Petőfi Népe, 1986. november (41. évfolyam, 258-281. szám)
1986-11-07 / 263. szám
2 • PETŐFI NÉPE © 1986. november 7. Ünnepi ülés Moszkvában írókkal, művészekkel találkozott Mihail Gorbacsov áltól, hogyan állnak a szovjet— amerikai kapcsolatok a háború és béke kérdésében. Egyszerűen így rendelkezett a történelem. Országunk ebből kiindulva közelíti meg a két állaim viszonyát. Nagyon fontosnak tartjuk a legmagasabb szintű tárgyszerű párbeszéd fenntartását annak érdekében, hogy a Szovjetunió által Reykjavíkbain előterjesztett álláspontból kiindulva továbblépjünk a kérdések kérdésének megoldásában: ia nukleáris veszély egyszer s mindenkorra itöntánő felszámolásában —, szögezte le Jegor Liga- csov. Jegor Ldgacsov végezetül reményét fejezte ki, hogy a jelenlegi aggasztó nemzetközt helyzet a Szovjetunió, a szocialista országok. valamint biz antinukleáris mozgalom összefogásával' orvosolható. szágok, amelyek lakosságából áll az emberiségnek több mint a fele, olyan problémákkal néznek szembe. amelyek megoldása mind sürgetőbb — mutatott rá Narajan Menőn, az indiai Zene- és Színházművészeti Akadémia elnöke. Ezzel kapcsolatban Gorbacsov kijelentette, hogy amennyiben e problémákat nem sikerül megoldani, világméretű meglepetések várnak az emberiségre. Egyetértett azzal, hogy ez egy „késleltetett működtetésű ibomba”. A Szovjetunió belső fejlődésének jelenlegi szakaszát elemezve, a főtitkár megállapította, hogy az ország a történelmi fejlődésnek abban a stádiumában van, amikor a szocialista alapokon megkezdődik a társadalmi élet minden szférájának megújulása. EGYESÜLT ÁLLAMOK Mit bizonyít a választás? Moszkva, 1986. november 6. (TASZSZ) Napjainkban is töretlenül folytatódnak azok a változások, amelyeket a nagy októberi szocialista forradalom indított el a Szovjetunió életében s a világtörténelemben, utat .nyitva a társadalmi felszabadulás és a nemzeti szabadság előtt — állapította meg a NOSZF 69. évfordulója alkalmából csütörtökcin -Moszkvában megtartóit ünnepi ülésen elmondott beszédében Jegor Ligacsov, az SZKP KB PB tagja, a KB titkára. A szónok hangsúlyoztál, hogy a Szovjetunióban kibontakozóban lévő gazdasági és társadalmi átalakítás forradalmi jellegű mind méretei, mind pedig tartalma tekintetében. Magától értetődő — húzta alá —, hogy nem társadalmi rendszerünk lényegének megMOSZiKVA A -mai világ valóságának megfelelő értékeléséhez újfajta gondolkodást van szükség, s a szovjet vezetés éhből indult ki, amikor új, messzire mutató javaslatokkal ment a reykjáviki tanácskozásra — mondotta a világ neves kulturális személyiségeivel való találkozója során Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára. A világ kulturális életének kiválóságai Csingiz Ajtmatov szovjet-kirgiz író meghívására tartózkodtak a Szovjetunióban. Az író szülőföldjén tartott találkozójukat a -városkáról isszik-kuli fórumnak neveznék el. A főtitkár és az alkotó értelmiség ksipviseilölnek találkozójára október 20-án került sor, az akkori -beszélgetést legújabb számában iközöl-te a Liitye- íaturnaja Gazeta. Mihail Gorbacsov rámutatott, hogy a Szovjetunió még soha nem tett ilyen nagy horderejű javaslatokat Mégis, az új gondolkodás kölcsönösségének hiánya miatt nem sikerült konkrét megállapodásra jutni. Mindazonáltal ez nem kudarc, nem reménytelen helyzet, a két nagyhatalom vezetői nagyon messzire előrehaladtak. A találkozó bebizonyította, hc-gy lehetségesek az olyan megállapodások, amelyek a nukleáris fegyverek felszámolásának kezdetét jelenítenék. A Szovjetunió által megfogalmazott úi javaslatok programja nem bezárja, -hanem éppen ellenkezőleg, megnyitja az ajtót a kölcsönösen elfogadott döntések felkutatása számára. változtatásáról van szó. Éppen ellenkezőleg, e folyamait célja, hogy erősítsük és továbbfejlesz- szük az alapvető szocialista elveket, eltávoiítsunk mindent, ami azokkal összeegyeztethetetlen, megteremtsük a feltételeket a szocializmus hatalmas erejének hatékony kiaknázásához. A pánt jelszava ezzel kapcsolatban: több szocializmust! 'Beszédének külpolitikai résziében Jegor Lágacsov' mindenekelőtt arra mutatott rá, hogy szükség van a jelenlegi világhelyzet bátor és mélyreható átértékelésére, az újszerű gondolkodásra. A biztonság szavatolása1 ma már elsősorban politikai és nem katonai feladat. Nem garantálhatjuk a 1 magunk számára a biztonságot, ha imás államok fenyegetve érzik magukat. Napjainkban rendkívül sok függ Valós lehetőséget ad arra. hogy megtaláljáik a kiutat a zsákutcáiból, mutatott -rá Gorbacsov. Arthur Miller, amerikai drámaíró az ilyen jellegű fórumok fontosságát hangsúlyozta. Peter Usti- now angol író, színművész és rendező a másak véleménye -meghallgatásának fontosságára mutatott rá. Augusto Forti, az UNESCO titkárságának tagja azt hangoztatta, hogy a különböző vélemények ütköztetésének akkor van értelme, ha sikerül megtalálni a közös érdekeket,, ha sikerül megállapodásra jutni. Mihail Gorbacsov egyetértett ezekkel a nézetekkel és rámutatott, -hegy a politika megadhatja a szükséges válaszokat a problémákra, amennyiben tudományos alapokra épül, következetes, mentes a volunitarizmustól és az improvizációtól. A szovjet vezető a továbbiakban megállapította^ hogy korábban az emberiség elég bátor és józan volt ahhoz, hogy feltárja a világot ért különböző megrázkódtatások okait. Mennyivel más lenne azonban most a -világ, ha az emberiség meg is tudta volna előzni, ki itudita volna zárni ezeket a megrázkódtatásokat. Mihail Gorbacsov hangsúlyozta, hogy ezért tekinti az isszik-kuli fórumot úgy, mint újabb intellektuális törekvést a világ jövőjével kapcsolatos állásfoglalásra, amely azt célozza, hogy sikerüljön megelőzni a mindenkit egyaránt érintő csapásokat. A fejlődő és gyengén fejlett orAz amerikai választások — amelyeket a Reagan-kormányzat politikájáról rendezett népszavazásnak tekintett — azt bizonyították, hogy az országban fokozódik az elégedetlenség, elsősorban a Fehér Ház gazdaságpolitikájával szemben — állapítja meg a TASZSZ csütörtöki washingtoni jelentésében. A szovjet hír- ügynökség értékelése szerint a szavazás azt is megmutatta, hogy sok amerikai ítéli el a kormányzat katonapolitikáját, egyebek közt a csillagháborús programot. Az NBC amerikai tévétársaság SEVÁRDNADZE: „Él akarják Reykjavikot felejteni?” 'Elítélően nyilatkozott a leszerelési kérdésekben képviselt amerikai álláspontról csütörtökön Bécsben Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter. „Lehetetlen attól a benyomástól megszabadulni, hogy partnereink Reykjavikot, amilyen hamar csak lehet, el akarják felejteni" — szögezte le a schwechati repülőtéren, elindulása előtt írásos nyilatkozatában. A Shultz amerikai külügyminiszterrel folytatott két bécsi találkozó után megfogalmazott szovjet állásfoglalás hangsúlyozta: amerikai részről kísérletek történtek arra, hogy visszavonuljanak az Izlandon elért elvi megállapodásoktól a régi amerikai pozíciókhoz. A szovjet félnek mind Genfben, mind Bécsben az a benyomása alakult ki, az amerikai álláspont nem egyéb, mini: ósdi nézetek egyvelege, s ez érvényes a szovjet engedményekre vonatkozó amerikai álláspontra is. „Lényegében a régi amerikai javaslatokkal van dolgunk, a Szovjetunió pedig engedményeket tett, így lehet összegezni a jelenlegi helyzetet — mondta Sevardnadze. Mindazonáltal úgy vélte, hogy Reykjavik szelleme mégsem halott. A Szovjetunió szigorúan ragaszkodni fog Izlandon előterjesztett javaslataihoz. Sevardnadze szerint az Egyesült Állandók minden alapvető kérdésben visszalépett. A szovjet—amerikai érintkezések azonban folytatódni fognak, s folytatódnak a genfi tárgyalások is, ahol a szovjet fél pénteken javaslatokat terjeszt elő — közölté Sevardnadze. közlése szerint 44 éve nem volt ilyen alacsony a választási részvétel, mint most november 4-én: a szavazásra jogosult állampolgároknak csak 37 százaléka járult az urnákhoz. , Bár a választások eredményei messze elmaradnak attól, amire Washingtonban számítottak, Reagan elnök a Fehér Házban munkatársai előtt kijelentette: a kormányzat nem változtat politikáján. Ez vonatkozik a hírhedt „csillagháborús” program megvalósítására is. REYKJAVÍKI PRIZMA A megállapodás feltételei Esélylatolgatás egy szovjet szakértővel A Palmc-bizottság budapesti ülésén találkoztunk Mihail Mils- tein professzorral, nyugalmazott altábornaggyal, a moszkvai Ame- rlkakutató Intézet osztályvezetőjével, ismert leszerelési szakértővel, aki készségesen válaszolt a Központi Sajtószolgálat kérdéseire. — Sokan és sokféleképpen elemzik a világon a reykjáviki találkozót. ön miként vélekedik Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan munka-csúcsértekezletéről ? — Kétségtelen, hogy a reykja- víki találkozó fontos mérföldkövet jelent a szovjet—amerikai kapcsolatokban. Most . minden más eseményt, találkozót a reyk- javíki prizmán keresztül kell értékelni. Az izlandi fővárosban nagyon fontos dolgok történtek, A szovjet javaslatoknak köszönhető'ez, amelyeket újszerű felvetési módjuk miatt bátran minősíthetünk forradalmiaknak. Gondoljunk csak az atomfegyverek megsemmisítésére, a közepes hatótávolságú nukleáris rakéták 'felszámolására vonatkozó kezdeményezésekre. Mégis, Reykjavik úgy vonul be a történelembe, mint egy nagy lehetőség elszalasztásának találkozója, de nem a szovjet fél hibájából. Úgy gondolom, olyan lehetőség maradt kihasználatlanul, amely nem biztos, hogy még egyszer megismétlődik. — A szovjet javaslatok■ emlegetésekor általában egy „csomagról” beszélünk. Miért volt e formára szükség? — Valóban, az izlandi fővárosban javaslatainkat egy cso- magtérvben terjesztettük elő. Mégpedig azért, mert az alkotórészek kölcsönhatásban állnak egymással. Valami módon összefüggő területekről van szó, amikor a hadászati támadófegyverekről, a közép-hatósugarú atomrakétákról, vagy a csillagháborús lehetőségeket korlátozó, a rakétaelhárító rendszerekről 1972- ben megkötött ABM-szerződés- ről beszélünk. Ezért vannak egy csomagban, továbbá azért, mert a fő veszélyt most az amerikai hadászati védelmi kezdeményezés (SDI), az űrfegyverkezési program jelenti. Az e területen mutatkozó veszélyes tendenciák megállítása érdekében a Szovjetunió kész egy sor jelentős engedményre. Először is: az általános csökkentés során a Szovjetunió kész a hadászati támadófegyverzetek területén egyenlő plafon kialakítására. Az is jelentős engedmény, hogy a középhatósugarú atomrakéták esetében javaslatunk lényegében megegyezik a Nyugat által korábban szorgalmazott nulla változattal, s egyelőre szemet hunytunk a brit és a francia nukleáris erő megléte felett. Az ázsiai - rakéták ügyében is készek voltunk a kompromisszumra. Mindezekért cserében egyetlen dolgot vártunk el az amerikaiaktól: a rakétaelhárító rendszerekről kötött ABM- szerződés betartását. Felvetettük, hogy a felek vállaljanak kötelezettséget: 10 évig nem mondják fel a különben korlátlan időtartamú szerződést. Az USA erre nem volt hajlandó, mert ragaszkodik csillagháborús terveihez. Ez pedig megakadályozza a megegyezést. — S valamilyen módosult formában lát esélyt egy esetleges közeli megállapodásra, például a közepes hatótávolságú rakéták ügyében?' — Ha más formáról beszélünk, akkor világosan látnunk kell, hogy a megállapodás lehetőségének kulcsa a genfi tárgyalóasztalon keresendő. Az ott folyó konzultációk lényegét Andrej Gromi- ko és George Shultz nevezetes nyilatkozatában találjuk. Az 1985. januári dokumentum leszögezi: a genfi tárgyalások célja, hogy „a világűrben megelőzzék, a földön pedig megszüntessék a fegyverkezési hajszát.” Végső célnak akkor az atomfegyverek felszámolását jelölték meg. Ha tehát a genfi megbeszélések tartalma megfelel a céloknak, akkor vein esély a megállapodásra. — A Szovjetunió miért tártja olyan veszélyesnek az amerikai SDI-programot, s ugyanakkor miért egyezett bele a laboratóriumi kísérletek folytatásába? — Bár nevében védelmi kezdeményezés az SDI, a valóságban azonban olyan nagyszabású rakétaelhárító rendszer programját jelenti, amelynek keretében támadó jellegű fegyvereket telepítenének a kozmoszba. Ennek következményei nehezen felmérhetők még. Az azonban biztos, hogy egy roppant drága és nem is olyan megbízható, ám annál veszélyesebb rendszerről van szó. Hiszen azon túl, hogy az SDI kifejlesztése új fejezetet nyitna a fegyverkezési hajszában, az amerikai vezetés köreiben könnyen kialakulhat egy téveszme: a viszonylagos sebez- hetetlenség érzéte. Ez esetben pedig felmerülhet egy esetleges kockázatmentes első csapás lehetősége is, Abból indulnak ki: ha lesz is válaszcsapás, közel sem akkora, mint az űrpajzs hiányában. A Szovjetunió természetesen fellép a csillagháborús tervek ellen, amelyek aláássák a nemzetközi biztonságot. Viszont sem az ABM-szerződés, sem mi nem tiltjuk a laboratóriumi kísérleteket, ez lehetetlen is lenne. Hiszen nem tilthatjuk meg az emberi gondolkodást. Javasoltuk ugyanakkor, hogy nyissák ki a laboratóriumok ajtaját, hadd ellenőrizhessük mi is az ottani munkát. Ezt elutasították. Hogy teljesen világos legyen álláspontunk: nem a laboratóriumi, hanem a „gyakorlótéri”, azaz a világűrbeli kísérletek ellen vagyunk, mivel ez utóbbi azt jelentené: fegyvert vittek a világűrbe. — Az utóbbi időszak fejleményei, kezdeményezései kapcsán sokan már új szovjet külpolitikáról beszélnek, ön hogyan vélekedik erről? — Ügy gondolom, nem új politikáról kell beszélnünk, hanem arról, hogy a régi politika napjainkban kezd megfelelni a kor követelményeinek, ami elengedhetetlen. A szovjet vezetés tisztán látja korunk fő problémáit, a háborús veszély fokozódását, tudatában van az időtényező fontosságának is. Ez pedig új megközelítést, új gondolkodásmódot követel. Az újfajta hozzáállást szemléltető gyakorlat megnyilvánulásaként hadd emlékeztessek a Varsói Szerződés tagállamainak a NATO-hoz intézett budapesti felhívására. Mihail Gorbacsov ez év január 15-i nyilatkozatára, s természetesen, a reyk- javíki szovjet javaslatokra. — Köszönöm a beszélgetést! Darőczl László Magyar vezetők távirata MIHAIL SZERGEJEVICS GORBACSOV elvtáramaik, a Szovjetunió Kommunista' Pártja Központi Bizottsága főtitkárának ANDREJ ANDREJEVICS GROMIKO elvtársnak, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnökének NYIKOLAJ IVANOVICS RIZSKOV elvtársinak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének MOSZKVA, KREML Tisztelt Elvtársakl A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, Minisztertanácsa és a magyar nép nevében elvtársi üdvözletünket és jókívánságainkat küldjük önöknek a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének, a Szovjetunió Minisztertanácsának, a szovjet népnek a nagy októberi szocialista forradalom 69. évfordulóján. A nagy októberi szocialista forradalom győzelme, a világ első szocialista államának létrejötte az emberiség fejlődésének új szakaszát nyitotta meg. A magyar nép forradalmi harcának eredményei is szorosan ösz- szefonódnak a nagy október eszméivel és hatásával. Pártunk és népünk nagy érdeklődéssel követte és üdvözölte az SZKP XXVII. kongresszusának munkáját. Teljes sikert kívánunk a kongresszuson elfogadott, a Szovjetunió társadalmi és gazdasági fejlődésének, meggyorsítására irányuló állásfoglalások megvalósításához. Támogatjuk a Szovjetunió lenini békepolitikáját, a kongresszust követően kibontakoztatott új szovjet külpolitikai kezdeményezéseket, amelyek a fegyverkezési j hajsza megfékezésére, a leszerelésre, a nemzetközi biztonság és együttműködés erősítésére, a népek békéjének megőrzésére irányulnak. A Szovjetunió felszabadítónk, függetlenségünk és szocialista építőmunkánk legfontosabb támasza. A marxizmus—leninizmus, a szocialista internacionalizmus eszméire, az őszinte barátságra, a közös célokra és érdekekre épülő magyar—szovjet kapcsolatok megfelelnek a magyar és a szovjet nép, a szocialista közösség érdekeinek. Pártunk és kormányunk a jövőben is fokozott figyelmet szentel népeink barátsága, országaink együttműködése erősítésének. A Szovjetunió és az egész haladó emberiség e nagy ünnepén szívből kívánunk további nagy sikereket' Önöknek, a szovjet népnek a szocializmusért, a haladásért és a békéért folytatott tevékenységükben. KÁDÁR JANOS, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára * LOSONCZI PÁL, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke LÁZÁR GYÖRGY, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke Az évforduló alkalmából Vár- szljevics Sevardnadze szovjet kül- konyi Péter külügyminiszter táviratban üdvözölte Eduard Amvro- ügyminisztert. Üdvözlő levél a Krímbe A nagy októberi szocialista forradalom győzelmének 69. évfordulója alkalmából Romány Pál, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság' első titkára és dr. Gajdács! István, a megyei tanács elnöke levélben köszöntötte V. Sz. Makarenkót, az Ukrán Kommunista Párt Krím Területi Bizottságának első titkárát, és A. M. Roscsupkint, a Területi Tanács elnökét. A levélben méltatják az első győztes proletárforradalom jelentőségét, amely a mindennapi gyakorlatban bizonyítja, hogy a marxizmus— lanjnizmus eszméi és tanításai valóra válthatók. Hangsúlyosak, továbbá, hogy világunk irtai arculata elválaszthatatlan a hag y októberi szocialista forradalom győzelmének kisugázó hatásától,'Vfeovjetunió létrejöttének, fejlődésének és nemzetközi tevékenységénél^ progresszív hatásától. Szólnak arról az együttműködésről, amely az elmúlt negyedszázadban gazdag tapasztalatokat adott, és megalapozta a testvérbaráti 'kapcsolatok további fejlesztését is. A megyei levél az ünnephez kapcsolódó jókívánságokkal fejeződik be. Munka verseny-felajánlás A SZOT titkársága a következő levelet intézte a nagy októberi szocialista forradalom -70, évfordulója tisztélebére induló imunka- mozgaimak kezdeményezőihez: Kedves Elvtársak! A Mátraaljai Szénbányák Tho- rez bányüzemének Szeptember 6. szocialista 'brigádja, a Taurus Gumiipari Vállalat Műszaki Gumigyárának B^nki Donát szocialista brigádja, a Salgótarjáni Ruhagyár jobbágyi telepének kollektívája, valamint a Komáromi Mezőgazdasági Kombinát dolgozói jelezték, hogy la nagy októberi szocialista forradalom 70. évfordulója tiszteletére munikaiverseny-feil- ajártlás okait tesznek. Kifejezték szándékukat, hogy a nemzetköri munkásmozgalom 1987. évi nagy jelentőségű jubileuma méltó megünnepléséhez hatékonyabb munkával, a növekvő gazdálkodási, termelési feladatok sikeres megvalósításával kívánnak hozzájárulni. Örömmel fogadtuk e kezdeményezések hírét. A Szákszervezetek Országos Tanácsának titkársága támogatja a jubileumi munka- mozgalom kibontakozását, mert ebben a dolgozók legmélyebb és legőszintébb érzelmeiből fakadó felelős gondolkodását és alkotó tenniakarását látja megvalósulni. A szakszervezeti mozgalom minden segítséget megad azoknak a munkahelyi kollektíváknak, szocialista brigádoknak, akik az idei feladatok eredményes megvalósítására, az 1987. évi népgazdasági terv maradéktalan teljesítésére felajánlásokat tesznek. Az ezzel kapcsolatos mozgalmi feladatokra — figyelemmel a munkahelyi kollektívák, szocialista brigádok várható további kezdeményezéseire is —, a Szakszervezetek Országos Tanácsa soron következő ülésén térünk vissza. a Szakszervezetek Országos Tanácsának Titkársága Életkörülményeket jobbító létesítmények (Folytatás az 1. oldalról.) KECSKEMÉTI BAROMFIFELDOLGOZÓ VÄLLALAT Ház a szabad idő eltöltéséhez A megyeszékhelyi nagyvállalatnak már korábban is volt saját művelődési háza, amelyet a dolgozók társadalmi munkával hoztak tető alá. Am az igények változásával felvetődött a bővítés és, korszerűsítés szükségessége. Az újjávarázsolt létesítményt november 7-e tiszteletére tegnap avatták fel. Gulyás Gyula gazdasági igazj gató ünnepi beszédében elmondta, hogy a munkálatok 1 millió 400 ezer forintba kerültek, a takarítás és a művelődési ház környékének rendezését a szocialista brigádok társadalmi munkában vállalták. Itt kapnak helyet a klubok: a nyugdíjasoké és a fiatal szakembereké, a brigádvezetőké és a videózás iránt érdeklődőké. A kulturális rendezvények számára épített házban lesz a műszaki könyvtár, ide járatják a tájékozódáshoz szükséges folyóiratokat, hetilapokat stb. Nyáron szabadtéri résszel na- gyobbítható a befogadóképesség. A nagy létszámot megmozgató vállalati rendezvényeket ezután is az ebédlőben tartják; a kecskeméti Katona József Színház művészeinek műsorát is ott tekintették meg tegnap, az ünnepség zárórészeként. (Készítették: Farkas Andrea, Gaál Béla, Kispéter Imre, Stra- ; szer András, Temesi László, Vitaszek Zoltán) *i 1 ' * 1 - b .ä t, i
