy az év folya­mán fokozatosan növekedett az anyakocák száma, amely meg­közelíti a kilencvenezret. Az ada­tok önmagukban keveset mon­danak, de hal hozzátesszük, hogy á harmadik negyedév végén a megyei állomány annyi, mint Ba­ranya és Fejér megyékben együt­tesen, vagy mint Somogy, Tol­na és Zala megyékben tartott sertések száma, illetve kétszerese a Borsod, Heves és Nógrád me­gyék összesített sertésállomá­nyának, kitűnik, hogy az ország­ban milyen jelentős a megyénk­ben sertéstartás. S hogy ez minek a következ­ménye? Ismert ugyanis, hogy 1983 óta Bács-Klskunban és az országban is folyamatosan csök­kent az állomány, a múlt év vé­gén például kisebb volt, mint 1980-ban. A kedvező tendenciát elsősorban a jövedelmezőség ja­vulása eredményezte: emelke­dett a felvásárlási ár, így egy- egy malac meghizlalásával 500— 700 forint tiszta haszonhoz jut­hat az állattartó. Javult a .tápok minősége és áz állatátvételre sincs ma már nagyobb panasz. A háztáji gazdák kedve és bizal­ma visszatért, s főként ennek kö­szönhető a sertésállomány-növe­kedés. Ez egyébként az egész országra jellemző, és eredménye­ként kilenc és fél millióra emel­kedett hazánkban az állomány. Cs. I. t , » EGYESÜLT ÁLLAMOK Kongresszusi tilalom ellenére • segélyezik a nicaraguai ellenforradalmárokat tartottak a kongresszus és az amerikai nép elől” — írja a he­tilap. Mint a közzétett bizonyí­tékokból kiderül, a „magánjelle­gű” segély tervét eredetileg Oliver North ezredes, a Nemzetbizton­sági Tanács politikai-katonai osz­tályának helyettes vezetője dol­gozta ki, s annak megvalósítását Reagan elnök személyesen en­gedélyezte, amikor a törvényho­zás megtiltotta a nicaraguai kont­rák katonai segélyezését. North bízta az akció lebonyolítását John nyék-CIA” volt, amelyet rejtve ' (Folytatás a 2. oldalon.) A Fehér Ház — az amerikai kongresszus tilalma ellenére — 1984 óta folyamatosan fegyvere­ket^ egyéb támogatást juttatott a ' nicaraguai ellenforradalmá­roknak — állapítja meg a New Republic című amerikai hetilap legújabb számában. A cikk sze­rint az 1984-es kongresszusi ti­lalom ellenére Washington rend­szeres katonai segélyben részesí­tette a kontrákat, s az akciót a Fehér Ház apparátusa szervezte és irányította. Ez a Droeram valósáeos ..ár­Szolidain ünnepélyes külsősé­gek között került sor tegnap dél­után a jászszenrtlászlói általános iskolában az őszi fásítási hónap Bács-Kiskun megyei megnyitójá­ra. Nem véletlenül éppen ebben a községben, hiszen itt évek óta tervszerűen, jól szervezetten fo­lyik a fásítás, amelynek eredmé­nye látható, tapasztalható, ide. genek számára statisztikai össze­vetéssel érzékeltethető: az egy lakosra jutó zöldterület jelenleg te kétszerese a megye községi át­lagának. Ezzel azonban nem. elé­gedtek meg, most ismét nagy vál'ailkozárba kezdték: a 12 hek­táron kialakítandó szabadidő- parkjuk felét fásítani kívánják. A jászszentlászlóiak törekvése a fásításban nemcsak példamutató, hanem tiszteletre méltó. Hogy má minden az, ami tisz­teletre méltóvá teszi e .törekvést, azt Tohai László, a megyei ta­nács általános elnökhelyettese megnyitóbeszédében meggyőzően érzékeltette. — Egy régi 'közmondás szerint, aki diófát ültet, bízik a jövőben — mondta. — Ezt a bölcs meg­állapítást napjainkban kissé módosítva, úgy lehetne megfogal­mazni: aki sok’ fát ültet, az bíz­hat a jövőben. A fa, amíg él, se­gítő társunk az emberi létfelté­telékben, ám a kivágott fa is az ember javát szolgálja. A fáknak köszönhető, hogy az erdőben és annak közelében megszűnik, vagy töredékére csökken a talajpusztu­lás. Különösen nagy jelentősége van ennek a megyénk nagy ré­szére jellemző homoktalaj on. Az erdő a csapadékot igen jől hasznosítja, a nagyvárosok, sű­rűn lakott települések környékén a talajvizet, a levegőt tisztítja. A fák legnagyobb haszna azonban az oxigéntermelés, ezzel együtt.a levegő széndioxid-tar,taTmának csökkentése. Egy ember évi oxá- gónszükségletének fedezéséhez annyi levélfelület szükséges, amennyi egy 8—10 éves fa sa. • Az őszi fásítási hónap megyei megnyitóján Tohai László, a megyei tanács általános elnökhelyettese meggyőzően érvelt az erdősítés, fásítás fontossága mellett. (Straszer András felvétele) játja. Csakhogy ennél sokkal több zöldfelület képes megtisztí­tani a különböző technikai esz­közeink, berendezéseink égés­termékével mennyezett levegőt, pótolná az elhasznált oxigént. Talán nem szükséges több érv annak megértetéséhez, hogy- milyen nagy jelentősége van minden egyes fa elültetésének és felnevelésének. Bács-Kiskun me­gyében az 1950-es évektől kezdve nagyarányú erdősítési program valósult meg: 70 ezer hektáron telepítettek, s ezzel megkétszere­ződött, így 140 ezer hektár az er­dőterület. A program folytatódik, a hetedik ötéves terv időszaká­ban újabb 11 ezer hektáron ül­tetnek fákat. Mindemellett fontos szerepe van a belterületi fásításnak, amit az erdészek mellett a társadalmi szervek is korán felismertek. A Hazafias Népfront, a KISZ, az erdőfeLügyel őséggel együttmű­ködve minden évben megszerve­zi a fásítási akciókat Megyénk vezetői — társadalmi ügynek te­kintve —, szervezőmunkával és anyagilag is támogatják a fásí­tást Az idei őszi akciót a megyei tanács 400 ezer, a Hazafias Nép­front megyei bizottsága 300 ezer, a Kecskeméti Érd őfelügyel őség" 150 ezer forinttal támogatja. A felügyelőség terveiről, pon­tosabban annak egy részéről dr. Gőbölös Antal igazgató részlete­sebben is beszámolt A jászszent- lásziói szabadidőpark fásításá­hoz ugyanis ajándékba adják a csemetéket A fásítási hőnap ünnepélyes megnyitóján a szavakat tett kö­vette. A vendégek — a megyei és helyi, illetve a szomszédos tele­pülésiek képviselői — ugyanis a létesítendő szabadid apánkban el­ültettek egy-egy facsemetét A. M. PETÖFISZÁLLÁS, PÁLMONOSTORA, BUGAC Korszerű községi telefon­központok A megyében számos távbeszé­lő-központ kialakítására van szükség ahhoz, hogy megszűnje­nek vagy legalábbis mérséklőd­jenek a telefongondok. Az áldat­lan állapotot enyhíti, hogy ebben az ötéves tervben mintegy száz­millió forintot fordítanak — jelen- (Folytatás a 2. oldalon.) • Az utolsó ellenőrzéseket végzik az új telefonközpontban, Pálmo­nostorán. "I 8 Igazi nagy formátumú nem­zetközi tanácskozásként re­gisztrálhatjuk a KGST.or. szágok első embereinek kétna­pos moszkvai munkatalálko­zóját. Világpolitikai esemény. ként méltathatnánk akkor is, ha napirendjén kizárólag gazdasági kérdések szerepeltek volna. A KGST ugyanis (te Egyesült Államokkal, a Közös Piaccal és Japánnal együtt a világgazdaság egyik megha­tározó tényezője. Belső kap- . csolatrendszerének . korszerű­sítése. a szervezet aktívabb és egybehangoltabb fellépése vi­lággazdasági fórumokon és egyéb gazdasági tömörülé­sekkel — főként a Közös Piac­cal ■— folyó dialógusban, nem kevésbé világpolitikai téma, mint világgazdasági. Azok az erőfeszítések, ame­lyek a KGST.tagországokban a gazdasági mechanizmus to. vábbfejlesztése érdekében folynak, a külgazdaság szférá­ját is érintik. Nyikolaj Rizs- kov szovjet . kormányfő a KGST bukaresti 42. üléssza. kán a külgazdasági tevékeny­ség gyökeres átalakítását az intenzifikálás követelményei­vel összhangban levő új gaz­dasági mechanizmus 'kimun­kálásának szerves részeként említette. Ezen a kormányfői szintű fórumon a KGST ered­ményeinek méltatása .mellett az együttműködés hiányos­ságaira is rámutattak a dele­gációvezetők: a formális és bürokratikus elemek jelen­létére, a határozatok megva­lósításában tapasztalható „nagyvonalúságra” (Lázár György kormányfő használta kétségtelenül rosszalló érte­lemben ezt a kifejezést). Hang­súlyozottan jelentkezett az az igény, hogy az elsősorban kereskedelmi jellegű kapcso­latokról térjenek át a tagor­szágok a termelési együttmű­ködésre, aminek része a kö­zös beruházások megvalósí­tása. A Bukarestben napirend­re került témák tették szük­ségessé a pártvezetők moszk­vai munkatalálkozóját, leg­alábbis részben. A felmerült kérdések ,megválaszolása nem utolsósorban politikai aka­ratot igényel, legfelső szintű elkötelezettséget egy i „áram­vonalasabb” iKGST-szervezet kialakítása mellett. Ilyen határozott a púrveze­tők munkatalálkozójáról ki- • adott rövid közlemény, amely leszögezi: a tanácskozáson részt vevők „külön figyelmet fordítottak a gazdasági kap­csolatok további elmélyíté­sére, a gazdasági és a műsza­ki-tudományos Együttműkö­dés új, az eddigieknél haladóbb formáinak kihasználására...” mindez — mint a közlemény is rámutat — a társadalmi­gazdasági fejlődés meggyorsí­tását, a lakosság életszínvo­nalának emelését szolgálja. A gazdasági együttműkö­dés javítása mindazonáltal csak egyik témája volt a moszkvai eszmecserének. A reykjccviki Gorbacsov—Rea­gan munkatalálkozó óta el­ső Ízben megtartott felső szin­tű tanácskozásukon a párt­vezetők a KGST határain túl­ra is kitekintettek. A reykjavíki munka-csúcs­találkozó óta eltelt időszak nyilvánvalóvá tette az ameri­kai magatartás ellentmondá­sosságát. Egyfelől Reigan' el­nök és kormányzata igyekszik méltatni az izlandi találkozó hasznosságát, másfelől a Becs­ben megtartott Sevardnadze— Shultz találkozó inkább visz- szalépést jelentett, mint előre, haladást az amerikai magatar­tásban. A szovjet külügymi­niszter éppen a moszkvai párt­vezetői munkatalálkozó nyi­tónapján tartott sajtóértekez­letén meg .is fogalmazta ezt a meggyőződését, jellemezve azt a nemzetközi légkört, amely, ben a moszkvai fórum tanács- ■ kozott. - ... Veszélyes tendenciák je­lentkeznek az amerikai pólití- . kában. Alaposan megtépá- zottan túljutva az időközi vá­lasztásokon, az elnök és párt­ja a jelek szerint újra az or­todox reaganizmus, az erőpo­litika követésében látja a si­ker titkát. Megkezdődött az MX rakéták telepítése, ismét szó van arról, hogy Washing­ton rövidesen végképp meg­szegi a SALT—2. szerződés korlátozásait. E helyzetben különösen fontos volt a szocialista orszá­gok első embereinek külpoli­tikai konzultációja. A moszk­vai munJcatálálkozó részt­vevői .nemcsak a Reykjavík- ban Mihail Gorbacsov által képviselt álláspont támogatá­sára sorakoztak fel — tovább növelve a szovjet javaslatok sú­lyát —, hanem rövid közlemé­nyükben azt is aláhúzták, hogy ást izlandi fővárosban felvázolt célok valóra váltása érdeké­ben „növelni kell a közös erő­feszítéseket”. Ez hosszú távra határozza meg annak a diplo­máciai tevékenységnek az irá­nyát, amelyből minden KGST- ország súlyándk. külkapcso- latainak. hagyományainak megfelelően, de azonos törek­véstől vezérelve veszi majd ki a részét Sz. J.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents