Petőfi Népe, 1986. november (41. évfolyam, 258-281. szám)
1986-11-26 / 278. szám
IDŐJÁRÁS Előrejelzés az ország területére ma estig: . Túlnyomóan derült Idő lesz, csapadék nem várható. Csupán helyenként — elsősorban a szélvédett területeken — valószínű éjszaka, kora délelőtt kőd. Az átlagosnál enyhébb M< lesz. A legmagasabb nappali hőmérséklet 8—13 fok kő zőtt alakul. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAP JA xli évi. 278. szám Ára: 1,80 Ft 1986. november 26. szerda MIHAIL GORBACSOV INDIÁBAN Baráti kapcsolatok - a békéért Ünnepi díszben és hangulatban várta az indiai főváros Mihail Gorbacsovot, aki kedden érkezett hivatalos látogatásra Új-Delhibe. Az SZKP főtitkárát és feleségét a Palam nemzetközi légikikötőben elsőként Radzsiv Gandhi indiai kormányfő üdvözölte. A repülőtérről a szálláshelyre vezető útvonalon százezrek köszöntötték a magas rangú vendéget. A főtitkárt kísérő küldöttség tagjai között van Eduard Sevard- nadze, az SZKP KB PB tagja, külügyminiszter, Anatoli} Dob- rinyin, az SZKP KB titkára és Szerge} Ahromejev marsall, vezérkari főnök. Mihail Gorbacsov főtitkárrá választása óta az ázsiai országok közül elsőként Indiában jár hivatalos úton. A két ország há(Folytatás a 2. oldalon.) Belga parlamenti küldöttség látogatása Tegnap Bács-Kiskun megyébe látogatott a belga parlament küldöttsége, amelyet Richard Gondry, a képviselőház titkára, a belga—magyar baráti tagozat elnöke vezet: A delegációt Kecskeméten fogadta dr. Gajdócsi István, az Elnöki Tanács tagja, a megyei tanács elnöke, s áttekintést adott Bács-Kiskunról. Beszélt a megye fejlődéséről, köz- igazgatási rendszeréről, s kitért a gazdaság, ezen belül is a mezőgazdaság és az élelmiszeripar meghatározó ; szerepére, valamint a Bács-Kiskunra jellemző sajátosságokra is. A tájékoztató során — a vendégek kérdéseire is válaszolva — szó esett a megye kulturális hagyományairól, értékeiről, az iskolarendszer és az oktatás, különösen a nyelv- tanulás, helyzetéről, fejlesztési feladatairól, s a tudományos munkáról. Informálódtak a belga vendégek a lakásépítésről, a beruházásokról és a demográfiai kérdésekről is. A megbeszélésen részt vettek Bács-Kiskun megyei országgyűlési képviselők is. A küldöttség ezután Kecskemét város nevezetességeivel, üzletközpontjával ismerkedett, majd délután Sükösdre utazott, és üzemlátogatáson vett részt a Hosszúhegyi Mezőgazdasági Kombinátban. Itt dr. Mátyus Gábor, a gazdaság vezérigazgatója, az országgyűlés magyar—belga baráti tagozatának elnöke fogadta a vendégeket. Ma a delegáció Kalocsával ismerkedik, s a belga képviselők találkoznak dr. Paskai László kalocsai koadjutor érsekkel is. V. T. Varroda a szakszövetkezetben E gy éve létesült a Csólyos- pálosi Kunság Szak- szövetkezet melléküzemága, a Szegedi Ruhagyárnak bérmunkában dolgozó varroda. A felsőruházati termékeket gyártó asszonyok — közöttük sok kisgyermekes édesanya — nem utolsósorban a kedvező műszakbeosztás miatt fogadták örömmel az új helyi munkalehetőséget: kora délután már szabadok, jut idejük a családra is. A szorgalmas, ügyeskezű nők anyagilag is megtalálják a számításukat. Hamarosan elkészül a varroda új épülete, melynek átadása után a mostani húsz helyett negyven személyt tud foglalkoztatni a fejlődő melléküzem. (Méhesi Éva felvétele) Fejlesztési terv az ezredfordulóig Ülést tartott Kiskunhalas Város Tanácsa Átfogó, a környezet, és természetvédelemre is figyelmet for. dít az a hosszú távú terület, és településfejlesztési koncepció, amelyet tegnap délutáni ülésén hagyott jóvá' — a részletekre is kiterjedő megvitatása után — a Kiskunhalasi Városi Tanács. A terv nemcsak a városra, hanem vonzáskörzetére is vonatkozik, összefüggéseiben vizsgálva és meghatározva a fejlesztés mód. jatt, figyelembe véve a területen az elmúlt másfél évtizedben elért eredményeket. Kiskunhalas lakosainak száma az 1970. évi 28 ezer 300-ról a múlt év végéig 31 ezer 180-ra nőtt, annak ellenére, hogy a bo- doglári és a tajói külterületi rész — mintegy kétezres népesség — ma már Kiskunmajsa köziigazgatási területéhez .tartozik. A városba történő nagyarányú bevándorlás a hetvenes évek végéig lezajlott, elsősorban az akkori iparfejlesztés miatt, s a jövőben többek között ezért is kisebb méretű népességnövekedés várható. Az ezredfordulón előreláthatólag 33 ezer lakosa lesz Kiskunhalasnak. A város termelőerőinek fejlesztésében továbbra is igen fontos az ipar, annak korszerűsítése. A növénytermesztésben lényeges módosulás nem várható, nagy jelentőségű marad a búza. a kukorica, valamint a borszőlő termesztése. Az állattenyésztésben a távlati fejlesztés szempontjából a juhtenyésztés és a baromfiágazat lesz a meghatározó. Kiemelkedő feladat a hírközlési lehetőségek fejlesztése, s a felmérések szerint 41 kilométer belterületi úthálózat kiépítése szükséges 2000-ig. A terv szerint ki kell alakítani egy városi közlekedési gyűrűt is. A jelenlegi autóbusz-pályaudvar új helyre kerül majd. A településfejlesztési feladatok egyik legfontosabbika még a lakáséi! át ás színvonalának növelése is. Eszerint az a cél, hogy megszűnjön a mennyiségi lakáshiány, s minden önálló családnak önálló lakása legyen, de emellett javítani kell a komfortfokozatot, a közművekkel való (Folytatás a 2. oldalon.) KÖZLEMÉNY a Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun Megyei Bizottságának 1986. november 24-ei üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun Megyei Bizottsága 1986. november 24-én Romany Pálnak, az MSZMP Központi Bizottsága tagjának, a megyei pártbizottság első titkárának elnökletével kibővített ülést tartott a megyeháza nagytermében. A testület ülésén részt vettek a városi és a városi jogú pártbizottságok-első titkárai; a megyei pártbizottság osztályvezetői; Kecskemét város párt- bizottságának titkárai, a megyei tanács végrehajtó bizottságának tagjai, valamint több osztályának vezetője, a Szakszervezetek Megyei Tanácsa vezetői és az ágazati szakszervezetek megyei bizottságának titkárai, a szövetkezeti szövetségek titkárai, a KISZ megyei bizottságának titkárai, a Népi Ellenőrzési Bizottság, a Központi Statisztikai Hivatal, a pénzintézetek megyei vezetői és a megyei sajtó több vezetője. A megyei pártbizottság ülésén részt vett és felszólalt Faluvégi Lajos, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke. O A megyei pártbizottság Romany Pál előterjesztésében meghallgatta és tudomásul yette a Központi Bizottság 1986. november 19—20-ai üléséről szóló tájékoztatót. A testület Szakolczai Pál megy« titkár előterjesztésében megvitatta és kiegészítésetekéi elfogadta az 1986. évi megyei gazdaságpolitikai feladatok várható teljesítéséről szóló jelentést, valamint az 1987. évi gazdaságpolitikai feladatokra vonatkozó javaslatot. A határozatot a megyei pártbizottság nyilvánosságra hozza. O Terbe Dezső megyei titkár előterjesztésében a * megyei pártbizottság megvitatta, és jóváhagyta a káderpolitikái feladatok végrehajtására vonatkozó jelentést, valamint a Központi Bizottság 1986. március 18-ai, a kádermunkáról szóló határozata megyei teendőire vonatkozó javaslatot. Elhatározta, hogy decemberben megyei aktívát tartanaik a napirendi téma teljes ismertetésére. O A megyei pártbizottság döntött saját hatáskörébe tartozó személyi kérdésekben. Ennek keretében: — Dr. Sztrapák Ferenc elvtársat, a Petőfi Népe főszerkesz. tőjét 1986. december 1-jei hatály lyal beosztásából, valamint pár* bizottsági tagságából felmer1 tette, mivel a Magyar Újságírók Országos Szövetsége lapja, a Ma gyar Sajtó főszerkesztőjévé nevezik ki. A testület egyidejűleg köszönetét mondott Sztrapák elvtársnak eredményes munká. i jáért. — Dr. Gál Sándor elvtársat, a Petőfi Népe főszerkesztő-helyettesét 1986. december 1-jei hatály- lyal kinevezte a Petőfi Népe fő. szerkesztőjévé és kooptálta a testület tagjai sorába. SZOT-ÄLLÄSFOGLALÄS Előtérben a gazdaság élénkítése Gáspár Sándornak, a SZOT elnökének, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának elnökletével tegnap ülést tartott a Szak- szervezetek Országos Tanácsa, és a szakszervezetek jövő évi feladatairól tárgyalt. Az ülésen részt vett és felszólalt Maróthy László, a Politikai Bizottság tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese is. A testületet Baranyai .Tibor, a SZOT főtitkára tájékoztatta az MSZMP Központi Bizottságának november 19—20-ai üléséről, az ott elfogadott határozatról, .a szakszervezetek ezzel kapcsolatos tennivalóiról. A SZOT főtitkára hangsúlyozta, hogy a szakszervezetek alapvető fontosságúnak ítélik meg a Központi Bizottság elhatározásait, amelyeknek célja, hogy megteremtsék a gazdaság élénkítésének a párt XIII. kongresszusán elhatározott, s a VII. ötéves tervben foglalt feladatok valóra váltásának feltételeit, elhárítsák az eredményesebb gazdasági munka útjában álló akadályokat. A szak- szervezeti mozgalom érdekelt a KB határozatában megfogalmazott irányelvek megvalósításában, mert azok megfelelnek a szervezett dolgozók véleményének, törekvéseinek, ezért a szak- szervezetek készek segíteni ezeknek az elveknek az érvényesítését. Rámutatott, hogy a határozatban helyet kapott a dolgozókat foglalkoztató számos fontos kérdés. Egyebek között az, hogy javítani kell a gazdaságirányító munkát, növelni a termelés hatékonyságát, s törekedni kell a .teljesítmények és a bérek között a jobb összhang megteremtésére, beleértve a különböző vállalkozási formákban kiáramló jövedelmeket is. Érvényt kell szerezni a főmunkaidő becsületének, javítani kell az újító, kezdeményező munka feltételeit, vissza kell szorítani a társadalom igazságérzetét sértő jövedelmi és életmódbeli megnyilvánulásokat. A szakszervezetek támogatják, hogy a KB'az ország gazdasági helyzetének javításában még jobban kíván építeni a szocialista országokkal, mindenekelőtt a Szovjetunióval való, kölcsönös előnyökön alapuló együttműködésre. Mint* mondotta, a szakszervezetek saját felelősségüket is hangsúlyozzák, s szükségesnek tartják munkájuk megjavítását, A szakszervezeti mozgalomnak nagyobb mértékben kell támaszkodni a fegyelmezetten, jól dolgozókra. El kell érnie, hogy a munkahelyi és a szakszervezeti fórumokon a munkájukat, feladataikat 'maradéktalanul teljesítők legyenek a hangadók, a szak- szervezetek országos és helyi szervei érdemibb támogatást nyújtsanak az értelmes rendet, fegyelmet megkövetelő, a szervezett munkát biztosító vezetőknek. A szakszervezetek erősítik érdekvédelmi, érdekképviseleti munkájukat, továbbra is hozzájárulnak a megfelelő döntések kialakításához, s azok valóra váltásához. Ezután Nagy Sándornak, a SZOT titkárának előterjesztése alapján a tanácsülés megvitatta az 1987. évi népgazdasági terv fő előirányzataival kapcsolatos szakszervezeti álláspontot és a tervben foglaltak megvalósítár sával összefüggő teendőket. Mint mondotta: a szakszervezetek egyetértenek azzal, hogy a jövő évi terv előterében gazdaságunk nemzetközi versenyképességének erősítése, a gazdasági szerkezet javítása, a szelektív műszaki fejlesztés és a hatékonyság növelése áll. A terv megvalósítását szolgáló eszköz- rendszer összességében megfelelő irányban változik. A szabályozókon túl a gazdaságirányítás részéről olyan további konkrét intézkedések is szükségesek, amelyek biztosítják a központi akarat és a vállalati magatartás szorosabb összhangját. A szak- szervezeti mozgalom támogatja a kormánynak azt a törekvését, hogy a teljesítmények és a jövedelmek jobban összhangba kerüljenek. A szakszervezetek fontosnak tartják ai életszínvonal védelmét, az élet- és munkakörülmények szerény mértékű javítását. A szakszervezetek úgy ítélik meg, hogy 1987-ben if szükség lesz néhány, a végzett munka, a teljesítmények által is alátámasztott, hosszabb ideje megoldásra váró béraránytalanság központi eszközökből történő mérséklésére. Kiemelt figyelemmel kell kísérni a szociális juttatásokban és a társadalombiztosítási ellátásban részesülők helyzetét. Intézkedések szükségesek az idősek és az alacsony nyugdíjjal rendelkezők körében a juttatások reálértékének védelmére. A szakszervezetek kezdeményezik', hogy a kormány ismételten tekintse át (Folytatás a 2. oldalon.) Termékszerkezet-váltás előtt az építőipar Az építésügyi és városfejlesztési miniszter tegnapelőtti sajtó- tájékoztatójáról — jórészt a kiadott írásos anyag alapján —, már beszámoltak a tegnapi országos lapok. Eszerint javult a? építőanyagok kínálata, de az 1986-os (és a VII. ötéves tervi) lakásépítési terv teljesítése valószínűleg csak az alsó határ közelében — 62 ezer (illetve 320 ezer) lakás —, valósul meg. Figyelmet érdemelnek azonban Somogyi László szóbeli kiegészítésként. valamint a kérdésekre elhangzott válaszokként elmondott szavai is. Az építő- és éoitőanyag-ipar termékszerkezetének korszerűsítésével kapcsolatban külön szólít a házgyárak jövőjéről. Jelenleg ugyanis a paneles lakások iránt csökkenő az igény, s a feleslegessé vált üzemcsarnokokat több helyütt — Veszprém. 43. sz. ÁÉV —. más feladatok ellátására alakították át. A káposztáismegyeri lakótélen példáia azonban bizo- nvítia. hosv panelből — illetve a fogalmat kiszélesítve, előregyártott elemből —, is lehet változatos homlokzatú, szép, igényesebb vásárlói követelményeket is kielégítő, jó minőségű lakásokat építeni. Ha tehát a házgyárakat megfelelően korszerűsítik, akkor azok a magas termelékenységből adódó előnyüket megtartva, továbbra is „életképesek” maradhatnak. (Dr. Fáy Ferenc vezér- igazgató a közelmúltban adott tájékoztatása alapján erre készül a Dutép is.) A lakásellátásról szólva Somogyi Lászlónak egyébként az a véleménye, hogy ma már a „lakásgazdálkodás” kifejezést kell használnunk. Felmérések szerint ma Magyarországon félmillió egyén (illetve család) elégedetlen a lakáshelyzetével, mivel vagy nincs neki, vagy nagyobbat szeretne. Utóbbiak jelentős száma teszi szükségessé, hogy a jövőben nagyobb alapterületű lakások épüljenek, mert kicsiből van elegendő. Jelenleg a lakások 80 százaléka énül lakossági önerőből, de a VII. ötéves terv második felére célkitűzés, hogy az állami lakásépítés aránya haladja meg a 20 százalékot. Az építőipari munkafegyelemről Somogyi László elmondta, hogy az még mindig nem kielégítő, de örvendetes, hogy az utóbbi időben jelentősen megnőtt a kőműves, ács és festő szakmák iránti érdeklődés, amitől a viszonyok javulását lehet várni. Nemrégiben — munkavédelmi okokból —, leállították az orosházi üveggyár egyik kemencéjét. Emiatt átmeneti zavarok keletkeztek a síküvegellátásban, s bizonyos hiánypszichózis is fellépett. Egy kérdésre válaszolva a miniszter megnyugtatta a felhasználókat. ígérete szerint '07-ben lesz elegendő síküveg, mert a hiányzó mennyiséget -*• már lekötött — szovjet, lengyel, cseh és NDK-beli importtal pótolják. Az építésügyi és városfejlesztési miniszter említést tett a veszteséges naevvállalatck további működési feltételeinek pénzügyi rendezéséről, s külön kitért a SOFA- és DUFA-ablakok iráni növekvő keresletre is. B. F. L
