Petőfi Népe, 1986. november (41. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-25 / 277. szám

1986. november 25. © PETŐFI NÉPE S 3 MAGYAR—SZOVJET BARÁTSÁG mm • Jurlj Petrovics Szavenko, az SZMBT Krím megyei elnöke, szem­ben Marija Mihajlovna Limorenkö járási titkár. Egyén, közösség gazdagodik Szim£eropolban a Barátság Házában találkozhattam Ju- rij Petrovics Szavenkóval, a Szovjet—Magyar Baráti Tár­saság Krím megyei elnöké­vel és Marija Mihajlovna Li- morenkóval, az SZMBT já­rási titkárával. A beszélgetés természetesen a két nép, a két megye, s a két társaság barátságáról, az ezért végzett munkáról folyt. ’' — Hogyan dolgoznak az SZMBT szervezetei a Krímben, s milyen találkozási formák bontakoztak ki a két megye dolgozói, üzemei, intézményei kö­zött? i — Társaságunknak nagyon sok tagja van, közöt­tük termelési kollektívák, állami gazdaságok — (mondta Jurij Petrovics Szavenko. — Több mint 27 éve dolgozunk azon, hogy lakosságunk minél széle­sebb körben megismerje Magyarországot, az ott élő embereket, a termelőmunkát, a kultúrát, a népi hagyományokat és sorolhatnám tovább. A kilenc járásban és a terület Városaiban működő szerve­zeteink igen sokrétű munkát végeznek, jó propa­gandát fejtenek ki. Sok ígéretes forma bontako­zott ki egymás megyéinek megismerésére., Gondo­tok itt a közelmúltban megrendezett Szovjiet-Krim napjai Bács-Kiskunban és a Bács-Kiskun megye a Krímben kiállításokra, különböző konferenciákrá és találkozásokra. Mi' külön foglalkozunk azokkal, akik Magyarországra készülnek. Bővítjük infor­máltságukat, megismertetjük velük a magyar szo­kásokat, s ilyen módon más szemmel nézik az önök­höz érkezők az országot. Az a tapasztalatom, hogy egyre többen látogatnak Magyarországra. — Véleményük szerint melyek azok a formák, amelyek a legjobban hozzájárulnak >a két nép ba­rátságának elmélyítéséhez? — A Frunze szovhoz példájával válaszolnék. Ez a gazdaság nagyon szoros kapcsolatot épített ki a Bácsalmási Állami Gazdasággal, s közöttük már megvalósult a gyermekek csereüdültetése. Egyik évben a Frunze szovhoz képviselői látogatnak Ma­gyarországra, a következő évben a bácsalmásiak Viszonozzák ezt. Járható út a szocialista brigádok, illetve vállalatok közötti kapcsolat. Ezek alkalma­sak arra, hogy megismerjék egymás munkáját, be­pillantást nyerjenek a gazdálkodásba, jobb, célra­vezetőbb módszereket sajátíthatnak el. A bemuta­tók, a művészeti csoportok felléptetése külön öröm számunkra. Járt nálunk a solti táncegyüttes, a Cl- róka Bábszínház, a Hegedűs együttes. Örömmel mondhatom, hogy önöknél tisztelik a felszabadítók emlékét, gondozzák sírjaikat, emlékműveiket. — Szimferopol üzemei közül melyeket emelné ki a járási titkár, amelyek példamutatóan végzik ezt a munkát? — Kecskeméten nincs megyei MSZBT-vezetőség, ezért mi a Fémmunkás gyárral tartunk kapcsola­tot. Szívesen gyűjtünk közösen adatokat egymásról, ezért sokat tudnak rólunk Kecskeméten. A Fém­munkás a bahcsiszeráji cementgyárral alakított ki igen gyümölcsöző együttműködést — mondta Ma­rija Mihajlovna Limorenko. — Kilenc alapszerve­zet van a járásban, s ezeknek van magyar testvér­szervezetük. A Perevalnij szovhoznak a Kiskőrösi Állami Gazdaság, a Vinográdi szovhoznak a Hel­véciái Állami Gazdaság, a Dzserzsinszkij szovhoz­nak a Rémi Dózsa Tsz. A további hat gazdaság ter­mészetesen szeretne összejönni testvérvállalatokkal, de ez még nem sikerült. Ebből következik, hogy van még munkánkon javítanivaló. A barátságot nem szervezni, hanem fejleszteni kell. Szeretnék egy személyes megjegyzést is tenni: a delegáció­csere — s kérem ezt jó értelemben értsék — ne vál­jon üdüléssé, hanem propagandává. A delegáció­ban való részvétel tulajdonképpen kettős célt szol­gál: megismertetni a Szovjetuniót, a Krímet és Ma­gyarországot, Báos-Kiskunt. Ezt a célt kell szem előtt tartani még akkor is, ha egy-egy országnak csupán minlatŰF darabjáról van szó, a pihenés ez esetben legyen mellékes. Szeretném hangsúlyozni, hogy nagy lehetőségeket látok az információ Javí­tásában, a munkások, a munkabrigádok, a műsza­ki szakemberek, az értelmiségiek tapasztalatcseré­jében. — Ehhez kapcsolódva szeretném elmondani — szólt az SZMBT megyei elnöke —, hogy több gyer­mekcsoportot lehetne cserélni, középiskolásokat, ipari tanulókat kölcsönösen delegálni. A jelenlegi létszámot nem tartom ,elegendőnek. Fél év alatt ná­lunk három gazdaságból jártak.. Híve vagyok a fia­talok oda-, s visszautaztatásának, nekik kell első­sorban tapasztalatokat szerezni — mondotta befe­jezésül Jurij Petrovics Szavenko. Gémes Gábor AZ ÜZLETNEK JÓ. S A FOGYASZTÓKNAK...? Áttérés a teljes önkiszolgálásra Lászlófalvára is jut hűtőpult Két hete önkiszolgálással vásárolható tőkehús, hurka, kol­bász és más, töltött húsipari készítmény, zöldségféle, alma, tejtermék, kenyér és péksütemény az Univer Áfész 3-as szá­mú, kecskeméti városközponti abc-jében. Hátul, a 24 méte­res hűtőpultsor helyén, ahol azelőtt 10—15 eladó szolgált ki, falipolcokon uborka, fél karfiol, kelkáposztagerezdek, ket­tészelt sütőtök, zeller, karalábé, fóliában. Egy paradicsomon 4 forint 90 filléres árjelzés. Karnyújtásnyira fokhagyma. Héjára 2 forintot írtak. Arrébb sertéskaraj, -comb, -tarja, -csülök, marhalapocka, -fartő, csont, ugyancsak fóliába cso­magolva. A vevők gyorsan haladnak tovább polctól polcig. Szülők gyerekkocsival is kényelmesen vásárolhatnak a 60 négyzetméterrel bővült eladótérben. — Miért önkiszolgálással ér­tékesítik a korábban hagyomá­nyos módon árusított élelmisze­reket? — kérdezem Pápai Jenő áruház-igazgatótól. — Főleg a növekvő forgalom késztetett erre bennünket. Míg a nyitás évében, 1981-toen 100 millió alatt volt, az idén-már 170 millió forint lesz az ABC bevé­tele. A teljes körű önkiszolgálás­sal — létszám-megtakarítás révén — javíthattunk a többi dolgozó bérén, s növelhettük a pénztáro­sok számát. Mivel éjszaka cso­magolunk, ez azt jelenti, hogy egyben a szállítóktól is hama­rabb átvehetjük az árukat. Ami pedig az itt feleslegessé vált hű- tŐDultokát illeti: ezeket más bol­tokban használják tovább. Egyet a lászlófalvi üzlet vesz át, ahol jelenleg csak két kis hütővltrin van. Mig az ABC-nek gazdaságos volt a teljes önkiszolgálásra át­térni, a fogyasztóknak jó-e (meg­éri-e) így vásárolni? A változás mellett szól, hogy tőkehúsért, töltelékáruért, tejtermékért, zöld­ségért és gyümölcsért, valamint kenyérért és péksüteményért most már nem kell öt helyen sorbaállniuk. Darált húst — mint eddig — ezután is hentestől le­het venni, aki az önkiszolgálás ellenére (még) talál magának munkát. A szombati bevásárlás ideje így fe’ére. harmadára csök­ken . a vásárló számára. A tál­cás-fóliás csomagolás higiénikus — bár elhangzott olyan véle­mény is, hogy ez megimtcsak nö­veli az élelmiszerek amúgy sem alacsony árát. Azért a - hálóért, amib.e az almát teszik, 30 fülért - számolnak, míg egy kilogramm húsnál a habtálca és a zsugor­fólia fél forint. A vevők kedvé­ben járhatna az ABC, ha a 30— 50 filléres plusz kiadásokat — a csomagolóanyagok árát — ma­gára vállalná, mint ez a kenyér és a péksütemény eladásánál tör­ténik. Vevőket is megkérdeztünk, ök hogyan látják az ABC-beli vál­tozást? Pintér Mátyásné: — Örülök ennek az árusítás­nak! Előrelép a kereskedelem. Kőbánya-Kispesten is így esi-, náliják. Bér a Mártonná: — Tágasabb lett az üzlet, gye­rekkocsival is bejöhetek vásá­rolni. Kár," hogy nincs márvány­sajt és gomolyatúró, amit azelőtt kimérve lehetett kapni. S miért 84 forint most a trappista sajt 'kilogrammja, amikor a hűtőpult­ról még csak 77-ért árusították? Egy idősebb asszony azt mond­ja, ráncos a becsomagolt főző­kolbász. Azonban az üzletvezető szerint belül teljesen friss. Pá­pai Jenő még hozzáfűzi: egyik szállítójuknak visszaküldték 50 kilogramm virslit és ugyanennyi krinoUnt, mivel a két . .termék valóban nem volt friss. Több tájékoztató feliratra ■ és címkére is szükség lenne, ami nem hiányozhatna első perctől kezdve sem a teljes körű önki­szolgálás bevezetése óta: ellen- fírzfímérlea. és — amire az áru­ház-igazgató Is utalt — alaposabb tájékoztatás a vásárlóknak a kap­ható árukról és az árakról! K — I HOVA ÉPÜLJÖN A HÁZUNK? Reflektorfényben: a telek Sok is, kevés is A megyében több mint tízezer lakás felépítésére alkalmas telek várja az építeni szándékozóiét. Ebből 7400-at a helyi tanácsok kínálnak, mintegy háromezer pe­dig magánszemélyek tulajdoná­ban van. A mostani tervidőszak­ban évi három és fél—négyezer lakás felépülésére számíthatunk, így az előkészített építési terület már most három évre elegendő. Minden rendben van tehát a megyei telekkínálatban? Sajnos nem! A nagy számok, az összes­ségében kedvező átlag mögött számos területen hiány feszül: településenként nagyok az elté­rések. Különösen a városokban- szűkös továbbra is a választék. A telekellátás helyzetét vizs­gálták az elmúlt hetekben a megyei tanács illetékes osztá­lyai, Sándor Béla, az építési és vízügyi osztály vezetője így ösz- szegezte a tapasztalatokat: — Az elmúlt években módosult a lakásépítés belső összetétele a megyében. Saját erőből épült fel a lakások több mint kilencven százaléka. A városokban is je­lentősen csökken a lakótelep­szerű építkezés, és folyamatosan növekszik a családi házak ará­nya. A hetvenes években kidol­gozott rendezési tervek ezekkel a változásokkal nem számoltak. Időszerűvé vált a feladat: új épí­tési területeket kell feltárni és az eddiginél gyorsabban előké­szíteni. A családiházas telek- kínálat jelenleg elmarad a ke­reslettől. Szűkös á választék, nö­vekvő árak mellett. Egyes tele­püléseken — elsősorban a váro­sokban — a napi igényeket sem tudják kielégíteni. Viszont cso­portos és telepszerű lakásépítés­re alkalmas területekből több­éves szükséglet is biztosított. Tapasztalataink szerint számos településen lassú a terület-elő­készítés és akadozik az átadás, értékesítés. A pénzügyi feltéte­leket nem tudja minden tanács folyamatosan előteremteni. Ezért fontos az OTP és a munkáltatók bevonása a közművek kiépítésé­be. Egyelőre a gazdálkodó egysé­gek — saját kockázatra — alig vállalnak terület-előkészítést, te­lekalakítást. A saját értékesítésű lakások építéséhez is a tanács által előkészített építési terüle­tet veszik át. A városokban feszítő igény a városbelsők átfogó feltárása. A magánépítkezőknek nem elég csupán városperemi vagy a von­záskörzetben fekvő telkeket kí­nálni. A belterületi, egyedi át­építések feltételeit az eddigieknél szervezettebben kell ' biztosítani, minden érdekelt közreműködé­sével. A tervszerű együttműködés mellett a telekellátás szervezé­si, hatósági intézkedésekkel is javítható. Több városban ered­ményesen alkalmazzák a telek­igénylési rendszert. így lehetővé- válik a mennyiségi és minőségi igények áttekintése, a reális szük­ségletekhez igazítható a terület­előkészítés. A fentiek is azt példázzák, hogy a tanácsi telekgazdálko­dásban változtatnunk kell az eddigi szemléleten, módszere­ken. Gyorsabban és- rugalmasab­ban szükséges — minden szin­ten — alkalmazkodni a megvál­tozott feltételekhez, a helyi igé­nyekhez. Csak ez biztosíthatja lakásépítési céljaink tervszerű, folyamatos végrehajtását. HÁZHELYKÍNÁLAT A VÁROSOKBAN © Űj családi ház alapjait tűzik ki Kiskunhalason, a Brinkus Lajos utcában. A megyei tanács felmérése ké­pet ad a helyi kezdeményezések­ről, a tervezett terület-előkészí­tésekről s a jelenlegi telekkíná­latról: Baján jelenleg 102 telekigény­lőt tartanak nyilván. Előkészített építési terület van elegendő, a választék azonban nem igazodik az igényekhez. A Monostori úton húsz családiházas telek előkészí­tése folyik, ám itt mintegy nyolc­van család szeretne építkezni. Ugyanakkor az Újvárosban 124 sorházas telekre eddig 27 igénylő ' jelentkezett. Mindez jól jelzi a további feladatokat. Bácsalmáson a sorházas építé­si forma a kedveltebb. A 24 te­lekigénylő közül tizennyolcán ilyet kértek. Ezt figyelembe vé­ve folyik 29 sorházas telek kiala­kítása. A helyi 'kínálatot bővíti, hogy a Bácsalmási Állami Gaz­daság is vállalkozott építési te­rület előkészítésére. Kalocsán jól szervezett és fo­lyamatos a telekellátás. Feltár­ják és beépítésre átadják a fog­híj területeket és a kihasználat­lan kisebb belterületi földrészle­teket. Belterületté minősítettek egy 230 házhelyet magába fogla­ló zártkerti részt is. Tízéves be­építési kötelezettséget határoz­tak meg. A tanács számításai szerint e terület fele épül be az ötéves tervidőszakban. Kecskeméten a telepszerű, többszintes lakásépítés terület­előkészítése folyamatos. A csalá- diház-építők igényeit azonban csak részben és késve tudják ki­elégíteni. A Homok utcai házhe­lyekre eddig 380-an jelentkeztek. Jövőre nyolcvankilenc, 1988-ban , pedig 181 telket adnak át. A Va- csi köz környékén is növekszik a családiházas építési- igény, ugyanakkor a sorházas építke­zést csak kevesen vállalják. Igen nagy az érdeklődés a Mátvás ki­rály körút mentén kialakított házhelyek iránt. Felsőszéktón is folytatják a terület-előkészítést. Az építési telkek átadása a vá­ros területén nem folyamatos, el­marad a tényleges igényektől. Ezt részben ellensúlyozza, hogy a vonzáskörzetben — Hetényegy- házán. Katonatelepen, Méntele­ken, Kadafalván — többféle le­hetőség közül választhatnak az építeni szándékozók. Kiskőrösön a telekalakítás jól követi az igényeket. A város ren­dezési terve alapján 60—80 ház­helyet készítenek elő egy-egy ütemben. Az OTP hitelt biztosít a közművesítéshez. Jelenleg a tanács a használatbavételidíj­előleg bevezetését mérlegeli. Kiskunfélegyházán a Bikahegy környékén a telekgazdálkodás sajátos formáját tervezik. A vá­rosi tanács elkészítette a ház­helyosztási tervet, maga a terü­let azonban ■ magántulajdonban maradt. Kialakítják a szükséges közterületeket, utakat, a telkek értékesítése pedig magánforga­lomban történik. A közművesítést társulással oldják meg. A mód­szer előnye, hogy nem köt le ta­nácsi erőforrásokat, viszont a te­lekárak alakulása így kevésbé befolyásolható. Kiskunhalason a növekvő csa­ládiházas építési igény miatt át­tervezték a Brinkus Lajos utca tervbe vett sorházas beépítését. A módosított elképzelés szerint lehetővé válik 30 sorház mellett 106 családi ház és öt átriumos lakóház felépítése. Az áttervezés késleltette a terület-előkészítést, s emiatt a városban jelenleg mi­nimális a telekkínálat. Tiszakécskén tervszerű előké­szítéssel — több évre előretekint­ve — mennyiségben és választék­ban is elegendő építési területet alakítottak ki. A KlSZ-lakótele- pen és a Világosi lakótelepen kí­vül a Szolnoki út mellett és a város északnyugati részén is to­vábbi házhelyek — több száz családiházas telek — előkészíté­sét tervezik. A PSZICHOLÓGUS TOLLÁBÓL: Elviselhetetlen terhek O. Éva, Ágnes és \ Gyuri testi- leg-szellemileg egészséges, jól fejlett gyermekek voltak. Szemé­lyiségfejlődésük üteme és iránya is megfelelően alakult volna, ha ehhez nemcsak a természettől, hanem máshonnan is segítséget, gondozást kapnak. Sajnos, nem így történt. Mint sok más család­ban, nekik is mindennaposak voltak a gondjaik. Az utóbbi évek olyan elviselhetetlen terheket jelentettek a három kiskorúnak, amelyek nyomai aligha törlődnek ki teljesen emlékezetükből. Az ital kezdetben az ő család­jukban is úgy kapott szerepet, mint szokványos fogyasztási cikk. Az idők folyamán azonban az „italozgatásból” ördögi kör lett, amely szüleik viselkedését, élet­vitelét teljesen átalakította. Kés a párna alatt Az apa és az anya egyre idül­tebbé váló alkoholizmusa a gyer­mekek hangulatát tartósan befo­lyásolta. Iskolai magatartásuk, viselkedésük, tanulnílányi ered- " ménvük megváltozott, állandó kedvetlenség, érzelmi zűrzavar lett úrrá rajtuk. A nagymama — a kiskorúak egvedüli támasza — hasztalan próbálkozott kezdet­ben mindenfelé. Az illetékes szer­vek vagy nem tartották még kel­lően súlyosnak problémáikat, vagy széttárták kezüket, ezzel a félreérthetetlen jelzéssel árulva el tehetetlenségüket. Pedig ek­kor még .talán nem lett volna ké­ső... Csakhogy a lejtőn még az erős­nek is nehéz megállni. Így az­után elérkezett az a^ idő, ami­kor már nem volt visszaút. Az anya menthetetlen beteggé vált az italozástól — napjai meg vol­tak számlálva, az apa szintén sú­lyos állapotba került. Személyi­sége teljesen leépült, minden mozdulatát az ital határozta meg. Zavaros szemmel, ökölbe szorí­tott kézzel ment, tántorgott — neki mindenkinek, aki útjába állt. Saját gyermekeit szétzavarta. Az alkoholista, dühöngő embe­rek értékrendje alapján cseleke­dett és minden eshetőségre ké­szen — kést tartott párnája alatt. Gyermekeitől félt vagy saját lel­kiismeretétől, az talán sosem de­rül ki. Szülői érzéseiből semmi sem maradt, sőt visszataszító mó­don időközben megpróbált „kö­zelebb kerülni" saját (15 éves) lányához is... 1 . Utálom az apámat!... • Ilyen körülmények között avat­kozott be végül is a rendőrség a család életébe. A szülők ellen el­járás indult, a gyermekek így kerültek hozzám vizsgálatra. Ekkorra azonban idegrendsze­rükben, személyiségükben ko­moly elváltozások történtek. Mindannyian szorongókká lettek, zaklatottak, sőt a legkisebbnél, Gyurinál erősebb magatartási za­varok is felléptek. Éva, a legidő­sebb, szétszórttá, érdektelenné, közömbössé vált a külvilág iránt. Időnként heves érzelmi kitöré­sek jelentkeztek nála. Ág­nes rendkívül zárkózott, gát­lásos lett, súlyos lelki traumák keletkeztek személyiségében. Ki­elégítetlen szeretetvágya, nyo­masztó élményei befelé fordult- tá, passzívvá, esetenként cselek­vésképtelenné tették. A 11 éves Gyurinál hasonló tünetek időn­ként dühkitöréseket, verekedé­seket eredményeztek. Egy vala­mi azonban núndegyik kiskorú személyiségében közös. Mind­három gyermek nyíltan, egyön­tetűen fakadt ki: „Utálom az apámat!" Megoldás? Az anya még a rendőrségi el­járás időszakában életét vesztet­te: megölte az ital. Áz apát el­ítélték. A gyermekeket azóta a nagymama neveli, űj környe­zetben, más városban, más mód­szerekkel. Talán az idő, a meg­felelő környezet megújító hatá­sai segítenek a gyógyulásban, fejlődésben. A tárgyalóterem ki­ürült, az iratokat mindenütt irat­tárba tették. Az ügyet megoldot­ták. Megoldották?' Dr. Tóth Imre pszichológus

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents