Petőfi Népe, 1986. november (41. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-27 / 279. szám

Tsr VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! WASHINGTON — é ^ AZ I^ÁNI KAPCSOLAT POLITIKAI BOMBA Távozik ! a nemzetbiztonsági főtanácsadó A Watergate-ügyhöz hasonlítják Politikai bombaként robbant Washingtonban Reagan elnök keddi bejelentése arról, hogy John Poindexter, eddigi nemzet­biztonsági főtanácsadó és Oliver North ezredes, a tanács politikai­katonai osztályának helyettes vezetője távozik tisztéből, mert „szabálytalanságokat" követett el az „iráni kapcsolat" célkitű­zéseinek végrehajtása során. Edwin Meese igazságügy-minisz­ter ezt követő sajtóértekezletén közölte, hogy North az amerikai fegyvereladásokra rávágott sáp­ból izraeli közvetítéssel titok­ban finanszírozta a nicaraguai ellenforradalmárokat, s ez az összeg „tíz- és harmincmillió dollár” között van. Meese azt mondotta, hogy az ügyletet egye­dül North bonyolította le, Poin- dexternek „tudomása volt annak bizonyos részleteiről”, de Reagan elnök és a kormányzat más ve­zetői állítólag mit sem tudtak a A« mag BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLJ^279. szám Ára: 1,80 Ft 1986. november g>. csütörtök LAKATOS ERNŐ ELŐADÁSA A szocializmus megvédése és megújulása hazánkban Szerdán délután Kecskemé­ten, a megyeháza tanácstermé­ben a politikai előadók akadé­miájának soron következő elő­adására került sor, amelyet La­katos Ernő, az MSZMP KB agi- tációs és propagandaosztályának vezetője tartott A szocializmus megvédése és megújulása ha­zánkban címmel. A tanácstermet zsúfolásig megtöltötték a politikai munká­sok, pártpropagandisták és a meghívottak. Kisné dr. Csányi Anikó, a megyei pártbizottság osztályvezetője megnyitóját kö­vetően Lakatos Ernő sok új is­meretet adó előadásban vázolta a munkáshatalom megvédése és megújulása 30. évfordulója al­kalmából végzett propaganda- munkát. Beszédében új megvilá­gításba kerültek a felszabadulás utáni történelmi fordulók, a kü­lönböző párthatározatok. Az 50- es évek kritikai megközelítéséről szólva az előadó hangsúlyozta: akkor is a szocializmus épült, születtek jó határozatok, de eze­ket nem hajtották végre. Szólt a Magyar Szocialista Munkáspárt sikeres három évti­zedéről, amelyben mérföldkövet jelentett a mezőgazdaság szocia­lista átszervezése, a gazdaság- irányítási rendszer kidolgozása, A környezet védelme külön fejezetet kapott Kiskunfélegyháza hosszú távú fejlesztési terve Történelmi léptékben is szá­mottevő időszakról tanácskoztak tegnap Kiskunfélegyházán. A ta­nácsülésen a város és a körzeté­be tartozó települések hosszú tá­vú — az ezredfordulóig szóló — településfejlesztési koncepcióját vitatták meg dr. Dobos Ferenc tanácselnök vezetésével. A hat községet. magába fogla­ló félegyházi térség népessége csökkent az elmúlt évtizedben. A város lakóinak száma viszont másfél ezerrel növekedett, nap­jainkban megközelíti a 36 ez­ret. Felgyorsult a külterületi la­kosak beköltözése is, egyre töb­ben csak gazdálkodásra használ­ják a városkörnyéki tanyákat. A ^ nyomasztó lakásgondokat az elmúlt 15 évben átadott 4400 la­kás jelentősen enyhítette. Az új lakótelepek változást hoztak a városképben és az emberek éle­tében. A lakásépítés továbbra is az egyik legfontosabb feladat: 2000-ig három, három és fél ezer otthon —^ növekvő számban csa­ládi házak — felépülésével szá­molnak. Ezt a folyamatot első­sorban a közművesített telekkiala­kítással és az építőanyag-ellátás jobb megszervezésével kívánják segíteni. A mennyiségi gondok a 90-es évek elejére megoldódhat­nak, fokozatosan előtérbe kerül­nek a minőséé! követelmények: a komfortosság, energiatakaré­kosság. a nemzedékek együttélé­sét lehetővé tevő családi ottho­nok. A megyeszékhely közelsége el­lenére fontos középszintű ellá­tási feladatok hárulnak a vá­rosra, Megépült az új szakren­delő, (és folyik a kórház rekonst­rukciója.. A 90-es években a bel­gyógyászati részleg további bő­vítését vették terv.be. Az iskolai tanterem-ellátottság­ban még kísért az évszázados el­maradás. Indokolt további 16—20 általános iskolai tanterem fel­építése, s ugyanennyi a közép­iskolákban is. A művelődési köz­pont bővítéséről ’már a VII. öt­éves fejlesztési terv jóváhagyása­kor döntött a tanács, a elhatá­rozták égy korszerű színházterem felépítését is. A koncepciózus tervekben könyvtárépület, rajz- filmstúdió, zeneiskola és új mo­zi is helyet kapott. A megvalósításhoz a helyi ipa­ri és mezőgazdasági üzemek fej­lődése teremtheti meg az alapot. Erről, s az infrastruktúra — a közlekedés, hírközlés — fejlesz­téséről is szó esik a hosszú távú elképzelésben. A mostani ötéves terv során szeretnék a környező községeket is ellátni automata telefonközpontokkal és bekap­csolni a távhívásba. A környezeti és természeti ér­tékek védelme külön fejezetet 'kapott a tervben. Figyelemre méltó, hogy ehhez a témakörhöz szólták hozzzá a legtöbben. Ben- se György országgyűlési pótkép­viselő a parkerdő hasznosításá­ra tett javaslatot. A tanácstagok 'közül Balaton Imre a városi sze­méttelep állapotát, Sipos Lajos az ipari szennyeződéseket, Bozóki László a szilárd hulladékok el­helyezését tette szóvá. Dr. Beré­nyi István sürgette a tervben is szereplő elképzelés megvalósítá­sát: forgalomszervezéssel és más intézkedésekkel meg kell men­teni — amíg nem késő — a lige­tes Kossuth utca fáit. Többen is megfogalmazták a kérdést: tudunk-e szebben élni városunkban, meg tudjuk-e őriz­ni tárgyi emlékeinket, természe­ti értékeinket? Erre ad választ az ezredfordulóig előretekintő tervkoncepció, melyet az előké­szítés két éve alatt sokféle fórum alakított, véleményezett, s a mostani tanácsülés felelősségtel­jes vita után egyhangú szava­zással elfogadott. Ezt követően beszámoló hang­zott el a szociális gondoskodás helyzetéről és a további felada­tokról, valamint a műszaki osz­tály tevékenységéről. A tanács­tagok többek között döntöttek arról is. hogy a családiházas te­lekkínálat bővítése érdekében jő- váhaeviák a Móraváros délkele­ti részén a Szilfa utca, a lövöldéi és_ a Kálvária-csatorna által határolt 28 hektárnvi földrészlet belterülethez csatolását. L. D. Szegedi de ala- megren­manőverekről, azok csupán most kerültek napfényre. A kongresszus vezetői máris beható vizsgálatot helyeztek ki­látásba. Többen is felvetették, hogy azt a minisztérium helyett függetlenített államügyészre kell bízni — hasonlóan az emlékeze­tes Watergate-botrányhoz, ezt azonban Meese nem tartja szük­ségesnek. Az ügy egyik legfontosabb fej­leménye, hogy Reagan kényte­len felülvizsgáltatni a Nemzet- biztonsági Tanács tevékenysé­gét a kül- és katonai politika irányításában, az „iráni kapcso­lat” további alakítása pedig át­kerül a külügyminisztérium il­letékességébe. A North-féle titkos manőver most — legalábbis egyelőre — az „iráni kapcsolat” politikai vál­ságáról új irányba tereli a fej­leményeket — az elnöknek mó­dot ad arra, hogy hívei egyrészt ismét határozott és a politikájá­tól eltérő lépéseket megbüntető vezetőként tüntessék fel, más­részt arra, hogy végrehajtsa a tőle követelt változásokat a Nem­zetbiztonsági Tanács jogkörének csökkentésére, — anélkül, hogy elismerné, a tanács és saját ma­ga is az elmúlt hónapokban sú­lyos politikai hibákat követett el. Jim Wright, a képviselőház leendő demokrata párti elnöke hihetetlennek nevezte a „ma­gányos tettes” elméletet. „Lehe­tetlen, hogy egy viszonylag kis beosztású tiszt egyedül bonyo­lítsa le mindezt” — mondotta. Több képviselő jelezte: kérni fog­ják a nicaraguai kontrák katonai segélyezésének újratárgyalását. A kongresszus a kontrák ka­tonai támogatásának'tilalma után (Folytatás a 2. oldalon) A LEGNAGYOBB HOZAMÚ FAJTÁK g~( . TALAJMŰVELÉS ÉS TERMELÉSBIZTONSÁ Ú Kalászos gabona a Kiskunságban A Kiskunsági Mezőgazdasági Szövetkezetek Területi Szövetsé­gének kecskeméti székházában tegnap a növénytermesztési szak- bizottság ülésén Mag József fő- munkatárs értékelte az idei ka- lászosgabona-termelés tapaszta­latait. A térség szövetkezeteiben mint­egy 33 ezer 500 hektáron össze­sen 114,5 ezer tonna őszi búzát, 13 600 hektáron 21 ezer 500 ton­na rozsot és 7200 hektáron 10 ezer 500 tonna árpát termeltek. A termésátlagok alacsonyak voltak, a négy évvel ezelőttihez mérhetőek. A szövetség területén három éréscsoportban 31 búzafaj­tát termesztették, a legtöbbet az MV—8-asból,- a Jubilejnaja—50- ből, Baranjkából és az MV—4- esből. A termésátlagok számsze­rű feldolgozása során érdekes adatok kerültek a napvilágra. A térség átlagánál jobb ered­ménnyel vizsgázott az idén a Lonja, a Baranjka és az MV:—10- es. Az átlag alatt maradt viszont a nagy területen termesztett Ju- bilejnaja—50, az MV—4 és az MV—8-as. Ez a három fajta —. emelte ki az értékelő —már az 1985-ös közepes évben is igen gyengén szerepelt. Idén pedig hektáronként 571 kilogramm ter­méssel csökkentette a szövetség 3423 kilogrammos átlagtermé­sét. ami megközelítőleg _ 50—60 millió forint termelésiérték-ki­esést jelent. A beszámolóban ja­vaslatok is elhangzottak. A jövőben a talaj-előkészítéskor a forgatás nélküli magágykészí­tés részarányát növelni kell. el­sősorban a kalászos monokultúra­területeken. A szántás helyett alkalmazott középmély lazítás a növények mélyebb gyökerező-. sét, így a nagyabb termelésbiz­tonságot segíti élő. Az eddigi ta­pasztalak alapján csak ezzel 10 százalék körüli termésátlag-nö­vekedést érhetnek el. A fajták és éréscsoportok helyes szerkezet­módosításával tovább növelhető a termelés ’biztonsága és a beta­karított szem mennyisége. Há­rom-négy év alatt lényegesen csökkenteni kellene a jelenleg 56,6 százalékos területi arányt elfoglaló MV—4, MV—8 és a Ju- bilejmaja vetését. A tápanyag­gazdálkodásban a gyengébb — í százalék körüli humusztartalmú — talajokon a nitrogén adagolá­sa szinte létkérdés. Meg kellenr oldani a hektáronként 180 ható­anyag-kilogramm szakaszos, leg­alább háromszori kijuttatását. Ahol a technikai feltételek adot­tak, ajánlatos lenne növelni a művelőutas termesztési módsze­reket. A tegnapi összejövetelen nem­csak az idei eredményekről, ha­nem tudományos kérdésekről is hallhattak előadást a megjelent szakemberek. Harmati István, a szegedi Gabonatermesztési Ku­tatóintézet tudományos osztály- vezetője grafikonokkal, tábláza­tokkal illusztrált magas színvo­nalú előadásában a növényter­mesztők számos gyakorlati kér­désükre kaptak minden igényt kielégítő magyarázatot Ez al­kalommal. vehette át Kovács László, a TESZÖV titkárhelyet- tese a Bács-iKiskun Megyei Ta­nács ajándékát, Járitz Józsa im­pozáns, Cséplés című festmé­nyét, ami a Szövetkezetek Házát díszíti majd. Cz. P, Beszámoló az állami gondozásról Ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága a szövetségi politika, a szocia­lista demokrácia, a törvényesség továbbfejlesztése. A következők­ben a nemzetközi és hazai gaz­dasági élet összefüggéseiről adott helyzetértékelést. Tudomány emlékülés Szegeden Van saját székháza a Akadémiai Bizottságnak, pítása 25. évfordulóján dezett ünnepi ülést tegnap az MTA Szegedi Biológiai Központ­jában tartották. Arra számítot­ok; — okosan —, hogy a meg­hívottak, az érdeklődők nem fér­nek el túlparti otthonukban. A kutatóintézet hatalmas épületei mintegy jelképezték: a tudomány milyen meghatározó szerepet tölt be a Tisza-.parti városban, tudományos vonzáskörzetében. Berend T. Iván, a Magyar Tu­dományos Akadémia elnöke kö­szöntötte ezt követően a részt­vevőket. Utalt arra, hogy vidéki városaink közül elsőként Sze­geden hoztak létre akadémiai bizottságot. Megfeleltek a vál­tozó idők változó követelményei­nek, lépést tartottak az új meg új igényekkel. Az induláskor életre hívott öt szakbizottság he­lyett ma különböző tudomány­ágazatokban 12 szakbizottság, számos munkabizottság, több száz szakember dolgozik. Grasselly Gyula, az MTA ren­des tagja, a Szegedi Akadémiai Bizottság elnöke köszöntötte a megjelenteket, majd Szökefalvi Nagy Béla akadémikus, a világ­hírű szegedi matematikai iskola egyik meghatározó egyénisége A Szegedi Akadémiai Bizottság múltja, törekvései és eredményei címmel tekintett vissza a SZAB negyedszázadára. Ismertette: az MTA elnöksége 1961 elején ha­tározta el, hogy az országban fo­lyó tudományos kutatás jobb irá­nyítása és ellenőrzése érdekében egyes vidéki egyetemi városok­ban akadémiai bizottságokat kell szervezni. Ezeknek célja a vá­ros és a környező vidék akadé­miai tagjainak, a tudományosan minősített és más tudományos dolgozóknak összefogása a tu­domány művelésének hatéko­nyabbá tételére, valamint a he­lyi tudományos élet fejlődésének elősegítése, a regionális népgaz­dasági és kulturális tervek meg­(Folytatás a 2. oldalon) A megyei tanács végrehajtó bizottsága tegnapi ülésén — miután a testület megemlékezett a tanács közelmúltban elhunyt vezető mun­katársairól — megvitatta az állami gondozásról és a gondozottak helyzetéről, valamint a Bács-Kiskun Megyei ÁUatforgalmi és Húsipari Vállalat rekonstrukciójáról szóló beszámolót, majd meghallgatta a szociálpolitikai munka végrehajtásának tapasztalatait összegző tájé­koztatót. Az állami gondozás helyzetét bemutató írásos anyag az utóbbi öt esztendőt fogja át. Ebben megállapították, hogy a megyé­iben csökkent az állami gondo­zott kiskorúak száma, ugyanak­kor emelkedett a veszélyeztetett­ként nyilvántartottaké. A gyám­hatóságok felmérik az érintett családokat, és a veszélyeztetett­ség fokához igazodóan gondos­kodnak a kiskorúakról. A skála széles: a családok pénzbeli tá­mogatásától a gyermek állami gondozásba vételéig terjed. Bács-Kiskunban 1596 kiskorú­ról gondoskodnak — csecsemő- otthonban, állami nevelőotthon­ban, egészségügyi és gyógypeda­gógiai intézetben, kollégiumban, vagy nevelőszülőknél. Az el-, telt öt évben javultak az elhe­lyezési és nevelési körülmények. A csecsemőotthonok zsúfoltsága megszűnt, a nevelőotthoni háló­zat bővült, korszerűsödött — így ‘lehetővé vált a különböző nemű és korú testvérek együttes ne­velése. Feladat azonban a gyer­mekcsoportok létszámának to­vábbi csökkentése — tizenkét fő­re —. s a nevelői, gyermekfelü­gyelői létszám fejlesztése. A me­gyében a legtöbb gondot évek óta az értelmi fogyatékos gyer­mekek elhelyezése jelenti. Rövidesen javulnak viszont a 14—17 esztendős dolgozó fiataltár körülményei. 1987-től Kecskemé­ten hetvenszemélyes ifjúmun­kásotthon kezdi meg működését. Hasonló intézmény kialakítását tervezik Baján, s — mint a ha­tározati javaslatban célul tűzték ki — fokozatosan a megye vala­mennyi városában. A vitában elhangzott, hogy elő­ször a családokban kell felszá­molni a veszélyforrásokat, mert a nevelés szempontjából válto­zatlanul a legjobb , lehetőség • a család. Ezt követi a nevelőszülők­nél történő elhelyezés, ezért ezt a hálózatot — különböző ösz­tönzőkkel is — fejleszteni kell. Azok pedig, akik vállalják e fel­adatokat, részesüljenek anyagi támogatásban, s ha_ szükséges, lakáshelyzetük .javítását is elő kell mozdítani.. Jóllehet a gyermekek iskola- előkészítése * és iskoláztatása biztosított, elgondolkodtató, hogy az 1071 iskolába járó gondozott közül 54,5 százalék az általánost végzi, kisegít» iskolába jár 32,2 százalék, és szakmunkástanuló 12,7 százalék. Tavaly volt hét középiskolás, és mindössze né­gyen folytatnak felsőfokú tanuí” mányokat. Fokozottan szükséges gondos­kodni a nagykorúvá vált, volt állami gondozottakról. Ez rész­ben a gyermek- és ifjúságvédő intézet feladató, de együtt kell működni — e kérdésben is — a kísérletképpen megalakuló csa­ládsegítő központokkal, és szük­séges a helyi tanácsok támogatá­sa is. Például úgy, ahogy azt a kecskeméti tanács tette, amikor tíz garzonlakást 'juttatott e cél­ra. ... A végrehajtó bizottság ezt kö­vetően megtárgyalta a kiskun­félegyházi székhelyű állatfor­galmi és húsipaij vállalat hosszú ideje szükséges rekonstrukcióját- Ennek indoka régóta egyértelmű: a megye vágóállat-előállítása je­lentős mértékű, s, a gazdaságos­ság azt követeli, hogy 1 ©csök­kentve a szállítási költségeket : bővítsék a helyi vágóhídi és hús- feldolgozó kapacitást. • A korábbi — jóváhagyott — •rekonstrukciós program szerint a vállalat 204 millió forintos be­ruházási lehetőséghez jutott, meghatározott éves felhasználás szerint. Alkalom nyüt azonban a gyorsabb kivitelezésre, így az (Folytatás a 2. oldalon) Űtellenőrzés Fura járművel találkoztunk a napokban az 51-es főútvonalon Solt határában. Ha nem lett vol­na nagybetűs tájékoztató az után­futón — MÉRÉS! — azt hihettük volna, az új magyar holdjármű próbaüzeme. A Latvija húzta hétkerekes szerkezetet — mint megtudtuk — a Közlekedéstudo­mányi Intézet mérnökei tervez­ték. A forgalom — különösen a megengedettnél nagyobb ten­gelysúlyos kocsik — okozta út- sérüléseket mérik vele. A számí­tógéppel összegzett adatok alap­ján készülnek a javaslatok az út­karbantartási munkákra és az el­lenőrzés esetleges fokozására. Az eddig elemzett adatok bi­zonyítják, amit egyébként ta­pasztalunk is, hogy útjaink mi­nősége nem fejlődött a forga­lommal arányosan. A fokozott terhelés miatt mélyülnek a nyomvályúk, nagyobb lesz a bal­esetveszély. Előzésnél, kanyaro­dásnál könnyen érheti váratlan meglepetés az óvatlan gépkocsi- vezetőt ... A mérőkocsi adatai másra is rávilágítanak. Megmutatják az útfenntartóknak a rejtett hibá­kat is. Sok helyen van gond az alapozással, a felületek karban­tartásával, mert építéskor és ja­vításkor nem a megadott tech­nológia szerint végezték el a munkákat. A hibák föltárása ösz­tönözte a Szegedi Közúti Igaz­gatóság Solti Üzemmérnökségé­nek munkatársait, hogy az ada­tok alapján új technológiával kí­sérletezzenek a nyomvályúk fel- • töltésekor. Módszerük: az utak bitumenemulziós bevonása előtt speciális géppel külön is szórják, töltik a balesetveszélyes mélye­déseket. F. P. J.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents