Petőfi Népe, 1986. november (41. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-11 / 265. szám

1986. november 11. ö PETŐFI NÉPE • 3

„Csöndet sugároz” a solti rádióadó

Több mint tíz éve magasodik a solti lapály közepén a rádióállomás 300 méteres antennája, .amely a Kossuth-műsort sugározza a középhullámú sávban, kétezer kW teljesítménnyel. A környék arculatához éppúgy hozzátartozik ma már ez a kép, mint hangja a magyar rádiózáshoz. Bár az állomás nagyon megbízhatóan „dolgozik” (évente összesen néhány perc üzemzavarral), de a hallgatók igen . érzékenyen reagálnak a műsorkimaradásra, vagy ha javítás, karbantartás miatt a Lakihegyi adó helyettesíti, kisebb teljesítménnyel.

Sajnos minden berendezésnél előfordulnak olyan hibák, amelyek kiküszöbölése hosszabb időt vesz igénybe és üzem közben nem végezhető el, Ilyen javítás van most is, s emiatt előreláthatóan november 10—15. között a solti 2000 kW helyett a lakihegyi 300 kW-os adó sugározza a Kossuth-műsort.

A szeptember 16-ai nagykarbantartáskor észleltük, hogy az antennát tartó porcelán szigetelő (talpszigetelő) hosszában végigrepedt, ezzel az antenna használhatósága kétségessé vált. A Budapesti Műszaki Egyetem azonnali szakértői vizsgálata megállapította, hogy közvetlen veszélyre nem lehet számítani, ennek ellenére szükséges a sérült szigetelőt mielőbb kicserélni.

.A vasszerkezetű antenna súlya töibb mint 180 tonna. Ennél még több a kikötő kötelek feszítő ereje, így a talpszigetelőre mintegy ötszáz tonna terhelés jút a szélterhelésből eredő dinamikus, és a hőingadozásokból adódó termikus igénybevételen kívül. így nem lehetett a véletlenre bízni; hogy meddig bírja még a sérült szigetelő, hiszen teljes összetörése az antenna megsemmisülését jelentené. A szigetelő cseréje nem egyszerű dolog: az egész antennát meg kell emelni (olajemelőkkel, mintegy 10—15 cm magasságig)

a sérült szigetelőt kivenni alóla, az előkészített tartalékot a helyére tenni, majd az antennát is• A solti 300 méteres antenna.

mét visszaengedni. Mindez néhány sorban leírva talán egyszerűnek tűnik, valójában jól szervezett, nagy erőfeszítést és figyelmet igénylő, jelentős korlátozásokkal járó dolog.

A munka és az ahhoz szükséges alkatrészek, berendezések terveit a Műszaki Egyetem néhány hét alatt elkészítette, majd a kivitelező, a Közúti Gépellátó Vállalat megkezdte az alkatrészek gyártását, a szigetelőcsere előkészítését. November 3-ától a Közgép már Solton dolgozik, azokat a helyszíni munkálatokat végzik, amelyek az adó sugárzása alatt is megoldhatók. A döntő feladat végrehajtása tegnap délelőtt kezdődött: előbb az antenna talppontjának acélkötelékkel való rögzítésével, a tartalék szigetelő helyszínre készítésével, majd a toronyemeléshez szükséges emélőbakok, hidraulikák beszerelésével. Ettől kezdve a munka — a Közgép kivitelezésében, a Műszaki Egyetem helyszíni irányításával és a rádióállomás dolgozóinak közreműködésével — éjjel-nappal folyik. Az antenna felemelésére és a szigetelő kicserélésére várhatóan ma kerül sor. Ezután kell elvégezni a szükséges méréseket, vizsgálatokat és a feladat végrehajtásához telepített segédberendezések lebontását.

Az irányító és kivitelező szakembergárda műszaki-technikai felkészültsége kiváló, eszközeik, szerszámaik korszerűek, így minden remény megvan e nagy feladat megbízható, időben történő végrehajtására.

Addig a rádióhallgatók szíves megértését és elnézését kérjük, hogy a középhullámú Kossuth- műsort helyenként és esetenként nem az eddig megszokott térerősséggel fogják hallani.

Huber István,

a solti rádióállomás vezetője

M

Hazai tájakon

Ügy hozta a véletlen, hogy szőkébb pátriámon kívül még négy megyén kellett átutaz- n®m, ami nem nagy dolog annak, aki állandóan erre kényszerül, de a ritkán kimozduló ember az ilyen alkalmat is igazi élményként éli át. Már maga a tájék változása is felpezsdít, hiszen kicsiny hazánk csöppet sem unalmas vidékei bőven kínálják a látnivalót mindenkinek, aki a környezet apróságait is, mint jó fotós, emlékezete filmszalagjára rögzíti.

Az aszályos hónapok után egy — alig a föld porát elverő — esőt követően máris élénk zöld foltok lepik el a porhanyós szántást mindenfelé, amikor Szolnokot elhagyva átdübörög vonatunk a Tisza hídján. Valaki megjegyzi: — Lesz ezekből még összefüggő szép búzamező is a tél beállta előtt! — Remélhető, hiszen pár nedvesebb nap is elég volt I táj színeváltozásához, hátha a gyökérét is meg tud erősödni kellő időben.

Hajdú-Biharban, a kábái cukorgyár környékén, az állomásokon is cukorrépahegyek, de a répa szedésével is kínlódnak még a határban, mivel az eső csak a talaj felszínét puhította meg. Sokfelé a krumplit is -most forgatják ki a földből és szedik zsákokba, rakják teherautóra. Lehet, hogy szintén a rögöket lazító égi cseppekre vártak? A rádió híre szerint még kukorica is van lábon az országban. Errefelé ilyet már nem láttunk, a szárkúpok sorakoznak csak katonás rendben. Valamikor, ínséges időkben ez pótolta a téli takarmányt, konyhai tüzelőt. Mondják, hogy Pakson

már brikettet préselnek belőle. Másutt, azt hiszem, jó tanyája lesz a télen a mezei egereknek, bogaraknak.

A szabolcsiak azt állítják, hogy még mindig akad szedésre váró alma a fákon a nagyüzemekben. Most már egyébként kevés gyümölcs megy veszendőbe, hála a lé-« gyártó, sűrítménykészítő gép-* soroknak. Ha olcsóbban is, mint kellene, gazdára talál a termés.

Aki felkapaszkodik a szőlősdombokra és betér valamelyik kis porta gazdájához, biztosan új borral kínálják, amit dicsérni is illik ilyenkor. Az idén joggal kijár az elismerés. Kellett volna itt is a cukrosodást, lédúsulást segítő eső, de így sem elégedetlenek. Ahol a jég el nem verte a dús fürtöket, a szüret jókedvet, vidámságot hozott.

Egyébként is a szorgos munka és gyarapodás szembetűnő jeleit követjük nyomon, amerre csak járunk. A régi falvak szélén új házsorok, a belső telken is mindenütt építkezés, az otthonteremtés, -bővítés, -csinosítás gigászi munkája látszik. Láthatja, érzékelheti ezt az idegen átutazó is, ha van szeme a látásra. Pedig sokan kelnek még naponta, hetente útra, legtöbben a fővárosig, hogy jobban fizetett munkát találjanak. De a keresetet hazahozzák, s itt teremtenek otthont maguknak, családjuknak. Kutassa a szociológus, hogy mi ennek a gyökere, nékem csak szavak jutnak eszembe: bizalom, hűség, ragaszkodás, megszokás, a táj szeretete...

Egy nénike, alighogy megismerkedik a vonaton a szemben ülő asszonnyal, máris a fiát, családját meséli, akik szintén 'építkeznek. Nem dicsekvés, amit mond, -mégis annak tűnik: a földszinten és az emeleten — talán a tetőtérben? — külön vécé, fürdőszoba, hálószoba, nappali, gyermekszoba ... Igen, ezek ma már valós igények, mindenfelé. Kérdés csak az, hogy mikorra lesz az életmód is ehhez illő, reméljük, olyan gyorsan, ahogy a ház felépül.

Az egyik fülkében gajdo- ló, eltorzult hangon ordítozó magyarok, honfitársaink, talán munkából hazafelé vagy már otthoni butykosokkal felpakolva. Időnként sörösüvegek repülnek ki az ablakon, égő csikkeket sodor a huzat a szomszédokhoz. Az étkezőkocsi büféje falusi talponállóhoz hasonlít. A kalauz mit- sem tehet, nem mer kikezdeni a randalírozókkal, pedig rászolgáltak volna a figyelmeztetésre. A nóta jut eszembe: „Sejhaj .fekete vonat.. Igen, még ez is az ország képéhez tartozik. Az anyagi gyarapodást nem követi hasonló tempóban a tudatbéli fejlődés, az értelmi, erkölcsi gazdagodás. Sőt, némelyeknél — a szegénység elmúltával — a több pénz, a biztos kereset is a mértéktelen italozást, a lumpen életmód felerősödését segíti.

De mégsem szeretném, ha az őszinte örömet, a hazai utazás sok szép látnivalója fölötti csöndes megelégedést elnyomná .a borongás és a félelem az előbbi furcsa kettősség miatt. Mert úgy hiszem, hogy ez csak szórványos és múló tünet, s az előbbi — a kézzelfogható, maradandó érték — messzi magasodik és uralja a tájat, a vidéket. A szorgalom, az élniakarás biztató jegyeként.

F. Tóth Pál

A SZÁLLODÁNÁL IS KÜLÖNB

Száz idős ember űj otthona

— Különb dolgunk van itt, mint egy szállodában — szögezi le Juliska néni a társalgóban, aminek derűs színű falain jócskán ván- , dorolnia kell a tekintetnek, mire végigpásztázik rajtuk. A rövi- debbek is legalább húszméteresek. Juliska néni asztaltársasága viszont csupa olyan férfi és asz- szony, aki hat, hét, sőt nyolc évtizedet is látott elmúlni. Ehhez képest igazán parányi feladat még az ő könnyen fáradó szemüknek is,, hogy körülnézzenek új, közös otthonuk egyik részében, miközben örömmel újságolják birtokba vételét.

Meg aztán, ha mégis pihenni akarna a tekintet, hát megteheti az üvegfalnál éppen virágzó leanderen, vagy egy pálmán, netán a sarokban álló színes tévén, esetleg a könyvespolcokon, oda se figyelve a hidegbe hajlóan hűvös őszre a kiskunmajsai időskorúak szociális otthonának meleg falai között.

Száz ember hajléka lesz ez a „szállodánál is különb” épület, amikor már mindenki beköltözött. Mert még jönnek innen is, onnan is, hiszen csak most készült el minden, az ünnepre. Az egykori szegényház helyén ma olyan közös otthon áll, amilyet sokan még álmodni sem mertek volna. De akadtak, akik nemcsak megálmodták, hanem meg is valósították az álmot. Csd- volszki Lászlóné, az intézmény igazgatója mondja:

— A régi szociális otthonban csak ötven lakót tudtunk elhelyezni és ellátni, ám az igények egyre nőttek, s előfordult, hogy 75—80 éves embereknek is kénytelenek voltunk azt mondani: várniuk kell legalább 2—3 évet.

Vagy másik, távolabbi szociális otthonba, kerültek. Ám néhány esztendővel ezelőtt elkezdődött egy szép összefogás Kiskunmaj- sán a társadalom az. idősekért jelmondat jegyében, s ennek eredményeként tavaly tavasszal elkészült intézményünk új épületszárnya. Igen ám, de a régi is rossz állapotban volt, így onnan az újba költöztek a lakók, és sor kerülhetett a korábbi szociális otthon rendbehozására. Mostanra mindkét épületrész rendelkezésre áll.

Mibe került mindez? Nagyon sokba. A tanács pénze a megyei támogatással együtt sem lett volna teljesen elegendő, ha nem fognak össze ■ a városi jogú nagyközség lakói, társadalmi, gazdasági szervei. Így viszont hatmillió forintot meghaladó összeg gyűlt egybe 55 gazdálkodó szervezet, 154 szocialista brigád és kisebb kollektíva, valamint több száz magánszemély ^adakozásá- nak eredményeként.

— Az építés előtt egy ötágyas szobában laktam, külön a férjemtől, most meg ketten együtt vagyunk — említi Juliska néni, hivatalos nevén Macska Jánosné. De hát a légkör korántsem hivatalos, s Csávolszkinét is leginkább „aranyos Icukám”-nak titulálják az asszonyok.

— Én nyolcadmagammal voltam elhelyezve — szól közbe Bo- zóki Mihály. Az akkori körülmények is megváltást jelentettek számomra, ugyanis feleségem ha4- lála után egyedül maradtam a tanyán, igen rossz egészségi állapotban. Ez a mostani környe. zet meg újból sokkal jobb az előzőnél.

Bálint József viszont csak az

elmúlt hónapban költözött ide, úgy, hogy senkit sem ismert. Mégis hamar beilleszkedett, ami szerinte a közösségnek és a környezetnek is köszönhető, nem is beszélve a róluk gondoskodókról. S jól érzi magát a 85 éves Proxies András és ugyanezt állítják Juliska néni asztaltársaságának más tagjai is. Szavaikból kitűnik: nagyon fontosnak tartják, hogy nincsenek egyedül, s hogy kitűnő körülmények között élhetnek. Szervezett programokon vesznek részt, kirándulnak, kézimunkáznak, olvasgatnak, rejtvényt fejtenek, s a társalgó filmvetítésre is alkalmas. Aki pedig akar, dolgozhat is. Segíthet a konyhán, művelheti az egy hold földet, amit a helyi Jonathán Tsz-től kaptak, s szó van arról is: bedolgozói munkát vállalnak, hasznosabbá téve magukat.

S beszélgetnek. Van kihez szólniuk, van kinek ajándékozniuk, Macska János kétezer forintért \>ett virágokat, hogy még szebb legyen új, közös otthonuk, Bo- zóki Mihály pedig varrógépet vásárolt az asszonyoknak.

Szívesen invitálják a vendéget: nézze meg szobájukat. Büszkék mindenre. A személyes tárgyakra a szépen berendezett szobákban, a régi fényképekre a falon, a rendre és a tisztaságra. Macska Jánosné a citerájára, amit ha kézbe vesz, meg-megőa- loltatja vele a többieket a társalgó kis asztalai körüli fotelekben, ahonnan messzire tud visszarepíteni a képzelet. Néhányan sétára indulnak a napsütésben, nyugodt, békés időtöltésre, amíg az idő engedi, így tél előtt.

Vitaszek Zoltán

KISEBB KÖLTSÉGGEL NAGYOBB TERMÉS

Előrejelzés, távérzékelés — a mezőgazdaságnak

Gyakorlati hasznosításra vár a Magyar Tudományos Akadémia Talajtani és Agrokémiai Kutató Intézetének több kutatási eredménye. Várallyay György címzetes egyetemi tanár, az intézet igazgatója az MTI munkatársának elmondta: kutatásaik során kidolgozták a talaj víz-• gazdálkodási tulajdonságainak és vízháztartásának kategória- rendszerét. Megállapították, miként alakul ki a talaj hasznos vízkészlete, mi okozza az aszály- érzékenységet, a túlzottan, nedves talajállapotot. Tapasztalataik szerint lehetséges az öntözés esetleges káros hatásainak

— a másodlagos szikesedésnek

— az előrejelzése és megelőzése. Az eróziót kiváltó és befolyásoló tényezők elemzésével, térképi ábrázolásával feltárhatók a víz- és szélerózió okai, előrejelezhe- tők annak várható hatásai. A gazdaságok a talajtérképek, s az azokat kiegészítő információk birtokában a termőhelyi adottságoknak megfelelő művelési ágakat és vetésszerkezetet alakít-* hatnak ki, előre jelezhetik az intenzív talajhaszná'at következményeit, meghatározhatják a

talaj termékenységének megőrzéséhez, s fokozásához szükséges meliorációs, agrotechnikai beavatkozásokat.

Agrokémiai kutatásaik eredményei lehetőséget adnak a termőhelyi adottságokhoz és a tér- . mesztett növény igényeihez alkalmazkodó tápanyagellátásra, műtrágyázásra. Az intézetben kidolgozták azokat az eljárásokat, amelyekkel megelőzhető, illetve megszüntethető a talajok sava- nyodása. Foglalkoznak a rekord- és a nagyon alacsony termések okainak elemzésével is. Talajbiológiai kutatásaik során feltárták azokat a tényezőket, amelyek döntően befolyásolják a talajba kerülő növényi maradványok lebomlását, és lehetővé tették a lebomlás ’sebességének mérését, értékelését is.

A VII. ötéves terv időszakában tovább tanulmányozzák, miként lehet minél kisebb költség-- gel nagy terméshozamokat elérni, ugyanakkor megőrizni és fokozni a talaj' termékenységét az ország egész területén hosszú távra. Többek között vizsgálják az intenzív talajhasználat talajtani, agrokémiai, talajbiológiai' hatásait. Ezeket ismerve ugyanis kidolgozhatok a megfelelő tápanyagellátási rendszerek, felmérhető a kemikáliák talaj- szennyező hatása, kialakíthatók a környezetkímélő technológiák.

A számítástechnika új eredményeinek hasznosításával korszerű talajinformációs rendszert dolgoznak ki. Ennek alkalmazásával kijelölhetők a növények termesztésére leginkább alkalmas területek, azok a térségek, ahol szükséges a talaj javítása, védelme, nedvességének szabályozása. Megkülönböztetett figyelemmel nyomon követik a talajban végbemenő folyamatokat. Az ország egyes térségeiben távérzékelési módszerekkel — légi és űrfelvételek által szerzett — információk hasznosításával végzik azt a munkát.

Az intézet több mint 30 tudományos intézettel, oktató, szolgáltató, minősítő, szaktanács- adó és tervező intézménnyel, mezőgazdasági, ipari és más vállár lattal működik együtt. Tudományos eredményei ezek révén épülnek be a mezőgazdasági gyakorlatba.

KUTATÁSI TAPASZTALATOK — 330 ESETTANULMÁNY ALAPJÁN

Újabb ismeretek a gömbvillámról

A Központi Fizikai Kutatóintézet tudományos munkatársai az idén a lakosság segítségével újabb ismeretekhez jutottak a világ egyik legrejtélyesebb természeti jelenségéről, a gömbvillámról. Az egyelőre megmagyarázatlan tulajdonságokkal rendelkező világító gömb keletkezésének és megszűnésének okait a kutatók világszerte esetleírások alapján próbálják kideríteni. A KFKI tudóscsoportjának júliusban a lapokban megjelent felhívására a lakosság 330 esetleírást juttatott el az intézethez.

Eggeli György tudományos kutató az MTI munkatársinak ösz- szefoglalta a hazánk területén megjelent és leírt gömbvillámokról szerzett ismereteket. Elmondta, hogy az ország szinte minden megyéjéből érkezett bejelentés. A lakosság az 1914-től ez év nyaráig látott gömbvillámok megjelenéséről, létéről és elmúlásáról írta le tapasztalatait. Ezeket a KFKI-ban összegezték és kutatási jelentést állítottak össze, amelyben 'tudományos hipotézist dolgoztak ki a ritka természeti jelenség lehetséges magyarázatára. Az angol nyelvű, több mint száz oldalas munkát a jövő év elején eljuttatják a világ jelentősebb kutatóintézeteihez, mert szinte minden országban foglalkoznak a gömbvillám rejtélyének felderítésével.

A gömbvillám energiájának elhelyezkedésére következtettek egy szombathelyi szemtanú leírásából. A megfigyelő az elvonuló vihar után látta, hogy telkén az egyik szelidgesztenyefa fölött narancssárga színű fényes gömb jelent meg, a gömbvillám hozzáért a fához, lehasított és gyufaszál nagyságú szilánkokra tépett szét egy derékvastagságú

ágat. Ezt követően a gömbvillám két oszlopnak ütközött, elolvasztotta a drótkerítést, majd szétrobbant. A leírásból azt a következtetést vonták le, hogy a gömbvillámot nem úgy kell elképzelni, mint Réldául egy forró levegőgömböt. Energiája teljes térfogatában rejlik, nem pedig a felületében.

Pécsett a Mechanikai Laboratórium mérőüzemének dolgozói láttak gömbvillámot. Az épület villámhárítóján kúszott lefelé a

20—25 centiméter átmérőjű sár7 gás gömb, majd a földre érve belecsapódott az ott lévő, mintegy 120 liter vizet tartalmazó gödörbe. A jelenség egy szemvillanás alatt, hangos dörrenés kíséretében szétrobbant. ■ A gödör még harminc percig gőzölgött, körülötte a fű .meggyulladt. Kiszámították, hogy a gömbben százszor annyi energia volt, mint ameny- nyit egy azonos térfogatú plazmacsomó tartalmazhat. A Tokárnak berendezésekben mesterségesen előállított plazmagömb 200 joule energiát tartalmaz köbcentiméterenként. Ebből arra következtettek, hogy a gömbvillám működésének az alapelvét nem

plazmafizikai alapón kell magyarázni.

A nemzetközi szakirodalomban is egyedülálló szemtanú jelentkezett Lábatlanról. Endrik Lajos villanyszerelő négy alkalommal figyelt meg gömbvillá- mot húsz év ieforgása alatt. Leírta : az egyik alkalommal a megjelenő gömbvillám kerámiaszerű anyaggá égette a talajt. Munkatársaival mágnest érintettek az összeégett földhöz és azt tapasztalták, hogy a két anyag vonzza egymást. A KFKI fizikuscsoportja szerint ez arra utal, hogy a gömbvillám környezetében számunkra qddig ismeretlen elektromos és mágneses jelenségek is tapasztalhatók.

A háromszáznál is több esetet összegezve a KFKI-ban a gömbvillámra vonatkozóan megalkottak egy olyan elméleti modellt, amely már kísérletileg ellenőrizhető. Hipotézisük, mint korábban is vélték, összefügg azzal a feltételezéssel, hogy a tér nem három, hanem többdimenziós. Ezt ugyan már fél évszázada is feltételezték egyes tudósok, vélekedésük ismét előtérbe került. A tudományos világban nagyon sok elméletet dolgoztak ki a többdimenziós térrel kapcsolatban. A gömbvillám rejtélyének megoldása hozzásegítheti a kutatókat ahhoz, hogy kiszűrjék azdkat a hipotéziseket, amelyek bizonyosan nem helytállóak.

Érdeklődéssel várják, hogy kutatási eredményeiket hogyan értékelik majd a világ legjelentősebb intézeteinek szakemberei.

• Az anten-^s na talppont-// Ja a tornyotok J tárté szigé-f .; telével. ' r^É