Petőfi Népe, 1986. november (41. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-25 / 277. szám

HÁLÓZATKORSZERÜSÍTÉS, VÁLASZTÉKBŐVÍTÉS- Mt . A KISKUNHALASI ÁFÉSZNÉL QQzdo/QQpoliÜhQ y munko y tcljc/ítmcnijck ÉVZÁRÁSRA KÉSZÜLVE Bizonyított á félegyházi Kiskun Cipőgyár A csaknem három évtizedes fennállása óta több nagy „vál­tást” is megért már Kiskunfélegyházán a cipőgyár. 1958-as alapításától tanácsi vállalatként működött. Hat esztendő múl­va az Alföldi Cipőgyár gyáregysége lett. Idén január 1-jétől pedig Kiskun Cipőgyár néven, az Alföldi Cipőgyár leányvál­lalataként, teljes jogú önállósággal dolgozik. Mit jelentett szá­mukra az utóbbi váltás? Mennyire sikerült az átállás? Erről - kérdeztük Kiss Bálint igazgatót. . — Amikor még gyáregységi formában tevékenykedtünk, ki­alakultak önállóságunk csirái — mondja Kiss Bálint. — Már ak­kor törekedtünk ama, hogy ki­építsünk egy, az új helyzetnek megfelelő, az anyavállalattól füg­getlen gazdálkodásra alkalmas vezetői garnitúrát. Emellett hoz­záláttunk a gyártmánytervezés és a technológia fejlesztéséhez. Ezeket a lépéseinket a központi vállalat nem gátolta, mert belát­ták: az önállóságot csak fokoza­tosan lehet megvalósítani. — Hivatalosan tehát idén, év elejétől működik a félegyházi leányvállalat. Az első esztendőre milyen fő feladatokat jelöltek meg önmaguk számára? — A korábbi évek eredményei­hez hasonló jó munkára van szükség. Azaz, az átállást köve­tően sem a termelés hatékony­ságában, sem á jövedelmezőségé­ben nem eshetünk vissza. Már két évvel ezelőtt érezhetővé vált, hogy a belföldi piacok beszűkül­nek. Ebből az következett, hogy csak az export növelésével lehet lekötni meglévő kapacitásain­kat. Mivel mi elsősorban a kon­vertibilis piacokat vettük célba, szükségessé vált termékszerke- tünk korszerűsítése, átalakítása is. Ehhez a programunkhoz a . r Tannimpexsz^l közösen már a, múlt. évben felvettük az egyesült államokbeli Rock port kereskedel­mi vállalattal a kapcsolatot. Majd korábbi nyugat-európai üzleti kapcsolatainkat felülvizs­gálva (a termékek gazdaságossá­gát szem előtt tartva) szelekciót hajtottunk végre. Ezek után doL-. goztiik ki fejlesztési, termelési programjainkat. Tudtuk, hogy a magasabb fylinőségi követeimé-' nyéknek csak akkor tudunk megfelelni, ha ehhez fejlettebb termelőeszközöket szerzünk be. Ez azonban sokba kerül. Épp . «legjobbkor jött az ez idő tájt Kiírt exportbővítő pályázat amelyre nyomban benyújtottuk terveinket és az illetékes mi­nisztériumok jóvá is hagyták. — Mit nyertek ezzel a pályá­zattal és mit vállaltak? — A szerződés értelmében öt év alatt 43 millió dollár értékű többletexportot vállaltunk. Fej­lesztésre igénybe vehetünk 187 millió forint hitelt, amelyet sa­ját alapunkból 75 millió forint­tal kiegészítünk. Ennek a tekin­télyes összegnek több mint afe­léért magas termelékenységű, világszínvonalú cipőipari gépe­ket, berendezéseket vásárolunk. E beruházás előkészítésén eb­ben az esztendőben sokat mun­kálkodtunk, s pár gép már meg is érkezett. — Ez a technikai oldal. A szi­gorodó minőségi elvárásoknak azonban -az embereknek is meg kell felelniük. — A növekvő export feladja a leckfet a dolgozóknak és a ve­zetőknek egyaránt. Az idén már termékeink 80, jövőre pedig 90 százaléka kerül külföldre. Dol­gozóink tehát állják a versenyt. A jövőben azonban még nagyobb pontosságra, munkafegyelemre van szükség. Nem lehet lazítani. Megrendelőink rendkívül igé­nyesek és nem egynek a képvi­A Kiskunhalas és Vidéke Afész vezetősége már jó­val a SZÖVOSZ által meg­hirdetett rekonstrukciós program előtt saját anyagi forrásából hoz­záfogott a tanyavilágban és a kistelepüléseken lévő egységeinek fel­újításához. Példa erre a harkakötönyi élelmiszerbolt és a vendéglő. Ez utóbbi már nyolcadik éve — a korszerűsítés eredményeként — le­hetővé teszi 72 általános iskolás tanuló és a helyi termelőszövetkezet tagjainak kulturált üzemi étkeztetését. Rácz László, az áfész főkönyvelője elmondja, hogy bekapcsolód­tak az előbb említett hároméves rekonstrukciós programba. Több egységet már korszerűsítettek, de a munka néhány helyen még befe­jezés előtt áll. Bizalom és vállalkozás « Nemrég állították üzembe a számítógéppel vezérelt csiszolóauto­matát. selője a helyszínen, termelés köz­ben is ■ ellenőrzi a minőséget. A nagyobb követelményekkel pár­huzamosan ml is próbáljuk nö­velni dolgozóink anyagi megbe­csülését. Ezen a területen van még tennivalónk, hiszen az or­szágos iparági színvonalat csak most, az év elejére sikerült el­érnünk. Tovább akarunk lépni. Idén 10 százalékos bérfejlesz­tést terveztünk és ezt meg is va­lósítjuk. Ugyanakkor folyamat­ban . van egy differenciált bére­zési rendszer kidolgozása. Ezzel is a jó munkát akarjuk elismer­ni. , • — A hazai cipőgyáraknak az egyik legnagyobb gondot az itt­hon beszerezhető, bőrök minősége okozza. Bizonyára a vállalatot is érinti ez. Önök milyen áthida­ló . megoldást választottak? — Sajnos, a hazai bőr tényleg nem felel meg nyugati partnere­ink igényeinek. Pedig többször próbálkoztunk: mintákat küld­tünk, de nem fogadták el. _ így fénytelenek vagyunk a bőrök és az egyéb kellékanyagok több­ségét Olaszországból, az NSZK- ből és Ausztriából megvásárolni. — Ezek az import alapanya­gok meglehetősen drágák. Ho­gyan próbálnak takarékoskodni? — Naponta figyeljük az anyag­norma és a tényleges felhaszná­lás arányát. A szabászatot ki­emelten vizsgáljuk, hiszen itt le­het a legtöbbet megtakarítani. A naprakész elemzést azonban a hagyományos módszerekkel le­hetetlen lenne elvégezni. Nagy segítséget nyújt ebben az új in­KEDVES VÁSÁRLÓK! A BÁCS-KISKUN MEGYEI GABONA. FORGALMI ÉS MALOMIPARI V. megnyitotta új takarmányboltját Cím: Kecskemét, Kadafalva, Halom u. 9. * Nyitva: délután 15-től 19 óráig. Kapható: A gabonaipar által gyártott és forgalmazott valamennyi termék. Szaktanácsadásért forduljon vevőszolgálatunkhoz. 6001 Kecskemét, Halasi út 26. Telefonszám: 21-311 2452 A városi lakosság ellátásában vállalt feladatain túl öt község élelmiszer-alapellátását szinte teljes egészében a fogyasztási szövetkezet oldja meg. A tagság száma már eléri a nyolcezret, a részjegyállomány pedig az idén 18 millió forinttal emelkedett, amely a tagság bizalmát jelzi. Ilyen növekedésre még nem volt példa. Ennek köszönhetően tud­ják megvalósítani — a növekvő költségek ellenére — az üzlet- hálózat korszerűsítését, bővíté­sét. Az idei legjelentősebb beru­házásuk a kiskunhalasi Kertvá­rosban épített új ABC-áruházuk, amelyet a közelmúltban adtak át a fogyasztóknak. Régi óhaja va­lósult meg ezzel az ott élő tag­ságnak, a környéken ugyanis nem volt eddig áruház. — Szövetkezetünknek három ipari üzeme van: a vágóhíd, a savanyítórészleg és a sapkaké- szitő. Jellemző az itt dolgozókra a kezdeményezőkészség, az új­ra, a korszerűbbre való törekvés, a választék bővítésének szor­galmazása. Erre példákat is tu­dok mondani. A savanyítóüzem­nek saját műhelyünkben olyan gépet szerkesztettek dolgozóink, amellyel korszerűsítették a cso­magolást. A sapkaüzemünkben pedig megkezdték a szakács­süveg próbagyártását. Többféle fazonban készítették és elküld­ték a legjobb szállodákba a min­tapéldányokat. Várják a választ. Megjegyzem, hogy ezeket a sap­kákat eddig nagyrészt külföld­ről szerezték be, nyugati valu­tüSS —‘ Sajnos — elsősorban az élel­miszer-kereskedelemben — ke­vés a munkaerő. Az idén is 18- tal csökkent az eladók létszáma. Próbáljuk megszervezni a szak­munkásképzést, Igyekszünk be­vezetni a jövedelemérdekeltséget üzleteinkben,' a vendéglátóipari egységeket pedig szerződéses üzemeltetésre adjuk ki. Megjegyzem: az áfészek X. kongresszusának beszámolója is megállapította, hogy az áíészek- nél á keresetszabályozás új ala­pokra helyezése után sem javult a helyzet. Az alapellátást bizto­* A sapkaüzem egyik új terméke, a bélelt orkánkesztyű! táért. Jóval többe került, mint amennyiért mi elő tudjuk állíta­ni — tudom meg a főkönyvelő­től. Szó esik a gondokról is. formációs, számítógépes prog­ramrendszer, amelynek segítsé­gével az első tíz hónapban már ötmillió forint értékű — nagy­részt importból beszerzett — anya­got sikerült megtakarítanunk. E programrendszer kiépítése azon­ban egyéb haszonnal is jár. Fo­lyamatosan dolgozzuk ki az ügy­vitel, a számvitel, a termelésirá­nyítás és a döntéselőkészítés szá­mára a programokat. Vagyis ala­posan felgyorsítjuk egész infor­mációs rendszerünket. Ezek után beszéljünk né­hány szót a termelés számairól. A múlt esztendő után hogyan teljesitik Idei terveiket? — Az önállóság első évében magasra tettük a mércét: 1 mil­lió 550 ezer pár cipőt gyártunk, ebből 320—330 ezer párat az NSZK-ba és az Egyesült Álla­mokba szállítunk. Szovjet ex-, portvállalásainkat 24 ezer pár­ral múljuk felül, s így 954 ezer párat gyártunk a baráti ország­nak. Belföldre 270 ezer pár fér­ficipőt készítünk. A tavalyi 622,5 milliós termelési értéket idén 700 millió forintra emeljük, s a nyereségünk várhatóan 8 száza­lékkal haladja meg az előző évit. — Milyenek a jövőbeni kilá­tások? — Kollektívánk eddig bizonyí- ' tott, ezt valamennyi külföldi partnerünk elismeri. A szovjet vevők az ideihez hasonló meny- nyiséget kérnek. Az amerikai Rockport és a nyugatnémet Marck cég a jövő esztendőre megdup­lázta rendelését. A két nyugati partner ráadásul középtávú szer­ződést kötött velünk, mert úgy látják, nemcsak rövid ideig va­gyunk képesek megbízhatóan, jó minőségű cipőt gyártani. Tehát a jövőbeni kilátásaink biztatóak. Rajtunk múlik, hogy élni tu­dunk-e a lehetőségekkel. daál Béla Tartósabb ékszíjak Oj technológiával készülnek az ék­szíjak a Taurus egyik budapesti gyár­egységben. A műszaki fejlesztések eredményeként a korábbiaknál na­gyobb . teherbírású, jdval tartósabb máafétszerte hosszabb Ideig használ­ható ékszíjakat gyártanak. A techno­lógiai változáshoz az NDK-ból vásá­roltak licencet, amelynek bevezetése tlzml'il'ó forintta l került. EbbSl a pénz­ből új gyártósorokat vásároltak, il­letve a régi gépek klizül sokat átala­kítottak. A géppark kibővítésével az eddigieknél évente egy harmadával tObb ékszíjat tudnak készíteni. Az úl technológia bevezetése azért vált szükségessé, mert a nyolcvanas évek eleién Jelentős mértékben ki­cserélődött a mezOgazdaság géppark­ja. és megváltoztak az Ipari üzemek Igényel Is. A hagyományos ékszílak Iránt visszaesett a kereslet, az dl be­rendezésekhez pedig másféle méretű, és nagyobb teherbírású ékszíjak szük­ségesek. A llcenc alanláu gyártott termékek már megfelelnek az úl kö­vetelményeknek, és nemcsak erőseb­bek a régieknél, hanem munkavédel­mi szempontból Is sokkal biztonságo­sabbak. • Harkakötönyben az áfész megoldotta az általános Iskolás tanulók üzemi étkeztetését. (Méhes! Éva felvételei) sitó kereskedelem, az élelmisze­rek és a napi iparcikkek jöve­delmezősége — az alacsony ha­szonkulcsok miatt — olyan mi­nimális, hogy nem nyújt fede­zetet a jobban ösztönző és na­gyobb mozgásteret biztosító ke­reseti szabályozás terheire, — idézi a beszámolót. Indokolt a szövetkezet dolgo­zóinak az az igénye, hogy telje­sítményükkel arányosan jöve­delmi viszonyaik tartsanak lé­pést a más ágazatban dolgozóké­val. A szövetkezetek ugyanakkor jobban éljenek a nagyobb ered­ményekre ösztönző, a differenci­ált anyagi és erkölcsi elismerés módszereivel. Ezek a gondolatok szintén a kongresszusi előterjesz­tésből valók. A Kiskunhalas és Vidéke Áfész- nél tapasztalhatók ilyen törek­vések. A más említett példák is bizonyítják, hogy a bizalom nö­vekedett a mozgalom iránt «tag­ság körében és a kezdeményező­készség, az újító, vállalkozó szel­lem sem hiányzik. Kereskedő Sándor RITKA MESTERSÉGEK „Én nagyon szeretem az üveget! w Anya és leánya egy műhelyben Hol vagyok? Ha ki vülibelül nem támasztaná a műhely failáit ody stík lyukas vagy üvegezett ajtó- és ablaktok, s a pinceszerű kis üzem levegő­jét nem telítené .meg a csiszoló- korongok lisztfinom pora, azt gondolnám, emlékhely lenit az a középső helyiség, ahova Caál Ist­vánná üvegcsiszoló kisiparossal pár percre betérek. Egy hajdani íróasztalon a felszabadulás esz­tendejéből való bankiegyék. Mel­lettük. Ipari újjáépítésünk cím­mel egy 1948. évi vaskos könyv, amelynek egyik élsárgult lapján ez olvasható a csaknem 60 éves kecskeméti Kis utcai üvegezőmű- helv alapítójáról: „Néhai. Lanylk Györgv Budapesten tanulta a szakmát. 1927-ben önállósította magáit. Tagja a tanonc-vizsgabi­zottságnak. 1937-ben kézműves- ipari kiállításon ezüstéremmel tüntették ki. A háború alatt sú­lyos veszteséget, szenvedett Fel­szerelését a salát ereiéből pótol­ta. 1948 máiusában elhunyt Vele kiváló szakma szállt a sírba.” Az utolsó mondathoz, módosí­tásul annyit kívánkozik: családja nem hagyta, s ma sem hagyja kiveszni a néhai Lanviík György­ivel élveimért té vált men térségét. Férje halála után egv Ideig fele­sése. Koncz Eszter vezette a mű­helyt. Manaoság az 1945-ben se­géddé lett lánva. Gail Istvánná (Lanvtk Eszter) dolgozik benne eaviik leányával a három éve usvan^zt a pályáit választó Gál Mártánál. A fe1 szerelésével imartörténetl jelentőségű műhelyben — amely a me«»a nemében nemcsak Kecs­keméten. de a meffvéb“n Is egye­dülálló — kevés szó esik napköz­ben. UvegcsUzo’ás. tükörkészítés, épületüvegezés, ólombetétes üve­gek berakása és minitásüveg-gyár- tás. Végeláthatatlanul sok kette­jük munkája. Építkezők, lakás- karbantartók, egyéni és közületi megrendelők éppúgy üzletfeleik, mint akik Sátoraljaújhelyről hoz­ták három hete családi házuk összeg ajtaját és ablakát mintás üveggel befedetni. Szegedi és Keoskemét környéki, máriahegyi ember — nincs kizárva, hogy iitt futnak össze, a Kis utcai kisüzem­ben. Az Álföld Áruháznak egy alkalommal 33-féle üvegesmun­káit végeztek. Délután csak bezárt kapu mellett tudnak dolgozni. Amikor sürgős, estig beüvegeznek egy-egy új lakásit. Temérdek a dolguk. Fáradha­tatlan á néhai Lanylk mester lánya és unokája, akiknek futja az erejéből és a tehetségükből a szakmai megújulásra is. Azok a kezek, amelyek egykettőre, ruti­nosan ú j üveget vágnak egy aj.bó- vagy ablakkerethez, gyakorlottan bánnak a csiszolókorongokkal, s ha kell, tartják a 80—100 kilo­grammos’, legnagyobb méretű táb- Jaüvegekeit. szemet gyönyörködte­tő díszítésekkel is öregbítik e mű. hely jó hírnevét. Tatár Miksa leányfalusi üveg­művestől Gál Márta megtanulta, és itt, a műhelyben továbbfejlesz­tette az ólombetéte,s üvegezést. Ólombetétes tükröt mutat: saját munkája, több részes, hasonló a velenceihez. Szakmai kombináci­ós készsége nagv. és ügy tűnik, egyhamar kimeríthetetlen. Lelke­sen beszél arról, az egyik virág­kiállításon tetszést aratott orchi. dea-üvegharangról. amelyet saját ■maga tervezett meg. az állandó belső páratartalom figyelembevé­telével. mi B — Én nagyon szeretem az üve­get! — mondja, és rögtön meg­mutatja, milyen lámpaburáit; fali kulcstartót és más dísztárgyakat formait álombetétes kivitelben, Nagyapja unokája! Tagadhatná-e, hogy hozzá hasonlóan — mint egykor néhai Lanylk Györgynek — neki is öröme telik, ha vala­hol régi üvegműves kezemunkár járói tanúskodó mintás ajtóüveg­re bukkan. Három dolgos generáció .tagjai •őrizték meg és fejlesztették to­vább ezt az igen ritka, Kecske­méten majdnem hat évtizedes mesterséget. Lesznek-e folytatói? Lesz-e utánpótlása? Egyelőre nincs, de kívánjuk, hogy minél hamarabb legyen. Hisz’ e nélkül a szakma nélkül házainkon vígan ki-bejárhat a szél. kedve szerint dézsmálva a meleget! Kohl Antal y mmm • Kiss Bálint

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents