Petőfi Népe, 1986. november (41. évfolyam, 258-281. szám)
1986-11-29 / 281. szám
1986. november 29. ® PETŐFI NÉPE 3 mm. Az MSZMP XIII. kongresszusának határozata, majd ennek alapján a népgazdaság VII. ötéves terve úgy határozta meg a. tervidőszak első két évét, mint az évtized végén megkezdődő gazdasági és életszínvonalbeli fellendülés megalapozó időszakát. Ennek feltételeként az alapvető egyensúlyok (termelés—fogyasztás, nemzetközi fizetési mérleg, költségvetés) megteremtését és a korszerűbb termelési szerkezet kialakítását jelölte meg az életszínvonal védelme mellett. Megyénk 1986. évi gazdasági fejlődésének irányát is ezeknek a követelményeknek a figyelembevételével határozta meg a megyei pártbizottság az 1985. december 18-ai ülésén. A .megye gazdaságának teljesítménye a jelenlegi helyzet és az év során tapasztalt tendenciák alapján várhatóan kismértékben meghaladja a tavalyit, de összességében elmarad a tervezettől. Az iparban 2—3 százalékos termelésnövekedésre lehet számítani. Ezen belül azonban a vállalatok teljesítménye igen különböző. A folyamatos termelést — szinte valamennyi iparágban — gyakran akadályozta a szükséges alapanyagok, félkész termékek, részegységek hiánya, ugyanakkor értékesítési gondok is jelentkeztek. A kivitelező építőipar várhatóan nem tudja teljesítményét növelni az előző évihez képest, amiben szerepet játszik a termelő és nem termelő beruházás'ok visszaesése is. A megyében nagy súlyt képviselő agrárgazdaságban — ide számítva a mezőgazdasági nagyüzemek élelmiszer-feldolgozását is — csökkent a termelés. Ebben szerepet játszik az is, hogy az iparág alapanyagbázisát jelentő mezőgazdaság teljesítménye is elmarad az előirányzottól, az alaptevékenység termelési értéke még folyó áron sem éri el a múlt éves szintet, attól várhatóan 1 százalékkal elmarad. Az évek óta rendszeresen jelentkező időjárási gondok és a változatosan alakuló közgazdasági környezet kedvezőtlen hatásait az üzemi erőfeszítések nem tudták ellensúlyozni, annak ellenére, hogy — mérséklődő ütemben ugyan, de — a melléküzemági tevékenység teljesítménye nőtt. A kiesések jelentős része a szántóföldi növény- termesztésben és a kertészetben, illetve az ezek terményeit feldolgozó élelmiszer-ipari ágazatokban (ezen belül is főként a bőriparban) keletkezett. Az állattenyésztést segítő évközi intézkedések hatására az állomány rohamos csökkenése megállt, de a várt fellendülés még nem következett be. Az állami gazdaságok többsége a korábbi években megszokott 7—10 százalékos árbevételnövekedés helyett az idén még a tavalyi szintet sem tudja elérni, összesített eredményük 30—35 százalékkal csökken. A mező- gazdaság szövetkezeti szektorában is 5—8 százalékkal csökken a várható eredmény. Előreláthatólag 7 mezőgazdasági szövetkezet lesz veszteséges és alaphiányos, az összes pénzügyi hiány mintegy 45 millió forintra tehető. Ez nem fejezi ki a valóságosan végbement további differenciálódást. Számottevően nőtt az igen alacsony hatékonyságú üzemek száma, amelyek a nyereség—veszteség. határán vannak. A gazdaság teljesítményének értékelésében fontos szerepet játszó külkereskedelemben az export jóllehet növekedett, áruösz- szetételében nem felel meg a tervezettnek. Miközben a rubelelszámolású kivitel közel egynegyedével nőtt tavaly óta, a nem rubelelszámolású mintegy 5 százalékkal csökkent. Áz exportárak visszaesése is tovább tartott. Az importanyagok felhasználása az indokoltnál nagyobb. A megye gazdasági teljesítményének elmaradása a tervezett és a középtávú feladatok megoldásához szükséges szinttől jelentős részben visszavezethető a termelési tényezőkhöz való alkalmazkodás hiányára. Lassú a termelési szerkezet megújulása, a műszaki fejlesztésre fordított összegek alacsonyak. Megfigyelhető a szellemi erővel történő pazarlás. A munkaerő ésszerű foglalkoztatása terén nem sikerült kellő mértékben előrelépni. Több helyen vezetési hiányosságok gátolják a jobb teljesítmény ■ elérését. Ritka kivétel a korszerű szervezeti rendszer, a valódi teljesítményeket elismerő és kiváltó,, helyileg megoldható belső érdekeltség. Előrelépés van viszont a termőföld ésszerű hasznosításában. Várhatóan teljesül a megye éves lakásépítési terve, ezen belül a bérlakásépítésé is. Az otthonhoz jutás feltételeinek javulását segíti, hogy megélénkült a lakásmobilitás, van csere, lakásforgalom. Ugyanakkor a lakásárak gyors ütemű növekedése egyre több helyen szűkíti be a fizetőképes keresletet. A források nem fedezik kellőképpen az úthálózat-fejlesztést és útkarbantartást. Terv szerint folyik a középiskola-építés kiemelt programja. Jelentősek az ivóvíz-ellátás javítására fordított kiadások, bár az igényeket — a lakossági erő bevonása ellenére is — csak részben sikerült kielégíteni. Hasonló a helyzet a csatorna-, az út- és a telefonhálózat-fejlesztések terén is: a lakosság és a gazdálkodó szervezetek részvétele ellenére sem lehetséges a kívánatos ütemben előrehaladni. A helyi tanácsok fenntartásra és fejlesztésre fordítható bevételei az új gazdálkodási rendben késedelmesen folytak be, és a gazdasági teljesítményekkel ösz- szefüggésben néhol csökkenőek voltak 1986-ban. A lakosság pénzbevétele a tervezettnél és a gazdasági teljesítményeknél gyorsabb ütemben nőtt. A megyében a munkaviszonyból származó jövedelmek tíz százalékkal, az egyéb bevételek ennél nagyobb mértékben nőttek. A .megye kereskedelmi vállalatai mennyiségileg is növelték eladásaikat. Ezt lehetővé tette a korábbinál jobb áruellátás is. Csökkent a hiánycikkek köre. A megyében is erősödött a jövedelem és a többlet munka szerinti rétegződés. Egyes rétegek életkörülményei nem javultak, helyenként romlottak. Hl H. A megye gazdasága 1987-es céljainak meghatározása során abból kell kiindulni, hogy a népgazdaság VII. ötéves tervének megvalósítása, az MSZMP XIII. kongresszusán elhatározott megélénkülés megalapozása megköveteli a gazdasági teljesítmények fogyasztásnál gyorsabb ütemű növelését. Mivel 1986-ban jórészt ellentétes tendenciák érvényesültek, 1987-ben fokozottan érvényesíteni kell ezeket a törekvéseket. © Különös figyelmet kell fordítani a vezetés színvonalának javítására. Nem fogadható el az olyan vezetői magatartás, amely a jobb teljesíti mények elérésének megszervezése helyett önigazolásra fordítja energiáját. A vezetői munka minőségének alapja elsősorban az eredményesség legyen. A párt káderpolitikájában a gazdaság területén sem tehetünk engedményeket, s szükséges a határozott fellépés, indokolt esetben a vezetők cseréje. Ebben a hatáskörileg illetékes területi pártbizottságok és a munkahelyi pártszervezetek legyenek lényegesen kezdeményezőbbek. Határozottan álljanak ki a munkahelyi rendet, fegyelmet, szervezettséget megkövetelő munkahelyi vezetők mellett, és ezt igényeljék is tőlük. Gondoskodjanak arról, hogy a vállalati tanácsok és választott vezetőségek tevékenysége mentesüljön a formalitásoktól és párhuzamosságoktól, „ mindezek ne lassítsák a döntési folyamatokat. A vezetés megújulása járjon együtt a fiatal, felkészült szakemberek felelős posztra állításával, a nemzedékek tapasztalatainak ötvözésével. O A jövedelelntermelő képesség növelésének fontos eszköze a gazdálkodó szervezetek szervezeti megújulása, a célszerű vállalati szervezet kialakítása. Ezzel további belső tartalékok tárhatók fel, és megteremthetők a hatékonyabb termelésre és piaci munkára ösztönző belső önelszámolási és érdekeltségi rendszer feltételei. Ez utóbbiak révén a központi intézkedések végrehajtása mellett, belső eszközökkel is elő kell segíteni a munkaidő jobb kihasználását, a párhuzamosságok kiiktatását, a takarékos létszám- gazdálkodást. A pártszervek vizsgálják meg . a gyárak, gyáregységek helyzetét, és segítsék' a vállalati kapcsolatrendszer erősítését. A politikai munka eszközeivel járuljanak hozzá, hogy a hazai és külföldi piaci információk alapiján hozott gazdálkodási döntések kerüljenek minél közelebb a termeléshez. Szükség esetén kezdeményezzék az indokolt szervezeti változásokat. O Az előrelépés csak a munkaerővel való hatékony gazdálkodás eredményeként valósulhat meg. Ennék egyaránt része az újító, vállalkozó szellemű szakemberek képességeiknek megfelelő foglalkoztatása, teljesítményük szerinti erkölcsi és anyagi elismerésük és a nem megfelelően hasznosított munkaerő vállalaton belüli vagy gazdálkodó szervezetek közötti átcsoportosulásának elősegítése. Városainkban, a vonzáskörzetekben és a vállalatoknál jobban kell figyelni e folyamatokra és a 'hatékonyabb foglalkoztatásra ösztönözni a vezetőket. A legjobb megyei vállalatok és szövetkezetek mutassanak példát arra, hogy vállalaton belül is kizárólag a valós teljesítménnyel alátámasztott keresetnövekedést teszik Jehetővé. • © Mivel a megyében a gazdasági folyamatok a népgazdaság egészéhez hasonlóak, a helyi termelő ágazatok az országosnak megfelelő teljesítménynövekedést érjenek el. Az ehhez szükséges termelőalapok gazdálkodóinknak rendelkezésükre állnak. Az ipar ki- émelt feladata a technikai-technológiai és szervezeti megújulás, a jelenleginél piacképesebb és jövedelmezőbb termékek előállítása a nem rubelelszámolású export növelése érdekében. Ehhez célszerű növelni a korszerű gépbérleti formákat, a gyártási eljárások és műszaki megoldások átvételét. A technika-technológiai fejlődéshez járuljon hozzá az atomenergetikai gépgyártás bővítése, a korszerű mélynyomású nyomdatechnológia meghonosítása, robotok termelésbe állítása a gép- és műszeriparban, a Számítástechnika széles körű ipari alkalmazása. Törekedni kell arra, hogy a megye iparhiányos térségeibe (Kalocsa, Kiskőrös, Kiskunmajsa és Kunszentmiklós vonzáskörzete) olyan üzemek települjenek, amelyek hosszabb távon is biztosítani tudják a jövedelmező- termelést és a foglalkoztatást. Ebben ipartelepítési alap létesítésével vállaljon kezdeményező szerepet a megyei tanács. Az agrárgazdaság termelése áz országos program mokhoz és a helyi' atott- ságokhoz igazodva növekedjen az előző évekhez képest. Kiemelt feladat a kertészeti termelés és feldolgozás fejlesztése, a piaci kívánalmaknak megfelelő termékstruktúra kialakítása. Az illetékes kormányzati szervekkel egyeztetve készüljön rövid és hosszabb távú fejlesztési program a megye szőlő-, gyümölcsös zöldségkultúrájának és -termelésének megújítására, az ültetvénytelepítésre, technológiai fejlesztésre, az ezt elősegítő feltételek kialakítására (öntözés, melioráció, agrokémia). Ennek érdekében működjenek együtt a termelő és feldolgozó üzemek, valamint a tudományos kutatóhelyek. Készüljön új program az alacsony hatékonyságú mezőgazdasági nagyüzemek és a kedvezőtlen piaci helyzetben lévő élelmiszer-feldolgozó vállalatok gazdasági helyzetének javítására. A pénzügyi stabilitás növelése és a helyi foglalkoztatás biztosítása érdekében változatlanul támogatjuk a mezőgazdasági szövetkezetek kiegészítő és melléküzemágainak fejlesztését, amiben, számítunk az ipari vállalatok együttműködésére is. Az eddig szétaprózott biotechnikai kutatásokat össze kell fogni, és törekedni kell a kutatási eredmények minél gyorsabb gyakorlati alkalmazására. A növénytermesztésben és állattenyésztésben egyaránt jobban ki kell használni a rendelkezésre álló alapokat, amihez a kutatófejlesztő vállalatok, termelési rendszerek nyújtsanak az eddigieknél több segítséget. A mezőgazdasági árualap növelésében nagy jelentősége van a kistermelés minden formájának, ezért az integráció erősítésével, a termelés. és értékesítés feltételeinek javításával növelni kell ennek biztonságát. Baja és Bácsalmás térségében külön,is erősíteni kell a mező- gazdasági és élelmiszer-ipari üzemek termelési, fejlesztési és piaci együttműködését. Indokolt kialakítani ennek megfeleld szervezeti formáját. Az illetékes pártszervek kezdeményezzék, segítsék a társuló nagyüzemek döntéseinek egyeztetését. ® A megújuló bankrendszer egységei szelektív hitel- politikával segítsék a versenyképes ágazatok és szakma- kultúrák megfelelő finanszírozását, a termelőalapok jobb kihasználását. Vállalataink és szövetkezeteink kapcsolódjanak a központi fejlesztési programokhoz és pályázatokhoz, mert többletforrás bevonására ezen az úton van léginkább lehetőség. A korszerű technika megszervezése, a piacrajutás gyorsítása érdekében támogatjuk és ösztönözzük a külföldi—magyar vegyes vállalatok alapítását A lakosság életkörülmé- nyeinek. javítása érdekében a nem termelő szférára fordítható források szűkülése ellenére változatlanul fenn kell tartani a megye területfejlesztési tervének elsődleges céljait. Át kell gondolni ezek megvalósításának módját. A településhálózat-fejlesztés terén fontos feladat a kialakuló új falvak önállóságának növelése, lakosságuk életkörülményeinek javítása. A lakossági ellátás fejlesztésénél változatlanul támaszkodunk a gazdálkodó szervezetekre és a lakosságra, a társulások szervezőerejére. A pártszervek és tanácsok szervezzék a helyi összefogást, mozgósítsanak a településfejlesztésre. A közlekedési és hírközlési kapcsolatok javításával mérsékelni kell megyénk évtizedes infrastrukturális lemaradását. A lakásmobilitás növelé- sével, építési telkek biztosításával is javítani kell a lakáshozjutás feltételeit, és biztosítani kell a rászorulók szociális támogatását. A lakásépítésben és a tervezett 46 középiskolai tanterem felépítésében fontos szerepe van a kivitelező építőiparnak. Az iskolai beruházások megvalósításának határidejében semmilyen indokkal nem adható engedmény. @ A kereskedelem és - vendéglátás törekedjen a magasabb jövedelmű rétegek igényeinek kielégítése mellett az olcsóbb, kis kiszerelésű áruk kínálatának növelésére, a külterületek, tanyás térségek ellátásának javítására. Az eddigi eredményekre alapozva folytatni kell a kistelepülések bolthálózatának felújítását. Fontos feladat a gyors és kulturált vendéglátás feltételeinek megteremtése, a csökkentett alkoholtartalmú és alkoholmentes italok kínálatának bővítése. Idegenforgalmi adottságaink (pusztai és falusi üdülés Bugac, Kunszentmiklós, - Hajós térségében; a kecskeméti, kiskunmajsai és tiszakécskei termálvízkészletek, konferenciaturizmus főleg Kecskemét és Bugác lehetőségeire alapozva) kihasználása az eddigieknél is több törődést igényel. Az oktatási, művelődési egészségügyi és szociális ellátás színvonalát a mérsékelt gazdasági lehetőségek mellett is meg kell őrizni, lehetőség szerint törekedni kell a feltételek javítására. A megyei és helyi tanácsok gondoskodjanak az előkészületben, folyamatban lévő beruházások és felújítások tervszerű megvalósításá- ~ ról, az intézmények megfelelő színvonalú működtetéséről.' 1 A szakmai képzésben törekedjenek a megye és a szűkebb vonzás- körzetek gazdasági egységei szakemberigényeinek kielégítésére. Az oktatás szerkezete az eddigieknél jobban vegye figyelembe a gyakorlat igényeit. A beruházási lehetőségek a következő évben sem bővülnek jelentősen, az állami költségvetésből juttatható központi támogatások köre korlátozott. A megyei politikai, tanácsi és érdek- képviseleti szervek elsődleges feladata, hogy a központi elosztásból a megye jogos igényeinek megfélelő rész megszerzésére törekedjenek, a termelő vállalatoknak és szövetkezeteknek viszont a jól eladható és jövedelmező termékek tömegének növelését, a kül- és belföldi vevők igényének kielégítését kell célul kitűzniük. A termelési és egyéb erőforrásokkal való ésszerű takarékosság valamennyi gazdálkodónak (vállalatoknak, szövetkezeteknek, intézményeknek, hivataloknak, tanácsoknak! kiemelt feladata. III. Gondjaink és eredményeink, feladataink és szándékaink azonosak a Központi Bizottság 1986. november 19—20-ai megállapításaival. Tekintettel Bács-Kiskun megye gazdasági helyzetének sajátos vonásaira is, a megyei pártbizottság felhívja megyénk kommunistáit, társadalmi-gazdasági fejlődésünkért felelősséget érző minden dolgozóját, hogy legjobb tudásuk szerint segítsék gazdaságpolitikai céljaink megvalósítását. A pártbizottságok gondoskodjanak megfelelő cselekvési programok kialakításáról, szervezzék és ellenőrizzék azok megoldását. A kommunista vezetők, vállalati, szövetkezeti, tanácsi testületek fogjanak össze a lakosság erőivel a Központi Bizottság és a megyei pártbizottság határozatainak végrehajtására. Tárják fel a visszásságokat, kezdeményezzék megszüntetésüket és vegyenek is részt ebben. A területi pártszervek és pártszervezetek irányítsák és szervezzék a, határozat megvalósításával kapcsolatos feladatok végrehajtását. 1 A megyei pártbizottság felkéri a Hazafias Népfront, a szakszervezetek, a KISZ megyei és területi szerveit, a megyei tanácsot és helyi tanácsokat, a tudományos egyesületeket és társaságokat, a sajtó munkatársait, hogy nyújtsanak segítséget törekvéseink széles körű, megismertetésében és megvalósításában, ezekhez saját programjaikkal is illeszkedjenek. . . Az élet minden területén szükséges tudatosítani, hogy társadalmi-gazdasági előrehaladásunk záloga az értékteremtő munka. Hódmezővásárhelyi porcelánok Évente 12 millió porcelánedény hagyja el az Alföldi Porcelángyár hódmezővásárhelyi üzemét. Ez mintegy kétszázötven fajta terméket jelent, amit szorgos kezek alakítanak a nyers masszából használható, esztétikus edénnyé. A képen*: Erdős Erzsébet Berill salátástálat matricáz Dolgozó nyugdíjasok {Folytatás <az J. oldalról) ’ nácsadói, kisegítői, éj jeli őri és faaprító munkáig — széles körű a nyugdíjasok foglalkoztatása. A már nyugdíjas áruforgalmi ősz. tályvezetö manapság is bejár dolgozni, hogy 30 éves szakmai tapasztalatát a fiatalabbafckal megossza. Említést érdemel a Kecskeméti Szociális Foglalkoztató -is az idősek és a megváltozott munkaképességűek számára nyújtott munkaalkalmaikat illetően. Az ott dolgozók közül ötvennégy nyugdíjas és átlagosan napi öt órát töltenek munkáival. 1987. január végére várható a foglalkoztató továbbfejlesztése, aminek eredményeként újabb hatvan személy állhat munkába A profilt — kábelkészítésen, dobozvá- gáson és -ragasztáson felül varrással bővítik. A megyeszékhelyi szakszervezeti szakmaközi bizottság mellett működő nyugdíjas érdekvédelmi bizottság a jövő év elején három ipari, egy mezőgazdasági és egy szolgáltató vállalatnál megnézi: milyen lehetőségek vannak még a nyugdíjasok foglalkoztatására? K—I • A Kecskeméti Konzervgyárban Gácsi Antalné és Gáti Istvánná » bébiételgyártó üzem munkájában vesz részt. Még csak néhány' éve nyngdijasok. • Az MSZMP Bács-Kiskun Megyei Bizottságának 1986. november 24-ei v'r"vfT f HATÁROZATA ' 'j a gazdaságfmunka megjavításának feladatairól, a gazdaságfejlesztés 1987. évi fő irányairól
