Petőfi Népe, 1986. november (41. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-04 / 260. szám

1986. november 4. • PETŐFI NÉPE • I QQzdQ/ÓQpoliükQ j munko y lelje/ílmcnyck KEZDEMÉNYEZŐ, KOCKÁZATVÁLLALÓ VEZETŐK A megújuló garai Vörös Csillag A Garai Vörös Csillag Terme­lőszövetkezet területe alig halad­ja meg a négy és fél ezer hek­tárt, termelési értéke megközelí- ti a 163 millió forintot, a nyere­sége pedig valamivel több mint 3,5 millió forint. Bár dr. Pongó Tivadarral, a szövetkezet elnökével egy héttel korábban megbeszéltük a talál­kozót, a programot a téeszben, az adott időpontban üzenet vár. „Bajára kellett mennem, sietek vissza.'* Mike István, a gazdaság főmérnöke régi ismerősöm- Az elnökkel együtt január elején jött •a szövetkezetbe. Első garai évük­ről vele beszélgetünk. Milyen az esztendő, amiely szerte az ország­ban próbára tette a gazdaságo­kat, itt pedig még új vezetés is került a szövetkezet élére. — Nehéz az első évünk. Elő­ször a meglehetősen fellazult munkafegyelmet kellett megszi­lárdítanunk. Most "már nincs ita­lozás. A géppark katasztrofális állapotban volt. Tíz MTZ-t és négy IFA-t fel sem újítottunk, 1,5 millió forintért eladtuk. Szégyen, nem szégyen, 170 ezer forintot kaptunk a MÉH-től a gépállomá­son felgyülemlett ócskavasért, de legalább már nem „díszíti” por­tánkat. Vásároltunk egy Rábát és öt új MTZ-t. A föld elhanyagolt állapotban volt. Ezerötszáz hek­tárt tavasszal kellett mélyszánta­ni. Ha visszagondolok arra, hogy 1800 hektár kukoricát és 250 hek­tár napraforgót SPC-gépekkel ve­tettünk el, még most is borsódzik a hátam. Szerencsére megértették az emberek, hogy nekünk is, ne­kik is bizonyítani kell. Azt nem állítom, hogy emberfeletti mun­kával, de nagy odafigyeléssel má­jus elsejére egyenesbe kormá­nyoztuk a teeszt. Rendezni kel­lett a béreket is. A többét és jól dolgozók megtalálták a számítá­sukat. Például a nagygépesek az idén 8—10 százalékkal többet ke­resnek, mint tavaly. Előkerül a személyre kiszámí­tott munkabérjegyzék. 1981-ben havonta átlagosan 4067 forintot kerestek, tavaly 5117 forintot, az ldén,j ha minden lehetőséget ki— használnak, 5590 forintot. — Rendbe tettük az állattenyész­tést is. A tehenészeti telepen 1500 literrel javult a tehenenkén- ti hozam — folytatja a főmérnök. Saját kivitelezésben Kubatov József tizenhat éve dolgozik az építő ágazatban, je­lenleg a nyolcvan fős brigád ve­zetője. Amire büszkék: ők épi- ' tették a garai gyermekotthont, az iskolát, a fehérneművarrodát, dolgoztak a kulturházon és sok mindent „barkácsoltak" a szövet­kezetben is. Most egyik legna­gyobb feladatuk a tehenészeti telep rekonstrukciója, azon mun­kálkodnak. Ide igyekszünk. Néhányan cementet, sódert, vi­zet öntenek egy betonkeverőbe, mások a markolótraktor után kia­bálnak. Közben elkészül egy ke­verés, s hozzáfognak a kifutó egy újabb betoncsíkjának az ön­téséhez. Kubatov József mutatja, mi hol lesz. — Idén egy istállót ötven férő­hellyel bővítünk, és szeretnénk befejezni a betonkifutót. Ennek értéke körülbelül hárommillió fo­rint. Jövőre huszonhét millió fo­rintot költünk az istállókra. Csak így tudjuk a telepet duplájára bővíteni. Ha más csinálná, jóval többe kerülne. Közvélemény-kutatás kérdőívvel — Már beszéltek róla? — kér­dez vissza dr. Pongó Tivadar, amikor a január 3-i kérdőívről faggatom. — Nem titok, kétszáz- ötvenkilencen válaszoltak, az ösz- szesítést meg is mutathatom. Az íróasztal fiókjából dosszié kerül elő. A tizennégy kérdésre adott válaszok név nélkül, csak a munkahely - feltüntetésével nyújtanak segítséget a tájékozó­dáshoz. Néhány kérdés: Mivel foglalkozna otthon szívesen, ha megérné? (111-en a kocatartást jelölték.) A téesz tulajdonvédel­me megfelelő-e? (150 nem, 91 igen.) Melyik ágazat fejlesztését támogatná? (120 a növényter­mesztését, 109 a gépesítést, 90 az állattenyésztést.) A jelenlegi bé­rezést jónak tartja-e? (231 nem, 15 igen.) Vállalna-e több bérért több munkát? (197 igen, 44 nem.) A rossz munkát, a fegyelemsér­tést elkövetőket a jövőben jobban marasztaljuk-e el? (215 Igen, 17 nem.) Igényelné-e a munkafegye­lem megszilárdítását? (231 igen, 8 nem.) És így tovább... — Aki italosán jön dolgozni, annak első alkalommal tíz szá­zalékkal csökkentjük a bérét, második alkalommal húsz száza­lékkal, a harmadik eset után pe­dig keresheti az új munkahelyét. Akár hiszi, akár nem, az asszo­nyok' jöttek hozzám: elnök elv­társ, köszönöm, a férjem józanul jár haza. Tulajdonképpen a kér­dőív segítségével olyan dolgokra derült fény, amelyekre csak több éves munka után jöhettem volna rá. így a tagság teljes támoga­tásával fejleszthetjük a téeszt. Ennek óriási ereje van, hiszen érzik, hogy saját terveik, elkép­zeléseik válnak valóra. Megvalósított tervek A szövetkezet intenzív fejlődési szakaszhoz érkezett. Erről így be­szél az elnök: — Nem lehet manapság csak a langyosvíz-módszerrel megélni. Először lehetőségeinket derítet­tük fel. Négyéves lízingszerző­déssel béreltünk egy nagy telje­sítményű vetőgépet. Idén befe­jezzük a már évek óta elhúzódó szárítóépitést. A juhászat fej­lesztésekor a tejhasznú állatok tartása mellett köteleztük el ma­gunkat. Minden egyes anya be­állításakor ötszáz forint állami támogatást, s a megyei állatfor­galmi és húsipari vállalattól, ha a bárányokat nekik adjuk el, újabb nyolcszáz forintot kapunk anyánként. Évente nyolcszáz fo­rint értékű tejet fejhetünk egye­denként, ezt a Csongrád megyei Tejipari Vállalatnak adjuk, ők Alfa-Laval fejőberendezést ad­tak ingyen. Ehhez még hozzá jön a gyapjú ára, ami tisztán az ága­zat nyeresége lesz. Tehát nagyon kis pénzért jó jövedelmet hozó állományunk lesz. — Amikor elhatároztuk a szarvasmarha-ágazat fejlesztését, abból indultunk ki, hogy a jelen­legi körülmények még megfelel­nek a rosszabbhoz szokott, idő­sebb embereknek, de a fiatalok már nehezen fogadnák el. Tehát korszerű tehenészetet kell kiala­kítanunk. A jelenlegi kétszázöt­venes telepen néhány év alatt előbb ötszáz, majd ezer állatot szeretnénk elhelyezni. Az állatte­nyésztés felfuttatása megváltoz­tatja a vetésszerkezetet is. Job­ban fizető növényekkel próbál­kozunk, így például a szójával és a tavaszi árpával. Ez utóbbit száz­ötven hektárra vetettük a Sörár- patermesztő Társaság tagjaként. A hektáronkénti hattonnás átla­gunkkal az országban elsők let­tünk. Szakmailag felkészülten Vendéglátóim szeretnék meg­mutatni, hogy a kukoricabetaka­rítás rendje is megváltozott. Egy Ügyes gépsor-összeállítással a kombájnolás után magágyat ké­szítenek, úgy, hogy a területet előbb szárzúzó, rendrakó és kör­bálázó f*ép is járja. így a betaka­rítás után értékes melléktermék­hez jutnak, és néhány óra alatt elkészül a magágy. A táblán azon­ban csak a gépek munkáját lát­hatom, ugyanis a bajai tűzoltók ideérkezésünk előtt oltották el a még füstölgő Hesston körbálázót, amely konstrukciós hiba miatt kigyulladt, s csak a szerencsén múlott,, hogy a tarló és a még lá­bon álló kukorica nem lobbant lángra. Garán valami megkezdődött. A szövetkezet kollektívája az idén ide érkezett két Vezető irányítá­sával lényeges változásokat haj­tott végre az ágazatokban. Kü­lönösen az első négy hónap mun­kája érdemel figyelmet, s szolgál­hat másoknak például. Nem vé­letlen, hogy a harmadik negyed­év után már eredményekről is számot adhatnak. Az ötletek, a gyorsan és főleg drága beruházá­sok nélkül megvalósított elképze­lések, vetésszerkezet-módosítá­sok bizonyítják; a bátor, kezde­ményező, kockázatvállaló, szak­mailag felkészült vezetők képesek megteremteni az előrelépés, a bő­vített újratermelés feltételeit. Czauner Péter EGY TANULMÁNY TÜKRÉBEN Ruházati iparunk helyzete 'T öbb szempontból is érdekes * elemző tanulmányt készí­tett az Országos Műszaki Fej­lesztési Bizottság a magyar ru­házati ipar helyzetéről. A lét­számhelyzet alakulásától a ter­mékszerkezetig. a minőségi szín­vonaltól a fejlesztés-beruházásig foglalja össze a múltat, jelent és jövőt. A tanulmányt dr. Geleji Frigyes elnökhelyettes koordN nálta. Sajnos nem áll módunkban a tanulmányt részletesen közre­adni, bár érdemes lenne. A fő mondanivalókból viszont kieme­lünk néhányat. Miből is áll a ruházati ipar alapvető jelentősé­ge? A tanulmány rámutat: a ha­zai lakosság öltöztetése mellett rubelelszámolású exportjával lé­nyegében megoldja a rubel vi­szonylatból való nyersanyag- és energia vásárlások ellentételezé­sét, konvertibilis exportjával pe­dig gyors devizaszerzési lehetősé­get biztosít, miután a ruházati termékek a konvertibilis piaco­kon készpénzért eladhatók. Alacsony eszközhatékonyság A .termelési teljesítmények ala­kulása a legnagyobb mértékben a létszámhelyzettől és a gépi ka­pacitástól, a műszaki, technoló­giai színvonaltól függ. A létszám­helyzet igen kedvezőtlenül ala­kult az elmúlt években. A lét» számcsökkenés már a hatvanas években elkezdődött. 1970—80 kö­zött az ipari létszám évi átlag­ban 0,5 százalékkal, a könnyű­iparé pedig évi 1,1 százalékkal csökkent. 1980 óta a létszám- csökkenés üteme felgyorsult: négy év alatt az ipari és a köny- nyűipari létszám évi átlagban 1,7 százalékkal, a textilipari évi 2,4 százalékkal, a bőr-, cipőipari évi 1,1 százalékkal csökkent. A tanulmány reális megállapí­tásai kiterjednek arra is, hogy a nyugat-európai országokhoz vi­szonyítva a gépi technikai szín­vonal, termelékenység és eszköz- hatékonyság alapján a hazai ru­házati ipari ágazatok gyártási áganként és vállalatonként igen nagy szóródással, 20—70 száza­lékos elmaradást mutatnak., A színvonalkülönbség leginkább az alapanyag-termelő ágazatokban nagymértékű, ezen belül is első­sorban a szövőelőkészítőkben, a paimutszövödékben, a fésűsgyap­júfonásban és a cipőiparban. Vi­szonylag kedvezőbb a helyzet a kikészítő gyártási ágban, a bőr­gyártásban és a textilruházati alágazatban. A döntő ok abban keresendő, hogy évtizedeken ke­resztül a ruházati ipar beruhá­zásainak és állóeszközértékének aránya sokkal kisebb volt, mint a magyar ipar más ágazataiban. Az 1970—80 közötti rekonstruk­ció tíz (évében volt először arra lehetőség, hogy a ruházati ipar elérje (nem meghaladja) az ipar fajlagos — az állóeszközök érté- , kével arányos — állóeszköz-fej­lesztését. Mindazonáltal az egyes alágazatok technikai, gyártási kultúra és minőségi szintje az utolsó 15 évben fejlődött. Lassú a divatkövetés A ruházati ipari termékek fő­ként konstrukciós tulajdonsága­ik alapján tartoznak a közepes kategóriákba. Hiányoznak a spe­cialitások (anyagkeverékekben, fonalkompoziciókban, kikészitési effektusokban), és lassú a divat­követés is (kivéve az ilyen jel­legű bérmunkákat.) Ennek okai között szerepelnek a különleges színezékek és segédanyagok be­szerzési nehézségei, a divatinfor­mációk késése, de a technológiai és munkafegyelmi lazaságok, az innovációs hézagok, kooperációs problémák az alapanyag-termelő és -feldolgozó vállalatok között. Az OMFB elemző tanulmánya természetesen nem csak .tény­megállapításokat közöL hanem vázolja a következő évek fel­adatait is. Az elkövetkezendő 10—15 évben figyelembe kell venni, hogy a nemzetközi ver­senyben növekszik a tartalmi és kiviteli minőség, a szállítások pontosságának, a vevöigényekre való gyors reagálásnak, az áru- prezentálásnak a szerepe, ami a termelőberendezések megújítá­sát, a szakmai színvonal növelé­sét elsőrendű feladattá teszi. A fonalgyártáson sok múlik Meghatározott fontosságú lesz továbbra is a KGST-országokkal, különösen a Szovjetunióval fenn­álló külkereskedelmi kapcsolat, elsősorban export vonatkozásá­ban. de néhány fontos alap­anyag beszerzése szempontjából ■is. Fejlesztési erőforrásaink ren­delkezésre álló nagysága eleve kizárja, hogy a ruházati ipar gyártási ■ ágainak összességében kísérelje meg a fejlődési lema­radás csökkenését, a kitűzött cél­nak tehát csak eleve szelektív megközelítése vehető számítás­ba. A fejlesztési források bővítésé­nél figyelembe kell venni a lí­zing lehetőségét. A munkaerő- helyzet javításához elengedhe­tetlen további munkaerő-ráfordí­tások feltárása, de a külföldi munkaerő számának kismértékű növelésével, a szakmunkástanuló- idő két évre való csökkentésével is javítani lehetne a munkaerő­helyzetet. A ruházati ipari ágak közül kiemelt fejlesztési cél­ként kell kezelni a fonógyártás fejlesztését, mert a fonal minő­ségi szintjének és választéklehe­tőségeinek bővítése alapvető fel­tétele egy sor más gyártási ág termékszerkezet-átalakításának. Ugyanígy figyelembe kell venni a kikészítő gyártási ágakat, mert a méterárugyártás nemzetközi versenyképessége alapvetően a magas színvonalú kikészítésen múlik. Az elkövetkezendő időszakban a fejlett és fejlődő tőkés orszá­gok piacain nem egyszerűen ve­vőt kell találni, hanem azt a ve­vőt kell keresni, aki képes olyan árat fizetni a termékekért, hogy gazdaságosan értékesíthessük azokat. Ehhez az szükséges, hogy az exportcélú termelést folytatók azt vegyék elsődlegesnek, amit a vevő az árban hajlandó megfi­zetni. Nemcsak korszerű techni­kára van szükség, hanem arra is, hogy a termelés az exportpia­ci igényeknek alárendelten szer­veződjék, és a marketingszemlé­letű vezetési-irányítási mód ál­talánossá váljon. H. J. A mezőgazdasági (terme­lőszövetkezetekben négy évvel ezelőtt a nem fizikai munkát végzőik aránya alat­ta maradit a 10 százalék­nak, (tavaly viszont már 16 fölé emelkedett. S e növe­kedés elsősorban nem ab­ból szármázott, hogy az üzemekben több lett a fel­sőfokú végzettségű vezető, az adminisztrációval fog­lalkozók tábora 'gyarapodott ily látványosan.. Nem véletlenül. A itéasze- iket is érintő hatályos pénz­ügyi jogszabálygyűjtemény vaskos kötet;- 256 oldalon csak a szabályok száma és megjelenésének ideje olvas­ható. A kizárólag csak a közös gazdaságokra vonat­kozó jogszabályok megha­ladják az ezerötszázat, s szinte naponta látnak nap­világot újabbak. A megál­líthatatlanul áramló szabá­lyok. rendelkezések, belső utasítások már-már fékezik a termelőmunkát is. hiszen oly dzsungelt alkotnak a határban, amelyen szinte lehetetlen átlátni. Élnek, főkönyvelő legyen a talpán, aki képes mindezeket nyo­mon követni, 'naprakészen kezelni. Egyet maguknak, egyet az államnak Nem kevésbé bonyolult a számviteli rendszer. Ez fő­képpen abból adódik, hogy a gazdaságokban íkánytele- nek kétféle könyvelést ve­zetni. Azért, mert a jelen­legi hivatalos számviteli mechanizmus elsősorban az állami irányítást és ellen­őrzést hivatott szolgálni. A téeszek tehát párhuzamo­san könyvelnek: egyet ké­szítenek maguknak, amiből pontos információkat kap­nak a gazdálkodás napi helyzetéről, egy másikat pedig a felsőbb szervek ré­szére. De nemcsak e területen van párhuzamosság. A gaz­daságok — általában — évente becsületesen kitöltik a Központi Statisztikai Hi­vatal jelentőtömbjét, amelynek adatlapjai a két évvel ezelőtti 138 oldalról mára 149-re szaporodtak. Csakhogy a KSH-val tuda­tott számokra mások is kí­váncsiak, ugyanezeket az adatokat megkéri a MÉM, a Magyar Nemzeti Bank, a Pénzügyminisztérium is. De kérdeznek, adatszolgáltatást kérnek másak is. A Közle­kedési Minisztériumnak például a téeszek évente kétszer kötelesek beszá­molni a gépparkjuk helyze­téről, teljesítményéről, S hogy e részletes jelentés elkészítése milyen munkát követel ? A - gazdaságokban bizony egy-két ember csak azzal foglalkozik, hogy na­ponta összesíti a menetle­veleket, kigyújítván, hogy a gépek mennyit futottak, üresen és rakománnyal, föld-, aszfalt- és, pormentes . úton. t , Bizottságok, párhuzamban Az Állami Bér- és Mun­kaügyi Hivatal ez évben a téeszek vezető állású dolgo­zóinak alapbérére volt kí­váncsi, ezeket az adatokat meg is kérte az összes té- esztől, ahelyett, hogy a me­gyei tanácsoktól szerezte volna be, ahol ugyanis tud­tak volna e kérdésekre vá­laszolni. De az üzentekhez érkeznek olyan kérdések is, amelyekre akkor sem tud­nak pontosan felelni, ha akarnának. Mert például honnan tudná mö egy gaz­daság, hogy ct-tíz év múl­va mit fog a földjein elvet­ni, milyen vállalkozásba kezd majd, ha nem ismer­tek az akkorra vonatkozó szabályozók? A gazdaságok legtöbbjé­ben a belső szabályzatok terjedelme elérd az 50—100 oldalt, de akad olyan is, ahol a négyszázat. S e do­kumentumokban a legtöbb helyet az amúgy is kötelező munkavédelmi szabályok foglalják el*. A téeszektoen számos bi­zottság működik, amelyek többnyire jól szoglálják a szövetkezeti demokráciát, az önkormányzat erősítését. De nemegyszer e bizottsá­gok párhuzamos, így telje­sen fölösleges tevékenysé­get is végeznek, ami idő- és energiapazarlás. A közössé­gi tanácskozások, fórumok mindegyikéről precíz jegy­zőkönyvet kell vezetni, do­kumentálni kell tehát _ a demokratikus működést. Ezt igénylik ugyanis az el­lenőrző szervek. Hogy ezzel is gyarapszik a papírmun­ka? Burjánzó bürokrácia „Űjabbah gyors ütemben haladunk a kincstári ásod ás irányába. Az adminisztrá­ció munkájának nagyobb részére ma már nem a gazdaságvezetésnek van szüksége. Burjánzik a kül­ső szervek indokolt, vagy indokolatlan adatigénye.” E mondatok a TOT máso­dik kongresszusára készült beszámolóban olvashatók. Az időpont: 1972. Négy év­vel ezelőtt a negyedik kongresszus már szigorúb­ban: fogalmazott: „A mező- gazdasági szövetkezetek még sok területen kényte­lenek eleget tenni a túlzot­tan aprólékos szabályozási, számviteli és elszámolási előírásoknak. Ez a kötött­ség az elmúlt években alig oldódott, sőt, sok tekintet­ben erősödött. Még mindig túlzott információs igény terheli az üzemeket... Ezen a helyzeten a jövőben határozottan változtatni kell.” Kellett volna, hiszen a bürokrácia azóta sem kis- sebbedett, ellenkezőleg — sok tsz-vezstő alátámasztja ezt — tovább burjánzóit. S csak remélhető, hogy. a szövetkezetek decemberi, ötödik kongresszusa után a már korábban is sürgősnek tartott „határozott változta­tás” nem fog ismét erejét vesztetten kihunyni. H. L. I. Keresse fel Kecskeméten az újonnan átalakított — 4L sz. vas—műszaki szakboltot, Halasi út 12., a vasúti felüljáró mellett. (T.: 20-099 93) MEGKÖZELÍTHETŐ: a 2-es és 13-as helyi autóbuszjárattal Is. AJÁNLATUNK: — színes televízió, 8 típus, — fekete—fehér televízió, 4 típus, — házt. fagyasztók és hűtőszekrények, hazai és import, — kerékpárok, kis- és nagymotorok egyes típusai, — gázkészülékek, — egyéb vas és műszaki cikkek, nagy választékban. szolg Altatásunk : OTP-ügyintézés helyben, minta utáni eladás garanciával, tartós fogy. cikkek díjtalan hazaszálUtása Kecskemét terüle­tén. NE FELEDJE: VÍDIA-szakbolt a vasúti híd lábánál, nagykereskedelmi készlet a háttérben. 2470 Papíráradat a tsz-ekben

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents